Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-27 / 26. szám

1981. Jűnins 27. .SZABAD FÖLDMŰVES, ...... 3 КОИМENТА RUNК Változások reményében Közös erőfeszítéssel Marianne választott. Franciaország választópolgárai a június 14-i és. 21-i választásokon szavazataikkal abszo­lút többséghez juttatták Mitterand elnök szocialistáit, s most már meg­van a parlamenti lehetősége is an­nak, hogy az elnök és pártja a többi baloldali erővel együttműködve be­váltsa választási ígéreteit. A választási eredmények bejelen­tésekor a világsajtó, a propaganda­­eszközök a francia szocialisták tör­ténelmi győzelméről adtak számot. Valóban, nem puszta, hangzatos jel­zőről van szó; egyébként Mítterand győzelme a választások első forduló­ja után nem hatott meglepetésként. Biztos volt a parlament baloldali többségének kialakulása, sőt az is biztosra vehető volt, hogy a szocia­listák önmagukban is kormányzóké­pesek lennének. A baloldalnak ked­vező eredmények annak ellenére szü­lettek meg, hogy mind az első, mind a második fordulóban a vártnál ke­vesebb francia járult az urnákhoz. A gyors és heves fordulat a politikai erők felsorakozásában leginkább az­zal magyarázható, hogy a francia kisember, akinek a mozgás az eleme, valami változást vár, egészen más valamit, mint amit a gíscard-i kor­mányzati rendszer nyújtott. Minde­nekelőtt létbiztonságot, munkát, meg­élhetést és békét remél a kormány­tól. Helyes az a megállapítás, hogy a változások akarása vezérelte a vá­lasztópolgárokat, amikor a szocialista párt és más baloldali pártok jelölt­jeire szavaztak, és helyes volt a vá­lasztások győzteseinek a reagálása is, hogy most már haladéktalanul hozzá kell látni a választási Ígéretek beváltásához. A 491 tagú parlamentben most a baloldali pártoknak 333 mandátuma van, a jobboldal képviselői pedig jó­val kevesebbel, 148 mandátummal rendelkeznek. Marianne (Franciaország nőnek ábrázolt jelképe) tehát változásokat akar. Mitterand elnök még a válasz­tások előtt hozzálátott egyes ígéretei teljesítéséhez: tíz százalékkal emel­ték a minimális béreket, a családi pótlékot 25, az öregségi járadékok 17 százalékkal nagyobbodnak, a ban­koktól veszélyeztetett vállalatok tár­sadalombiztosítási hozzájárulási ille­tékeit a felével csökkentették, a megígért 210 ezerből 54 ezer új munkahely létesítésére már konkrét lépések történtek. Mítterand bizonyí­tani kívánjp, hogy állja szavát, és nagyvonalúságot ígért az ellenzék irányában is. A baloldali győzelemnek azonban más vonatkozásai is vannak. A szo­­oailisták feltörését nem utolsó sor­ban a kommunistákkal kötött egyez­ségük — egyes jelöltek kölcsönös visszalépése — tette lehetővé. Vajon most, amikor elérkezett a tettek ide­je, ápolni fogják-e továbbra is a vá­lasztási szövetséget és együttműkö­dést? Ennek megválaszolása most még kemény dió, mert a határozott egyéniségnek számító Mitterand ki­ismerhetetlen politikus: az atlanti politika hívének, az erős Francia­­ország szellemi támogatójának neve­zi magát, ugyanakkor nem ellenzi az eurorakéták gondolatát, s nyilván Washingtonnal sem vinné kenyértö­résre a dolgot. Mitterand-ra is vala­hogy jellemző az európai jobboldali szocialista és szociáldemokrata pár­tok vezetőinek jelenlegi meghason­­lottsága, hogy béketeremtő lépések­ről, a kelet-nyugati párbeszéd folyta­tásáról beszélnek, de a fegyverkezés támogatása mellett. Éppen ezért mast nagy küldetés várja a francia kommunistákat, hogy kihasználva a hatalomban, illetve a kormányzásban való részvétel várható lehetőségeit, pozitívan befolyásolják a leendő kormánypolitikát, mert mint Georges Marchais mondotta, a két párt prog­ramjában nagyon sok a közös vonás, és a vitás kérdésekben is lehetséges az álláspontok közelítése. A tények fognak bizonyítani. LÖRINCZ LÄSZLÖ Gyors ütemben fejlődik a KGST tagállamainak együttműködé­se. Az év elejéig 121 több­oldalú megállapodás jött létre a tag­államok műszaki-tudományos és gaz­dasági együttműködéséről, mely a hosszú távú együttműködési célprog­ramok megvalósítását szolgálja. Az új ötéves tervek egyeztetésével pár­huzamosan meggyorsul a két oldalú és több oldalú gazdasági megállapo­dások megkötéséneik üteme. Készül a tagállamok által közösen végrehaj­tandó intézkedések tervezete is az új ötéves tervidőszakra. Néhány, koráb­ban megkezdett közös vállalkozás már sikeresen be is fejeződött: elké­szült a Szövetség földgázvezeték, az uszty—Uimszki cellulóz kombinát, a kijembaji azbesztkombinát, több vas­ércfeldolgozó és kohászati közös be­ruházás. Az 1981. évi, nemrégen megkötött magyar—lengyel árucsere-forgalmi és fizetési jegyzőkönyv értelmében a két ország a tavalyi szintnek megfe­lelően 640 millió rubel értékű áru­szállítást bonyolít le. Folytatják a hagyományos, valamint az együttmű­ködési megállapodások alapján meg­határozott kölcsönös áruszállításokat, melyek az összforgalomnak mintpgy harmadrészét alkotják. A gépek és berendezések árucsoportjában ma­gyar részről szerszámgépeket, elekt­ronikai termékeket, számítástechni­kai eszközöket, különféle műszere­ket, autóbuszokat, valamint Gépjár­mű-részegységeiket szállítanak. A lengyel szállítások legjelentősebb té­telei: szerszámgépek, bányagépek, számítástechnikai eszközök, könnyű­ipari gépek és berendezések, közúti jármúvek és azok kooperációs rész­egységei. Mindkét fél erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy az ener­giahordozók és alapvető fontosságú nyersanyagok kölcsönös szállítását az előző években kialakult nagyság­rendekhez közeit szinten biztosítsa. Együttműködést megállapodások alapján folytatják, illetve részben növelik a kohászati termékeik, mü-Az új tervekben egyebek között olyan közös vállalkozások is szere­pelnek, mint atomerőmű létesítése Hmelnyickij város közelében. Az új ötéves tervre már mintegy ötven nagy horderejű programot dolgoztak ki a közös tudományos kutatások számá­ra. A KGST illetékes bizottsága olyan kérdésekkel is foglalkozott, mint az energiatermelésben minőségileg újat jelentő magneto-hidrodinamikus ge­nerátorok és az ezekkel felszerelt erőművek létrehozása, az új energia­­források feltárása, új hegesztési el­járások és berendezések kidolgozása, újfajta növényvédő és gyomirtó sze­rek kialakítása, valamint gyártásá­nak megszervezése. szálak, gumiipari termékek, gyógy­szerek, növényvédő szerek cseréjét. A jegyzőkönyvben foglaltak biztosít­ják a lakosság ellátásához szükséges élelmiszeripari termékek és fogyasz­tási cikkek további folyamatos szál­lítását. Magyarország jelentős meny­­nyíségben importál Lengyelországból étkezési sót, sört, kozmetikai cikke­ket, híradástechnikai eszközöket, sze­mélygépkocsikat, porszívókat, varró­gépeket, villanybojlereket, melyekért cserébe konzerveket, bort, cipőt, bú­tort, háztartási készüléket, textil, rövidárukat szállít (Magyar Hírlap) ; • ' i tV ☆ ☆ A Szovjetunió a jövőben Is Jugo­szlávia legnagyobb kereskedelmi partnere lesz, tűnik ki a két ország most aláirt árucsere-forgalmi és fize­tési jegyzőkönyvéből. Tavaly ötmii­­liárd dollár értéket ért el kölcsönös árucsere-forgalmuk, az idei jegyző­könyv hatmilllárd dollár értékű áru­­csere-forglamat helyez kilátásba. 1975 és 1980 közöt az előrejelzettnél 26 százalékkal és az előző ötéves tervidőszakban elértnél háromszor nagyobb, 16 milliárd dollár értéket A környezetvédelmi együttműködés keretei között is mintegy négyszáz kutatást és tervezési feladatot oldot­tak meg a tagállamok együttműködé­sével. A sokoldalú tudományos együttműködés keretében a tagálla­mok együttműködnek Vietnam és Kuba tudományos-műszaki fejleszté­sének megsegítésében. Különösen gyümölcsöző együttmű­ködés bontakozott ki a mezőgazdasá­gi célú közös kutatásban. E téren 300 kutatóintézet vesz részt a mű­szaki-tudományos programokban, ösz­­szesen száz témán dolgoznak, öt év alatt 200 új eljárás elterjesztésére tettek javaslatot. ért el a szovjet—jugoszláv árucsere­­forgalom. A szovjet szállítások fő tételei: bá­nya- és építőipari, valamint autóipari gépek és berendezések. Jugoszlávia viszont hajókat, kohászati és energe­tikai berendezéseket, nyersanyagokat és közszükségleti cikkeket fog szál­lítani a Szovjetuniónak. Rudé právo ☆ ☆ ☆ A Mongol Népköztársaságban folyó térképészeti munkálatok során a fű­tőanyag-energetikai, kohászati és épí­tőipar alapját alkotó ásványi nyers­anyag-lelőhelyekre bukkantak. Neve­zetesen színes- és nemesfémekről, fluoritről, szénről és építőipari nyers­anyagokról van sző. Nagy fellendü­lésnek Indultak a feltáró-kirtató mun­kálatok, melyekben szovjet, bolgár, magyar, NDK-bell és lengyel szak­emberek mellett csehszlovák geoló­gusok is nagy mértékbe részt vettek. Szakembereink mongol kollégáikkal együtt a középső és északi ország­részekben kutatták és térképezték fel a réz, molibdén, arany és további nyersanyagok előfordulása szempont­jából nagy távlattal kecsegtető terü­leteket. (CSTKJ Kit- is siMalú iapcsoiatÉ jegyiben яааяяа«аааямяяаяаааяаяааяааавввавяаяввявяяявярвяяяяявяяяаяяавяаяаявяааяявяааяяяввявяявяяаяяяяяяяяв8яавяяяяяцаарвяяярвявяяря1 Megszívlelendő tanácsok A hazai és a világközvéleményt mindmáig élénken foglal­koztatja az a levél, amelyet az SZKP Központi Bizottsága a közelmúltban a LEMP Központi Bizottságához intézett, s melynek időközben nyilvánosságra hozott szövegét az aláb­biakban ismertetjük. Az SZKP Központi Bizottsága leve­le bevezető részében kifejti, hogy aggodalmat érez a lengyelországi szocializmus sorsáért, Lengyelorszá­gért mint szabad és független álla­mért. Ezt a lépésünket az diktálja, hogy elvtársi módon érdekeltek va­gyunk a lengyel kommunisták párt­jának ügyeiben, az egész testvéri lengyel nép, a szocialista Lengyelor­szág — a Varsói Szerződés és a KGST tagja — ügyében. A szovjet és a lengyel (kommunisták vállvetve har­coltak a fasizmus elleni csatában; a háború utáni évek egész folyamán pártjaink együtt dolgoztak, pártunk, a szovjet emberek segítették a len­gyel elvtársakat az új élet építésé­ben. Nem tudjuk aggodalom nélkül szemlélni, hogy most halálos veszély fenyegeti a lengyel nép forradalmi vívmányait. őszintén megmondjuk, hogy a Len­gyel Népköztársaság fejlődésének egyes tendenciái, különösen az ideo­lógia, valamint a régi vezetés gazda­ságpolitikájának területén, már a legutóbbi években aggodalmunkat váltották ki. Teljes összhangban az SZKP és a LEMP között kialakult vi­szony szellemével, a legmagasabb szintű és más találkozókon ezt szővá tettük a lengyel vezetőknek. Sajnos, ezeket a baráti figyelmeztetéseket, valamint magéban a LEMP-ben el­hangzó éles blrálő megnyilvánuláso­kat nem vették figyelembe, sőt tgno­­rálták. Mindennek eredményeképpen Lengyelországban mély válság rob­bant ki, amely átfogta az ország egész politikai és gazdasági életét. Teljes megértéssel fogadtuk a LEMP vezetőségében végrehajtott változásokat, azt a törekvést, hogy leküzdjék a szocialista építés tör­vényszerűségeinek megsértésével kap­csolatos durva hibákat, visszaszerez­zék a tömegek, elsősorban a munkás­­osztály bizalmát a párt iránt, meg­erősítsék a szocialista demokráciát. A válság első napjaitól kezdve fon­tosnak tartottuk, hogy a párt határo­zottan verje vissza a szocializmus el­lenségeinek ama próbálkozásait, hogy a felmerült nehézségeket messzeme­nő céljaikra kihasználják. Azonban ez nem történt meg. A szocialista­ellenes erőknek tett végett nem érő engedmények, az ellenséges erősza­kos követelések oda vezettek, hogy a LEMP lépésről lépésre meghátrált a belső ellenforradalom nyomása előtt, amely a külföldi imperialista felforgató központok segítségére tá­maszkodott. Ma a helyzet nem egyszerűen ve­szélyes, az ország kritikus ponthoz ért: más értékelés nem lehetséges. A szocialista Lengyelország ellensé­gei nem is nagyon titkolják szándé­kaikat, a hatalomért harcolnak, és már-már megragadják azt. Egyik po­zíció a másik után kerül az ellenőr­zésük alá. Rohamosztagul az ellen­­forradalom a Szolidaritás szélsőséges szárnyát veszi igénybe, csalárdul fel­használja a néphatalom elleni bűnös összeesküvéshez az ebbe a szakszer­vezeti szövetségbe belépett munkáso­kat. Növekszik az antikommunizmus és a szovjetellenesség hulláma. Az Imperialista erők mind arcátlanabbul próbálnak beavatkozni a lengyel ügyekbe. A szocializmust Lengyelországban fenyegető rendkívül súlyos veszély egyszersmind fenyegeti magának a független lengyel államnak a létét is. Ha megtörténne a legrosszabb, és a hatalmat a szocializmus ellenségei ragadnák meg, ha Lengyelországot nem védené már a szocialista közös­ség, az imperialisták azonnal kinyúj­tanák feléje mohó kezüket. Ki tudná akkor garantálni Lengyelországnak mint államnak, a függetlenségét, szu­verenitását, határait? Senki. A levél a továbbiakban hivatkozik a szocialista közösség országai veze­tőinek 1980. december 5-1 moszkvai találkozójára, a szovjet vezetés és az SZKP XXVI. kongresszusán részt vett lengyel pártküldöttség 1det március 4-l tárgyalásaira, az SZKP küldöttsé­gének az egész lengyel vezetéssel való április 23-1 találkozójára. Hang­súlyoztuk növekvő aggodalmunkat az ellenforradalmi erők lengyelországi manővereivel kapcsolatban, beszél­tünk arról, hogy le kell győzni a LEMP soraiban a zavarodottságot, szilárdan meg kell védeni kádereit az ellenség támadásaitól, ki kell áll­ni a néphetalom védelmében. Külön felhívtuk a figyelmet arra, hogy az ellenfél gyakorlatilag ellen­őrzése alá vonta a tömegtájékoztatás eszközeit, amelyek döntő részükben a szoclalistaellenes tevékenység fegy­verévé váltak; ezeket felhasználják a szocializmus aláásására, a párt bom­­lasztására. Rámutattunk, hogy mind­addig nem lehet megnyerni a pártért folyó harcot, amíg a sajtó, a rádió és a televízió nem a LEMP-nek, hanem ellenségeinek szolgálatában áll. Élesen vetettük fel, hogy meg kell szilárdítani az ország közrendjét vé­dő szervek és a hadsereg tekintélyét és azt is, hogy meg kell ezeket vé­deni az ellenforradalmi erők táma­dásaitól. Ha lehetővé válik, hogy be­feketítsék és szétzüllesszék a bizton­sági szerveket, a rendőrséget, majd a hadsereget is, az azt jelenti, hogy végeredményben lefegyverzik a szo­cialista államot és kiszolgáltatják az osztélyellenségnek. Szeretnénk kiemelni, hogy S. Kania, W. Jaruzelski és más lengyel elvtár­sak mindenben egyetértettek értéke­lésünkkel. A gyakorlatban azonban minden változatlan maradt, az en­gedmények és kompromisszumok po­litikájában semmiféle változást nem eszközöltek. Az egyik pozíciót a má­sik után adják fel. Annak ellenére, hogy a LEMP Központi Bizottsága legutóbbi plénumainak anyagai elis­merik az ellenforradalmi veszély té­nyét, a gyakorlatban mind ez ideig nem foganatosítanak intézkedéseket az ellene folytatandó harcra, az el­lenforradalom szervezőit még csak nem Is nevezik nevükön. Az utőbbi időben Különleges ag­godalomra ad okot a helyzet magán a LEMP-en belül. A kongresszusig alig több, mint egy hőnap van hátra. Viszont a választási kampány hang­nemét mindinkább a szocializmussal szemben ellenséges erők határozzák meg. Nem lehet sző nélkül hagyni azt a tényt sem, hogy a helyi párt­­szervezetek vezetőségébe, valamint a pártértekezletek és a kongresszus küldötteivé gyakran olyan Ismeretlen személyeket választanak, akik nyíl­tan opportunista nézeteket hirdetnek. A LEMP ellenségei, a revizionisták és az opportunisták küíönböző mani­pulációi eredményeként félreállltják a tapasztalt, a párt ügye lránt hű, tiszta múltú és tiszta erkölcsű párt­munkásokat. Nyugtalanító az a körülmény Is, hogy a közelgő kongresszus küldöt­tel között teljesen elenyésző a mun­káskörnyezetből származó kommunis­ták száma. A kongresszus előkészíté­sének menetét nehezebbé teszi az úgynevezett „horizontális struktúra“ mozgalom, amely e párt szétzúzásé­nak eszköze, s amelyet arra használ­nak fel az opportunisták, hogy segít­ségével a számukra kedvező szemé­lyeket jutassák el a kongresszusra, s e kongresszus munkáját a nekik kedvező irányba tereljék. Nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy ma­gán a kongresszuson megkísérelnek döntő csapást mérni a párt marxista­­leninista erőire, hogy ezzel elérjék a párt felszámolását. Különös súllyal szeretnénk szólni arról, hogy az ellenforradalmi erők az utőbbi hónapok folyamán a leg­különbözőbb fajtájú szovjetellenes propagandát terjesztik, amelynek cél­ja befeketíteni pártjaink együttmű­ködésének eredményeit, és ismét új­jáéleszteni a lengyel társadalom kü­lönböző rétegeiben a nacionalista, szíovjetellenes hangulatot. Ezek a ha­zug rágalmazók semmitől sem riad­nak vissza, még attól az állítástól sem, hogy a Szovjetunió „megrabol­ja“ Lengyelországot. Annak ellenére hangoztatják ezt, hogy a Szovjetunió hatalmas pótlólagos anyagi segítsé­get nyújtott és nyújt Lengyelország­nak ebben a számára oly nehéz idő­szakban; arról az országról mondják ezt, amely a világpiaci árnál 1,5-2- szer alacsonyabb áron szállít olajat, gázt, vasércet, gyapotot, és a való­ságban táplálja a lengyel ipar alap­vető ágazatait. Levelük végén a szovjet vezetők újra kifejtik, abból Indulnak ki, hogy nyugtalanító a testvéri Lengyelország és a szovjet—lengyel együttműködés jelenlegi helyzete, valamint jövője, és nem kevésbé nyugtalanító, hogy a lengyelországi ellenséges, szocia­lizmusellenes erők támadása veszé­lyezteti egész közösségünket, össze­­forrottságunkat, egységünket, hatá­raink biztonságát, közös biztonsá­gunkat. A lengyel ellenforradalmat támogató és ösztönző imperialista 1яяявяяяяяяявяяяяяяяяааяяя reakció nem titkol]« terveit, hogy ilyen módon gyökeresen megváltoz­tassa a saját Javára az erőviszonyo­kat Európában és az egész világon, A lengyelországi válságot az impe­rializmus aktívan felhasználja arra, hogy befeketítse a szocialista rend­szert, a szocializmus elveit és eszmé­nyeit, és új támadásokat Indítson a nemzetközi kommunista mozgalom ellen. Ilyenformán a Lengyel Egyesült Munkáspártra nemcsak hazájának sorsáért, annak függetlenségéért és fejlődéséért, a lengyelországi szocia­lizmus ügyéért hárul történelmi fe­lelősség. Önök, elvtársak, hatalmas felelősséget viselnek a szocialista közösség közös érdekei szempontjá­ból is, — hangsúlyozza a levél, és megállapítja: Úgy gondoljuk, hogy van még le­hetőség a legrosszabb elkerülésére, a nemzeti katasztrófa megakadályo­zására. A LEMP-ben sok tisztességes és határozott kommunista van, aki kész a gyakorlatban harcolni a marxizmus-lenlnizmus eszméiért, a független Lengyelországért. Sokan vannak Lengyelországban, akik hűek a socializmus ügyéhez. A munkások, az Ország dolgozói, sőt végső soron azok is felsorakoznak a párt mögött, akiket különböző fondorlatokkal az ellenség most maga mögé állított. Most mozgósítani kell a társadat lom minden egészséges erejét az osz­tályellenség visszaverésére, az ellen­­forradalommal folytatandó harcra. Ez pedig elsősorban megának a párt­nak, a pártaktívának és a pártveze­tésnek a forradalmi határozottságát igényli, mindenekelőtt a pártvezeté­sét! Ez nem tűr halasztást! A párt képes és köteles összpontosítani ere­jét, hogy még a LEMP IX. kongresz­­szusát megelőzően megváltoztassa az események menetét, és a szükséges mederbe terelje. Szeretnénk bizonyosak lenni abban, hogy a testvéri Lengyelország kom­munistáinak központi bizottsága ké­pes lesz ebben a történelmileg oly felelősségteljes időszakban a helyzet magaslatára emelkedni, — hangsú­lyozza a szovjet vezetők levele, s biz­tosítja a lengyel elvtársakat, hogy minden szovjet kommunista szolidá­ris a lengyel kommunisták harcával, s idézi Leonyid Brezsnyev elvtársnak а XXVI. pártkongresszuson mondott előadói beszédében elhangzott kije­lentését: „A szocialista Lengyelorszá­got, a testvéri Lengyelországot nem hagyjuk el a bajban, nem engedjük bántani.“ !яявяяяявяяяввяяяяямвв*ввяяааяамвяяв1аяявярравмв*м>мм14нявяаяяаяаяая*«няяааяя1 ■

Next

/
Thumbnails
Contents