Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-17 / 3. szám
< Uereshurka - nvülhűsból Hozzávalók: 1 (tatai házinyúl, 30 dkg há) vagy 2 dl olaj, 3 nagy fe) vöröshagyma, Őrölt csípős és édes paprika, íeketebors, majoránna, só, 10 dkg sertésszalonna (lehet füstölt is], 1 szendvics, 2 dl nyúlvér. A nyúlhájat kiolvasztjuk és benne aranysárgára pirítjuk az apróra vágott hagymát. Utána csípős és édes paprikát meg törött borsot teszünk hozzá, belerakjuk a feldarabolt nyulat, felöntjük 3 dl vízzel és fedő alatt 20 percig pároljuk. Ha a: hús leválik a csontról, ki- • szedjük, kicsontozzuk és > húsdarálón megdaráljuk. A szendvicset a szalonnával apró kockákra vágjuk, fel-; öntjük nyúlvérrel, hozzákeverjük a darált húst és a hús levét, hozzátesszük a, majoránnát, a sót és mindezt „ jól összekeverjük. A, masszát bélve töltve vagy' jól kikent tepsiben elsimítva, forró sütőben körülbelül egy óráig sütjük. (mt) # A gombát táplálkozási szempontból elsősorban a nagy fehérjetartalma miatt értékeljük. Egy kiló csiperkegomba (sampinyón) megközelítőleg annyi fehérjét tartalmaz, mint negyed kiló hús. Sőt! Olyan cukrokat is találunk benne, melyek a cukorbetegek számára is egészségesek. • Harc a vértetíi ellen. На megtelepszik a kertben és elszaporodik, tetemes kárt okoz, ezért nagy figyelmet kell szentelni az irtásának. Az énekes madarak segítségére nem szá* míthatunk, mert a kártevő meglapul a vattaszerü anyag alatt s a madarak nem veszik észre. Feladatunk, hogy szellős koronát neveljünk, minden ősszel felássuk a fák körül a földet és káliműtrágyát is adjunk. A vértetű ugyanis nem szereti a kálival mütrágyázott almafák nedvét. A fák törzsét ősszel meg kell tisztítani, a kaparékot el kell égetni, majd 5 százalék Arborol M készítményt tartalmazó mésztejjel be kell meszelni a fák törzsét A fiatal fákat ajánlatos alaposan le* mosni az Arborol M 3 százalékos oldatával. Tenyészidőben a Thiodan 0,15 százalékos, ílletJ ve a Pirimor DP 0,05—0,075 százalékos töménységű oldatával irthatjuk a vértetveket. (Urban Ач) Fotó: О óvatosan sózzunk! # A tyúkólban az ülőkéket nem létraszerű elrendezésben, hanem azonos magasságban és egymástól legalább 300—350 mm távolságra kell elhelyezni. Így minden tyúk megtalálja a helyét (furcsa állat a tyúk, éjszakára mindig az elérhető legmagasabb helyet foglalja el) és nem zavarják egymást az állatok. Aki csak teheti, az ülőkék alá feszítsen ki drótszövetet, hogy a tyúkok ne járjanak a trágyában. Ilyenkor az ülőkét 300—350 mm-rel a drótfonat fölött kell elhelyezni. # A svájci apróállattenyésztők figyelemre méltó újítást alkalmaznak a szénakészítésben: a lekaszált füvet fólián terítik el, és esténként a fóliát a fűvel együtt összecsavarják. A módszer előnye, hogy a szárítandó anyag nem érintkezik a nedves talajjal és a harmat sem nedvesíti be, tehát sokkal gyorsabb a száradás. Az így készült széna állítólag rendkívül jó minőségű. # A holland gyümölcstermelők a terebélyesre nőtt, de még nem túl öreg és egészséges fákat is átoltják. Az átoltásra kiszemelt gyümölcsfák vastag A konyhasó az egyetlen ásványi eredetű ízesítő anyagunk. Tágabb értelemben szintén a fűszerek sorába tartpzik. A konyhasó mindennapi ételízesítőnk és élelmi&zerkonzerválônk. S mi több, a só életszükséglet. Az abszolút sóhiány szédüléshez, izomgyengeséghez, görcsökhöz, apátiához, végső soron halálhoz vezethet. Szervezetünk konyhasó-szükséglete azonban semmi esetre sem olyan nagy, mint sokan gondolják. Szervezetünk egyensúlyban tartásához naponta legfeljebb 5—10 gramm sóra van szükségünk. Ezt a mennyiséget a mindennapi élelmiszerek tartalmazzák. Az átlagétkezés során naponta 20—25 g sómenynyiség kerül az ember szervezetébe. És hányán vannak, akik okkal ok nélkül sózzák az ételtl A háziasszonyok is egyszerűen a mindenkor kéznél levő sóval ízesítik az ételt, nem pedig az értékesebb tápanyagokat tartalmazó fűszerekkel. A só olcsó, a boltok füszerkínálata pedig olyan szegényes. De hát a kertben is lehetne fűszert termelni! Munkaigényes? Meglehet, de talán megér némi fáradozást az egészséges táplálkozás. Aki túl sós ételt fogyaszt, az sok vizet és egyéb folyadékot — tálén alkoholt! — iszik. Ez pedig —< a fokozott vérkeringés következtében — erősen terheli a szívet, a vesét, a májat és a véredényeket. A terhes nők, az idősek az elhízásra hajlamosak, a vese-, máj-, epe-, magas vérnyomás, érelmeszesedés, gyomor- és nyombélfekély betegségben szenvedők a szokásosnál is kevesebb — legfeljebb napi 5—S gramm «— sót fogyasszanak. Ne elsősorban sóval, inkább fűszerekkel ízesítsük az ételtl (rv) •7 é Párválasztás a madaraknál A madarak költés előtti viselkedési formáit udvarlásnak, párbaállásnak, párválasztásnak, dürgésnek stb. szoktuk nevezni. A dürgési viselkedésben jelentős a másodlagos nemi bélyegek szerepe, elsősorban a nászruháé, a nászéneké. A párválasztás! folyamatot a hímeknek a tojókkal szembeni agreszszivitása indítja el. Ha a hím által zaklatott tojó hajlamos a párbaállásra, olyan magatartási- formát mutat, amely kioltja a hím agresszív megnyilvánulásait. Az üdvözlési ceremóniák, az énekeseknél a tojók szimbolikus etetése, illetve a zsákmány- vagy a fészekanyag átadási szertartásai erősítik a ki* alakult kapcsolatokat. A madaraknál a párkapcsolatnak számos formája ismeretes. A fajok egy kis hányadánál nem is alakul ki társas kapcsolat a hím és a tojó között, mivel a párzás alkalmával találkoznak először és utoljára. Ezt a formát válogatás nélküli párzásnak nevezzük. A siketfajdtyúkok például a kakas nászhangjait hallva felkeresik annak dürgőhelyeit, ahol a kakas sorra megtermékenyíti a jelentkezőket. A nyírfajdok, a pajzsos cankók és a nagy sárszalonkák hímjei közös, társas dürgőhelyet alakítanak ki, ahol az összegyülekező tyúkok válogatás nélkül érintkeznek a hímekkel. A monogám élettársi kötelék a madarak többségére jellemző, de általában csak egy költési idényre vagy csak egy fészekalj felnevelésének időtartamára szőlő «házasságot jelent Valódi, tartós párkapcsolat csak a hattyúk, a ludak, darvak, a szarkák, a sasok, a hollók stb. között alakul ki. Ugyanakkor vannak madaraink, melyekre a többnejűség vagy a többférjűség jellemző. Az utóbbi párkapcsolati formában élő madaraiknál a tojő rábízza lerakott tojásait a hímre, aztán keres egy másik hímet s azt Is „megajándékozza“ egy fészekalja tojással. A kialakult párkapcsolatot a párzás pecsételt meg. A nemi aktus közben a hím a tojó hátán helyezkedik el, karmaival szilárdan megkapaszkodva. A tojó a farkát félrecsapva szabaddá teszi kifordított kloákáját, így a felszínre került petevezető nyílás találkozni tud a hím szintén kifordított kloákája spermatartójának párzószemölcsével. A pájrzőszervvel rendelkező madaraknál (libák, hattyúk) a párzás az emlősöknél megszokott módon zajlik le. (Mödlinger—Kapocsy: A madarak világa, Natura, Budapest 1980., röv.) guk is támogatnák kezdemé- re. Az ilyen, gyakorlati tanyezésünket s termelési, táp- pasztalatokat népszerűsítő íráanyagpótlási, növényvédelmi ta- sokat lapunk szakmellékletépasztalataikat papírra vetve — nek Tanuljunk egymástól című, mindannyiunk érdekében — ön- újonnan induló rovatában kízetlenül közre adnák. Valahogy vánjuk közölni. Mindannyiunk Mm Ai utóbbi időben — külön - ** féle fórumokon — egyre gyakrabban méltányoljuk a kertészkedők és a kisállattenyésztók — sőt a háztáji állattartóki — érdemdús tevékenységének társadalmi-népgazdasági jelentőségét, és nem felejtjük el hangsúlyozni: minden tekintetben meg kell teremteni • kertbarát mozgalom, a szerződéses zöldségtermelés és állathizlalás fellendülését serkentő, kedvező feltételeket. A kertészkedők évente sok-sok tonna gyümölcsöt és zöldséget termelnek a házikertekben meg a virágzó kertteleppé varázsolt, korábban elhanyagolt, parlagon beverő földterületeken. Igaz, e termékek zömét maguk a kertészkedők és családtagjaik fogyasztják el, de ezért valami a közös asztalra is jut belőle. A kisállattenyésztők és a szerződéses háztáji állattartásra vállalkozók szintén hozzájárulnak közellátási gondjaink enyhítéséhez. Elismerjük, támogatjuk, tehát fejleszteni kívánjuk ezt a nemes mozgalmat. Lapunkban továbbra is kellő figyelmet szentelünk a háztáji termelőket érintő kérdések, problémakörök megvitatásának, a legújabb hazai és, külföldi ismeretek, illetve a termelők eredményei és tapasztalatai népszerűsítésének. Ugyanakkor szívesen vennék, ha olvasóink maúgy, ahogy azt a magyarországi kertbarátok teszik a Kertészet és Szőlészet hasábjain. Nem könyvizű termelés-technológiai leírásokra gondolunk, hanem a jól bevált egyéni módszerek, esetleg házilag kikísérletezett eljárások, ötletes megoldások közkinccsé tételé-Lapunk régebbi olvasói bizonyára emlékeznek még rá, hogy három évvel ezelőtt kísérletet tettünk a Cserebere rovat beindítására. Így kívántunk enyhíteni a kertészkedők szaporítóanyag-beszerzési gondjain. Most ismét lehetővé tesszük, hogy olvasóink n rovat útján szerezzék be a mindennapi munkájukhoz szükséges magvakat, ültetőanyagokat, (esetleg szakirodalmat, vegyszert, gépalkatrészt stb.) — természetesen egymás közötti csere útján. A félreértések és visszaélések elkerülése végett mér most hangsúlyozzuk: elsősorban olyan — cserelehetőséget kereső — leveleket várunk, melyekben a kertészkedők vagy kisállattenyésztők nem csupán keresnek és kérnek, de egyúttal kínálnak is valamit. Rejtett hirdetések, illetve egyoldalú, érezhetően jú értékesítési lehetőséget kereső szövegek ingyenes közlésére ezután sem vállalkozunk! Csakis az egyenlő, kölcsönösen előnyös cserék ügyében vállaljuk a közvetítő szerepét. A tapasztalt kertésztársak belátására bízzuk, hogy a magukat kezdőknek mondó levélíróknak — akik egyelőre nem tudnak cserébe semmit felkínálni — küldenek-e puszta kertésztársi együttérzésből néhány szem magot, virághagymát stb. vagy nem. Reméljük, hogy olvasóink szívesen fogadják a két új rovat beindításával kapcsolatos kezdeményezésünket és kellően kihasználják a kínálkozó lehetőséget. Bízunk benne, mert hiszen mindannyiunk érdeke, hogy így legyen. Szerkesztőség 1 ltEKVezeTM. Is^a га в a1! luhtenvésztttü övék a pálma pyúl- és galambtenyésztők tábora Is népes. Vannak, akik díszmadár-tenyésztésnek hódolnak, mások meg inkább juokkal bajlódnak. Igaz is: juhtenyésztésben miénk a pálma. Kétszáz darabos juhállománya rajtunk kívül egyetlen alapszervezetnek sincsen a járásban. ф A szervezetnek Jé neve a járásban. Mivel vívták van ki? Hidaskürtön (Mostová) tizennégy évvel ezelőtt alakult meg a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének helyi szervezete. A közel másfél évtized alatt bebizonyosodott, hogy érdemes volt szervezetbe tömöríteni a kezdeményezőket, hiszen a tervszerű tevékenységnek köszönhető az apróállat-tenyésztés színvonalának fellendülése, illetve a szerződéses háztáji állattartás meghonosodása. Rencés Antal, az alapszervezet elnöke ezzel kapcsolatban így vélekedik: — Szervezetünknek jelenleg ötvenhat aktív tagja van. Többségük munkás és szövetkezeti dolgozó. Elsősorban baromfitenyésztéssel foglalkozunk, de a — Gondolom, az eredményeinkkel. Meg azzal, hogy igyekszünk mozgalmas szervezeti életet élni. A vezetőség havonta, a tagság pedig félévenkérrt ülésezik, de ha sürgős kérdésben kell dönteni, más alkalommal is egybehívjuk az embereket. A téli időszakban szakelőadásokat szervezünk, melyeken főleg a nyúl-, galamb- és csibenevelésről, illetve a leggyakoribb betegségek megelőzésének és gyógyításának lehetőségeiről van szó. 0 Az ismeretgyarapításnak egyéb módjai Is vannak. Például a tanulmányutak vagy a kiállítások megtekintése. Ezekre a lehetőségekre nem gondoltak? •— Gondoltunk, sőt a múltban is ezekkel a lehetőségekkel. Az idén betiltották a kiállításokat a baromfibetegségek miatt, így nem volt hová mennünk. Viszont rendeztünk egy körzeti bemutatót, persze, még a tilalom meghirdetése előtt. Kiállításunkon a környező falvak kisállattenyésztői is bemutatták legszebb állataikat. S mivel nálunk az a szokás, hogy az értékeléskor azonos pontszámot elérő állatok közül a más alapszervezetből érkezetteket részesítjük előnyben, a kiosztott díjak zömét a környező községek kisállattenyésztől nyerték el. Csupán egyetlen díj maradt itthon, amit Kurucz Ferenc tenyésztőtársnak Ítélt oda az értékelő bizottság a bemutatott baromfiakért. A vendég-kiállítók közül a feketenyéki (Čierna Voda) Haver Ferenc, a taksonyl (Matúškovo) Knapp Lajos és a felsőszell (Horné Saliby) Németh tenyésztőtárs, illetve a vágai (Váhovce) és a pesztafödémesi (Pusté Olany) nyulászok voltak a legeredményesebbek. ф A nyúltenyésztők munkájáról még nem is beszéltünk. «—i Pedig érdemes, hiszen szép. eredményeket érünk el a szerződéses nyúlhizlalásban. A felvásárlókkal jó a kapcsolatunk. A múlt évben több mint száz mázsa élőnyulat vittek el a faluból. S ha már szét ejtettünk a hidaskürti kisállattenyésztők munkájáról, nem hallgathatjuk el azt sem, hogy tevékenyen bekapcsolódtak a közhaszná társadalmi munkába. A múlt év folyamán kilencszáznyolcvan óra társadalmi munkát végeztek; begyűjtötték kilencszáz mázsa szénát, kivették a részüket a községszépltésből és segítették tető alá hozni a Honvédelmi Szövetség helyi szerve« zetének székházát, melyben a kisállattenyésztők szervezetének is jutott helyiség. Terveik, elképzeléseik? Még népesebbé tenni az alapszervezetet s magasabb színvonalra emelni a községben a kisállattenyésztést. ^5 ami ugyancsak elismerést érdemlő: a fiatalokat is igyekeznek megnyerni ennek a nemes kedvtelésnek, E célból hamarosan díszmadár-kiállítást rendeznek. Nagy Mihály, Diószeg (Sládkovičovej «ŕ ágait már Januárban levágják, mégpedig úgy, hogy közvetlenül oltás előtt még körülbelül 10 cm-rel bekurtíthassák az
