Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-20 / 25. szám
4 f Ч Höai-UALAS2ILUNK KÉRDÉS: Körülbelül tizenöt évvel ezelőtt egy kertésztárstól vettem házilag birsre oltott körtefacsemetét. Gondosan eltelepítettem, ápoltam, de azóta sem ettem róla gyümölcsöt, meri anynyi év alatt még virágrügy sem fejlődött rajta. A fáról vágott oltóvesszóvel beoltottam egy vadalanyt, de termést az sem hozott. Kérdésem: mi a jelenség oka, s megszüntethető-e valahogyan? Megjegyzem, hogy a levelek formájából ítélve úgy vélem, a kertésztárs annak idején Kálmán körtét oltott a bors alanyra. В. I., R. VÁLASZUNK: Őszintén megvallom, hogy több évtizedes gyakorlatom során ilyen Jelenséggel még nem találkoztam, ezért csak a szakirodalomból merített Ismeretek alapján tudom megválaszolni a kérdést. A dr. Gyúró Ferenc szerkesztésében 1976-ban megjelent „Körte“ című szakkönyvben említettek alapján arra következtetek, hogy a fiziológiai inkompatibilitás (összeférhetetlenség) különleges, kirívó esetéről van szó. Azért mondom, hogy különleges, mert a tizenötéves fa eddig még virágrügyet sem hozott. A fiziológiai összeférhetetlenség a körtetermesztésben nagy hozamkiesést jelent, főleg a termőkorú fákat illetően. Az összeférhetetlenségi tünetek leggyakrabban a kedvezőtlen termőhelyeken jelentkeznek. A kedvező körülmények közé kerülő fákon a tünetek általában késnek, még akkor is, ha az összeférhetetlenség fennáll. A birs alanyú körtefákon az összeférhetetlenség jelei a következők: a levelek kora őszi elszíneződése, lehullása, nagymértékű virágrügyképződés, a fiatal hajtások és a korona egyes részeinek elhalása, kéregelhalás a szemzési helyeken, hiányos összeforradás, aszálytünetek. Az öszszeférhetetlenségben szenvedő fákra jellemző, hogy kezdetben igen erőteljesen növekednek, később viszont csökken az éves hajtások és a gyökerek növekedése. A víz, az ásványi- és a szerves anyagok forgalma akadályokba ütközik, a lomb elhervad, megváltoztatja a színét és korán lehullik. Ezek a tünetek arra utalnak, hogy a nemes rész vízhiányban szenved. Az összeférhetetlenség foka a fák korának előrehaladásával növekszik. Az összeférhetetlenség leküzdésére, megelőzésére a gyakorlatban a Hardy vajkörte és a Papkörte közbeoltását szokták alkalmazni. A körte alanyának megválasztásakor elsősorban a fiziológiai összeférhetetlenségre való hajlamból kell kiindulni. Mi a faiskolában a körtefák szaporítására mindig birs Gdula-A alanyt, illetve vadalanyt használtunk. A birs klón-atanyai jelenleg MA, MC és Z elnevezés alatt ismeretesek. A birs-alanyú fák sekélyebben gyökereznek, mint a magoncalanyúak, s a meleg, tápanyagban gazdag talajokon fejlődnek jól. A birs klón-alanyú oltványok gyökere fagyérzékeny, száraz és meszes talajokon a csemeték gyengén fejlődnek, gyakran jelentkezik rajtuk a klorózis. Néhány körtefajta a birssel összeférhetetlen, gyakori a fák meg- vagy kidőlése, illetve a gyenge vegetativ fejlődés. Egyéni véleményem: annak idején a körtét nem típus (Klón) alanyra oltották, hanem egy termő birs gyökérsarjára, és a nemes rész — állítólag Kálmán körte — és az alany között összeférhetetlenség alakult ki. Tudjuk, hogy a faiskolákban a birs klón-alanyait gyökérsarj-szaporítással állítják elő. Ha a kérdéses csemeA háztáji zöldségtermelés fellendítéséhez nagyban hozzájárult az értékesítési gondokat enyhítő, helyi felvásárlóhelyek létrehozása. A kijelölt központokban gyakran még a hétvégeken is mozgalmasxáz élet. Fotó: —bor te faiskolából származott, akkor nagyon ritkán előforduló jelenséggel van dolgunk. Ha viszont házi szaporításból ered, mint ahogy olvasónk írja, akkor a hiba a nem megfelelő alanyban keresendő. Ajánlatom: a fán végezzen ifjító metszést és a visszavágott ágak fiatal hajtásaiba oltson legalább négy-öt fajtát. Felhasználásra javasolom a következőket: Klapp kedveltje, Hardy, Diel vajkörte, Vilmos és Douard. Ezek különböző időben érnek, és feltehető, hogy közülük valamelyik azonosul az alanynyal. Oltás után már a második évben mutatkozniuk kell a termőrügyeknek, esetleg néhány gyümölcsnek is. Ha ez a kísérlet sem vezet eredményhez, ak-ШL3AK Minden héten nagy érdeklődéssel olvasom a Szabad Földműves Kertészet és Kisállattenyésztés szakrovatát. A szerkesztőség nemrég arra kérte a kisállattenyésztőket, hogy aki tud segíteni a nutriatenyésztés iránt érdeklődő, tenyészállat-beszerzési gondokkal küszködő kezdőknek, jelentkezzen. Ez a felhívás adta a kezembe a tollat. Meg az a kálvária, amit magam is végigjártam három évvel ezelőtt, amikor tenyészállatokat kerestem. Standard nutriát tudok kínálni az érdeklődőknek, s aki személyesen meglátogat, azzal a tapasztalataimat is szívesen megosztom. Azonkívül szép római galambjaim vannak, esetleg azokból is tudok eladni. Címem: Farkas László, Sikeniöka 192, 943 59 Pavlová, érsekújvári (Nové Zámky) járás. kor nincsen más választás, ki kell vágni a fát, ha mégoly szép is, helyette államilag ellenőrzött faiskolából származó csemetét kell telepíteni. VARGA JÓZSEF Helyreigazítás A lapunk májas 30-án megjelent 22. számának szakrovatában közölt „VIGYÁZZ, ÉLETVESZÉLY!" című cikk negyedik bekezdésének szövegébe értelemzavaró hiba csúszott. A permetlé elkészítésekor ugyanis nem a rézedényekkel, hanem a réztartalmú készítményekkel kell vigyázni. A helyes szöveg tehát így hangzik: „A permetlé elkészítésére lehetőleg műanyagból vagy fából készült edényeket használjunk, mert a réztartalmú készítmények (Kuprikol, bordóilé) a nem rézből készült fémedényeket hamar tönkreteszik, s bennük a permetlé hatásfoka is csökken." A sajnálatos hibáért olvasóink és a szerző szives elnézését kérjük! A szerkesztőség <---------------------------------------Tdint a felvétel is mutatja, Eperjesen (Jahodná) szeretik az epret és értenek is a termesztéséhez. Ribánszkyék a fiatal szőlőültetvény sorközeit hasznosítva termelik, szép sikerrel. Május utolsó hetében már érett gyümölcsöt szüreteltek, Fotó: —bor Kerületi elsők voltunk A Szlovákiai Nőszövetség Központi Bizottsága által kezdeményezett „Mindent az emberért“ mozgalom szép eredményeket hozott a kelet-szlovákiai kerületben. A járások közül a Kiiáiue-vidékiben voltak a legaktívabbak az emberek, így járásunk nyerte a legjobbnak kijáró 25 ezer korona pénzjutalmat, no meg a jaltai üdülést. Járásunk dolgozóinak szorgalmát szeretném legalább néhány konkrét adattal jellemezni. A múlt évben a korszerű gépek számára nehezen megközelíthető területekről — öszszesen 292 hektárról — 881 tonna szénát gyűjtöttünk be s azt átadtuk a szövetkezeteknek, illetve az Állami Gazdaságoknak. A mezőgazdasági földterület ésszerű hasznosítására, illetve a kertbarát mozgalom fejlesztésére törekedve, további 10,5 hektáros — korábban parlagon heverő — földterületet adtunk át a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége tagjainak. A háztáji állattartók 873 darab szarvasmarhát, sertést ás juhot értékesítettek, s ezzel összesen 322 tonna hússal járultak hozzá a közellátási gondok enyhítéséhez. Az idén merész célt tfiztönk magunk elé: a helyi igényeknek megfelelően 24 községben akarjuk megalakítani a Szlovákiai Kertészkedők Szövetségének alapszervezetét. Az elsők között Szádudvarnok (Dvorniky), Nagyida (Vefká Ida) Pány (Páiíovce), Komáróc (Komárovce), Bodoló (Budulov), Csecs (Čečejovce), Somodi (Drienovce) stb. kerül sorra. Ha ezt sikerül megvalósítanunk, akkor járásunk területén körülbelül tizenkét hektáron terem majd hajtatott zöldség a háztájiban. Az évfordulók és a pártkongresszus tiszteletére felajánlottuk, hogy tízezer gyümölcsfát telepítünk, összegyűjtünk és a nagyüzemeknek átadunk 17S0 tonna szénát, a háztájiból szarvasmarhát, sertést, juhot, ludat és nyulat kínálunk. Vtáőkdvce községben a lakosok 148 tehenet és sertést tartanak. A cigány származású polgárok dicséretére válik, hogy immár ők is bekapcsolódnak a háztáji állattartásba. Vtáčkovcén állítólag tizenöt sertést hizlalnak. Svinicén 104 szervezett kertészkedőt tartanak nyilván, közülük harmincegy termel hajtatott zöldséget. Seóa községben száz kisebb-nagyobb fóliasátrat számoltak össze. A rudníkyiak huszonöt mázsa húst ígérnek, a komáróciak több mint 28 ezer liter tejet. Kysakon 7,5 hektár földet kapnak a kertbarátok. A hodkovceiek felajánlották, hogy fejenként egy mázsa szénát gyűjtenek a szövetkezet részére. Hát, valahogy így ilyen aprö tételekből tevődik össze a nagy mű, mellyel ismét a mozgalom élvonalában szeretnénk végezni az értékeléskor. IVÄN SÁNDOR Kántor Sándor bácsi a parkokban és az utak mentén gyűjt szénát a nyulainak. Tavaly 80 vágónyulat értékesített. Fotó: —bor Megelőzni könnyebb... A galambokat fenyegető betegségek többsége közvetett úton — ürülék, takarmány, ivóvíz segítségével — terjed. Az etetőt ajánlatos fa vázra erősített drótszövetre helyezni, hogy galambok ne csipegethessék fel az elszórt, bélszárral keveredett magvakat. A galambház takarításakor az etetőket és az alájuk helyezett, drótszövetes alátétet kivisszük a galambházból és az udvaron tisztogatjuk ki. Feltétlenül takarítsuk ki a költőfészkeket is, cseréljük ki bennük a fészekanyagot, a galambházat seperjük fel s évente legalább két ízben meszeljük ki, fertőtlenítsük. A nagytakarítás és fertőtlenítés legmegfelelőbb időpontja április és május, de a júniusi takarítás sem felesleges. A galambház fertőtlenítésére legmegfelelőbb a mésztej. Ha van festékszórónk, azzal juttassuk ki, ha nincs, egyszerűen meszeljük ki az állatszállást. Arra mindenképpen ügyeljünk, hogy a galambok szemébe ne jusson a mésztejből. A rendszeresen tisztogatott, szakszerűen megépített galambházban általában sikerül megőrizni az állatok jó egészségi állapotát. Az állatszállás legyen tágas, jól szellőztethető, télen száraz és kellemesen meleg. Ennek a követelménynek a hagyományos — a tenyésztett fajta igényeinek leginkább megfelelő szabad vagy voliérszerű röpnyílással ellátott — falazott galambházak minden tekintetben megfelelnek. Aki azt akarja, hogy egészséges állománya legyen és a tenyésztői munkában öröme teljék, ne kövesse azoknak a példáját, akik még mindig megtűrik udvarukban a régi, oszlopos galambdúcot. Ne feledjék: a betegségeket mindig könnyebb megelőzni^ mint sikeresen gyógyltanil l J8j.
