Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-06-20 / 25. szám
A jó példa - követendő Léva (Levice] Szlovákia kisállattenyészlői körében elég gyakran emlegetett városnév. Miért? A felelet nagyon egyszerű: Évekkel ezelőtt a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége Lévai Járási Bizottságának vezetősége így döntött: A Márton-napi vásárok alkalmából — évente egyszer — kiállítást rendeznek, ahol a tenyésztők bemutatják „büszkeségeiket.“ Később az ötlet tovább csiszolódott. A kiállításon a tenyésztők nemcsak szerepeltették, de el is cserélhették állományuk némelyik „tagját.“ Tehát rövjden ennyiből ál! a „siker“ története, ami után szinte kínálja magát az alapkérdés: Ez a vállalkozás mit is hozott a lévai kisállattenyésztők „konyhájára?“ A válaszadó a legilletékesebb: Nagy Tibor, a járási bizottság elnö-i ke. — Nemcsak a mi részünkre, de Szlovákia összes kisállat«,' tenyésztője számára hasznos volt, és hasznos ez a „cserebere akció“. A mi álláspontunk az, hogy a szövetség tagjai csakis fajtatiszta állománnyal foglalkozzanak. Egy ilyen „állatvásáron“ csakis fajtatiszta állatokat forgalmazhatnak a résztvevők. A másik szempont a vérfrissítés. Ha ugyanis nem egy kis körzetben, de mondjuk szlovákiai méretekben folyik a csere, akkor a vérfrissítés ténye már előre biztosított. Ezek mellett meg kell említeni a következőket is: Az ilyen kiállításra különböző tudású, korú és felfogású kisállattenyésztők jönnek el, akik baráti beszélgetések közepette átadják egymásnak tapasztalataikat. Ez a mi számunkra — a szervező emberek számára — máris „főnyereményt“ jelent. Emellett persze számottevő az állatvásár „élőreklám“ — jellege is: Ez az akció már nem egy olyan emberrel kedveltette meg a kisállattenyésztést, akinek ezen a vonalon semmiféle tapasztalatai nem voltak. Példaként említhetnénk egy esetet: Egy fiatalember — aki ezen a kiállításon látott először nutriát — vett egy párt ebből az állatfajtából. Ma már ez az ember lelkes tenyésztő, komoly nutriafarmmal rendelkezik. Amint a szavak is igazolják, a Jó kezdeményezés rendszerint termékeny talajra talál. Ennek Jellemzése után az elnök a múltbeli eredményekről és a jelenlegi feladatokról szólt. — Az utolsó években legfőbb feladataink közé soroltuk a járási — tehát a központi szervezet — felerősödését. Itt Léván társadalmi munkában kiépítettünk egy gazdasági udvart — irodahelyiségekkel, raktárral, keltetővel, fedett volierekkel, sílótornyokkal, ami nagyon sok gondunkat megoldott: Itt — alapegységeink számára képesek vagyunk a felvásárolt takarmányt elraktározni, keltetőberendezésünk segítségével a tagokat fajtatiszta anyaggal tudjuk ellátni, a nyitott voliér Lehotay Vilmos alelnök A laikus is Jól tudja, a kisá1 lattenyésztőnek sokat kell a kuszáját fenni, amíg az állománya „jóllakik“. — Igen a szimbolikus kaszafenést szintén támogatjuk. A nyugat-szlovákiai vízmüvekkel és kanalizációs vállalattal, az útkezelőséggei, rekreációs központokkal kötött szerződések alapján tagjaink évente 180— 190 hektárnyi kaszálót „birtokolnak”, ami nem lebecsülendő. A szakosztályok munkájáról röviden Lehotay Vilmos alelnök szólt. Azt hiszem nem mohdok újságot, ha megemlítem, hogy a nyúltenyésztők szakosztálya mináiunk is a legerősebb. Ezek a csoportok, melyek minden faluban megtalálhatók — nagyon jól dolgoznak: Ezt bizonyítja a következő adat: Tavaly NAGY TIBOR elnök: „Ez a jól kiépített gazdasági udvar színvonalasabbá teszi munkánkat.“ és a nagyméretű bekerített udvar lehetőséget nyújt a már említett kiállítással egybekötött állatcserére. Az utóbbi években nagy gondot fordítunk falusi alapszervezeteink „megerősítésére“, kiépítésére, a káderutánpótlásra. Habár nem vagyunk elégedettek, mégis úgy érzem, ez részben sikerült. Jelenleg a járásban hetvennégy alapszervezetünk működik 4500 taggal. Természetesen az utánpótlásról sem feledkezünk meg. Sok iskolában, píonirházak mellett kisállattenyésztői érdekkörök működnek — a mi hathatós támogatásunkkal. A járás egyes részein a kisállattenyésztők dicsérőleg szól« tak a tenyészállománnyal kapcsolatos ellátásról, megemlítették a „kakasprogramot“. — Azt hiszem, ezt a vonalat „jói visszük“. Az említett „kakas-programot“ sikere végett meg is kell majd ismételnünk: Tavaly 166 fajtatiszta kakast vásároltunk fel, majd osztottunk szét a tagok között. Emellett persze a csibe- és a libaellátás szintén folyamatos, s tagjaink számára kifizetődő. tagjainktól 35 ezer nyulat vásárolt fel a BRANKO vállalat. Baromfitenyésztőink igen ked-Ezeknek a silótornyoknak nagy basznál veszik a járás kisállattenyésztői A szerző felvételei vező helyzetben vannak a már említett tenyészállatokkal való ellátás révén. Tavaly például hatvanezer kiskacsát, húszezer kislibát hoztunk be Csehországból — a nálunk kikeltetett állományon kívül, — s igen kedvező áron adtuk el tagjainknak. A galambtenyésztő szakosztály az utóbbi időben legyengült. Sajnos ennek a szakosztálynak a „vezéremberei“ kiöregedtek, s így például -Léván is — nagyon sok „galambbirodalom“ került felszámolásra. A juhtenyésztés terén az utóbbi években fejlődés mutatkozott. Jelenleg hetven regisztrált tenyészállattal rendelkeznek tagjaink. Reméljük az évek múlásával szaporodik a juhtenyésztők száma, ugyanis valóban kifizetődik ezzel foglalkozni. A nutriatenyésztés — nagy örömünkre — ismét beindult, szép állományokkal rendelkeznek tagjaink Léván, Alsószecsén (Dolná Seč) stb. Az egzotikus madarak tenyésztői két szakosztályban — Zseliz (Želiezovce), Tlmače — csoportosulnak, mely osztályok munkájába az utóbbi években sok fiatal kapcsolódott be. A Járásban a szerződéses állattartás milyen szinten áll? — Habár javulás mutatkozik, lehetne bizony Jobb is — mondotta Nagy Tibor elnök. — Félévenként dolgozzuk ki a szerződéseket, általában hatvanhetven darab szarvasmarhára, húsz darab sertésre és húsz darab birkára. Ezek az átlag számok — annak ellenére, hogy hathatós propagandát fejtünk ki — elég szerények. Véleményem szerint pedig megéri szerződéses állattartással foglalkozni. Persze, az illetékes felsőbb szerveknek rugalmasan, — gyakorlati példákon keresztül — fel kellene figyelniük a hiányosságokra is, s azokat a legrövidebb időn belül ki kellene küszöbölni. Beszélgetett: KALITA GABOR 0 И Harminclcetten A minap Eperjesen (Jahodná) jártunk, és többek között a kisállattenyésztők tevékenysége felől érdeklődtünk. Megtudtuk, hogy a községben hatvannyolcban alakult meg a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének helyi szervezete. A tizedik évfordulón a kis közösség élére Katona Flóriánt, az egykori alapító tagok egyikét választották meg elnöknek. Az ő szavait idézzük: — Tizenhárom évvel ezelőtt harmincketten alapítottuk meg л szervezetet. Mi tagadás, sokan azért szavaztak a szervezeti tevékenység mellett, mert a szövetség kedvezményes áron takarmányt kínált. Ezért még arra is hajlandók voltak az emberek, hogy némi ráfordítás árán beszerezzék a megkövetelt fajtatiszta alapállományt. Később rájöttek, hogy ezekkel az állatokkal gazdaságosabb a termelés, s ha ésszel gazdálkodnak, még némi nyereségre is szert tehetnek. Az első eredmények másokban is felkeltették az átgondolt háztáji állattartás iránti érdeklődést. Tudja, mennyien vagyunk ma? Százhuszonötén. Nem állítom, hogy a szervezet minden tagja élvonalbeli tenyésztő, viszont az igyekezet senkiből sem hiányzik. Vendéglátónktól megtudtuk, hogy a faluban a kezdet óta a baromfitenyésztés a legnépszerűbb. Pontosabban a tyúktartás. Valaha sok lúd meg kacsa volt a háztájiban, de ma már lényegesen kevesebb van belőlük, mert a legjobb libalegelőket birtokba vették a hétvégi kirándulók. Tulajdonképpen a juhtenyésztést is ez vetette vissza. A faluban már csupán négyen tartanak juhot. — A baromfitenyésztők körében a fehér plimut a legközkedveltebb. Saját keltetőnk van, és 34 elismert A-tenyészetünk, de más alapszervezetektől is vásárolunk keltetési tojást. Szervezetünk tagjai a keltetőnek közel 28 ezer, a Jednotának pedig személyenkénti átlagban öt kiló tojást adtak el. A szakszerű tenyészmunka, elsősorban a rendszeres vérfrissítés elhanyagolása következtében járásunkban több helyütt elkorcsosodott a hemsír tyúkállomány. A járási bizottság mellett működő szakbizottságban, melynek az elnöke vagyok, azon fáradozunk, hogy ezt a problémát mielőbb megoldjuk, és ismét a kívánt színvonalra emeljük járásunkban a tyúktenyésztést. A'apszervezeti viszonylatban igyekszünk meggyőzni a tenyésztőket, hogy több fajtát tartsanak, de szakszerűbben, mint eddig. A szerződéses lúdhizlalási lehetőséget is népszerűsítettük, de nem akadt vállalkozó. Viszont tudomásunk van arról, hogy elég sok hízott ludat átadtak tagjaink a dunaszerdahelyi baromfifeldolgozó üzemnek, és a városi piacokon is több tízet értékesítettek. Az utóbbi időben a nyulászok is hallatnak magukról. Többségük új-zélandit, csincsillát, francia ezüstöt tart, de néhányan a német tarkával is kísérleteznek. A tenyésztők a múlt évben 2600 pecsenyenyulat adtak el a nyitrai Branko vállalatnak, és a prágai Velaz vállalattal is jó kapcsolatot alakítottak ki. A díszgalamb-tenyésztők tevékenysége szintén elismerést érdemlő. m m. ~ у c I Katona Flórián, a: SZSZK eperjesi he lyi szervezetének elnöke egyik kedvencével, egy angol hegyes galambbal — Községünkben pillanatnyilag a nutria a sláger — említette Katona Flórián. — Amikor a Szabad Földműves megkezdte a tenyésztési tudnivalókat ismertető sorozat közlését, az emberek türelmetlenül várták a hétvégét. Esetenként hatan-heten is összejöttek, hogy megvitassák a legfrisebb információkat. Egyelőre tizenkét komoly érdeklődőt tartunk számon, akik máris építik az állatszállásokat, kutatják a tapasztalt tenyésztőket, hogy tanácsot kérjenek, tenyészállatokat vásároljanak az induláshoz. Minden jel arra utal, hogy a nyulászok rövidesen nagy vetélytársra találnak. Feltéve persze, hogy az ígéretnek megfelelően megszervezi a Movis az élő állatok felvásárlását! Molnár Józsefeknél három fiatalember fogadott: a házigazda, továbbá Kovács Attila és Szalay Gyula. Nagy fába vágták a fejszéjüket >— közös erővel korszerű nutriatelepet építenek. — Költséges beruházásról van sző, egyedül egyikünk sem merte vállalni a kockázatot — tájékoztatott a házigazda. — Egyelőre négy családnak készítünk szállást, meg persze a növendékeknek. Ha megtaláljuk a számításunkat, bővíteni fogjuk a telepet. Ügy számítjuk, hogy a 15—16 ezer koronás beruházásnak teljes üzemelés esetén évi 50—80 ezer koronát kell hoznia a közös kasszába. Mint a lap is írta, valahol már a vízmedence nélküli, ketreces módszerrel is szép eredményeket érnek el. Szeretnénk megnézni azt a tenyészetet, 8 ha jó, a bővítést már az újabb ismeretek szerint fogjuk megvalósítani. De egyelőre még csak az út elején tartunk... Viszont nutria- - húsbői készült kolbászt már ettünk — a nyárasdl tenyésztőtársak jóvoltából:—, és jónak találtuk. Ml is csinálunk kolbászt és viszonozzuk a nyárasdiaknak a szívélyes vendéglátást. (dek) Mandák Erzsébet, a szervezet egyik alapítótagja. Elismert fehér piimut А-tenyészete van. Becsületére válik, hogy több mint kétezer kelletőtojást értékesített, a ebből a kimutatás tanúsága szerint 88 százalék bevált A három fiatalember — Molnár József, Kovács Attila és Szalay Gyula — nagy vállalkozásba kezdett: tizenhatezer koronás beruházással korszeré nutriatelepet építenek Fotó: —bor
