Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-17 / 3. szám
1981. Január 17, SZABAD FÖLDMŰVES 7 Talôzäs m érdekes könyvben Nagyszabású, négykötetes mű első sában látott napvilágot, mint az első lentmondásosságának és kétarcúságékötetét adta ki a közelmúltban a bu- olyan újság, melyet a szlovák olva- nak. Ezt jól tükrözte a lap Is. A kondapestl Akadémiai Kiadó. Több mint sóknak szántak, bár a lap cseh nyel- zervatlv szellemiségű szerkesztőség nyolcszáz oldalnyi a terjedelme a ven készült. A lapot Štefan Leška egyre érdektelenebb, konformista írámagyar sajtótörténet első kötetének, Kromp szerkesztette. Köztudott, hogy sokat közölt, ami a lap iránti érdekamely „A magyar sajtó története I.“ a cseh nyelv ebben az Időben még lődést is egyre sorvasztotta. Tíz eszeimmel látott napvilágot, és a ma- a szlovákoknak is irodalmi nyelve tendeig azonban ez a lap Is jelen gyár hírlap- és folyóiratirodalom tör- volt, a szlovák irodalmi nyelv Stúr volt a magyar szellemi életben és ténetét tartalmazza a kezdet kezde- és társainak közreműködésével csak fennálása érdekes szerepet juttatott tétől, tehát 1705-től a szabadságharc a 19. század negyvenes éveiben jött számára a szellemi élet és a sajtó kezdetéig, 1848-ig. Az Akadémiai Kia- létre. A Prespurské Noviny tehát a fejlődésének területén. Azáltal ugyandó vállalkozását dicséretre méltó kéz- szlovák újságírás kezdeteit jelentette, is, hogy szószólója és kiszolgálója deményezésnek kell minősítenünk, hi- s annak ellenére, hogy cseh nyelven volt a magyar művelődés elavult és szén elsőízben került sor ilyen rész- jelent meg, a későbbi szlovák újság- színvonaltalan törekvéseinek, szándéletes magyar sajtótörténet kiadására. írók, mint például Juraj Palkovié ezt ka ellenére is katalizátorként ha- A mű megszületése annak a felisme- a lapot a szlovák felvilágosodás tér- tort a sajtó újat akaró képviselőinek résnek köszönhető, hogy a hírlapok mékének nevezte. tevékenységére és plasztikusan tük-és folyóiratok nemcsak tükrözik а д2 első magyar nyelven kiadott fo- rözte egy olyan irodalmiság és kulkort, melyben létrejöttek, hanem be- lyóirat a „Magyar Museum“ volt, túrakoncepció megnyilvánulásait, afolyást is gyakorolnak a kor esemé- melynek első száma Batsányi, Kazin- mely felett visszafordíthatatlanul elnyelnek alakulására is, tehát törté- cZy és Baróti Szabó Dávid kezde- járt az idő. nelemformáló erejük van. ményezésére 1788 július—augusztusá- Lapunk olvasóit >—> akik között „A hazai sajtó kezdetei és fejlődé- ban Kassán (Košice) jelent meg. Az igen sok a mezőgazdasági szakember se“ című fejezetből megtudhatjuk, első magyar folyóiratot a nyolcva- — bizonyára érdekelni fogja a mahogy a magyarországi hírlapirodalom nas évek végére jellemző nemesi el- gyár mezőgazdasági szaksajtó kialakezdetei II. Rákóczi Ferenc nevéhez lenállás és a felvilágosult eszmék kulása is, melyről a sajtótörténet elés az általa vezetett szabadságharc iránti érdeklődés együttesen hozták ső kötete ugyancsak beszámol. Már eseményeihez fűződnek. Ez a latin létre. Mivel Batsányi, a lap szerkesz- az első magyar nyelvű újság, a fennyelven írott sajtótermék, a „M e r- tője, olyan újságíró volt, aki nem tiekben már említett Magyar Hírmoncurius Hungaricus“ volt a ma- csupán száraz közvéleményeket ki- dó is sokat foglalkozott a mezőgazgyar időszaki sajtó „első fecskéje“ vánt közreadni, hanem befolyásolni daság kérdéseivel. A mezőgazdaság és a nemzeti felszabadításért, vala- is akarta olvasóit a felvilágosultság elmaradottságát a korabeli eredmémlnt a társadalmi haladásért is sík- és a nemzeti kultúra fejlesztése irá- nyék felhasználása és gazdasági reraszálló kuruc szabadságharc termé- nyában és ismételten hangot adott formok által kívánta megszüntetni, ke. A „Mercurius““ tájékoztatott a a francia forradalom iránti rokon- A lap nem is egy alkalommal a meszabadságharc eseményeiről, de ép- szenvének, ezért sok meghurcoltatás- zőgazdaság belterjességének szüksépen a forradalmi események miatt ban is része volt. A Magyar Musseum gességét hangoztatta. Cikkeiben többnem Jelenhetett meg rendszeresen, nem csupán úttörő jellegű volt, ha- szőr kitért egy máig is aktuális fa-Amikor 1710 márciusában a lap — nem igen magas színvonalú és fej- lusi problémára: elítélte azt a szoötév'l fennállás után — végleg meg- lett publicisztikáról tanúskodó lap is, kást, hogy faluhelyen egyes alkalszünt, a politikai helyzet nem úgy amely egyértelműen a forradalmi esz- makkor — lakodalmakban, torokon, alakult, hogy a laphoz hasonló, te- mék szószólójává vált. A felvilágo- keresztelőkön — gyakran egész vahát a bécsi politikától teljesen füg- sodás korszakának jelentős lapja volt, gyónókat tékozolnak el. getlen, sőt azt a bírálatok özönével amely a magas irodalmi színvonalat д Magyar Hírmondó azonban >— támadó magyar folyóirat ismét létre- és a közéleti érdeklődést a társadul- természetesen — nem volt mezőgazjöjjön. mi realitások figyelembevételével a daságl szaklap. A magyar mezőgaz-1721 márciusáig kellett várni az új legjobban egybe tudta ötvözni. A for- daságl szaksajtó kezdetei a múlt számagyar lapra-, amely Bél Mátyás szer- radalmi eszméktől kétségbeesett és a zad negyvenes éveire esnek. Az első kesztésáben Bratislavában — az ak- császári udvarral szövetkezett ne- mezőgazdasági lap, a „Magyar Gazda“ kori Pozsonyban — került kiadásra messég, valamint a kormányzati szer- 1341 július elsején jelent meg. A lap „Nova Posoniensia“ címmel. A heti- vek közös fellépése 1793 elején a Ma- hetente kétszer jelent meg 8 oldalap latin nyelven Íródott 1—i kül- gyár Museum megszüntetéséhez ve- jas terjedelemben. Programját maga földi lapokból átvett híreket, ország- zetett. a szerkesztőség így fogalmazta meg: gyűlésekről és vármegyei ülésekről Érdekes megemlíteni, hogy ezekben „A honi mezőgazdaság célszerű kiszóló hazai híreket közölt. Amikor a az időkben Komáromban (Komárno) fejlésére minél hathatóbb, s minél lapot a felvilágosodás eszméinek hí- is jelent meg egy olyan folyóirat, jótékonyabb hatást gyakorolni“. A vétől, Bél Mátyástól a jezsuiták vet- amely kultúrpolitikai célkitűzéseit te- lap, melyet a Szécsényí reformtörekték át, a lap tartalma erősen megj kíntve közel állt a kassal Magyar véseinek hatása alatt álló Török Jáváltozott és a „Nova Posoniensia' Museumhoz. Ez a folyóirat az 1789- nos szerkesztett, kezdetben főként lassan meg Is szűnt. A hírlaplrás köz- den megindított „Mindenes Gyüjte- szakmai kérdésekkel foglalkozott. Cikpontja egy időre Buda lett, ám 1780 mdny“ volt, melyet Péczeli József ka- kei a burgonyatermesztésről, a gyüjanuár elsején az első magyar nyel- mároml református lelkész Szerkesz- mölcsnemesítésről, a rétmüvelésről, a ven kiadott újság, a „Magyar Hír- д hetenként kétszer megjelenő méhészetről és a juhtenyésztésről mondó“ ismét Pozsonyban jelent meg jap {5 célját a nemzeti nyelv fejlesz- szóltak. Később azonban egyre éle- Rát Mátyás szerkesztésében. Rét Má- tésében és a hasznos Ismeretek tér- sebb hangú politikai jellegű írásoktyás tehát a magyar nyelvű újság- jesztésében látta. Péczeli publiciszti- nak is helyet adott, s emiatt külön- Irás úttörője, aki publicisztikai irá- kajában rámutatott arra, hogy a féle intézmények és lapok részéről saiban hangot adott azoknak a gaz- nyelv és a nemzet sorsa szorosan számos támadás érte. A lap utolsó daságl és kulturális téren jelentkező összefonódik, ha megszűnik a nyelv, száma 1848 december 7-én jelent Igényeknek is, melyek az elmaradt megszűnik a nemzet is. A Mindenes meg. A Magyar Gazda volt az első hazai viszonyokon való változtatást Gyűjtemény nem volt hosszú életű, komolyabb magyar mezőgazdasági lap, sürgették. Rát Mátyásnak sikerült péczeli József 1782-ben bekövetkezett A régebbiek . közül meg kell emllteolyan munkatársi gárdát és levelezői halálával végleg megszűnt. A 18. szá- ni az 1796-ban megindított és Pethe hálózatot kialakítania, amely biztosi- zad végén kiadott folyóiratok között Ferenc által szerkesztett „Gazdagította a lap jó színvonalát és azt, hogy azonban Jellegzetes enciklopédikus gát Tzélozó Cjság-ot“, amely később a Magyar Hírmondó a korábbi hazai műfajt és sajátos szint képviselt. „Víisgólódó Magyar Gazda“ címmel újságoknál sokkal, fogékonyabbá vált Kassa városához is fűződik még egy Jelent meg. A 18. század nyolcvanas az ország gazdasági, társadalmi és további, különös koncepciójú és vég- éveiben szó volt egy német nyelvű kulturális problémái iránt. érvényben érdekes szerepű folyóirat gazdasági szaklap magyar változatá-A nyolcvanas évekre esik a ma- a „Felső Magyar Országi Minerva“, nak megjelentetéséről Is, melynek gyarországi szlovák sajtó megindulá- Első száma 1825 áprilisában jelent „Királyi Magyar Ojság a FIHdmüveléssának Időpontja Is. A „Presspurské meg. A lap szerkesztője Dessewfy ről“ címmel kellett volna megjelen* Noviny“ a lőcsei származású Tállyal József gróf volt, tipikus képviselője nie, erre azonban nem került sor« Dániel kezdeményezésére 1783 Júliu- a magyarországi vezető rétegek el- Valószínű, hogy az érdektelenség veit e fő oka annak, hogy a lap kiadása csak terv maradt, amely soha meg nem valósult. A sajtótörténet első kötetének egyik legérdekesebb fejezete a „Kossuth és Pesti Hírlap“ címet viseli és megismertet a magyar szabadságharc szellemi vezérének, Kossuth Lajosnak publicisztikai tevékenységével, valamint azzal a szereppel, melyet a Pesti Hírlap a forradalmi eszmék terjesztésében töltött be. Érdekes, izgalmas és tanulságos olvasmány a magyar sajtótörténet első kötete. Bizonyítéka annak, hogy a sajtóhak nemcsak Informáló és hírközlő, hanem a széles tömegeket tettekre, cselekvésre mozgósító szerepe Is van, s ezáltal válik a sajtó részesévé a történelemalakítő események szervezésének és lebonyolításának is. Érdeklődéssel várjuk az Akadémiai Kiadó hasznos kezdeményezésének folytatását, a teljes sajtótörténet ki* adását. SÄGI TÖTH TIBOR Műkedvelő színjátszóink közül a lévaiak (Levice) „Kék szilvafák“ (1. kép), az eperjesiek (Jahodná) 2. kép, pedig „Ember a híd alatt“ című színművekkel tavaly a Jókai-napokon is sikeresen szerepeltek. Reméljük, hogy Thália elkötelezett hívd az idei színházi idényben is hallatnak magukróL Fotó: Szűcs Jenő GYURCSÖ ISTVÁN: Zöldből pirosba Legtovább hfl a cserfa lombja, érik zöldből verespirosba, őszi dérrel sem hull az ágról, Így vall hűséges önmagéról. Hozzád én mindig hfi maradtam, csókod én soha nem tagadtam, ha kérdeztek, csak Így feleltem: cserfaég-szfved megszerettem. Cserfaág voltál, lombod voltam, vagyok érett, verespirosban, ki már csak arra vár, hogy a dér számon kérje tőle, mennyit ér. iHiiiiiiiiiimmii Történelem — szabadtéren D u ka rest, a Román Szocialista D Köztársaság fővárosa engedelmeskedik a kor követelményeinek. Korszerű lakótelepek nőnek ki földjéből, a lakások ezreit fo§lalják el új lakóik. A román főváros azonban korszerű formájában Is a parkok és a kertek városa maradt. Ilyen szempontból egyedülállóan szép a váiö3 északi negyede, ahol a tavak között helyezkedik el a Bukaresti Kutúra- és Pihenéspark, benne a főváros világhírű szabadtéri falumúzeumával, a Muzeul Satuluival. A Heŕasträu-tó partján elterülő falumúzeum nemcsak országos, hanem világviszonylatban is egyike a legérdekesebb és legeredetibb múzeumoknak. Anyagát sokéves kutatómunka eredményeként gyűjtötték össze az ország minden részéről, kiválogatva a legjellegzetesebb, művészi értékű tárgyakat, amelyek valódi képet nyújtanak a román falusi építőmesterek művészetéből. A falumúzeum tíz hektárnyi területén, hatvannégy csoportban 297 épületi található. A fából, téglából, patlcsból, vályogból készült épületek eredetiek, s az ország legjellegzetesebb építkezési stílusát képviselik. A házakat és gazdasági épületeket szétbontva szállították ide, itt állították össze őket újra. Vannak Itt száz-, sőt több száz éves épületek is, olyanok, amilyeneket napjainkban már sehol sem építenek, mások viszont hasonlóak a mai román falvakban láthatókhoz. A hegyvidéki épületek mellett alföldi vagy dombvldékl, vízmenti és tengerparti házak sorakoznak. A különleges és eredeti falvaik utcáit fák, fű és virágágyak díszítik. A házakat léc-, kő-, vagy sövénykerítés övezi, az udvarokban kerekes- vagy gémeskút áll, a kapuk meleltt pedig padka, híven annak a vidéknek a hagyományaihoz, ahonnan az egyes házak származnak. Megtalálható itt a Sarichiai-Istriáhól idekerült, múlt századbeli szélmalom, lápvidéki halbesőzó és tároló kád, szőlőprés, 1794-ből származó olajprés, mffcvidéki aranyérc-kalló, mángolő, cserge a posztó tömörítésére, hiánytalanul berendezett kovácsműhely és fazekasműhely Horezubói, a híres arges! agyagmüves központból, és sok más háziipari berendezés és műhely. A legérdekesebbek egyike a ciauri ház, amely 1875-ben épült gerendákból, gorji építészeti stílusban: Antonie Mogos fafaragó mester pompás díszeivel. Arányai, formája és díszítése egyaránt figyelemre méltó. A tornác csavart oszlopsora, a tető tartóg.erendája, a ház egész homlokzata, .akárcsak a csodás rovásokkal díszített kapu a rovásmüvészet remeke —, amely különösen elterjedt a román hegyi falvakban és Erdélyben, ahol építőanyagként leginkább a fát használják. A közelmúltban Olténla déli részé* ről, egy hajdani jobbágyfaluból két múlt századbeli, földbe ásott kunyhót hoztak át és állítottak fel a falumúzeumban. Az egyik Draghicesziból származik és ezernyolcszázban épült, a másik Castrenovában készült 1850- ben. Ösl lakástípusok, az olténlai parasztság egykori nehéz életkörülményeiről tanúskodnak. Megcsodálható a dragomérfalvl templom, a máramarost építészet remeke, amelyet 1722-ben építettek egy régebbi leégett templom helyén. A templom teljes egészében fából készült, a talpgerendától a nyílhegyes toronycsúcsig. Nyitott előcsarnokból, templomhajóből és szentélyből áll. A belső festés egy része ma is látható. A békás! vlzierömfl gyüjtőmedencéjének övezetéből hozták ide a räpciunl falu fatemplomát is. A templom a 18. században épült fenyőfából. Tornácát, oszlopait, ejtő- és ablakrácsait moldvai fafaragások díszítik. Az épület népi motívumai valóságos műremekek. Az etnográfiai övezetek közötti különbséget leginkább az építőanyagok határozzák meg. A leggyakoribb háztípus a harmonikusan arányos, gazdag díszítésű faház, szépen faragott oszlopokkal. Ismét más jellegűek az itt élő nemzetiségek lakóházai, amekesebb az 1898-ban épült Jurilovcal lipován ház és egy Csíkszeredái székely parasztház, lakói életmódjára és kultúrájára jellemző berendezéssel. Külön kell szólnunk a népművészet remekeiről. Ez .a gyűjtemény több mint 23 ezer tárgyból tevődik össze. A sokéves kutatómunkával összegyűjtött népművészeti gynögyszemek közül, Is kiemelkedik a kalotaszegi és a torockói népviselet. Kalotaszeg — a kalotaszegi meden* cében terül el >—< nemcsak földrajzi, hanem néprajzi egység is. Híres a vidék fafaragása, de nevezetességéről elsősorban a népviselet gondoskodik. A nők jellegzetes ruhadarabja a muszuly, amely elől össze nem varrt ráncos fekete szoknya: A szoknya aljára arasznyi széles piros, sárga vagy fekete posztószegélyt varrnak. A muszuly elé gazdagon hímzett, szalaggal szegélyezett széles fekete kötényt kötnek. A lányok hófehér ingujjat és selyemmel hímzett báránybői mellrevalót hordanak. Ünnepnapokon a lányok fehér gyöngyös pártát, a menyecskék pedig áttetsző, fehér patyolat kendőt tesznek a fejükre. Nemcsak a férfiak, de a nők Is csizmát viselnek, régebben csak piros színűt. Újjabban már csak ünnepélyes alkalmakkor lehet egyre Inkább terjed a városias viselet. Igen szépek a kalotaszegi varrottá* sok, a párnahuzatok, az asztal- és az ágyterítők Is. A torockől lányok Jellegzetes viseleté az aranyos párta, a fiatalasszonyoké pedig az apró érclemezekkel díszített Ing, melyet lslőgnak neveznek. A férfiak piros zsinórral díszített fehér posztónadrágot, Irhabőr mellényt, rőkaprémes mentét viselnek. Ingük kézelőjét piros hímzés diszíti, a fiatalok pedig színes nyakkendőt kötnek. *~¥— A falumúzeum története Is érdekes. .. A Muzeul Satuluit — a Kiseleff sugárút mentén terül el — 1938-ban Dimitre Gustinak a bukaresti egyetem esztetika-professzorának kezdeményezésére hozták létre. Gusti és tanítványai képviselték azt a pozitivista szociológiai Irányzatot, amelyet róluk neveztek „bukaresti szociológiai Iskolának“, a falukutató tevékenységet is kifejtettek. Románia felszabadulása után kelt újéletre a szabadtéri falumúzeum. Anyagát kibővítették, rendszeresen gyarapítják ma is. Évente több százezer látogató keresi fel. Hogy hazánkból hányán jártak itt — arról nem szől a statisztika. Am nyugodtan ajánlhatjuk hazánk fiainak, mert érdemes felkeresni. «—esi—< lyjJifcőJ tolt- látható. Bépv^.gletbg öltözött embereket látni, i
