Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-13 / 24. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

Í98Í. Június 11

6

Ꭰszolgálatában

Harminc évvel ezelőtt még nem okozott meglepetést, ha egy hetvennyolcvan éves idős ember egész életében ki sem lépett faluja határából, s ha netán útra kelt is, a legközelebbi kisváros már ritka és messzi úticélnak számított. Ma pedig már természetes, hogy utazunk, s főleg külföldre..

Királyhelmecen (Kráľovský Chlmec)

tíz évvel ezelőtt nyílt meg a TATRATOUR utazási iroda. A minap arra kerestem választ, hogy a bodrogközi emberek vajon szeretnek-e utazni, s hová utaznak a legszívesebben?

— Ami nálunk sláger az a gyakorlatban sokat mond az igényekről és a lehetőségekről — summázott Grosko Viola, a TATRATOUR királyhelmeci irodájának igazgatója. — Tíz éve a Magas-Hátra, Karlovy Vary, Marianske Lázne és hazánk fővárosa volt az óhajtott hazai, s Miskolc-Tapolca pedig a külföldi úticél. Boldog volt, aki egy társutazás résztvevője lehetett. Ma is szerepelnek programjainkban ezek az úticélok, de már nem számítanak kivételes lehetőségeknek, hiszen a szomszédos baráti országokba bárki, bármikor eljuthat.

Az utazás slágere azonban csaknem olyan gyorsan változik, mint a kedvenc énekes. A bodrogközi utazók később Közép-Szlovákia, főleg Banská Bystrica felé fordultak, de eljutottak a Lengyel Tátrába, Zakopanéba is.

Aztán a motorizáció egy csapásra sokat lendített az utazáson. Az egyéni utazások egyre jobban „világlátásra“ irányultak. Am hamar kiderült, hogy a lehetőség önmagában nem sokat ér: turistáink zöme elrobogott a látnivalóik mellett, nehezen jutottak szálláshoz, s gyakran az étkezés is gondot okozott.

De elkezdődött az utazás__

A hetvenes évek közepén az NDK- ba, Bulgáriába és Jugoszláviába szervezett utak voltak népszerűek, majd Ogyessza, Jalta és a Balaton hódított. Az utóbbi években Kijev, Moszkva, Szocsi útvonalra indultak a legtöbben, majd a Földközi-tengeri utak felé fordult aaz érdeklődés.

Am úgy látszik, hogy a turista érzékeny ember. Nyugat-Európában egyre drágább az üzemanyag és a megélhetés. Űjra a csoportos utazások kerültek előtérbe.

Két korosztály létszáma (különösen megnőtt az utóbbi három-négy évben. Sokkal többen utaznak a nyugdíjasok közi, s egyre több gyermek lát világot az igényesebb turistautakon.

Vannak visszajáró ügyfelei az utazási irodának: Közülük többen kipróbálták az egyéni és társasutazást, a sátorszállást és a luxushotelt. Mindez persze kortól, egyéniségtől és a pénztárcától függ.

Utazó „ínyenceket“ is ismerek, akik rendszeresen megjelennek az utazási irodában, s a programok meghirdetésének első napján már biztosítani akarják következő évi útjukat.

Nincs olyan foglalkozási ág, amelynek képviselői hiányoznának az utaslistáról. Az utazás már nem számít luxusnak, négyszázkilencven koronával kezdődnek az árak. Az árskála egyébként rendkívül széles 15—25 ezer koronáig terjed, de vannak még drágább utak is.

Érdemes megemlíteni, hogy tavaly például a TATRATOUR utazási iroda

keretében szervezett utazásokon 8564-en vettek részt.

— Egyre többen veszik igénybe ajánlatainkat — mondta Rudik Mária, aki a külföldi utazásokat szervezi. Az utóbbi években a mezőgazdasági dolgozók közül is egyre többen utaznak. Sokan jutalomként kapják életük első külföldi útját. Aztán maguk is önálló utazókká válnak.

Sokat számít a gépkocsi, amely lerövidíti a távolságokat. Természetesen vannak, akik az utazásnál is betartják a fokozatosság elvét, s csak a belföldi utak után vágnak neki az igényesebb külföldi utaknak. Sajnos az úticél megválasztásában is fellelhető a divat, vagy egyszerűen a nagyzolás. Szerencsére egyre többen utaznak komoly előkészületek után. Van, aki a történelmi múltból akar meríteni, többen pedig a számukra még ismeretlen tájat akarják megismerni.

Az utóbbi években csökkent a „bevásárlóbuszok“ száma, s az igények között egyre fontosabb helyet kap a látnivaló.

A csoportok különben gyorsan öszszeszoknak, a második nap már legtöbbször nincs szervezési gond. Tizenhárom idegenvezetője van a királyhelmeci TATRATOUR-nak, akik jó szervezőkészséggel rendelkeznek. Érdekes, a három korosztály egymás mellett élése ezeken az utakon: fiatalok, középkorúak és idősek egyaránt vannak a csoportokban. S ami különösen figyelemreméltó: az idősebbek kevésbé fáradékonyak, s érdeklődőbbek is.

—i Milyen az utazási iroda anyagi

helyzete?

— Sokkal jobb, mint amilyennek általában tartják — fogalmazott Grosko Viola. Például a szocialista országokba szervezett társasutazásokon az utas napi 120 koronának megfelelő költőpénzt is kaphat. A társasutazáson résztvevő tehát nem szorul rá a költőpénz illegális kiegészítésére. A tőkés országokba utazók számára is biztosítani tudjuk a megfelelő összeget.

— Mire költjük a pénzt külföldön?

— Különfélére — mondja Csarnakovics László, a tiszacsernyői (Čierna nad Tisou) vámhivatal dolgozója.

— Az utasok túlnyomó többsége jogszerű keretek között gazdálkodik pénzével, nálunk a három határátkelőn gondnélküli, rövid a vámvizsgálat. Az emberek azonban nem egyformák, s esetenként különböző módon értelmezik például az ajándék fogalmát is. A korábbi években a Szovjetunióból hozott villanyvasaló, villanyborotva, fényképezőgép, tranzisztoros rádió is a komoly értékek közé tartozott. Nemcsak a lehetőségek, de az életmód változásait is tükrözi, hogy ma már az apróbb ajándéktárgyak mellett megszapbrodott a háztartási cikkek — villanyfúró, varrógép, porszívó, mini-tévé — száma is.

000

Utazni jó. Bodrogközben is tanulják ezt: A szokások, lehetőségek változnak, bővülnek, azt viszont figyelembe kell venni mindenkinek, hogy az utazó turista „nem hivatásos diplomatája“ hazájának. S ez mindenkit kötelez. 1 ILLÉS BERTALAN

Almaszedésre, a szőlő szüretelésére és az őszi termények begyűjtésére utal a fenti cím — mégis tavasszal írtuk le. Egyszerű a magyarázat: amíg a természetben szeptember-október a gyümölcsfélék beérésének, az ízek és zamatok, színek és illatok tobzódásának az időszaka, a népművészeti mozgalomban, a műkedvelő színjátszásban, a tánccsoportoknál, a kisszínpadoknál, az énekkaroknál és a szavalóknál a tavasz hozza magával a tetőzést, a csúcsosodást, a beérést. Ez nem is lehet másképp, hiszen ebben a mozgalomban önfeláldozó emberek műkedvelő megnyilvánulásáról van szó, s az őszi-téli időszakban, a hosszú estéken hamarabb adódik idő, hogy kedvtelésüknek hódoljanak. A tanítók, akik sok esetben zászlóvivői a munkaszervezésének, irányításának, akik egy személyben karvezetők, folklórgyűjtők, díszlettervezők, rendezők, szintén hamarabb találnak időt ilyenkor, hogy segítsenek. Ezzel függ össze, ezzel magyarázható, hogy a CSEMADOK dolgozóinak, és a Bratislava! Népművelési Intézet munkatársainak a naptárában kora tavasz óta sok a bejegyzés, időponthoz kötött találkozó rejtjele. Már az év elején lázasan folytak az előkészületek szövetségünk központi rendezvényeire, amelyeknek az a küldetése, hogy minél teljesebben felölelje a népművészeti alkotó mozgalmat, alkalmat nyújtson a csoportoknak, egyéneknek, hogy versenyeken mutathassák be tudásukat, lemérhessék képességeiket ezáltal a szocialista kultúrának ne csak élvezői, hanem fejlesztői is lehessenek.

A népművészeti mozgalom felkarolásának, fejlesztésének az évek során kialakult egy sajátos rendszere. A

SZÜRET

a DSimfiwszeti тогдактПип

kultúrában is keressük a tartalékokat, a kisebb befektetéssel elérhető nagyobb hatást, s érvényesítsük a kultúrával szemben támasztott időszerű követelmények elvét. A felsorolt feladatok nem jelentik, nem is jelenthetik azt, hogy szándékunkban áll lemondani egy-egy amatőr mozgalmi ágazat fejlesztéséről, támogatásáról, tökéletesíteni igyekszünk azonban munkamódszereinket. Számos lehetőséget, új megoldásokat rejt maJókai napok, mint központi rendezvényeink mélyen belevésődtek soksok ezer szereplő, szervező, s még náluk is több néző emlékezetébe, szívébe. Örömmel és megelégedettséggel állapíthatjuk meg, hogy a szervezés minden szintjén, a munka legkülönbözőbb szakaszain találkozunk lelkes szövetkezeti dolgozókkal, akik pótolhatatlan munkát végeznek a rendezvények lebonyolításában. Figyelemre méltó jelenség, hogy az áldozatkészségéről közismert idősebb nemzedék mellett a segítők, az aktív CSEMADOK tagok között ott találjuk a szövetkezeti dolgozók fiataljait, akik sok esetben nagyobb elméleti felkészültségükkel, az ifjúsági mozgalomban szerzett tapasztalataikkal, fiatalos lendületükkel új színt hoznak munkánkba, a falu, a CSEMADOK szervezetek életébe.

Annak ellenére, hogy kialakultnak minősítjük a magyar nemzetiségi népművészeti mozgalom rendszerét, szükségét érezzük az újszerűség, az ésszerűsítés állandó érvényesülésének. Korkövetelménnyé vált, hogy a

A kltartásos magasugratással ért véget a somorjai (Samorín) nemzetközi díjugrató verseny küzdelme. A legsikeresebben a Bp. Honvéd lovasai szerepeltek, három számban végeztek az első helyen, kettőben csehszlovák, egyben pedig osztrák győzelem született.

Először a váltó ugratást bonyolították le tíz, 130 centiméter magas akadályon. Mindkét lovasnak teljesítenie kellett az előírt parkúrt, a váltásra az utolsó és az első akadály között

került sor. Ebben Ákos Ajtony Ürmös lován, és Rezgő Zoltán Indonéz nyergében bizonyult a legjobbnak. 2. Madecký (Pergaston), Vondráček (Ambra), 3. Leitenberger (Never Beat), Berlin (Le Faguin).

Ezután következett a Pfibyl emlékverseny tizenkét 130 cm magas akadályon, mely egyúttal válogató volt a Duna Kupa öszecsapásra. A bécsi Monika Leitenberger (Never Beat) szerezte meg a győzelmet, míg a második helyen a karvinái Kuželka (Bu-A Duna Kupa győztese Ákos Ajtony Bp. Honvéd, Ürmös névre hallgató lovával az egyik%kadály felett.

Fotó: Tóth József

kanír) és a brnői Bartik (Flop) végzett. A legjobb húsz biztosította részvételét a vasárnapi eseményen. A tavalyi győztes Berlin Marschall nevű lova hátán négy hibapontot kapott és így eleve lemondhatott a kupa megvédéséről. Az első három hely sorsát az összevetés döntötte el Bartik, Glatz és Ákos között. Hibapont nélkül csak a magyar versenyző végzett és így a Duna Kupa Budapestre vándorolt.

A Duna Kupa végeredménye: 1. Ákos — Ürmös, 2. Bartik — Flop, 3. Glatz — Salvádor, 4. Boor — El Faruko.

A háromnapos esemény utolsó száma a kitartásos magasugratás volt, amelyre 21 lovat neveztek és hat 140 cm magas akadályon kezdődött. Az első fordulóban kilencen végeztek hibapont nélkül és jutottak tovább a másodikba, amelyben négy 150 cm-es akadályt kellett teljesíteniük. Itt további hét lovas elvérzett és csak dr. Hanulay (Kodex), valamint Monika Leitenberger (Jolly Jumper) került eggyel tovább. Három akadály — a legmagasabb 160 cm — várt a két lovasra. Hanulay 4, Leitenberger 7 hibapontot kapott és ezzel, aránylag gyorsan, eldőlt az elsőség sorsa. A további helyezéseken Ákos, J. Hanulay, Necelá, Rezgő, Maiina és Stumpl osztozott.

gában a mozgalom fejlesztésében érdekelt és érintett szervek és szervezetek bekapcsolása, együttműködésünk kialakítása, elmélyítése. Meggyőződtünk már nem egy esetben arról, hogy azokban a szervezeteinkben, ahol a CSEMADOK élvezi a nemzeti bizottság, a népművelési intézet, e párt és állami szervek és a tömegszervezetek bizalmát, segítségét, ott jó munka folyik. Ezt a tapasztalatot igyekszünk majd az elkövetkező időszakban rögzíteni az érintett dolgozók tudatában, hogy növeljük munkánk eredményességét, s egyben valóra váltsuk a SZSZK Kulturális Minisztériumának rendeletét az amatőr népművészeti mozgalom érdekében kifejtett együttműködésről. Célunk elsősorban az, hogy központi szinten szerződéses kapcsolatot teremtsünk az illetékes szervezetekkel, köztük a Szlovákiai Földművesek Szövetségének Központi Bizottságával, amely kedvezően befolyásolná járási szerveink és helyi szervezeteink helyzetét a maguk szintjén és serkentően hatna a legkülönbözőbb munkaszakaszokon.

Idei rendezvényeink lebonyolítására nagyon jellentős szellemileg termékenyítő és gazdag időszakban kerül sor. A CSKP XVI. kongresszusa mélyebb értelmet, új fontosságot ad munkánknak, nemzetiségi kultúránk fejlesztésének. A CSKP megalakulásának 60. évfordulója ünnepélyesebbé változtatja rendezvényeinket, alkalmat nyújt a megtett út felmérésére és új célok kitűzésére, amelyek között első helyen szerepel az az elhatározás, hogy elkötelezett műsorpolitikával körültekintő szervező munkával elmélyültebben kívánjuk szolgálni és valóra váltani pártunk politikáját.

A XVIII. Jókai-napok és a VI. Dunamenti Tavasz azt bizonyították,

hogy színjátszó csoportjaink, irodalmi színpadaink, szavalóink és prózamondóink, valamint gyermekbábosaink mozgalma az egyes ágazatoknál mutatkozó, egyébként logikus és természetes kilengésektől, változásoktól eltekintve, kedvezően alakul. Továbbra is időszerű feladat, hogy a kollektívák számára választékot biztosítsunk megfelelő műsoranyagban. Szeretném külön hangsúlyozni a Dunamenti Tavaszon szereplő gyermekek érdeklődésének jelentőségét a mozgalom utánpótlásának biztosítása szempontjából.

Csak természetes, hogy rendezvén nyeink alkalmából gyakran hangsúlyoztuk a választások jelentőségét. A járási és körzeti dal- és táncünnepélyek, amelyek mindig nagy számú közönséget vonzottak, idén a CSKP megalakulásának évfordulója mellett a választásokat is ünnepelték, aktivizálták a lakosságot. Helyenként ezek az ünnepségek a választási előkészületek legjelentősebb tömegakcióinak bizonyultak.

Ezekben a napokban kerül sor a Zselizi Népművészeti Fesztiválra.

Közismerten színpompás rendezvény, melynek egyik sajátossága az, hogy az idén több mint félezer gyermek is színpadra lép, ők is versenyeznek. Másik jellegezetességét pedig az adja, hogy a komáromi járás területén gyűjtőt hagyományokat mutatják be a csoportok.

Egy héttel később, június 20—21-én rendezzük meg Galántán a Kodály* napokat, énekkaraink ünnepségét. Tizennégy neves énekkar lép itt a kő* zönség elé, bizonyítva azt, hogy hazánkban a magyar lakosság körében is vannak lelkes utódai, követői Kodály hagyatékának.

Végül június végén, 17—28-án kerül sor a festői szépségéről, de forradalmi hagyományairól is ismert gombaszögi völgyben a Magyar Dolgozók Kulturális Ünnepségére. Magunk között a fesztiválok fesztiváljának hívjuk ezt a rendezvényt, mert itt lépnek fel központi rendezvényeink legjobbjai.

A „rendkívüli“ tavaszi szüret ezzel látszólag befejeződik. Mi, akik a népművészeti mozgalom holnapjával is foglalkozunk, ekkor kezdünk igazán összegezni, értékelni, összehasonlítani abból a célból, hogy mire újra előjön az őszi-téli időszak, felkészülten álljunk a kezdők, a folytatók elé, elláthassuk őket tanácsokkal, útmutatással.

Az eddig lebonyolított rendezvények szervezett munkáról, jó színvonalról győztek meg bennünket. Reméljük, így lesz ez az előttünk álló rendezvényeken is. Persze, ez a munkaszakasz is olyan, ahol árthat az önelégültség, tehát itt is 'fennáll az a követelmény, hogy ma jobban, mint tegnap, s holnapután pedig még magasabbra kell helyezni a lécet. Petrik József, a CSEMADOK KB titkára

Fotó: Kontár Gyula