Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-13 / 24. szám

1981. június 13. SZABAD FÖLDMŰVES 5 / Hozzáértéssel, megfontoltan Megyek, lépegetek a műúton és gondolkodom. Hány éve is telepítet­ték a kétoldalt elterülő üdén pompá­zó gyümölcsöst? Nem fontos. Az azonban már lényeges, hogy gazdag terméssel ajándékozza meg gondo­zóit, kellemessé, változatossá vará­zsolja a csallóközi rónát, s ezzel is emberi igényeket elégít ki. A gyü­mölcsös él és évről-évre szebb. Oravecz István ágazatvezető Arréb, a tágas hűtőtároló az észt okosan forgató gazda leleményessé­gét dicséri. Az építményben tavaszig is eltartható a termés, és kiváló mi­nőségben vihető a piacra. Határozott céllal érkeztem. Azzal a szándékkal, hogy Oravecz István ága­zatvezetővel a kétszázötven hektáros gyümölcsös, a nyolcvannyolc hektá­ros kertészet, a két és fél hektáros üvegház és az öthektáros fóliasátras termelés feladatairól, az ágazat gondjairól beszélgessünk. Bognár Zsuzsa, a vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák Szovjet Barátság Efsz raktárosa jelezte, hogy az ága­zatvezetőt már többen keresték, egy­előre sikertelenül. Aztán kérésemre felhívta a nyárasdi (Topolníky) ker­tészetet. Szerencsém volt, mert ott tartózkodott. Rövid várakozás, néze­lődés és az ágazatvezető megérke­zett. — Elnézést, de sürgős dolgom akadt. Szükségünk van fóliára. Be­szerzése nem tűr halasztást... Megnyugtattam, hogy a kellemes, szívet gyönyörködtető környezetben tulajdonképpen öröm a várakozás, eltelik az idő, majd rátértem jövete­lem lényegére. — Minden rendben van a gyümöl­csösben? — kérdeztem őt. — Ha a soronlevő feladatokra gon­dol, akkor igen. Ültetvényünk nyolc­vannégy százaléka almafa, a többi megosztva kajszi, őszibarack, kevés meggy és körte. Terv szerint négy­­ezerötszáz tonna gyümölcs értékesí­tésével számolunk. Minden választék­ban kimagasló termés ígérkezett, a­­zonban a tavaszi fagykár, a Starkin­­got és a - Starkinsont nyolcvan, a Jonathant meg 30—35 százalék ere­jéig károsította. így legfeljebb köze­pes terméssel számolhatunk. Az idő­szerű ápolási teendőket befejeztük. Itt azonban soha nincs nyugalom. Mindig akad teendő. Az ütőéren kell tartanunk a kezünket, hogy valame­lyik munkát el ne mulasszuk. A per­metezést nem találomra, hanem elő­rejelzés, vagyis szükség szerint vé­gezzük, s ha a helyzet megköveteli, öntözni, a kipusztult fákat pótolni kell. Nézze csak, milyen szépen fej­lett az új telepítésünk. A nyárasdi és a kürti (Ohrady) telepünkön össze­sen száznyolc hektáron csöpögtető öntözési módszert vezettünk be. Si­kerrel. Ezért a módszert fokozatosan további területekre is kiterjesztjük. — Hallom, hogy gonddal járt a múlt évi almatermés értékesítése. — Bizony sok fejfájást okozott az alma piaci elhelyezése. Április elején még ezer tonna almánk raktáron, a hűtőtárolóban volt. Aztán kilincsel­­gettünk, hogy elhelyezhessük. A tel­jesség kedvéért el kell mondanom, hogy az értékesítés szerződésileg, te­hát papíron rendben volt, csakhát a külföldi szállítmányok miatt várnunk kellett, és a várakozás nem meg nyugtató. Hiába a szerződés, ha az áru a termelő nyakán marad. Nagv nehezen bár, de május 25-ig piacot találtunk az almának. Most meg már bármilyen mennyiségben elfogyna. Ez a valóság. Már rendezgetjük a hűtő­tárolót, mert egy részére szükségünk lesz a korai gyümölcs elhelyezésére. Csak az bánt, hogy évközben eléggé sok almát az állatokkal kellett meg­etetnünk, különben... ooo Az ágazat száznegyvenegy létszá­mú dolgozójának a munkamegosztá­brigád, Madarász Teréz és Dömény Mária vezetésével, a zöldségesben szintén két brigád, Végh Rozália és Nagy Mária, a virágkertészetben egy brigád, Török Zsuzsa, a növényvéde­lemben szintén egy brigád, Takács Géza vezetésével ér el szép eredmé­nyeket. Oravec elvtárs bemutatta Matus Péter agrármérnököt, aki a dinnye és a gyökérzöldség termesztésének szakavatott irányítója, aztán kíván­csiságból a- fóliasátrak felé vettük az irányt. — Hány fóliasátruk van? — kér­deztem az ágazatvezetőt. — Összesen nyolcvannyolc hideg sátrunk, s ebből nyolcvan árnyi te­rületen vízfüggönyös, s további nyolcvanhárom áron meg fűthető fó­liánk van. — Milyen az eddigi forgalom és melyik a várományos piaci termék? — Primőrből, vagyis korai salátá­ból és karalábéból április végéig megközelítőleg egymillió korona be­vételt értünk el. A termés begyűjtése és elszállítása után a megüresedett sátrakba paprikát tettünk. Június első napjaiban már szép zöld paprikát szállítottunk a partnereknek. Persze még nem nagy, hanem kisebb tétel­ben. Palántát nemcsak saját részünk­re, hanem eladásra is termelünk. Eb­ben az évben ebből is jó bevételt értünk el. — Egyéb zöldségfélék? Paradicsomot, helybevetéssel tíz, nyári karfiolt szintén helybevetéssel hat, sárgarépát tizennyolc, petre­zselymet pedig három hektáron ter­mesztünk. Ezen kívül kevés tököt is ültettünk. — Mit termelnek az üvegházak­ban? — Jöjjön, nézze meg. Különben az Bizonyítani akarnak A Madarász Teréz vezette „Pirosalma“ brigádból néhányan Fotó: .—bor sáról szakavatott dolgozók gondos­kodnak. Mindig oda irányítják . az erőket, ahol a dolgos kezekre legna­gyobb szükség van. Ilyenkor a gyü­mölcsültetvényen elegendő néhány dolgozó, a zöldségkertészetben vi­szont akad teendő bőven. Hatalmas, negyven hektáros tábla terpeszkedett előttünk. A területre dinnyét ültettek. A soros éppen Ma­darász Teréz, harmincnégy tagú bri­gádja volt. A délelőtti hétórás mű­szakban 1400—1500 palántát ültettek ki, s a második, vagyis a délutáni műszakosok szintén ennyit. A két brigád napi teljesítménye 6,5—7 hek­tár között váltakozott. Az ágazatban hat brigád versenyez a bronzfokozat elnyeréséért. A gyümölcsösben két üvegházak tekintélyes területét pa­lántanevelésre hasznosítjuk, azonban szegfűt Is termesztünk, mert jó piaca van. Az üvegházak egyikében Német Jolán kertészmérnök arról tájékozta­tott, hogy évi átlagban hatszázezer szál szegfűt és százezer szál aszpa­­rágust értékesítenek, s újabban két­ezer tő gerberát is kiültettek. Erről legalább tízezer szál virágot vehet­­nuek le. így a virágkertészet évi for­galma megközelíti a négymillió koro­nát. — Milyen összbevétellel és költ­séggel számolnak? — A dinnyéből és a gyökérzöldség­ből a terv hatmillió korona feletti bevételt irányoz elő. Az ágazat önel­számolásra rendezkedett be, és hu­szonhétmillió korona bevétellel, to­vábbá 18—19 millió korona költség­gel számol. A speciális termelésre berendezkedett ágazat mintegy tíz­millió korona hasznot hoz szövetke­zetünknek. Tekintélyes összeg ez, és gondol­juk csak el, mi mindent kell tenni azért, hogy a lépés kijöjjön, minden a legnagyobb rendben történjék. Meg­fontoltan, hozzáértéssel kell szer­vezni, irányítani a munkát, működ­tetni a beolajozott gépezetet, úgy ve­zetni a közösséget, hogy ne legyen fennakadás. Kézfogás'és búcsúzás következett. Élmény volt körülnézni és az embe­rekkel elbeszélgetni. A környezet, s az üdén zöldellő fák, mezők bő termést és emberi helytállást érlel­nek. Ennek érett gyümölcsét a társada­lom szüreteli le. HOKSZA ISTVÁN Megtelt a tartály, indulhat a gépmadár Fotó: —bor A nemesócsai /Zemianska Olöaj egyesült szövetkezet határában felfi­gyeltünk az ügyesen manőverező, sárga repülőgépre. Hirtelen bukkant elő a közeli széltörő fasor mögött elterülő kékségből, s mint a zsák­mányra vadászó ragadozó madár, egyszeriben lecsapott a szépen zöl­dellő répatáblára. A parcella túlsó végén gépek, em­berek mozgolódtak. A terhétől szaba­dult repülőgép végül is feléjük in­dult. Mi szintén arra vettük az irányt. Nečas Rastislav, a Z—37-es Čmelák pilótája nem szállt ki a vezetőfülké­ből, hiába kértük 'rá. Barátságosan mosolygott, integetve üdvözölt ben­nünket, majd az órájára mutatott: ne haragudjunk, de sok a munka, sietni kell. Megértettük; bizonyára sok he­lyütt várják, hogy végre hozzájuk is megérkezzen a jó szolgálatot nyújtó gépmadár. A munkatársával viszont sikerült szót váltanunk. Erős Vojtech, a Slovair műszerésze elmondta, hogy a mezőgazdasági üzemek benyújtott igénye értelmében a komáromi járás­ban — a hetényi /Chotínj agroké­miai központtal együttműködve — az idén összesen 85 ezer hektáron kell elvégezniük d tápanyagpótlást és a vegyszeres növényvédelmet. A fel­adat teljesítéséhez három repülőgép áll rendelkezésükre. A szőlő perme­tezéséhez természetesen mezőgazda­­sági helikoptert is igénybe vehetnek. Miklós Gyula, a Nemesócsai Efsz növényvédelmi agronómusa, aki a repülőgépet kiszolgáló öttagú munka­­csoport tevékenységét, illetve a fej­trágyázás folyamatát ellenőrizte, így nyilatkozott: — Az idén kétszázkilencven hektá­ron termelünk cukorrépát. A növény­zet fejtrágyázása jó ütemben halad, aminek ugyancsak örülünk, hiszen nemsokára munkába állíthatjuk a sa­­rabolást végző traktorokat. Utána jöhetnek az egyelők, hogy még a talaj nedvességtartalmának jelentős csökkenése előtt üzembe helyezhes­sük az öntözőberendezést. Miért ez a nagy igyekezet? Eláru­lom. A gazdaság kiemelkedő sikerrel zárta a tervidőszak utolsó évét. Ta­valy egy hektárról közel negyvenhét tonna cukorrépát takarítottak be. Ilyesmire, bárhogy is igyekeztek, az 1976-ik évi egyesítés óta még nem volt példa. Most azon munkálkodnak, hogy a hetedik ötéves* tervidőszakot is sikerrel kezdjék. Bizonyítani akar­ják, hogy a múlt évi siker nem a véletlen müve, hanem a szakszerű­ség, a fokozott odafigyelés eredmé­nye volt. Tehát bizonyítani akarnak. Így van ez rendjén! (dek) M ásodszor A vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz-ben — a hagyományokhoz híven — az idén is nagy gondot fordítanak a cukorrépa­termesztés fejlesztésére. Általában több mint négyszáz hektáron termesz­tik ezt a fontos ipari növényt. Hektáronkénti átlaghozama ötven tonna körüli. A nagygazdaság kürti részlegén május utolsó hetének derekán Kozma László traktorossal és Tóth József gépkezelővel váltottunk szót. A szövet­kezet dolgozói elmondták, hogy a kedvező időjárást kihasználva, a rész­legen már befejezték az egyelést. Most a második sarabolást végzik, hogy ha elered az eső vagy beindul az éltető vizet permetező öntözőberende­zés, ne gyomosodjon el a föld, inkább a répa erősödjék és fejlődjék. Erre ugyancsak nagy szükség van, hiszen helyenként — mint a felvétel is mu­tatja — bizony rosszul kelt, ritka maradt a növényállomány. Márpedig tavaly ötvenkét tonna volt a répa átlaghozama, s a szövetkezet tagjai az idén is hasonló, jó eredményt szeretnének elérni. Kozma László traktoros még azt is elmondta, hogy a magyar gyártmá­nyú sarabolót jónak tartja, tíz-tizenegy hektáros napi átlagteljesítményt lejiet vele elérni. Egyetlen hibája, hogy a munkatesteket takaró védőbur­kolat a kelleténél szélesebb, így a gép megtépázza a lombosodó növénye­ket. (ká—] Az új telepítés i

Next

/
Thumbnails
Contents