Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-30 / 22. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981« Május 3d, 6 .. £ ГЯГГТ' ÉKMÍI У menyek adják a rangét A közelmúltban Bauer Péterrel, a Honvédelmi Szövetség Érsekújvári (Nové Zámky) Járási Bizottsága titkárával beszélgettem, aki a HSZ munkáját értékelte. Többek között elmondotta, hogy a HSZ járási bizottsága a munka szervezése során а XV. pártkongresszus, valamint a Honvédelmi Szövetség VI. kongresszusán kitűzött feladatokból indult ikl. fez az irányvonal képezte az alapszervezetek munkájának szervezését is. A Honvédelmi Szövetség járási bizottsága rendszeresen tanfolyamokat rendez, s ezeken az alapszervezeti elnökök és alelnökök veszneik részt, akikkel alaposan elemzik a szervezetek politikai, nevelő és ideológiai munkáját. A HSZ tagjait szocialista hazafiságra, a párt iránti hűségre,, a proletár nemzetköziségre, a Szovjetunió és a többi szocialista ország iránti szeretette nevelik, de nagy gondot fordítanak a szakoktatásra is. Az oktatásokat és a beszélgetéseket leggyakrabban vizuális hatást gyakorló filmvetítéssel kötik össze. Az alapszervezetekben folyó eszitíe-politikai munkát a HSZ járási bizottságának ideológiai bizottsága tervezi és értékeli Viliam Lukáb alezredessel az élen. Az ideológiai bizottság a HSZ járási bizottsága részére hatvanegy, az alapszervezetek részére pedig 94 propagandistát képez ki évente. Az előadásokon és a propaganda tevékenységen kívül politikai jelleggel bíró honvédelmi és sportnapokat, s kiállításokat is szerveznek az alapszervezetek. A legeredményesebb munka ezen a téren a párkányi (Štúrovo) Papír és Cellulózgyári, a köbölkúti (Gbelce), a surányi, a bánovi, a máúai, a palárikovói, a tardoskeddi (Tvrdošovce), az érsekújvári és a muzslai alapszervezetekben folyik. A nevelő tevékenységben fontos szerepet tölt be a szocialista verseny, amelybe a járás minden alapszervezete bekapcsolódik. XXX A sorköteles fiatalok katonai szolgálatra való felkészítése képezi a járási bizottság legfontosabb feladatát. A sorkötelesek képzésében jó eredményeket érnek el, s kerületi viszonylatban Is az élenjáró járások közé tartoznak. Ebből arra lehet következtetni, hogy az aktivisták és a hivatásos politikai dolgozók lelkiismeretes munkát végeznek. A regrutákkal foglalkozó politikai dolgozók közül elsősorban Molnár Tibor, Jelinek Jenő, Sopkó František, Bartovics Ottó, Petráš Péter és Hurta József neve érdemel említést. A tisztek és tiszthelyettesek 13 klubja működik 468 taggal. A klubok fő feladata a politikai nevelésre és a szakmai továbbképzésre irányul. Tavaly például 36 előadást és vitadélutánt rendeztek, s a katonai és a honvédelmi jellegű vetélkedőkön is jó eredményeket értek el. A HSZ alapszervezeteiben jelentős szerepet tölt be a sportlövészet. A járásban 108 ilyen szakkör ténykedik, melyek több mint négyezer tagot tömörítenék. Lövészversenyben az utóbbi két évben 4300 versenyző vett A közelmúltban sikeres esztrádműsorral jelentkezett a CSEMADOK tardoskeddi (Tvrdošovce) alapszervezete. A jól, ízlésesen megválasztott jelenetek, táncok, szavalatok és énekszámok elnyerték a közönség elismerését, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy mindkét előadás telt ház előtt /zajlott. Az esztrádműsor rendezője a helyi alapszervezet kultúr felelőse, SANTA MÁRIA tanítónő volt, aki a lelkes szereplőgárdával felülmúlva önmagát: sikeres, színes műsort vitt színre. A gyakran felcsattanó kacaj és vastaps bizonyította, hogy a közönség hálás minden jó teljesítményért. Az előadás bizonyságot adott arról, hogy az alapszervezet már sikeresen ol dotta meg a generációs problémákat, az idősebbek rutinja mellett üdén hatott a fiatalok temperamentuma, ügyessége. Elismerést érdemelnek a színjátszó csoport és tánccsoport tagjai, de a többiek szereplése is él ményszámba ment. Nagy sikert aratott a „Tardoskeddi váskatánc“, arészt; közülük huszonheten első* 55-en második, százhuszan pedig harmadik osztályú minősítést szereztek. Az országos légpuska-bajnokságon az ifjúságiak kategóriájában Racsek Marian a második, Petrányi Péter (a juniorok kategóriájában) a tizedik, Jurík Juraj sportmester pedig a negyedik helyen végzett. A HSZ járási bizottsága gyümölcsöző együttműködést folytat a járási nemzeti bizottság közlekedésügyi osztályával, a közbiztonsági szervek közlekedésügyi felügyelőségével, és a HSZ autőiskoláival. Tavaly például több mint huszonhatezer gépkocsivezető vett részt a HSZ által rendezett iskolázásokon. A honvédelmi Jellegű sportágak és sportversenyek a legnépszerűbbek. A duklai-versenyen és a honvédelmi rátermettségi versenyeken például több mint huszonötezer versenyző vett részt. A műszaki jellegű sportágak közül legnagyobb tömegeket a modellezés vonzza. A modellező szakkörök 480 fiatalt foglalkoztatnak. A rádióamatőrök munkájának eredményességét bizonyítja, hogy a rádióamatőrök országos versenyének lebonyolításával az érsekújvári járást bízták meg a felső szervek. A rádióamatőrök munkáját Ostrožlík Peter irányítja és hangolja össze. Legigényesebbnek a búvárszakkör munkája minősíthető. Pillanatnyilag a járásban egy ilyen klub működik, az ELITEX Šurany alapszervezeténél. A klub munkáját Podhorec elvtárs Irányítja, s tevékenységük a búvár-úszásra és a vízalatti tájékozódásra összpontosul. A sportrepülés 151 tagot foglalkoztat. A felhők lovagjai közül legjelentősebb eredményt a motoros repülésben Dana HolCková érte el, aki a szlovákiai bajnokságon az előkelő harmadik helyen végzett. Dicséretet érdemel Tatjana Gajdošová is, aki a Bulgáriában rendezett világbajnokságon bronzérmet szerzett országos válogatott tagja volt. Kovács Eleonóra főképpen az ejtőernyős versenyeken öregbíti az érsekújvári sportrepülés jó hírnevét. Bauer Péter örömmel mutatta azokat az okleveleket, melyeket a HSZ Központi Bizottsága adományozott, munkájuk elismeréseként. — A munkával elért eredmények adják az elismerést és a rangot — mondotta búcsúzáskor a titkár. Mi osztjuk véleményét. PhDr. Hofer Lajos A gyermekfesztiválra készülnek A Szenei (Senec) Magyar Tannyelvű Általános Iskolában nagy munka folyik. Csuka Gyuláné tanítónő vezetésével a diákok két színművel készülnek az idei színjátszóversenyre, a Dunamenti Tavaszra. A kicsik, Debreceni Tibor „Ludas Matyiját“ játsszák, a nagyobbak pedig a „Dzsungel könyvével“ léptek színre. A színjátszók közöt sok a tehetséges gyerek. Ludas Matyit Csuka Gyuszi alakítja, a gazdag Döbrögi szerepében pedig Csuka Attilával találkozunk. A behízelgő Tabakit Bíró Zoltán, a félelmetps Sir-Kánt pedig Kvetko Richard alakítja. Velük áll szemben Maugli szerepében Ruman Attila. Mindkét darabot Csuka Gyuláné rendezte, a Ludas Matyit több gyermekverssel, vásári kiáltásokkal, népdal lókkal tarkította: A Csiribiri csoportot is vezeti. A kis másodikosok nagyon élvezik a népszokásokat és a gyermekjátékokat. A járási szemlén sikeresen szerepeltek« Közülük került a Ludas Matyibe Balajti Csilla és Párkány Antónia, akik kitűnően alakítják a vásári kofákat« A közönség a Dzsungel könyvét is nagyon jónak ta-i lálta, sajnos mindkét csoport nem juthat el a Duna-i menti Tavaszra. A Pöttyömszínház tavaly alakult, s el is jutott az országos versenyre. A gyerekek szorgalmasan készülnek Dunaszerdahelyre. Reméljük, hogy természetes játékukkal elnyerik a gyermekközönség, tetszését. t—CSj—ч Egy emberként fognak össze Kevés olyan lelkes műkedvelő színjátszó csoportunk van, mint a CSEMADOK lévai (Levice) helyi szervezetének tagjaiból verbuválódott tizenöt tagú együttes, mely az elmúlt évtized során szép eredményeket ért el. A lévai színjátszók minden évben betanulnak és bemutatnak egy-egy színművet. Az utóbbi években többek (között a Kolduskomédiát, a Kutyaszorítót, a Majomszeretetet, a Ki ölte meg Szommer Linát, a Boszorkányok pedig nincsenek és a Kék szilvafák című színművekkel szerepeltek, amelyeket Nagy László és Cúth László rendezett. Az együttes a felsorolt műveket nemcsak Léván mutatta be, hanem a járás környező falvaiban is, s majdnem minden alkalommal részt vettek Komáromban a Jókai-napokon. Először 1971-ben a Kolduskomédiával, másodszor pedig 1974-ben Tóth Miklós Kutyaszorító című bárom felvonásos vígjátékával arattak nagy sikert. Ekkor ez a fiatal együttes elnyerte a fesztivál nagydíját, a legjobb női alakítás díjával pedig Marcsek Erzsébetet tüntették (ki. Az elmúlt évtizedben az együttesben sokan szerepeltek. Természetesen nincs rá mód, hogy mindenkit felsoroljunk, a legaktívabbak közül azonban okvetlenül meg kell említeni azokat, akiknek a nevéhez, munkásságához az elmúlt évek sikerei fűződnek. Ezek közé tartozik Martinovszkv Erzsébet, Jóba József, Forgács Miklós, Mészáros Zoltán, Vaszilovcsík Éva, no és maga a rendező, a színlátszó csoport megalakítója és szervezője, a harminckét éves Cúth László. Itt álljunk meg egy pillanatra: a tehetséges Cúth László, aki csoportjával szép sikereket ért el, rövid időre megvált az amatőr színjátszástól. Веке Sándor rendező tanácsára a kassai Tháliához szegődött s itt tevékenykedett három évig. Míg 6 távol volt, a színjátszó csoport főképpen esztrádműsorokkal szórakoztatta a közönséget, holott a vidék az ismert színjátszóktól mást várt. Cúth László „keleten“ is hallott az általa alakított csoport „pangásáról“, s talán ezért vagy a szülőföld szeretete miatt, búcsút mondott a Thália Színpadnak, s hazatért szülővárosába, Lévára. Szabadidejét a gyermekeknek áldozta: az általános iskola tanulóival kezdett foglalkozni s a gyerekeik rövidesen előadták a Hamupipőkét. Közben 6 maga is játszott, például a Ki ölte meg Szommer Linát című színműben egy rendezőt alakított. Felkai Ferenc Boszorkányok pedig nincsenek című zenés bohózatában — melyet Nagy László rendezett — a bohócot alakította. Az utóbbi történelmi vígjátékkal szintén eljutottak a Jókai-napokra, de a műsorválasztás miatt nem volt sikerük. A CSEMADOK lévai szervezetének színjátszói tavaly Lovicsek Béla időszerű, társadalmi problémákat tárgyaló Kék szilvafák című színművével próbálkoztak, -melyet Cúth László rendezett. A színmű néhány dramaturgiai fogyatékosságát sajnos Cúth László ötletes rendezésének sem sikerült kiküszöbölnie, de a csoport bátor vállalkozása mindenképpen elismerést érdemelt. Ezt a színművet sokszor előadták a környező községekben is, mindenütt nagy sikerük volt. Vaszilovcsík Éva, aki ebben a színműben Jolánt, és Nagy Dezsőné, aiki nagyanyót alakította, bizonyították tehetségüket, színészi rátermettségüket, bár a tavalyi Jókai-napokon szereplésük nem nyerte el a zsűri tetszését. — A lévai színjátszó csoport céltudatos munkája révén rövid idő alatt a legjobb együttesek közé került. Az említett színmű megválasztása ezúttal kérdőjeleket is felvetett, ön szerint miért? — Örömmel gondolok vissza a Jókaí-napokra; a sikerekre, a sikertelenségekre, a közönségre, a fesztivál hangulatára és a szakemberek értékelésére. Örvendetes az a célkitűzés, hogy a műkedvelő színjátszó mozgalmunk színvonalát magasabbra kell emelni. Mi, műkedvelő rendezők és SIKERES RENDEZVÉNY... imMiiiiiniHHMminMinmminnHnHH'nMiM'»11 melynek helyi jellegű néprajzi vonásai vannak, de sikeres volt a női és a férfi énekkar szereplése is. A szereplők között több olyan tehetség bukkant fel, akik szereplése a jövőben záloga lehet a sikeres rendezvényeknek. Az előadás zárószavában Sánta Mária tanítónő köszönte meg a szereplőknek a szép teljesítményt, majd a közönséghez fordult azzal a kéréssel, aki tehetséget, lelkesedést érez magában álljon a szervezet soraiba, ahol szíveden fogadnak minden új tagot. Reméljük ez a felhívás meghallgatásra talált, és egyre többen fogják majd megtalálni az utat a szervezeti élet felé. A nézők és szereplők tapssal búcsúztak egymástól, bizonyítva, hogy a CSEMADOK tardoskeddi szervezete jó útra lépett a néphagyományok és kultúra ápolása terén, nem marad más hátra, mint remélni, hogy ez a lelkesedés, akarás és a szép siker további jó munkára ösztönzi majd a szervezet vezetőségét, tagságát. Bencze István színjátszók szívügyünknek tartjuk a csehszlovákiai magyar kultúra fejlesztését, ápolását. Mozaikszerűen rakjuk össze tudásunk javát, így szeretnénk az élvonalba kerülni. Egy emberként fogunk össze a csoportokon belül, és ez mindennél többet ér. Ezt a lelkesedést nem lehet megtanítani — mondotta a rendező, majd hozzáfűzte. — Jómagam 1975-től a lévai Jednota ökonómiai osztályán dolgozom. Munkahelyemen megbecsülnek, sőt lehetőséget adnak egy-egy kultúrműsor megrendezésére is, ami számomra örömet jelent. Azonban teljes mértékű támogatást, segítséget, megértést itt sem várhatok, mert munkaköröm más irányba tereli érdeklődésemet. Nem marad más hátra, mint a szabadidőm, amit sokszor családomtól kell megvonnom. Feleségemmel együtt szeretünk színházba járni, érdekel a rendezőik hozzáállása, egyénisége, mely akarva-akaratlanul ott lebeg az előadás felett. — 1969-től foglalkozom rendszeresen színjátszással. Azóta szabadidőm nagy részét ez tölti ki. Játszom, díszletet tervezek, rendezek és kilincselek egyik hivatalból a másikba. A tizenöt tagú színjátszó csoporttal elégedett vagyok, önzetlenül, mondhatnám fáradhatatlanul végzik a rájuk bízott feladatot. Egy nagy összetartó család tagjaival dolgozom együtt, csinálni ezért érdemes. Nagy Jolán, Vaszilovcsík Éva, Halász Erzsébet, Urbán Gabriella, Mátyás Katalin, Mészáros Zoltán, Urbán Zoltán, Szabó Imre, Forgács Miklós már több alkalommal »zonyították tehetségüket a közönség előtt. Tenniakarásuk annál inkább értékelendő, mert szabadidejüket áldozzák fel, s volt idő, amikor, ha színpadra akartunk lépni, hat-hét kilométert kellett utaznunk a legközelebbi faluba próbákra. Szerencsére ez az áldatlan helyzet már megszűnt, az új művelődési házban rendszeresen próbálhatunk. — További terveik? — A kudarc nem keserített el bennünket, újabb színdarab betanulására vállalkoztunk, s most J. Solovič: Ez aztán a meglepetés című színművével próbálkozunk. Egyelőre ezt a színművet csak Léván szándékozunk bemutatni. Eleinte úgy gondoltuk, hogy újra szerencsét próbálunk a Jókai-napokon, de mivel a színmű betanulását elég későn kezdtük, véleményem szerint, nem eléggé kiforrott ahhoz, hogy ezen a seregszemlén méltóképpen szerepelhetnénk. Ezért aztán úgy döntöttünk, hogy a színdarabot csupán Léván és a környező falvakban fogjuk bemutatni. A közeljövőben viszont Sarkad! Imre: Az elveszett paradicsom című színművet szeretnénk betanulni s bemutatni. Meg kell, hogy jegyezzem; munkánkban sokat segít Kender János bácsi, a CSEMADOK lévai szervezetének elnöke. Figyelemmel kíséri a csoport munkáját, rámutat a hibákra, bírál és dicsér. Tiszteljük és szeretjük őt. De ne csak a CSEMADOK tekintse magáénak e nemes feladatot s ne ők, az ő lelkesedésük jelentse a színjátszó csoport éltető erejét, hanem az illetékes járási szervek is tűzzék napirendre ezt a sokakat foglalkoztató kérdést. Mi teljes mértékben egyetértünk az elkötelezett kultúrmunkás, a lelkes rendező véleményével. Nagy Teréz