Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-23 / 21. szám
12 .SZABAD FÖLDMŰVES 1981. május 23. A CSSZSZK 1981-1985. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai Beruházások Az arányos gazdasági fejlődés feltételei és igényessége megköveteli, hogy a 7. ötéves tervidőszakban a beruházási program a népgazdaság fejlesztésének legégetőbb szükségleteit oldja meg, maximális hatékonysággal. A nemzeti jövedelem kialakításának lehetőségei nem teszik lehetővé, hogy az ötéves terv következő éveiben növeljük a beruházások mai összegét. A beruházásokat elsősorban az olyan akciókra kell irányítani, amelyek lehetővé teszik e kivitel növelését és a behozatal korlátozását, a tüzelőanyag és energia racionális felhasználása programja feladatainak teljesítését, a tüzelőanyag és az energiaforrások szükséges fejlesztését és az élelmiszergyártásban az önellátás fokozását. Előnyben kell részesíteni a korszerűsítést, a kapacitások jobb kihasználását, a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek érvényesítését, valamint a munkaerő, a nyersanyagok, elsősorban a fémek megtakarítását lehetővé tevő akciókat, A fő hangsúlyt a már létező kapacitások jobb kihasználására, a beruházások hatékonyságának növelésére, a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek kihasználására helyezzük. Fordulatot kell elérnünk az állóalapok újratermelésének módjában, javítani kell a felújításra és a korszerűsítésre, valamint a fejlesztésre fordított beruházások közti arányt, miközben gazdaságilag előnyben kell részesíteni előkészítésüket. Következetesen ügyelni kell az állóeszközök és a munkaerő újratermelése közötti összhangra, s meg kell teremteni a feltételeket a több műszakos kihasználásukhoz. Valamennyi résztvevő munkáját, a szállításokat a megkezdett építkezések gyors befejezésére kell összpontosítani és a termelési kapacitásokat a tervezett mutatókkal összhangban kell üzembehelyezni. Tervszerűen csökkenteni kell a megkezdett építkezések aránytalan nagy számát, s ezzel lényegesen csökkenteni az egy időben folyó építkezések számát is. Lényegesen korlátozni kell az új építkezések megkezdését, s megteremteni a feltételeket az építési idő lerövidítéséhez. Oj kapacitások építése, a már létező üzemek és vállalatok bővítése csak akkor jöhet számításba, ha a népgazdaság szükségleteinek kielégítése nem biztosítható a már létező állóalapok jobb kihasználásával, illetve korszerűsítésével. Lényegesen javítani kell az építkezések beruházási és tervezési előkészítését. El kell érni, hogy a tervek műszaki-gazdasági színvonala és hatékonysága magas legyen, összhangban a társadalmi termelés jövőbeli követelményeivel. Meg kell követelni a tervek építészeti és településfejlesztési megoldásának jobb minőségét és Erigazdaság és vízgazdálkodás Az erdőgazdaságban meg kell teremteni a feltételeket az erdők termőképességének további növelésére, beleértve az erdők továbl funkcióit; használati fából 87 millió köbmétert kell szállítani. A feldolgozóiparral együttműködve növelni kell a faalapú nyersanyagok általános kihasználását. Meg kell gyorsítani az erdőművelés nagyüzemi formáinak bevezetését. Fokozni kell a fiatal erdőkről való gondoskodást, növelni kell az erdők ellenállóképességét a természeti rendellenességekkel szemben. Rendszeres figyelmet kell szentelni az erdők védelmének, főleg az ipari szennyezés korlátozásával. A levegő szennyezésével előidézett károk gyors felszámolásával gondoskodni kell a fanyag gazdaságos hasznosításáról és a kitermelt területek felújításáról. Az erdők termőképességével és egyéb funkcióival összhangban a 7. ötéves tervidőszakban mintegy 92 millió köbméter fát kell kitermelni. A vízgazdálkodási ágazatban *-> a felszíni és a föld alatti vízforrások fejlesztésével és védelmével — gondoskodni kell a lakosság, a mezőgazdaság és az ipar vízellátásáról. Árvízvédelmi rendezéseket kell végrehajtani az ilyen veszélyeknek kitett folyókon, főleg a Morava déli szakaszén, továbbá az Odera, a Garam, az Ipoly és a Sajó mentén. A Magyar Népköztársasággal együttműködve folytatni kell a dunai vízmüvek építését. Folytatni kell továbbá a vízgazdálkodási építkezéseket az északcsehországi barnaszénmedencében, valamint e tüzelőanyag-energetikai alap fejlesztésével összefüggő további vízgazdálkodási létesítmények épftését Ki kell szélesíteni a vízvezeték- és csatornahálózatot, növelni kell a közműves vízvezetékekből ellátott és а csatornázásra kapcsolt házakban élő lakosok részarányát. A karbantartás javításával csökkenteni kall a vezetékhálózatban előforduló vízveszteségeket. Érvényesíteni kell a vízzel való ésszerű gazdálkodás alapelveit. Tisztítóberendezések építésével elsősorban a szennyezés legnagyobb forrásait kell felszámolni. IIISI nagyobb gazdaságosságát, főleg a lakótelepek esetében. Minimálisra keli csökkenteni a mezőgazdasági terület beépítésével szemben támasztott követelményeket. Növelni kell a tipizált és ismételhető tervek részarányát, gyorsítani és gazdaságosabbá tenni az építkezések tervelőkészítését és tulajdonképpeni kivitelezését. A termelési és nem termelési szférában nem szabad megengedni a fölösleges építkezéseket, s meg kell akadályozni a beruházási költségek növekedését. A kivitelezőknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk azért, hogy az építési munkák struktúráját és a technológia szállítását jobban módosítsák a beruházás hatékonyságának követelményével összhangban. Sokoldalúan érvényesíteni kell az építés és a szerelés progresszív módszereit, kihasználva erre a magasabb szintű kivitelezési formákat. A beruházások valamennyi résztvevőjének felelősségét és érdekeltségét elsősorban az építkezések idejében való átadására és a kapacitások zavarmentes fizembehelyezésére kell irányítani. Növelni kell az újratermelési folyamat hatékonyságát, jobban kihasználni a meglevő állóeszközöket, s következetesen kiselejtezni az elévült éa elavult gépeket és berendezéseket Az ipar valamennyi ágazatában fokozatosan csökkenteni kell a betöltotlen munkahelyek számát, a dolgozókat fal kell szabadítani a legprogresszívebb technika több műszakos üzemeltetéséhez. A „Z“-akciót olyan programokra kell irányítani, amelyeket az állampolgárok lényegében önsegéllyel valósítanak meg. A rimaszombati (Rimavská Sobota) járás a közép-szlovákiai kerület legjelentősebb mezőgazdasági központja. A járás mezőgazdasági üzemei több mint százezer hektár mezőgazdasági, ebből ötvenháromezer hektár szántóterületen gazdálkodnak. Vagyis a kerület szántóföldjének tizennyolc százalékán. A járásban huszonegy földművesszövetkezet és négy állami gazdaságot tartanak nyilván. Egy-egy szövetkezet átlagos mezőgazdasági területe 3228 hektár, az állami gazdaságoké pedig több mint hétezer hektár. A járás déli :—t a Magyar Népköztársasággal határos — részén gazdálkodó mezőgazdasági üzemekre a két ország közötti szoros baráti és együtt* működési kapcsolatok a jellemzők, A kölcsönös tapasztalatcsere és segítségnyújtás fontos meghatározója az itt gazdálkodó üzemek termelési színvonalának. A kerület mezőgazdasági össztermelésén a járás tizenhét, az áruforgalmazásban pedig tizennyolc százalékos arányban részesedik. A hatodik ötéves tervidőszak átlagában az egy hektárra jutó nyerstermelés elérte a nyolcezernyolcszázötven, az áruértékesítés pedig úgyszólván a hétezer koronát. Az elmúlt öt esztendőben a járás mezőgazdasági termelése Jelentősen fejlődött s az előbbi ötéves tervidőszakhoz viszonyítva egy ötödével, az áruforgalmazásban pedig két ötödével növekedett. Kiváló vetőgép a Ciklo A Bábolnai Iparszerü Kukoricatermelő Közös Vállalat lapjának második számában Hámori Pál, az IKR külkereskedelmi osztályának vezetője a következőket írja: „A magyar—csehszlovák államközi egyezmény alapján lehetőség nyílt arra, hogy újabb szlovákiai gazdaságoknak adjuk át technológiánkat .. .* A szlovákiai kukoricatermelőét rendszer koordinátora a vágsellyef (Sala) Mezőgazdasági Kooperációs Körzet. Az IKR technológiát az idén a galántai (Galanta), a komáromi (Komárno) és a dunaszerdahelyt (Dunajská Streda) járás mezőgazdasági üzemeiben alkalmazzák. A három járásból százharmincán — gépkezelők, traktorosok, gépész- és agrármérnökök i— március elején Bábolnán megrendezett tanfolyamoikon ez IKR technológiával ismerkedtek meg. Azok az üzemek, ahol ezt a technológiát alkalmazzák, a vetőmagot és a gépeket Magyarországról vásárolták. Kiváló vetőgép a képen látható Ciklo, amellyel három váltásban dolgoztak a szövetkezetekben. Kedvező körülmények között naponta száz hektáron vetették el a kukoricát. Kép ás szöveg: Krajcsovics Ferdinánd A járás minden évben sikeresen teljesítette a gabona felvásárlási tervét. Azonban a gyenge hektárhozamok következtében tervfeladatukat nem teljesítették a cukorrépa- és zöldségtermelésben; kilencvenhatezer, illetve tizenháromezer tonnával adtak kevesebbet a közellátásnak. Lényegesen kedvezőbben alakult a helyzet Kedvező előfeltételek az állattenyésztési árutermelésben, ahol a te], a hús, a tojás és a gyapjú felvásárlást tervét nemcsak teljesítették, de túl Is szárnyalták. A felsorolt tények arra utalnak, hogy az utóbbi években a járás állattenyésztése dinamikusan fejlődött, ami a termelés és áruforgalmazás jelentős növekedésében tükröződött vissza. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésének előtérbe helyezésével nagyobb arányú szerkezeti változásokra is sor került. Ez annyit jelent, hogy a járás gazdaságai rugalmasan érvényesítik a CSKP KB üléseinek határozatát az egy lakosra jutő marhahús-fogyasztás növelésével kapcsolatban. Tavaly a növénytermesztésben több sikert értek el a járás gazdaságai, Főleg a gabona, az őszi repce, az étkezési borsó és a burgonya termesztésében s felvásárlásában kötelezettségüket jóval túlszárnyalták. Igen kedvezően alakult az állattenyésztést termelés is. Felvásárlási tervüket valamennyi mutatóban teljesítették. Tavaly a közellátásnak a járás gazdaságai huszonegyezer tonna húst — ebből tízezer tonna sertést-, több mint hétezer tonna marha- és kétezer tonna baromfihúst — jutattak. A járás tejtermelése is jelentősen növekedett s tavaly túlhaladta az ötvenmillió litert. A kerület tejeladásának összmennyiségében a járás tizenöt százalékos arányban részesedett. Az állattenyésztési termelés pozitív üteme ez év első hónapjaiban sem lankadt. Az első negyedév áruforgalmazási időtervét a hús, a tej és a gyapjú felvásárláséban túlteljesítették. Bizonyos lemaradás csupán a tojásfelvásérláshan mutatkozott, ahol a tervet kilencvennyolc százalékra teljesítették. A mezőgazdasági üzemek többségében az értékesítési feladatok teljesítése kiegyenlített volt, emellett a termelés üteme az előző évhez viszonyítva növekedett. A felsorolt tények kedvező előfeltételei annak, hogy a járás gazdaságai sikeresen megbirkózzanak az idei igényes feladatokkal. }án Valent mérnök A növények fejlődésének újszerű értelmezése KUDRNA AKADÉMIKUS „MEZÖGAZDASÄGI RENDSZEREK“ CÍMŰ MÜVE NYOMÄN FELDOLGOZTA TARR GYULA MÉRNÖK Áz utóbbi Időben megjelent szakirodalom közül kiemelkedik Kudrna akadémikus Mezőgazdasági rendszerek (Zemédélské soustavy) című műve, mely a természettudományok mai szintjén összefüggő rendszerré foglalja össze mindazt, ami a növénytermelés elméleti alapját képezi. A törvényszerűségek magyarázatánál a termodinamikából indul ki, s érvényességét az élő természetre vonatkozóan matematikailag is bizonyítja. A termodinamika a fizikának az az ága, mely a hó által előidézett bonyolult mozgást magyarázza a szervetlen természetben, az energia és az anyag megmaradásának és átalakulásának törvényei alapján. Kudrna akadémikus elmélete bizonyítja, hogy a termodinamikai törvények segítségével megmagyarázhatók, és összefüggő rendszerbe foglalhatók az élet alapját képező szerves anyagok, illetve növények fejlődési törvényei is. Az energia útját követi a természeti folyamatokban, ami merőben új és érdekes szemlélet. A rendkívül igényes, a tudományos alaptörvényeket új szemszögből rendszerező munkának konkrét gyakorlati célja van. Azért igyekszik a növények fejlődésének törvényszerűségeit matematikailag igazolni, hogy rámutasson azokra a tényezőkre, melyek értékváltozása befolyásolja a növények fejlődését. Ezeket az értékeket „mérhető tüneteknek“ nevezi. A jövőben ezen adatok alapján képzeli el a növénytermelés tudományos irányítását. E munka néhány teljesen új szemléleti részét leegyszerűsítve, szabad feldolgozásban — a termodinamikai és matematikai bizonyítás eredményeiből kiindulva <— folytatásban közöljük. I. rész A szerves anyagok felgyülemlésének termodinamikai alapjai A növények fejlődésének előfeltétele, hogy a légkör és a növény hőmérséklete különböző legyen. Növekedéskor a légkör hőmérséklete magasabb, a növényi citoplazmáé pedig alacsonyabb. A hőmérséklet különbözeié minden termodinamikai folyamatnak hajtő ereje. A hőenergia (Q), melyet a növény a magasabb hőmérsékletű környezetből vesz át, kétféleképpen használódhat fel: ■ a sejtek belső energiájának a növelésére (ŤJ}; ■ a sejtek növekedéséhez szükséges „munkavégzésre“ (A), A belső energia növekedése a fotőszlntézis folyamán megy végbe, amikor a fény hatására a kellő hőmérsékletkülönbség mellett egyszerű anyagok — cukrok, enzimek, aminosavak — keletkeznek, miközben a sejtekben fokozódik a nyomás. Ezek a magas energiatartalmú anyagok nem állandó vegyületek. Ha azonban a citoplazmában az egyszerű anyagok állandóbb vegyületekké — összetett cukrokká, keményítővé, fehérjékké — alakulnak át, akkor ez a sejtek térfogatának növekedésével jár. Ez a növekedés termodinamikai szempontból munkavégzést jelent, amelyet „A“ betűvel jelzünk. A sejtek végső térfogatösszege tulajdonképpen a termés mennyiségét adja. A sejtek csak akkor növekedhetnek, vagyis akkor végezhetnek munkát, ha a hőmérséklet állandó és a felvett hőenergia nem a növény hőmérsékletét és a belső energiát növeli. Ezt fejezi ki az első termodinamikai egyenlet: A = Q + U (A, a növény által végzett munkát, U, az összes rendelkezésre álló belső energiát és a Q, az összes felvehető energiát jelenti). Érdekes áttekinteni, hogy a növény növekedése sorén mikor és milyen termodinamikai összefüggések érvényesek. A mag •— vetés után — hőt és nedvességet von el a talajból. Ezáltal működésbe lép enzimatikus rendszere és kifejlődik az első gyökérzet. Ezt a növekedést még a mag belső tar? talékal fedezik. A hajszálgyökérzet kialakulásával sokszorosan megnagyobbodik a gyökérfelület, mely közvetlen kapcsolatba kerül a talaj aktív felületével. A gyökérzet mítokondrikus membránrendszerrel rendelkezik, s ennek segítségével képes átvenni a talajoldat oldható anyagainak energiáját. Ekkor még nincs a növénynek föld feletti része, és nem is tud felvenl onnan energiát. Ezért az összenergia Q =» 0, és a végzett munka (Aj kizárólag a mag belső energiájának (U) felhasználásával megy végbe, vagyis A = U. Amikor már a gyökérzet kialakult, a növény a talajnedvből felvett anyagokból pótolja az elvesztett belső energiaszintjét. Üjra felhalmozódnak a kevésbé állandó, de nagy energiatartalmú anyagok: egyszerű cukrok, enzimek, aminosavak. A növény nem növeli térfogatát, mert ezek az anyagok nem alkotnak nagy molekulákat. Térfogatnövekedés nélkül pedig nem beszélhetünk munkavégzésről. Ezért a termodinamika I. tétele Q = U formára egyszerűsödik, mert a munka A = 0. Ekkor építi ki a növény az enzimatikus apparátusát, és gyűjti a további fejlődéshez szükséges cukrokat. A következő fejlődési szakaszban megindul a növény erőteljes növekedése. A föld szintje fölé kerülő csíra már képes fölfogni a Nap sugárzó energiáját. A felvett hőenergiát (Qj és a kialakult belső energiát (U) — a viszonyoknak megfelelően — váltakozva használja fel térfogatának növekedéséhez. Ezt a folyamatot az első termodinamikai törvény szerint így írhatjuk fel: A = Q —- U, vagyis a növény vagy a hőenergia, vagy pedig a belső energia hatására növekszik. Ekkor a belső energia anyagait — a cukrokat, az aminosavakat és az enzimeket — is mikromolekulákká alakítja át. Így keletkeznek a fehérjék, az összetett cukrok és a keményítő. Ezek csak a belső energia intenzív felhasználásakor bontódnak le, például szárazság, vagy a növényi anyag túlhevülése esetén. Tehát a növekedés stádiumában a növény energiafelvétele a légkörből és a Nap sugárzása által csak a belső energia rovására csökkenhet. Az utolsó vegetációs szakaszban a növény már nem növekszik és nem végez munkát. így az A = 0, ezért az energetikai egyenlet újra leegyszerűsödik: Q = U. A növény az öszszes energiát újra belső tartalékanyagainak a gyarapítására használja fel, ami a termény érési stádiumára jellemző. Gyarapszik a növény könnyen átalakuló energetikai anyagainak a szintje — a cukrok, aminosavak és enzimek —, amelyek a legtöbb termény fontos minőségi tényezői. (Felytatjuk)
