Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-23 / 21. szám

1981. május 23. SZABAD FÖLDMŰVES ■11 FE Járásaink Agrostav vállalatait a mezőgazdasági és a partner üzemek közős hozzájárulásával azért hozták létre, hogy minden tekintetben, tehát közvetlenül elősegítsék a termelést szolgáló alapok rugalmas kialakítá­sát, közvetve pedig a termelés szol­gáltatásokon keresztüli fellendítését. Ezek az építővállalatok tehát egy­részt szolgáltató, másrészt pedig ter­melői jellegű munkakört töltenek be. Ebben a minőségükben arra hivatot­tak, hogy teljes erőfeszítéssel érvé­nyesítsék a tudományos-műszaki program társadalmilag meghatározott célkitűzéseit. A galántai (Galan ta) Agrostav kö­zös mezőgazdasági építővállalat egyi­ke a nyugat-szlovákiai kerület azon létesítményeinek, amelyek sokrétű te­vékenységgel váltják valóra a tervek­ben meghatározott feladatokat. Az építővállalat jó hírnévnek örvendő munkaközössége az előző ötéves terv­időszakban több mint 400 millió ko­ronás teljesítményével kerületi méret­ben nagyon jó helyezést ért el. A szép összegből az építési feladatra 340 millió korona Jutott. Jól tükrözi a vállalat fejlődésé­nek az ütemét, hogy ebben az évben kilencvenhét, a 7. ötéves tervidőszak végén pedig 120 millió korona össz­teljesítmény elérésével számolnak. Gondos és előremutató tervezéssel, szervezéssel, a rendelkezésre álló ka­pacitások, valamint a munkaerő opti­mális kihasználásával az ötéves terv­időszakban nem kevesebb mint 543 millió koronáig terjedő teljesítmény elérésére törekednek. Ebből az ösz­­szegből az építési feladatra 471 mil­lió 900 ezer, a szolgáltatásokra pedig 62 millió 550 ezer korona jut. A vállalat alapeszközeinek pénzér­téke ez eltelt öt esztendőben 22 mil­lió 216 ezer koronával gyarapodott. A termelést szolgáló alapeszközöknek a kapacitása — főleg az építményeké i— azonban még mindig nem a szük­ségletnek megfelelő, tehát bővítésre szorul, hogy a műhelyek mindegyike megfelelő elhelyezésben részesüljön. Előreláthatólag az idén augusztus­ban adják át az agrokémiai vállalat központi telepét ós más kiemelt ter­melési feladatokra méretezett beru­házásokat. Csak természetes s egyben szükségszerű is, hogy a mezőgazda­­sági termelés fellendítése céljából ké­szülő létesítményekkel párhuzamosan a vállalat saját kapacitását is bővíti. Ezt szükségessé teszik az egyre nö­vekvő feladaatok. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy az Agrostav közös mezőgazda­­sági építővállalatok nyugat-szlovákiai kerületi tanácskozásán a múlt évben elért munkatermelékenységet is érté­kelték. Ezen a tanácskozáson a ga­lántai Agrostav munkaközösségéről nagyon kedvezően nyilatkoztak. Ez érthető is, hiszen egy dolgozó átlagá­ban több mint 135 ezer koronás mun­katermelékenységet értek el, s ezzel az élvonalba kerültek. Az építő tevékenység és a partne­rek részére végzett tervező szolgálta­tás mellett az Agrostav a szaktanács­adó szerepét is betölti a járásban. A mezőgazdasági üzemek építőcsoport­jai ugyanis saját erővel készítik a gazdaságok beruházásait, s ez a mun­ka éves átlagban mintegy 60—65 mil­lió koronáig terjedő teljesítménynek felel meg, természetesen az Agrostav szakembereinek a felügyeletével. Ön­erőből tehát Vágsellyén (Sala) egy ezer férőhelyes .tehenészeti telepet, Vefký Grob-on egy 448 férőhelyes te­hénistállót építenek és így sorolhat­nánk a többi gazdaságok önerőből készülő létesítményeit is. SEGÍTIK A TAKARMÄNYPROGRAM megvalúsItAsAt — A tömegtakarmányok jó minő­ségben történő tárolása és hasznosí­tása érdekében az idén a járásban két darab teljesen gépesített hétezer köbméter takarmány befogadására al­kalmas szénatárolót készítünk. Az építmények körül tűzbiztonsági meg­gondolásból kilenc hidránst helye­zünk el — tájékoztatott Pethő Ferenc építészmérnök, igazgatóhelyettes. — A 7. ötéves tervidőszak végéig összesen huszonöt nagykapacitású szénatárolót és huszonkét négyszáz­húsz tonna takarmány elhelyezésére alkalmas silávermet is készítünk — jegyezte meg Sedlák Sándor, az Agro­stav vállalat üzemgazdásza. Az említett szénatárolók s ugyan­úgy a silóvermek típustervét az Agro­stav tervezőinek a munkaközössége készítette el, és a kivitelezéshez szükséges építőelemek gyártását is a vállalat saját keretében oldotta meg. Így nem szorul külső segítségre, ha­nem zárt rendszerben önmaga végzi a társadalmi szempontból fontos munkát, s ezzel a takarmányok elhe­lyezését és beltartalmi minőségének a megtartását Is elősegíti. A komplett szénatárolők 2 millió, a silóvermek meg 1 millió 410 ezer korona költ­séggel épülnek. Érthető, hogy a szénatárolők és a silóvermek közötti kapacitás és költ­ségkülönbözet elgondolkoztatott s ezt szóvá Is tettem. Erre az Igazgatóhe­lyettes meggyőzően felvázolta, hogy mennyire bonyolult a silóvermek el­készítése, hiszen számításba kellett venni a járás területére érvényes, te­hát az altalajvíz készletet védelmező jogszabályokat is. Emiatt úgy kell megépíteni a silóvermeket, hogy az azokból elszivárgó lé ne szennyezze a kincset érő talajvizet, ami csak többletköltséggel oldható meg. Ezért kerül aránylag sokba a silóvermek készítése. A járási tematikus tervben olyan központi takarmányelőkészítő telepek építésével is számolnak, amelyekben a mezőgazdasági üzemek a szó leg­szorosabb értelmében tökéletesen fel­dolgozhatják, vagyis homogenizálhat­ják a szarvasmarhák takarmányát. Ez azért is sürgető, mert csak ily módon javítható lényegesen a takar­mányok beltartalmi minősége, s egy­idejűleg tekintélyes megtakarítás el­érése is. Tehát így a komplett táplá­lék jobban hasznosulhat, vagyis ugyanannyi takarmány felhasználásá­val számottevően növekedhet a szar­vasmarhák Hasznossága. Az Agrostav vállalat tervezőinek a munkaközössége ebben az évben a fenti tematikus feladat gyakorlati megvalósításán munkálkodik, hogy hatékony segítséget nyújtson a takar­­mánprogram megvalósításában. ALKOTÖ KEZDEMÉNYEZÉSSEL A vállalat különféle munkahelyein négy munkaközösség szerezte meg a szocialista brigád megtisztelő cím ezüst-, tizenhárom kollektíva pedig a bronzfokozatát. Jelenleg négy közös­ség a büszke cím várományosa. A vállalatban szervezett szocialista bri­gádokban ötszáznyolcvan személy ér­demdús munkával segíti a fő felada­tok megvalósítását. A közelmúltban két racionalizáló komplex brigádot is alakítottak. Az egyik brigád a központi betonkeverő és szállító részlegen, a másik meg az erő- és más gépek készenléti telepén dolgozik. Az Agrostav vállalat üzemelteti és kezeli — javítja — a járás mintegy 25 ezer hektárra kiterjedő, nagy ha­tósugarú öntözőrendszerét, gondozza, illetve karbantartja a kis hatósugarú öntözőberendezéseket is. Eddig öt nagy kapacitású FREGAT öntözőbe­rendezést helyeztek üzembe és a 7. ötéves tervidőszak végéig még hu­szonöt Ilyen berendezést szerelnek fel a járás mezőgazdasági üzemeiben, hogy a természetes csapadékban ín­séges időszakban öntözhessék a föl­det, ellensúlyozhassák a szárazság okozta következményeket. Az öntöző­hálózat üzemeltetéséről és karbantar­tásáról az Agrostav vállalat nyolcvan dolgozózól álló munkaközössége gon­doskodik. Az elmondottak bizonyítják, hogy a galántai Agrostav közös mezőgazda­­sági építővállalat dolgozói elkötele­zett, aktív munkával segítik a mező­­gazdasági üzemeket, a fő feladatok sikeres megvalósításában. Ha tehát a gazdaságok az élelmiszertermelésben kimagasló eredményeket érnek el, ne feledkezzenek meg róla, hogy ebben az Agrostav vállalat dolgozóinak Is része van, ami azt jelenti, hogy az összefogásban, a jó partneri együtt­működésben rejlik az erő. Hol készül a Vitahum? Šimeková Ružena szocialista brigádja ebben az évben 95 ezer kis és nagy Vitahum-csomagot készít. A képen balról a negyedik az üzem vezetője Dlőszeg (SládkoviőovoJ tőszomszéd­ságában van a bratislevai Tőzegválla­lat telephelye. Ott készül a sokak részére Ismert talajerőpótló, vagyis a Vitahum néven Ismert tőzeg és más alapanyagból összeérett szerves trágya. ' Prilinger Károly üzemvezető el­mondta, hogy ebben az évben a mező­gazdasági üzemek részére a telepen 160 ezer tonna Vitahumot készítenek, azonban a partnerek kérésére a föl­deken Is vállalják ezen hasznos szer­ves trágya elkészítését. Az utóbbi esetekben az alapanyagot a földekre szállítják és ott rétegezik. Így a me­zőgazdasági üzemek az érési folyamat befejezése után akkor és ott használ­hatják fel a Vitahumot, ahol és ami­kor nekik ez előnyös. Ezzel a mód­szerrel az Idén nem kevesebb mint 110 tonna Vitahum készül. A központi telephelyen a beérett Vitahum-trágyát öt és negyven kilós tételekben csomagolják. A kis csoma­golású Vitahumot főleg a virágter­mesztők, a nagyobb csomagokban forgalomba hozottat a kiskertészek, a mezőgazdasági üzemek használják szép sikerrel. Ebben az évben 45 ezer öt kilós és 50 ezer negyven kilós Vitahum-csomagot forgalmaznak. ф A piacon miért nem kapható elegendő csomagolt Vitahum? — kér­deztem az üzemvezetőt. — Ha netán ilyesmi előfordul, az nem a mi hibánk. Ha ugyanis a ke­reskedelem, vagyis a virágboltok igé­nyelnék, akkor sokkal több csomagolt Vitahumot szállíthatnánk. Köztudott ugyanis, hogy a Vitahumból nem nagy bevétele van a kereskedelem­nek, ezért a kelleténél kevesebbet rendel, mert így a gondja is keve­sebb. ф Milyen alapanyagokból készül a Vitahum? — Túlsúlyban tőzegből, kendergyá­ri hulladékból, cukoripari mésziszap­­ból, a hlohoveci gyógyszergyár hul­­ladékanyagáből és más kiegészítők­ből. Ehhez még nagyon fontos az oltóanyag is, mert azzal meggyorsít­ható az érési folyamat. Krajcsovics Ferdinand A meliekiizemégak feladata A 122/1975 Zb. törvény lehetővé te­szi a szövetkezeteknek, hogy a ter­melőeszközök ésszerű kihasználása, de főleg a gazdasági megszilárdítása érdekében melléküzemági termeléssel is foglalkozzanak. A Kassa-vidéke (Košice) járás szö­vetkezetei kisebb-nagyobb mértékben fejlesztik a melléküzemágakat. Az utóbbi években a járási nemzeti bi­zottság és a járási mezőgazdasági igazgatóság intézkedésére valamelyest e téren is rendeződött a helyzet. A melléküzemágak teljesítménye a HOKSZA ISTVÁN múlt évben — az előző évekhez vi-Tudomány és technika a mezőgazdaságban Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára, a CSKP XVI. kongresszusán előadói beszédében többek között rá­mutatott: A hetedik ötéves tervidő­szakban — a fejlett szocialista társa­dalom építése során — biztosítani kell a népgazdaság arányos fejlődé­sét, szilárdítani és korszerűsíteni kell hazánk anyagi-műszaki alapját, szé­les körben kell érvényesíteni a tudo­mányos-műszaki vívmányokat a gya­korlatban. Az intenzitás, valamint a társadalmi munkatermelékenység nö­velésének legfontosabb forrása a tu­dományos-műszaki haladás. Csakis a tudomány és a technika érvényesítése alapján fejleszthetjük a leghaladóbb szakágazatokat, csakis ez teszi lehe­tővé a nehéz fizikai munka felszámo­lását, a haladó technológiai eljárások elterjesztését, valamint az irányítás és a munkaszervezés tökéletesítését. Igen, a tudomány és a technika érvényesítésének — hasolóképpen, mint a népgazdaság többi ágazatában a mezőgazdaságban is nagy sze­repe van. A tudományos-műszaki ha­ladás vívmányainak a mezőgazdasági gyakorlatban való érvényesítésénél két tényezőt kell figyelembe venni: elsősorban a rendelkezésre álló beru­házások nagyságát, másodsorban pe­dig az emberek, a dolgozók azon adottságait, képességeit és igyekeze­tét, hogyan tudják a befektetett ősz­­szeget a mindennapos gyakorlatban kihasználni. Annak bizonyítására, hogy a tudomány és a technika érvé­nyesítésével a mezőgazdaságban nagy­mértékben csökkenthetjük a nehéz fizikai munkát, hogy hozzájárulha­tunk a haladó technológiai eljárások elterjesztéséhez, mindössze egy szám­adatot említenék: 1951-től a hatodik ötéves tervidőszak végéig a mezőgaz­daság anyagi-műszaki alapjának ki­építésére és korszerűsítésére a CSSZ­­SZK-ban hozzávetőlegesen 270 mil­liárd korona értékű beruházást for­dítottunk. A tudomány és a technika érvénye­sítése a mezőgazdaságban azonban komoly igényeket támasztott és tá­maszt a mezőgazdaságban dolgozók szakképzettségének, műveltségének szüntelen fokozásával szemben is. Míg például 1970-ben az egységes beszélnek földmüvesszövetkezetekben 4640 főis­kolai végzettségű szakember dolgo­zott, addig számuk a múlt évben a kétszeresére növekedett. Ugyanakkor a szakközépiskolát és az általános, érettségivel végződő középiskolát vég­zett dolgozók száma is jelentős mér­tékben növekedett. Az a tény, hogy a mezőgazdaság­ban fokozatosan csökken a nehéz fizikai munka részaránya és növeke­dik a szakosított szakmák száma, szükségessé tette a továbbképzés egy­séges rendszerének a bevezetését. Az efsz-ekben ennek alapját a szövetke­zeti munkaiskolák képezik, amelyek a politikai, gazdasági és szakágazati kérdések megvitatása mellett szakmai előkészítésre és a nevelés más for­máinak érvényesítésésére is kiterjed­nek. Például 1978-ban az 1908 szövet­kezetben 2373 továbbképző4 központ működött. Az egyes továbbképző és nevelési formákba az állandó dolgo­zóknak több mint a fele kapcsolódott be. Ezt az alábbi számadatok is bizo­nyítják: Míg az 1974/1975-ös tanévben a CSSZSZK-ban a továbbképzésen 282 ezer szövetkezeti földműves vett részt, addig az 1979/1980-as tanévben már 320 ezer. Szlovákiában — ugyan­ebben az időszakban — a továbbkép­zés és nevelés egyes formáiba 99 ezer, illetve 106 ezer szövetkezeti földműves kapcsolódott be. A mezőgazdaság anyagi-műszaki á­­lapjának kiépítése és korszerűsítése nem mindenütt ment, illetve megy végbe egyenletesen. Például továbbra sem megoldott a nagyüzemi zöldség-, gyümölcs- és burgonyatermelés, va­lamint a tárolás gépesítése, a lejtős területeken levő állandó rétek és legelők kihasználása, az ipari trá­gyákkal való bánásmód, és még így sorolhatnánk tovább. Ezzel szemben már vannak olyan mezőgazdasági üzemrészlegek is, amelyekben az egy dolgozóra számított évi munkaterme­lékenység jóval meghaladja a fél­millió korona értéket. A mezőgazda­­sági termelés belterjesftésében a gé­pesítés mellett a kémiának és a bio­lógiának is megkülönböztetett szere­pe van. Ha összefoglaljuk az elmondottakat, megállapíthatjuk, hogy a tudomány és a technika érvényesítése a mező­­gazdasági gyakorlatban jelentős igé­nyeket támaszt a mezőgazdaságban dolgozók, de különösképpen a vezető dolgozók politikai és szakmai előké­szítésével, nevelésével szemben is. A CSKP XVI. kongresszusán elhang­zott, a párt tevékenységéről, a társa­dalom fejlődéséről a CSKP XV. kong­­reszsusa óta és a párt távlati felada­tairól szóló beszámoló az oktatási­­nevelési rendszerrel is behatóan fog­lalkozott. A fiatal nemzedékikel és a tudományos-műszaki fejlődéssel kap­csolatban többek között ezt hangsú­lyozta: Nagyon fontos, hogy a közép- és főiskolákból olyan végzett hallga­tók kerüljenek ki, akik mind szak­mailag, mind politikailag jól felké­szültek a gyakorlati életre, érvényesl­­flcnf tudják a termelésben a tudo­mány és a technika eredményeit, ér­vényesíteni tudják mindazt a haladót, ami szocialista hazánk további fejlő­dését feltételezi. Társadalmunk nagy gazdagsága rejlik a műveltségben, amelyet az eddiginél jobban ki kell használnunk. A tudományos kutatást az eddigi­nél határozottabban arra kell irányí­tani, hogy új forrásokat nyerjünk energetikai szükségleteink fedezésére, a nyersanyagok jobb kihasználására, a biológiai technológiák kutatására, a talaj termőképességének növelésé­re, a gazdasági állatok termelőképes­ségének növelésére és a környezet­­védelemre. (blm) szonyftva — pozitívan befolyásolta a szövetkezetek gazdasági helyzetét. A járásban főleg olyan melléküzemági tevékenységet engedélyeztek, amely segíti a mezőgazdasági gépek javítá­sához szükséges pótalkatrészek gyár­tását. Legelterjedtebb melléküzemág azonban a tehergépkocsis fuvarozás. Ezt a kerületi szállítási központ irá­nyítja. Így idényen kívül kétszáznegy­ven gépkocsival dolgozhatnak a me­zőgazdasági üzemek a szállításban, harminckét gépkocsival a járási út­karbantartó igazgatóságnak, néhány gépkocsival pedig a sörgyár és más szocialista szervezetek munkáit segí­tik. A melléküzemágak kőfejtéssel, kavics- és homokbányászással, fém­feldolgozással és építési tevékenység­gel is foglalkoznak. A korábbi évekkel összehasonlítva már kedvezőnek Ítélhető a szövetke­zetek építési csoportjainak az- Agro­­stavval való együttműködése. Így a szövetkezeti önsegélyes építkezés sok­kal rugalmasabb, mint valaha. Persze még problémák is akadnak a teherszállításban, hiszen egyes gép­kocsivezetők a törvény megszegésével indokolatlanul magas keresethez jut­nak. Helyenként túllépik az engedé­lyezett túlóra normát is. Az is meg­oldásra vár, hogy a melléküzemágak necsak pénzeszközzel járuljanak hoz­zá a szövetkezetek megszilárdításá­hoz, ami persze nem mellékes, hanem elsősorban legyenek előmozdítói a termelésnek, ami esetleg nem is a több jövedelemben, hanem főleg a ta­lajjavításban, a föld jobb kihasználá­sában, a tápanyagpótlásban, sok jó takarmány bekészítésében, a korábbi­nál több gabonában, húsban, tejben, zöldségben, gyümölcsben és egyéb termékekben mutatkozik meg. Mert a cél csak az lehet, hogy a mellék­üzemág teljes mértékben a fő ágaza­tok, tehát az elsődleges termelés fel­lendítését segítse. Ez teszi szükségessé, hogy idény­ben, tehát a mezőgazdasági munkák dandárjában a melléküzemágak dol­gozóinak mindegyike a fő áagazatok­­ban, vagyis a mezőgazdasági terme­lésben dolgozzon. Helytelen és elíté­lendő az a gyakorlat, ha a szövetke­zet tagjai és gépei idényben a mel­léküzemágban dolgoznak, s ugyanak­kor a begyűjtési munkálatok halaszt­hatatlan teendőit a népgazdaság egyéb területéről toborzott emberek­kel és gépekkel végzik. IVÁN SÄND0R

Next

/
Thumbnails
Contents