Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-23 / 21. szám
BESZÁMOLÓ EGY TANULMÄNYÜTR0L Eredményesebben akarunk dolgozni Szimőn (Zemné) gazdag hagyománya van a háztáji zöldségtermelésnek. Eleink valaha tüóonyire hatalmas káposztákat kínáltak a városi piacokon. Mi, az unokák, már az igényes zöldségféléket is termeljük. Hajtatott salátát, paprikát, uborkát, sárgarépát, zellert, borsót és még sokféle zöldséget kínálunk a felvásárlóknak. S ami talán a legfontosabb, a háztáji termelés fejlesztésében a kor haladó vívmányainak gyakorlati alkalmazására alapozunk. Az eredmésebb munka érdekében állandóan gyarapítjuk ismereteinket. Falunkból nemrég telt autóbusz indult a magyarországi Soroksárra. A jól szervezett tanulmányút során a Szlovákiai Kertészkedök Szövetsége szímői a'apszervezetének tagjai ezúttal a Kertészeti Egyetem Soroksári Zöldtségtermelési Intézetében tanulmányozták a haladó termelési módszereket. Az intézetet dr. Szarvas András és dr. Füri István alapította, az általuk kifejtett vízfüggönyös fóliasátrak bemutatására és kísérleti üzemeltetésére. A korszerű hajtató berendezéseket Szigeti Gábor agrármérnök mutatta be csoportunknak. Személyéről csupán annyit, hogy a jó nevű szakemberben földinkct üdvözölhettük. Szigeti elvtárs ugyanis Ersekújvári születésű. A telep bejáratánál csodálkozva állapítottuk meg, hogy a korszerű termelési technika és technológia immár nyugdíjba küldte a termelési költségeket jelentősen növelő, üvegből épített növényházakat. Az első vízfüggönyös fóliasátorban kísérőnk részletesen elmagyarázta, hogyan épül a duplafalú sátor, miben rejlik a folyamatos vízáramoltatás jelentősége stb. Amint körülpillantottam, mindenki ceruzával és jegyzetfüzettel a kezében leste a szakember szavait. 0 pedig lankadatlanul magyarázott. Elmondta, hogy a duplafalú sátrat két fóliasátor egymásra építésével hozzák létre, majd a két fólia közé — tizenegy méter mély kútból — vizet juttatnak. A körülbelül 6 C-fokos kútvíz folyamatos áramoltatásával „fűtik“ a fóliasátrat. A vízfüggöny elejét veszi annak, hogy a sátorban a szabadban uralkodó hőmérsékletűre hűljön le a levegő. A folyamatos vízáramoltatással eltérték, hogy a sátorban akkor sincsen 0 C- fokosnál hidegebb, ha a szabadban mínusz 25 C-fokot mérnek. Ez annyit jelent, hogy a legzordabb tavaszi napokon a vízfüggönyös fóliasátrakban 20 1—22 C-fokos hőmérsékletet tudnak biztosítani a növények számára. A vizet villanymotoros pumpa segítségével emelik ki a kútból és juttatják a sátrak fóliarétegei közé. Így anélkül, hogy a hagyományos fűtést igénybe vennénk, már a tél folyamán elvethetik a magot, kiültethetik a palántát, és mintegy- két-hároin héttel korábban jelentkezhetnek a piacon a friss zöldséggel. A módszer nagy figyelmet érdemel, hiszen ugyancsak energiatakarékos. Szigeti Gábor agrármérnök erről így számolt be: A hagyományosan fűtött sátrakban egy 15 dkg-os saláta kitermeléséhez nagyjából egy liter fűtőolajra van szükségünk, ami tíz forintba kerül. A vízfüggönyös berendezésekben ugyanezt a salátát 50—70 filléres költséggel tudjuk megtermelni. A továbbiak során még sok érdekes megoldást tanulmányozhattunk. Kísérőnk a többi között elmondta, hogy mielőtt elvetnék a magot vagy leraknák az áttűzdelt palántákat, a talajt lerakják 0,4 mm-es fóliával, erre 5 cm vastag humuszréteget terítenek s ebbe vetik a magot, ebbe ágyazzák be a palántákat. A fóliás talajtakarás előnye, hogy a fólia javítja a föld hő- és vízgazdálkodását, továbbá elejét veszi annak, hogy felszedéskor megsérüljön a növények gyökérzete. A palántát Ivanov-féle, kiemelhető „ágykonténerekben“ termelik. Így az egész könnyen mozgatható, átrakható és kitermeléskor a palánták gyökérzete és földlabdája sértetlen marad. A 30X30 cm-es ágykonténerek szükség esetén könnyen szállíthatók. Később a paradicsom gégecsöves fűtését tanulmányoztuk. A paradicsom számára kevésnek bizonyult a vízfüggönyös hőszabályozás, ezért a hajtatásban gégecsöves fűtést alkalmaznak. Az ikersarokba telepített (18—20 cm magas, К—3 fajta) paradicsom között az ikersorokban a talajt letakarják füstszínfi fóliával, a gégecsőben pedig 45 C-fokos meleg vizet áramoltatnak. Virágzás idején a szélesebb sorközöket letakarják fehér fóliával, hogy tovább javítsák a talaj hő- és vízgazdálkodását, s egyúttal mérsékeljék a gyomosodást. Soroksáron egy-egy vízfüggönyös sátor 130 méter hosszú, 7,50 méter széles és három méter magas. A fólia vasalásával nem kell bajlódniuk, hiszen a gyártó vállalat megrendelésre szállítja a szükséges méretű fóliapalástot. A sátor palástja két részből áll: az alsó rész a földtől 50 centiméterre lazán van elhelyezve, hogy a szél ne károsíthassa. A felső és az alsó rész csatlakozásánál fémcső húzódik s a két lepel szélét műanyag kapcsokkal (bilincsek) ehhez a csőhöz rögzítik. Az alsó résznek bizonyos szabad mozgása, szél- és hidegtűrő merevsége van, viszont a felső rész teljesen ki van feszítve. Sok szó esik arról, hogy a sátrak végén elhelyezett ajtók általában ártalmasak, mert a kialakult huzat károsan hat a növényzetre. Soroksáron a sátor oldalán vágtak szellőztető nyílásokat (soha nem egymással szemben) s ezeket drót vagy spárga segítségével szükség szerint nyitják vagy zárják. Sok-sok hasznos dolgot láttunk és hallottunk a soroksári intézetben. Például arra is felhívták a figyelmünket, hogy lehetőleg mindig permetező öntözést végezzünk, tehát a természetes csapadékot utánozva juttassunk vizet a növényeknek, mégpedig hetente csak egyszer, de akkor sokat. A betegségek fellépését ezenkívül megfelelő szellőztetéssel is korlátozhatjuk. Amikor hazafelé tartottunk, kertésztársaimmal azon tanakodtunk, a mindennapi munkánkban hogyan hasznosítsuk a tapasztaltakat. A szakirodalomból és a tanulmányutak alkalmával már eddig is sokat tanultunk, és alapszervezetünk lelkes irányítóinak (Gyeszát Béla, Mészáros Lajos, Sajtos László, Kosik Lajos, Csóka Károly) a tanácsai alapján sok új és jó módszert meghonosítottunk a háztáji termelésben, ígérjük, hogy a Soroksáron látottakat is kamatoztatni fogjuk. Búkor József Szímő (Zemné) ► ❖ ❖ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> * <♦ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> «$♦ ♦> «$. «$♦ «$♦ «$♦ «$* ♦$., A tizenhatodik szakbolt Losoncon (Lučenec), a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége járási bizottságának székházában (Vasút utca 19. szám alatt) a szövetség központi bizottságának kereskedelmi vállalata a Chovprodukt április derekán új, korszerűen berendezett szakboltot nyitott. Szlovákiában ez a tizenhatodik kereskedelmi létesítmény, ahol a háztáji állattartással, elsősorban kisállattenyésztéssel foglalkozók megvásárolhatják a munkájukhoz szükséges kellékeket, takarmányokat, vitaminnal dúsított kiegészítő takarmányokat, és persze a szakkönyveket is. Sőtl A kertészkedőkre is gondoltak; nekik sem kell üres kézzel távozniuk ,ha betérnek a boltba. A forgalom, mint a hasonló új létesítményekben általában, óriási. Általában sok gyermeklátogatója van a boltnak; ók egyelőre csak ritkán vásárolnak — többnyire madár- és haleíeséget , viszont órákon át gyönyörködnek a terjedelmes vízmedencékben lubickoló halacskákban, a csivitelő díszmadarakban. Bízunk benne, hogy a szakbolt léte kedvező hatással lesz járásunkban az akvarisztika, a díszmadár-tenyésztés, és általában a kisállattenyésztés fejlődésére. SÓLYOM LÁSZLÓ «*♦ «3« ♦♦♦ *** ♦♦♦ *** «3* «3* «$♦ •** *** «3« «3* *** «3» **• «J» «j* «3* »3» »3* ^ Akárcsak másutt, egyelőre Szimőn is hagyományosan fütött fóliasátrakban termelik a kertészkedök a korai zöldséget. Elképzelhető, hogy a magyarországi tanulmányút tapasztalatai alapján a háztájiban is áttérnek a vízfüggönyös fóliasátrak építésére. Fotó: —bor A nyulászok kezdeményeztek ni Hamar Irén: Néhányan igyekeztek lebeszélni bennünket a nutria tenyésztésről. De mondja meg őszintén, hát büdös ez a telep? Alsószecsén (Dolná Seč) a nyulászok kezdeményezésének eredményeként 1979. decemberében ismét szervezetbe tömörültek a háztáji állattartás fellendítését szorgalmazú kisállattenyésztők. A szervezet élére agilis fiatalember, Hamar Sándor került, a titkári teendők ellátásával pedig a feleségét, Hamar Irént bízták meg. Ez jó megoldásnak bizonyult, hiszen a fiatalasszony szintén nagy állatbarát, ismeri az állattartók problémáit, és mindenben segítségére van a férjének. — Elsősorban anya és feleség vágyóik, de a szervezet ügyes-bajos dolgainak intézését is szívesen vállaltam, hiszen Így kölcsönösen megbeszélhetjük és megoszthatjuk a férjemmel a munkát, s talán több szabad időnk marad a család számára, illetve a saját állatállományunk ellátására. Nutriatenyésztéssel foglalkozunk és a köz érdekében végzett munka miatt nem akarjuk elhanyagolni a kedvtelésünket — tájékoztatott a fiatalasszony. Azt hiszem, így utólag elárulhatom, hogy .tulajdonképpen azért látogattunk el Alsószecsére, mert szerettük volna megnézni a környéken sokak által dicsért nutriatelepet. Többen említették, hogy Hamarék korszerű állatszállásokat építettek, és szép sikereket érnek el a nutriatenyésztésben. Valóban korszerű létesítményt láttunk, gazdái bizonyára sok szakkönyvet átlapoztak, sok tapasztalt tenyésztővel beszélgettek, mielőtt munkához láttak. Az eredmény mutatja, hogy megérte a fáradozást. •— Nyolc éve foglalkozunk nutriatenyésztéssel — említette Hamar Irén. A férjével sajnos nem tudtunk szót váltani, mert több napos Iskolázáson vett részt. — Kezdetben sokan megpróbáltak lebeszélni a szándékunkról, mondván, a nutria büdös, csúnya állat, válasszunk Inkább mást. Magam is láttam néhány telepet és más véleményen voltam. Természetesen bíztattam a férjemet, hogy építsük csak fel a telepet, ha egyszer elhatároztuk. Tessék, nézzen csak körül bátran! Nincsen Itt semmiféle szag, és ezek a szőrpamacsok is olyan aranyosak. Nem telik el hét látogató nélkül. Van, aiki csak érdeklődik, megnézi a telepet, hümmög, azután elmegy, mások meg tervrajzokat, tenyészállatokat és persze tanácsot kérnek, hogyan kezdjék a munkát. Ha volt továbbtartásra megfelelő állatunk, mindig segítettünk a kezdődnek. Ha háromszáz tenyészállatunk volna, talán akikor Is kevés lenne. Da nekünk általában csak száz van; újabban azokat is a Movis részére neveljük, hogy mielőbb megalapozhassa a törzsállományát és segíteni tudja a nutria-i tenyésztés iránt érdeklődő kezdőket. ф Azt mondja, megszerette a nutriát. A húsát is szereti? — Nem, a húsát azt nem esszük meg. De nem is dobjuk el. A vágóérett állatok leölésekor, leprémezésekor sokan kizárólag azért jöttéik segíteni, hogy elvihessék a húst és a májat. Sokan dicsérik, hogy milyen finom a nutria húsából készült hurka, kolbász, de eddig nem tudtak meggyőzni. # Talán váltsunk témát. Mivel foglalkoznak a szervezet tagjai? — Szervezetünk tagjainak tevékenysége aránylag sokrétű. Minden alapszervezeti tag tart tyúkokat, többen foglalkoznak lúd- és kacsatenyésztéssel, azonkívúl galambjaink, juhaink, ezüstrókáink és nutriáink is vannak. A végére hagytam, mégis a legnagyobb érdem a nyulászoké. Az 6 kezdeményezésükre alakult meg újra községünkben a kisállattenyésztők szervezete. Az érdeklődők közül többen más alapszervezetekben dolgoztak, de mihelyt felvettük a kapcsolatot a felvásárlókkal, azonnal „hazajöttek“ és közülük került ki az alapító tagok zöme. Gulyás József a legeredményesebb nyulászunk, ezért őt bíztuk meg a felvásárlás megszervezésével. — Az emberek többségét a szerződéses háztáji nyúltenyésztés iránti érdeklődés fűzi a szervezethez — mondta Gulyás elvtárs. — Tavaly csaknem hatszáz vágóérett állatot adtunk a nyitrai Branko vállalatnak. A legjobbak között Haszics István, Márföldi Mihály, Varga János és Jánošík Ondrej nevét kell megemlíteni. £n magam tíz nőstényt állítottam be szaporításra. Tavaly nyolcezer koronát kaptam a nyulaimért. Ha ebből leszámítom az abrakért kifizetett háromezer koronát, akkor is szép jövedelmet biztosított a nyúltenyésztés. Eredményeink minden bizonynyal növelni fogják a szerződéses nyúltenyésztés iránti érdeklődést. Azon leszünk, hogy így legyen! (bor) QgjP # A kecsketenyésztők bizonyára megfigyelték már, hogy állataik olykor szívesebben rágcsálják bizonyos fák fiatal hajtásait, mint a zsenge füvet. A falevelek sok tápanyagot tartalmaznak, azonkívül különféle ízű és hatású anyagok is vannak bennük, amelyek csábítják az állatokat. A kecskék számára a nyírfáról, tölgyről, nyárfáról, harsról és néhány bokorféléről vágott fiatal hajtások egyaránt megfelelőek. A szárított falomb a jó minőségű szénával azonos értékű. Téli csemegének 1 cm-nél vékonyabb hajtásokat kell gyűjteni, vegyesen kötegelni és szárítás után szellős helyen, felfüggesztve tárolni. A kecskék télen szívesen rágcsálják a jegenyefenyő gallyait is; ez nem csupán tápanyagot ad a szervezetnek, de az élősködők ellen is hatásos. • HŐMÉRŐ — FORDÍTOTT SKÄLÄVAL. Ismerik a hőmérőt? Ugyan ki ne Ismerné. De vajon hányán tudják, hogy napjainkban is használatos hőmérsékleti skálát Anders Celsius (1701—1744) neves svéd csillagász dolgozta ki és vezette be 1742-ben? S ami még ennél is érdekesebb: a nagy tüdős a víz forráspontját 0 °-kal, a víz fagypontját pedig 100°-kal jelölte. A hőmérsékleti skálát később Linné Károly (1707—1778) svéd természettudós, alki a természet leírásával és rendszerezésével szerzett világhírnevet, egyszerűen megfordította. Azóta így használjuk. A vízsugárral tisztogatott, beton padozatú kifutókban jól érzik magukat az állatok. Hamarék a tenyészállatukat a holiči Movis részére nevelik Fotó: —dek ■■■»■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■в
