Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-16 / 20. szám

Igyekvők Felzöpélen (Horný Piai) egyelőre gyerekcipőben jár a nyúltenyésztés. Tulajdonképpen nem is csoda, hiszen a felvá­sárlást csak az idén sikerült helyben megoldani. A nyulak értékesítésének megszervezésé­vel Varga Lászlót, a szövet­kezet rokkantsági nyugdijat él­vező nappaliőrét bízták meg. Az ö szavait Idézzük: „Községünkben nincsen ha­gyománya a nyulászatnak. Jö­vője? Nehéz előre véleményt mondani. Tény, hogy az érdek­lődők száma egyre gyarap­szik. Az első kisállattenyésztők körülbelül három évvel ezelőtt kezdtek nyúltenyésztéssel fog­lalkozni, de az értékesítési gon­dok miatt csak kevés követő­jük akadt. Pedig viszonylag szép eredményeket értek el. Csakhogy Besére (Besa), Lökre (Lók), Pozbára meg Lévára (Levice) kellett szállítaniuk a nyulakat, mert helyben nem volt felvásárlás. Az említett községekben működő alapszer­vezetek tagjai pedig tulajdon­képpen лет nagyon örültek annak, hogy mi is hozzájuk hdrdjuk az állatokat. És kis kivétellel, általában az átadott állatokért járó takarmányt sem kaptuk meg tőlük, igaz, hogy nem is nagyon követeltük, örültünk, hogy ha ugyan nem is lelkesednek értünk, de el­fogadják tőlünk a felkínált ál­latokat. Bízom benne, hogy ezentúl kedvezőbb lesz a hely­zet. Felvettük a kapcsolatot a felvásárlókkal s igyekszünk olyan eredményt felmutatni, hogy szívesen jöjjenek a falu­ba. Máris tíznél többen foglal­kozunk szerződéses háztáji nyúltenyésztéssel, és szerény számításom szerint a nyáron még legalább ennyien csatla­koznak hozzánk. Az első szál­lítás alkalmával negyven nyu­­lat adtunk a nyitrai Branko Közös Mezőgazdasági Vállalat­nak. Néhány hónap múlva et­től sokkal többet fogunk kínál­ni, hiszen az érdeklődők több­sége még a tenyésztői berende­zés elkészítésével, illetve a törzsállomány megalapozásával bajlódik. De vannak tenyésztők, akik nyolc-tíz, sőt tizenkét nős­tényt állítottak be szaporításra. Egyszóval: igýekszunkl“ (bor) Falsőpélen Varga Lászlót bízták meg a vágónyulak felvásárlá­sának megszervezésével Fotó: — dek Hasznosítsuk a konyhai hulladékot! Az Intenzív ház­táji állattartással foglalkozók általá­ban ésszerűen hasznosítják —■ összegyűjtik és az állatokkal feletetik :—i a különféle konyhai hulladéko­kat. Viszont azok a családok, ame­lyek nem tartanak állatokat, naponta körülbelül egy ki­logramm ételmara­dékot, száraz ke­nyeret, zöldséghul­ladékot stb. önte­nek a szemétbe. Fényűzés, hogy el­nézzük ezt a pa­zarlást. Egyes községek­ben van már rá példa, hogy egyik­másik állattartó — kölcsönös meg­egyezés alapján .— rendszeresen el­szállítja az üzemi konyhákban, iskolákban és napközi ottho­nokban összegyűjtött ételmara­dékot. Sőtl Olyan esetről is tu­dok, hogy valaki a szomszé­dok által szemétnek tekintett konyhai hulladékot átveszi és malacokat nevel-hizlal rajta, jelentős abrak-megtakarítás­sal. Jó, követésre méltó példa. Persze csak ott lehet megva­lósítani, ahol az emberek nem becsülik le a másik igyekeze­tét s nem irigykednek az ered­ményeire. Mert sajnos arra is volt mór példa, hogy a köl­­csön-moslékba — véletlenül —< vagy szándékosan — törött tá-< nyér, üvegcserép, éles bádog­­darab vagy szög került. A pél­da követésére vállalkozók tehát kérjék meg szomszédaikat, is­merőseiket, hogy ilyesmit ne dobjanak az állatok etetésére szánt konyhai hulladék közé. És amire ugyancsak ajánla­tos vigyázni: a megmaradt gyógyszereket se öntsék a mos­lékba, mert akaratlanul is kárt okozhatnak a bizalmas állat­tartónak! (kmf) iт///т/мш//м/шм/м/ш//м/т уДишитнк KÉRDÉS: Vidéken kertet vettem, de olyan gyomos, hogy előre félek a nyártól. Paprikát, paradi­csomot, uborkát, hagymát, ba­bot stb. szeretnék termelni, mi­lyen gyomirtót használhatok? M. J„ B. VÁLASZUNK: Javasoljuk, ne becsülje le a mechanikai gyomirtástl Né­ha jobb eredményt nyújt, mint a vegyszeres kezelés, nem be­szélve a szakboltok szegényes kínálatáról. Használatra a Ge­­sagard S-50 készítményt java­soljuk, «mely állományperme­tezésre is alkalmas. Egy árra a burgonya és a borsó eseté­ben 3 dkg, a tojásgyümölcs, a kukorica, a zeller és a paradi­csom esetében 2 dkg, a sárga­répa és a hagyma esetében pe­dig 1,5 dkg szükséges. A sár­garépát és a hagymát akkor permetezheti meg vele, ha a kultúrnövénynek már 2—3 va­lódi levele van. A káposzta­­félékben (a karfiol kivételével) 2—3 dkg szer használatos. A paprika gyomirtására nem használhatói Huszár István agrármérnök KÉRDÉS: Hónapok óta keresek ásóvil­lát. Kapható egyáltalán vala­hol? B. I., I. VÁLASZUNK: Április elején a bratislavai zöldségnagyáruházban láttam pár darabot. Az import ásóvil­lák darabja 320 korona. KÉRDÉS: Sampinyont szeretnénk ter­melni, de nem tudjuk, hogy ki vásárolja fel, és hol lehet ül­tetőanyagot venni? в. B„ K. VÁLASZUNK: A Zelenina helyt felvásárló központjai bárhol, bármennyi gombát átvesznek a termelők­től. A gombacsíra azonban egyelőre hiánycikk. KÉRDÉS: A mezőgazdasági nagyüze­mek számára meghatározták a hízott sertések értékesítési op­timális élő tömegének felső határát. Az előírás a háztáji­ban hizlalt sertésekre is vo­natkozik? N. L4 F. VÁLASZUNK: A közelmúltban még így volt, de napjainkban a háztáji szerződéses sertéshizlalással foglalkozók kivételes helyzet­ben vannak. Általános gyakor­lat, hogy még a 120 kilogram­mos vágóállatért is 15,50 koro­nát fizetnek (I. minőségi osz­tály) az élő tömeg kilogramm­jaként. KÉRDÉS: Eddig tanyán laktunk és többek között juhtenyésztéssel foglalkoztunk. Most elköltö­zünk, s szeretnénk eladni az állatokat, összesen 24 juhról van szó. Kinek kínáljam? K. J., S. VÁLASZUNK: Keresse fel a Húsipar járási felvásáj-lási kirendeltségét, kös­sön szerződést háztáji állattar­tásra és azonnal kínálja fel megvételre az állatokat. Van rá példa, hogy a tenyésztők előbb felnevelik, meghizlalják az állatokat, s csak azután köt­nek szerződést, hogy az eladott állatok ellenében takarmányt kapjanak a központi alapból. Ha nem túl sürgős az értékesí­tés, esetleg hirdetéssel is pró­bálkozhat. Lehet, hogy valaki éppen tenyészállatokat vagy to­­vábbtartásra alkalmas növendé­keket keres, (bor) A nagykürtösi járásban szép hagyománya és komoly távlatai vannak a háztáji juh- és kecsketenyésztésnek Fotó: —bor lennénk szállítani, örvendetes a kecsketenyésztés is. Itt a Su­­viszont, hogy járásunkban is ché Brezovo-i tenyésztőtársaké nő a szerződéses nyúltartás a pálma. Évente több száz ki­­iránti érdeklődés. A nyúlte- váió tenyészgidát exportálnak nyésztésben az ipolybalogi, Bulgáriába. A legjobbak közül f Elelmlszer-önellátottságunk elmélyítésében a kisállat­tenyésztők tevékenysége fontos szerepet tölt be. A nagykUrtösi (Veľký Krtíš) já­rás kisállattenyésztőinek .mun­kájáról, múlt évi eredményeiről Ján Miklo, a Szlovákiai Kisál­lattenyésztők Szövetsége járási bizottságának elnöke tájékozta­tott. i— Szövetségünknek a járás­ban ötvenhét alapszervezete, il­letve közel ezerkétszáz tagja van. Legjobb eredményekkel az ipolynyéki (Vinica), az ipoly­­hídvégi (Ipeľské Predmostie), a hruüovi az ipolybalogi (Ba­log nad Ipľom), a Suché Bre­zovo-i, a Veľký Krtíš-i és a Modrý Kameü-i tenyésztők di­csekedhetnek. Tagjaink a pré­mesállatok és a baromfiak te­nyésztését részesítik előnyben. Három keltetőnk van, az igé­nyeket mégsem győzzük kielé­gíteni. Ezért például a múlt évben több mint 25 ezer napos­csibét vásároltunk az oöovái keltetőből. % Milyen visszhangra talált járásunkban a háztáji szerző­déses állattartás fejlesztését, illetve az étkezési tojás érté­kesítésének fellendítését szor­galmazó felhívás? — Az alapszervezetek tagjai tettekkel válaszoltak a közpon­ti bizottság felhívására. A mólt év folyamán összesen 11 ezer darab pecsenyenyulat és több mint százezer konzumtojást ér­tékesítettek, s bekapcsolódtak a háztáji sertés- és marbabiz­­lalásba is. Ha a jednota, illet­ve a boltvezetők részéről na­gyobb megértést tapasztalnánk, több étkezési tojást is képesek ipolybídvégi, ipolynyéki és nagycsalomijai alapszervezetek jeleskednek. Fellendülőben van legalább Pavol Васка és Ja roslav Kanát nevét feltétlenül meg kell említeni. Miklo elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy igyekezetük középpontjában a tenyésztői te­vékenység színvonalasabbá té­tele áll. Egyik legfontosabb fel­adatuknak a tagok szakmai lá­tókörének bővítését tartják. A téli időszakban megrendezett, járási szintű előadásokra az él­vonalbeli tenyésztőket hívják meg, de ugyannakor az alap­szervezetekben is rendszeresí­tik az eladásokat. Jozef Ku­bán agrármérnök, az SZKSZ KB titkára és Kiára Medvecká, aki immár másfél évtizede a járási bizottság titkára, nagy érde­meket szereztek a járásban a kisállattenyésztés fellendítésé­ben. Jórészt nekik köszönhető, hogy a felnőttek mellett immár a fiatalok is szép szántban hó­dolnak e nemes és Hasznos kedvtelésnek. Jó példával jár­nak az élen a Kékkői Kilenc­éves Alapiskola, valamint a ba­­logi gyermekotthon diákjai. A gyermekotthon fiataljainak munkáját Miklo elvtárs, a szö­vetség Járási bizottságának el­nöke, a gyermekotthon igazga­tója irányítja. Tevékenységüket a fajtatiszta baromfitenyésztés színvonalának emelésére össz­pontosítják. A járás apróállat-tenyésztőt­­nek közeli és távlati elképzelé­seiről szólva Miklo elvtárs így nyllatakozott: — Az alapszervezetek jelzé­se szerint tagjaink elsősorban a baromfitenyésztést és a juh­tenyésztést igyekeznek fejlesz­teni. Az elismert állományok létszámának növelésével igyek­szünk megteremteni a feltételt ahhoz, hogy saját keltetőinkből az igényeknek megfelelő meny­­nyiségű és fajtájú naposcsibét szállíthassunk az alapszerveze­teknek. Örvendetesen növek­szik a kacsatenyésztés iránti érdeklődés. Tagjaink főleg a pekingi fajtát kérik, ezért az idén tízezerrel többet keltetni. Az előrelejzések alapján há­rom alapszervezet megalakítá­sára, illetve a taglétszám két­­száziVven fős bővítésére van kilátás. Megjegyzem: nem a taglétszám mindenároni növe­lésére törekszünk, inkább a szervezett tagok munkájának színvonalasabbá tételét szorgal­mazzuk. Továbbá szeretnénk el­mélyíteni kapcsolatunkat a já­rási mezőgazdasági igazgató­sággal, valamint az útkarban­tartó vállalattal, hogy ezentúl is lehetővé tegyék számunkra a gépek számára hozzáférhetet­len területek fűtermésének be­takarítását és közérdekű haszno­sítását a háztáji állattartásban, A kisállattenyésztéshez ebben a járásban is egyre többen kapnak kedvet. Ez, valamint a régebbi tenyésztők érdeklődést keltő eredményei dicséretet érdemlőok. A járás állattartói­nak becsületére válik, hogy ta­valy már népszerűsítő bemuta­tó megrendezésére is futott az erejükből. Pedig nem is akár­milyen rendezvényről volt sző: a járási kiállításra a losonci (Lučenec), a zvolení és a lé­vai (Levice) járás kisállatte­nyésztőit Is meghívták. A kiál­lítók és látogatók közül még most is sokan elismeréssel nyi­latkoznak a rendezők kezdemé­nyezéséről. S nem kevés azok-* nak a száma, akik éppen en­nek a bemutatónak a hatásá­ra kezdtek el otthon komolyan foglalkozni a nyulakkal, ba­romfival stb. Reméljük, vala­mennyien hozzájárulnak a já­rás kisállattenyésztése színvo­nalának emeléséhezi PETREZSÉL LASZLÚ A járásban örvendetesen fellendült a kacsatenyésztés iránti érdeklődés. A háztájiban több fajta is megtalálható, de egy-Ire többen igénylik a pekingi kacsókat, ezért az alapszerveze­tek ebből a fajtából tízezerrel többet keltetnek Fotó: —bor

Next

/
Thumbnails
Contents