Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-16 / 20. szám

A ház körül mindig tartot­tunk több-kevesebb álla­tot. A velük való törő­dés nemcsak nekünk, felnőttek­nek okozott örömet — és per­sze hasznot —, de a gyerme­keinket is arra ösztönözte, hogy megtanulják szeretni és becsülni a tenyésztői tevékeny­séget. Az állatokról való gon­doskodás rendre, pontosságra tanította őket. A hagyományos háziállatokon kívül leghosszabb ideig nyulakat tartottunk, ter­mészetesen zömmel értékesítés­re. De neveltünk díszfácánt, tenyésztettünk papagájt és ka­nárit is. A fiunk a galambá­­szatot választotta. Rendszeres látogatói voltunk a környéken megrendezett ap­­róállat-bemutatóknak. Még Tő­­keterebosre (Trebišov) is el­utaztunk megnézni, arrafelé milyen állatokat tartanak a kistenyésztők. Ezeken a kiállí­tásokon ismerkedtünk meg a szaklapokból már Ismert nut­­riával. Gyakran hosszasan el­beszélgettünk az állattartókkal a nutriatenyésztés hogyanjáról, sőt, néhány tenyésztőt otthon is felkerestünk, hogy megnéz­zük az állományt, illetve az állatszállásokat. Különösen Mé­száros Károly lévai (Levice) tenyésztőtárs farmja nyerte el a tetszésünket. Bizonyos ta­pasztalatok birtokában, 1976 őszén magunk is munkához láttunk. Egy korábbi sertés­ólat átalakítottunk, és a már említett Mészáros Károlytól, illetve a voticei Weber Václav tenyésztőtárstól vásárolt álla­tokkal indultunk. Most is hálá­val gondolnnk rájuk, hiszen kiváló tenyészállatokat adtak a nőstények általában hét­nyolc fiókát ellettek —, így elkerültük a kezdeti csalódá­sokat. Hogyan lettünk nutriatenyésztők A kezdőknek azt tanácsol- tőnek adtunk el tenyészálla­­juk, ne sajnálják az időt, a tokát pénzt és a fáradságot; feltétle- A standard változatot tart­­nül látogassanak meg néhány juk, mert ez kevésbé igényes a élvonalbeli tenyésztőt, nézzék tartási és a takarmányozási vi­­meg a tenyésztői berendezése- szonyokkal szemben. Bátran ói­két, kérjék ki a hozzáértők ta- líthatom, hogy nálunk egy da­­nácsát, mielőtt munkához lát- rabka kenyérhéj, egyetlen ál­nak. Csakis így lesz szántukra macsutka sem vész kárba. A is örömteli és jövedelmező a gyerekek még az iskolában is nutriatenyésztés. összegyűjtik az eldobált, szá­raz kenyeret és a hétvégeken Örvendetes tényként említ- hazahozzák az állatoknak. A hető, hogy körzetünkben egyre szemes takarmányt a szövet­­nagyobb az érdeklődés a nut- kezeti dolgozóktól szabad áron riatenyésztés iránt. Ez tulaj- (250 korona mázsánként) vá­­donképpen érthető is, ha figye- sároljuk, répát a kertben tér­iembe vesszük, hogy egyre ked- melünk (zsükség esetén má­­vezőbbek az értékesítési félté- szánként 30 koronáért vásárol­­telek. Már mi is több tenyész- juk). A száraz gereznát eddig A vízmedencével kiegészített, beton­­padozatú kifutóban tartott állatok gyorsan fejlődnek, mindig tiszták és minőségi prémet nyújtanak Fotó: —bor a járomért Zverimex vállalat­nak szoktuk elküldeni, amely darabját 160—220 koronáért vette át. Hasznosítottuk a nut­ria húsát is: kolbászt készítet­tünk belőle. Mint Ismeretes, a fejlesztési program keretében a holiči MOVIS feladatul kapta egy nagytenyészet kiépítését, illet­ve a vágóérett állatok felvá­sárlását. Kérésünkre mi is fel­ajánlottuk, hogy a továbbtar­­tásra alkalmas állatokat a ren­delkezésükre bocsátjuk, ezzel is segítve a központi törzste­nyészet mielőbbi kialakítását. Ezért egyelőre nem tudunk te­nyészállatokat kínálni az ér­deklődő tenyésztőtársaknak. Szerény tapasztalatainkat vi­szont mindenkivel szívesen megosztjuk. Végezetül még annyit: évek­kel ezelőtt nekünk még sike­rült beszereznünk néhány érté­kes szakkönyvet (Maar: Kisál­lattenyésztők kézikönyve; Zao­ral: Hogyan készítsünk nyúl­­kitrecet, baromfiőlat, galamb­dúcot és egyéb állatszállítást; Malik: Výživa a kŕmenie ma­lých zvierat, továbbá Moderný chov králikov a kožušinových zvierat; Skŕivan: Chov kožešl­­nových zvíŕat), s a tanultak alapján kiépítettünk egy kor­szerű háztáji nutriafarmot és a takarmányozást is ésszerűen ta­karékos módszerrel oldjuk meg. Ot év tapasztalatai bizonyítják, érdemes nutriatenyésztéssel fog­lalkozni! A kezdeti kiadások összege bizony igénybe veszi a családi költségvetést, de szak­szerű munka esetén a kiadások már egy év alatt megtérülnek, sőt kamatoznak. FARKAS ROZSA, Aj (Háj) Jó szervezés, szép siker A minap Šurin Mátyással, a Szlovákiai Kertészkedök Szö­vetsége Központi Bizottsága ér­sekújvári (Nové Zámky) Kerté­szeti Szolgáltatások vállalatá­nak vezetőjével beszélgettem. Megtudtam tőle, hogy a válla­lat hat járás kertészkedőinek termékeit vásárolja fel, s ta­valy 9 millió koronával túltel­jesítette a 30 millió koronás áruforgalmazási feladatát. A kimagasló eredmény első­sorban annak köszönhető, hogy Ijól megszervezték a zöldség és a gyümölcs felvásárlását. A kertészkedök főleg eltenni va­ló uborkából és cseresznyepap­rikából, illetve kajsziból, szil­vából és bogyósgyümölcsből kí­náltak a tervezettnél jóval na­gyobb mennyiséget. Így a for­galmazó vállalat a kiviteli tcr- Felvételünkön: a vetőmagot is forgalmazó sliaCi zöldség- és vét és a belföldi piac, illetve gyümölcsbolt ünnepélyes átadása a konzervipar ellátásával kap­csolatos feladatát is túltelje- szívesen foglalkozik konzerv- tele, mert a kertészkedök to­­síthette. Surin elvtárs örven- uborka-termeléssel. Sajnos, kör- vábbra is ragaszkodnak néhány detes tényként említette, hogy zetenként még most is gondot zöldségféle (saláta, sárgarépa, • kertészkedök többsége immár okoz a termelés tervszerűvé té- salátauborka stb.) tömeges ter­mesztéséhez. Nehéz az egyéni érdekeket előtérbe helyezőkkel megérteni, hogy népgazdasá­gunknak több eltenni való uborkára, vastaghúsú papriká­ra, céklára, patisszonra,’ bo­gyósgyümölcsre stb. lenne szük­sége. Šurin elvtárs említette, hogy az SZKSZ KB határozata, il­letve a kormány 34/77-es szá­mú rendelete értelmében vál­lalatuk tavaly két gyümölcs- és zöldségboltot nyitott (Sliač, Nová Baňa), másik két város­ban (Kremnica, Levice) pedig vetőmagvakat, ültetőanyagot, vegyszereket, fóliát és más ker­tészeti kellékeket forgalmazó szakboltot létesítettek. A Ker­tészeti Szolgáltatások érsekúj­vári vállalatának szakboltjai ó múlt évben 8 millió koronát meghaladó forgalmat bonyolí­tottak le, ami azt jelzi, hogy a körzet • kertészkedői, háztáji gyümölcs- és zöldségtermelői örömmel fogadták a beszerzési lehetőségek ilyenképpen való bővítését. Dr. HOFER LAJOS, Érsekújvár (Nové Zámky) {♦ ♦> «J* *j> *;♦ *2* «J« «J« «J« «J» «5» «2* *2* *2« *'* *** «2* *2* ••• *!• »2* «2« «2» «2* »2* *2* <{• *2» *2* *2» •!• «2* *2* *2* •!* «2* »2* *** »2* »2* »2* *2* *2* »2« *2* «2* j A Zelenina nemzeti vállalat dióspatonyi (Orechová Potőii) kirendeltsége a dunaszerdahe­­lyi (Dunajská Streda) járásban tavaly 4500 tonna zöldséget vá­sárolt fel a Szlovákiai Ker­tészkedök Szövetsége helyi szervezeteinek szerződéses áru­termelést folytató tagjaitól. Az átvett mennyiségnek közel tíz százalékát az albári (Dolný Bar) aiapszervezet szállította. Pedig a községben alig két éve vette kezdetét a felvásárlás. — Községünkben már koráb­ban is kertészkedtek az embe­rek — említette Tóth Rudolf, a helyi nemzeti bizottság elnö­ke —, de a termés értékesíté­se gondokba ütközött, mert helyben nem volt felvásárlás. A kertészkedök többsége a ma­lii alapszervezeten keresztül ér­tékesítette az áruját, viszont a madiak nem szívesen látták, hogy albári társaik egyre jobb eredményeket érnek el. így az­után itt is szervezkedni kezd­tek az emberek, s végül meg­alakították a kertészkedök alapszervezetét. Igyekezetüket mi is támogattuk, hiszen a moz­galom nemes célt tűzött maga elé: a konyhakertek tervszerű kihasználásával hozzájárulni az államháztartási gondok enyhí­téséhez. Gráféi Ignác, a kertészkedök alapszervezetének elnöke így nyilatkozott ezzel kapcsolat­ban: — Az árutermelő kertészke­­dőkkel, főleg Bőgi Jenővel gyakran beszélgettünk arról, hogy jó lenne Albáron is meg­alakítani az SZKSZ alapszerve­zetét. A nemzeti bizottságok el­nöke támogatta az elképzelé­sünket, így munkához láttunk, és 1979-ben megalakítottuk a szervezetet. Akkor huszonket­­ten voltunk, ma pedig már het­­venhárom tagja van a szerve­zetnek. És egyre élénkül a szervezett munka iránti érdek­lődés. >— Hallom, bogy tavaly 410 tonna zöldséget értékesítettek. Hogyan csinálták? — Szorgalommal. Olyan em­bert bíztunk meg a felvásárlás­sal, aki nemcsak azt nézte meg, hogy mennyit nyom az áru, hanem azt is, hogy meg­­felel-e a minőségi követelmé­nyeknek. Antalics Mihály tizen­nyolc évig a Zelenina dolgo­zója volt, Ismert a szabványt. Nem Is volt különösebb prob­lémánk az átadott áru minősé­gével. És persze a felvásárlók is szívesen jöttek hozzánk. S bár megköveteltük a minősé­get, a környező falvakból is sokan ide hozták az árujukat. — Mádról is? — Lehet, hogy furcsán hang­zik, de a madi kertészkedök közül Is megfordultak nálunk néhányan. Soha nem azt néz­tük, hogy ki honnan jött, ha­nem azt, hogy milyen árut kí­nál. Az évi forgalmunk meg­haladta a két millió koronát. •— Errefelé mit termelnek legszívesebben az emberek? — Az évi kínálatunk elég gazdag, de a felvásárló igé­nyelnek megfelelően elsősor­ban csemegepaprikát, salátát, zöldhagymát és korai sárga­répát termelünk. Az idén fok­hagymáról is szó volt, de az ültetőanyagot március végéig nem kaptuk meg. ■— Az idén mennyi zödséget fognak termelni? — Szerződésileg másfél mil­lió korona értékű zöldségmeny­­nyiség szállítására vállalkoz­tunk. Gyümölcsöt sajnos nem tudunk kínálni, mert az embe­rek kivágták a kivénhedt fá­kat, újakat pedig alig telepí­tenek, mert nem maradna hely Gráféi Ignác álta­lában paprikát, pa­radicsomot és ka­ralábét termel el­adásra, de néhány gyümölcsfa is van a kertjében a fóliasátraknak. Aki meg te­lepít, az is csak annyit, hogy könnyűszerre] megtermelje a család igényeinek megfelelő gyümölcsmennyiséget. i A szervezet tagjai közül kik termelnek legtöbb, legjobb minőségű zöldséget? . Mindenekelőtt Bőgi jenöt kell megemlíteni, aki évek őta nagyon szép eredményeket ér el a zöldségtermelésben. Már­cius derekán salátát szállított, március utolsó napjaiban pedig kiültetésre váró, virágzó pap­rikapalántákat láttam az üveg­házában. De elismerést érdemlő eredményekkel dicsekedhet Ko­vács György, Bereck Rudolf, Antalics Mihály, a hegyétei (Kútniky) ifjabb Kovács János. <— Az alapszervezet, azon kí­vül, hogy felvásárolja a termé­keket, mivel segíti a kertési­­kedők munkáját? — Elsősorban szakelőadások és tanulmányutak szervezésé­vel. Tavaly Magyarországon jár­tunk, most az olomouci virág­­kiállításra készülünk. Tavaly minden alapszervezeti tag ré­szére jegyet váltottunk a járá­si gyümölcs-, zöldség- és virág kiállításra. Ezen a bemutatón Kovács Júlia; Kez­detben dinnyével, karfiollal kísérle­teztünk, de nem nagy sikerrel. Most salátát hajtattunk, s március 26-án el­adtunk több mint kétezer darabot. A saláta után majd paprika kerül a fólia alá Fotó: ‘—bor — Látja, erről majdnem meg­feledkeztem. A termelési szer­ződéseknek megfelelően min­den tagunk részére beszerez­zük — alapszervezeti költsé­gen i— a vetőmagot. Ha vala­ki gyümölcsfa-csemetét igényel, azt is beszerezzük, de ezt már hivatalos áron adjuk tovább. Fóliát, vegyszert és egyéb kel­lékeket nem rendelünk közö­sen, hiszen Nagymegyeren (Ga­lovo) a Kertészeti Szolgáltatá­sok szakboltjában mindenki be­szerezheti a számára szükséges kellékeket. (—dek) az idén már mi is szeretnénk felsorakoztatni a termékeinket. '— A legszükségesebb kellé­kek beszerzésében nem segíte­nek a kertészkedőknek? Minőségi árut szállítanak >> <2* »2« *2» »2* *2* *2* *2* *»* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *** *1* *«* *í* *•* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* +2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2* *2*

Next

/
Thumbnails
Contents