Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-09 / 19. szám
1981. május 9. SZABAD FÖLDMŰVES Ä CSSZSZK 1981-1985. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai A népgazdaság tervszerű irányítási rendszerének tfikeietesitese Minden szinten jelentősen növelni kell a tervező és irányító tevékenység hatékonyságát, következetesen törekedve a CSKP alapvető gazdaságpolitikai stratégiai irányvonalának megvalósítására, a csehszlovák gazdaság intenzifikálására, hatékonyságának és exportképességének növelésére. A gyakorlatban érvényesíteni kell a CSKP KB Elnökségének és a CSSZSZK kormányának a népgazdaság tervszerű irányítási rendszere tökéletesítésére hozott határozatát, meg kell ismerni és meg kell valósítani a kidolgozott komplex intézkedéseket. Ennek során az ágazatok és a szervezetek jellege szerint következetesen alkalmazni kell a tervmutatók differenciálásának elvét. Az Irányítás minden szintjén döntő figyelmet kell szentelni a tervezés tökéletesítésének, ami a társadalmi hatékonyság és a népgazdasági eredmények növelésének fő eszköze. A tervezés hatékonyságát elsősorban a tudományos-műszaki fejlesztés komplex elsajátításával’ és megvalósításával, valamint a célprogramok teljesítésével kell növelni. Tökéletesíteni kell a területi tervezést. A terveknek az Irányítás minden szintjén ki kell fejezniük a tudományos-műszaki haladás hozzájárulását, s ezt kell alapvető kritériumnak tekinteni a terv kidolgozásakor, teljesítése ellenőrzésekor és értékelésekor, valamint az Irányító dolgozók, a kollektívák és az egyének anyagi ösztönzésében. A beruházások területén komplexen kell megoldani a fogyasztás, a készletek, a kapacitások és a teljesítmények normáinak, a műszaki-gazdasági mutatóknak problémakörét. Ezeket rendszeresen időszerűsíteni kell és ki kell használni a a tervezésben. Minden normának rugalmasan tükröznie kell a tudományos-műszaki fejlődés progresszív eredményeit, a legjobb termelési-gazdasági egységek, vállalatok és efsz-ek gazdálkodásának színvonalát, hogy így nemcsak a terv megalapozásának és mérlegegyensúlyának eszközeivé, hanem egyben a tervalkotás progresszív mércéivé is váljanak. Következetesen meg kell valósítani az intézkedéseket az anyagi erőforrásokkal való gazdálkodásban; meg kell szilárdítani az anyagi mérlegkészítés rendszerét, tovább kell bővíteni a behozatali-értékesítési geszciók rendszerét. Növelni kell a gazdasági szerződések hatékonyságát, valamint a szállítói-megrendelői kapcsolatokban a fegyelem megtartásával kapcsolatos felelősséget. A népgazdaságban meg kell teremteni az, anyagi források szervezésének, irányításának és egyeztetésnek egységes rendszerét, amely az ellátási és értékesítési utak ésszerűsítésére, a készletek legmegfelelőbb szétosztására, az összes anyagi forrással való gazdálkodás magas színvonalára irányul. Ésszerűsíteni kell a raktárgazdálkodást. Intézkedéseket kell kidolgozni és megvalósítani a beruházási folyamat tervezésének és irányításának tökéletesítésére. Fokozni kell a beruházók, a tervezők és a kivitelezők gazdasági felelősségét a folyamat hatékonyságáért. Egyszerűsíteni és tökéletesíteni kell a beruházási folyamat résztvevőinek kapcsolatait szabályozó előírásokat. Ezzel kell hozzájárulni a beruházások előkészítésének és megvalósításának javításához. A tervekben, a pénzgazdálkodásban és az anyagi ösztönzés rendszerében jelentős előnyben kell részesíteni az építkezések befejezését, az állóalapnk felhasználását, korszerűsítését és rekonstrukcióját. Figyelmet kell fordítani az irányítási rendszer tökéletesítésére a nemzeti bizottságok gazdálkodása, a szolgáltatások és a belkereskedelem területén, valamint az egész nem termelési szférában. A terv kidolgozása és megvalósítása folyamatában rendszeresen növelni kell az önálló elszámolás módszereinek hatékonyságát. Növelni kell a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok önálló elszámolási felelősségét a rájuk bízott eszközökkel való gazdálkodás eredményeiért, a további hatékony fejlődés feltételeinek megteremtéséért. A terv minőségi feladatai, valamint az érdekeltséget fokozó anyagi ösztönzés eszközei közti, az önálló elszámolásra épülő összefüggéseket céltudatosan érvényesíteni kell a progresszív tervjavaslatokban, főleg az anyag'jobb értékesítése, az anyagi és a pénzforrásokkal való Jobb gazdálkodás, az önköltségek csökkentése, az élőmunka magas fokú hatékonysága, a gépek és a készletek kihasználása érdekében. Rendkívüli figyelmet kell fordítani az önálló elszámolási módszerek kidolgozására és érvényesítésére a vállalaton belüli irányításban. A bérrendszerben következetesen érvényesíteni kell a hatékonyság növelésével és a minőség javításával kapcsolatos konkrét feladatok teljesitése során szerzett érdemeket. Bírságolni kell a rossz minőségű munkát, a pazarlást és a gazdálkodás más nem kívánatos jelentésgeit. A vezető dolgozók, a kollektívák és az egyének anyagi ösztönzését egybe kell kapcsolni elsősorban a hatékonyság és a minőség konkrét megnevezett feladatait kifejező mutatókkal. A pénz- és hiteleszközöket aktívan kell felhasználni a termelés hatékonyságának növelésére és intenzifikálására, a tervek megvalósítása során pedig a pénzügyi, valutáris és költségvetési egyensúly megszilárdítására. Folyamatosan Időszerűsíteni kell a nagykereskedelmi árakat, függővíszonyban a behozatali és a hazai termelési költségek reális alakulásától, miközben szüntelen nyomást keli gyakorolni a tüzelőanyag, az energia és a nyersanyag jobb, hatásosabb fogyasztási felhasználására. Tökéletesíteni kell a műszaki színvonal, a minőség, az új termékek hazai és külföldi piacokon való jobb értékesítése árösztönzését. Ösztönözni kell az expprt növelését, főleg »jobb külföldi értékesítési árak elérését. Szigorítani kell a kritériumokat a termelők árak általi előnyben részesítésében és sújtásában. Biztosítani kell az elért kiviteli árak szüntelen egybevetését a külföldi piatj összehasonlító termékeinek áraival. Tökéletesíteni kell a szervező és az irányító munka színvonalát és hatékonyságát. Az irányítás szervezését és a népgazdaság termelési-műszaki alapjának elrendezését a fejlesztés meghatározott tárgyi feladataival, a tervszerű irányítás további tökéletesítésének követelményeivel összhangban kell fejleszetni. Be kell fejezni a tárcák és a termelési-gazdasági egységek irányítása komplex fejlesztési programjainak kidolgozását. Ésszerűen kell meghatározni a feladatokat s ezzel összhangban az irányitó láncszemek jogkörét és a felelősségüket az idejében hozott, színvonalas döntésekért, s a társadalmat szolgáló eredményekért. Az irányító munka módszereit és eszközeit úgy kell szabályozni, hogy a termelési-gazdasági egységek a vállalati gazdálkodás szférájában betöltsék az irányítás alapvető láncszemének funkcióját. Ki kell küszöbölni a termelési-műszaki és a kutatási alap szervezési szétforgácsoltságát. Célszerűen nagyobb egységekbe kell összevonni a kisebb üzemeket és vállalatokat, s ezáltal támogatni a termelés szakosításának és összpontosításának fokozását, az állóalapok és a munkaerő jobb kihasználását. Teljesen ki kell építeni a minőség irányításának rendszerét. Rendszeresen ki kell küszöbölni az irányítás aránytalan ügyintézési igényességét, ésszerűsíteni kell a kapcsolatokat és a munkaeljárások'at, javítani kell az irányító munka módszereit és stílusát. Csökkenteni kell az irányító és az igazgatási apparátus költségeit. Racionalizálni kell a gazdaságjogi szabályok kidolgozását, főleg következetesebb, tárgyszerű összehangolásuk útján. A szervező- és a számítótechnika alkalmazásával, az irányítás automatizált rendszerei megteremtésével, növelni kell az irányító munka hatékonyságát. Rendkívüli figyelmet kell szentelni a tervezési számítások automatizált rendszere létrehozásának, amely az irányítás minden szintjén megteremti a tervezési folyamat tökéletesítésének előfeltételeit. A káder-, személyzeti és szociális fejlesztés terveiben biztosítani kell a tervező és az irányító munka színvonalának emelését és hatékonyságának növelését. Az irányítás minden szintjén fokozni kell az ellenőrző tevékenységet. Szavatolni kell rendszerességét, egybehangoltságát és a figyelmet az irányítás egyes szintjeinek döntő fontosságú feladataira kell összpontosítani. Az ellenőrzést következetesebben kell orientálni a fogyatékosságok megelőzésére, a társadalmi eszközök gazdaságosabb felhasználására, a hatékonyság növelése feladatainak teljesítésére, a terv, a pénzügyi, a bér-, az ár- és devizafegyelem megtartására. Konkrét döntéseket kell hozni és ellenőrizni kell teljesítésüket. El kell mélyíteni a dolgozók részvételét a gazdaság tervszerű irányításában. Fejleszteni kell a politikai, a szervező és a nevelő munkát. Jobban kell gondoskodni a munkakollektívákról, el kell mélyíteni szociális fejlődésük tervezését. Meg kell teremteni a sokoldalú feltételeket ahhoz, hogy a dolgozók részt vegyenek a tervek kimunkálásában, megvalósításában, értékelésében és teljesítésük ellenőrzésében. Biztosítani kell, hogy a termelési-gazdasági egységek és a vállalatok számára meghatározott feladatokat, minőségi kritériumokat és a bérezési szabályokat lebontsák a vállalaton belült alakulatokra, a munkakollektívákra és az egyénekre. Olyan muntatókat kell alkalmazni, amelyek a legjobban és a legközérthetőbben fejezik ki konkrét hozzájárulásukat a szervezet tervének teljesítéséhez. Ezen az alapon kell kifejleszteni az előzetes vállalati tervezést, amelynek célja az állami ötéves terv minőségi feladatainak túlteljesítése, a termelés és a szolgáltatások további tökéletesítése. Ennek érdekében fejleszteni kell a kollektívák és az egyének, főleg pedig a komplex ésszerűsítő brigádok, a szocialista brigádok, az élenjáró munkásak, műszaki dolgozók, közgazdászok, újítók és feltalálók széles körű kezdeményezését. A munkakollektívákban következetesen és rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell a terveket és a kötelezettségvállalások teljesítését, általánosítani kell a tapasztalatokat és terjeszteni a haladó munkamódszereket. A CSSZSZK 7. ötéves tervidőszakban való gazdasági és társadalmi fejlődésének fő irányai meghatározzák a fejlett szocialista társadalom további építésének feladatait. Sikeres teljesítésük ezért megkívánja, hogy a 7. ötéves terv alapvető céljainak és feladatainak megvalósítása során minden állami és gazdasági szerv jelentősen emelje az irányítómunka színvonalát. Elsősorban következetesen orientálódnia kell a munka hatékonyságának és minőségének javítására, az exportképesség növelése és a csehszlovák gazdaság importigénye csökkentése előfeltételeinek megteremtésére, a tudományos-műszaki fejlődés progresszív eredményeinek gyors felhasználására és a szocialista gazdasági integráció további elmélyítésére. A további gazdasági fejlődés Igényes programja egységes és céltudatos eljárást követel meg a gazdaságpolitika alapvető problémáinak megoldásában és fő céljainak elérésében. A kommunistáktól — akiknek példát kell mutatniuk a kitűzött feladatok teljesítésében — magas fokú aktivitást és elkötelezettséget követel meg. A dolgozók széles rétegeinek kezdeményezését és aktivitását, valamint a szocialista verseny fejlesztését a gazdasági fejlődés kitűzött céljainak és feladatainak teljesítésére kell Irányítani. Jelentős feladat hárul ebben a nemzeti bizottságokra, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomra, a Szocialista Ifjúsági Szövetségre, a Csehszlovák Tudományos Műszaki Társaságra, valamint a Nemzeti Front többi társadalmi szervére és szervezetére. A kitűzött célok sikeres elérése nélkülözhetetlen feltétele a csehszlovák népgazdaság további fellendülésének, a társadalom sokoldalú fejlődésének, s az egész szocialista világrendszer megszilárdításának is. ❖ *> v *;♦ ❖ ❖ ❖ ♦> ♦> ❖ ♦> ♦> ♦> ❖ ❖ ♦> ❖ ❖ ♦> ♦> ❖ ❖ ♦> ♦> ♦> ❖ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ❖ *:♦ ♦> 13 Podlóczky István gyümölcsész, Berta Júlia szocialista brigádvezető és Lelkes Mária a megporzást és a fák egészségi állapotát ellenőrzi A Felbári (Horný Bar) Efsz neve alma minősége alapján, illetve a rer« a mezőgazdasági dolgozók körében més határidőn belüli betakarításáért elsősorban a gazdaságnak a gabona- százhatvanezer korona fölárat kapott termesztés fejlesztésében elért ki- a szövetkezet. Ezzel együtt a pénzemelkedő sikerei révén vált közis- ügyi tervünket 910 ezer koronával mértté. Nincs ezen mit csodálkozni, túlteljesítettük. hiszen itt az árpa és a búza hektá- Később a gyümölcsösben dolgozó ronkéntl átlaghozama a múlt évben dohánykertészeti szocialista brigád is meghaladta, a kukoricáé pedig vezetője, BERTA Júlia kiegészítette a megközelítette a hét tonnát. Ha meg- minőséggel kapcsolatos információikérdeznénk az embereket, főleg a mat. Elmondta, hogy alig egy órával dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) az érkezésem előtt kint járt náluk a járásban, néhányon bizonyára még dunaszerdahelyi Agrojrigor agronóazt is megemlítenék, hogy a jelbáriak musa, aki tolmácsolta a tárolt alma eredményes takarmánygazdálkodást osztályozását végző asszonyok vélefolytatnak, és fejtett állattenyésztési ményét. Az asszonyok állítólag kijelentették, hogy legszívesebben a felbári szövetkezet almáját válogatják és készítik elő a kereskedelem részére, mert ez a gyümölcs egészséges, tehát szép jövedelmet biztosító, jó napi teljesítményt lehet vele elérni. — Nézze meg ezt a Golden Deltcioust — tett elém az asztalra egy szép sárga almát a gyümölcsész. — Az Agrojrigor agronómusa hozta mutatóba. Természetesen a mi szállítmányunkból. Egészséges, akár a makk* — Szemre szép, de a gyümölcshús, a magház vajon ugyanilyen tetszetős?. — kérdeztem. — Talán győződjünk meg róla —< javasolta a gyümölcsész. Elővette a zsebkését és kettévágta a gyümölcsöt. Nem volt azon az almán semmi kijoágazattal rendelkeznek. Viszont arról gásolni való. Bárha a boltokban mintényleg csak kevesen tudnak, hogy a dig ilyen almát vásárolhatnánk! szövetkezet gyümölcstermeléssel ts ■ — Még nem is kérdeztem: mékkofoglalkozik. ra ez a gyümölcsös? — Pedig nem titkoljuk, hogy van — Huszonkét hektáros, beleértve a gyümölcsösünk — mondta mosolyog- két hektárnyi új telepítést is. A terüva PODLOCZKY István, az ezerkét- let nagyobb részén — összesen tizenszázötven hektáros szövetkezet gyű- nyolc hektáron — alma terem, de mölcsésze, amikor ezt a témát szóba van körténk és kajszink is. Altaláhoztam. — Nem titkoljuk, meg nem nosságban véve, ez nem nagy terület, is nagyon dicsekszünk vele. de ha figyelembe vesszük, hogy tör— Bizonyára ennek is megvan az pegazdaság vagyunk... És ráadásul oka. még állandó munkacsoportunk sin— Az elsó telepítésből származó,'- csen. Most a dohánykertészetben dőllegidősebb fáink immár tizenkét éve- gozók jöttek el bekapálni a két heksek, de az igazán jó eredményre bi- táros telepítést, összegyűjteni és kizóny sokáig kellett várnunk. Közepes hordani az elhagyott nyesedéket. hozamokkal meg ugyebár nem illik Mindig csábít a virágillat, a virágdicsekedni. Az egyik évben a megpor- ba borult gyümölcsfák látványa, mégzás volt rossz, a másikban a. kései is csak ritkán szánom rá magam egy fagyok szüreteltek helyettünk, megint kis szemlélődésre, mert еду-két méhmáskor a betegségek és a kártevők vei rendszerint meggyűlik a bajom, csökkentették a hozamot. Es persze Ezért Felbáron is csak távolról nézemi is elkövettünk kisebb-nagyobb hi- gettem a díszbe öltözött almafákat, bákat, főleg a vegyszeres növényvé- Podlóczky István bátorított: delemben. — Jöjjön csak bátran, egyelőre saj— Említette, hogy a jó eredményre nos nagyon kevés a méh. A hűvös, sokáig kellett várniuk. Meddig? szeles idő nem kedvez a megporzás— A sok közepes vagy még attól nak. A fák még a múlt évinél is gazis gyengébb hozamot nyújtó év után dagabban virágoznak, de a csalóka tavaly végre siker koronázta a fára- időjárás nem sok jóval kecsegtet. Ha dozásunkat. Hektáronkénti átlagban így folytatódik, nagyon szerény lesz kis híján harminc tonna almát szűre- a terméskötés. És még örülhetünk, ha teltünk. nem fagy el a termés. Mert az utób— Tavaly — részben a bő termés, bi napokban jelentős hőingadozást részben a késedelmes érés miatt — tapasztaltunk s főleg hajnalban nasok helyütt megkéstek a betakarítás- gyón hideg van. Mondanom sem kell> sal, s ez minőségi romláshoz vezetett, fölöttébb örülnénk, ha ilyesmire nem Felbáron nem volt ilyen probléma? kerülne sor, és megismételhetnénk a — A gazdag termés leszüretelése tavalyi szép sikert. nekünk is gondot okozott, de igye- Kívánjuk, hogy úgy legyent kéziünk jól megszervezni a munkát. Fáradozásunk sikeres volt, hiszen äz KÄDEK Jobb későn, mint soha? Egy munkacsoport április derekán gyűjtötte össze és hordta ki a sorokból az elszórt nyesedéket. (A szerző felvételei) Virágba borult almafák alatt r
