Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-09 / 19. szám

1981. május 9. .SZABAD FÖLDMGVES A formák és színek válaszfékbő seregszemléi© Mondhatnánk, hogy már hagyo­mánynak de főleg a piackutatás elő­relátóan jó kereskedői érzékének mi­nősíthető, hogy az április 24—28. kö­zötti időszakban Brnóban már tizen­­ketedszer rendezték meg a hazai és a külföldi könnyűipar közszükségleti cikkeinek nemzetközi seregszemléjét. Az évek óta jó hírnévnek örvendő kiállításon és mintavásáron hazánk közszükségleti cikkeket gyártó köny­­nyűiparát 418, a külföldi vállalatokat 458 (77 szocialista és 377 tőkés) ki­állító képviselte. Köztudott, hogy hazánk könnyűipa­rának a termelése a hatodik ötéves tervidőszak éveiben több mint egy­ötödével növekedett, s Így a vállala­tok többsége figyelmet szentelhetett a gyártmányszerkezet tökéletesítésé­nek, az árnminöség szüntelen javítá­sának, s egyben a luxuscikkek vá­lasztékbő forgalmazásának. Ez lehe­tővé tette a hazai piac ellátásának javulását, de az exportképes árucik­kek külföldre szállítását is. A hetedik ötéves tervidőszak fel­adatai azonban még igényesebb mun­kára sarkallják könnyűiparunk dol­gozóit. Ezt a fejlődés teszi szüksé­gessé. Csak így válhat lehetővé a kiváló minőségű, választékbő gyárt­mányok hazai és külföldi forgalma­zása. A lenfeldolgozó iparágban például mintegy tizenöt százalékkal kell nö­velni a termelést, és az exportfelada­tok tökéletes teljesítésére kell töre­kedni. Ugyanez vonatkozik a többi könnyűipari ágazatra is. A cél az, hogy a vállalatok mindegyike — a hazai alapanyagok gazdaságos fel­­használására törekedve — a terme­lésben a lehető legjobb hatékonysá­got érje el. A brnói kiállítás és mintavásár hűen tükrözte a fenti törekvéseket. A hazai és a külföldi vállalatok gaz­dag választékban és ízléses kivitele­zésben mutatták be termékeiket, hogy megnyerjék azokkal a külkereskedel­mi szakemberek tetszését. Nem a véletlen müve, hogy mind г hazai, mind a külföldi gyárak egy­­egy nemzetközi szinten jó hírnévnek örvendő külkereskedelmi vállalat égi sze alatt kínálták választékbő termé keiket. A közszükségleti árucikkeket gyár tó gépipar gyártmányait szintén töbt külkereskedelmi vállalat kínálta * külföldi kereskedelmi szakértőknél megvételre. A kétezernél több pél­dányból száz teljesen új, kiváló mi­nőségű gyártmány — érthetően — megragadta az érdeklődők figyelmét. Ebben a választéksorozatban ízléses kivitelben mutatták be az új porszí­vógépeket, vasalókat, hajszárítókat, amelyek hazánkban a KGST-országok szocialista nemzetközi együttműködé­sével készültek. Érthető, hogy ezen termékek iránt nagy érdeklődést mu­tattak az NSZK, Franciaország, Hol­landia, Svédország, Magyarország, Románia külkereskedelmi szakembe­rei. A litoveli TESLA vállalat új gyárt­mányai között láthattuk például az NZC—040 típusú, magnóra kapcsolha­tó elektronikus gramofont. Ez a nagy­szerű gyártmány teljes egészében ha­zai alapanyagokból készült. Ezt az új típust Jan Kašpar, Jiŕí Kubíček ős Milan Vopfek mérnök munkaközössé­ge fejlesztette ki. Segítőtársuk volt Ján Vikrut iparművész. Hasonlóan ki­váló gyártmánynak számít a HIFI gramosorozat is, mely NC—450 típus alatt került forgalomba. Ezt az új gyártmányt, Zdenka Košová és Jana Spurná Jan Tatoušek formatervező dokumentációja szerint készítették el. A szóbanforgó termékeket az ARTIA külkereskedelmi vállalat kí­nálta a külföldi partnereknek. A CENTROTEX részvénytársaság már harminc éve hazánk legnagyobb textil exporttálója. Napjainkban ez a külkereskedelmi vállalat 360 külkép­viseletén keresztül a világ 130 orszá­gával tart fenn gyümölcsöző keres­kedelmi kapcsolatot, s évi áruforgal­ma meghaladja az egymilliárd dol­lárt. Rendkívüli kereskedelmi sikerei­ről számtalan erkölcsi elismerés ta­núskodik. Ezeknek egyike az „Arany Merkur“. Ezt Olaszországban, a nem­zetközi kereskedelem fejlesztésében elért érdemeiért 1976-ban kapta a vállalat. A CENTROTEX évente több mint negyven nemzetközi kiállításon és mintavásáron mutatja be hazánk jó hírnévnek örvendő kiváló minősé­gű könnyűipari termékeit. Ebben az évben Brnóban a vállalat a formák és a színek nagy műgond­dal összeválogatott sorozatát mutatta be. A kiállított gyártmányok minden­kit elbűvöltek. A jó minőségben és gazdag színválasztékban felsorakozta­tott méteráru, a kész női- és férfiáru és ugyanúgy a gyermeköltözék az egyszerű nézelődők, de a kereskedel­mi szakemberek figyelmét is magára vonta. A méteráru nagy választékában a női finomszövetek világszínvonalat képviseltek. A férfidivatra ugyanak­kor a választékos, de nem a feltű­nést keltő elegancia volt jellemző. A < lérfikonfekcióban a kiállításon be­mutatottak szerint a divat továbbra is a hagyományos stílust, vagyis a karcsú vonalvezetést, tehát az enyhén kifejező vállazat formáját követi. Ez­zel szemben a női konfekciót a kabá­tok különböző hossza, a divatformák választékos vonalvezetése, tehát fi­nom elegancia jellemezte. A gyapot- és a selyemfeldolgozó iparág új férfiingekkel csábította a kereskedőket. Az ingek anyagának 80 százaléka poliészter, 20 százaléka gyapot. Az iparág keretében a Zilinai SLOVENA n. v. új nőiruha-anyagokat vonultatott fel. Ezek divatos, színár­nyalatban és választékban, gyapjú és poliészter keverékéből készültek. A lakástextíliák között mutatták be a mintázott vonalú URAL plüss szőnye­get is. A Banská Stiavnica-1 PLETA n. v. a gyártmányfejlesztés keretében a Barcelona elnevezésű háromrészes női kötött kompiét kínálta megvétel­re. Ugyancsak az új gyártmányok kö­zött láthattuk a GRÄNIT, a GERONA, a GAZA és á GIGINA női-, férfi- és gyermekpulóver kollektciót is. A TATRASVIT n. V., a sportöltözék gazdag színváltozatával, a vrbovéi TRIKOTA n. v. pedig ízlésesen kivite­lezett kötött női fehérneműivel jeles­kedett a piacon. A trenöíni ruhagyár tisztagyapjúból készült kabátokat, öl­tönyöket, és a női konfekció bőséges választékát sorakoztatta fel, akárcsak a többi vállalat. A DREVOUNIA külkereskedelmi vál­­lelát több mint négyszáz négyzetmé­ter alapterületen kínálta a szebbnél­­szebb bútorokat. Nagyon jól kiegé­szítették a választékot a helyi gazdál­kodás üzemei, s a termelőszövetkeze­tek készítményei is. Az utóbbiak kö­zött több teljesen új vagy felújított gyártmányt is láthattunk. A helyi gaz­dálkodási üzemek és a termelőszövet­kezetek figyelembe veszik a megren­delők igényeit, s alkalmanként egy­­egy választék más és más változat­ban készülhet el. A galántai Járási Ipari vállalat például ízlésesen kivi­telezett komplett irodaberendezést mutatott be. A fémből készült bútor egyes részeit faanyaggal variálták. A DREVOUNIA külkereskedelmi vállalat a világnak csaknem ötven К Ilin-IHM— ■ írszágába szállít bútort. Gyakorlatl­­ag minden kontinensen van kereske­­lelmi partnere. Ez pedig azt bizo­­íyítja, hogy a hazai bútoripar termá­iéit nagyon sokan megkedvelték. A tülföldre szállított bútorok összmeny­­tyiségének hatvan százaléka azonban i szocialista nemzetközösség országai­én, s köztük túlsúlyban a Szovjet­­ínióban kerül forgalomba. A KGST- írszágokba évente a konyhabútorok, i hálóhútorok, a kárpitozott kollek­­:iók, az íróasztalok, a gyermekágyak :ízezreit, a könyvespolcok százezreit is a székek millióit exportálják. Tudatosítottuk ugyanis, hogy a fá­­lak mint nyersanyagnak exportálása tépgazdasági szempontból előnytelen, azért inkább bútort készítünk belőle, : azt szállítjuk külföldre. Bebizonyo­sodott, hogy a világpiacon ezek a termékek kedveltek. A nagy világmé­retű kiállításokon és mintavásárokon i legkényesebb igényeket is kielégí­tik, tehát versenyképesek. A EXICO részvénytársaság külföl­dön a csehszlovák gyártmányú cipő­ket, bőrkesztyűket, a bőrből készült konfekciót, a műbőr árut, stb. nagy sikerrel exportálja. Az idén Brnóban a cipő és a többi bőrfeldolgozó ipar­ágak gazdag választékban mutatták be legkiválóbb gyártmányaikat. A kül­kereskedelmi vállalat mintegy ezeröt­száz négyzetméteres alapterületen a forma és a színárnyalatok ámulatba ejtő választékával csábította a bőráru minősítésében hírneves külföldi szak­embereket. Ez a vállalat — tizenöt­éves fennállása óta — nem kevesebb mint nyolcszázmillió pár cipőt és ha­talmas mennyiségű más bőripari ter­méket adott el a külföldi piacon. Gyümölcsöző kereskedelmi kapcsola­tot tart fenn Angolával, Libanonnal, Jemennel, Líbiával, Szudánnal, Etiópiá­val és más fejlődő országokkal és természetesen a KGST tagállamaival, valamint a tőkés országok vállalatai­val is. Az idén Brnóban mintegy két­ezer cipőmodellt, többségben újdon­ságot vagy felújítás alatt levő gyárt­mányt mutattak be. Hasonló sikerrel sorakoztatta fel a termékek bő választékát a JABLONEX a LIGNA, a MERKÜRIA, a MOTOKOV az OMNIA, a PRAGOEXPORT, a SIG MA és még sok más külkereskedelmi vállalatunk is. Termékeikkel felkel tették a külföldi partnerek érdeklő dését. Ez arra enged következtetni hogy közszükségleti árucikkeket gyár tó könnyűiparunk vezetői és dolgozó tudatosították: a világpiacon csak kiváló minőségű, a vevőket megfogó kivitelben készített árunak lehet jó piaca. HOKSZA ISTVÁN A CSSZSZK 1981-1985. évi gazdasági és szociális fejlődésének fő irányai Az életszínvonal döntő fon­tosságú szakaszának kell tekinteni a lakosság anyagi fogyasztásának fejlesz­tését a hazai piac keretében. A kiskereskedelmi forgalom struktúrájában minőségi válto­zásokat kell elérni a fogyasztá­si cikkek eladásának gyorsabb növelésével, az élelmiszerek el­adásához viszonyítva. Az eddi­ginél többett kell a piacra jut­tatni a Jelenleg hiánycikknek számító árufélékből. Elsősorban növelni kell a tartós fogyasz­tási cikkek és a használatukkal kapcsolatos eszközök vásárlá­sát. A mindennapi választék­hoz szükséges árufajták terme­lésében növelni kell a kiváló minőségű és a magas műszaki mutatókkal rendelkező árufaj­ták részarányát. Jelentősebb előrehaladást kell elérni a ter­mékszerkezet társadalmilag igényelt felújításában, főleg a gépipari termékeknél. Tovább kell növelni az olyan árufajták kínálatát, amelyek lehetővé te­szik életünk kulturáltságának, elsősorban a lakáskultúrának emelését, a háztartási munkák megkönnyítését, a szabad Idő aktív kihasználását. Minden ár­kategóriában biztosítani kell a megfelelő árukínálatot, de ugyanakkor ki kell elégíteni a divatcikkekkel, a jobb minősé­gű esztétikus és jobb haszná­lati tulajdonságokkal rendelke­ző árukkal szemben támasztott Igényeket. Rendkvüli figyelmet kell szentelni a mindennapi szükségleteket kielégítő árufaj­ták rugalmas kínálatának és a kínálat gazdagításának. Meg kell tartani az élelmi­szerfogyasztás elért magas szín­vonalát, miközben bővíteni kell a közvetlenül háztartási fo­gyasztásra iparilag előkészített élelmiszerek termelését, és áru­sítását. Növelni kell a jobb mi­nőségű áruk részarányát és gazdagítani kell az élelmiszer­­választékot. A friss zöldség a szövetkezetek közreműködésével hamar a fogyasztóhoz kerülhet. Fotó: P. Matts Rugalmas ellátás A korán beköszöntött tél hosszú ideig tartott. Nem cso­da tehát, hogy az ember szer­vezete kívánja a vitaminokat. Valamennyiünk örömére szol­gált, hogy a télen déligyü­mölccsel és fagyasztott zöldség­gel pótolhattuk a vitaminszük­ségletet, mégis alig vártuk, hogy friss korai zöldséggel egé­szíthessük ki szükségleteinket. Már búcsút intett a tél, ami­kor ellátogattam a Zelenina n. v. komáromi (Komárno) üze­mébe, ahol Diósy Antal igazga­tó arról tájékoztatott, hogy a Járás lakosságának zöldséggel és gyümölccsel való ellátása ezúttal Is tervszerű. A fogyasz­tóknak szükséges készletet ősz­szel tartalékolták. Az igazgató a ritmikus ellátást a céltudatos felkészülésben látja. Ezt szív­ügyüknek tekintették, és a bel­­tartalml minőség megőrzésével tárolták a gyümölcsöt és a zöldséget. Mi, akik a Járásban élünk, azt tapasztaljuk, hogy télen ki­elégítő volt a zöldség- és gyü­mölcsellátás. A boltokban bő­séges választék állt rendelke­zésünkre. Ezzel egyetértett az Igazgató Is, s elmondta, hogy a zöldség és a déli gyümölcs mellett almából is bőséges a kínálat. Az üzem dolgozói már­cius közepén az alma váloga­tására, s osztályozására össz­pontosították a figyelmet. Szin­te megtömték a boltokat almá­val, hogy a gyerekeknek legyen elegendő gyümölcs. Mint ismeretes, a Járás az ország legnagyobb zöldségter­melője. A kis- és nagytermelők már télen gondosan fűtötték a fóliasátrakat és üvegházakat. Céljuk, hogy minél több friss zöldséget juttassanak a fo­gyasztói piacra, mégpedig a korai fajtákból, mint például a saláta, a karalábé, a retek stb. Nem a véletlen műve, hogy a járás boltjaiban már március elején salátát kínáltak a fo­gyasztóknak. A felvásárlással kapcsolato­san az Igazgató ezeket mon­dotta: „A fűtött fóliában ter­melt saláta felvásárlása folya­matban van. A termelők Jelzé­sei alapján az idő Jobban ked­vez a korai zöldségnek, mint a múlt években. Így korábban számíthatunk a meleg- és hi­­deghajtatásos saláta felvásárlá­sával. Ezzel magyarázható, hogy a Járás boltjainak az igénylése mellett friss salátát más -járá­soknak is Juttathatunk. Már­ciusban számoltunk azzal, hogy a termelők hatszázezer salátát adnak át. A hónap második fe­lében így nagyobb szállítmá­nyokat küldhettünk Szlovákia északi Járásaiba és a CSSZK nagyobb városaiba. Pihenésre most már nincs nagyon Idő, mert a fóliasátrakban fejlett a karalábé, és figyelmünket az átvételre szeretnénk összponto­sítani, hogy minél több család vásárolhasson friss árut.“ Bízunk benne, hogy mind a termelők, mind a Zelenina dol­gozói mindent megtesznek a fo­lyamatos ellátás érdekében. Kolozsi Ernő delem tevékenységét. Tovább kell fejleszteni a kereskedelem anyagi-műszaki alapját, a ke­reskedelmi hálózat szakosításá­val párhuzamosan. Javítani kell az eladás kulturáltságát, meg kell teremteni a feltéte­leket a vásárlás meggyorsításá­hoz és megkönnyítéséhez, bele­számítva az eladási Idő megfe­lelő meghatározását. Tovább kell Javítani vidéken a fogyasz­tást szövetkezetek kereskedel­mi és vendéglátói tevékenysé­gét. A fizetett szolgáltatásokat az életmódban végbemenő változá­soknak megfelelően kell fej­leszteni, figyelembe véve a ház­tartások ellátottságát és az emelkedő életszínvonalat. Előnyben kell részesíteni a la-A LAKOSSÁGI FOGYASZTÁS További előrehaladást kell el­érnünk a vendéglátói, az üzemi és az iskolai étkeztetés racio­nalizálásában. Növelni kell a mezőgazdoságt termékek fel­vásárlását a kistermelőktől, s ezzel is hozzájárulni a hazai piac gazdagításához. A termelésnek rugalmasab­ban kell reagálnia a hazai ke­reslet megváltozására, a keres­kedelemnek hatékonyabban kell elosztania az árut a kiskeres­kedelmi hálózatban, el kell ér­ni az árkészletek jobb kihasz­nálását. Ezért javítani kell a piackutatást és általában a ke­reskedelem munkáját. Raciona­lizálnunk kell a nagykereske­káskultúra színvonalának eme­lését. Javítani kell a lakáskar­bantartás és Javítások minősé­gét, és az eddiginél nagyobb mértékben kell biztosítani a családi házak építésének kivi­telezését és javítását. Javíta­ni kell a tartós fogyasztási cik­kek, elsősorban az elektrotech­nikai és elektronikus berende­zések, valamint a személygép­kocsik javításának minőségét és rugalmasságát, beleszámítva az autószervizek szolgáltatásait Is, a gumiabroncsok újrafutózá­­sát. Le kell rövidíteni a szállí­tást határidőket és javítani kell a munka minőségét a mosodák­ban, a tisztítókban és a külön­böző javítóműhelyekben. Bővf» teni kell a háztartásokban el» végzett szolgáltatások választé­kát. Tovább kell javítani a sze­mélyszállítást, elsősorban a vá­rosokban, a munkahelyekre va­ló szállítást, a lakosság kultu­rális és üdülési szükségleteinek kielégítésével kapcsolatos szol­gáltatásokat. A különböző ipa­ros munkák iránti növekvő igényt a nemzeti bizottságok kis üzemeinek fejlesztésével Is ki kell elégíteni. A helyi gazdálkodási vállala­toknak és az ipari szövekeze­­teknek 13—15 százalékkal kell növelniük a szolgáltatások és a lakosság számára végzett munkák mennyiségét. Tovább kell fejleszteni a célszerű és kívánatos kiegészítő termelést a belkereskedelem számára, el­sősorban a kínálat gazdagítá» sa érdekében. Fokozott figyel­met kell szentelni az ilyen fo­gyasztási cikkek választéka fel­újításának és műszaki színvo­nalának. Gyorsabban kell bőví­teni a lakosság közvetlen szük­ségleteit kielégítő szolgáltatáso­kat és munkákat. Ki kell egé­szíteni a nagyobb települése­ken a helyt gazdálkodást vál­lalatok és az , ipari szövetke­zetek által nyöjtott szolgálta« tások hálózatát és fokozato­san fejleszteni kell vidéken a mozgó begyűjtők hálózatát. A lakossági szolgáltatások terén nagyobb figyelmet kell szentel­ni az emberek igényeinek, úgy kell módosítani a nyitvatartási időket, hogy az Jobban össz­hangban legyen szükségleteik­­keL Meg kell teremteni a felté­teleket az idegenforgalom fej­lesztéséhez, ahhoz, hogy job­ban és hatékonyabban használ-, juk ki az összes elszállásolá­si, étkeztetési, fürdői és más létesítményt 7

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents