Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-09 / 19. szám

RÖVIDEN az állategészségügyi követelményekről

Minden tenyésztő azon fáradozik, hogy megteremtse az állatok számára legmegfelelőbb tartási feltételeket. A tenyésztői munka sikerének megalapozásához biztosítani kell a telies értékű takarmányokat, a megfelelő szállást, és természetesen a színvonalas gondoskodást. A nutriák elhelyezése >— az állatfaj specifikus igényeire való tekintettel — a többi prémes állathoz viszonyítva nagyobb igényeket támaszt a higiéniával szemben.

A nutriatenyésztők túlnyomó többsége egyelőre a hagyományos kifutős-vízmedencés tartási módszert alkalmazza. A medence vize elsősorban fürdésre szolgál, de isznak is belőle az állatok, meg üríteni is általában itt szoktak, akárcsak a vadon élő társaik. Ebből következik, hogy a nutriatenyésztéshez sok vízre, jó vízforrásra van szükség, mert a medence vizét rendszeresen cserélni, esetleg folyamatoson áramoltatni kell. A fentiek ismeretében bátran kimondhatjuk, hogy azok járnak el helyesen, akik a csörgedeztetéses medence feltöltést választották, mert kevés munkával mindig tisztán tudják tartani a vizet. Sajnos ez a ritkább eset. A legtöbben időszakos medencetisztítással és vízcserével oldják meg a problémát. Az ilyen tenyészetekben mindig a víztartály nagyságának, az állatcsoport népességének és az évszaknak megfelelő időközökben kell cserélni a vizet. A medence vizének minőségére a levegő hőmérséklete is kihatással van. Ugyanis a nyári forróság ideiért az állati ürülék a vízben sokkal hamarább bomlásnak indul, tehát a vizet hamarább ki kell cserélni, mint a hűvösebb időjárású évszakokban. Ebből következik, hogy a nagy melegek idején naponta, máskor kétnaponként kell friss vízzel feltölteni a medencéket. Általában mindig a víz tisztaságából kell kiindulni. A nutria ugyanis nem iszik a tisztátalan vízből, inkább szomjazik, ami természetesen nem válik előnyére. A tisztátalan

víz táptalajul szolgál a betegséget okozó mikroorganizmusok számára. A nutria ürüléke a vízben rövid idő alatt apró részekre bomlik, belekerül a szőrzetbe, nemezesedést okoz, ami rontja a gerezna minősé-gét. A sérült állatok sebébe kerülő tisztátalanság gyulladást, gennyesedést okoz, ami ugyancsak a prém minőségének rovására megy. A tiszta, hűvös víz lehetővé teszi az állatok számára, hogy a nagy melegek idején kiadós fürdőzéssel védetítani kell, mert az állatok öszszegyúrják az ürüléket, bepiszkítják a szőrzetüket, sőt a padlóra helyezett takarmányt is.

A vízmedencével ellátott kifutókat is rendszeresen takarítani kell. A kifutó padozata legyen sima, repedésektől mentes. A repedésekből nehéz eltávolítani az' elszórt takarmányt, ami odacsalogatja az egereket, patkányokat, verebeket stb. Ezek pedig élősködőket és fertőző betegségeket hurcolhatnak be az állományba. A kifutóból

kezzenek a meleg ellen. A nutria ugyanis nagyon érzékeny a melegre: ha a szervezete túlságosan felmelegszik, egykettőre megbetegszik.

A medence vizének cseréje alkalmával a környezet higiéniájára is tekintettel kell lenni. A tisztátalan vizet közvetlenül csupán a tisztító állomással összekötött szennyvízcsatornába vagy a gyűjtőmedence csatornahálózatába lehet kiengedni. Ha a vizet a patakba vagy a folyóba juttatjuk, akkor előbb meg kell tisztítanunk a szenynyeződésektöl. Ilyenkor úgy járunk el, hogy a medence vizét salakrétegen átszivárogtatjuk, ami felfogja a szennyeződés zömét. Néhány tenyésztő ülepítő medencét épített, a benne felgyülemlő trágyát szerves trágyaként, a vizet pedig tápoldatos öntözésre használja.

Néhány tenyésztő vízmedence nélküli állatszállásokon helyezte el a nutriát s igen szép eredményt ér el. S persze a dolguk is könnyebb, hiszen nem kell a vízmedence tisztántartásával bajlódniuk. A nutria megszokja az itatóberendezést, viszont minden bizonnyal hiányolja a fürdési lehetőséget. És persze a kifutóban ürít, ami ugyancsak gondot okoz, főleg akkor, ha nem rácspadozatú kifutóról van szó, mint a ketreces tartásnál. A szilárd padozatú kifutót rendszeresen tisznaponta el kell távolítani az állatok által meghagyott zöldeleség-maradványokat is.

Az ólak pihenőhelyül szolgálnak, és az ellés is itt megy végbe, ezért a szálláshely tisztántartására fokozott gondot kell fordítani. Az ólak falát feltétlenül be kell vakolni cementes habarccsal. Az ólakat időnként fertőtleníteni kell (vegyszer, meszelés). A padozatot szintén simára kell készíteni és úgy, hogy a bejárat felé lejtsen. Így az állatokról lecsöpögő víz elfolyik az ólból, nem nedvesíti be az almot. A nedves alom, illetve az ólba behordott zöldeleség — esetleg ürülék — penészedni kezd, bomlásnak indul. Mindez egészségtelenné teszi az ól levegőjét, veszélyezteti az állatok egészségét (orr- és szemfolyás, élősködők stb.)

Az ólak szellőztetését is meg kell oldani. Ennek legegyszerűbb módja, ha az ólak tetejét kicsit felemeljük és alátámasztjuk. A ritkán tisztogatott ólban a páradús levegő serkenti a letaposodott alom kor-* hadását. Az ilyen alom mérsékelten felmelegszik és a nutria szívesen üldögél rajta. Tehát — főleg télen — az almot ne cseréljük túl gyakran, inkább csak terítsünk rá friss réteget.

Az ólak megrongálódott falát azonnal javítsuk meg. Ezzel kirekesztjük az ólból a rágcsálókat. A rágcsálók (egerek, patkányok) rendszeres irtása (megfelelő mérgezett csalétek kihelyezésével) szintén az állategészségügyi óvintézkedések sorába tartozik.

Alapelv, hogy a nutrlákat a többi gazdasági állattól — főleg a baromfitól és a sertésektől — elkülönítve kell tartani. Ezzel elejét vehetjük a betegségek áthuroolásának.

Ha a sorozatban elmondottaknak megfelelően fogjuk tartani és tenyészteni a nutriát, minden bizonnyal örömünk — és persze hasznunkl — lesz belőle.

TOČKA IMRICH, agrármérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa

{♦ «j» «j» **« «£♦ «5» «.j* «£♦ »j* »j« »j» *3* *3* «2» *3* *J«

DARABANT ANDRÁS:

Tojástól

a broüercsirkéig

E cím alatt jelent meg Magyarországon a Mezőgazdasági szakmunkáskönyvtár sorozatban egy újabb könyv a baromfitenyésztésről, 15 ezer példányban, a Mezőgazdasági Kiadó gondozásában, ezúttal a baromfigondozók részére. A könyv —< tartalmánál és korszerűségénél lógva — hasznos ismereteket

m-líit о mavnnavdae&oi cvakemhomlf (litlf ez lí Ó n. óc fniükfllá*

soknak is, de nem hiányozhat a művelődni akaró kistenyésztők könyvespolcáról sem.

Tömören tartalmazza az összes tyúktenyésztési ismereteket egyszerű, érthető stílusban megírva és olyan sorrendben, hogy az olvasd könnyűszerrel választ kaphat belőle, ha pl. azt akarja megtudni, hogy naposcsirkéit hogyan nevelje fel veszteség nélkül, hogyan fertőtlenítsen, mit etessen stb.

A könyv tárgyalja a baromfitenyésztés jelentőségét a világélelmezés szempontjából, a tartási rendszereket, állategészségügyi ismereteket, a takarmányozás, a hús- és tojástermelés kérdéseit, valamint a termelés gazdaságosságának értékelési módszereit.

A könyv függelékként kislexikont tartalmaz, amelyben megtalálható a könyvben előforduló szakkifejezések magyarázata. A könyv ízléses kivitelben készült, kemény, színes borítólappal. A szöveg és a képek kétszínű nyomással készültek, 200 oldalas terjedelemben és hozzáférhető úron.

Csuka Gyei*

Népes nutriacsalád Hamar Sándor alsószecsei (Dolná Seč)

H»állattenyésztő állományából. Fotó: t—bor >«J*«$»»J**J*»J«43*4J4*J*«$» «J««J««З44?4 43**J*»J*»J«*34434434*3**1****»J**}1

ШШШШNo!Ш1Ш1!ШШ11ПШМ!Ш11ШШНг!1!1ШШ(ЙШ>тШПП11ПП1[!!П!!!3!{1!!1!!!!!П1!1(!1!1Е;1!!!Е!111!1!!П!!!11!!!!1!111!!1111Н!!11!1!!11(1!1111111!!!1!]|!1!11!!11!111!!|!!!1111!;;||!1!1НЕ1!;||И!г!1!|{(!!!1!1!Ш

BESZÉLGETÉS, ezúttal az akvarisztikáról

A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Városi Művelődési Otthon akvarisztikai köre márciusban „Színes élő természet a lakásban“ címmel ötnapos bemutatót rendezett a művelődési otthon kiállítótermében. Akváriumot, különféle díszhalakat már láttam, de egy szakosított kiállítás... Ez csábított. Emlékszem, néhány évvel ezelőtt összehozott a sors egy lelkes akvaristával, a bajcsi (Bajö) Állami Gazdaság építőcsoportjának vezetőjével, Kobolka Lászlóval. Tízéves korában vette az első díszhalat; amikor megházasodott, húsz akváriuma volt, látogatásom idején pedig százhatvan akváriumban — befogodóképességük megközelítette a tizennégyezer litert — nevelte, szaporította — részben kedvtelésből, a felesége aktív segítségével az apró pikkeMagam Is ezt tettem. Meg persze beszélgettem a kiállítókkal. Csóka Péter, a szakkör vezetője, aki „civilben“ a Bős— Nagymarosi vízi erőmű beruházási technikusa, nagy buzgalommal igyekezett beavatni az akvarisztika rejtelmeibe. Elmagyarázta, honnan származnak a labirintkopoltyús, a kardfarkú és az elevenszülő díszhalak, hogyan kell őket etetni és szaporítani stb. Végül bemutatta a kiállítás érdekességeit, olyan díszhalakat, amilyenekkel még csak kevesen dicsekedhetnek hazánkban; A magyar nevüket >— megfelelő szakirodalom hiányában nem sikerült felkutatnom, a latint pedig inkább nem Írom Ide, nehogy a nyomda ördöge valami kacifántosságot csináljon belőle.

Később a szakkör tevékenysége felől érdeklődtem. Csó-Csóka Péter nagy szakértelemmel beszélt az akvarisztika szépségeiről.

hónapvégi összejövetelre hozatunk haleledelt, különféle kellékeket, s a halbörze alkalmával ezeket is forgalmazzuk. Az akvarisztika Iránt érdeklődők nevében mondom, örömmel vennénk, ba végre a városban is megnyílna a szakbolt, vagy legalább más boltban kínálnák a legfontosabb kellékeket.

— Gondolja, hogy kifizetődő lenne? Tizenöt-húsz ember nem csinál olyan forgalmat...

Ki mondta, hogy húsz emberről van szó? — kapta fel a fejét a szakosított alapszervezet elnöke, Csóka Péter. —i Az előadások alkalmával hat4 vannál Is többen szorongunk a nem túl tágas klubhelyiségben. Ha így folytatódik, a nagyteremben kell megtartanunk az előadásokat. És ha még szakboltunk is lenne! Már falun Is érdeklődni kezdenek az emberek az akvarisztika iránt. Az SZKSZ járási bizottsága úgy határozott, hogy felkaroljuk az érdeklődőket. Szakosított alapszervezetünknek mindenki tagja lehet, amíg a lakhelyén nem tapasztalunk olyan érdeklődést, hogy külön falusi szakkört, szakosított helyi szervezetet alakítsanak az akvaristák • részére. Elhatároztuk, hogy a helyt vagy körzeti jellegű, népszerűsítő apróállat-kiállításokon ezentúl díszhalakat is be4 mutatunk. Tavaly Kisudvarnokban (Maié Dvorníky) nagy sikerrel szerepeltek akvaristáink. Bízunk benne, hogy másutt is hasonló örömmel fogadják majd bemutatkozásunkat.

(kádek)

lyeseket. Mások palántanevelés- 1 hez, szegfűtermeléshez építe- i nek üvegházat, 6 a halacskáinak teremtett kellemes életkörnyezetet. Azt az élményt i azóta sem felejtettem el. Így aztán örömmel eleget tettem a 1 szakkör meghívásának s megtekintettem a bemutatót, eltöltöttem vagy két kellemes órát a lelkes akvaristák között. Ha jól számoltam, közben tizen nyolc látogató érkezett, amiből arra következtettem, a kiállítás felkeltette a város — és környéke — lakóinak érdeklődését. Láttam ősz halántékú bácsit, aki bizonyára az unokája unszolásának engedve öltözött ünneplőbe. Találkoztam egy fiatalasszonnyal, aki csupán azért ugrott be még egyszer, mert az előző napi látogatás alkalmával úgy lekötöt- • te a látvány, hogy elfelejtett haleleséget venni. És láttam.j fiatalokat, gyerekeket is. A suli ' már véget ért, az autóbusz indulásáig még volt egy fél órájuk, hát eljöttek egy kicsit gyönyörködni.

ka Péter, valamint Muöka Dalimír, a gimnázium tanára tájékoztattak.

Elmondták, hogy a növekvő érdeklődésre való tekintettel két évvel ezelőtt a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége

városi szervezete mellett akvarisztikái szakkört, majd szakosított alapszervezetet létesítettek, tizenkét alapító taggal. Később a művelődési otthonban — a filatelistákkal együtt — klubot kaptak, ahol minden hónap utolsó csütörtökén összejövetelt tartanak. Ilyenkor tapasztalatcserével egybekapcsolt szakelőadásokra kerül sor. S persze halbörzét is tartanak szinte minden alkalommal Vannak tapasztalt akvaristáik akik tíz-tizenőt éve tenyészte nek díszhalakat s szívesen át adják ismereteiket a kezdők nek és a haladóknak. Jó kap csolatuk van a brnói állatkert mellett működő akvarisztikai szakkörrel. Az ottani — országos hírű — szakemberek eddig alkalmi tanácsadással segítették a dunaszerdahelyi akvaristák munkáját, a jövőben pedig színvonalos előadásokat fognak tartani, hogy még hatékonyabban segíthessék barátaik igyekezetét.

— Az akvarisztika kellemes, szép Időtöltés i—: említette Múčka Dalimír. — Mi azonban ennél többre törekszünk. Szakszerűségre, minden vonatkozásban, hogy a mostaninál sokkal színvonalasabb, országos bemutatókon is részt vehessünk. Sőt! Szerződéses alapon díszhalakat akarunk szaporítani a Chovprodukt részére.

Az akvarisztika nem mindennapi hobbi, hol szerzik be a szükséges kellékeket? — érdeklődtem.

f—• A városban egyelőre nincsen szakbolt, így mindenért be kell utaznunk a fővárosba. A Bratislavában dolgozó tagjaink . útján szoktuk beszerezni, a legfontosabb kellékeket. Például Méhes József szívességére mindenkor számíthatunk. Tagjaink beszerzési gondjain úgy i igyekszünk enyhíteni, hogy a

Kicsik és nagyok önfeledten gyönyörködtek a szebbnél szebb díszhalakban. Foto: —bor