Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-09 / 19. szám

% 6 SZABAD FÖLDMŰVES 1981. május 9. A sziklából vizet fakasztottak A Proletár Testnevelési Egyesületekre emlékezünk Most amikor a CSKP megalapítá­sának 60. évfordulójára emlékezünk, szükségszerű szólni a Proletár Test­­nevelési Egyesületek tevékenységéről Is, amelyek a sport eszközeivel nép­szerűsítették a párt politikáját. Érsekújváron (Nové Zámky) •— 1923 és 1925 között — a pártalap­­szervezetek hatáskörében sport és kulturális szervezetek létesültek. A Proletár Testnevelési Egyesület első elnöke Procházka József, a CSKP ala­pítótagja volt, s az egyesület vezető­ségét Chmelár Károly, Marák Lász­ló, Tökölyi János és Macháé elvtárs alkották. A PTE labdarúgó-szakosztálya 1926- ban alakult, s a gimnasztikai-szakosz­­tály első nyilvános tornabemutatóját 1926 május elsején a Rózsa-féle ven­déglő udvarán tartotta. A PTE spor­tolói 1927 júliusában a Trnaván ren­dezett megyei sportünnepélyen is nagy sikert arattak. Macháö és Tökölyi távozása után Páíenyik Ferenc és Kovacsik László vette át az egyesület irányítását. A PTE ezekben az években a környező falvakban í— Andód (Andovce), Nasz­­vad (Nesvady), Vágsellye (Sala), Šu­rany — is sikeres rendezvényeket szervezett. Ezerkilencszázharmincnégyben a PTE Gútán (Kolárovo) labdarúgó­szakosztályt alakított, s Farkasdon (Vlöany) tömegsport rendezvényt szervezett. A Proletár Testnevelési Egyesület a városban működő sport-A barátság Március első felében múlt harminc­kilenc esztendeje, hogy a Szovjet­unióban megalakult csehszlovák har­ci egység katonái Ludvik Svoboda parancsnoksága alatt, a legendás hí­rű Szovjet Vörös Hadsereggel kö­tött, kölcsönösen vérrel pecsételt fegyverbarátság szellemében, Szoko­­lovo térségében érzékeny csapásokat mértek a betolakodó fasiszta egysé­gekre, s a községet és környékét megtisztították a hitleristáktól. A Svobada-zászlóalj — amely mag­­vát képezte a Csehszlovák Néphad­seregnek — a Szokolovo térségében és más frontokon vívott harcokban bátor helytállásról adott tanúbizony­ságot. Ukrajnában a csehszlovák zászlóalj jó hírnévnek örvend. Ezzel is magyarázható, hogy a Nagy Honvédő Háborút követő években a győzelem emlékére, a har­cok tőszomszédságában, Szokolovóban felépítették a Szovjet-Csehszlovák Ba­rátság Múzeumát. Annak átadása után a gazdag anyagot többszázezer ember tekintette meg. A fegyverbarátság múzeumának ki­emelkedő dokumentuma az a diará­ma, amely 20 XG négyzetméter alap­szervezetektől függetlenül végezte munkáját. Az Érsekújvári Sportegye­sület például többször kérte a PTE vezetőségét, hogy az egyesületük ne­ve előtt használják oz ÉSE rövidítést, de a PTE vezetősége ebbe nem ment bele, s labdarúgóik edzéseit ezért to­vábbra is mostoha körülmények kö­zött, a Három Híd utcában végezték. A PTE keretében később a labda­rúgó, ökölvívó, kézilabda, és súly­emelő-szakosztályok működtek. A szakosztályvezetők és az edzők közül feltétlenül említést érdemel Takács Imre, Mészáros Erzsébet, Hóbor Lász­ló, Pavlícsek Ferenc, Procházka Jó­zsef, Hentek Pál, Páíenyik Ferenc és Procházka Lajos, akik a proletárifjú­ság összefogásával, a mostoha körül­mények ellenére „sziklából fakasz­tották“ a tömegsportok éltető vizét. A PTE kezdeményezésére például 1936-ban Szímőn (Zemné) sport-fesz­tivált tartottak, melyen kétezren je­lentek meg. Muzslán (Mužla) a kom­munista ifjúság áldozatos szervező­­munkája eredményeként labdarúgó­csapat alakult, mely a Vörös Csillag nevet viselve érte el kiváló eredmé­nyeit. A Proletár Testnevelési Egyesület nevéhez hűen nemcsak a sportpályá­kon, hanem az ideológiai harc front­jain is szervezte és csatasorba állí­totta a munkásifjúságot, a szebb és a boldogabb jövő reményében. PhDr. HOFER LAJOS múzeuma területű festményen illusztrálja a ko­rabeli harcok főbb mozzanatait. Ki­domborítja azt az internacionalista helytállást, amit a Svoboda-zászlóalj Szokolovo térségében a fasizmus el­leni küzdelemben tanúsított. A műalkotás szemlélése közben olyan érzés támad az emberben, mintha az egész küzdelmet egy ma­gaslatról nézné végig. Ezt az érzést még az is táplálja, hogy a diaráma középtáján egy valódi lövészárok kez­demény is a képbe illeszkedik, s en­nek a győzelem kivívásában fontos szerep jutott. A múzeum átadása óta egyetlen napra sem zárta be kapuit, mert sok volt a hazai és a külföldi látogató. Veteránok, komszomolisták, pionírok sokasága társadalmi munká­ban gondoskodik a múzeum környé­kének rendbentartásáról, továbbá a látogatók tájékoztatásáról. A múzeum közelében van a Szokolovo védelmé­ben hősi halált halt Svoboda-zászló­alj katonáinak az emlékműve is. Ukrajna földjén ez az emlékmű örök időkre hirdeti a csehszlovák és a szovjet nép vérrel pecsételt megbont­­hatatatlan barátságát. (hoksza) Előző, a Nemzeti Front politikájá­nak jelentőségét hangsúlyozó cik­künkben módszertanilag próbál­tuk felvázolni, milyen feladatokat, ho­gyan lehet — a választások előtt — a legcélravezetőbben teljesíteni. Hol, milyen kezdeményezően végzik tenni­valóinkat az arra legilletékesebb já­rási szervek, intézmények. Jó, köve­tésre méltó példákat említettünk, mégpedig a lévai (Levice) járásból. Az alábbiakban a nagysallői (Vei­ké Lužany) és az alsópéteri (Dolný Peter) agitációs központban szerzett tapasztalatainkat adjuk közkézre, hogy azok hasznosulhassanak. NEM ÜLNEK BABÉRAIKON A lévai járásban évről évre be­­kapcsólódnak a városi és helyi nem­zeti bizottságok, illetve az azok hatás­körébe tartozó szervek a sokoldalú és hatékony, eszmei tartalmát te­kintve gazdag agitációs-propaganda­­tevékenységért indított versenybe. A tavalyi évben például a nagysallői agitációs központ jutott, megérdemel­ten a nagyon megtisztelő II. helyre a szóbanforgő járási versehyben (az I. helyet nem ítélték oda, mivel ki­magasló eredmények nem szület­tek...). Az illetékes járási szervek rendkí­vül nagyra becsülték a nagysallóiak jól szervezett és irányított tömeg­politikai nevelő munkáját, a céltu­datos, jól átgondolt, sokrétű szemlél­tető- és személyi agitációt. Az agitáeiós központ tanácsa kilenc tagú, Valach Erzsébet elnökkel az élen, aki egyben az agitközpont veze­tője,' s könyvtáros is. Nos, miben nyilvánult meg való­jában az elismerésre érdemesített te­vékenységük, amely nagyon jól pél­dázta, miként értelmezendő a he­lyes Nemzeti Front politika, a szoros és gyümölcsöző kapcsolat a választó­­polgárok széles tömegeivel?... Kétségtelen, nagyon szerencsés megoldásnak bizonyult az agitációs központ elhelyezése. Ez a községnek afféle „mindenes“ helyisége, ahol nemcsak a tőszomszédságában levő könyvtár tudásszomjas, betűre éhező olvasói fordulnak meg eléggé gyak­ran. Itt tartják összejöveteleiket, ren­dezvényeiket a társadalmi és tömeg­szervezetek. Sőt»a nyugdíjasok1 klub­ja is a szomszédos helyiségben mű­ködik. A tágas könvtári olvasóterem lé­nyegében az agitációs központ — s egyben a szellemi tevékenység egyik fő központja. Természetesen, az agi­tációs központhoz tartoznak az agi­tátorok, amelyek száma meghaladja a száz fői;. Ezek agit-hármasokat alkot­nak (egy képviselő, egy kommunista és egy a Nemzeti Front valamely tár­sadalmi-, vagy tömegszervezetének tagja). Az agitátorok a községben, a két efsz-ben, az iskolákban, a könyv­tárban stb. fejtik ki tevékenységü­ket, gondosan ügyelve a személyi és és a szemléltető agitáció céltudatos­ságára, eszmei tartalmának gazdagsá­gára, a felvetődött problémák helyes, tárgyilagos megválaszolására, a meg­győző tények és megcáfolhatatlan ér­vek felsorakoztatására. Rendkívüli figyelmet fordítanak az agitátorok rendszeres tájékoztatására, alapos felkészítésére. Egyébként ezt a célt szolgálják az agitátorok ez évben rendszeresített járási aktívái, amelyekre havonta kerül sor. Ezen­kívül a helyi agitátor-összejövetelek­nek is az a célja, hogy az idősebbek átadják tapasztalataikat a fiatalab­baknak, kicseréljék véleményeiket, s okuljanak az esetleges hibákból. Mindenképpen jő tapasztalat: ha az agithármas egyik tagja sem képes a felvetett probléma helyes megválaszo­lására, a probléma-felvetőtől nem kö­szönnek el, honem kikérik az illetéke­sek véleményét az üggyel, problémá­val kapcsolatban, ;s azután tájékoz­tatják ;— a való helyzetnek megfe­lelően. Ez a módszer azért is helyén­való, mert az ügyintézés menete nem­egyszer nagyon is bonyolult, össze­tett; több szerv, intézmény, vagy felettes hatóság hatáskörébe tartozik a probléma megoldása. Ily módon az agitátorok nem adnak okot a pana­szosnak, a probléma-felvetőnek a bi­zalom megingására, a kételyek okoz­ta gyötrődésre, elbizonytalanodásra. Feltétlenül említést érdemlő a 15- tagú híradós kör tevékenysége. Ez a többnyire pedagógusokból, óvodai nevelőkből összetevődő kollektíva ugyancsak az agitációs központ ta­nácsának Irányításával fejti ki tevé­kenységét. Ez a tevékenység nem csupán a relációk szerkesztésére, s felolvasására korlátozódik. Sokkal je­lentősebb annál. A szemléltető agi­táció sokféle eszközét, módszerét ők alkalmazzák a legeredményesebben természetesen, szlovákul és magyarul, tekintetei a lakosság nemzetiségi megoszlására. E híradós kör vezetője Bajkai Ilo­na, tanítónő, aki a lehető legjobban, hozzáértően irányítja, szervezi ezt a sokrétű, nemcsak szépérzéket, ötlet­bőséget, hanem politikai tisztánlátást is igénylő munkát. Miért van szükség egyáltalán poli­tikai tisztánlátásra, eszmei felvérte­­zettségre? Mert nem mindegy, mi célt szolgál, s mennyire hatékony a szem­léltető agitáció. Köztudott, hogy az általános vá­lasztásokat megelőző időszakban pon­tos, határidőkhöz kötött cselekvési programhoz kell igazodni. Ez elen­gedhetetlen feltétele annak, hogy a rendezvények ne keresztezhessék egy­mást, még csak véletlenül se. A vá­lasztási bizottságok csakis így tudják zökkenőmentesen irányítani az előké­szítő munkát, \ fölöttébb eredménye­sen. S a híradós kör tevékenysége is ezért szerves tartozéka az agitációs központénak. A szemléltető agitáció keretében feltétlenül előtérbe kell ke­rülnie a CSKP helyes Nemzeti Front politikájának, a fejlett szocialista tár­sadalom építése eredményeinek nép­szerűsítésére, a XVI. pártkongresz­­szusnak a népgazdaság szinte min­den szakaszát érintő, megbízható út­mutatásai szerinti cselekvésre kell buzdítani a tömegeket, hogy az élet­­színvonalat megtarthassuk a jelenle­gi szinten, vagy emelhessük is azt. Ehhez azonban az szükséges, hogy a szemléltető agitáció is hasson az emberek helyes gondolkodásmódjá­nak kialakítására, rámutatva például arra, mit jelent a takarékos anyag- és energiagazdálkodás országos vagy helyi méretekben. A nagysallői agitációs központ ab­ban a szerencsés helyzetben van, hogy nemcsak a választási előkészü­leteket segítő propagandaanyagokat kap, hanem fényképésszel is rendel­kezik, aki szabadidejének egy bizo­nyos részét a választási előkészítő munkaeredményesebá tételére fordít­hatja. Természetesen, a szükséges fel­szerelést a hnb vásárolta, sötétkam­rát is berendezett a részére. Ha ügyes a fotós, akkor rendszeresen olyan aktuális anyagokkal láthatja el az agitációs központot, amelyek a meggyőzés, vagy a hanyagság, a nem­törődömség leleplezésének erejével hatnak__ Annyit még el kell mondani, hogy a lévai járásban az agitációs köz­pontok módszertani, tanácsadói se­gítséget kapnak a járási népművelési központtól, a Barsi Múzeumtól, va­lamint a járási pártbizottságnak at­tól az előadói testületétől, amelynek a politikai agitáció a legfőbb téma­köre. ERŐSSÉGÜK: AZ ESZMEI HATÄS A komáromi (Komárno) járásban az ajánlott több példásan működő agitációs központ — a vágfüzesi (Vŕ­bová nad Váhom), a perbetei (Pri­­beta), a naszvadi • (Nesvady), a mar­­cellházi (Marcelová) és az alsópéteri (Dolný Peter) — közül az utóbbit kerestük fel, hogy megtudjuk egyet­­mást arról, miként működik, mennyi­ben járul hozzá az általános válasz­tások előkészítéséhez, milyen mód­szereket alkalmaz, s azoknak van-e kellő eszmei hatásuk. Amint az ide vetődő betér a 3200 lélekszámú községbe, rögvest tapasz­talhatja: munkában az agitációs köz­pont. A szemléltető agitáció számos formája érvényesül. Például a község legforgalmasabb helyein ismeretter­jesztő táblák, faliújságok, falraga­szok, jelszavak hívják fel magukra a járókelők figyelmét. Aki pedig a XVI. pártkongresszus napjaiban járt itt, tapasztalhatta: méltóképpen zász"­­lődíszbe öltöztek a község utcái, mintegy köszöntve a kommunisták legmagasabb szintű, országos tanács­kozását. Megközelítően • ezekre a napokra időzítették a madari (Modrany) Ifjú András bácsi .83 éves pártharcos be­szélgetését a község pionírjaival, diákjaival, fiataljaival, mintegy be­illesztve azt a CSKP megalakulása 60. évfordulója rendezvénysorozatába. Ifjú elvtárs szavai sokáig az emléke­zetükben maradnak a beszélgetés résztvevőinek: többek között arról be­szélt, micsoda elszántságot kellett tanúsítaniuk azoknak az elvtársak­nak, akik felemelték szavukat az embertelen elnyomás, a megaláztatás ellen, munkát, kenyeret követelve az éhező proletártömegeknek. A mai ifjú nemzedék sorába tartozók azt is fel­mérhették, mekkora a különbség a kapitalizmus és a szocializmus kö­zött. Az egyik társadalom a dolgozók millióinak kizsákmányolására, a má­sik meg a munkás-paraszt szövetség­re alapozódik. Az egyikben nyomor,' nélkülözés a többség osztályrésze, a másikban pedig a jólét, a kultúrált élet, a létbiztonság az uralkodó, a hatalmat a nép gyakorolja, a forra­dalmi munkásosztállyal, a kommu­nista párttal az élen. Ez világos ok­fejtés, csak a nem érti, aki nem akarja. Megtudhattuk azt is, hogy ebben a községben már hagyománya van az élőújságnak, amelyet első ízben 1974- ben szerkesztettek, s az idén kerül sor a nyolcadikra. Mindig valami na­gyon fontos témakörre, eseményre, évfordulóra terelve a fő figyelmet, változatos eszközökkel, megoldások­kal lebonyolítva azt, ugyanakkor mű­vészi élményt Is nyújtva. Az sem mellékes például — amiť egyébként Krásný Stefan iskolaigaz­gatótól, a falusi pártszervezet el­nökétől tudtunk meg —, hogy itt 74 agitátor, valamint két kör (szemlél­tető agitáció, híradó) tartozik az agi­tációs központhoz; az egyiknek,­­amely hét tagú, Hrkfová Mária, ajná­­sik pedig nyolc tagú, s ennek Misák Ján, igazgatóhelyettes a vezetője.-— Nincs ebben semmi különös —­­mondhatják erre a rosszmájúak, a minden kákán csomót keresők. Való­ban nincs! Másutt is működnek ef­féle körök, -s az agitátorok népes se­rege is serénykedik. Csakhogy, Alsó­­péteren az agithármasokat úgy állí­tották össze, hogy figyelembe vették az illető választókörzetet, a meglá­­togatottakat. Az a szempont érvénye­sült, hogy a három' agitátor közül egy feltétlenül ismerje a meglátoga­tott családokat, így könnyebb a cél elésére; a másik legyen politikailag jól felvértezett, tájékozott, a har­madik meg vagy a kiszemelt, új kép­viselőjelölt, vagy a régi képviselő le­gyen, akit újra jelöltek. Ha képvise­lőjelölt az illető, úgy eleve ismerke­dik leendő választókörzetének lako­saival, azok politikai beállítottságá­val, promlémáival, ha pedig a kép­viselő újrajelöltetett, ehhez meg vannak az érdemei, s a beszélgetés-' hez máris adott a bizalom jó légkö­re. A tapasztalatbőség is jól kamatoz­tatható a személyi agitáció kereté­ben. Hát ez az, ami az agitáció haté­konyságának, eszmei tartatnának, az egymás-közti szóértésnek az előfel­tétele! Az ilyen céltudatos hozzá­állással — amely még a felvetőd­hető sérelmek, problémák előzetes összeírásával, a már megoldott, vagy a megoldás útjára térített problémák­ról való tájékoztatással is számol —i lehet igazán eredményes a személyi agitáció, sikeres választási előkészü­let, s végső soron az általános vá­lasztások. N. KOVÁCS ISTVÁN Lövészverseny A Szovjet Csehszlovák Barátság Múzeuma Ukrajna földjén, Szokolovó­ban. Ili üiitcüs lizpei tapasztalatain SOKOLDALOSAG is eszmei tartalom A Honvédelmi Szövetség és a SZISZ Komáromi (Komárno) Járási Bizott­sága, valamint a járási pionirház közös rendezésében 97 résztvevővel ren­dezték meg a járás legjobb légpuskásainak vetélkedőjét. A csapatverseny egyes kategóriáiban a HSZ Munka-utcai, bogyai (Bo­dza) és keszegfalvai (KameniCná) alapszervezeteinek csapatai győzedel­meskedtek. Egyéni versenyben — kategóriák szerint — Blasko Melinda, Patkó Ró­bert, Varga Szilvia (a Munka-utcai Általános Iskola tanulói), Székely At­tila a HSZ keszegfalvai, Bachocová Jana és Tárnok Ján a HSZ ZTS 3. számú alapszervezeteinek a versenyzői végeztek az élen. Az elért eredmények alapján a járást 22 sportlövő — köztük 9 női ver­senyző — képviseli kerületi szinten. ТОМА TIBOR ACSEMADOK érsekújvári (Nové Zámky) hon­ismereti köre a szervezet legrégibb szak­köre, mely állandó tervszerű munkát foly­tat. A körnek 25 állandó tagja van, akik a hónap első szerdáján tartják összejöveteleiket. Az utóbbi időszakban az érsekújvári temetők történetéről Vágovits Gyula tartott előadást. Az előadások ér­dekesek, mert utána élénk vita alakul ki. A nagyközönség részére őszi és tavaszi előadás­­sorozatot rendeznek. Az idei tavaszi előadássoro­zat első rendezvényén Kürthy Péter középiskolai Tartalmas szaiöri ника tanár: „Széchényi István és a reformkor“ címmé! tartott előadást. A változatos és értékes előadást még színeseb­bé tette Czuczor Izabella és Mészáros Erzsébet, akik Vörösmarty, Czuczor Gergely és Kölcsey Fe­renc költeményeit tolmácsolták tiszta, szép ma­gyar kiejtéssel. Széchenyi István „Naplójából“ pe­dig Szabó János, a helyi irodalmi színpad vezetője olvasott fel részleteket, —ers-^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents