Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-09 / 19. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. tofljne A A MUNKABIZTONSÁG KÖZÜGY Szocialista társadalmunk építésének legfontosabb tényezője az ember. A társadalom minden egyes tagjának kötelessége a védelmi és biztonsági előírások és rendszabályok betartásával megóvni embertársai és a maga egészségét, épségét. Bár a balesetek veszélye életünk minden területén fennáll, mégis a munkahelyeken a legnagyobb, ahol tulajdonképpen életünk egyharmadát töltjük. Ezért a munkavédelem és munkabiztonság kérdéseivel szinte naponta szükséges foglalkozni valamennyi munkahelyen. Hiszen az intézkedések elmulasztásával gyakran pótolhatatlan károk keletkezhetnek. Az elveszített emberi életet semmivel sem lehet pótolni. Társadalmunk fokozott erőfeszítést fejt ki, tetemes összegeket fordít a dolgozókról való sokoldalú gondoskodásra. A végeredmény azonban magukon az embereken múlik, hogyan használják ki ezeket a lehetőségeket, miként tesznek eleget az óvintézkedéseknek. A statisztikai adatok arra utalnak, hogy az utóbbi években országos viszonylatban javult a munkavédelmi és biztonsági tevékenység. Szlovákiában az elmúlt ötéves tervidőszakban az előbbiekhez viszonyítva több mint harmincezerrel csökkent a munkabalesetek száma. A halálos kimenetelű balesetek is évről évre csökkenő tendenciát mutattak. Az 1976-os évhez viszonyítva tavaly hetvenhárommal kevesebb esetet tártottak nyilván. javulás ugyan tapasztalható, de a jelenlegi helyzettel korántsem lehetünk elégedettek. Tavaly a munkabalesetek által előidézett munkaképtelenség miatt naponta több mint négyezer ember maradt ki a munkából. Ez pedig annyi, mintha naponta egy-egy nagyobb gyár teljesen beszüntetné az üzemelést. Vészjelzőként hívja fel magára a figyelmet az a tény, hogy az elmúlt öt évben az egy munkabalesetrs eső munkaképtelenségi napok száma hozzávetőlegesen huszonöt napról huszonnyolc napra növekedett. Ez arra enged következtetni, hogy bár összességükben a balesetek száma csökkent, a súlyosabb kimenetelű, hosszabb kezelést igénylő balesetek száma viszont növekedett. Különben a tavaly Szlovákiában előfordult kétszázhuszonhárom halálos kimenetelű baleset ténye sem örvendetes. Szomorú valóság, hogy a népgazdaság egyes ágazatai közül a legtöbb baleset a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban fordult elő. A halálos kimenetelű balesetek úgyszólván egyharmadát a mezőgazdasági üzemekben könyvelték el. Munkabalesetek miatt naponta úgyszólván ezerszáz dolgozó esett ki a termelésből. Szinte elképesztő képet kapunk, ha a szövetkezetek helyzetét elemezzük. Tavaly a munkabalesetek száma meghaladta a tízezret. Ez annyit jelent, hogy száz dolgozó közül úgyszólván négy dulgozöt ért baleset. Ezzel pedig a balesetek gyakoriságának szomorú listáján a földmüvesszövetkezetek viszik a „prímet“. Habár az elmúlt években a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a balesetek száma csökkent — s ha tárgyilagosak akarunk lenni, akkor figyelembe kell fokozottan figyelmet a gépek karbantartáséra Szocialista mezőgazdaságunk a mind fokozottabb termelés következtében a korszerű gépek egész sorát igényik Persze, ezek a sokszor milliós értékű berendezések mind a karbantartás, mind a gépkezelés szempontjából „kényesebbek“, vagyis olyan szakemberek felügyeletét igénylik, akik a technika legújabb vívmányait tökéletesen ismerik. Azt, hogy a szakmai felkészültség, a gépekről való gondoskodás terén van még tennivaló, azok a tűzesetek is bizonyítják, melyek során az elmúlt évben a komáromi (Komárno) járásban közel harminc gépjármű, traktor stb. vált használhatatlanná tűz következtében. Példa erre a következő eset, amely a dunamocsi (Moča) Dunai Flotta egyesített szövetkezetben történt nemrégiben. Az említett napon T. 0. traktoros egy Z—6911 jelzésű és KN 34-24 rendszámú vontatót vitt a szövetkezet gépparkjának garázsába, ahol a jelzett időpontban már további két traktor parkolt. Majd, mint aki jól végezte dolgát, a garázst bezárta, a kulcsot pedig leadta az őrszobán szolgálatot teljesítő Pataki András telepőrnek. Pataki András telepőr nem egészen egy óra múlva arra lett figyelmes, hogy a garázs ajtaján és ablakán sűrű, fekete füst szivárog ki. Kinyitotta a garázs ajtaját, s észrevette, hogy a garázsban az említett traktor vezetőfülképe lángokban áll. A közelben tartózkodó dolgozók közös összefogással, kézi tűzoltó készülékkel igyekeztek megfékezni a tűz továbbterjedését, ami azonban minden igyekezet dacára nem sikerült. Amikor Pataki András látta, hogy nem 'képesek megbirkózni a tűzzel, értesltetíte a komáromi tűzoltó parancsnokság tagjait, akik huszonöt perc elteltével a tűz, helyszínére érkeztek egy CAS 25-ös és egy CAS 32-es tartálykocsival. Az egység parancsnoka szemrevételezés után azonnal kiadta a parancsot, hogy habbal lokalizálják a tüzet, amelyet 17.04 órára sikerült megszüntetni. A hivatalos vizsgálat során kiderült, hogy a garázsban levő Z—6911 jelzésű traktoron rövidzárlat következtében keletkezett a tűz, ahol további két traktor is garázsolt. A kőzlekedésrendészet szakértőjének véleménye szerint a tűz az említett traktor akkumulátoránál keletkezett, Innen terjedt a kábelvezetékeken keresztül a traktor egyéb berendezéseire is. Mivel a garázs padlózata olajos volt, átterjedt a tűz a szomszédos traktorra Is. A tűz következtében teljesen elégett a Z—6911 és az 0—651 traktor, de részben megrongálódott egy Z—Crystal 8011 jelzésű vontató Is. Az említett traktorokon keletkezett kár összértéke meghaladta az ötvenezer koronát. Ez az eset is bizonyítja, hogy a gépjárművek, traktorok garázsolásánál körültekintőbben kell eljárni, hogy elejét vegyük a hasonló tüzeseteknek. Az említett esetben a szövetkezet főgépesítője a járási tűzfelügyelőségtől feladatul kapta, hogy írásbeli utasítást adjon ki a szövetkezet gépjárművezetőinek, hogy az általuk vezetett gépjárműveken parkolás esetén kapcsolják le az akkumulátor kábeleit. Ennek következtében megszakad az áramszolgáltatás, így kiküszöbölhetők hasonló tüzesetek, rövidzárlatok. A fenti eset szolgáljon intő például minden mezőgazdasági üzem vezetője, gépesítője számárai venni, hogy a mezőgazdaság saj&fos, nem éppen legkedvezőbb termelési viszonyai között lényegesen nagyobb a munkabalesetek veszélye, mint más munkahelyeken —, a felsorolt adatok a nagyobb elővigyázatosságra, a munkavédelmi és biztonsági intézkedések tüzetes betartására intenek. A legtöbb baleset a gépjárművek kezelése és az anyagmozgatás során, valamint az építkezéseken történt. A balesetek oka az esetek többségében az óvintézkedések elmulasztása, az előírások be nem tartása és a rossz munkaszervezés volt. A tudatlanságból vagy felelőtlenségből történt mulasztások mind a vezetők, mind a dolgozók rovására írhatók. A történtekért azonban és elsősorban a vezetők felelősek, mert betöltött posztjuk feladatkörének egyik fontos része a munkabiztonság feletti felügyelet, valamint a munkavédelem feltételeinek megteremtése. Hogy ez valóban így van, erről hiteles képet adnak a munkabalesetek okait feltáró elemzések, amelyek első helyre a hanyag munkaszervezést teszik. A munkabalesetek komoly előidézői között szerepelnek: a baleset tárgyának vagy forrásának nem megfelelő állapota, a védőberendezések és eszközök hiánya vagy használatuk elmulasztása, a dolgozó alkalmatlansága vagy hiányos szakképesítése az adott munka végzésére, végül, de nem utolsó sorban a munkabiztonsági előírások ismeretének hiánya. A felsorolás mindenki által jól ismert, ennek ellenére évről évre ismétlődnek a mulasztások. Tehát olyan tényezőkről van szó, amelyek többnyire az emberek tudásán, felelősségtudatán, hozzáállásán múlnak. A munkabaleseteket előidéző fogyatékosságok kiküszöbölése érdekében a középfokú irányítási szint vezetői tehetnek a legtöbbet. A munkabiztonsági felügyelőknek — mint tanácsadó testületnek — kötelességük minden észlelt fogyatékosságra felhívni a vezetők figyelmét. Természetesen a dolgozóknak a saját jól felfogott érdekükben tüzetesen be kell tartani az előírásokat és a vezetők utasításait. A munkabiztonságot közügynek kell tekinteni. Az emberek megóvása a balesettől, valamint a közös vagyon védelme a társadalom minden egyes tagjának érdekét szolgálja, s ez csakis fokozott fegyelemmel, felelősségteljes munkával érhető el. KLAMARCSIK MARIA A jó eredményeket elérő dolgozók munkáját társadalmunk kellőképpen értékeli Fotó: .—Abel-Versenyfeltételek — tanulságokkal Aki a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottsága által az elmúlt esztendőben meghirdetett szocialista versenynek a tejtermeléssel kapcsolatos eredményeit áttanulmányozta, felfigyelhetett egyes különlegességekre. Ugyanis főleg azt értékelték, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek egy év alatt mennyivel növelték — az előző évhez viszonyítva '— a tejtermelést. Tehát az első díjat nem az a mezőgazdasági üzem kapta, amely a legjobb tejtermelést érte el, hanem az, amelyik progresszíven fokozta a hasznosságot. Ez a gyakorlatban a következőket jelenti: A járás leggyengébb szövetkezete egy éven belül 6000 literrel (3000 literről 3600 literre) növelte a tejhozamot, s ezáltal elnyerte az első helyezést. Ez a kritérium jó, progresszív, másutt is alkalmazható. De nézzük csak, kik Is voltak a győztesek? Elsősorban is két részre osztották a mezőgazdasági üzemeket. Külön versenyeztek a fekete-tarka és külön a vörös-tarka állománnyal rendelkező szövetkezetek. Az elsőben az első dijat a Blahovai Efsz nyerte el, ahol 455 tehén átlagában tavaly 3910 literes évi fejési átlagot értek el, 204 literrel többet, mint az előző évben. Az említett szövetkezetben egy liter tej előállítására 0,23 kg erőtakarmányt fogyasztottak, ami jónak mondható. Ez a szövetkezet a jó eredményekért 2500 korona jutalmat kapott. De nézzük a további „érdekeséget“: A második helyen végzett szövetkezetnek 5000 korona, tehát 2500 koronával több jutalmat fizettek ki, mint az első helyen végzett szövetkezetnek. Hogy miért? Ezt a helyezést a csilizközi szövetkezet érte el, ahol a múlt évi átlag 1535 tehén esetében sokkal jobb — 4320 literes — volt. Ebben a szövetkezetben 123 literrel növekedett az évi tejhozam. A járást mezőgazdasági irányító szervek az értékelésikor a szövetkezet tehénállományát is figyelembe vették. Így senki sem mondhatja, hogy „könnyű ezeknek, vagy azoknak első helyre jutni, jóval kisebb állománnyal". Ennyit a dunaszerdahelyi járás feltételeiről, de most azt vizsgáljuk meg, hogyan szervezi ugyanezt a versenyt, a jmi és az SZFSZ galántal Járási Bizottsága. A verseny felétele — elérni a lehető legjobb tejhozamot. A legjobb eredményeket elérő három gazdaság 6000, 5000, illetve 4000 korona pénzjutalomban részesül. Csak azok az üzemek kerülhetnek a győztesek soraiba, amelyek elérték legalább a teheneként! háromezernyolcszáz literes évi fejési átlagot. Természetesen figyelembe veszik azt is, hogy menynyi erőtakarmányt fogyasztottak egy liter tej kitermelésére. Továbbá értékelik a járás tíz legjobb fejőjét is, akik a legkisebb mennyiségű erőtakarmány felhasználása mellett a legjobb eredményeket érik el. De ezeknek el kell érni legalább a 3800 literes évi fejési átlagot. A tíz legjobb fejő — sorrendben — ezertől száz koronáig terjedő pénzjutalomban részesül. Tehát a tizedik csak száz koronát kap, ami aránylag kevés. Mind a két járás versenyfeltételeinek összeállításában találunk )ó munkára ösztönzőt is. A galántai járás konkrétan meghatároza, hogy el kell érni a tehenemként! évi 3800 literes tejtermelési átlagot. Ez igen fontos tényező. De hátránya Is van. Mégpedig az, hogy a legrosszabb termelőket nem ösztönzi. Krajcsovics Ferdinánd Ember az emberért! Andriskin József Íme az elégett traktorok (A szerző felvétele] A lévai (Levice] Járás szövetkezeteiben 13 316 dolgozó fejt ki aktív tevékenységet, örvendetes, hogy évről évre nő a harminc éven aluliak száma, persze meg kell említeni azt is, hogy jelenleg több mint kétezerrel több nyugdíjast tartanak nyilván, mint öt évvel ezelőtt. A hetedik ötéves terv rendikívül igényes feladatai megkövetelik a dolgozókról való hatékony gondoskodás színvonalának emelését, aminek mindenekelőtt az élet- és munkakörnyezet kellemesebbé tételében kell megmutatkoznia. A gondoskodás egyik Jelentős formája az üzemi étkeztetés. Állandó jellegű közétkeztetést 19 szövetkezetben biztosítanak, ezenkívül további öt helyen ■—< a legfontosabb Idénymunkák során t—< étkezhetnek a tagok a szövetkezeti konyhán. Több mint 400 lakásegység áll a dolgozók rendelkezésére, amit elsősorban a fiatalok vesznek Igénybe. Sajnos, megnehezíti a dolgozó anyák helyzetét az a tény, hogy egyetlen mezőgazdasági üzem sem rendelkezik saját gyermekintézménnyel, azonban 17 községben közös óvodában helyezhetik el gyermekeiket a szülők. A munkabiztonság terén vannak még gondok. A bizonyos kockázattal járó munkahelyeken 394-en dolgoznak. Sikerült azonban elérni, hogy a szóbanforgó munkahelyeken nem alkalmaznak fiatalokat, s női munkaerőt is csak részben. Évente közel 3 millió korona értékben vásárolnak a szövetkezetek munkaruhát és védőeszközöket, s ezáltal személyenként évente 208 koronát fordítanak erre a célra. Erőgyűjtés és felfrissülés céljából évente mintegy 500-an üdülnek hazai tájakon, míg a külföldre látogatók száma meghaladja a háromszázat. Több mint 700 gyermek tölti szünideje egy részét hazai, Illetve külföldi pionfrtáborokban. A mezőgazdasági üzemek nem feledkeznek meg a dolgozók kulturális és művelődési igényeinek kielégítéséről sem. A szövetkezeti munkaiskola keretében évente több mint ötezren bővítik tudásukat. Jelentős azoknak a száma Is, akik középiskolákban és főiskolákon bővítik szakmai Ismereteiket — munkájuk mellett. A szövetkezetben és állami gazdaságokban jelenleg mintegy 300 főiskolai és közel 1500 középiskolai végzettséggel rendelkező egyén dolgozik, míg a szakmunkások száma meghaladja a négyezret. Kulturális téren 17 együttes 226 tagja fejt ki rendszeres tevékenységet, s 49 sportegyesület viseli a „Družstevník“ nevet, összesen 17 szövetkezeti klub és olvasóterem, valamint kulturális központ áll az érdeklődők rendelkezésére. Sajnos, ezek a létesítmények a legtöbb esetben konganak az ürességtől. A múlt forradalmi emlékeinek gyűjtéséről ebben a Járásban sem feledkeznek meg. Tőrén (Turá), az ország első szövetkezetében berendezték a forradalmi hagyományok emlékszobáját, s Deviőanyban az SZNF résztvevőinek állítottak emléket. A szövetkezetekben hathatósan gondoskodnak az idősebbekről is. Jelenleg 8398 nyugdíjast tartanak nyilván, akik közül 2284-en bekapcsolódnak a termelésbe. Közülük 408 kap rendszeres pótlékot, 838-an élveznek nyugdljkiegészítést. A felsorolt juttatások értéke eléri a kétmillió koronát. Az idős polgárok ezenkívül kirándulásokon és üdüléseken is részt vehetnek. Emellett a közeljövőben több gazdaság nyugdíjasok klubját létesít. Végezetül szólni kell a szocialista brigádokról is, melyek tagjai jelentős mértékben részt vállalnak az élet- és munkakörnyezet szebbétételében. A járás mezőgazdasági üzemeiben jelenleg 153 brigád működik, összesen 2018 taggal. Közülük 779 a bronz-, 212 pedig az ezüstfokozat büszke viselője. Ezenkívül 6 komplex észszerflsítő brigád 418 tagja fejt ki aktív tevékenységet. Abel Gábor
