Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-09 / 19. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1981. tofljne A A MUNKABIZTONSÁG KÖZÜGY Szocialista társadalmunk építésének legfontosabb tényezője az ember. A társadalom minden egyes tagjának kötelessége a védelmi és biztonsági előírások és rendszabályok betartásá­val megóvni embertársai és a maga egészségét, épségét. Bár a balesetek veszélye életünk minden területén fennáll, mégis a munkahelyeken a legnagyobb, ahol tulajdonképpen éle­tünk egyharmadát töltjük. Ezért a munkavédelem és munkabiztonság kérdéseivel szinte naponta szükséges foglalkozni valamennyi munkahelyen. Hiszen az intézkedések elmulasztásá­val gyakran pótolhatatlan károk ke­letkezhetnek. Az elveszített emberi életet semmivel sem lehet pótolni. Társadalmunk fokozott erőfeszítést fejt ki, tetemes összegeket fordít a dolgozókról való sokoldalú gondos­kodásra. A végeredmény azonban ma­gukon az embereken múlik, hogyan használják ki ezeket a lehetőségeket, miként tesznek eleget az óvintézke­déseknek. A statisztikai adatok arra utalnak, hogy az utóbbi években or­szágos viszonylatban javult a munka­­védelmi és biztonsági tevékenység. Szlovákiában az elmúlt ötéves terv­időszakban az előbbiekhez viszonyít­va több mint harmincezerrel csök­kent a munkabalesetek száma. A ha­lálos kimenetelű balesetek is évről évre csökkenő tendenciát mutattak. Az 1976-os évhez viszonyítva tavaly hetvenhárommal kevesebb esetet tár­tottak nyilván. javulás ugyan tapasztalható, de a jelenlegi helyzettel korántsem lehe­tünk elégedettek. Tavaly a munkabal­esetek által előidézett munkaképte­lenség miatt naponta több mint négy­ezer ember maradt ki a munkából. Ez pedig annyi, mintha naponta egy-egy nagyobb gyár teljesen beszüntetné az üzemelést. Vészjelzőként hívja fel magára a figyelmet az a tény, hogy az elmúlt öt évben az egy munkabal­­esetrs eső munkaképtelenségi napok száma hozzávetőlegesen huszonöt napról huszonnyolc napra növekedett. Ez arra enged következtetni, hogy bár összességükben a balesetek száma csökkent, a súlyosabb kimenetelű, hosszabb kezelést igénylő balesetek száma viszont növekedett. Különben a tavaly Szlovákiában előfordult két­százhuszonhárom halálos kimenetelű baleset ténye sem örvendetes. Szomorú valóság, hogy a népgazda­ság egyes ágazatai közül a legtöbb baleset a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban fordult elő. A halá­los kimenetelű balesetek úgyszólván egyharmadát a mezőgazdasági üze­mekben könyvelték el. Munkabalese­tek miatt naponta úgyszólván ezer­száz dolgozó esett ki a termelésből. Szinte elképesztő képet kapunk, ha a szövetkezetek helyzetét elemezzük. Tavaly a munkabalesetek száma meg­haladta a tízezret. Ez annyit jelent, hogy száz dolgozó közül úgyszólván négy dulgozöt ért baleset. Ezzel pe­dig a balesetek gyakoriságának szo­morú listáján a földmüvesszövetkeze­­tek viszik a „prímet“. Habár az el­múlt években a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban a balesetek szá­ma csökkent — s ha tárgyilagosak akarunk lenni, akkor figyelembe kell fokozottan figyelmet a gépek karbantartáséra Szocialista mezőgazdaságunk a mind fokozottabb termelés következtében a korszerű gépek egész sorát igényik Persze, ezek a sokszor milliós értékű berendezések mind a karbantartás, mind a gépkezelés szempontjából „kényesebbek“, vagyis olyan szakem­berek felügyeletét igénylik, akik a technika legújabb vívmányait tökéle­tesen ismerik. Azt, hogy a szakmai felkészültség, a gépekről való gondos­kodás terén van még tennivaló, azok a tűzesetek is bizonyítják, melyek során az elmúlt évben a komáromi (Komárno) járásban közel harminc gépjármű, traktor stb. vált használ­hatatlanná tűz következtében. Példa erre a következő eset, amely a dunamocsi (Moča) Dunai Flotta egyesített szövetkezetben történt nem­régiben. Az említett napon T. 0. trak­toros egy Z—6911 jelzésű és KN 34-24 rendszámú vontatót vitt a szövetkezet gépparkjának garázsába, ahol a jel­zett időpontban már további két trak­tor parkolt. Majd, mint aki jól vé­gezte dolgát, a garázst bezárta, a kulcsot pedig leadta az őrszobán szolgálatot teljesítő Pataki András te­lepőrnek. Pataki András telepőr nem egészen egy óra múlva arra lett figyelmes, hogy a garázs ajtaján és ablakán sű­rű, fekete füst szivárog ki. Kinyitotta a garázs ajtaját, s észrevette, hogy a garázsban az említett traktor vezető­fülképe lángokban áll. A közelben tartózkodó dolgozók közös összefo­gással, kézi tűzoltó készülékkel igye­keztek megfékezni a tűz továbbterje­dését, ami azonban minden igyekezet dacára nem sikerült. Amikor Pataki András látta, hogy nem 'képesek megbirkózni a tűzzel, értesltetíte a komáromi tűzoltó pa­rancsnokság tagjait, akik huszonöt perc elteltével a tűz, helyszínére ér­keztek egy CAS 25-ös és egy CAS 32-es tartálykocsival. Az egység pa­rancsnoka szemrevételezés után azon­nal kiadta a parancsot, hogy habbal lokalizálják a tüzet, amelyet 17.04 órára sikerült megszüntetni. A hivatalos vizsgálat során kide­rült, hogy a garázsban levő Z—6911 jelzésű traktoron rövidzárlat követ­keztében keletkezett a tűz, ahol to­vábbi két traktor is garázsolt. A kőzlekedésrendészet szakértőjé­nek véleménye szerint a tűz az emlí­tett traktor akkumulátoránál keletke­zett, Innen terjedt a kábelvezetéke­ken keresztül a traktor egyéb beren­dezéseire is. Mivel a garázs padlózata olajos volt, átterjedt a tűz a szom­szédos traktorra Is. A tűz következ­tében teljesen elégett a Z—6911 és az 0—651 traktor, de részben megron­gálódott egy Z—Crystal 8011 jelzésű vontató Is. Az említett traktorokon keletkezett kár összértéke meghalad­ta az ötvenezer koronát. Ez az eset is bizonyítja, hogy a gépjárművek, traktorok garázsolásá­nál körültekintőbben kell eljárni, hogy elejét vegyük a hasonló tüzese­teknek. Az említett esetben a szövet­kezet főgépesítője a járási tűzfel­­ügyelőségtől feladatul kapta, hogy írásbeli utasítást adjon ki a szövet­kezet gépjárművezetőinek, hogy az általuk vezetett gépjárműveken par­kolás esetén kapcsolják le az akku­mulátor kábeleit. Ennek következté­ben megszakad az áramszolgáltatás, így kiküszöbölhetők hasonló tüzese­tek, rövidzárlatok. A fenti eset szolgáljon intő pél­dául minden mezőgazdasági üzem ve­zetője, gépesítője számárai venni, hogy a mezőgazdaság saj&fos, nem éppen legkedvezőbb termelési viszonyai között lényegesen nagyobb a munkabalesetek veszélye, mint más munkahelyeken —, a felsorolt adatok a nagyobb elővigyázatosságra, a mun­kavédelmi és biztonsági intézkedések tüzetes betartására intenek. A legtöbb baleset a gépjárművek kezelése és az anyagmozgatás során, valamint az építkezéseken történt. A balesetek oka az esetek többségében az óvin­tézkedések elmulasztása, az előírások be nem tartása és a rossz munka­­szervezés volt. A tudatlanságból vagy felelőtlenségből történt mulasztások mind a vezetők, mind a dolgozók ro­vására írhatók. A történtekért azon­ban és elsősorban a vezetők felelő­sek, mert betöltött posztjuk feladat­körének egyik fontos része a munka­­biztonság feletti felügyelet, valamint a munkavédelem feltételeinek megte­remtése. Hogy ez valóban így van, erről hi­teles képet adnak a munkabalesetek okait feltáró elemzések, amelyek első helyre a hanyag munkaszervezést te­szik. A munkabalesetek komoly elő­idézői között szerepelnek: a baleset tárgyának vagy forrásának nem meg­felelő állapota, a védőberendezések és eszközök hiánya vagy használatuk elmulasztása, a dolgozó alkalmatlan­sága vagy hiányos szakképesítése az adott munka végzésére, végül, de nem utolsó sorban a munkabiztonsági elő­írások ismeretének hiánya. A felsorolás mindenki által jól is­mert, ennek ellenére évről évre is­métlődnek a mulasztások. Tehát olyan tényezőkről van szó, amelyek több­nyire az emberek tudásán, felelősség­­tudatán, hozzáállásán múlnak. A mun­kabaleseteket előidéző fogyatékossá­gok kiküszöbölése érdekében a kö­zépfokú irányítási szint vezetői tehet­nek a legtöbbet. A munkabiztonsági felügyelőknek — mint tanácsadó tes­tületnek — kötelességük minden ész­lelt fogyatékosságra felhívni a veze­tők figyelmét. Természetesen a dolgo­zóknak a saját jól felfogott érdekük­ben tüzetesen be kell tartani az elő­írásokat és a vezetők utasításait. A munkabiztonságot közügynek kell tekinteni. Az emberek megóvása a balesettől, valamint a közös vagyon védelme a társadalom minden egyes tagjának érdekét szolgálja, s ez csak­is fokozott fegyelemmel, felelősségtel­jes munkával érhető el. KLAMARCSIK MARIA A jó eredményeket elérő dolgozók munkáját társadalmunk kellőképpen értékeli Fotó: .—Abel-Versenyfeltételek — tanulságokkal Aki a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) Járási Bizottsága által az elmúlt esztendőben meghirdetett szocialista versenynek a tejtermelés­sel kapcsolatos eredményeit áttanul­mányozta, felfigyelhetett egyes külön­legességekre. Ugyanis főleg azt érté­kelték, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek egy év alatt mennyivel nö­velték — az előző évhez viszonyítva '— a tejtermelést. Tehát az első díjat nem az a mezőgazdasági üzem kapta, amely a legjobb tejtermelést érte el, hanem az, amelyik progresszíven fo­kozta a hasznosságot. Ez a gyakorlat­ban a következőket jelenti: A járás leggyengébb szövetkezete egy éven belül 6000 literrel (3000 literről 3600 literre) növelte a tejhozamot, s ezál­tal elnyerte az első helyezést. Ez a kritérium jó, progresszív, másutt is alkalmazható. De nézzük csak, kik Is voltak a győztesek? Elsősorban is két részre osztották a mezőgazdasági üzemeket. Külön versenyeztek a fekete-tarka és külön a vörös-tarka állománnyal rendelkező szövetkezetek. Az elsőben az első di­jat a Blahovai Efsz nyerte el, ahol 455 tehén átlagában tavaly 3910 lite­res évi fejési átlagot értek el, 204 literrel többet, mint az előző évben. Az említett szövetkezetben egy liter tej előállítására 0,23 kg erőtakar­mányt fogyasztottak, ami jónak mond­ható. Ez a szövetkezet a jó eredmé­nyekért 2500 korona jutalmat kapott. De nézzük a további „érdekeséget“: A második helyen végzett szövetke­zetnek 5000 korona, tehát 2500 koro­nával több jutalmat fizettek ki, mint az első helyen végzett szövetkezet­nek. Hogy miért? Ezt a helyezést a csilizközi szövetkezet érte el, ahol a múlt évi átlag 1535 tehén esetében sokkal jobb — 4320 literes — volt. Ebben a szövetkezetben 123 literrel növekedett az évi tejhozam. A járást mezőgazdasági irányító szervek az értékelésikor a szövetkezet tehénállo­mányát is figyelembe vették. Így sen­ki sem mondhatja, hogy „könnyű ezeknek, vagy azoknak első helyre jutni, jóval kisebb állománnyal". Ennyit a dunaszerdahelyi járás fel­tételeiről, de most azt vizsgáljuk meg, hogyan szervezi ugyanezt a versenyt, a jmi és az SZFSZ galántal Járási Bi­zottsága. A verseny felétele — elérni a lehető legjobb tejhozamot. A leg­jobb eredményeket elérő három gaz­daság 6000, 5000, illetve 4000 korona pénzjutalomban részesül. Csak azok az üzemek kerülhetnek a győztesek soraiba, amelyek elérték legalább a teheneként! háromezernyolcszáz lite­res évi fejési átlagot. Természetesen figyelembe veszik azt is, hogy meny­nyi erőtakarmányt fogyasztottak egy liter tej kitermelésére. Továbbá érté­kelik a járás tíz legjobb fejőjét is, akik a legkisebb mennyiségű erőta­karmány felhasználása mellett a leg­jobb eredményeket érik el. De ezek­nek el kell érni legalább a 3800 lite­res évi fejési átlagot. A tíz legjobb fejő — sorrendben — ezertől száz koronáig terjedő pénzjutalomban ré­szesül. Tehát a tizedik csak száz ko­ronát kap, ami aránylag kevés. Mind a két járás versenyfeltételei­nek összeállításában találunk )ó mun­kára ösztönzőt is. A galántai járás konkrétan meghatároza, hogy el kell érni a tehenemként! évi 3800 literes tejtermelési átlagot. Ez igen fontos tényező. De hátránya Is van. Mégpe­dig az, hogy a legrosszabb termelőket nem ösztönzi. Krajcsovics Ferdinánd Ember az emberért! Andriskin József Íme az elégett traktorok (A szerző felvétele] A lévai (Levice] Járás szövetkezeteiben 13 316 dol­gozó fejt ki aktív tevékenységet, örvendetes, hogy év­ről évre nő a harminc éven aluliak száma, persze meg kell említeni azt is, hogy jelenleg több mint kétezerrel több nyugdíjast tartanak nyilván, mint öt évvel ezelőtt. A hetedik ötéves terv rendikívül igényes feladatai megkövetelik a dolgozókról való hatékony gondoskodás színvonalának emelését, aminek mindenekelőtt az élet- és munkakörnyezet kellemesebbé tételében kell megmu­tatkoznia. A gondoskodás egyik Jelentős formája az üzemi ét­keztetés. Állandó jellegű közétkeztetést 19 szövetkezet­ben biztosítanak, ezenkívül további öt helyen ■—< a leg­fontosabb Idénymunkák során t—< étkezhetnek a tagok a szövetkezeti konyhán. Több mint 400 lakásegység áll a dolgozók rendelke­zésére, amit elsősorban a fiatalok vesznek Igénybe. Saj­nos, megnehezíti a dolgozó anyák helyzetét az a tény, hogy egyetlen mezőgazdasági üzem sem rendelkezik saját gyermekintézménnyel, azonban 17 községben kö­zös óvodában helyezhetik el gyermekeiket a szülők. A munkabiztonság terén vannak még gondok. A bizo­nyos kockázattal járó munkahelyeken 394-en dolgoznak. Sikerült azonban elérni, hogy a szóbanforgó munkahe­lyeken nem alkalmaznak fiatalokat, s női munkaerőt is csak részben. Évente közel 3 millió korona értékben vásárolnak a szövetkezetek munkaruhát és védőeszkö­zöket, s ezáltal személyenként évente 208 koronát for­dítanak erre a célra. Erőgyűjtés és felfrissülés céljából évente mintegy 500-an üdülnek hazai tájakon, míg a külföldre látoga­tók száma meghaladja a háromszázat. Több mint 700 gyermek tölti szünideje egy részét hazai, Illetve kül­földi pionfrtáborokban. A mezőgazdasági üzemek nem feledkeznek meg a dol­gozók kulturális és művelődési igényeinek kielégítéséről sem. A szövetkezeti munkaiskola keretében évente több mint ötezren bővítik tudásukat. Jelentős azoknak a szá­ma Is, akik középiskolákban és főiskolákon bővítik szakmai Ismereteiket — munkájuk mellett. A szövetke­zetben és állami gazdaságokban jelenleg mintegy 300 főiskolai és közel 1500 középiskolai végzettséggel ren­delkező egyén dolgozik, míg a szakmunkások száma meghaladja a négyezret. Kulturális téren 17 együttes 226 tagja fejt ki rend­szeres tevékenységet, s 49 sportegyesület viseli a „Družstevník“ nevet, összesen 17 szövetkezeti klub és olvasóterem, valamint kulturális központ áll az érdek­lődők rendelkezésére. Sajnos, ezek a létesítmények a legtöbb esetben konganak az ürességtől. A múlt forradalmi emlékeinek gyűjtéséről ebben a Járásban sem feledkeznek meg. Tőrén (Turá), az ország első szövetkezetében berendezték a forradalmi hagyo­mányok emlékszobáját, s Deviőanyban az SZNF részt­vevőinek állítottak emléket. A szövetkezetekben hathatósan gondoskodnak az idő­sebbekről is. Jelenleg 8398 nyugdíjast tartanak nyilván, akik közül 2284-en bekapcsolódnak a termelésbe. Közü­lük 408 kap rendszeres pótlékot, 838-an élveznek nyug­­dljkiegészítést. A felsorolt juttatások értéke eléri a két­millió koronát. Az idős polgárok ezenkívül kiránduláso­kon és üdüléseken is részt vehetnek. Emellett a közel­jövőben több gazdaság nyugdíjasok klubját létesít. Végezetül szólni kell a szocialista brigádokról is, me­lyek tagjai jelentős mértékben részt vállalnak az élet- és munkakörnyezet szebbétételében. A járás mezőgaz­dasági üzemeiben jelenleg 153 brigád működik, össze­sen 2018 taggal. Közülük 779 a bronz-, 212 pedig az ezüstfokozat büszke viselője. Ezenkívül 6 komplex ész­­szerflsítő brigád 418 tagja fejt ki aktív tevékenységet. Abel Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents