Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-09 / 19. szám

1981. MÁJUS 9. 19. szám XXXII. évfolyam Ага 1,— Kčs Szabad hazában, alkotó munkával Immár 38 éve, hogy végre elhall­gattak a haláltoszté. gyilkos fegyve­rek. Ötvenmillió ember hullott el a második világháború csataterein, vagy tömegsírokba kaszabolták a Wehrmacht kivégző osztagai, s gázkamrákban, krematóriumokban oltották ki életük mécsesét. Gondoljunk csak Lidicére, a terezfnl kísérődre, Leiákyra, Klak­­ra, Grúöra, vagy a lengyelföldi, a né­metországi haláltáborokra. Ugyancsak milliók váltak rokkanttá, örökre seb­zetté, otthontalanná. A háborús özve­gyek, árvák szivén ejtett seb sosem gyógyult be; a könnyek csak évek múltán száradtak fel a férjüket, hoz­zátartozóikat hiába várók szeméből. A fasizmus felett aratott győzelem híre futótűzként terjedt: üdvlövés, harangzúgás jelezte a nagy világka­tasztrófa végét. Am a felszabadulás örömmámorát, a túlélés boldog tuda­tát hamar felváltotta a kifosztott, rombadöntött ország talpraállltása iránti mély felelősségtudat. Ennek a helyreállító, rendteremtő munkának az élére többnyire azok álltak, akik­nek sorait a legjobban megtizedelte, megklnozta, bilincsbe verte a fasiz­mus. A kommunisták voltak azok, akik az emberibb, jobb, igazságosabb társadalom eljövetelét hirdették, lel­ket öntöttek a csüggedókbe, a hitet­len kedőkbe. A felszabadulás után nagyon nehéz, megpróbáltatáson évek következtek. Végülis a „ki, kit győz le“ korszak lezáróit. A gottwaldl vezetésű kom­munista párt megerősödött. A mögéje felsorakozott munkásosztály, a dolgo­zó nép kiebrudalhatta a kormányból az osztályidegen, reakciós elemeket. Az 1948-as Februári Győzelemmel a dolgozó nép a hatalom tényleges és jogos birtoklójává válhatott. A jégtörő februárt követően megin­dult fejlődés gyökeres változást ho­zott a nemzetiségi politikában: a há­­zatlanok-hazátlanok ezrei térhettek vissza oda, ahonnét előzettek. S fog­hattak hozzá a saját anyanyelvűken való tanuláshoz, a mezőgazdaság szo­cialista átépítéséhez. A szövetkezeti gazdálkodás merő­ben újat hozott: megszüntette az em­bernek ember általi kizsákmányolá­sát, a hajnaltól késő estig tartó, hát­­gőrnyesztő, inszakajtó robotot. Vég­eredményben annak a kiszolgáltatott­ságnak vetett egyszer s mindenkorra véget, amelyből a falvak agrárprole­tárjainak, szegényparasztjainak bizony bőven jutott... A paraszti osztály­­rétegeződés megszűnt. Kialakulhatott az egységes szövetkezeti parasztság, mint új osztály, a munkásosztály meg­bízható, hfi szövetségese. Szövetkezeti parasztságunk felnőtt feladatai példás teljesítéséhez, ame­lyek a hatalom gyakorlásából, a ter­­melő-szemléletformáló-nevelő munká­ból reá hárulnak. Ezt az eltelt évti­zedek során bebizonyította. Még a zűrzavaros 1988—69-es években is tántorlthatatianul hű maradt, a marx­izmus—leninizmus talaján állva. Osz­tályöntudata, éles parasztlogikája megóvta attól, hogy tévútra csússzon. Nem dűlt be a sztrájkra buzdító ha­mis prókátoroknak. Elhatárolta magát minden jobboldali opportunista esz­meáramlattól, a szocialista vívmányok megcsorbításától, a közös gazdaságok szétzüllesztésétől.., Tette a dolgát, s teszi azóta is, mert tudja, hogy „jó lapra tett“: a szövetkezeti gazdálkodást választva, nem csalódott, a kommunista párt ajánlotta helyes utat járja. Megtalálta számítását. Mi ennek > a legkézenfek­vőbb bizonyítéka? örömteljes boldo­gulása. Anyagi-szellemi felemelkedé­se. Cj, szövetkezeti gazdaszellem vált uralkodóvá. Mégpedig annak követ­keztében, hogy szövetkezeti paraszt­ságunk élni tudott — és .élni tud — a szabadsággal, amelyet legfőképp felszabadítóinknak, a dicső szovjet hadseregnek, a vöröscsillagos kato­náknak köszönhetünk, akik a háború vérzivatarában nemcsak a maguk, ha­nem más elnyomott embermilliók ke­zéről is leverték a bilincset, hogy bé­kében, szabad hazában élhessenek, a saját sorsuk irányítóivá válhassanak. Elévülhetetlenek a Szovjetunió ér­demei, nemcsak a fasizmus felett ara­tott győzelmet illetően, hanem azon a téren is, hogy a háborút követő sza­bad esztendőkben önzetlen, sokoldalú támogatást nyújtott szocialista társa­dalmi rendünk építéséhez és megszi­lárdításához. S amikor az imperializ­mus által bújtogatott, bátorított szo­cialista- és szovjetellenes elemek azon ármánykodtak, hogy kiszakítsák hazánkat a szocialista közösségből, megint csak a nemzetközi szolidari­tásnak, a Szovjetuniónak és a szocia­lista országoknak köszönhetjük, hogy álijt parancsoltak, lefogva az acsar­kodók kezét... Ahhoz pedig, hogy aránylag rövid idő alatt konszolidá­lódhatott a gazdasági-politikai hely­zet, lényegesen hozzájárult az új ve­zetésű kommunista párt, amely meg­tisztította sorait, s a „Tanulságok“ című pártdokumentnmban rögzítettek valóban tanulságul szolgáltak. S ha­zánk elfoglalhatta újfent helyét a nemzetközi élet küzdőterén. Tekin­télye megnövekedett, nemcsak a szo­cialista közösségen beiül, hanem va­lamennyi békaszerető nép előtt. A felszabadulás utáni évtizedeit alatt elért eredményeink, szocialista vívmányaink kétségkívül a szocialista közösség összefogásának, sikeres e­­gyüttmüködésének köszönhetők. No meg annak is, bogy a CSKP kong­resszusainak, a КВ-Ülések határoza­tainak gyakorlati megvalósításáért latbavetjük szorgalmunkat, legjobb tudásunkat, s felhasználjuk azokat a gazdag tapasztalatokat — ha nem is minden vonatkozásban —, amelyek a szocialista közösség országain belül rendelkezésre állnak. Remélhető, hogy a még szorosabb együttműködés lehe­tővé teszi az ezen a téren még fel­lelhető tartalékok jobb hasznosítását jóleső érzéssel töihetl el hazánk valamennyi becsületes honpolgárát az a tudat, hogy edzett, vezetőszerep betöltésére hivatott kommunista pár­tunk a XVI. kongresszuson világos utat jelölt a fejlett szocialista társa­dalom továbbépítéséhez. Megmutatta, milyen eredményeket értünk el a két kongresszus között, s mik a legköze­lebbi évek igényes feladatai, amelyek teljesítéséhez a legfőbb garancia: fej­lett munkásosztályunk, keményen helytálló szövetkezeti parasztságunk, haladó értelmiségünk célratörő szor­galma, áldozatkészsége, s tudásának latbavetése. Ez további jólétünk, lét­­biztonságunk, előrehaladásunk meg­alapozója, aranyfedezete. Szövetkezeti parasztságunk őröm­mel nyugtázhatta, hogy szocialista ál­lamunk a 6. ötéves tervidőszakban 77 milliárd koronát fordított a mező­­gazdaságra, potosabban: beruházá­sokra, gépekre. Az új ötéves tervidő­szakban azonban mindenképpen szá­molnunk kell a nehezebb gazdasági körülményekkel. A kapitalista világ gazdasági válságának megrázkódtatá­sai népgazdaságunkra is kedvezőtle­nül hatnak. E hatások kivédését elő­segítheti — a szociális- és gazdasági fejlesztés problémái megoldásának eszközéül szolgálhat — a tervszerű népgazdaságirányitás tökéletesítése, az ezzel kapcsolatos komplex intéz­kedések megvalósítása. Tehát fordítsunk rá megkülönböz­tetett figyelmet) Váljék a 7. ötéves tervidőszak a hatékonyság, a minőség és a céltudatos, takarékos gazdálko­dás tervidőszakává. A tervidőszak el­ső éve pedig az alkotó kezdeménye­zés, a fegyelmezett, tervszerű, ered­ményes munka évévé. Ez lesz a sza­bad haza szabad embereinek legmél­tóbb eikötezelettsége a CSKP megala­kulása 60. évfordulója alkalmából. Országszerte új ipari és szolgáltató üzemek, korszerű családi házak, lakótelepek és járulé­kos létesítmények egész sora jelzi, hogy a felszabadulás óta eltelt évtizedekben — az utóbbi választási időszakban is — szép sikereket értünk el hazánk szocialista építésében Kádek Gábor felvétele A ESKP Központi Bizottságának is a SSS2SZK Nemzed frontja Központi Bizottságának kepsiseíoiestiilBti választási íeütivása N. KOVÁCS ISTVÁN DRÁGA POLGÁRTÁRSAK, ELVTÁRSAK! Ezerkilencszáznyolcvanegy június 5—6-án általános választásokat tar­tunk a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság Szövetségi Gyűlésébe, a Cseh Nemzeti Tanácsba, л Szlovák Nemzeti Tanácsba és minden szintű nemzeti bizottságba. Népünk a munkások, a földművesek és az értelmiségiek, a csehek, a szlovákok és országunk nemzetiségei soraiból fogja képvise­lőikké választant a Nemzeti Front ]e­­löltjelt. Meggyőződésünk, hogy Cseh­szlovákia dolgozói a Nemzeti Front egységes jelölő listájára adott szava­zatukkal kifejezik akaratukat, hogy tovább akarnak haladni a szocializ­mus és a béke útján, drága hazánk felvirágzásának útján. Nemrég fejeződött be Csehszlová­kia Kommunista Pártjának XVI. kong­resszusa. A kongresszus értékelte az elmúlt öt esztendő eredményeit és el­fogadta az ország további fejlődésé­nek programját, amely kifejezi a dol­gozók legsajátosabb érdekeit és szük­ségleteit. A jól végzett munka tudatá­ban járulhatunk a választók milliói elé. A kongresszusi program teljes mérvű támogatását fejezte ki a Nem­zeti Frontba tömörült minden szerve­zet, amelyek a lehető legnagyobb mértékben akarnak hozzájárulni meg­valósításához is. Ennek a programnak célja mindannyiunk számára közös: vállvetve, lelkiismeretes munkával megteremteni a népünk magas élet­­színvonala megőrzéséhez és tökélete­sítéséhez szükséges anyagi és szelle­mi erőforrásokat. Ez a szocialista ál­lami és társadalmi rend megszilárdí­tásának, a dolgozó nép egysége elmé­lyítésének, nemzeteink és nemzetisé­geink testvéri együttműködésének, a szocialista demokrácia fejlesztésének programja. Ez a tudomány, a művelt­ség, a kultúra és a művészet további fellendülésének programja. Olyan program ez, amely országunknak biz­tosítja méltó helyét a szocialista kö­zösség államainak családjában, a békéért, a társadalmi haladásért, az emberiség forradalmi megújhodásáért harcolók antiimperialista arcvonalá­ban. Nem Ígér megvalósíthatatlant, min­denkitől azonban Igényli lelkiismere­tes résztvételét a közös mű építésé­ben, felelősségvállalását kötelességé­nek teljesítéséért. Az iparban, a köz­lekedésben, az építőiparban, a mező­gazdaságban, a szolgáltatásokban, minden munkahelyen törekednünk kell a munka magas fokú hatékony­ságára és minőségére, a szigorú gaz­daságosságra, a tudomány és a tech­nika ismereteinek következetes érvé­nyesítésére. A munka minden órája, minden beruházás, a felhasznált nyersanyag minden kilogrammja, min­den energia és a föld minden hektár­ja kell, hogy az eddiginél nagyobb hasznot hozzon. Magas fokú követel­ményeket támasztunk főleg azokkal szemben, akikre rábíztuk a népgaz­daság tervezését és Irányítását, az állami ügyek igazgatását Mindenki­nek, bárhol Is dolgozik, szem előtt kell tartania a társadalom, a szocia­lista állam érdekét, a dolgozó ember javát, hazánk boldog jövőjét. Népünk megelégedett élete, az egész világ né­peinek békés élete —< ez törekvésünk célja. Bármennyire Is Igényesek a követ­kező évek feladatai, meggyőződésünk, hogy minden akadály és nehézség el­lenére sikeresen folytatni fogjuk a fejlett szocialista társadalom építését. A szociális és a nemzetiségi elnyo­más, minden formájától mentesült társadalmunk a felszabadult munka társadalma. Ennek a társadalomnak szuverén ura és tényleges gazdája a dolgozó nép. A nép lelkiismeretes és áldozatkész munkája, cselekvő és kez­deményező részvétele az állam irá­nyításában és igazgatásában, az üze­mek és a községek ügyeinek nap nap utáni eldöntésében, a szocialista épí­tés sikereinek, két köztársaságunk, minden kerület, járás és falu fellen­dülésének alapja. Ez ma és a jövőben is a közös gazdaság gyarapításának és hazánk gazdagításának fő erőfor­rása. Az emberek mindennapos alkotó munkájában, a képviselőtestületek és a társadalmi szervezetek tevékenysé­gében szilárdul a munkásosztály, a szövetkezeti parasztság és az értelmi­ség, minden dolgozó réteg szövetsé­ge, két nemzetünknek és a hazáink­ban élő valamennyi nemzetiségnek, a kommunistáknak, a pártonkívüliek­­nek, a többi politikai párt tagjainak és az egész Nemzeti Frontnak egy­sége. Ez az osztályszövetség, ez az egység erőnk legnagyobb forrása, és egyúttal további sikeres előrehaladá­sunk záloga. Ez megnyilvánul a fo­gyatékosságok feltárását és leküzdé­sét, a társadalom fejlődése új utalnak keresését célzó igyekezetben is és kifejezése szocialista rendszerünk de­mokratizmusának. Mély meggyőződésünk, hogy a vá­lasztások egész előkészítése, lefolyása és eredményei kifejezik népünk egy­séges akaratát és elszántságát, hogy tovább halad előre a CSKP XVI. kong­resszusán kitűzött úton. A képviselő-testületek általános vá­­lasztását jelentős jubileumnak, Cseh« Szlovákia Kommunista Pártja megala­kulása 60. évfordulójának esztendejó­­ben tartjuk. A dolgozó nép а копи munista pártban a Nemzeti Front ve­zető politikai erejét látja, cselekvőén támogatja politikáját és összeforrott ezzel a párttal. Ennek mély gyökerei visszanyúlnak a nép történelmi ta­­pasztalataiba. A kenyérért és a muNo káért, a nemzeti létért, a szabadsá­gért és az állami függetlenségért, az új szociális szempontbői igazságos társadalom megteremtéséért vívott küzdelemben a kommunista párt min­dig a nép élén állt, rendíthetetlenül és megbízhatóan vezette. A CSKP XVI. kongresszusának tanácskozása ismét bizonyította, hogy a párt hű maradt hatvan évvel ezelőtti küldetéséhez. Csehszlovákia Kommunista Pártja leg­szentebb kötelességének tekinti a nép odaadó szolgálatát, hazánkban a szo­cializmus és a kommunizmus győzel­me érdekében végzett példaadó, áldo­zatkész munkáját, mindazoknak inter­nacionalista támogatását, akik a sza­badság és a béke viszonyai között az ember méltó életéért harcolnak. Eb­ből falkad a nép mély bizalma Is a párt politikája és az egész Nemzeti Front politikája iránt. A szocialista építés és a nép békés élete elválaszthatatlanul összefügg azzal, hogy a szocialista közösség­hez, a béke és a nyugodt munka nagy családjához tartozunk. Bizalom­mal tekintünk a jövőbe, s ennek alapját megbonthatatlan szövetségünk és sokoldalú együttműködésünk képe­zi leghűbb barátunkkal, a Szovjet­unióval. Az SZKP XXVI. kongresszu­sának merész céljaiban munkánkat ihlető és serkentő kútforrásra talá­lunk. Szocialista rendszerünk és Interna­cionalista politikánk alapozza meg biztonságérzetünket. Erre főleg mos­tanában gondolunk, amikor az Impe­rializmus reakciós erői Ismét a nem­zetközi helyzet kiélezésére és a lázas (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents