Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-02 / 18. szám

1981. mfijus 2. SZABAD FÖLDMŰVES 13 ;i-[ KOMPLEXUM FEJLESZTÉSE A CSKP XV. kongresszusán előirány­zott feladat — az önellátás fokozatos elérése a szemesek termelésében és az önellátás mértékének további nö­velése az élelmiszerek termelésében — a hetedik ötéves tervidőszakban is alapvető feladat marad. Az élelmisze­rek termelését növekvő mértékben kell biztosítani. Hazai forrásokból, a mezőgazdasági termelés hatékonysá­gának fokozása alapján. Ezeknek az igényes céloknak az elérésére inten­ziven ki kell használni a mezőgazda­sági-élelmiszeripari komplexum belső tartalékait, növelni kell a többi ter­melési ágazat részvételét és felelőssé­gét az élelmiszeripari termelés bizto­sításában. 1. A mezőgazdasági termelésben folytatni kell az egyes termelési sza­kaszok belterjesitését, a növényter­mesztés kiemelt fejlesztése mellett. A természeti és gazdasági feltételek­kel összhangban tökéletesíteni kell a termelés elhelyezését, el kell mélyí­teni az összpontosítást és a szakosí­tást. Erősíteni kell a mezőgazdasági irányító szervek, a mezőgazdasági vállalatok, a szakosított szolgáltató vállalatok és a termelőeszközöket szállító vállalatok felelősségét. Növel­ni kell a tudományos-kutatási alap részvételét e feladatok teljesítésében. A mezőgazdasági vállalatokban meg kell gyorsítani a tudományos-műszaki haladás kihasználását, következetesen és rugalmasan kell alkalmazni a gya­korlatban a tudományos kutatás be­vált ismereteit, s nagyobb mértékben kell érvényesíteni az élenjáró mező­gazdasági vállalatok tapasztalatait. Tökéletesíteni kell a tervezést és a vállalaton belüli szervezést, hatéko­nyabban kell érvényesíteni az önálló elszámolási rendszert, a vállalati és a személyi anyagi érdekeltségei. Eh­hez be kell fejezni a tervezés és az irányítás tökéletesített rendszerének kidolgozását és érvényesíteni kell azt a mezőgazdaságban. A hetedik ötéves tervidőszakban — a hatodik ötéves tervidőszakhoz vi­szonyítva — körülbelül 10 százalék­kal kell növelni a mezőgazdasági ter­melést, ezen belül 14—18 százalékkal a növénytermesztést. A növénytermesztésben teljes mér­tékben ki kell használni a termőta­lajt, intenzivebbé kell tenni a védel­mét, s rendszeresen kell növelni a talaj termőképességét. Törekedni kell a hozamok növelésére és stabilizálá­sára minden terménynél, javítani kell a növények tápanyagellátásának és védelmének a színvonalát, rendszere­sen kell csökkenteni a veszteségeket a termelési folyamatokban, a termé­kek raktározásánál és felhasználásá­nál. Gondoskodni kell róla, hogy a ga­bonafélék átlagos évi termelése el­érje a 11 millió tonnát, s a növekedés a hatodik ötéves tervidőszakhoz vi­szonyítva megközelítőleg 9 százalékos legyen. Intézkedéseket kell foganato­sítani a kukoricatermelés növelésére. Biztosítani kell a gabonaalappal való gazdálkodás szigorú követelményeinek érvényesítését. Gyorsabb ütemben kell fejleszteni a tömegtakarmányok termelését, amit a hatodik ötéves tervidőszakhoz vi­szonyítva 13—14 százalékkal kell nö­velni. Ehhez gondoskodni kell elegen­dő jó minőségű vetőmagról, főleg ez évelő takarmánynövények termeszté­sével, továbbá nagy teljesítményű be­takarító gépekről is, főleg a lejtős területek számára. A takarmánynövé­nyek kezelésénél és raktározásánál az energetikailag kevésbé igényes tartósítási eljárásokat kell érvényesí­teni. A szarvasmarhák tudományosan irányított takarmányozásánál szerzett ismeretek érvényesítésével a jelenlegi szinthez viszonyítva 10—15 százalék­kal jobban kell kihasználni a megter­melt takarmányokat. Növelni kell a gyümölcs- és zöld­ségfélék, valamint a burgonya ter­mesztését és felvásárlását, s fokozni kell a közvetlen szállítások volume­nét a belső piacra. Az eddigieknél aktívabban kell támogatni a kister­melői termelést, részben saját ellátá­sukra, részben pedig a piac ellátá­sára. Az ipari növények termesztésének növelésével és javításával ki kell bő­víteni a feldolgozó ipar nyersanyag­alapját. Javítani keli a helyzetet á külkereskedelemhez való viszonyulás­ban. Az olajos magvak termesztését és felvásárlását a hatodik ötéves terv­időszakhoz viszonyítva több mint fe­lével kell növelni. A cukorrépánál meg kell szüntetni a stagnálást a ter­melésben és a cukortartalom alakulá­sában. Ebben az irányban hatékony intézkedéseket kell foganatosítani és a hatodik ötéves tervidőszakhoz vi­szonyítva 12—15 százalékkal kell nö­velni a cukorrépa termelését. A kom­ló termesztését ötöd részével kell nö­velni. Az állattenyésztés szerkezetét a reális takarmányforrásokkal össz­hangban kell fejleszteni. A termelési növekményt elsősorban a szarvasmar­ha-tenyésztés fejlesztésével, az állatok termelőképességének növelésével kell elérni. Az abraktakarmányra igényes termelést csak olyan mértékben kell fejleszteni, ahogy azt az ellátás lehe­tővé teszi. Az ahraktakarmányok fo­gyasztásának csökkentésére jó minő­ségű takarmánykeverékeket kell ké­szíteni. Gondoskodni kell az elfoga­dott fehérjeprogram teljesítéséről, s fokozatosan meg kell valósítani az állattenyésztés biokemlzálási prog­ramját. Növelni kell az édesvízi ha­lak termelését. Gondoskodni kell a háziállatok te­nyésztésének további fejlesztéséhez szükséges gazdasági feltételek kiala­kításáról a háztáji gazdaságokban s a kistenyésztőknél, egyrészt az ön­ellátás bővítése céljából, másrészt pe­dig szerződéses hizlalásra, a piaci választék bővítése végett. 2. Az élelmiszeriparban 1965-ig tíz­tizenegy százalékkal kell növelni a termelést és körülbelül 12 százalék­kal a belkereskedelmi szállításokat. Minden szakágazatban gondoskodni kell a nyersanyagok magas fokú hasznosításáról, beleértve a mellék­termékeket is. Hangsúlyt kell helyez­ni a minőség javítására és a gyárt­mányfejlesztésre, fokozni kell az élel­miszerek tartósságát és tápértékét a vitaminokkal és más adalékokkal való dúsítás által. Ki kell szélesíteni és javítani kell a csecsemő- és a gyer­mektápszerek választékát. Fokozato­san csökkenteni kell a cukor terme­lési fogyasztását és be kell vezetni új diétás készítmények gyártását. Fej­leszteni kell az integrációt és a koo­perációs kapcsolatokat a feldolgozó ipar, a mezőgazdasági termelők és a kereskedelem között. 3. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum anyagi-műszaki alapjának fejlesztésében a szállításuk növekvő volumene mellett gondoskodni kell azok magas műszaki színvonaláról és komplex jellegéről is. A műtrágyák szállítását 8—16 százalékkal kell nö­velni, növelni kell továbbá a mész­tartalmú anyagok, a növényvédősze­­rek és biokémiai eszközök szállítását a növénytermesztés és az állattenyész­tés számára. Lényegesen jobban kell kihasználni az istállótrágyát. A beruházások volumene a mező­gazdasági-élelmiszeripari komplexum­ban körülbelül a *. ötéves tervidő­szak szintjén marad. Folytatni kell az öntözőrendszerek intenzív építését, és a lecsapolási munkákat. További fel­tételeket kell teremteni a mezőgazda­­sági termelés helterjesítéséhez a Ke­let-szlovákiai Síkságon. A növényter­mesztésben a beruházásokat a beta­karítási, a raktározási és a feldolgo­zási veszteségek csökkentésére kell irányítani. Az állattenyésztésben az eszközöket elsősorban a szarvasmar­ha-tenyésztés kapacitásainak bővíté­sére kell fordítani. Az élelmiszeripar­ban a beruházásokkal elsősorban a nyersanyagok hatékonyabb felhaszná­lását és a közélelmezés minőségét ja­vító szakágazatok termelését kell nö­velni, beleértve a hűtő- és fagyasztó kapacitások fejlesztését. Ehhez a tech­nológiai berendezések szállításával i* meg kell teremteni a feltételeket. A műszaki ellátottság javításáért a 7. ötéves tervidőszakban tízezer cél­tehergépkocsit, 6500 rakodógépet és 35 ezer traktort kell a mezőgazdaság­nak szállítani. Növelni kell a talaj­művelési eszközök, a vetőgépek és a takarmánynövények betakarítási gé­peinek szállítását is. Gondoskodni kell a további szükségletek fedezésé­ről, főleg a pótalkatrészekről és a csomagoló anyagokról. Fejleszteni és tökéletesíteni kell a mezőgazdasági termelési szolgáltatásokat. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztésére fordított esz­közöket maximális gazdaságossággal kell felhasználni. Jobban ki kell hasz­nálni a gépeket és a berendezéseket, s javítani a karbantartási munkák színvonalát. Növelni kell a trágya­félék és a mezőgazdasági vegyszerek, a takarmányfélék és az üzemanyagok felhasználásának hatékonyságát. A fóliasátrak széles körű kihasználása fontos feltétele a lakosság jobb zöldségellátásának Fotó: Növekedett a tejtermelés A szarvasmarha tenyésztés sikeres feflesztése a növendékállatok szakszerű gondozásán is múlik Fotó: Hoksza RÖVIDEN A Nemzetközi Cukorszervezet jelentése szerint a múlt év első nyolc hónapja alatt Kuba 5,95 millió tonna cukrot exportált az előzó évi 5,78 millió tonná­val szemben. A kiszállított mennyiségből 3,47 millió tonnát a Szovjetunió vett át. Növeke­dett a kubai cukor arab orszá­gokba történő kivitele is. Így Szíriába 22 ezer 273 tonnáról 74 ezer 669 tonnára, Irakba 64 ezer 283 tonnáról 119 ezer 298 tonnára, Algériába pedig 95 ezer 497 tonnáról 133 ezer 195 tonnára nótt a kivitel. (M. M.) A kubai mezőgazdasági dol­gozók 1980-ban rekordtermést értek el cítrancsból (grape­fruit). összesen hetvenezer ton­na gyümölcsöt takarítottak be. Ez a mennyiség az 1959. évi valóságnak hétszerese. Az ül­tetvények termőképessége az utúbbi években az új trégyafé­­leségek, valamint gomba- és ro­varölőszerek igénybevételével egyre növekedik. (HÍZ) Az ipari rendszerű tehéntartás kö­rülményei között számos olyan tulaj­donság ellenőrzésére van szükség, a­­melyek néhány értékmérő tulajdon­ságnak kiemelkedő jelentőséget ad­nak. Lényeges szempont az is, hogy napjainkban és a jövőben sem mond­hatunk le az állategyed, a tehén megfigyeléséről és értékeléséről. A termelőképesség ellenőrzése a tehén­állományok és az egyes szarvasmar­ha-fajták tervszerű javítását szolgáló alapvető intézkedés. Ennek során nyerjük ugyanis azokat az adatokat, amelyek segítségével az állatokat egy­részt származásuk, másrészt saját ter­melőképességük, esetleg Ivadékaik minősége szerint értékeljük. <J A tehén tenyészértékének, terme­lőképességének csupán a küllem és néhány különleges jellemvonás alap­ján történő elbírálása és meghatáro­zása nem teljesen kielégítő. Az álla­tok tenyészértékének helyes megálla­pításához sokkal megbízhatóbb ada­tokra van szükség. Főleg olyanokra, amelyeket teljesítményvizsgálatokkal állapítanak meg. Kizárólag a ponto­san és bizonyos időközökben rendsze­resen végzett termelőképességi ellen­őrzéssel szerezhetünk olyan adato­kat, amelyek alapján megbízhatóan értékelhetjük a teheneket. A termelőképesség ellenőrzésének gyakorlati jelentősége abban rejlik, hogy felkutathatjuk a kis tejtermelő­képességű és drágán termelő, továbbá a kiváló hasznosságú és olcsón ter­melő egyedeket. Ezért a termelőké­pesség! ellenőrzés nélkülözhetetlen segédeszköz a tenyésztésre alkalmas állatok kiválasztásához és a párosítást terv összeállításához. A tenyésztő- és nemesítőmunka eredményessége szempontjából fontos, hogy a termelőképességi ellenőrzés során az adatfelvételezés és nyilván­tartás rendszerét minden termelő üzemben helyesen alkalmazzák. A nemesítő- és tenyésztőmunka haté­konysága ugyanis elsősorban az adat­gyűjtés megbízhatóságától és szaksze­rűségétől függ. A tejtermelő nagyüze­mekben az egyedenkénti tejtermelés, a tejalkotőrészek közül pedig a zsír­­tartalom megállapítása fontos. Köztudott, hogy hazánkban a ter­melőképességi ellenőrzés megszerve­zése és végrehajtása az Állami Állat­tenyésztési Felügyelőség hatáskörébe tartozik. Ez irányítja a kerületi és járási állattenyésztési felügyelőségek útján a termelőképességi ellenőrzés teendőit. A körzeti állattenyésztési felügyelők havonta egyszer ellenőrző prőbafejéssel, tejelésellenőrzéssel ál­lapítják meg a tehenek tejtermelését. A tej zsírtartalmát a termelőképessé­gi ellenőrzés során vett arányos tej­­mintákból laboratóriumi kivizsgálás útján állapítják meg. MOLT ÉVI EREDMÉNYEK A CSSZSZK-ban tavaly a termelőké­pességi ellenőrzésekbe több mint 935 ezer tehenet soroltak. A tehenek át­lagos évi tejelékenysége 3238 kilo­gramm, a tej átlagos zsírtartalma 4,01 százalékos, a tejzsír mennyisége pe­dig százharminc kilogramm volt. Ez az 1979. évi valósághoz viszonyítva tehenenként hatvannyolc kilogramm tej- és három kilogramm tejzsírtöbb­­letet eredményezett. Szlovákiában a termelőképességi el­lenőrzésekbe sorolt tehenek átlagos évi tejtermelése 3155 kilogramm, a tef zsírtartalma 3,87 százalékos, a tej­­zsír menyisége pedig 123 kilogramm volt, ami az egy évvel korábbi való­sághoz viszonyítva tehenenként het­venkilenc kilóval több tejet, viszont 1 kilogrammal kevesebb tejzsírt Je­lentett. Habár a nyugat-szlovákiai kerületben a máit évben — az 19^9. évi valósághoz viszonyítva — az átla­gos évi tejelékenység 127, a tejzsír mennyisége pedig három kilogrammal csőikként, mégis a termelőképességi ellenőrzésekbe sorolt tehenek 3406 ki­­lologrammos évi tejeíékenységével a CSSZSZK kerületei közül a legjobb eredményt érte el. Az átlagos tejzsír­tartalom ugyanakkor 3,90 százalékos, a tejzsír mennyisége pedig 135 kilo­gramm volt. О 0 О A múlt évi termelőképességi ellen­őrzések eredményeiből arra következ­tethetünk, hogy a tejtermelés fejlesz­tésében nem használtuk ki az összes adott lehetőségeket. Különösen vonat­kozik ez a megállapítás a takarmá­nyozásra és a tartástechnológiára, ahol még továbbra is komoly fogya­tékosságok fordulnak elő. Ugyanak­kor meg kell jegyezni azt Is, hogy a nemesitől (keresztezési) program va­lóra váltása tovább folytatódott, ami­nek eredményeként — országos átlag­ban — részben növekedett a tehenek hasznossága. Fogyatékosságként csu­pán az emelhető ki, hogy a jelenleg használatos tenyészbikák genetikai képessége alapján az évi tejelékeny­ség nagyobb, az állatok kiválasz­tása pedig sokkal hatékonyabb lehe­tett volna... (blm) A növénytermesztés belterjesítése megkövetelt az öntözőberendezéseit nagyobb arányú alkalmazását Fotó: Kádek

Next

/
Thumbnails
Contents