Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-02 / 18. szám
1981. mfijus 2. SZABAD FÖLDMŰVES 13 ;i-[ KOMPLEXUM FEJLESZTÉSE A CSKP XV. kongresszusán előirányzott feladat — az önellátás fokozatos elérése a szemesek termelésében és az önellátás mértékének további növelése az élelmiszerek termelésében — a hetedik ötéves tervidőszakban is alapvető feladat marad. Az élelmiszerek termelését növekvő mértékben kell biztosítani. Hazai forrásokból, a mezőgazdasági termelés hatékonyságának fokozása alapján. Ezeknek az igényes céloknak az elérésére intenziven ki kell használni a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum belső tartalékait, növelni kell a többi termelési ágazat részvételét és felelősségét az élelmiszeripari termelés biztosításában. 1. A mezőgazdasági termelésben folytatni kell az egyes termelési szakaszok belterjesitését, a növénytermesztés kiemelt fejlesztése mellett. A természeti és gazdasági feltételekkel összhangban tökéletesíteni kell a termelés elhelyezését, el kell mélyíteni az összpontosítást és a szakosítást. Erősíteni kell a mezőgazdasági irányító szervek, a mezőgazdasági vállalatok, a szakosított szolgáltató vállalatok és a termelőeszközöket szállító vállalatok felelősségét. Növelni kell a tudományos-kutatási alap részvételét e feladatok teljesítésében. A mezőgazdasági vállalatokban meg kell gyorsítani a tudományos-műszaki haladás kihasználását, következetesen és rugalmasan kell alkalmazni a gyakorlatban a tudományos kutatás bevált ismereteit, s nagyobb mértékben kell érvényesíteni az élenjáró mezőgazdasági vállalatok tapasztalatait. Tökéletesíteni kell a tervezést és a vállalaton belüli szervezést, hatékonyabban kell érvényesíteni az önálló elszámolási rendszert, a vállalati és a személyi anyagi érdekeltségei. Ehhez be kell fejezni a tervezés és az irányítás tökéletesített rendszerének kidolgozását és érvényesíteni kell azt a mezőgazdaságban. A hetedik ötéves tervidőszakban — a hatodik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva — körülbelül 10 százalékkal kell növelni a mezőgazdasági termelést, ezen belül 14—18 százalékkal a növénytermesztést. A növénytermesztésben teljes mértékben ki kell használni a termőtalajt, intenzivebbé kell tenni a védelmét, s rendszeresen kell növelni a talaj termőképességét. Törekedni kell a hozamok növelésére és stabilizálására minden terménynél, javítani kell a növények tápanyagellátásának és védelmének a színvonalát, rendszeresen kell csökkenteni a veszteségeket a termelési folyamatokban, a termékek raktározásánál és felhasználásánál. Gondoskodni kell róla, hogy a gabonafélék átlagos évi termelése elérje a 11 millió tonnát, s a növekedés a hatodik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva megközelítőleg 9 százalékos legyen. Intézkedéseket kell foganatosítani a kukoricatermelés növelésére. Biztosítani kell a gabonaalappal való gazdálkodás szigorú követelményeinek érvényesítését. Gyorsabb ütemben kell fejleszteni a tömegtakarmányok termelését, amit a hatodik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 13—14 százalékkal kell növelni. Ehhez gondoskodni kell elegendő jó minőségű vetőmagról, főleg ez évelő takarmánynövények termesztésével, továbbá nagy teljesítményű betakarító gépekről is, főleg a lejtős területek számára. A takarmánynövények kezelésénél és raktározásánál az energetikailag kevésbé igényes tartósítási eljárásokat kell érvényesíteni. A szarvasmarhák tudományosan irányított takarmányozásánál szerzett ismeretek érvényesítésével a jelenlegi szinthez viszonyítva 10—15 százalékkal jobban kell kihasználni a megtermelt takarmányokat. Növelni kell a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a burgonya termesztését és felvásárlását, s fokozni kell a közvetlen szállítások volumenét a belső piacra. Az eddigieknél aktívabban kell támogatni a kistermelői termelést, részben saját ellátásukra, részben pedig a piac ellátására. Az ipari növények termesztésének növelésével és javításával ki kell bővíteni a feldolgozó ipar nyersanyagalapját. Javítani keli a helyzetet á külkereskedelemhez való viszonyulásban. Az olajos magvak termesztését és felvásárlását a hatodik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva több mint felével kell növelni. A cukorrépánál meg kell szüntetni a stagnálást a termelésben és a cukortartalom alakulásában. Ebben az irányban hatékony intézkedéseket kell foganatosítani és a hatodik ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 12—15 százalékkal kell növelni a cukorrépa termelését. A komló termesztését ötöd részével kell növelni. Az állattenyésztés szerkezetét a reális takarmányforrásokkal összhangban kell fejleszteni. A termelési növekményt elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésével, az állatok termelőképességének növelésével kell elérni. Az abraktakarmányra igényes termelést csak olyan mértékben kell fejleszteni, ahogy azt az ellátás lehetővé teszi. Az ahraktakarmányok fogyasztásának csökkentésére jó minőségű takarmánykeverékeket kell készíteni. Gondoskodni kell az elfogadott fehérjeprogram teljesítéséről, s fokozatosan meg kell valósítani az állattenyésztés biokemlzálási programját. Növelni kell az édesvízi halak termelését. Gondoskodni kell a háziállatok tenyésztésének további fejlesztéséhez szükséges gazdasági feltételek kialakításáról a háztáji gazdaságokban s a kistenyésztőknél, egyrészt az önellátás bővítése céljából, másrészt pedig szerződéses hizlalásra, a piaci választék bővítése végett. 2. Az élelmiszeriparban 1965-ig tíztizenegy százalékkal kell növelni a termelést és körülbelül 12 százalékkal a belkereskedelmi szállításokat. Minden szakágazatban gondoskodni kell a nyersanyagok magas fokú hasznosításáról, beleértve a melléktermékeket is. Hangsúlyt kell helyezni a minőség javítására és a gyártmányfejlesztésre, fokozni kell az élelmiszerek tartósságát és tápértékét a vitaminokkal és más adalékokkal való dúsítás által. Ki kell szélesíteni és javítani kell a csecsemő- és a gyermektápszerek választékát. Fokozatosan csökkenteni kell a cukor termelési fogyasztását és be kell vezetni új diétás készítmények gyártását. Fejleszteni kell az integrációt és a kooperációs kapcsolatokat a feldolgozó ipar, a mezőgazdasági termelők és a kereskedelem között. 3. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum anyagi-műszaki alapjának fejlesztésében a szállításuk növekvő volumene mellett gondoskodni kell azok magas műszaki színvonaláról és komplex jellegéről is. A műtrágyák szállítását 8—16 százalékkal kell növelni, növelni kell továbbá a mésztartalmú anyagok, a növényvédőszerek és biokémiai eszközök szállítását a növénytermesztés és az állattenyésztés számára. Lényegesen jobban kell kihasználni az istállótrágyát. A beruházások volumene a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexumban körülbelül a *. ötéves tervidőszak szintjén marad. Folytatni kell az öntözőrendszerek intenzív építését, és a lecsapolási munkákat. További feltételeket kell teremteni a mezőgazdasági termelés helterjesítéséhez a Kelet-szlovákiai Síkságon. A növénytermesztésben a beruházásokat a betakarítási, a raktározási és a feldolgozási veszteségek csökkentésére kell irányítani. Az állattenyésztésben az eszközöket elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés kapacitásainak bővítésére kell fordítani. Az élelmiszeriparban a beruházásokkal elsősorban a nyersanyagok hatékonyabb felhasználását és a közélelmezés minőségét javító szakágazatok termelését kell növelni, beleértve a hűtő- és fagyasztó kapacitások fejlesztését. Ehhez a technológiai berendezések szállításával i* meg kell teremteni a feltételeket. A műszaki ellátottság javításáért a 7. ötéves tervidőszakban tízezer céltehergépkocsit, 6500 rakodógépet és 35 ezer traktort kell a mezőgazdaságnak szállítani. Növelni kell a talajművelési eszközök, a vetőgépek és a takarmánynövények betakarítási gépeinek szállítását is. Gondoskodni kell a további szükségletek fedezéséről, főleg a pótalkatrészekről és a csomagoló anyagokról. Fejleszteni és tökéletesíteni kell a mezőgazdasági termelési szolgáltatásokat. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztésére fordított eszközöket maximális gazdaságossággal kell felhasználni. Jobban ki kell használni a gépeket és a berendezéseket, s javítani a karbantartási munkák színvonalát. Növelni kell a trágyafélék és a mezőgazdasági vegyszerek, a takarmányfélék és az üzemanyagok felhasználásának hatékonyságát. A fóliasátrak széles körű kihasználása fontos feltétele a lakosság jobb zöldségellátásának Fotó: Növekedett a tejtermelés A szarvasmarha tenyésztés sikeres feflesztése a növendékállatok szakszerű gondozásán is múlik Fotó: Hoksza RÖVIDEN A Nemzetközi Cukorszervezet jelentése szerint a múlt év első nyolc hónapja alatt Kuba 5,95 millió tonna cukrot exportált az előzó évi 5,78 millió tonnával szemben. A kiszállított mennyiségből 3,47 millió tonnát a Szovjetunió vett át. Növekedett a kubai cukor arab országokba történő kivitele is. Így Szíriába 22 ezer 273 tonnáról 74 ezer 669 tonnára, Irakba 64 ezer 283 tonnáról 119 ezer 298 tonnára, Algériába pedig 95 ezer 497 tonnáról 133 ezer 195 tonnára nótt a kivitel. (M. M.) A kubai mezőgazdasági dolgozók 1980-ban rekordtermést értek el cítrancsból (grapefruit). összesen hetvenezer tonna gyümölcsöt takarítottak be. Ez a mennyiség az 1959. évi valóságnak hétszerese. Az ültetvények termőképessége az utúbbi években az új trégyaféleségek, valamint gomba- és rovarölőszerek igénybevételével egyre növekedik. (HÍZ) Az ipari rendszerű tehéntartás körülményei között számos olyan tulajdonság ellenőrzésére van szükség, amelyek néhány értékmérő tulajdonságnak kiemelkedő jelentőséget adnak. Lényeges szempont az is, hogy napjainkban és a jövőben sem mondhatunk le az állategyed, a tehén megfigyeléséről és értékeléséről. A termelőképesség ellenőrzése a tehénállományok és az egyes szarvasmarha-fajták tervszerű javítását szolgáló alapvető intézkedés. Ennek során nyerjük ugyanis azokat az adatokat, amelyek segítségével az állatokat egyrészt származásuk, másrészt saját termelőképességük, esetleg Ivadékaik minősége szerint értékeljük. <J A tehén tenyészértékének, termelőképességének csupán a küllem és néhány különleges jellemvonás alapján történő elbírálása és meghatározása nem teljesen kielégítő. Az állatok tenyészértékének helyes megállapításához sokkal megbízhatóbb adatokra van szükség. Főleg olyanokra, amelyeket teljesítményvizsgálatokkal állapítanak meg. Kizárólag a pontosan és bizonyos időközökben rendszeresen végzett termelőképességi ellenőrzéssel szerezhetünk olyan adatokat, amelyek alapján megbízhatóan értékelhetjük a teheneket. A termelőképesség ellenőrzésének gyakorlati jelentősége abban rejlik, hogy felkutathatjuk a kis tejtermelőképességű és drágán termelő, továbbá a kiváló hasznosságú és olcsón termelő egyedeket. Ezért a termelőképesség! ellenőrzés nélkülözhetetlen segédeszköz a tenyésztésre alkalmas állatok kiválasztásához és a párosítást terv összeállításához. A tenyésztő- és nemesítőmunka eredményessége szempontjából fontos, hogy a termelőképességi ellenőrzés során az adatfelvételezés és nyilvántartás rendszerét minden termelő üzemben helyesen alkalmazzák. A nemesítő- és tenyésztőmunka hatékonysága ugyanis elsősorban az adatgyűjtés megbízhatóságától és szakszerűségétől függ. A tejtermelő nagyüzemekben az egyedenkénti tejtermelés, a tejalkotőrészek közül pedig a zsírtartalom megállapítása fontos. Köztudott, hogy hazánkban a termelőképességi ellenőrzés megszervezése és végrehajtása az Állami Állattenyésztési Felügyelőség hatáskörébe tartozik. Ez irányítja a kerületi és járási állattenyésztési felügyelőségek útján a termelőképességi ellenőrzés teendőit. A körzeti állattenyésztési felügyelők havonta egyszer ellenőrző prőbafejéssel, tejelésellenőrzéssel állapítják meg a tehenek tejtermelését. A tej zsírtartalmát a termelőképességi ellenőrzés során vett arányos tejmintákból laboratóriumi kivizsgálás útján állapítják meg. MOLT ÉVI EREDMÉNYEK A CSSZSZK-ban tavaly a termelőképességi ellenőrzésekbe több mint 935 ezer tehenet soroltak. A tehenek átlagos évi tejelékenysége 3238 kilogramm, a tej átlagos zsírtartalma 4,01 százalékos, a tejzsír mennyisége pedig százharminc kilogramm volt. Ez az 1979. évi valósághoz viszonyítva tehenenként hatvannyolc kilogramm tej- és három kilogramm tejzsírtöbbletet eredményezett. Szlovákiában a termelőképességi ellenőrzésekbe sorolt tehenek átlagos évi tejtermelése 3155 kilogramm, a tef zsírtartalma 3,87 százalékos, a tejzsír menyisége pedig 123 kilogramm volt, ami az egy évvel korábbi valósághoz viszonyítva tehenenként hetvenkilenc kilóval több tejet, viszont 1 kilogrammal kevesebb tejzsírt Jelentett. Habár a nyugat-szlovákiai kerületben a máit évben — az 19^9. évi valósághoz viszonyítva — az átlagos évi tejelékenység 127, a tejzsír mennyisége pedig három kilogrammal csőikként, mégis a termelőképességi ellenőrzésekbe sorolt tehenek 3406 kilologrammos évi tejeíékenységével a CSSZSZK kerületei közül a legjobb eredményt érte el. Az átlagos tejzsírtartalom ugyanakkor 3,90 százalékos, a tejzsír mennyisége pedig 135 kilogramm volt. О 0 О A múlt évi termelőképességi ellenőrzések eredményeiből arra következtethetünk, hogy a tejtermelés fejlesztésében nem használtuk ki az összes adott lehetőségeket. Különösen vonatkozik ez a megállapítás a takarmányozásra és a tartástechnológiára, ahol még továbbra is komoly fogyatékosságok fordulnak elő. Ugyanakkor meg kell jegyezni azt Is, hogy a nemesitől (keresztezési) program valóra váltása tovább folytatódott, aminek eredményeként — országos átlagban — részben növekedett a tehenek hasznossága. Fogyatékosságként csupán az emelhető ki, hogy a jelenleg használatos tenyészbikák genetikai képessége alapján az évi tejelékenység nagyobb, az állatok kiválasztása pedig sokkal hatékonyabb lehetett volna... (blm) A növénytermesztés belterjesítése megkövetelt az öntözőberendezéseit nagyobb arányú alkalmazását Fotó: Kádek
