Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-02 / 18. szám
1981. május 2. .SZABAD FÖLDMŰVES. .11 A tudományos-műszaki haladás érvényesítése népgazdaságunkban AZ ALAPKUTATÁS FELADATAI A csehszlovák tudomány feladata az új Ismeretek gyarapítása és a világ új tudományos Ismereteinek kihasználása a fejlett szocialista társadalom építésében. A kutatási kapacitásokat a döntő fontosságú tudományos-műszaki fejlesztési feladatokra összpontosítsuk, következetesebben használjuk ki a szocialista tudomány Integrációja nyújtotta lehetőségeket, és következetsebben érvényesítsük a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának új, hatékonyabb formáit. Az egyes tudományos ágazatokban a következőkre irányítsuk a kutatást: A fizikai tudományágakban mélyítsük el az alapismereteket az elektronika, a számítástechnika és a gépipar anyagi, technológiai és alkatrészgyártási problémáinak megoldása céljából, valamint a hatékonyabb energiatermelés, átalakítás és felhasználás érdekében. Fejlesszük a matematikai módszereket és eszközöket, valamint azok társadalmi gyakorlatban történő kihasználását. A föld- és űrkutatási tudományágakat a hazai ásványi nyersanyagbázis fejlesztésére, a kritikus feltételek közötti lelőhely-feltárás problémáinak megoldására, az ásványi nyersanyagok dúsításának és kihasználásának tökéletesítésére irányítsuk. Szolgáltassunk alapadatokat a vízforrásuk feltárására, védelmére és területi kihasználására, a légköri változások előrejelzésére, a környezetvédelmi és formálási problémák megoldására. A műszaki tudományokban teremtsük meg a speciális fém- és összetett anyagok fejlesztésének feltételeit. Mélyítsük el az igényes energetikai berendezések szerkesztéséhez szükséges mechanikai rendszerek működésének kutatását. A kémiai tudományokban mélyítsük el az anyag szerkezete és tulajdonságai közötti összefüggések ismeretét. Szolgáltassunk megfelelő adatokat az igényelt tulajdonságú új anyagok előkészítéséhez és az új, a hagyományostól eltérő technológiai folyamatok kifejlesztéséhez, különös tekintettel a hulladéknélküll gyártást, a nyersanyag- és energia takarékosságot, valamint a környezetvédelmet elősegítő technológiai eljárások kidolgozására. A biológiában mélyítsük el azokat az ismereteket, amelyek lehetővé teszik az élő organizmusok funkciójába történő ésszerű beavatkozásokat. Több alapadatot kell szolgáltatni az alkalmazott molekula- és genetikai kutatás, valamint az alkalmazott biológia, Illetve a blotoatallzis fermentáción és a biokatalízisen alapuló eljárások számára. További biológiailag aktív anyagokat készítsünk elő egészségügyi, mezőgazdasági és élelmiszeripari kihasználásra. A biológiai-mezőgazdasági, erdészeti és ökológiai tudományágakat az organizmusok fejlődése törvényszerűségeinek megismerésére kell ösztönözni. A kutatásokat a talaj termőképességének fokozására és a talajvédelem növelésére, a civilizációs folyamatnak a bioszféra erőforrásaira történő hatásai megismerésére, valamint a környezetvédelmi és formálási módszerek tökéletesítéséhez szükséges alapadatok megszerzésére kell irányítani. Mélyítsük el a növényi és állati szervezetek termelőképességét befolyásoló tényezők ismeretét, s járuljunk hozzá e szervezetek betegség és kártevők, valamint az egyéb nem kívánatos külső hatások elleni védelemhez. A társadalomtudományokban a többi szocialista országgal szorosan együttműködve elemezzük a hazánkban és a világban végbemenő társadalmi jelenségeket, az alkotó marxista —leninista elveket. Teremtsük meg a párt programtevékenysége fejlesztéséhez szükséges feltételeket, miközben figyelmünket társadalmunk további gazdasági és szociális fejlesztésének döntő fontosságú feladataira összpontosítjuk. A TUDOMANYOS-MOSZAKI FEJLESZTÉS FELADATAI Az irányítás minden szintjén szerves kapcsolatot kell teremteni a műszaki fejlesztés terve és a népgazdasági terv többi része, főleg a termelési terv, a műszaki-tervezési munkák terve és az állóeszközök újratermelési terve között. Az eddiginél jobban kell gondoskodni arról, hogy a termelésigazdasági egységek és a vállalatok ötéves tervei a műszaki fejlesztés tervének és a fejlesztési eredmények gyakorlati alkalmazásának a feladataiból induljanak ki. A gyártás kezdetétől számítva sokkal gyorsabban kell elérni az új termékek gyártásának tervezett volumenét, s egyúttal meg kell szüntetni a műszakilag elavult termékek gyártását. Kifejezőbb mértékben kell növelni az új termékek, az I. minőségi osztályba tartozó termékek és a legjobb műszaki-gazdasági paramérptű termékek részarányát a termelés teljes volumenében. Az új termékek gyártásánál és az új technológiai eljárások bevezetésénél előnyben kell részesíteni a minimális beruházási és devizaigényű akciókat, valamint az olyan akciókat, amelyek a legkedvezőbb feltételeket biztoszítják a termelés mennyiségi és minőségi szempontjából szükséges fordulat eléréséhez, s a világpiacon való érvényesüléshez. A kutatási és a fejlesztési munkákat elsősorban a következő feladatok megoldására kell irányítani: — olyan új termékek és technológiai eljárások kifejlesztésére, amelyek lehetővé teszik a tüzelőanyagok és az energia, valamint a fémek, a többi nyers- és alapanyag nagyobb ikihozatalú és takarékosabb felhasználását; — jelentős szerkezeti változások végrehajtására, főleg az elektronika és különösen a mikroelektronika fejlesztésének gyorsítására, ami az automatizálás alapját képezi az iparban, a közlekedésben, a távközlésben, a mezőgazdaságban és további területeken, továbbá a gépgyártás háttéripari szakágazatainak, főleg a hidraulika gyorsított ütemű fejlesztésére; — a petrolkémiai végtermékek hatékony gyártására, a magas műszaki színvonalú vegyipar fejlesztésére, főleg a speciális polimerek, a gumi és műanyagipari vegyszerek, festő- és mázolóanyagok, mezőgazdasági vegyszerek és csomagolóanyagok gyártására; — mindennemű másodlagos nyersanyag intenzív kihasználására; — e termékek, főleg a gépek, a berendezések, valamint a gépipari fogyasztási cikkek használati értékének, élettartamának növelésére, a gyártmányfejlesztés meggyorsítására, s olyan haladó műszaki-gazdasági paraméterek elérésére, amelyek lehetővé teszik világpiaci érvényesülésüket; — a termelési folyamatok, gépsorok és gyártó részlegek magasabb fokú gépesítésére, automatizálására és robotosltására, a gépek és berendezések, a laboratóriumi és az ellenőrző műszertechnika intenzívebb kihasználására, valamint az irányítási rendszerek kihasználására a technológiai folyamatok vezérlésére az iparban, az építőiparban, a közlekedésben, a távközlésben és a mezőgazdaságban; —• az anyagmozgatás gépesített és automatizált módszereinek szélesebb körű elterjesztésére, beleértve az ipari robotok és manipulátorok alkalmazását; —' a raktárgazdálkodás ésszerűsítésének progresszív megoldására, a tipizált és egységes csomagolórendszerek elterjesztésére; — a hatékony nagyüzemi technológiai eljárások fejlesztésére a mezőgazdaságban, a nemesítésre és a biokemizálásra a növénytermesztés és az állattenyésztés szakaszán, az erdőgazdaság és a vízgazdálkodás ésszerűsítésére, a környezetről való gondoskodás fokozására; — a diagnózis-megállapítás, a gyógykezelés és a megelőzés új módszereinek bevezetésére, a legfontosabb betegségeknél, valamint újabb hatékony gyógyszerek gyártásának a bevezetésére. A kutatási és fejlesztési alap erőit és eszközeit a legjelentősebb feladatokra kell összpontosítani, elsősorban a műszaki fejlesztés állami tervére, hogy lényegesen lerövidüljön az új megoldásokra fordított idő, s Így meggyorsuljon a kutatás-fejlesztés-termelós-felhasználás egész körfolyamata. Idejében meg kell teremteni a feltételeket a kutatási és fejlesztési eredmények érvényesítéséhez a termelésben és a társadalmi gyakorlat más területein, s igy lényeges mértékben le kell rövidíteni a megoldás befejezése és a gyakorlati alkalmazás elkezdése közötti időt. Le kell állítani azokat a kutatási és fejlesztési munkSkat, amelyeknél távlatilag sincsenek biztosítva a feltételek az eredményeik kielégítő gyakorlati érvényesítéséhez. Annak érdekében, hogy erősödjenek a kapcsolatok az alap- és az alkal-HELYREIGAZITÄS Lapunk 17. száma 11. oldalán közölt „Negyedszázada a termelés szolgálatában“ című cikkünk első és második bekezdésébe a szerző hibáján kívül sajnálatos hiba csúszott. A kéziratban leadott szöveg helyesen Így hangzik: Első bekezdés: „A társadalmi előrelépés utóbbi éveiben tudatosítottuk, hogy az extenziv módszerek nem segítői, hanem gátlói gazdasági felemelkedésünknek .. .* Második bekezdés: „Az immár huszonöt éves gazdag partneri múltra visszatekintő modrai Szőlészeti és Borászati Kutató Állomás.. A sajnálatos hibákért olvasóink elnézését kérjükl mázott kutatás között, fokozni kell a CSSZTA, az SZTA, a főiskolák és a kutatóintézetek munkahelyeinek az együttműködését a szakágazatok központi szerveivel és a vállalati kutatási munkahelyekkel. A nemzetközt tudományos-műszaki együttműködésben elsősorban azoknak a problémáknak a megoldáséra kell Irányítani a figyelmet, ahol a kutatási és fejlesztési munkák befejezése után termelési kooperációra. Illetve termelési szakosításra kerül sor, továbbá a tudományos-műszaki együttműködés magasabb formáira, vagyis a szerződéses együttműködésre és a közös kutatási kollektívák kialakítására. A licencek vásárlását elsősorban ai állami célprogramok biztosítására, a Jelentős gyártmányfejlesztési feladat tok gyors megoldására, valamint azon termékek gyártásának elsajátítására kell összpontosítani, amelyek gyakorlati tulajdonsága magas műszaki szia* vonalú. Sokoldalúan kell fejleszteni az fljí* tők és feltalálók mozgalmát, mint a tudományos-műszaki fejlesztés elválaszthatatlan részét. Arra kell tőre« kednl, hogy növekedjék a találmányok, a felfedezések és az újítási javaslatok érvényesítésével gyártott termékek, Illetve az általuk tökéletesített technológiai folyamatok részará* nya Г" a bizalom Ara A CSKP KB 1974. évi májusi plénuma a szocialista mezőgazdaság, s azon belül a növénytermesztés igéifyes népgazdasági feladatainak az elemzésével párhuzamosan egyebek között azt is nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a kemizátás a növénytermesztés belterjesítésének leghatékonyabb módszere, ezért a tápanyagpótlásban mindenhol szabad utat kell kapnia a tudományos ismereteknek. Ennek a gyakorlatban való megvalósítását a pártplénum az agrokémiai vállalatok hálózatának gyors ütemű kiépítésében, fokozatos kompietizálásának halaszthatatlan szükségszerűségében, valamint a szaktanácsadó szolgáltatás fokozatos elmélyítésén szabta meg. A közelmúltban a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Agrokémiai Vállalat telepén megszervezték az új technika napját. A mezőgazdasági, valamint más vállalatok szakembereinek bemutatták a növényvédelem leghatékonyabb módszereit és généit. Ebből az alkalomból dr. Miklós Tibor igazgatóval és Antal István üzemgazdásszal folytattam beszélgetést. Mindketten megerősítették, hogy az 1976. októberében alakult vállalatnak a kétmillió koronáig terjedő beruházási akció keretében — a mezőgazdasági üzemek oénzögvi támogatásával — épült fel a telephelye. Alapeszközeinek az értéke ma már meghaladja a ttzennégvmillló koronát. Színvonalas és bizonyos mértékekig ütőképes, azonban nem komplett gépparkja van a vállalatnak. fgv a komplex gépsorok kialakítása és üzembehelyezése még lehetetlen, s emiatt a feladatok végzése sem eléggé rugalmas. A jövőben tehát halaszthatatlanul szükséges a hiányzó — kotnnletizáló — gépek és eszközök beszerzése, mert csak ezeknek a közbeiktatásával növekedhet lényegesen a termelékenység. Az agrokémiai vállalat évente — szerződésre — kllenc-tfzezer hektáron mfitrágvézza a mezőgazdasági üzemek földjeit. A csepnfolvős NPK műtrágyát pedig 8—7 ezer hektáron juttatta ki, ugyanakkor 8—10 ezer hektáron földi, 53 ezer átiaghektáron meg repülőgépekkel végez növényvédelmi munkát. A két vezető dolgozó megemlítette azt is, hogy egyedül a mezőgazdasági tagüzemektől függ, hogy az agrokémiai vállalat bővítse tevékenységét. A múlt évben például a mezőgaz dasági tagüzemek csak kismér téfcben vették igénybe a válla lat szolgáltató tevékenységét Ez az igény sajnos csak négy ven százalék erejéig teriedt ki Emiatt a vállalat vezetőségének a hátramaradó hatvan százalék kapacitásra más, vagyis nem a tagüzemekben kellett munkát keresnie. Ez részben azzal magyarázható, hogy a járás mezőgazdasági üzemei a tálát tápanvagnótlását, s a növényvédelmet túlsúlyban még maguk, vagyis saját kapacitással végzik, meg aztán az agrokémiai vállalat jövel később formálódott ki, mint- például a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek. Ezért nem volt idete a bizonyításra, vagyis kivőlé munkával a tekintély megszerzésére. Minden esetre ésszerű lenne, ha az agrokémiai vállalat a tagflzemekben kihasználhatná a telies kapacitást, de nemcsak szórványosan az idényben, hanem az egész évben. A vállalat legutóbbi elnökségi tanácskozásán úgy határoztak, hogy a járás mezőgazdasági üzemel a továbbiak során már nem fejlesztik saját kemizáclós tevékenységüket, hanem az Igényes munkát fokozatosan átruházzák az agrokémiai vállalatra. Járási méretben a vállalat négy, egyenként húszezer hektáros növényvédelmi körzetet alakított, egy-egy jól képzett szakemberrel. A körzetben ezek a szakemberek irányítják a növényvédelmi teendőket. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy 80 ezer hektáron a válalatnak nehéz bizonyítania. Ezért halaszthatatlanul szükséges, hogy a szolgáltató tevékenységet a fokozatosság elve szerint egy-egy kisebb körzetben komplex módon érvényesítse, mert igy részletekig menően mérhető és értékelhető munkájának a hatékonysága Tulajdonképpen tekintélyt csak így szerezhet és öregbítheti jó hírnevét. A központi telepen hat darab, egyenként 2760 köbméteres tartályt készítenek —. keverőberendezéssel együtt — a cseppfolyós műtrágya tárolására. Ez a fontos beruházás négy és félmillió korona költséggel készül. A hetedik ötéves tervidőszakban, pontosabban 1983-ban huszonhárommillió koronás beruházási kerettel megkezdik egy korszerű agrolaboratórlum és több járulékos beruházás kivitelezését, s a jövö zenéje, hogy az agrokémiai vállalat teljes kompenzálásával az alapeszközök összértéke elérje a nyolcvan-százmillió koronát. A vállalat ebben az évben terv szerint 9,7 millió korona értékű forgalommal számol. Ha azonban a mezőgazdasági tagüzemeik jobban Igényelnék saját vállalatuk szolgáltatását, mint eddig, akkor a gépeket és a berendezéseket optimális mértékben kihasználhatnák, s ez jelentősen növelné a vállalat forgalmát. Saját érdekükben kellene kihasználni ezt a lehetőséget, mert nem kevesebbről, mint az elosztható jövedelem növekedéséről van sző. A műit évben például egymillió kétszáznyolcvannégyezer korona volt a vállalat elosztható jövedelme, a mezőgazdasági üzemek azonban ezt az összeget a tagsági illeték növelése címén a vállalat rendelkezésére bocsátották, hogy használja fel az alapeszközök kompletizálásában. Távlati elképzeléseik szerint alsó és felső Csallóközben, vagyis nagymegyeri (Galovo) és a somorjai (Šamorln) körzetben a 8. ötéves tervidőszakban komplett agrokémiai részleget építenek műtrágya és vegyszer tárolókkal, továbbá más létesítményekkel. Amint látjuk, a dunaszerdahelyi agrokémiai vállalat is fokozatosan épül, izmosodik, gépparkja és termelési alapja gazdagodik. Szükséges tehát, hogy minőségi munkával tekintélyt szerezzen, kézzelfoghatóan bizonyítsa be, hogy közreműködésével javul partnerei termésátlaga. A vállalat munkaközösségének persze tudatosítani kell, hogy abban a járásban, amelynek mezőgazdasága eddigi termelési eredményeivel országos, sőt európai hírnévnek örvendő színvonalat ért el, nem könnyű a partneri szolgálat. Ez azt jelenti, hogy a iárás mezőgazdaságának a vállalat közreműködésével az eddiginél iobb eredményt kell elérnie. Tulajdonképpen ez a feltétlen bizalom éra. HOKSZA ISTVÁN
