Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-05-02 / 18. szám
Akifutóban tartott tyúkok zöldet és rovarokat is fogyasztanak, ezért módosul az áprilisban említett, szükséges tápanyag-arány. Mivel a takarmányok értéke a tyüktartási költségeknek mintegy kétharmadát képviseli, kifizetődik gondulni a takarmányozás ésszerűsítésére. Az őrleményeket (dara, liszt) lehetőleg keverék formájában adagoljuk. A keverék lehet száraz (előnye, hogy önetetőben adagolható) vagy nedvesített. A lágyelpséget mindig közvetlenül etetés előtt kell elkészíteni, lehetőleg víz hozzáadásával, mert a tej gyorsan romlik. A tejet inkább víz helyett kínáljuk tyúkjainknak. A lágyeleség mórzsás szerkezetű legyen, mert különben ráragad az állatok csőrére. A nedvesített eleséggel több a munka, de adagolása előnyösebb, mert kedvezően hat a növekedésre, a súlygyarapodásra és a tojástermelésre. Jó, ha naponta egyszer kevés zöldet is keverünk a lágyeleségbe. A tojók napi adagjának fele (50—55 g) szemes, fele pedig keverék legyen, és persze kb. ötven gramm nedvdús takarmányt is adagoljunk (saláta, csalán, here). A csirkék számára akkora etetőt kell beszerezni, hogy valamennyien hozzáférjenek az eleséghez. A füves kifutóban tartott csirkék eledelébe is keverjünk zöldet, mert a kifutó növényzete idővel elöregszik, s ezt a csirkék nem bírják lecsipegetni. Az elvénült fű egyébként is nagyon kevés vitamint tartalmaz. Időnként mérjünk meg válogatás nélkül 15 — 30 csirkét, s az átlagos tömeg (súly) alapján ellenőrizzük, milyen a gyarapodás. Ebből következtethetünk a takarmányozás helyességére. A tipikusan tojófajtáknál a jércéknek tíznapos korban 60, harmincnapos korban 230, az ötvenedik napon 450, a hetvenediken 700, a kilencvenediken pedig legalább 900 grammot kell nyomniuk. A kettős hasznosítású, illetve a pecsenyefajtáknak ettől lényegesen nehezebbeknek kell lenniük. A gyöngytyúk csirkéit 6—8 hetes korban búzakorpával és húsliszttel kevert burgonyával, később búzaocsuval tápláljuk. Természetesen zöldet, grittet és homokot is kell kínálnunk nekik. Eleinte kétóránként, később naponta négy-öt alkalommal etetjük őket. A kéthetes csibék már nem olyan érzékenyek a hidegre és az erős napsütésre, viszont még ilyenkor sem szabad kiengedni őket a nedves fűbe. A szabad levegőn tartózkodás szilárdítja a kispulykák egészségi állapotát. A kifutót két részre osztva hasznosítjuk: hetenként váltva az egyiket kaszáljuk, a másikban az állatokat tartjuk. Ha nincsen füves kifutónk, a napi adaghoz frissen aprított zöldtakarmányt is kezdve az adaghoz főtt burgonyát, zabot, árpát és kukoricát adhatunk, az összmennyiség egyötöd-egytized részének megfelelő mennyiségben. A kiskacsák a negyedik-hatodik héten fejlődnek a leggyorsabban. A tenyészkacsák még most is tojnak; a száraz eledelt szétszórják, rosszul hasznosítják, ezért a tojókat Inkább nedvesített keverékkel etessük. A lúd kevesebb fehérjét igényel, mint a tyúkfélék. Az első héten a kedvező fejlődéshez a kislibáknak 17 százalék emészthető fehérjére van szükségük. Május a kisállattenyésztésben adagoljunk. Az állatok viselkedéséből, ürülékének milyenségéből és a tollasodás mértékéből a takarmányozás helyességére következtethetünk. A második héten a hátat, az oldalakat és a törzset borító pihék helyén kifejlődik a tollazat, a harmadik héten pedig kinőnek a faroktollak. A helyesen etetett pipák tollasodása a nyolcadik héten befejeződik. A szakemberek közül sokan állítják, hogy azok a tenyésztők járnak el helyesen, akik a pipákét hathetes korig naponta nyolcszor, nyolchetes koruktól kezdve pedig naponta négyszer etetik. A száraz vagy nedvesített keverékekhez zöldet és tejipari melléktermékeket is kell adni (a zöldtakarmány egyharmadát hagymaszárral pótolhatjuk). A szemeseket is mindig keverve kínáljuk. A lágyeleségből anynyit adjunk, amennyit az állatok 20—30 perc alatt elfogyasztanak. A fiatal kacsapipék részére búza-, kukorica és zabdara, valamint búzakorpa felhasználásával készítünk — vízzel nedvesített — lágyeleséget. Ha van, adhatunk főtt kölest vagy árpagyöngyöt is. A második héten 30 százalék kukoricadaráből, 60 százalék búza-, árpa- vagy zabdarából és 10 százalék vérvagy hallisztből készítünk nedvesített eleséget, körülbelül 10 százalék zöldtakarmány hozzáadásával. A harmadik héttől Varga László felsőpéli kisállattenyésztő tavaly nanran р«я--эеnyenyulat értékesített. Az idén legalább százat szeretne szerződéses alapon felnevelni Fotó: .—bor A hatodik hétre ez az igény 12 százalékra csökken. Ha az összmenyiség egyötödét állati eredetű fehérjéik formájában adagoljuk, akkor állataink kevesebb fehérjével is beérik. Zárt tartás esetén a kislibákat gabonafélékkel, állati eredetű takarmányokkal (háromhónapos korig!) kapás- és zöldtalkarmányokkal, valamint ásványi kiegészítőkkel etetjük. Az állatok kéthetes korig 4, négyhetes korig 7, később pedig egy liter vizet igényelnek, természetesen naponta és darabonként. A kifutóban tartott állatok számára a medence vizét naponta cseréljük ki. A medencét úgy építsük meg, hogy egy állatra számítva körülbelül húsz-huszonöt liter vizet tárolhassunk benne. A napi adagot úgy állítsuk öszsze, hogy az átlagos súlygyarapodás 5—7 dkg legyen. A galambfiókák általában a 17—18-ik — hűvösebb időben a 19-ik — napon kelnek kt. Az első 5—6 napon a szülők felváltva tápláljálk őket (begytej), később puhított gabonamagvakat is keverve a fehéres színű pépbe. A gondozott fiókák rendkívül gyorsan fejlődnek; a Il ik napon már tízszer olyan nehezek, mint a keléskor voltak. A gyűrűzésre a 7—9-ik napon kell sort keríteni, amikor egyúttal a fészket is ajánlatos kitisztítani és friss alommal (fűrészpor, szecskázott szalma) kibélelni. A fűrészporhoz tanácsos kevés rovarirtó szert keverni. A nyúltenyésztők az ellést követő második napon vizsgálják meg az almot. A halva született vagy elpusztult, esetleg életképtelen fiókákat távolítsák el. A fölös számú fiókákat lehetőség szerint adják dajkaságba más anyáknak, de a két anyától származó ivadékok között három napnál nagyobb korkülönbség ne legyen. Ha a világrajött fiókák elpusztulnak, az ellést követő napon a nőstényt pároztassuk be. A fiókák fejlődésének két válságos időszaka van, amikor fokozott az elhullási veszély. Az első Időszak a ellés utáni harmadik nap körül, a második az elválasztás után jelentkezik. Az elválasztás §—8 hetes korban történjen. A bárányok akkor fejlődnek szépen, ha sokáig szophatnak. 10—12 hetes korban válasszuk el őket az anyjuktól. A növendék jerkék és ürük takarmányozására továbbra Is nagy gondot kell fordítani. Ha módunkban áll, legeltessük őket. A tél közepén született bárányokat májusban, de legkésőbb júniusban tanácsos az anyákkal egyidőben megnyírni, nehogy a felnőtt állatok által elhullajtott élősködők megtelepedjenek a fiatal állatok bundájában. A kecskék tejtermelése akkor a legjobb, ha tél végén ellenek, mert a tavaszi zöld hatására ismét „frissfejősök“ lesznek. A nyáron ellök viszont tél elején gyorsan elapadnak. A növendékek nagyon hajlamosak az angolkórra, ezért ügyeljünk arra, hogy mész, foszforsav és D-vitamln kellő mennyiségben legyen a táplálékukban. A kecskéket körültekintően ápoljuk, gondozuk: ez nem csak a jó egészségi állapot megőrzése, hanem a tej tisztasága szempontjából is fontos. Koszi Molnár Ferenc ййпеви-ItöLASZBLUHIÍ Kérdés: Kertemben a folytontermő szamócát minden évben ellepik a gyomok. Milyen gyomirtó szer használatát javasolják? B. I., S. Válaszunk: Alapelv, hogy a kertben •— főleg gyomirtásra — a lehető legkevesebb vegyszert használjuk. Ajánlhatjuk a Betanalt, főleg a kétszikű gyomok ellen. A készítményből egy árra négy liter vízben 0,6—0,8 decit kell kijuttatni, lehetőleg 15—25 C- fok közötti hőmérsékleten. Ha hidegebb van, akkor hatástalan, ha viszont melegebb, akkor perzsel. A gyomok 2—4 valódi leveles fejlettsége idején 0,6 ded Betanalt és 2 dkg Venzárt lehet kipermetezni, ugyancsak négy liter vízben. A szerkombináció fiatal ültetvényben is használható, három héttel a telepítés után. Némely fajtáknál (Senga Sengana, Surprisse des Halles) a Gesagard 50, Selektin és Gesatop 50 (Simazin 50 WP), illetve a Herbex Is alkalmazható (egy árra 2 dkg szer + 4 liter víz). A Simazin tudtommal kapható, a többit a kertészkedők alapszervezetén keresztül lehet beszerezni. 1 t I i О Mennyi vizet iszik a lúd? Sokat, nagyon sokat. A lúd lassan, de gyakran iszik s közben körülbelül másfélszer vagy kétszer annyi vizet fogyaszt, mint élelmet. Sőtl A felnőtt állatoknál ez ez arány 5:1 is lehet. A kísérletek során bebizonyosodott, hogy egy 5,5 kg-os lúd naponta legalább 1,5—2,5 liter vizet fogyaszt 1 Kádeik Gábor felvétele ^a/ww»/4/vwwvw<A^a^wvwNAa/vwwvwwvvwwwv óvjuk a mékeket! A méhek a kertészkedők hasznos, nélkülözhetetlen segítőtársai. Nem csupán az idegen megporzású gyümölcstermő növények (alma, körte, cseresznye stb.) megporzásában van nagy szerepük, hanem az önmegporzó fajok és fajták — beleértve a ribizlit is — hozamnövelésében is a segítségünkre vannak. A termelés eredményesebbé tétele érdekében a mezőgazdasági nagyüzemek szerződőst kötnek a méhészekkel, és megfizetik a fáradozásukat, hogy a méhcsaládok vándoroltatásával elősegítsék a tökéletes megporzást. A méhek a házikertek és a kertíelepek növényeinek megporzásában is felbecsülhetetlen értékű munkát végeznek, bár mi, kertészkedők ezért a szolgáltatásért nem fizetünk. Éppen ezért több mint hálátlanság, ha a vegyszeres növényvédelem során a méhekre való tekintet nélkül járunk el. A méhek védelméről szóló törvényerejű rendelkezés értelmében a méhek pusztulását okozó személy köteles megtéríteni a méhész kárát. Ha tudatosítanánk, milyen hasznot jelent számunkra a méhek szorgalma, a kiskertekben soha nem szabadna úgy permeteznünk, hogy kárt tegyünk a inéhekben. Mindennapi munkánk során sokféle vegyi készítményt használunk, olyanokat is, amelyek a méhekre nézve mérgezőek. Ez az adott vegyszer csomagolásán mindig fel van tüntetve. A méhek számára mérgezőnek vagy károsnak nyilvánított készítményekkel csak a késő délutáni órákban szabad permetezni, amikor a méhek már nem röpködnek. Nem beszélve arról, hogy az ilyenkor kijuttatott permetanyag is sokkal hatékonyabb, hiszen a permet lassabban szárad meg a növényzeten. A tűző nap hatására a permetlé hamar elpárolog, a hatóanyag koncentrálódik és égési sebeket okoz a lombozaton. Téves az a nézet, hogy a nem virágzó növényeket bármikor permetezhetjük, a mellekben nem teszünk kárt. A méhek nem kizárólag nektárt és virágport gyűjtenek, de vizet is, amiből aránylag sokat igényelnek, főleg áprilistól—júliusig. Már pusztán ezért is ismernünk kéne a méhek számára káros vegyszereket. A rovarok irtására használt permetanyagok általában a méhekre nézve is károsak. Ezek közé tartozik a Metation, az Anthio, a Fosfotion, az Arafosfotion, a Soidep, az Ultracid és a Phosdrin. Ugyancsak károsak a kertészkedők számára kevésbé hozzáférhető Azodrin, Birlane, Dimecron, Gardona, Actellic, Basudin, Ekalux, Lebayeid, Nexagon, Nexion, Primicid, Tinox, Wofatox, Bi 58, Gusathion, Terrasytam stb. elnevezésű készítmények. A klórtartalmú szénhidrogének közül már kevés van forgalomban (Aldrin, Despirol, Gamacid, Lindán, Melipax, Pentac, Thiodan), viszont az Unden, a csupán károsnak tartott Pirimor, a Mesurol, a Furadan, az Élőerőn és a Gruneton is nagy pusztítást végezhet a méhek között. Sőtl A télvégi lemosó permetezéshez ajánlott Nitrosan és Arborol is megöli a melleket, ha történetesen a tisztuló repülés idején permetezünk. A méhek tisztuló repülésére napos időben kerül sor, amikor a hőmérséklet megközelíti a 10 C-fokot. Erre néha februárban, máskor csak márciusban kerül sor. A méhek leszállnak a fákra vagy a földre, hogy megpihenjenek, mi pedig bepermetezzük vagy megmérgezzük őket az ágakon és a földön levő friss permettel. A gombabetegségek ellen használatos készítmények, bármi is legyen a hatóanyaguk, a méhekre nézve nem mérgezőek (Kuprikol, Sulikol, Sulka, Polybarit, Thiovit, Benlate, Bavistin, Fundazol, Topsin, Ditliane, Ferbem, Perozin, Polyram, Orthocid, Euparen stb.). Ugyanez elmondható a Delanról, a Karatheneról és a hasonló szerekről. Kivételt képez a Morestan, amely a mérgező szerek közé tartozik. A levélen keresztül ható gyomirtók (Arboricid, Dikotex, Legumex, Gramoxone, Regióne, Travex) a méhek számára mérgezőek, viszont a gyökéren keresztül hatóak (Gesagard, Gesaprim, Gesaran, Herbex, Hungazin, Semeron, Simazin, Zeazin stb.) bármikor kipermetezhetők, hiszen a méhekre nincsenek káros hatással. Halíí ]. oklevese technikus Nem kell az alma ? Vidékünkön tavaly kedvezett az idő a gyümölcstermelőknek, meg persze a fákat is nagy körültekintéssel ápoltuk, így nagyon sok almánk termett. A bő termés fölötti örömünk egykettőre lelohadt, mert sok gondot okozott az értékesítés. A jabloncai és körtvélyesi felvásárlók összesen 630 tonna hullott almát forgalmaztak. Ebből 240 tonnát az NSZK-ba exportáltak. De ezzel ki Is merültek a lehetőségek. Kidobni sajnáltuk, hát szépen elraiktároztuk a termést. Az idén tavasszal a rimaszombati (Rimavská Sobota) konzervgyár felvásárolt kisebb mennyiséget kompótnak, de március óta senkinek sem kell az almánk, hiába kínáljuk fűnek-fának. Sokszor hangoztatott alapelv, hogy minden — nagyüzemben és háztájiban — megtermelt javat a közjó érdekében hasznosítani kell. Ez az irányelv, de a gyakorlat egészen más. Baj, ha valamiből kevés terem, de talán még nagyobb, ha bő a terméshozam. Kertésztársaim nevében mondom és kérdezem: hatvan tonna egészséges almánk van még a pincékben, a tárolókban. Valóban senkinek sem kell? Tamás Arpád, Jablonca (Silická jablonlca)
