Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-10 / 2. szám
1981. január 10. SZARAD FÖLDMŰVES Sikerek, gondok és célok Július Cigánek mérnök erdő- és vízgazdálkodási miniszterhelyettes arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogyan teljesítették az irányításuk alá tartozó szervek a hatodik ötéves tervidőszakra előirányzott tervfeladatokat. Attól eltekintve, hogy az eltelt időszak aránylag sok meglepetést okozott, 93 ezer hektáron mégis újabb területeket erdősíthettek. Bebizonyosodott persze, hogy a rendelkezésre álló faiskolai kapacitás képtelen megtermelni a kiültetéshez szükséges jó minőségű facsemetéket. A minisztérium tehát a jövőben korszerű, nagyüzemi technológiára alapozott faiskolák hálózatának a kialakítását szorgalmazza. Az eltelt öt évben az erdőgazdasági vállalatok több mint 30 millió köbméter ipari és tűzifát termeltek ki. Ez indokolttá tette újabb területek fásítását. Az erdő azonban nemcsak és nem kizárólagosan a fakitermelés céljait, hanem egyben az élő környezet részeként a természet szépségét, a dolgozó ember pihenőhelyét is szolgálja. Ezért időszerű a sokkal nagyobb területek fásítása, mint amilyen évenként kivágunk. A most kiültetett facsemetékkel tehát már az utánunk következő nemzedékekre gondolunk és ez a helyes. A múltban arról is sok szó esett, hogy a teherszállító járművekkel hozzáférhetetlen erdőkben hatalmas mennyiségű tüzelőanyag vész kárba. Az energiahordozók, valamint a szilárd fűtőanyagok készletének ikimeríthetősége és áremelkedése előtérbe helyezte az erdők minden fatermésének ésszerű hasznosítását. Ez szükségessé tette a korábban hozzáférhetetlen területek úthálózatának a megépítését. Az eltelt öt esztendőben Szlovákia erdeiben ezer kilométernyi úthálózatot hoztak létre, hogy az erdei gépjármüvek zavarmentesen szállíthassák a kitermelt fát. Az erdei munka köztudottan nehéz. Egyre kevesebben vállaltkoznak rá. Ez szükségessé teszi a műveletek jelentékeny hányadának a gépesítését, vagyis az új termelési technológia meghonosítását. Erre a célra a tárca korszerű berendezéseket és eszközöket vásárolt. A minisztérium a vízgazdálkodásban főleg a folyók és más élővizek tisztasága felett őrködött, és újabb vízterületek létesítésére törekedett. Szlovákiában az utóbbi öt évben négy olyan víztárolót létesítettek, amelyekben több mint 360 millió köbméter kristálytiszta víz tartalékolható, egyrészt emberi fogyasztásra, másrészt ipari célokra. Az eltelt öt évben a népgazdaság különféle ágazatai egymilliárd köbméternél jóval több vizet használtak fel. Ez a vízmennyiség nagyrészt szennyezett állapotban került vissza a körforgásba, csak bizonyos hányada lett megtisztítva. Ez azzal magyarázható, hogy bár az utóbbi esztendőkben több víztisztító rendszer készült el, mint az előző tervidőszakban, s a célnak megfelelően működött, a beruházási tervet azonban nem sikerült az előirányzatoknak megfelelően megvalósítani. Az építőipar ezt azzal indokolta, hogy a vízgazdasági célokat szolgáló rendszerek kivitelezésére nem rendelkezik megfelelő kapacitással. Emiatt a szennyvíztisztító állomások építési feladatát a tárca mint beruházó csak foghíjasán teljesítette. Az Erdő- és Vlzgazdasági Minisztérium tehát a hatodik ötéves tervidőszakban a tervezett feladatok közül csupán a szennyvíztisztítók beruházásaival maradt adósa a társadalomnak. A többi feladatot kitűnően teljesítette, vagy magasan túlszárnyalta. A hetedik ötéves tervidőszakban tovább folytatják a Dunai VIzierőmű építését, az Ipoly alsó szakaszának, továbbá a Slaná és a Garam folyók vízrendezési munkálatait, hogy megvédjék a közeli lakott területeket az árvizektől, s egyben újabb földterületek szabaduljanak fel mezőgazdasági művelésre. A kitermelt ipari fnanvag gazdaságos felhasználása érdekében a hetedik ötéves tervidőszak záró éveiben elkészülnek a feldolgozó kapacitások s ezzel párhuzamosan teljesen beszüntetik az ipari faanyagok nyersanyagként! külföldre való szállítását. Külföldre csak feldolgozott termékek kerülhetnek, š ez népgazdasági szempontból nagyon előnyös. A népgazdasági terveknek megfelelően a tervidőszakban több mint öt százalékkal kell növekednie a fakitermelésnek mint korábban, és mintegy százezer hektáríj telepítenek be a facsemetékkel. —hai— A Mránra nwgvaMsttasa kutosfetadat! Habár új esztendőt Írunk, s valamennyi gazdaságban az idei, valamint az ezt követő évekre előirányzott feladatok megvalósítására irányuló intézkedések kerültek a figyelem homlokterébe, mégsem árt viszszapillantani az elmúlt időszakra. Számvetést tenni az elért sikerekről, a felmerülő hiányosságokról. Mérlegelni, miben rejlenek a tartalékok, melyek kiaknázása a további fejlődését segítheti majd elő. Hiszen csak akkor léphetünk majd előbbre, ha a múlt tapasztalatain okulva igyekszünk valóra váltani az előttünk álló célkitűzéseket. A CSKP XV. kongresszusa kulcsfontosságú feladatként tűzte ki célul a gabonatermelés fejlesztését, a szemesekből való önellátottság fokozatos elérését. Arról, hogy hogyan sikerült a komáromi (Komárno) járás mezőgazdasági üzemeinek megvalósítani a gabonaprogramot, s milyen feladatok várnak a jövőben e népgazdaságiiag döntő jelentőségű cél megvalósításában, P i nt é r Jozef mérnök, a jmi tervezési osztályának vezetője és T e r b á к Zoltán agrármérnök, növénytermesztési ágazatvezető tájékoztattak. Az elmúlt öt esztendő mérlegelésének eredményei világosan jelzik, hogy a gabonafélék termesztésében jelentős előrehaladás történt a járás gazdaságaiban. A gabonatermelésben előirányzott tervfeladatot százhét százalékra teljesítették. Ez annyit jelent, hogy öt év átlagában a tervezett mennyiséghez viszonyítva 41 ezer 1B4 tonnával több gabonát termeltek. A nagy termöképességfi fajtáknak, a tökéletesebb agrotechnikának, a jobb tépanyagpótlásnak, a nagyteljesítményű gépek bevetésének köszönve a hektárhozamok növekedése nagyobb volt az előirányzottnál, s a tervezett negyvenhét mázsás átlaggal szemben 51,50 mázsa átlagtermést értek el. A gabonatermelés fejlesztéséhez elsősorban azok a gazdaságok járultak hozzá, amelyek öt év átlagában hatvan mázsán felüli hektárhozammal dicsekedhettek. így például a vágfüzesi (Vŕbová nad Váhom), a csicsói (ČiCov), az ímelyi (Imef), a gútai (Kolárovo), a martosi (Martovce), a csallôkôzaranyosi (Zlatná na Ostrove), a naszvadi (Nesvady) és a lakszakállasi (Sokolce) szövetkezet. Sajnos, a szemes kukorica termesztése nem hozta meg a várt eredményt. A célkitűzéseket nem sikerült megvalósítani, részben objektív, részben szubjektív okokból. Számottevő terméskiesést jelentett az 1976-os és a tavalyi év, amikor a kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében csupán harmincöt, illetve negyvenkilenc mázsa átlagtermést értek el. A szubjektív tényezők közül mindenekelőtt a korai és a középkorai hibridek hiánya említhető. De a komplex gépesítés és a vegyszerezés terén felmerülő nehézségek is jelentősen hátráltatták a kukaricatermelés gyorsabb ütemű fejlesztését. A járás mezőgazdasági üzemei hiányolták a megfelelő vetőgépeket, az ekéket, a vegyszerekből pedig a fűgynmok irtására szolgáló gyomirtószereket. Az említett kedvezőtlen tényezők következtében a szemes kukorica gyenge termést hozott. A tervezett 52,6 mázsás átlagtermés helyett csak negyvenkilenc mázsás átlagtermést ártek el. A termesztésben előirányzott feladatot csupán nyolcvanhárom százalékra teljesítették. A kukoricatermelésben felmerülő hiányosságok jeentősen hátráltatták a gabonaprogrem sikeres megvalósítását s öt év Itlagában a szemesek termelésében kitűzött tervfeladatot csupán 96,5 százalékra teljesítették. Az előbbi évek elért eredményeihez viszonyítva erre az ötéves tervidőszakra kitűzött feladatok lényegesen gényesebbek. Megvalósításuk szükségessé teszi a belterjes termesztési nódszerek maradéktalan érvényesítését és a minőségi munkát. Hiszen a árásban a szemesek termőterülete isökken, ezzel szemben a termelés növekszik. Ezt az intézkedést a vetésorgó szerkezeti változása tette szük-Feromoncsapdák a szőlészetben A modrai Szőlészeti és Borászati Kísérleti Állomáson a szőlömolyok repülésmentének követésére harmadik éve alkalmazzuk a feromoncsapdákat. A kísérleti eredményekről a Szabad Földművesben többször beszámoltunk, azzal, a céllal, hogy a feromonoscsapdák mielőbb meghonosodjanak a gyakorlatban. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a tarka és nyerges szőlőmolyok előrejelzésére megfelelő mennyiségű feromoncsapdát. biztosított erre az évre. Szükségesnek tartjuk, hogy az elmúlt év folyamán szerzett legújabb tapasztalatokat ismertessük olvasóinkkal. A feromoncsapdák nagyüzemi alkalmazásának két menetének fontos követésére az egyes területeken mindkét szőlömolyt vonzó feromoncsapdákból hármat-hármat kell üzemeltetni. Három feromoncsapda fogási eredménye sokkal pontosaőb információt nyújt a lepkék repülésének kezdetéről, annak kicsúcsosodásáról és a repülési időszak tartalmáról, mint egy vagy két csapda alkalmazása. A második fontos tényező az, hogy a feromoncsapdákat milyen magasságban rögzítjük az ültetvény dröthuzalára. Ezzel a kérdéssel hazánkban ezidáig még nagyobb arányban nem foglalkoztak és a külföldi szakirodalomban is csak szórványosan találunk rövid utalásokat. E kérdés tisztázására 1980-ban kísérletet végeztünk. A feromoncsapdákat a föld felszínétől 40—80—120 cm-es magasságban rögzítettük. A csapdákat erősen rögzítettük a huzalhoz, hogy a nyílások irányát a szél ne változtassa. A kísérleti eredmények meglepőek voltak. A közeljövőben a gyakorlatban is alkalmazott Stuttgart- Stauffer féle — két műanyag virágcserép jől készült — csapdák az első lepkenemzedék repülése folyamán a 40 cm-es magasságban rögzítve jelentősen több lepkét fogtak, mint a magasabban elhelyezettek. A második lepkenemzedék repülésének időszakában pedig a legtöbb lepkét a 120 cm-es magasságban rögzített csapdákban találtuk. A kísérletből levont következtetés értelmében a nagyüzemi védekezésre szolgáló csapdákat tavasszal 40 cm-es magasságban rögzítjük. Az első lepkenemzedék repülését követően 100—120 cm-es magasságra helyezzük át. A feromoncsapdák elhelyezési magasságára vonatkozó tapasztalatok csak egy éves kísérleti eredményeken alapulnak. Ezért más időjárási \körülmények, illetve termelési viszonyok mellett az eredmények eltérőek lehetnek. Valamennyiünk számára hasznos volna, ha a jövőben minél több szőlőtermelő gazdaság saját adottságai között határozná meg a csapdák optimális magasságát s a szerzett tapasztalatokat velünk is közölnék. Renczés Vilmos, okleveles gazda fejlesztése a 120—150 kilogramot. Maximálisan 500 kiló NPK-hatónyagot célszerű adagolni hektáronként. CUKORRÉPA-TERMELÉS ÖNTÖZÉSES FELTÉTELEK KÖZÖTT I E termelési rendszer keretében a cukorrépát a kukoricatermelő körzetben 48 ezer hektár területen fogjuk termelni. 1985-ig mintegy húszezer hektár terület öntözésére nyílik lehetőség. Az alapterület nagysága szintén kétszáz hektár, s azzal számolunk, hogy el kell érni a 44 tonnás átlagos terméshozamot és a 15,3 százalékos cukortartalmat. Az öntözés — feltételeiftk között — 20—30 százalékkal növeli a gyökértermést és jelentős mértékben hozzájárul a termésnagyság állandósításához, még a csapadékszegény kukoricatermelő körzetben Is. Belterjes öntözési feltételek között el kell érni a 100—110 ezer egyedszámot hektáronként. RÉPAMAG.-TERMELÉSI RENDSZER Ez a termelési rendszer a komplett gépesítés biztosításával ezer hektár területre terjed ki. Az alapterület nagysága 200 hektár. A répamagtermelésre e rendszer keretébem a kukoricatermelő körzetben kerül sor. Az új technológia a cukorrépa nyári vetésén alapszik. Azzal számolunk, hogy a kézi munkát teljesen mellőz zük, a termelést nagyobb területekre összpontosítjuk, ami lehetőséget ad a gépek összpontosítására és jobb ki használására, a magvak betakarítás utáni alaposabb kezelésére, a vető mag minőségének javítására és a termelés hatékonyságának fokozására Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy az új technológia érvényesítése növeli a répamag-termelés kockázatát (a növények kifagyását), ezért évente 100 százalékos tartalékkal kell számolnunk. Külföldi, főleg magyarországi tapasztalatok alapján a vetés legmegfelelőbb időpontja augusztus elseje és tizediké között van, 50 cm-es sortávolságra. Nagyon fontos, hogy a magvak még augusztusban kicsírázzanak, ezért csapadékszegény időjárás előfordulásakor a vetést 20—30 mm-es öntözés előzze meg. A fagyállóság fokozása érdekében a sorokat ősszel tanácsos feltölteni. A betakarítás kombájnnal végezhető. HOGYAN TOVÁBB? A jövőben a legfontosabb feladatnak a vetőmag minőségének javítását tartjuk. Míg nálunk sok esetben 70 százalékos csírázóképességű vetőmagot is használunk, addig a fejlett répatermelő országokban általában a 90, sőt nem ritkaság a 95 százalékon felüli csírázóképességű, genetikailag egycsírájú vetőmagot részesítik előnyben. Az új cukorrépa-termelési technológiák, rendszerek bevezetése nagyban függ a gépi ellátottságtól és a szakemberek felkészültségétől. A hetedik ötéves tervidőszakban azzal számolunk, hogy mezőgazdaságunk 250 ma* gajárő gépet kap, amely alkalmas lesz a cukorrépa vetésére, sorközi művelésére és egyelésére. Ha a talajadottságok, az éghajlati és biológiai tényezők megfelelőek, öntözési feltételek között a cukorrépa öszspontosítása a szántóterület 16 százalékára Is kiterjedhet, ami a jelenlegi területeknek kétszeresét jelenti. A hetedik ötéves tervidőszakban el kell érni az átlagos 10 százalékos koncentrációt. Továbbra sem lehetünk elégedettek az öntözőkapacitás bővítésével. A hetedik ötéves tervidőszak végéig a nyugat-szlovákiai kerületben 14 ezer, a közép-szlovákiaiban 500, a keletszlovákiai kerületben pedig mindössze 450 hektár cukorrépaterület öntözésére nyílik lehetőség. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy ez a terület 20 ezer hektárra növekedjen. A munkaszervezés színvonalának emelésére a jövőben sokkal nagyobb gondot kell fordítani, mint eddig, mert tapasztalataink szerint jelentős mértékben befolyásolja a termésnagyság alakulását. A cukorrépa-termelés során is számolni kell a kooperációs kapcsolatok érvényesítésével, különös tekintettel a betakarítási munkálatok gyors ütemű végzésére és a szállítási harmonogram következetes betartására. A szervezési intézkedések jelentős részét a mezőgazdasági üzemekben úgy kell érvényesíteni a mindennapos gyakorlatban, hogy az az Időtervek betartásában és a jó minőségű munka elvégzésében is kifejezésre jusson, s lehetőség nyíljon a mulasztók felelősségrevonására. A cukorgyárak a cukorrépát az idei kampánytól kezdődően — új adásvételi kapcsolatok és új Csehszlovák Szabvány alapján — cukortartalom szerint vásárolják fel. Ennek során a Diószegi (Sládkovičovo) Cukorgyár eddigi tapasztalatait is figyelembe vették. 1990-ig azzal számolunk, hogy a cukorgyárak a répát mindössze 36 szilárdított aljazatú felvásárló telepen veszik át, ebből tíz a cukorgyárakban lesz. A cukortartalmat a jövőben a diószegi, šurany-i, rimaszombati (Rimavská Sobota), terebesi (Trebišov) és a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) cukorgyárban állapítják majd meg. A hetedik ötéves tervidőszakra érvényes cukorrépa-termelési rendszerek a hazai és külföldi tudományoskutató munka eredményeit tükrözik. Meggyőződésem, hogy bevezetésükkel sokat tehetünk a haladó cukorrépatermelés fellendítéséért! JOZEF MUDROCH agrármérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának főagronómusa Й tásnak fontosságához mérten, hasonló rangra emelkedik a fehérjeprogram is, amelynek keretében az eddiginél nagyabb teret biztosítanak főleg a hüveselyek, de az olajosnövények, a gyümölcs- és zöldségfélék, valamint a szőlő termesztésének is. A gabonafélék termesztésében — az ötéves tervidőszak végére — hat százalékos növekedéssel számolnak. A búzatermesztésben jóval kisebb lesz a növekedés aránya, csupán 3,8 százalékos, ezzel szemben előtérbe kerül a sörárpa termesztésének gyorsabb flteímely 7,7 százalékkal i A fajtakísérletek eredményei jó szolgálatot tehetnek a fajtaösszetétel helyes megválasztásában Fotó: —blm növekszik az előbbi időszak valóságához viszonyítva. A hetedik ötéves tervidőszakban a szemes kukorica termesztése kerül a figyelem homlokterébe. Habár a termőterület hozzávetőlegesen a jelenlegi szinten marad, a múlt év valóságához viszonyítva a termést — 1985-ig — tizenkilenc százalékkal növelik. Ez annyit jelent, hogy öt év alatt járási átlagban el kell érni az 58,3 mázsás átlaghozamot hektáronként. E igényes feladat sikeres megvalósítása érdekében kidolgozták a kukoricaprogram távlati tervét, amely több konkrét intézkedést foglal össze. A kukoricaprogram megvalósításának gerince az agrotechnikai intézkedések tökéletesítésén alapul. Ennek értelmében valamennyi gazdaságnak fokozott figyelmet kell szentelnie a talajelőkészítésnek, a tápanyagpótlásnak, a vegyszerezégnek, a betakarítási veszteségek csökkentésének, de nem utolsó sorban a betakarítás utáni kezelésnek is. Vagyis a szemes kukorica termelésében is teljes mértékben érvényesíteni kelt a belterjes termesztési módszereket, amelyek a legújabb tudományos-műszaki ismereteken alapulnak. A tudományos ismeretek széles körű gyakorlati érvényesítése végett megteremtették az együttműködést a Nyitrai Mezőgazdasági Főiskolával. Természetesen, a kukoricaprogram eredményes végrehajtásához számtalan kérdés megoldásra vár. A legégetőbb problémát a megfelelő hibridválaszték biztosításában látják. A járási mezőgazdasági igazgatóság három gazdaságban öt éven át fajtakísérleteket folytat, a legmegfelelőbb hibridek kiválasztása érdekében. Ezen túlmenően több gazdaság saját klsparceilás kísérletekben próbálja ki az adottságoknak megfelelő hibrideket. Az eredmények pontos képet adnak azokról a hibridekről, amelyek megfelelnek a járás adottságainak s egyben nagy hektárhozamot nyújtanak. Persze, beszerzésük nem a járás gazdaságain múlik. A megfelelő hibridek mellett további fontos követelmény a szükséges gyomirtószerek biztosítása is. A kukoricaprogram megvalósítása szükségessé teszi a komplex gépesítés megoldását. Mindenekelőtt a vetőgépek, a betakarítás utáni kezelésre és a kukoricaszár begyűjtésére alkalmas gépek, de nem utolsó sorban a nagy teljesítményű ekék biztosítását. Az anyagi-műszaki feltételek megteremtése mellett nem lehet figyelmen kívül hagyni az emberi tényezőt sem. Az igényes célok megvalósítása érdekében a mezőgazdasági dolgozóknak az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani az agrotechnikai fegyelemre, a meglevő gépi eszközök hatékony kihasználására, a műtrágyák és a vegyszerek célszerű, gazdaságos alkalmazására, mert e tekintetben még jelentős tartalékok vannak. Klamarcsik Mária agrármérnök
