Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-02 / 18. szám

8 SZABAD FÖLDMŰVES 1981. ntáfus 2. A haladás szolgálatában A Szölöskei (Viniiíky) Középfokú Mezőgazdasági Szakmunkásképző In­tézet, hazánk egyik legfigyelemremél­tóbb mezőgazdasági szakiskolája a jö­vő évben ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. Az eltelt három évtized alatt az iskola jelentős hírnévre tett szert. Az intézet, minek köszönheti nép­szerűségét? Természetesen elsősorban a híres tokaji bornak, a borok kirá­lyának. Találóbb elnevezése talán nem Is lehetne a Szlovákia déli csücskén, Magyarország határán meg­húzódó falucskának. Nem csoda hát, hogy a híres, borászati hagyományo­kat ápoló Tokajalja mágnesként vonzza a borászat és szőlészet mes­terségét elsajátítani vágyó fiatalokat. Az 1978—79-es tanévtől kedzve a szakképesítés két irányban: növény­­termesztői, szőlészeti és borászati, valamint növénytermesztői-szőlőne­­mesítési — szakon folyik. Mind­két szakma érdekes mindazon fiata­lok számára, akik vonzódnak a ter­mészethez, a földhöz. A szakma el­sajátítása a biológiai, műszaki, kéz­ügyességi ismeretek mellett, alkotó szellemet is követel. A szőlészeti és borászati szakon végzett kétszáz­nyolcvan hallgató főleg Dél-Szlovákta szőlőtermelő gazdaságaiban igazolja szakmai mesterségét, s öregbíti az iskola jó hírnevét. A tangazdaság a gazdasági és ok­tatási feladatok teljesítése mellett, országszerte közismert kiváló minő­ségű tokaji boráról. Erről tanúskod­nak a hazai és a külföldi borverse­nyeken szerzett aranyérmek és az elismerő oklevelek. Kaäa mérnök, az intézet igazgatója, aki maga is híres borászati szakember, büszkén mutat­ta az Agrokomplex ’80 borászati ver­senyén szerzett trófeákat, a kilenc aranyérmet, melyet a tokaji borok szereztek. De az intézet másban is magára hívja a figyelmet. Az idelátogató minden bizonnyal felfigyel a község szélén látható terjedelmes építkezés­re. Az épülő diákotthonra. Az elmúlt időszakban az iskolaügy nem volt éppen bőkezű a mezőgazdasági szak­munkásképző intézetekhez. Az isko­lát többnyire régi kastélyokba, el­hagyott tanyák régi épületeibe ren­dezték be. A szőlőskei intézet is egy volt kastély épületében helyezke­dett el. Meglehet, hogy annak idején az első huszonkét — gyakorlatból idekerülő — hallgatónak ez még megfelelt, de ma korántsem elégíti ki az egész Szlovákiából ideserag­­lett háromszázhetven diák igényeit. Az oktató-nevelő munka folyamatos­ságát megbontja a több egymástól tá­voleső épületben elhelyezett tante­rem. Ezért szükséges az eddigi fel­tételeken nagyobb arányú beruházás­sal javítani. Az új diákotthon már épül, s a tanulók türelmetlenül vár­ják átadását, mert a korszerűen be­rendezett, összkomfortos helyiségek kedvező tanulási és pihenési lehető­séggel kecsegtetnek. Az utóbbi néhány esztendőben, amióta az intézet az SZSZK Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riuma hatáskörébe tartozik, több be­ruházást eszközöltek, mint az eltelt évtizedekben. Csak az elmúlt években a szakoktatásra ötmillió ötszázezer koronát, a diákotthon építésére há­rommillió, a tornaterem és a sport­pálya építésére pedig négymillió ko­ronát fordítottak. A korszerű tanter­mekkel, laboratóriumokkal és színvo­nalas segédeszközökkel ellátott új is­kola átadását jövőre tervezik. A diák­otthon felépítésével további kétszáz diák második otthonra találhat itt. Mint ahogy a korszerű építkezé­sek megváltoztatják a község arcu­latát, éppen úgy ad minőségileg új tartalmat az oktató-nevelő munkának a közoktatási rendszer fejlesztése koncepciójának megvalósítása is. Ez elsősorban a szakmai oktatás elmé­leti felkészültségében, minőségileg magasabb szintű követelményeiben nyilvánul meg. Az intézet egyik figyelemre és kö­vetésre méltó erénye az, hogy teljes mértékben támogatják a tanulók kez­deményezőkészségének kibontakozá­sát. Ugyanis a szakoktatáshoz nélkü­lözhetetlen szemléltető segédeszközö­ket a pedagógusok tervrajza alapján maguk a tanulók készítik. Az intézet minden feltételt biztosít az elméleti és gyakorlati ismeretek elsajátításához, így az Innen kikerülő diákok jó szakmunkások, megállják helyüket a termelésben. A gyakorlati tudnivalókat a tanulók a rendelke­zésükre álló területen, a tangazdaság szőlőültetvényében, gyümölcsösében, üvegházaiban és a fóliasátrakkal fel­szerelt kertészetben sajátítják el. Az intézetnek a dolgozók szakkö­zépiskolája keretében kertészeti sza­ka is van. E szakmát a közeljövőben összesen háromszázhetven hallgató sajátítja el. Az új létesítmények befe­jezésével a hallgatók létszáma ötszáz­ra növelhető. A magas színvonalú oktatás mellett az intézetben élénk az érdekkör! te­vékenység. Említést érdemel minde­nekelőtt az ének-, tánc-, zene-, vala­mint a honvédelmi és sportkör. A sportban és a honvédelmi játékok ke­retében több első és második helye­zést szereztek az intézet diákjai a különféle szolvákiai versenyeken. A diákok sokrétű iskolán kívüli tevé­kenysége igazolja a szocialista szel­lemben történő elméleti és gyakorlati oktatás egységét, amely összhangban van az ideológiai nevelés követelmé­nyeivel. Dr. EMIL VONTORCÍK Az intézet tanulói­nak a pincegazdál­kodás tudnivalóit . is el kell sajátíta­niuk. (A szerző felv.) Néhány szó a nevelésről A mai családokban az együttélés nem okvetlenül jelenti a közös tevé­kenységet, illetve a különböző házi­munkák megosztását. A családok több­ségében, most már nemcsak városon, hanem falun is, egyre kevesebbet dol­goznak a gyerekek. Sokan még örül­nek is ennek, mondván: „Dolgoztunk mi annak idején erőnkön felül, azért éltünk, azért küzdöttünk, hogy gyer­mekeinknek jobb legyen“. De nem biztos, hogy a gyermeknek köny­­nyebb lesz, ha kiskorában nem szok­­ja meg a rendszeres és hasznos mun­kát, ha nem ébred fel benne a fele­lősségérzet és a kötelességtudat. Nem célom leírni és nincs is arra recept, hogy egy bérházban lakó csa­lád gyermekének ml legyen a napi dolga. Minden gyakorló szülő tudja, hogy például hányszor kell a boltba szaladni még a legpontosabb háztar­tási tervezés mellett is. Ezért jő, ha a kisfiú vagy a kislány bizonyos áru és árismeretre tesz szert, arrólj. már nem is beszélve, hogy vásárlás köz­ben megtanul értekezni a felnőttek­kel. Hosszan lehetne sorolni — a terí­téstől a gombvarrásig — azokat a manuális és esztétikai érzéket fej­lesztő tevékenységeket, melyekre min­den háztartásban nagy szükség van. A gyerekeknek mindez tulajdonkép­pen jó játék, amit — ha nem zord, oktató hangon követelünk tőlük — szívesen játszanak velünk. — „Nincs időm a gyerekkel foglal­kozni“ — mondják sokan manapság. Időnk tényleg kevés van, de gondol­junk csak anyáinkra, nagyanyáinkra, akiknek semmivel sem volt több Ide­jük, mégis tőlük tanultuk meg a legszebb mesét, a munkamozzanato­kat, tőlük kaptunk hitet és bizalmat, ők csiszoltak mindennapi személyes példamutatással, ők tanítottak ben­nünket a szépre, a jóra, más embe­rek megbecsülésére, vagyis tudtak velünk és értünk élni. Ma, amikor a gyermeket felment­jük a munka alól, mikor kizárjuk gondjaink köréből, mikor nem en­gedjük, hogy érezze keserűségünket, csalódásunkat, mikor nem avatjuk be hivatásunk szépségeibe és nehézsé­geibe, mikor nem világosítjuk fel, hogy a megkeresett, megszerzett ja­vak milyen erőfeszítések árán jutot­tak birtokunkba, akkor tulajdonkép­pen a teljes valóságtól fosztjuk meg, illúziókban ringatjuk őket. A megol­­.dás tehát az, hogy mind az iskolá-Jubileum A Rokkantak Nemzetközi Éve al­kalmából a közelmúltban ünnepség­­sorozat megnyitására került sor a losonci (Lučenec) járásban. E járási méretű rendezvény Ragyolcon (Ra­­dzovce) zajlott le a járási szervek képviseletében. Az elhangzott ünnepi beszédek után Helena Mrázová hnb elnök köszöntötte a 10. évfordulóját ünneplő helyi szervezet tagjait. Nagy­ra értékelte azt a munkát, amit a Rokkantak Szövetsége ragyolci helyi szervezetének aktív tagjai végeztek. Ebben nagy érdeme van Futó Máriá­nak, a szövetség helyi szervezete el­nökének, akinek a hnb tárgyi ajándé­ban, mind otthon, az életre, a munka szeretetére kell nevelni fiataljainkat, hogy ne érezzék kényszernek, nyűg­nek a munkát, hanem örömüket lel* jék abban. Ha vitás kérdés merül fel a gyér* mek nevelése körül, akkor a meg­­oldást bízzuk az osztályfőnökre, igaz­gatóra. Lehet, hogy nekünk más a vé­leményünk, de gondoljunk arra, hogy ők a szakavatott emberek. Sokat ta­nítottak, sok tapasztalatot szereztek a pedagógiai kérdésekben, mi pedig talán csak saját gyermekkorunk em­lékeire, esetleg néhány írás vagy elő* adás révén szerzett rendszertelen is­mereteinkre támaszkodhatunk. Kö­vessük bizalommal a pedagógus út* mutatásait. A pedagógus megérdemli, hogy mi, szülők barátot lássunk ben­ne. L. M. HABROVSKÝ kot adományozott. Ezenkívül a szö­vetség járási bizottsága tizenegy ak­tív tagot elismerő oklevéllel jutalma­zott. A jubileumi ünnepség után kétórás kultúrműsor következett, melynek ke­retében fellépett a helybeli alapisko­la tánccsoportja, a nyugdíjas klub éneklőcsoportja, a Nőszövetség helyi szervezetének énekkara. Ezenkívül ki­váló környékbeli és magyarországi együttesek értékes kultúrműsorral szórakoztatták a közönséget. Dicsére­tet érdemelnek a helyi alapiskola ta­nulói, akik Molnár Zsoltné pionírve­zető irányításával a tavaszi szünidő­ben sok szép népművészeti ajándékot készítettek a szereplők részére. CSAK ISTVÁN lEHESZTREJTVÉBY SwŽ щ IšwŽl Bárhová menjünk is tavasszal, min­­lenütt hallunk madáréneket, kelle­nes jüttyhangversenyt, lágy csicser­­lést. Még a korszerű lakótelepek la­­:6l sem nélkülözik egészen a madár­­•neket. A városok forgatagában és a ryártelepek zajában is fel-felhangzik t balkáni gerle turbékolása, vagy a ekeíerigó fuvolázó éneke. De mi is a madárdal? Tényleg csak t tavasz hírnöke, a megújhodás, az irom kifejezése? Természetesen az is, le sokkal inkább az utódokról való •ondoskodás egyik megnyilvánulása. Íz itthonmaradtakat, a messzi délről •rkezőket egyaránt szólítgatja az ősz-Miért dalolnak a madarak? tön, terület, fészek, otthon kell a ki­csinyeknek. Ezért a madárdallal hir­detik mindenkinek, de elsősorban a rokon- és az azonos fajú madaraknak, a vetélytársaknak, az elfoglalt költö­­terület birtokjogát. Itt fog megépülni a fészek, a benne felsarjadt fiókák­nak, a szülők erről a területről szer­zik majd be a szükséges táplálékot. Hivogatás is a dal, a pár hívoga­­tása. A vonuló madarak hímjei ugyan­is néhány nappal korábban érkeznek PAKOLITZ ISTVÁN: VACSORA Lityi-lotyi lucs-pocs plitty-platty-plutty Csukafejest ugrik a kutykurutty De hiába ugrik nyérom-nyárom Nagyot lép a gólya gólyalábon Hosszú piros csőrét tocsogóba mártja Rángatódzó béka­comb a vacsorája vissza, mint a tojók, de az itt telelők közül is a hímek választják ki az ott­hont. Amíg az anyamadár a jó puha fészekben ül a tojásokon, addig a hím kiül egy-egy megszokott ágra, fának, bokornak a csúcsára, hirdetvén a költőterület és párja birtoklásának örömdalát. Hogyan hirdetik költőterületük jo­gát azok a madarak, amelyek nem tudnak énekelni? Bármilyen meglepő, jónéhány madárnak nincs saját dala. Ezek a madarak a szomszédos lakók­tól tanulnak meg énekelni, illetve utánozzák őket. Híres utánzó dalos madarunk például a kis övgébics és a tövisszúró gébics. Nemcsak a vadon élő madarak hangját utánozzák, ha­nem a közelükben hallható minden hangot megtanulnak. En a gébicset a fürjhöz hasonlóan hallottam már pity­­palattyolni. Az egyik házközeiben ta­nyát ütő tövisszúró gébics az ajtó­nyikorgást Is beleszövi dalolgatásába. A szajkó, más néven a mátyásmadár is ráadja a fejét a hangok utánzá­sára. Ha ijeszteni akar, az ölyv vijjo­gását utánozza, ha hízelegni, akkor a rigó lágy dalolását. Persze azért még nem minden madár tud énekelni, hi­szen a madaraknak csak mintegy a fele tartozik az énekesmadarak közé. A többi — éneknek aligha nevezhető — hangtcsálással hirdeti az előjogait, vagy gyors, pergő kopogtatással, mint a harkályok, meg a sárszalonkák. Es amelyikük még erre sem képes, szép repülómutatuányokkal vagy egysze­rűen támadással, erőszakkal hirdeti jogát ahhoz a területhez, amelyet a költés idejére magának és utódainak kiválasztott. Keszi Molnár Ferenc VÍZSZINTES: 1. Az idézet első ré­sze. 9. Nagy nö­vény. 10. Lírai köl­temény. 11. Igavo­nó. 12. Vízinövény. 13. Én latinul. 14. Szól. 15. Sír. 16. Női név. 18. Lé­zeng. 20. Folyó a Dunántúlon. 21. Fo­lyó Kenyában. 22. Princípiuma. 24. Zola páratlan be­tűi. 25. A sakkjá­ték vége. 26. Folyó a Dunántúlon, né­velővel. 27. Ével­nek száma. 28. Kuc­kó. 30. Egyfajta szín. 32. Nagy tó a Szovjetunióban. Зз. Hint egyik fele. 34... .lacta est. 35. Battéria. 36. A lég­nyomás egysége. 37. Szlovák ház. 38. Tárgyalás. 39. Erdei emberke. 49. Ész szlovákul. 42. „S“ kiejtve. 43. In­duló. 44. Juttatok. 46. A hajó hátsó része. 48. Ország. 50. Aldo ... olasz politikus. 51. Ame­ricium vegyjele. 52. Ékezettel fonal. 54. Levegő latinul. 55. Mutatószó. FÜGGŐLEGES: 1. E napon. 2. Misz­tikus Indiai vallási-filozófiai tan. 3. ... Jürgens. 4. Fél satu. 5. Augusztus 18-án ünnepeljük. 6. Hosszú idegen szóval. 7. Ismeretlen névjele. 8. Orosz uralkodó. 9. Az idézet második része. 13. ... Sándor, szlovák író. 14. Járt. 17. Olaj angolul. 18. Magyar város. 19. Éppen hogy. 21. Göngyölegsúly. 22. Zuhansz. 23. Vonatrész. 25 ... Li­sa. 26. Hacsaturján személyneve. 27. Kenőcs. 28. Tartalmatlan. 29. Kivet. 31. Állatok fekvőhelyéül szolgál. 32. Ranglejző és kötőszó. 33. János né­metül (Hans). 35. Férfinév. 36. ,,. Margit, magyar színésznő. 39. Ron­csoló. 41. Gárdonyi regényalak. 43. Nem megy el. 44. Idom. 45. Omszk folyója. 46. ... a bor, Móricz Zs. re­génye. 47. A belső szerve. 49. Hang­talan lazán. 50. ... pta, optikai nem­zeti vállalat. 51. A háziállat. 53. Nedv. 54. Fordítva növény. 55. Alu­mínium kémiai jele. Beküldendő a vízszintes 1., és a függőleges 9. számú sorok megfej­tése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 15. számában közölt ke­resztrejtvény helyes megfejtése: „A párt vezetésével az új nemzedékért“. Nyertelek: Bogdány István, Tardos­­kedd (Tvrdošovce), Dobos Erika, Do­­boca (Dubovec), Juhász Pál, Szep­­si (Moldava nad Bodvou). \

Next

/
Thumbnails
Contents