Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-02 / 18. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES 1981. május Z. Választási program: próbatétel a gyakorlatban Ä XVI. pártkongresszuson elhang­zott központi bizottsági beszámoló a szocialista demokrácia elmélyítésével foglalkozó részében kidomborította a dolgozó tömegek kezdeményezőkész­ségének nagy jelentőségét, újra han­goztatva azt a tényt, hogy a szocia­lista államot a néptömegek öntuda­tossága teszi erőssé. Lpgikusan követ­kezik ebből az a soha le nem be­csülhető feladat, hogy a Nemzeti Front választási programjaiban, me­lyek a küszöbönálló választásokkal kapcsolatban fokozottan állnak az ér­deklődés homlokterében, a társada­lom anyagi-jóléti fejlesztése mellett megkülönböztetett figyelmet kell szentelni a tömegpolitikai munka és a kulturális nevelő ráhatás eszközei­nek és módjainak, hogy a szocialista típusú ember harmonikus egyéniség­ként fejlődjék. Értékelések időszakát éljük. A Szlo­vák SZK kormánya a közelmúltban értékelte a nemzeti bizottságok ha­gyományossá vált szocialista verse­nyét, melynek eredménye a választá­si programok teljesítésének jó meg­szervezésében és megvalósításában, mind szebb eredmények elérésében tükröződik vissza. Ennek fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a legutóbbi ötéves terv­időszakban lakosságunk a város- és falufejlesztési beruházásokhoz nyúj­tott segítségével nyolcmilliárd korona értéket képviselő művek létrehozásá­hoz járult hozzá. Ezek között köz­hasznú létesítmények vannak, olya­nok, amelyek mellett sokszor — ter­mészetesnek véve — anélkül hala­dunk el, hogy felfigyelnénk rájuk. A verseny győzteseit is (kihirdették, így a tavalyi verseny győztesei kö­zött van a Bratislavai II. Városkerü­leti Nemzeti Bizottság, a Nyitrai Jnb, továbbá számos városi nemzeti bizott­ság, mint a szenei (Senec), nagykür­­tösi (Velký Krtíš), a losonci (Luče­nec), a tőketerebesi (Trebišov) és a szepsi (Moldava nad Bodvou). Az egész ötéves időszakban pedig a III. bratislavai városkerület, a Kassa (Ko­šice) vidéki járás tett ki magáért, élre került a Handlovái és az Ipoly­sági (Šahy). Vnb, továbbá számos he­lyi nemzeti bizottság. A nemzeti bizottságok mind fonto­sabb szerepet játszanak állami és tár­sadalmi életünkben. Nemcsak a köz­­igazgatás döntő láncszemei, hanem gazdasági életünk szervezésének és irányításának is fontos tényezői. Ez éppen a Nemzeti Front rendszerében domborodik ki, ahol államigazgatási funkcióikból is kifolyólag, az egyre szélesedő szocialista demokrácia alap­ján, mindennapi közvetlen kapcsolat­ban a dolgozók tömegeivel az állami, a társadalmi és a helyi érdekek he­lyes összehangolása alapján mozgó­sítják őket a párt vezetésével kidol­gozott gazdasági elképzelések megva­lósítására. Az a lényeg, hogy a nemzeti bízott­ságok irányításában levő gazdaság mindinkább a központi irányítású népgazdaság szerves részévé válik, a magasabb szintű elképzelések és a dolgozók kezdeményezőkészsége ép­pen a nemzeti bizottságok vonalán találkozik. A Nemzet Front helyi vá­lasztási programjainak megvalósításá­ra sem elsősorban a falucsinosítás jellemző, mint valamikor, hanem min­denekelőtt az állami tervfeladatok teljesítésének elősegítése, elsősorban a helyi beruházások területén. Ott van különleges szerepük, ahol moz­gósítani kell a helyi kapacitásokat, be keli kapcsolni ezeket a közérdekű, szélesebb ' társadalmi jelentőségű programfeladatok megvalósításába. Ugyanis például a különösen érintett építőipar kapacitása országos viszony­latban eléggé lekötött és munkaerő­­hiánnyal is iküszködik, tartalékok pe­dig csak helyi viszonylatban tárhatók fel. A nemzeti bizottságok égisze alatt megépült létesítmények tehát egyrészt a társadalmi szükségletből adódnak, mint iskolai és gyermekintézmények, egészségügyi berendezések, stb., más­részt pedig abból a tényből is követ­keznek, hogy a nemzeti bizottságok a felépítmény területén végzett mun­kásságért, tehát az eszmei nevelő és kulturális munkáért is felelősek, s ennek anyagi biztosításához is hoz­zá kell járulniuk. Az egyébként nem lebilincselő ol­vasmánynak számítő statisztikai ada­tok sok mindenről tanúskodnak. Szlo­vákiában például az egymást követő legutóbbi két ötéves tervidőszakban több mint ezer üzlet létesült, zömmel élelmiszerboltok. Pontosabban az ötö­dik ötéves tervidőszakban 786, a ha­todikban 5566, amiből a hálózat bizo­nyos telitődöttségére következetethe­­tünk, s nem kétséges, hogy a jövőben különféle objektív okok miatt is az üzlethálózat korszerűsítésén lesz a hangsúly, nem pedig új építkezése­ken. Viszont emelkedő irányzatú volt az óvodák száma: 266-ot, illetve 499-et adtak át rendeltetésének a két ötéves időszakban, s ezzel össze­sen 39 333 gyermek óvodai elhelye­zése vált lehetővé. Még szembetű­nőbb a bölcsődék számának alakulá­sa: az 5. ötéves tervidőszakban 12, a hatodikban 66 épült a helyi fejlesztési programok, a Z-akcíó keretében, s közel háromezer csöppségnek adtak ideiglenes otthont. A szociális ellátást nyújtó Intézményeik férőhelyeinek száma szintén szolidan emelkedett: a tavaly befejeződött ötéves időszakban 2373-mal, az előzőben 1327-tel. Hasonlóan emelhetnénk ki további szakaszokat, amelyeken szembetűnő a társadalmi aktivitás eredménye. Tér-A CSKP KB és az SZIKP KB ülése NAPIRENDEN: A VÁLASZTÁSOK A CSKP Központi Bizottsága má­sodik ülésén Gustáv Husák főtitkár vezetésével a választások előkészíté­sével foglalkozott. Határozatban érté­kelte a politikai, társadalmi és álla­mi szervek és szervezetek tevékeny­ségét, amelyet a választások előkészí­tésével, az új programok kidolgozásá­val és a Nemzeti Front képviselő­­jelöltjeinek kiválasztásával kapcso­latban fejtettek ki. A CSKP Központi Bizottsága kötele­zi a pártszerveket és -szervezeteket, a képviseleti testületekben, a Nem­zeti Front szerveiben és a Nemzeti Frontba tömörült társadalmi és ér­dekszervezetekben, a szocialista álla­mi szervekben és a társadalom vala­mennyi területén dolgozó kommunis­tákat, hogy továbbra is nagyon igé­nyesen és felelősségteljesen készítsék elő a választásokat, bontakoztassanak ki hatásos politikai szervező, tömeg­politikai és agitációs munkát, hogy a választások lefolyása és eredmé­nyei a Nemzeti Front jelöltjeinek győ­zelmét bizonyítsák. A CSKP Központi Bizottságának meggyőződése, hogy a választások ki­fejezik a párt, a Nemzeti Front és a dolgozó nép egységét, hozzájárulnak a szocialista demokrácia további el­mélyüléséhez, a lakosság politikai és munkaaktivitásának kibontakoztatásá­hoz a XVI. pártkongresszus program­jának megvalósításában. ir-O—< Az SZLKP Központi Bizottsága is a múlt héten Jozef Lenárt első titkár elnökletével ülést tartott, amelyen Ján Janik, a KB Elnökségének tagja, a KB titkára tájékoztatott az általá­nos választások előkészületeiről. A Központi Bizottság leszögezte, hogy a választások nagy hatással lesznek a XVI. pártkongresszus határozatai­nak végrehajtására, főként a szocia­lista államiság, fejlesztése, a szocia­lista demokrácia további elmélyítése terén. A választási aktivitás politikai alapja — a fejlett szocialista társa­dalom további építésének programja. Meggyőződését fejezte ki, hogy a vá­lasztások bizonyítják majd a dolgo­zók nagy bizalmát a CSKP politikája iránt. A választások előkészítése te­ret nyújt a lakosság kezdeményezésé­nek és aktivitásának fokozására, ame­lyet a Nemzeti Front a pártszervek és szervezetek vezetésével a terme­lés hatékonyságának fokozására, a munka minőségének javítására, az idei feladatok teljesítésére és túltel­jesítésére irányít. A KB kiemelte, hogy a képviselőjelöltek kiválasztása­kor ügyelnek arra, hogy a képviseleti testületek összetétele megfeleljen a társadalom politikai, szociális, nem­zetiségi, osztály- és korösszetételé­nek. JOGI TAMÄCSOK A szőlő átírása mészetesen, bizonyos hullámzást is megfigyelhetünk. Bizonyos vonatko­zásban a nemzetközi gazdasági vi­szony alakulásának a hazai feltéte­lekre ráható következményeiből kifo­lyólag valamelyest tapasztalható a be­ruházások visszafogottsága, más ese­tekben azonban nem is annyira a le­hetőségek korlátozottságáról, mint in­kább arról van szó, hogy minden időszakban más-más szakaszok fej­lesztése lép előtérbe, a fejlesztés más területei válnak elsődlegesekké, vagy hivatalos kifejezéssel: változnak a prioritások. Ez érthető is, hiszen a Nemzeti Front választási programjai nyitott programok: az állami tervekből in­dulnak ki, de a lakosság helyi javas­lataival, ötleteivel és hozzájárulásával egészülnek ki. Világos, hogy a követ­kező megbízatási időszakban megva­lósításra váró fejlesztési, választást programok is államunk gazdasági és társadalmi fejlesztésének a XVI. párt­­kongresszuson jóváhagyott fö irányai­ból következnek, s a helyi kezdemé­­zés, az erők összefogása, a lenti ak­tivitás meghatványozza őket. Beszéltünk a szocialista demokrácia kibontakozásáról, a nemzeti bizottsá­gok gazdaságfejlesztési és szervező szerepéről. Minden elképzelést, elő­irányzatot a lakosság, a választók aktivitása támaszt alá, s ez a szocia­lista vállalásokban nyer kifejezést. Szlovákiában tavaly több mint 1 mil­lió 200 ezer egyéni és kollektív vál­lalás született, melynek eredménye két és háromnegyed millió korona értékű mű lett. Ez azt jelentette, hogy a vállalásokat közel 150 százalékban valósították meg. A kongresszusi és választási előké­születek serkentően hatottak dolgo­zóink kezdeményezésére. Így az idén már eddig olyan szocialista vállalá­sok születtek, amelyek megvalósítása a beruházások terén több mint egy­millió, a beruházáson kívül pedig töb mint 300 ezer korona értékű mű­vet jelent a nemzeti bizottságok kere­tében. A verseny folytatódik. A kong­resszusi szellem nehezebb feltételek között is helytállásra kötelez. L0RINCZ LASZEO „Fahá z“: Olvasónk levelében ír­ja, hogy szülőfalujában még 1977-ben megállapodtak egy öregebb asszony­nyal hét és fél áros szőlőjének meg­vételében. Megállapodásuk értelmé­ben a vételára postautalvánnyal utal­ták át az eladó címére. Megegyezé­sük érteimében birtokba is léptek. Az eladó még 1977 decemberében el­hunyt. Ebben az időben jártak az állami jegyzőségen, ahol tájékoztat­ták olvasónkat, mi minden szükséges ahhoz, hogy a szőlőt jogerős tulaj­donukba is megszerezzék. Mivel ak­kor nem volt idejük és módjuk az ügy intézésére, tényleges használók­ként használják a szőlőt. A szőlőben most szeretnének egy kerti faházat felálllítani. A helyi nemzeti bizott­ság az engedélyt erre meg is adná, de előbb rendezni kell a szőlő tulaj­donjogát. Kérdi, mit tegyenek. Az el­hunyt tulajdonosnak egyetlen fia van, aki más városban él. Az ingatlanok — így a kérdéses szőlő — tulajdonjoga csak az eladó és a vevő között írásban megkötő*! szerződésnek az állami jegyzőség ál­tal történt bejegyzése (regisztrálása) alapján száll át a vevőre. Mivel me­zőgazdasági ingatlanról van szó, az adásvételi szerződéshez még az em­lített bejegyzés előtt még a helyi nemzeti bizottságnak is állást kell foglalnia (a Polgári Törvénykönyv 490 paragrafusának 2. bekezdése ér­telmében), és a helyi efsz-nek is hi­vatalosan bizonyítania kell, hogy nincs kifogása a vétel ellen, s arra vonatkozóan is nyilatkozniuk kell, hogy a kérdéses szőlő nem számít az efsz-ben társított mezőgazdasági in­gatlannak. Feltételezik, hogy az eladó örökö­se az eladásról és a vételár megfize­téséről tudott és feltehetően hajlan­dó lesz közreműködni az ügy ren­dezésében. Az eladó halála miatt már csak úgy tudják az ügyet rendezni, hogy a szőlőt az eladó örököse mint eladó adja el önöknek, és a szerződésben elismeri, hogy a vételárat még édes­anyjának korábban megfizették. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy Polgári Törvénykönyvünk 47. paragrafusa értelmében a szerződő feleket (és esetleges haláluk esetén jogutódjaikat, örököseiket) szerződé­si nyilatkozatuk egészen azon idő* pontig kötelezi, míg az illetékes hi­vatal nem dönt a szerződés érvé­nyessége ügyében (amíg a szerződést az állami jegyzőség nem jegyzi be). Ajánljuk, hogy az így bonyolul­tabbá vált tudajdonjog átruházása ügyében a vonatkozó iratok alapján forduljanak ügyvédhez. Abban az esetben, ha az eladó fia mint örökös abban a hiszemben volt, hogy a szőlő már az önök nevére került, és ezt nem jelentette be az örökségbe, utólag kell megtennie, hogy az állami jegyzőség mint ké­sőbb meglelt vagyont szintén tár­gyalja le és neki mint örökséget iga­zolja. Az ilyen jogerős döntés alap­ján mint örökös aláírhatja majd az adásvételi szerződést az önök javá­ra. Ha már így igazolható módon is tulajdonosaivá válnak a szőlőnek, kér­hetik majd a helyi nemzeti bizott­ságon a kerti faház felállításának építkezési engedélyezését. meghatalmazAs N. M.: Ajánljuk, hogy az ügyre vo­natkozó irataival forduljon a lévai (Levice) ügyvédi tanácsadó irodához, és az 6 közvetítésükkel kérjék ki az intézetben elhelyezett örökös megha­talmazását. Dr. F. J. Jóbarát emlékére Fájdalmas eseményről kell számot adnunk olvasóinknak. A napokban búcsúztunk lapunk szerkesztőbizottságának tagjától és külső munkatársától, Ondrej Zelman oki. mérnöktől, a Me­zőgazdasági Bolt (Polnohospo­­dárske potreby) nemzeti válla­lat munkatársától, aki élete és alkotóereje teljében tragikus hirtelenséggel elhagyta sorain­kat. Tapasztalataival, szaktaná­csaival, észrevételeivel nagy segítségére volt lapunk mező­­gazdasági propagandájának. Hozzáértésével, javaslataival hozzájárult lapunk színvonalá­nak emeléséhez. Őszinte jóba­rátot és segítőtársat vesztettünk el az elhunyt személyében. A CSSZSZK1981-1985. évi gazdasági és szociális fejlődésének fö irányai A LAKOSSÁG ÉLETSZÍNVONALA A lakosság életszínvonalát illetően, a párt alapvető gazdaság- és társadalompolitikai céljának elérését kö­vetkezetesen egybe kell kapcsolni a társadalmi termelés és a munkatermelékenység hatékonyságának fokozásá­ban elért eredményekkel. Evégett fejleszteni kell az emberek alkotóképességét, társadalmi elkötelezettségét és magas fokú felelősségérzetét. Így kell hozzájárulni a szocialista életmód formálásához is. Haladó változásokat kell elérni a munka jellegében. Meg kell teremteni a szükséges feltételeket a munkafegyelem és a munka­folyamat folyamatosságának javítására. Az életszínvonal alakításával kapcsolatos elképzelésekben és formákban a hangsúly a termelőerők fejlesztésére gyakorolt aktív ráhatáson, a társadalmi, továbbá az egyéni és csoport­­érdekek összhangjának elmélyítésén legyen. Ennek ér­dekében: ‘ — növelni kell a végzett munka mennyisége, minősé­ge és társadalmi fontossága szerinti jutalmazás jelentő­ségét mint szocialista társadalmunkban az elosztás alap­elvét, egyúttal emelni kell a munkafolyamatban részt venni nem tudó személyek megfelelő életszínvonalát; — ki kell elégíteni a lakosság személyi szükségleteit, elsősorban a fogyasztás szerkezetének javításával; fo­kozni kell a dolgozók kezdeményezésnek fejlesztésére, a munkatermelékenység fokozására ráható tényezők ha­tékonyságát, és szilárdítani kell a szocialista életmó­dot. Elsősorban jó minőségű, műszakilag tökéletesebb fogyasztási cikkekből bővíteni kell a kínálatot, javítani kell a fizetett szolgáltatások minőségét és rugalmassá­gát; — a társadalmi érdekekkel összhangban aktívabban kell befolyásolni a kereslet és a fogyasztás szerkezeté­nek módosulását; emellett biztosítani kell az ár-, bér- és szociálpolitikai összhangot; szilárdítani kell a kiske­reskedelmi árak szabályozósát, el kell mélyíteni az árak ellenőrzését; — az eddigi ingyenes szolgállatások megőrzése mel­lett tovább kell tökéletesíteni az egészségügyi és szo­ciális ellátási rendszert, az iskolarendszert, a kultúra és a testnevelés fejlesztését célzó gondoskodást; — ezen a területen fokozni keil a társadalmi eszkö­zök felhasználásának gazdaságosságát és javítani kell a munkaerő gazdaságos kihasználását; — javítani kell az élet- és munkafeltételeket. A fi­gyelmet elsősorban az észak-csehországi kerület bánya­vidékeire, a sokolovi járásra, az ostrava-karvinái agglo­merációra és más kijelölt iparágakra kell összpontosí­tani; — tovább kell javítani a lakásviszonyokat, a fizetett és közszolgáltatásokat. A bérezés terén továbbra is számolni kell az átlag­bérek arányos növekedésével, mint az anyagi ösztönzés és a munkatermelékenység fokozásának jelentős és ha­tékony eszközével. A bérezésben következetesen érvé­nyesíteni kell az érdemek elvét és el kell érni, hogy minden egyes szervezet és minden egyén helyzete gaz­dálkodásuk eredményeitől függjön. A bérrendszer gazdasági hatékonyságának fokozása és a bérek társadalmilag és gazdaságilag megalapozott ala­kulásának biztosítása végett; — erősíteni kell a béreszközök függőségét a társadal­mi munkatermelékenység és általában a gazdálkodás hatékonyságának fokozódásától; — fokozni kell a béreszközök kialakításának és el­osztásának függőségét a termékek magas műszaki szín­vonalától, minőségétől és külföldi értékesítésének haté­konyságától; — fokozni kell a szervezetek és egyének felelősségét a társadalmi szükségletek kielégítéséért. A béreszközök kialakítását és elosztását függővé kell tenni a termelés, a szolgáltatások tervezett szerkezetének és minőségének megtartásától és a terv kötelező feladatainak tárgyi teljesítésétől. Fokozott figyelmet kell szentelni annak, hogy a mun­kaközösségek érdekeltek legyenek az élő munka megta­karításában. Evégett lehetővé kell tenni, hogy a szerve­zetek a munkatermelékenység növelésében nagyobb fel­adatok vállalásakor elsősorban abszolút munkaerő-meg­­takarltással megfelelően növelhessék az ezt elősegítő dolgozók bérét. Támogatni kell az alkotó, nagy teljesítményeket nyúj­tó, szakképzett dolgozókat, akik a legnagyobb mérték­ben hozzájárulnak a termékek használati tulajdonságai­nak, műszaki és gazdasági mutatóinak javításához. A bérek mozgó részét — a prémiumokat és jutalmakat — a tudományos-műszaki fejlődés, a termelés és a kivitel döntő fontosságú feladataira, a termékszerkezetcserére, az élő és tárgyiasult munka megtakarítására kell össz­pontosítani. Nagyobb mértékben keli bevezetni a teljesítménybért és érvényesíteni kell az akkordbért is. Szüntelenül tö­kéletesíteni és bővíteni kell a munkafogyasztási normá­kat, a nem termelési szférára is vonatkoztatva. Ezeket a belső vállalalti irányítás és jutalmazás megbízható mércéjének fontos eszközeiként fel kell használni. A bé­rezésben jobban kell érvényesíteni a munkaerőstabilizá­lást, a tartósan magas teljesítmények és a munkakezde­ményezés szempontjait. Meg kell követelni a szigorú termelési és bérfegyel­met. Korlátozni kell a fölösleges túiőrázást. Fokozni kell a vezetők személyes felelősségét a feladatok telje­sítéséért. Az irányítás valamennyi szintjén következete­sen és hatékonyan ellenőrizni kell a bérpolitika elvei­nek érvényesülését. I

Next

/
Thumbnails
Contents