Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 2. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1981. január 10. 12 H 0000000 BGLCOZÜ КЕВДЗВк emberírt Az állami gazdaságok voltak ha­zánkban a szocialista mezőgazdaság, a korszerűsödés útjára lépett nagy­üzemek első képviselői. Elsőként pró­bálták ki a nagyüzemi gazdálkodás korszerű eszközeit, s erre alapozva alakították ki az üzem- és termelés­­szervezés sikeres módszereit: Elévül­hetetlen érdemeket szereztek a szo­cialista mezőgazdaság fejlesztésében. Pártunk agrárpo­litikájának megfe­lelően — a tudo­mányos-műszaki haladás követelmé­nyeivel összhang­ban — a mező­­gazdasági termelés mind több ágaza­tában teremtődnek meg az iparszerűen szervezett termelés feltételei. Napjaink­ban — amikor egy­re bővül a kivá­lóan gazdálkodó termelőszövetkezetek tábora — vajon miként alakul, módo­sul az állami gazdaságok szerepe és hivatása mezőgazdaságunkban? A gazdálkodás hatékonyságával kapcso­latos népgazdasági követelményekből eredő kérdésünkre az élenjáró mező­­gazdasági' üzemek közé tartozó Nagy­szarvai (Rohovce) Állami Gazdaság­ban kerestünk választ. MAGASABB SZÍNVONALON — A termelés és a gazdálkodás belső követelményeit — amelyekhez az élenjárók igazodnak — gazdasá­gunkban általánossá tettük. Ennek a gyors ütemű megvalósítása szüksé­gessé tette a szakmai és vezetési szín­vonal további emelését, a belső rend megszilárdítását és a magas fokú szervezettség megvalósítását a terme­lés minden területén. Csak így tudtuk a gazdálkodás hatékonyságával kap­csolatos népgazdasági feladatainkat teljesíteni. A CSKP KB 18. ülésén is nagy hangsúlyt kapott a követelmény: Haladjunk gyorsabban a gazdálkodás minőségi mutatóinak javításával. Ez ez igény a mezőgazdaságra, s termé­szetesen az állami gazdaságokra is érvényes. Mezőgazdaságunk csak a termelékenység erőteljes javításával, a ráfordításokkal arányos hozamnö­veléssel, a munka- és eszközhatékony­ság révén járulhat hozzá gazdasági életünk s ezen belül a mezőgazdaság fejlesztéséhez — fogalmazta meg a színvonalas és hatékony ' gazdálkodás összetevőit Borbély László, az üzemi pártszervezet elnöke. ■ Ilyen gazdag élettapasztalat bir­tokában miként értékeli mezőgazda­ságunk szőkébb területét, saját gaz­dasága eredményeit? — Gazdaságunk jelenlegi méreteit 1964-ben a környező gyengén gazdál­kodó szövetkezetek — Nagyszarva, Tárnok (Trnavka), Macháza (Macov), Kispaka (Malá Рака) — egyesítésével érte el. Mezőgazdasági területünk 1772 hektár, ebből 1768 hektár a szántó. Termőhelyi adottságaink (kö­zepesek, s az öntözési gazdálkodást csak száz hektáron tudtuk megvalósí­tani. Gazdaságunkban több növény termelésével foglalkozunk. Ügy tűnik, hogy a nagy növényszám, illetve a szarvasmarha-, a sertés- és a juh­ágazat ellentmond a szakosodásnak. Ez az ellentmondás viszont nálunk relatív A szakosítás nem azt jelenti, hogy egy gazdaság kettő, maximum három növény termelésével és egy-két állati termék előállításával foglalko­zik, hanem azt, hogy az adott termé­kek termelésének optimális műszaki és gazdasági feltételeit biztosítjuk. Gazdaságunkban a búza, a kukorica, a cukorrépa és a lucerna területi ré­szesedését vizsgálva megállapíthatjuk, hogy ezeken a területeken jó hatás­fokkal üzemeltethetők a legkorsze­rűbb gépek is. Búzából 6,1, árpából 5,9, cukorrépá­ból 43, kukoricából 6,3 takarmánybor­­sőhól pedig 5,3 tonnás hektáronkénti hozamokat értek el. Az elért eredmé­nyekkel alaposan túlszárnyalták a 6. ötéves tervidőszak utolsó évére elő­irányzott igényes célkitűzéseket. Az elért eredmények megalapozásában kiemelkedően fontos jelentőséget tu­lajdonítottak a földterület ésszerű hasznosításának és a talajállapothoz igazodó talajerő-visszapótlásnak. A termelési előirányzatok teljesítéséhez a tervezett gépeket, berendezéseket, vegyianyagokat és a szükséges ener­giát időben, szükséges mennyiségben és kifogástalan minőségben biztosítot­ták. A szarvasmarha- és sertéságazatok­ban a szaporulati, a felnevelési a ta­­karmányhasznosulási és a hozammu­tatók a tervezettnél mérsékeltebben fejlődtek. Húseladási tervüket telje­sítették, tejtermelésük — férőhely hiányában nem tudták biztosítani a tervezett darabszámot — viszont a tervezett alatt maradt. Pálffy László állattenyésztési ága­zatvezető szerint, a gazdaság juhá­­szata is eredményes évet zárt. A 839 darabot számláló juhállomány — eb­ből 648 az anyajuh — termelési szám­sorait nézegetve számunkra is ked­vező kép alakult ki a gazdaság juhá­szati ágazatában. Sűrített elletéssel — kétévenként háromszori elletés — 380 jerke bárányt, valamint 2,7 tonna gyapjút értékesítettek. Ez a jövedelmezőség — ha sikerre vezetnek a gazdaság további tervei — hatékonyságban tovább javulhat, mi­vel a gazdasági udvarok feljavított gyepes területei ellátják a nagyobb állományt is, az olcsó töipegtakar­­mány, a szántóföldi melléktermékek legeltetéssel történő hasznosítása pe­dig továbbra is megalapozza az ága­zat gazdaságosságát. KÖZÖS FELADAT - KÖZÖS FELELŐSSÉG — Magam sem hiszem, hogy gazda­ságunk bármilyen vonatkozásban kü­lönleges helyzetben lenne, nem dicse­kedhetünk különös rekordokkal sem. Az élenjárókhoz hasonlóak gazdasági eredményeink, ez a megállapítás ér­vényes üzemi pártszervezetünk mun­kájára, pártcsoportjaink helytállására is. Ezt nem az álszerénység, hanem az őszinte szó mondassa velem. Min­den olyan érték : még a legkisebb is! — amellyel hozzájárulunk a nép­gazdaság közös erőfeszítéseihez, dol­gozóink, köztük párttagságunk tiszte­letet érdemlő munkájának, olykor ál­dozatvállalásának, példamutató helyt­állásának, politikai összeforrottságá­­nak a bizonyítéka — mondotta az üze­mi szervezet elnöke. Csemi Benő, Pollák Ernő, Széllé Gyula, Rózsa Lajos és Labancz Gábor által irányított pártcsoportok nem­csak az utasításokra várnak, nemcsak a döntések megvalósítását segítik, hanem azok formálásának aktív ré­szesei is. Munkájuk politikai és er­kölcsi támogatást és biztonságot nyújt a gazdasági vezetőknek. És mert a gyakorlatban bizonyítva ta­pasztalják, hogy, ártatlanul „bűnba­kok“ nem lehetnek, bátran kezde­ményeznek, bonyolultabb feladatok vállalására is készek. ÉLENJÁRÓKHOZ MÉLTÓAN Hazánk felszabadulásának 35. év­fordulója tiszteletére kibontakozott munkavers^ny eredményesen segítette elő a termelési feladatok teljesítését. A szocialista verseny teljesítésében úttörő munkárá vállalkoztak a szo­cialista briwídok. A Mandlik Etela és Varga Béla áltál irányított ezüstérmes kollektívák, valamint a Farkas Mi­hály, Dobsa János, Horváth Ferenc, Ambrus Miklós és Kajdacsi Lajos által vezetett bronzérmes brigá­dok a verseny gazdasági céljai mel­lett a szocialista életmód és magatar­tás fokozott megvalósítására, az álta­lános, politikai és szakmai képzésben való részvétel segítésében, valamint az egyéb versenyformák szervezésé­ben is aktív részt vállaltak. Az egyé­nek és a kollektívák versenyének eredményeit negyedévenként értékel­ték, az élenjárókat — a kollektív szerződéssel összhangban — anyagi és erkölcsi elismerésben részesítették. — Messzemenően megbecsülik veze­tőink azt, amit csinálunk. Ha azt mondom, hogy ez a megbecsülés ösztönöz bennünket, nem mondok va­lótlant — fogalmazott az egyik bri-A cukorrépa gazdasági jelentősé­” gét nem kell különösképpen hangsúlyozni, hiszen a cukrot nem­csak a lakosság közvetlen fogyasztá­sában és az élelmiszeriparban hasz­nosítjuk, hanem fontos kiviteli cikket is jelent. Ezen kívül a cukorrépa fontos takarmányforrásként is szere­pel, főleg a tej- és hústermelésben. Például 40 tonnás átlagos gyökérter­més és 35 tqhnás répafej-termés ese­tében a mezőgazdasági üzemekbe hek­táronként 0,76 tonna emészthető fe­hérje, a melasszal együtt pedig tíz­ezer keményítőegység kerül vissza répaszelet és répafej formájában. Az említettek alapján joggal mondhatjuk, hogy a cukorrépa-termelésnek rend­kívüli figyelmet kell szentelnünk. A hatodik ötéves tervidőszakban nem teljesítettük a cukorrépa-terme­lésben a tervezett feladatokat.. Ez a kedvezőtlen időjárási viszonyokkal, a gyenge minőségű vetőmag használa­tával, a cukorrépa-termelésben hasz­nálatos gépek hiányával, az alacsony színvonalú növényvédelemmel és táp­anyagpótlással, továbbá a helytelen munkaszervezés és agrotechnika érvé­nyesítésével, valamint a magas beta­karítási veszteséggel Indokolható. A legújabb hazai és külföldi tudomá nyos kísérletek feltárják a nagy ho zamok állandósításának és a cukor­­tartalom fokozásának lehetőségeit Ezzel a kérdéscsoporttal a CSKP KB 13. plenáris ülésen és az SZLKP 1979. évi plenáris ülésén is behatóan fog­lalkoztak. A hetedik ötéves tervidőszakban a cukorrépa terméshozamának és cu­kortartalmának fokozását nem a tér­­mőterület nagyságának fokozásával, hanem a termesztés belterjesítésével kell megoldani. Ez azt jelenti, hogy az elkövetkezendő időszakban a ter­mőterület nagysága a korábbi szín fonalon marad, ami évente 60 ezer hektárnak felel meg. Az átlagos ter­méshozamot az idei évi 38,3 tonnáról 1985-ig 41,7 tonnára kell növelni, ami gádvezető. A szucialista verseny ke­retében a gazdaság dolgozói 923 ezer korona értékű kötelezettséget vállal­tak. Állták szavukat: Vállalásukat 1 millió 150 ezer koronára teljesítet­ték. ÖSZTÖNZŐ ÉRDEKELTSÉG Fennállásának egyik legeredménye­sebb évét zárta a Nagyszarvai Állami Gazdaság. Az 1980-as év számbavétele után a hetedik ötéves terv első évé­nek igényes célkitűzéseire összponto­sítják figyelmüket. A termelés bőví­tésének és a hatékonyság növelésé­­sének előfeltételei mellett nagy fi­gyelmet szentelnek a termelési ténye­zők összhangjának megteremtésére. Célkitűzéseik, új terveik már a nép­gazdaság tervszerű irányítási rendsze­re alapján formálódnak: Véleményük szerint az új irányítási forma serken­tőleg hat majd a dolgozókra, s veze­tőt és beosztottat érdekeltebbé teszi a gazdasági mutatók és az ágazati fel­adatok teljesítésében. Bevezetésével könnyebbé válik az áttekintés, az irá­nyítás, az idejében tett intézkedések nyomán pedig eredményesebbé válhat a gazdálkodás. Ösztönző érdekeltség ... Az új irá­nyítási rendszer középpontjába tehát továbbra is az embert helyezik. A szocialista életforma formálása, a szo­cialista verseny, a szakképzettség nö­velése és a gazdálkodás hogyanja olyan témák, amelyek ebben a gazda­ságban mind gyakrabban kerülnek napirendre a tervkészítés időszaká­ban. „A dolgozó emberért, a dolgozó emberrel“ jelszó alatt alapozzák meg azt a munkát, amelyet szebb holnap­jukért végeznek, amellyel mezőgazda­ságunk szocialista haladását szolgál­ják. CSIBA LÄSZLÖ évente 2,3—2,5 millió tonna cukor­répa-termés elérését jelentheti. Az igényes feladatok maradéktalan teljesítése térdekében a cukorrépa esetében is bevezetjük a komplex ter­melési és betakarítási rendszereket, amelyek a tudományos-műszaki hala­dás vívmányainak érvényesítésén ke­resztül hozzájárulnak a termelés in­tenzitásának és hatékonyságának fo­kozásához is. A termelési rendszerek bevezetésé­vel célul tűztük, hogy: ■ a répatermelő körzetben öntö­­zetlen viszonyok között 10 százalék­kal nagyobb átlagos terméshozamot érünk el, mint ahogy azt a terv 15,6 százalékos átlagos cukortartalom mel­lett előírja; ■ a kukoricatermelő körzetben ön­tözéses feltételek között 15 százalék­kal nagyobb átlagos terméshozamot érünk el, mint ahogy azt a terv 15,3 százalékos átlagos cukortartalom mel­lett előír; Ш a cukorrépa magtermelése során a többmagvú fajtáknál elérjük az 1,5, az egymagvú fajtáknál pedig a 0,8 tonnás átlagos terméshozamot hektáronként; ■ az új technológiák érvényesíté­sével eltávolítjuk a korábbi szubjek­tív okokat és fogyatékosságokat. A termelési rendszereket 200 hek­táros alapterületre számítva dolgoz­tuk ki úgy, ahogy javasolva vannak azok a gépek és eszközök, melyek segítségével lehetőség nyílik az agro-Eredményes évet zártak A nagyölvedi (Veiké Ludince) Wil­helm Pieck Efsz a lévai (Levice) já­rás egyik legjobb gazdasága. Fennál­lása óta úgyszólván minden évben a legfőbb termelési feladatokat teljesí­tették. A munkaerőhiány fogalmát nem ismerik, s ami a tagság jutalma­zását illeti, a járásban itt vannak a legjobb kereseti lehetőségek. Urbán Ferenc, a szövetkezet elnöke beszélgetésünk során az el­múlt esztendőben elért eredményeket értékelte: — Sok mindent átéltem a gazda­ságban, de olyan szélsőséges időjá­rásra, mint tavaly volt, még nem em­lékszem. Szinte egyetlen egy munká­latot sem tudtunk kellő időben elvé­gezni. A számos nehézség ellenére az előirányzott feladatokkal sikeresen megbirkóztunk. Tiszta számlával kezd­hetjük nemcsak az idei évet, hanem a hetedik ötéves tervidőszakot is. Ko­moly feladatok megvalósítása áll előt­tünk, s ez jobb, minőségi munkát kö­vetel minden egyes tagtól. A szövetkezet 1856 hektár mezőgaz­dasági területen gazdálkodik.. A nö­vénytermesztés szakaszán aránylag sikeres évet zártak. Hiszen gabonából hatvan mázsán felüli átlaghozamot érteit el. Elégedettek a takarmányter­mesztés eredményeivel is. Cukorrépá­ból több mint ötszáz mázsás hektár­hozammal dicsekedhetnek, s kukori­cából is sikerült elérniük a tervezett 51 mázsa átlagtermést. Csupán a hosszú tenyészidejű és melegkedvelő növények — főleg a fűszerpaprika, a napraforgó, a szőlő és a cirok — termesztésében volt némi kiesés. Az előzetes felmérések alapján a növény­­termesztésben a tervezett nyersterme­lést több mint kétmillió, az árufor­galmazási tervet pedig több mint egy­millió koronával teljesítették túl. Az állattenyésztés eredményei is kedvezően alakultak. Igv például el­érték az évi tehenenkénti 3300 literes fejési átlagot, s száz tehéntől átlag­ban 96 borjút választottak el. A nép­gazdaságnak 7 ezer 840 mázsa húst és másfélmillió liter tejet adtak, ami jóval több az előző évhez viszonyítva. Végül essék néhány szó a közgaz­dasági iránymutatók teljesítéséről. A mezőgazdasági nyerstermelési és ez áruforgalmazási tervet jóval túltelje­sítették. Az anyagköltségeket és az energiafogyasztást is csökkentették. Mindent összevetve a tervezett 9 mil­lió 394 ezer korona nyereség helyett tízmillió hatszázezer koronát megha­ladó nyereséggel zárták az évet. technikai határidők pontos betartásá­ra. Az összpontosítás mértékétől füg­gően egy mezőgazdasági üzem átla­gában 200, 400, illetve 600 hektáron javasoljuk a cukorrépát termeszteni. Magtermelés esetén 100, illetve 200 hektáros alapterület jöhet számításba. CUKORRÉPA-TERMELÉS ÖNTÜZETLEN FELTÉTELEK KÖZÖTT E termelési rendszer keretében a cukorrépát a répatermelő körzetben 12 ezer hektáron fogjuk termelni. Az alapterület nagysága 200 hektár. A termelési rendszerbe tartozó mező­­gazdasági üzemekben el kell érni a 42 tonnás átlagos terméshozamot és a 15,6 százalékos cukortartalmat. A ter­mesztési agrotechnika és a betakarí­tás is ebből indul ki. Megállapítást nyert, hogy néhány tényező jelentős mértékben befolyásolhatja a termés­nagyság alakulását és a kézi munika szükségletét. Például a kései és nem negfelelő mélyszántás, a barázdafelü­­'etek elegyengetésének elmulasztása 1,6—8 tonnával csökkentheti az átla­gos terméshozamot hektáronként. Az eddigi tapasztalatok bebizonyították, hogy csapadékszegény feltételek kö­zepette el kell érni a hektáronkénti 80—85 ezer egyedszámot. Jó minőségű talajok és megfelelő agrotechnika mellett pedig 15 cm-es tőtávolságot kell választani. A nagy terméshozam és a magas cukortartalom elérése csak akkor biz­tosított, ha 175—180 napos tenyészidő áll rendelkezésre. A cukorrépa trá­gyázásának alapját az érett Istálló­trágya képezze. A legjobb termés akkor érhető el, ha a tápanyagokat (NPK) 1:0,71—1:1,2—1,6 arányban a­­dagoljuk, úgy, hogy a nitrogén ható­anyag hektáronként ne haladja meg Borbély László az üzemi pártszervezet elnöke A Mandlik Etela (jobboldalt) vezette ezüstérmes szocialista brigád valóra váltotta felajánlását A gazdaság nyugdíjasait ma is megbecsülik: Rájuk is vonatkozik az ember ős a munka tisztelete Fotó: Ы. Abel Gábor аи—вит— ими ■■■ni—и—— ———дидеи— A cukorrépa-termelés

Next

/
Thumbnails
Contents