Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-04-25 / 17. szám
1 1981. április 25. .SZABAD FÖLDMŰVES. .11 Negyedszázada termelés szolgálatában A társadalmi előrelépés utóbbi éveiben tudatosítottuk, hogy az intenzív módszerek nem segítői, hanem gátlói gazdasági felemelkedésünknek, a termelés dinamikus fejlesztésének. A tudományos ismeretekre támaszkodó belterjesítés tette csak lehetővé a termelés ütemének a felgyorsulását, a haladó munkamódszerek térhódítását. Az immár huszonöt éves gazdaság partneri múltra visszatekintő modrai Szőlészeti és Borászati Kutató Allainás egyike azoknak a tudományos-gyakorlati munkahelyeknek, amelyek a szocialista termelés szerkezetében speciális feladatok megvalósítására híva totak. Az állomás birtokát képező, termelési-kutatási célokat szolgáló hatvannyolc hektáros szőlészetben olyan nagyüzemi módszerek kimunkálására és tudományos igazolására törekednek, amelyek forradalmasíthatják a szőlőtermesztést, de a borászatban is szép sikerek elérésével kecsegtetnek. Ivan Novák mérnök, a kutatóállomás vezetője méltán büszke a kiiencvenhármas taglétszámú munkaközösségre. Az eltelt negyedszázad alatt közös erőfeszítéssel, a gyakorlattal való szoros együttműködésben a jobbnál jobb módszerek egész sorozatát honosították meg. Ide sorolható a metszés korszerű módszere, a lejtős földterületek teraszosítással való nagyüzemi hasznosítása, a szőlő kordonos művelése, a fajták nemesítése s a fajtajelleg megőrzése, д borászat új technológiája stb. Nem a véletlen műve, hogy az állomás huszonötéves jubileuma alkalmából magas társadalmi elismerésben, a „Kiváló Munkáért“ állami kitüntetésben részesült. A munkaközösség jó érzékére vall, hogy szoros kapcsolatot tart fenn más tudományos munkahelyekkel, a projekciós és a szőlőtermesztő mezőgazdasági vállalatokkal. Rendhagyó, hogy a tudományos kutatás ismereteinek az ellenőrzésébe a termelési gyakorlatot is bevonták, s így nagyüzemi viszonylatokban egyszerre több körzetben bizonyíthatják módszereik létjogosultságát, ismereteik megbízhatóságát. Ezzel párhuzamosan nemzetközi viszonylatokban is érdemdús tevékenységet fejtenek ki. Az agrotechnikai kutatások során teljes mértékben a nagyüzemi termelési szerkezet társadalmi feladatait tartották szem előtt. Kiemelt célfeladatként kezelték a régi, vagyis a kézi művelésű — sűrű sorkötésű — szőlőültetvények alkalmassá tételét, gépi nagyüzemi művelésre. Modrán ebből a célból kísérleti szőlészetet létesítettek. Megfigyelték például, hogy az 1,6 és a 2X1,2 méteres kötésben telepített ültetvény a negyedik és az ötödik évben nyújtotta legjobb hozamátlagot, míg a 3X1,2 m-es kötésben telepített szőlő a harmadik és a hatodik évben remekelt. Ezzel tulajdonképpen az ültetvény hektárjára jutó munkaigény évi 120—200 napra módosult, de a munkatermelékenység 250—350 százalékra, a hektárhozam pedig a korábbi 3—3,5-ről 4,5—8 tonnára növekedett. Az ismeretek jó támpontként szolgáltak a termelési gyakorlatnak, mert általános elterjedésükkel javult az össztermelés, ami jelentősen elősegítette a szőlőimport csökkentését. A szép sikerek eléréséhez természetesen elegendő jó minőségű szőlőoltvány kell. Az alapanyag előteremtésében kezdetben a hagyományos módszerek érvényesültek, a fóliás módszer térhódításával azonban a korábbihoz képest 100—130 százalékkal javult a termelés hatékonysága. Az is bebizonyosodott, hogy a régi lejtős szőlőültetvények nagyüzemi, vagyis gépi művelés tekintetében nem jöhetnek számításba, ezért ezen talajok belterjes kihasználására elfogadható megoldást kellett keresni. A kutatóállomás munkaközössége ezt a feladatot teraszosítással oldotta meg. A nagyszabású munkában nagy segítséget kapott a Bratislavai Állami Meliorációs Igazgatóságtól, mely az illetékes szervektől feladatul kapta, hogy a munkálatok műszaki kivitelezése során töltse be a tanácsadó és a felügyelő szerepét. A partnerek jó együttműködése tette csak lehetővé, hogy Szlovákia területén — a 10—23 százalék lejtésű földeken, — mintegy 12 ezer hektár korábban csak részben hasznosított területen belterjes szőlőtermesztést létesíthettek. Az igények persze évről évre növekedtek. Ehhez kellett igazodnia a telepítéshez szükséges alapanyagok vá- 1 lasztékának és minőségének is. Az eltelt huszonöt évben a szaporító anyag nagy mennyiségét bocsátották a gyakorlat rendelkezésére-, s ezzel Szlovákiában lényegesen bővült a szaporító anyagot termelő bázis, s vele együtt a minőségi szőlőtermesztés. Minden kommentárnál többet mond az a tény, hogy a korábbi 3,5-ről 7,5 vagy ennél is több tonnára nőtt a szőlő hektárhozama. A szép sikert a szaporító anyag gondos, céltudatos, tudományos ismeretekre támaszkodó válogatása, s ezzel együtt a helyes fajtaagrotechnika következetes alkalmazása tette csak lehetővé. Persze nagymértékben segítette a termelés fellendülését a növényvédelmi kutatás eredményeinek széles körű elterjedése is. Hatékony és ésszerű módszernek bizonyult például a szőlőmaly előfordulását megbízhatóan jelző faromon csapdák gyakorlati alkalmazása. Ezek megbízható adatokat nyújtottak ahhoz, hol szükségszerű és sürgető, s hol szükségtelen és indokolatlan, a vegyszeres védekezés. Az ismeretek birtokában tehát ott permetezhették a szőlőt, ahol a feromon csapda ennek a szükségességét kimutatta. Renczés Vilmos, a kutatóállomás gazdag tapasztalattal rendelkező dolgozója a múlt években elévülhetetlen érdemeket szerzett a feromon csapdák anyagának előteremtésében, s a módszer fokozatos nagyüzemi elterjesztésében. Szlovákiában a múlt évben — közreműködésével — tizenöt gazdaság hasznosította a feromon csapda nyújtotta előnyöket, ebben az évben pedig ötvenhét gazdaság alkalmazza a hatékony módszert. A munkaközösség figyelme kiterjed a szőlő gépesített begyűjtésére is. A kutató munkát a termés gépi begyűjtésére való tekintettel végzik. Tudják, hogy ennek a fordítottja, vagyis az lenne a helyes, ha a gépipar alkalmazkodna a biológiai anyaghoz, vagyis olyan begyűjtő mechanizmusokat bocsátana rendelkezésre, amelyek a gyakorlatban minden igényt kielégíthetnének. Megállapították ugyanis, hogy a középmagas ültetvények legalkalmasabbak gépesített begyűjtésre, azonban a mechanizmusokat magas kordonra készítették, s emiatt sok szőlő kárbavész. Eszmecserénk során az asztali szőlő termelése is szóba került. Novák elvtárs nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szőlő szaporítóanyagának az előteremtésében Szlovákiában húsz évig úgyszólván semmi nem történt. Azért nem, mert az illetékesek a csemegeszőlő területének bővítésével nem számoltak. A fogyasztók csemegeszőlő-igényét importból szándékoztak kielégíteni. Bebizonyosodott azonban, hogy a hazai termelőalap bővítése sokkal előnyösebb, tehát az ezzel kapcsolatos szemlélet megváltozott. Azóta Senkvicén hatékony munka folyik, hogy beláható időn belül bővíthesssük Szlovákia csemegeszőlőterületét. Említették azt is, hogy a soron levő öt évben öt új nagyhozamú szőlőfajta alapanyaga kerül forgalomba. Egy-egy új fajtának az előteremtése azonban 24, sőt 32 évig is eltarthat. Ebből is látható, hogy a szőlő nemesítése nagyon igényes és hosszadalmas munka. Most arra törekednek, hogy termoterápiás módszerrel elősegítsék a szőlő alapanyagának a gyógyítását. Ezzel a módszerrel mintegy 15—30 százalékkal növekedhet a termésátag, javulhat a szőlő minősége. Az dső ilyen alapanyagot Dél-Morvaországban telepítették, s az ültetvény termése egyharmadávat növekedett. Az állomás dolgozói a borminőség javításában is sikerekre törekedtek. Erjedés előtt a mustba bentonitot adagoltak, s ezzel semlegesíthették a gyomirtószereket és más vegyi készítményeket. A már fogyasztásra érett bérből ezen anyagok nehezen, vagy egyáltalán nem távolíthatók el. A módszerrel tulajdonképpen meggátolható a bor megtörése, s a kezelt bor palackozottén hoszsú ideig eltartható károsodás nélkül. A bor minőségi jegyeinek kutatása során megállapították, hogy ez a téma további ismeretanyag feltárását teszi szükségessé. Az importból származó anyag ugyanis csak részeredmények elérését tette lehetővé. Ennek az ismeretében hazai szabadalom alapján egy új készítményt hoztak létre. Az 5-NFA készítmény nagyfokú antimikrobiális aktivitással és magas hatásfokkal tűnt ki. Egészen kis mennyiségben adagolva rendkívül jó hatást váltott ki a bor minőségi jegyeinek az állandósításában. Nagy előnye mellett szól az is, hogy hasznosításával jelentős devizát takaríthatnánk meg társadalmunknak. Az 5-NFA készítmény hasznosítására azonban az illetékesek még nem adtak engedélyt. Az ember szervezetére gyakorolt hatásának kivizsgálása után valószínű, hogy ez a szar polgárjogot nyer a termelési gyakorlatban. Ez időszerű lenne azért is, mert lényegesen kisebb töménységben jobb hatásfoka van a borban, mint a küllőidről beszerzett alapanyagnak, amelyből hasonló vagy megközelítő hatásfok eléréséhez több szükséges, s az emberi szervezetre nézve a külföldi anyag használata a hazainál nem előnyösebb. Talán azért van nagyobb becsülete, mert külföldről devizáért kell behozni? Az állomás kutatói természetesen más vonatkozásban is segítik a termelés fellendítését. A végcél tehát a kiváló minőségű, tekintélyes mennyiségű szőlőtermés elérése, annak tökéletes feldolgozása és a fogyasztók igényeinek lehető legjobb kielégítése. A nemzetközi versenyeken eddig kilencven arany-, 106 ezüst- és hat bronzérmet szereztek boraikkal. A legnagyobb sikert a modrai mikrokörzet borai aratták. Ezek közül is a Muskotály és Rulandi fajták jeleskedtek a legjobban. Arra törekednek, hogy a nagyüzemi mezőgazdasággal és más partnerszervezetekkel való szoros együttműködésben a fejlesztés, a termelés és a társadalmi hasznosítás vetüietében is mindent megtegyenek a tartalékok mozgésítása, s az új módszerek gyakorlati hasznosítása érdekében. HOKSZA ISTVÄN A fogyasztók érdekében Ha bemegyek egy élelmiszerboltba, rögtön láthatom a szeredi (Sered) szárazsiiteménykészítő vállalat ízletes termékeit. Sokféle édes és sós süteményt készítenek a fogyasztók igényeinek kielégítésére. A vállalathoz tartozik a seredi, a holiči és a Liptovský Hrádok-l sütöde. A seredi sütődében főleg töltött nápolyi szeletet és creckereket, a honéiban pedig mézeskalácsot készítenek. A termékújítás keretében készül például a Záhoran mézeskalács, amely huzamos ideig eltartható, nem ksményedik meg. Készítenek továbbá rumos és csokoládés mézeskalácsot is. Ebből tekintélyes mennyiséget szállítanak az NDK-ba. A szeredi sütöde a termékújítás hatékonyabbá tétele céljából új automata gépsort állított be az ötvengrammos nápolyi szeletek gyártására. A gépsoron több ízanyaggal íinomnál-finomabb nápolyi töltetek készülnek. Keresett termékeik közé tartozik a Vesna, a Mignonka, a Mila, a Duó nápályí szelet, de a Tramp, a Beata, a Slov, a Voc és Pi-vi crecker is. Az utóbbi sós sütetekből a múlt évben 175 tonnát szállítottak az MNK-ba, azonban más országokba és földrészekre is eljut a szerediek finom készítménye. A közkedvelt édes és sós süteményeket a vállalat ötvennégy szocialista brigádjának közössége készíti. A brigádok a CSKP XVI. kongresszusa irányelveinek sikeres megvalósítása céljából vállalták, hogy száraz süte ményekbői terven felül egy millió korona értékű többletet készítenek és a munkakörnyezet csinosításában Qtezerhétszáz órát dolgoznak évente. Krajcsovicg Ferdinánd A háztájiban megtermelt saláta felvásárlása március derekén vette kezdetét Fotó: —bor EGYÜTTMŰKÖDÉS: a, közjó !i?d®klbsB A Zeienina nemzeti vállalat a múlt évben 18 ezer tonna zöldséget vásárolt fel a dunaszerdabelyi (Dunajská Streda) járásban. Ebből 4500 tonnányit a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége helyi szervezeteinek tagjai produkáltak, összesen 25 millió korona értékben. Ahol ilyen eredmények születnek, ott bizonyára nagyon jó a termelők és a termeltetők — vagy ha úgy tetszik, felvásárlók — kapcsolata. Vajon így van-e? — kérdeztük a minap Csöllei Lajostól, a Zelenina nemzett vállalat dióspatonyi (Orechová Potfiü) üzemének igazgatójától. — A közellátás színvonalasabbá tételét szolgáló együttműködést a kölcsönösen előnyös kapcsolatokra alapoztuk, így fáradozásunk meghozta a várt eredményt. Kezdetben az áru átvételekor sok, elsősorban minőségből eredő problémánk, volt, de a kertészkedők többnyire megértették, hogy a szigorú ellenőrzés a társadalom, a fogyasztók érdekeit szolgálja. És persze a termelőét is: nem pusztán azért, is, mert a jó minőségű zöldséget termelőnek neve, árujának pedig keletje van a piacon. Ebből következik, hogy a dunaszerdahelyi járásban megtermelt zöldségnek jó piaca van az országban? — Általában igen. Partnereink általában elégedettek az általunk szállított áru minőségével. Tavaly mindössze kilencvenezer korona minőségi reíklgmáció fordult elő. Hiába, az emberek már csak ilyenek: a satnyább árut eldugják a láda fenekére. Gyakorlatilag megoldhatatlan, hogy minden láda tartalmát minősítsük, viszont a partnereink által végzett szúrópróbák alkalmával olykor kiderül a turpisság, s egy ember miatt az alapszervezet minden tagja megkárosodik. Néhány alapszervezetben már bevezették az önellenőrzést, ami jelentős minőségi javulást eredményezett. A nemrég lezajlott alapszervezeti évzáró taggyűléseken ismételten felhívtuk a termelők figyelmét a minőségi követelmények megtartására. Bízunk benne, hogy az idén már nem kell nézeteltérésekre okot adó, minőségi problémákkal bajlódnunk, s teljes egészében a felvásárlás szervezésének szentelhetjük figyelmünket. Gyakran hangoztatott alapelv, hogy a háztáji termelést tervszerűvé kell tenni, össze kell hangolni a társadalmi igényekkel. E téren sikerült előbbre lépnünk? — Bizonyos javulás már tapasztalható, de teljes sikerről még korántsem beszélhetünk. Hogy néhány konkrét példát is említsek: az idén sokan kínálnak zellert és csomózott, korai sárgarépát, ugyanakkor egyelőre nem sikerült szerződésileg biztosítani a A duuaszerdahelyi járásban sok kertészkedő foglalkozik salátatermeléssel tervezett mennyiségű dinnye, eltenni való, húsos piros paprika, étkezési és konzervparadicsom, valamint csemegekukorica megtermelését. A legnagyobb gondot a fokhagyma okozza, A kertészkedők elvállalták, hogy a háztájiban megtermelik a járás tervezett fokhígymamennyiségét. Űrömmel vettük a kezdeményezést, de úgy tűnik, az ígéretes együttműködésből semmi sem lesz. Az ígért külföldi ültetőanyagot nem kaptuk meg, így április elején az alapszervezetek egymás után visszaléptek a szerződéstől. A háztáji termelő nem rendelkezik kockázati alappal, nem szabadna így játszani a bizalmával! Belucz elvtárs, a Szlovákiai Kertészkedők Szövetsége járási bizottságának elnöke említette a minap, hogy a járási szervek döntése értelmében a járás szervezel! kertészkedői a járási mezőgazdasági igazgatóság irányításával ezentúl tervszerű termelést fognak folytatni, akár egy nagyüzem. Sőt! A szövetségnek diszpécserszolgálatot teljesítő, fizetett alkalmazottja tesz, aki összekötőként igyekszik majd közvetíteni a termeltetők és a kertészkedők* között, elsősorban a fslvásáriás rugalmasabbá tétele céljából. Szeretném, ha ezzel kapcsolatban véleményt nyilvánítana. — Az elgondolást Jónaik tartom. Minden kezdeményezést szívesen fogadunk, amely az együttműködés elmélyítését szorgalmazza. Ugyanakkor nyomatékosan hangsúlyozni kívánom, hogy a felvásárlás csakis akkor lehet és lesz rugalmas, ha az alapszervezetek a szerződésekben megnyilvánuló mennyiségi, minőségi és időrendi társadalmi igényekkel összhangban fogják irányítani a háztáji termelést. Mennyi zöldséget ígérnek az idén a dunaszerdahelyi járás kertészkedői? — Járásunknak az idén összesen 22 ezer tonna zöldséget kell forgalmaznia. Ebből a kertészkedők ötezer tonna zöldség megtermelését vállalták. A kertészkedők szövetségének közleménye szerint a Zelenina nemzeti vállalat a piaci kínálat gazdagítása érdekében 900 tonna sampinyont, 200 tonna bimbós kelt és tojásgyümölcsöt, továbbá p|tisszont, rebarbarát, spárgákéit stb. kér a kertészkedőktől. Van-e kínálat ezekből a kevésbé ismert zöldségfélékből? — Mint az évente megrendezésre kerülő járási gyümölcs- és zöldségkiálítás is igazolja, néhányan termelik járásunkban ezeket a növényeket, de csaknem kizárólag kedvtelésből, saját szükségletre. A hegyétei szövetkezet részéről volt bizonyos .'kezdeményezés a patisszon-termesztés meghonosításákra, de kereslet hiányában csaknem az egész mennyiséget át kellett adnunk a fővárosi boltoknak. A bratislavai fogyasztók keresik ezeket a különlegességeket, ezért bármilyen mennyiséget hajlandók vagyunk átvenni a termelőktől, ha lesz 'kínálat. A múlt évi huszonhat helyett Immár harmincnyolc központban fogjuk felvásárolni a zöldséget, így tulajdonképpen mindenki számára lehetővé tesszük, hogy helyben értékesítse a háztájiban megtermelt zöldséget, beleértve a kevésbé ismert zöldségféléket is. Lejegyezte: Kádek Gábor 1
