Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-04-18 / 16. szám
A HÄZTAlI tojAstermelés fellendítéséért Jó fajtamegválasztás - eredményes termelés Itt a tavasz, meghosszabbodnak a nappalok, és ez az egyik előfeltétele annak, hogy Immár többet tojjanak az eddig keveset termelő tyúkok. A szemen keresztül az állat szervezete több világosságot kap, minek következtében az agyalapi mirigy olyan serkentő anyagokat (hormonokat) termel, amelyek a véráramba jutva izgatólag hatnak a petefészekre. Az izgató hatás következtében növekszik a peteleválás (ez a tojás sárgája) s ezzel együtt a tojástermelés. Ez a magyarázata annak, hogy a nagyüzemek miért alkalmazzák a tojóházakban télen-nyáron a mesterséges megvilágítást. A háztáji állattartók számottevő tyúkállománnyal rendelkeznek. Fő céljuk, hogy megtermeljék a család igényeit kielégítő hús- és tojásmennyiséget. Persze vannak családok, amelyek eleve több tyúkot tartanak, hogy eladásra is jusson a termékekből. A kistermelők általában kevert, fajtajelleg nélküli állománnyal dolgoznak. Ezek az állatok a külterjes tartási körülmények között — kevés szemet fogyasztva — alig a felét termelik meg annak a tojásmennyiségnek, mint amennyit a nagyobb teljesítményű, fajtatiszta egyedek, illetve a hibridek (keresztezettek) megtermelni képesek. A háztáji tojástermelés népgazdasági érdek, ezért ugyancsak kívánatos, hogy — a szervezett kisállattenyésztök példáját követve — a háztájiban is gyorsan tért hódítsanak a korszerű tartási módok és a bevált fajták, illetve hibridek. A tyúktenyésztés eredményességét számos tényező befolyásolja, mint pl. a környezet, a takarmányozás, a tartásmód és természetesen a fajta. A baromfitartók többsége a külterjes tartásmódot jobban elviselő, vegyes hasznosítású nyuhemsir (new-hampsire) fajtát kedveli. Mások a vörös tyúkokat (rodejlend) részesítik előnyben, de természetesen más fajtákat is megtalálunk a háztájiban, főleg a szervezett kisállattenyésztők udvarán (plimut, leghorn, szöszeksz, kornis stb.j. A hemsir 23—24 hetes korában kezdi meg a termelést (ez nagyjából vonatkozik a rodejlendre is). Ez annyit jelent, hogy ha április elején, esetleg a hónap közepéig megvásároljuk a naposcsibéket, akkor az állomány október első felében megkezdi a tojásrakást. A kiemelt két fajta a takarmányozástól függően évente 150— 160 (ketreces tartás esetén 200) darab barna héjú, 60 grammos tojást tojik, szép sötét sárgájával. A hibridek a fajtatiszta egyedeknél is nagyobb hasznosságra képesek, de természetesen igényesebbek is. Például a Shaver és a De-Kalb évente 250—265 darab fehér héjú tojás termelésére képes, viszont kifejezetten zárt tartást igényelnek. A középtermetű Tetra évente 250 db barna héjú, 60 grammosnál nehezebb tojást termel, ráadásul nyugodt vérmérsékletű és a közepes tartási viszonyokat is jól elviseli. A termelőnek elsőrendű feladata, hogy korszerűen és szakszerűen tartsa az állatokat, hiszen a tojástermelés önköltségének mintegy 70 százalékát a takarmányköltség adja. Kifejezetten intenzív tojástermelés esetén még akkor sem tanácsos kizárólag gabonaféléket etetni, ha az udvaron (kifutóban, kertben) egyéb magvakhoz, rovarokhoz és zöldeleséghez jutnak a tyúkok. Legjobb tojótápot etetni, mégpedig szárazon, mert a nedvesített táp gyorsan romlik és elhullást okozhat. A tápot mindig hűvös, száraz helyen kell tárolni, ahol a rágcsálók nem férhetnek hozzá. Ne feledkezzünk meg a tyúkok itatásáról. Legjobbak a tartályos itatók. Egy-egy tyúkra naponta 3—5 deci tiszta, körülbelül 16 C-fokos vizet keli számítani. Keszi Molnár Ferenc ÉRDEMES SZERZŐDÉST KÖTNI! A társadalom igényeivel összhangban, egyre jobb eredményt érünk el a háztáji szerződéses zöldség- és gyümölcstermelésben, s ha vannak is még kisebb-nagyobb bökkenők, valljuk meg őszintén, az értékesítési feltételek, lehetőségek is mind kedvezőbbek. Mindennek ellenére még nagyon sokan vannak, akik évről évre több zöldséget és gyümölcsöt termelnek, mint amennyire a család igényt tart, viszont — sajnos — sem a kertészkedők alapszervezetébe nem lépnek be, sem a felvásárlókkal nem kötnek szerződést a várható többtermékre. De talán ők a leghangosabbak, ha problémába ütközik az átvétel, s mert a piacnak is van bizonyos felvevőképessége, talán éppen az ő árujuk miatt nem veszik át olyanoktól a termést, akik becsületesen előrejelezték, mit fognak termelni, mit várhat tőlük a társadalom. Aki nem köt szerződést, nem csupán azt kockáztatja, hogy jó termés esetén csak a kínált áru egy részét veszik át tőle — ha átveszik egyáltalán —, hanem azt is, hogy kevesebb pénzt kap a termékeiért. A Szlovák Arhivatal nemrég közzétette, hogy az átvétel időpontjától függően mennyit fognak fizetni — felvásárlási alapár és pótdíj formájában — az idei korai krumpliért. Például június 21-ig a termelő száz kiló termékért 250 korona felvásárlási alapárat plusz 130 korona pótdíjat kap. Mint a közleményből is kitűnik, az érvényes felvásárlási alapárak és pótdíjak a háztájiban, illetve a konyhakertben megtermelt, a kertészkedőktől és a magántermelőktől felvásárolt korai burgonyára is érvényesek, feltéve, hogy a termelő szerződést kötött a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalattal. Aki viszont nem köt szerződést, az magára vessen: kisebb kínálat esetén tőle is átveszik ugyan a termést, de csak megegyezés szerinti áron — ez az irányelvek szerint elérheti az érvényes felvásárlási alapár értékét —, viszont az ilyen termelő nem tarthat igényt a pótdíjra. Vagyis: nem csupán érdemes, de ajánlatos is értékesítési szerződést kötni! És nem csupán a korai krumplira, hiszen a közellátás színvonala a termelés tervszerű irányításának függvénye. A szerződéskötés tehát egyéni és társadalmi érdek! (bor) Farkas Ottó felvétele A korai burgonya felvásárlási ára 1981-ben Felvásárlás ideje Felvásárlási alapár 100 kg/Kčs Pótdíj június 21-ig 250,—( 130,— 6. 22-től — 6. 25-ig 200,—: 110,-6. 26-tól — 6. 30-ig 170,—; 90,—: 7. 1-től 7. 6-ig 140,— 80,—. 7. 7-től —: 7. 14-ig 130,— 70,-. 7. 15-től — 7. 21-ig 120,—> 60,— 7. 22-től : 7. 28-ig 115,—i 50,— 7. 29-től 8. 11-ig 115,—: 40,— 8. 12-től — 8. 24-ig 115,— 30,— 8. 25-től — 8. 31-ig 115,— 15,A feltüntetett felvásárlási alapárat és a pótdíjat a kertészkedők és a háztáji gazdálkodók is megkapják, ha a korai burgonya értékesítésére szerződést kötnek a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalattal. (Práca) t A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének tagjai rendszeresen bekapcsolódnak a közhasznú társadalmi munkába. A hatodik ötéves tervidőszak éveiben közel egymillió tízezer órát dolgoztak le társadalmi munkában, jelentős segítséget nyújtva a Nemzeti Front választási programjának teljesítéséhez, a falvak és a városok tervszerű fejlesztéséhez és csinosításához. Sőt! Az alapszervezetek tagjai derekasan kivették a részüket a mezőgazdasági gépek számára hozzáférhetetlen területek fűtermésének betakarításából, vaBecsület dolga nyésztői az idén összesen nyolc- órát a mezőgazdasági üzemek ezer-háromszáz társadalmi mun- megsegítésére kívánnak fordíkaóra ledolgozására vállaikoz- tani. tak, ebből több mint háromezer Vagy nézzünk egy másik példát. A prešovi járásban inkább szarvasmarhát meg juhot tartanak az emberek a háztájiban, mint nyulat, az utóbbi években mégis egyre gyarapodik a szervezett kisállattenyésztők száma. Az alapszervezetek tagjai mindössze ezer házinyűl, illetve hatezer nyúlgerezna eladását ígérik, viszont vállalták, hogy a felvásárlóknak átadnak száz hízott ludat, 50 ezer tojást, 550 juh-, kecske- és nutriagereznát, valamint 150 kiló gyapjút. Tavaly 517 szarvasmarhát, 38 sertést és 572 juhot hizlaltak eladásra. Ezt a színvonalat továbbra is tartani kívánják. Társadalmi munkában kilencezer óra ledolgozását vállalták, elsősorban a mezőgazdasági üzemek munkaerő-gondjának enyhítése céljából. A közép-szlovákiai kerületet ezúttal a Považská Bystrica-i járás képviseli, melynek kisállattenyésztöi a múlt évben tízezer tojást, körülbelül ezernégyszáz pecsenyenyulat, harminc szarvasmarhát és 357 pecsenyebárányt értékesítettek, Az alapszervezetek értékelő taggyűlésén elfogadott kötelezettségvállalások összesítésekor kiderült, hogy a járás kisállattenyésztői 12 ezer 550 óra társadalmi munka elvégzésére vállalkoztak. Ami pedig az értékesítési felajánlást illeti: ezer házinyűl, ötszáz hízott lúd, kétszáztíz pecsenyebárány, harmincezer tojás, hatvan kiló gyapjú, több mint 4200 juh-, kecske- és nyúlgerezna felvásárlására nyílik lehetősége népgazdaságunknak, ha a járás háztáji állattartásra vállalkozó kisállattenyésztői állják a szavukat. S már miért ne állnák!7 Kádek Gábor felvétele (dekj 1 lamint a mezőgazdasági munkacsúcsokból is. A lezajlott alapszervezeti évzáró gyűléseken és a járási konferenciákon elfogadott kötelezettségvállalások egyértelműen arra utalnak, hogy kisállattenyésztőink az elkövetkezőkben is támogatni kívánják szocialista hazánk tervszerű fejlesztésit. A komáromi (Komárno) járás apróállat-tenyésztői negyvenötezer pecsenyenyűi, ötvenezer nyúlgerezna, 650 ezer étkezési tojás, valamint 1560 kilogramm gyapjú értékesítésére tettek ígéretet. Vállalták, hogy az alapszervezetek és a kistenyésztők köreinek számát növelik, megszervezik a kistenyésztők járási tapasztalatcseréjét, és négy apróállat-bemutató segótségével népszerűsítik a háztáji állattartást. A komáromi járás kisállatte-A kerti gyepet, ha csak fűfélékből áll, pázsitnak nevezzük. Telepítése és fenntartása gondos munkát igényel. A fűmag csírázásához 10 C-fok feletti talajhőmérséklet szükséges, ezért ne siessük el a vetést. A pázsit számára kiszemelt, ősszel istállótrágyázott és felásott területen most finom aprómorzsás talajszerkezetű magágyat készítünk, s mihelyt kellően felmelegedett a föld, egyenletesen elvetjük a fűmagot. Belőle egy négyzetméterre 4—5 dkg szükséséges. Mindig magunk előtt vessünk, hátrafelé haladva, majd a magot gereblye segítségével sekélyen dolgozTELEPÍTSÜNK PÁZSITOT! zuk be a talajba. Ezt követően a területet hengerezzük le vagy deszkalap használatával tömörítsük, tapossuk le. Végül finom permetező locsolással öntözzük meg és kelésig állandóan tartsuk nedvesen a területet. A múlt évben telepített pázsit is gondozást igényel. A mohát és a gyomot addig távolítsuk el a fűből, amíg zsenge és kevés van belőle. A pázsitot (gyepet) időnként fejtrágyázni (nitrogén, kálium) kell. Legcélszerűbb, ha az öntözővízben juttatjuk ki a szükséges hatóanyagot, így azonnal bemosódik a talajba. A tavaszi enyhe, esős idő hatására a fű gyorsan nő, a hónap végén már általában kaszálni kell a pázsitot. Előfordulhat, hogy a régebbi pázsit (gyep) helyén virágágyást szeretnénk létesíteni. Ne ássuk fel a gyepet, inkább a kiszemelt területen óvatosan vágjuk körül és 20X20 vagy 30X30 cm-es kockákban, mintegy 5 cm-es földréteggel óvatosan emeljük ki (lapáttal), és a nyert gyepkockákből a kert más területén létesítsünk tetszetős pázsitot. Huszár Margit, agrármérnök HMM
