Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-18 / 16. szám

A nutria a jó szaporodóké­pességgel jeleskedő gazdasági állatok közé tartozik. A bak egész évben felhasználható pá­­roztatásra, a nősténynél az ivarzás megközelítőleg 28 na­ponként rendszeresen ismétlő­dik, amikor a bak megtermé­kenyítheti. Ha a nőstényeket együtt tartjuk a bakkal, nin­csen gondunk az ivarzás meg­figyelésére, hiszen a bak fel­tétlenül megtermékenyíti az ivarzó, párzásra hajlamos nős­tényt. A nutriát 7—8 hónapos kor­ban vesszük tenyésztésbe. Alap­­követelmény, hogy a nőstények legalább 3,5 kilogrammosak, a bakok egy-két hónappal időseb­külön a családtól a bakot, ha­nem úgy folytatják a tenyész­­munkát, mintha kezdettől fog­va csoportos tartási módszert alkalmaznának. Ha viszont ván­­doroltatják a bakot (háremte­nyésztés), akkor lényegesen ol­csóbb a termelés (kevesebb bakra van szükség), viszont ki­váló tulajdonságokkal rendel­kező bakra — és állandó ellen­őrzésre — van szükség. A háztáji nutriatenyésztés kezdetén páros (monogám) tar­tást alkalmaztak, vagyis egy nősténnyel egy bakot tartottak együtt. Ez a módszer ma már csak elvétve fordul elő, hiszen a sok bak és a szállás-igényes­ség nagyon költségessé teszi a is. A fiókák mozgékonyak és életképesek, már az első hé­ten elfogadják a szilárd takar­mányt, kijárnak az ólból és fé­rődnek is. A kicsinyeit nevelő nőstény fokozott gondoskodást igényel: teljes értékű takarmánnyal kell etetni, tiszta környezetben (ól, viz) kell tartani stb. Az ellést követő negyedik héten csökken­ni kezd a tejtermelés. Ha az anya véletlenül elpusztul, a fió­kákat igyekezzünk elfogadtatni valamelyik szoptatós nőstény­nyel. A dajkaságba adás nem problémamentes, de gyakran si­kerrel jár. A fiókákat 7 hetes korban választjuk el. A fiatal állatok­nál még nem jelentkezik a más csoportból származó egyedek iránti agresszivitás, ezért ilyen­kor még kialakíthatunk na­gyobb csoportokat. Viszont a й tenyészállatok kiválasztása és szaporítása bek és minimum 4 kg-osak le­gyenek. A rokontenyésztést ke­rüljük. A fiatal nőstényeknél az első ivarzásra 4—5 hónapos korban kerül sor, de a szerve­zetük még fejletlen arra, hogy már ilyen korán bepároztassuk őket. A tenyésznövendékeket tehát mindig nemek szerint csoportosítva kell tartani és nevelni, nehogy a bakok idő előtt megtermékenyítsék a nős­tényeket. A tenyésztőnek döntenie kell, hogy a fiatal állatok tenyész­tésbe vétele után milyen te­nyésztési módszert fog alkal­mazni. Mivel a bakot több nős­ténnyel együtt tarthatjuk, álta­lában a csoportos és a hárem­tenyésztés van elterjedve. Csoportos tartás esetén a családot 4—7 nőstény (lehető­ség szerint együtt felnevelt testvérek vagy féltestvérek) és egy bak alkotja. Külön nevelt csoportokból nagyon nehéz egy családot létrehozni, mert az ilyen állatok általában üldözik egymást, verekednek stb. A lánytestvérekhez mindig idegen bakot kell tenni. Ez igyekszik azonnal párosodni a nőstények­kel, de azok nagyon ingerül­ten fogadják a közeledését, ha éppen nem ivarzanak. Ha a bak közelít hozzájuk, a hátsó lá­bukra állnak, áthatóan kiabál­nak és a fogukat csattogtat­ják. Később az ivarzó állatok egymás után elfogadják a ba­kot, és kezdetét veszi a békés családi élet. Háremtenyésztés esetén a fiatal nőstényeket nagyobb cso­portokban nevelik fel, majd be­engednek hozzájuk egy vagy több bakot, hogy megterméke­nyítsék a tenyésztésbevételre érett nőstényeket. Körülbelül két hónap múlva a nőstényeket megvizsgálják s a vemheseket 4—7 darabonkénti csoportokra osztják- (család). Ellés és el­választás után ismét beteszik hozzájuk a bakot, amely me­gint megtermékenyíti a nősté­nyeket, és két hónap múlva át­kerül egy másik családhoz. Persze az is előfordul, hogy ilyenkor már nem választják termelést. Ugyanakkor elkép­zelhető, hogy a külön tartott bakot egymás után osztjuk be az ugyancsak külön-külön tar­tott nőstényekhez. A vemhesség 128—132 napig tart. Az első ivarzás az ellés után 1—2 nappal jelentkezik, amikor a bak a nőstényt máris megtermékenyítheti. A nősté­nyeket azonban leggyakrabban a következő ivarzás alkalmá­val, tehát 30 nappal az ellés után, illetve a kicsinyek elvé­­lasztását követően, az elléstől számított 58—58-ik napon pá­­roztatják. Két ellés között így 4—6 hónap telik el, vagyis egy nőstény évente általában két­szer ellik. A nőstényeket há­roméves korig érdemes tenyész­teni, tehát a hatodik-hetedik ellésig, mert később csökken az almonkénti fiókák száma. A bakokat, ha jó teljesítményt nyújtanak, hosszabb ideig te­nyészthetjük. ) Mint már említettük, a mu­riénál aránylag hosszú a vem­­hességi idő. A vemhességet a megtermékenyítéstől számított két hónap elteltével megálla­píthatjuk. Ekkor a fejlődő mag­zatok már kitapinthatok a has­falon keresztül. A vemhesség ilyetén történő megállapítását bízzuk tapasztalt tenyésztőre, nehogy kárt tegyünk az álla­tokban. Ennél sokkal egysze­rűbb módszer, amikor a nős­tény megnagyobbodott csecs­bimbói alapján határozzuk meg a vemhességet. Az előhasi nős­tényeknél a csecsbimbók mind­össze gombostűfej nagyságúak, viszont a vemhesség második hónapjában már 2,5—3,5, az el­lés előtt pedig mintegy 6—7 mm hosszúak. Az idősebb, üres nőstények csecsbimbója töpö­rödött, viszont a vemhesség idején vastagodni kezdenek és felegyenesednek. A tejmirigyek­ben egy héttel ellés előtt kez­detét veszi a tejtermelés. Az újszülött nutriafiókák nyi­tott szemmel és szőrösen jön­nek a világra, sőt már a tej­foguk is kinőtt. Egy alomban átlagosan 4—8 fióka van, de lehet egy vagy akár tizenkettő bakokat már ekkor ajánlatos különválasztani. Elválasztáskor az állatokat meg kell jelölni (az úszóhártya bemetszésével), hogy később is megállapíthas­suk a származásukat. A nutriát nyolchónapos kor-A A у у у. к* ♦> м *> л ♦-< Q A Szlovákiai Kisállatte­nyésztők Szövetségének hodosi (Vydrany) helyi szervezete megtartotta évzáró taggyűlését. A szervezet tevékenységét Csö­mör László titkár értékelte, hangsúlyozva, hogy a nyúlte­­nyésztök és a baromfitartók is­mét kitettek magukért. A nyu­­lászok kis híján kétezer pecse­­nyenyulat értékesítettek, az A- tenyészettel rendelkező tyúkte­nyésztők pedig 10 ezer 545 da­rab tojást adtak át a nyárasdi (Topofníky) alapszervezet kel­tetőjének. Községünk kisállattenyésztői nem csupán a tenyésztői mun­ka színvonalasabbá tételében je­leskednek, de bekapcsolódnak a közérdekű társadalmi munká­ba is. Ezt a hagyományt az idén is ápolni kívánják: 500 társadalmi munkaóra ledolgo­zására tettek ígéretet. Széllé Beáta (Vydrany) @ Caradicén (nitrai já­rás) tizenhét évvel ezelőtt ala­kult meg a Szlovákiai Kertész­­kedők Szövetségének alapszer­vezete, melynek 64 tagja ta­valy tizenegy tonna gyümölcsöt i* *** *** *** «£♦ «J* ♦** »I» «j« ♦’* «> ♦> •> ♦> •> *> ♦; ban tanácsos leölni, amikor már kellő nagyságú, minőségi gereznát nyújt. Előfordul azon­ban, hogy fiatalabb (főleg el­hullott) állatokat is lepréme­­zünk. Bárhogy is van, mindig előbb válasszuk ki a tovább­­tartásra szánt állatokat, csak azután kezdjük meg a leölést. A nutriát • a tarkójára mért ütéssel, erős bot segítségével öljük le. Az állat az orrán ke­resztül elvérzik. Utána a lábá­nál fogva felakasztva hagyjuk kihűlni, csak ezt követően lás­sunk hozzá a leprémezéshez. A gerenát úgy fejtsük le, hogy „zsákot“ kapjunk. A nyers pré­met azonnal kezelésbe vesz­­szük: a puhafadeszkából ké­szült, fölül szűkülő feszítőfára húzott prémet megtisztítjuk a hús- és zsírmaradványoktól. Egy napig a szőrmés felével befelé fordítva szárítjuk, majd kifordítjuk és ismét felhúzzuk a feszítőre. A prémet 20—25 C- fokos hőmérsékleten kell szá­rítani, a tökéletesen kiszárított prémet pedig a feszítőről levé­ve, sötét és száraz helyen kell tárolni. A felvásárlók a hosz­­szúság (a hasi részen mérik) és a szőrmeérettség alapján osztályozzák a prémeket. ТОСКА IMRICH agrármér­nök, a mezög. tudományok kandidátusa adott a felvásárló szervezetek­nek. Az idén száz tagfelvételi kérelem sorsáról fognak dön­teni, ami — a szakmai előadá­sokon való tömeges részvétellel együtt — a kertészkedés iránti fokozódó érdeklődést fémjelzi. A Kertészeti Szolgáltatások nyitrai kirendeltségével megkö­tött szerződés értelmében a község kertészkedői az idén mintegy kétszázharminc tonna gyümölcsöt és zöldséget kíván­nak értékesíteni, beleértve a keresett csipkebogyót is. Mindez szép, da tulajdonkép­pen mégsem ezért fogtam tol­lat. Inkább azért, hogy méltas­sam a kertészkedők és az ifjú­sági szervezet gyümölcsöző együttműködését. Két évvel ez­előtt' megalakult az ifjú kert­barátok köre, melynek 25 tag­ja — Kašuba kertésztárs veze­tésével — tizenkét árnyi kis­kertben igyekszik elsajátítani a későbbi sikeres munka alapjait. A jó kapcsolat tovább szilár­dul; a kertészkedők és a SZISZ- tagok tavaly együtt 820 órát dolgoztak társadalmi munká­ban. A mezőgazdaságnak nyúj­tott segítség igen hasznos volt, de nem kevésbé dicséretes az a tény, hogy a két szervezet közös erővel klubhelyiséget épített." 5AREK P. А «А* A .A A "ф” V^V V^V T^V ~ф üzért van a id, hegf teremjen Ä komáromi járásban húzó­dik meg az a kis falu, amely­nek lakói — szorgalmukkal és munkaszeretetükkel — már a járáson túl is elismerést vívtak ki maguknak. Búcson (Búé) a kertészkedők egyik-másik év­ben több zöldséget szállítanak, mint a szövetkezet. Ez az ered­mény arra inspirált, hogy — egy kistermelő munkáján ke­resztül — bepillantást nyújtsak olvasóinknak a kertészkedés örömeibe és gyötrelmeibe. Csekes Istvánná háztartásbe­li, de többet dolgozik, mint a szövetkezet kertészetében, gyü­mölcsösében, illetve a dohány­ban dolgozó asszonyok. És per­sze többet is keres: évi tiszta jövedelme 30—35 ezer korona. — A kertészkedők szövetsé­gének 1962 óta vagyok a tagja. Kezdetben alig 3—4 ezer ko­rona évi bevételem volt, de két kisgyermeket gondoztam, s elé­gedett voltam a mellékkere­settel. Ahogy teltek az évek, egyre jobban ment a gazdál­kodás: tapasztalatot gyűjtöttem, és természetesen „tőkét“. Elein­te fokhagymát, fűszerpaprikát és karalábét termeltem. Zöld­­séghajtatással 1975 6ta fog­lalkozom, illetve foglalkozunk, mert bizony a férjem sokat segít. Nemrég növényházat épí­tettünk, azóta a palántákat is magunk neveljük. ® Mikor vetik el a magva­kat? ' i— Szilveszter napján kezd­jük az idényt. Már évek óta ezen a napon vetem el a sa­látát, s ettől a naptól kezdve fűtjük a nevelőházat. Később itt neveljük a paprikát, kara­lábét, uborkát, kelt, karfiolt, melyik évben hogyan dönt a család. Q Ennyi palánta kinevelésé­hez rengeteg -áűtőolajra lehet szükség. í— Évente hét-nyolcezer ko­ronát költünk fűtésre, vetőmag­ra, műtrágyára, fóliára, vegy­szerre stb. — tájékoztat Cse­kes István, a férj. ф Ha valakinek jól beválik a kertészkedés, az emberek azonnal valamiféle titkot gya­nítanak. f— Én már számtalanszor el­mondtam, hogy az állattal, a növénnyel is úgy kell bánni, mint az emberrel — így Irmus­­ka néni. — Nem lehet azt a kis palántát nyakig a földbe dug­ni, vigyázni kell arra, hogy meg ne fázzon, de melege se legyen. Ha sok vizet kap, az is baj, ha keveset az is; ha gyakran műtrágyázzuk az is árthat, de az ellenkezője úgy­szintén. Ez hosszú évek alatt kitapasztalható, de természete­sen érzék is kell hozzá. Szil­vesztertől késő őszig a kertben dolgozunk, a gyerekek is. A kisfiam most első osztályos, de már rengeteget segít. Aztán: mi is próbáltuk így is, úgy is. Hívtunk segítséget tűzdelés, ül­tetés, szállítás idején, de rá­jöttünk, jobb ha mindent ma­gunk csinálunk. Irigykedni mindenki tud, de szállítás ide­jén éjféltől hajnalig az áru elő­készítésével bajlódni, arra csak kevesen hajlandók. Ök viszont aligha irigykednek. ф Már régtől tagjai a ker­­tészkedök szövetségének. Elé­gedettek-e a szövetség mun­kájával, és véleményük szerint az alapszervezet mivel tudná még jobban segíteni a munká­jukban? — Tulajdonképpen elégedet­tek vagyunk. A szerződést idő­ben megkötik, a műtrágyát elő­teremtik, és tanulmányutakat is szerveznek. A felvásárlás vi­szont rugalmasabb szervezést igényelne. Amikor az ember otthon több tízezer palántát ki­nevel, nem szabadna megtör­ténnie, hogy a termésnek akár csak tíz százaléka is veszen­dőbe menjen. Ha az áru piac­kész, és a Zelenina nem vá­sárolja fel időben, kénytele­nek vagyunk megpakolni a ko­csit és más értékesítési lehe­tőséget keresni. Természetesen nekünk is jobb és gazdaságo­sabb lenne, ha helyben tud­nánk eladni az árunkat. ф Mindent egybevetve — a sok-sok gond ellenére — foly­tatják? í— Mit csináljunk, nem tud­juk elnézni, hogy a nagy kert, a jó termőföld kihasználatlanul maradjon :— mondja Irmuska néni, élete párja pedig helyes­lőén bólint: — Folytatjuk, hisz azért van a föld, hogy terem­jen! DOBAI KLÁRA eVXXXXXXVX4\X4\XXXXXVSXNXX>XXX>XXXXXXXXXVVXX>XVS^XXVX\XXXXX\X\\\XXXXXVSX>XV>XSXVXX44VVXXXXXXX4XXXXXXVXXX4V4XXXXXXXXXXXXXXXXXXX4XV\XX'' KÉRDÉS: Tavaly a járási gyümölcs- és zöldségkiállításon különleges dísznövényeket (tök, kukorica, paprika és paradicsom) is be­mutattak a kertbarátok. Egyik­másikat én is szívesen termel­ném, de nem tudom, hol le­het beszerezni a vetőmagot? R. Zs., V. VÁLASZUNK: Díszparadicsomot (pirosat, sárgát) még én is csak kiállí­táson és magángyűjteményben láttam, viszont dísztök és dísz­paprika vetőmagot a vetőmag­­boltok is kínálnak. Az előbbit különféle fajták keveréke for­májában, az utóbbiból pedig a Fips, Red boy és Zulu (ez nem ehető) fajtát. Díszkukoricát (Zea color ČZ, Zea color CF) a Semex nemzeti vállalattól (814 49 Bratislava-RaCa, Výhon­­ská cesta) lehet rendelni. Egy időben Maczkó Ferenc udvar­­di (Dvory nad Žitavou) ker­tésztárs kínálta néhány érdekes növény (bordó levelű ricinus, tolikalász, díszköles, fénymag, fekete cirok, tüskés uborka, KE00ESBW­VSU5ZBLUNK kolbásztök, cukkini, paradicsom és díszkukorica) magját. KÉRDÉS: Mások tanácsára az üvegház fából készült vázát bekentem karbolineummal, hogy elejét ve­gyem a korai elhasználódás­nak. Most elsárgultak, csaknem teljesen elpusztultak a zöld­ség- és virágpalántáim. Miért? G. H., R. VÁLASZUNK: Igaz, a karbonlineumot szé­les körben használjuk a fa rothadást megelőző felületi ke­zelésére, viszont ez az anyag nem alkalmas a növényházak, a melegágyak, a palántanevelő ládák stb. kezelésére. A kát-­­ránykészítmények mérgező gő­zei ugyanis kárt tesznek a nö­vényekben! E tekintetben az uborka és a saláta különösen érzékeny. Ha már karbolineu­­rnot használt, alaposan ki kel­lett volna szellőztetnie az üveg­­házat, majd próbát kellett voj­na tennie, hogy a környezet megfelel-e a növények számá­ra. Pontosabban: egészséges környezetben nevelt salátát kel­lett volna próbaként kiültetni a kiszellőztetett üvegbázba (elég tíz-tizenöt palánta) s ha a növények nem károsodnak, csak akkor betelepíteni az egész területet. Biztonságosabb, ha máskor kencével (firnisz) vagy kencefestékkel kezeli az üvegház favázátl KÉRDÉS: Ki vásárolja fel Szlovákiában a kisállattenyésztők által ne­velt tengerimalacokat? V. Z., V. VÁLASZUNK: A laboratóriumi célokra sza­porított tengerimalacokat or­szágos hatáskörrel a prágai VELAZ nemzeti vállalat (Velko­­chov laboratórnych zvierat, VELAZ n. p, Lysolaje 15.) vá­sárolja fel. (dek) Az utóbbi néhány évben a bab — száraz és zöld egyaránt — kereseti cikk lett a piacon, sőt lényegében a felvásárlása is megoldott kér­désnek tekinthető. Ez sokakat arra ösztönzött, hogy a koráb­binál nagyobb mennyiségben termeljek. Magam is növeltem a termőterületét: termeltem a kukorica között, a kerítésre futtatva, sőt a gyümölcsfák alatti árnyékban is. Korai, sár­ga hüvelyü babot termeltem, akárcsak évekkel korábban. Igaz, hogy hetvennyolcban meg­figyeltem: némelyik növényen sárgulni-barnulni kezdenek a levelek, és néhány hüvely is penészt fogott. De olyan kis kártételről volt szó, hogy nem tulajdonítottam neki különö­sebb jelentőséget. Most már tu­dom, hogy hibáztam. Tavaly nagyobb területen kezdtem babot termelni, s hogy szállítani tudjam a leszerződött mennyiséget, néhányszor meg­locsoltam a növényzetet. Egy­szeriben elhatalmasodott a ko-Bab és szürkepenész rábban veszélytelennek ítélt be­tegség. Mi mást tehettem, fá­radságos munkával összegyűj­töttem és elégettem a fertőzött növényeket és növényrészeket, amivel sikerült mérsékelni a fertőzés terjedését. A kár, per­sze, így is jelentős volt. Az sem vigasztalt, hogy nem én voltam az egyetlen, aki így megjárt a babbal. Babot ezentúl is szeretnék termelni, ezért több óvintézke­dést tettem. Gondosan összege­reblyéztem és elégettem a bab­szárat, s a bab számára más területet szemeltem ki. Elhatá­roztam, hogy ágyás helyett hosszú sorba fogom vetni, így talán jobban átjárja a növény­zetet a szél. Fellapoztam a szakirodalmat s megállapítottam, hogy a nö­vényzetben a sziirkepenész tett kárt. Ha a szőlőt támadja, a forgalomban levő gombaölő szerekkel elejét vehetjük vagy legalábbis mérsékelhetjük a kártételt. A bab esetében eze­ket a készítményeket (Funda­­zol, Benlate, Topsin) a hosszú élelmezés-egészségügyi vára­kozási idő (21 nap) miatt nem hasznosíthatjuk. Tehát a meg­előzésre kell összpontosítani a figyelmet. Pontosabban arra, hogy a babot ne termeljük ön­maga után, a magot — külö­nösen az amúgy is túl sűrű bukrot fejlesztő fajtákat — ne vessük túl sűrűre, esőztetés he­lyett inkább árasztással öntöz­zük és a foltos leveleket, a beteg növényeket azonnal távo­lítsuk el az ültetvényből. A termés leszüretelése után a szalmát célszerű elégetni, s a földet fertőtleníteni. PLAVEC PÁL, Gúta (Kolárovo) CVNXXXXXXXXXXW W^,^V«VVVV*^VCVV>XVC<XXXXXVCVXXVX>NSNW

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents