Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-11 / 15. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1381. április 11. 6 A SIKEREK FELE ÖSSZEFOGLALÓ A GALÄNTAI JÁRÁS SPORTÉLETÉRŐL Ä fáradtság és a szervi bántalmak emlegetése során többször halljuk ba­ráttól, Ismerőstől, szakembertől a ta­nácsot: többet kell mozogni. Ugyanis civilizációs betegségeink javarésze a mozgáshiányra vezethető vissza. A mozgásszervezés egyik irányítója a Csehszlovák Testnevelési Szövetség Galántai járási Bizottsága, amely ko­moly célt tűzött maga elé: Amellett, hogy fejleszteni kívánja alapszerve­zeteinek munkáját, az emberek ez­reit mozgósító tömegsportról sem fe­ledkezik meg. De nézzük sorjába, mi­lyen tevékenységet fejt ki a járási bizottság, s szervezetei hogyan bir­kóznak meg a kitűzött feladatokkal. A galántai járásban összesen hat­vanöt sportszervezet működik, tizen­kétezer taggal. Ezek közül negyven­hét falun, tizennyolc szervezet pedig városon fejt ki tevékenységet. A hu­szonkét szakosztály közül „legtöme­gesebb“ a futball, ugyanis a tagság hetvenhárom százaléka a labdarúgás köré csoportosul. Hogy ez az arány i—i vagy mondjuk így i— állapot mennyiben jó vagy rossz, erre Melay Miklós a járási bizottság módszer­tani vezetője válaszolt: i— Szakember kollégáimmal együtt sokat meditáltunk erről a kérdésről. Röviden, csupán dióhéjban és csak ennyit fűznék hozzá. Mindenesetre Jó az, hogy létezik egy olyan sportág, amely ennyire vonzza az embereket, aktív játékosként vagy akár szurko­lóként is. Az utóbbiak táborát azért említettem, mert a stadion levegője rendszerint egészségesebb, mint eset­leg egy füstölt kocsmáé. A foci ki­rálysága önmagában véve nem nevez­hető negatívumnak, az azonban már igen, hogy elvonja a figyelmet olyan sportágakról, mint az „infarktüldöző“ tenisz, atlétika, és a többi sportág. A „Lajcsi is focizik, hát én is azt te­szem“ alapon sok olyan tehetséges fiatal kallódik el, akik egyéb sport­ágakban országos szintű eredmények elérésére is képesek lenijének. • Ha már a labdarúgásról esett sző, jellemezhetné a „fociberkek“ pil­lanatnyi helyzetét? — Jelenleg ötvennégy ilyen szak­osztályunk van, melyek közül a ga­lántai, a vágsellyei (Šaľa) és a sze­­redi (Sered1) futballisták a divízió­ban „rúgják a bőrt“, a kerületi baj­nokságban pedig a vágaiak, (Váhov­­cej, a taksonyiak (.Matúškovo) gs a szelőceiek (Selice) szerepelnek. Ki­válóan szerepel a szeredi ificsapat, amely — formájától függően — az első vagy a második ligában szere­pel. Ez a nívó a szakosztályok spor­tolóinak jó munkája mellett annak is köszönhető, hogy az egyes csa­patoknál kiváló edzőgárdát sikerült létrehoznunk: Levický mérnök, Nos­­kovifi, Keszeli, Adamec, Brányik sport­társak első és másodosztályú minősí­téssel rendelkező edzők, akik kiváló pedagógiai érzékkel irányítják csa­pataikat. Ha a járás sportéletéről beszélünk, az ökölvívást semmi esetre sem hagy­hatjuk említés nélkül. A Galántai Já­rási Építkezési Vállalat egyesületé­nek bokszolói az első ligában sze­repelnek, akik közül Kovács, Rusnák, Pasztorko, Sztojka a válogatott ke­ret tagjai. A juniorok kategóriájában az egyik legjobb és legtehetségesebb ökölvívóként Juhos Lászlót említhet­jük, aki legutóbb az NDK-ban lebo­nyolított nemzetközi versenyen az előkelő második helyen végzett. Mi­vel európai viszonylatban is kitűnő eredményeket értek el a galántai ökölvívók, ezért Zelenák, Porozsnyák és Klucska edzők nevét sem hagyhat­juk említés nélkül. Érdekességként kell szólni arról is, hogy az említett szakosztályba a sportolók többsége faluról került fel. Nem véletlen, hogy a hidaskürti (Mostová) és a tallósi (Tomšíkova) sportszervezetekben Ka­rácsonyi László személyében Igazi szakember foglalkozik a fiatalokkal. Ezeknek a gyerekeknek a nagy él­ményt nyújtó versenyszerű mérkőzé­sekre is lehetőségük adódik. A kézilabda a legelterjedtebb spor­tok közé tartozik: A járás városai­ban, de falvaiban is igen népszerű. Vágsellye — a DUSLO támogatásá­val — a nőt kézilabda fellegvárává vált, s a helyi csapatban több válo­gatott kerettag is nevelkedett. Az említett szakosztály az utánpótlás ne­velésére is nagy gondot fordít. A fia­talok válogatását és edzését Bohunic­­ky elvtárs végzi, aki korábban a Cseh­szlovák ifiválogatott edzője volt. A kosárlabdát ч főleg a serdülők kedvelik. Ennek a sportágnak a köz­pontja Sered, ahol a női ificsapat éri el a legszebb eredményeket. Az atlétika területén Jelenleg a galántai diákok szereplése keltette fel a legnagyobb figyelmet, akik az iskolák közötti vetélkedőkben szlová­kiai bajnokságot nyertek. Bár az at­létika több falusi iskolában a kívánt szinten van, jó lenne, ha nagyobb tö­megeket kapcsolnának be a vidéki sportszervezetek, és a pedagógusok a sportágba. A Járási bizottság aktív támogatá­sával olyan sportszakosztály alakult, amilyennel kevés járás dicsekedhet. De hadd szóljon erről a szakember, Melay Miklós: — A vízi-motorizmus létrejöttéhez Sellyén elsősorban is a kedvező adottságok járultak hozzá. A Vág fo­lyó kitűnő edzési és versenyzési le­hetőségeket biztosít, amit a keret­tagok teljes mértékben kihasználnak. Ezt kiváló nemzetközi eredményeik is bizonyítják: Syrovsky Jozef, Blažej Hrušovský, Vojtech Vanek személyé­ben pedig az országos válogatott ke­ret tagjait tisztelhetjük. A tömegsport vonalán a járási bi­zottságnak nagy segítséget nyújtanak a SZISZ szervezetek, a pionírházak és az iskolák, melyek a szervezésben és a rendezésben nagy munkát vál­lalnak magukra. A járási bizottság ebben az évben nyolcvannégy tö­megsport-akciót szervez. Ezek a ren­dezvények tulajdonképpen nem a „vérremenő“ versengések színhelyei­vé, hanem a tömegsportot propagáló rendezvényekké válnak. A tavaszi 100 kilométer, a Rudé právo futóverse­nye, a Pionír-szemafor, a kosüti ese­mények tiszteletére rendezendő sport­­esemény az „Ép testben ép lélek“ Jelszó alatt kerülnek megrendezésre. A járási bizottság üzemeket s más in­tézményeket bevonva állandóan ke­resi a lehetőségeket annak érdeké­ben, hogy minnél több emberrel megszerettessék a sportot, és hogy a mozgás életszükségletté váljék. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy a turisztikai szakkörök és a nők számára szervezett dzsessz-gim­­nasztikai klubok számát a jövőben növelni kell. Aránylag nagy az ér­deklődés az úgynevezett „szabadidő­­sportok“ iránt. ф Minden járási bizottságnak ér­deke, hogy a falusi sportélet állan­dóan fejlődjön... — Természetesen — folytatta Me­lay elvtárs. — Minél nagyobb tag­létszámmal működő sportszervezete­ket kívánunk létrehozni, s egyúttal arra is törekszünk, hogy a szakosz­tályok számát is növeljük. Járásunk­ban a legtöbb szakosztállyal rendel­kező sportszervezetek közül meg kell említenem a felsőszelit (Horné Sali­­by), a szelőceit (Selice) és a vág­­tornócit (Trnovec nad Váhom). , • A szövetkezetek mennyiben tá­mogatják a falusi sportszervezete­ket? — Véleményem szerint '■ a leg­több helyen —, nagyon jól. Enélkül falun komoly sportéletet talán nem is lehetne elképzelni. KALITA GÄBQR A honvédelmi és turisztikai versenyek is népszerűek a fiatalság körében ÄCSEMADOK Losonci (Luöenec) Járási Bizottsága is értékelte kulturális tevékenységét. Ez a felmérés egyúttal a jövőbeni munka javítására, fokozására is alapul szol­gált. A járást bizottság a fó hangsúlyt mindenekelőtt a szervezeti élet meg­szilárdítására fordította, mert ez az alapja az aktív és rendszeres tény­kedésnek. Az 1979-es évhez viszonyít­va erősödött a szervezeti élet, rend­szeresebbé váltak a vezetőségi gyű­lések. A 27 helyi szervezetnél 224 vezetőségi és 43 tagsági gyűlést tar-. tottak. Sajnos a járási bizottság ösz­tönzése ellenére sem Javult a hely­zet: Törincsen (Trení), Jelsócön (Jel­­rovce), Bolgáromban (Bulharv), Bolykban (BoTkovce), Csornán (Ca­­movce), Ipnlynyitrán (Nitra nad Ip­ľom) és Mucsínyban (Mučln). Ezek­ben a falvakban a hiányosság okát a nem megfelelő hozzáállásban és a vezetőség összetételében látjuk. A járási bizottság a tagsági alap bővítése érdekében 300 új tag felvé­telét irányozta elő. Ezt a tervet nem sikerült teljesíteni. Három szervezet vezetősége — Vilke, FUlekpüspöki, Jelsőc — egyáltalán nem vett részt a tagtoborzásban. A népművelő munka egyes terüle­tein viszont Jó eredmények születtek. A felnőttoktatás terén a CSEMADOK- szervezetek 31 különböző témájú elő­adást tartottak, melyen 6589 hallgató vett részt. Ezeken az előadásokon fő­leg a hazafiasságra való nevelés, a társadalomtudományi és a politikai Ismeretek bővítése csúcsosodott ki. A CSEMADOK lényeges feladatai közé tartozott az irodalmi nevelés, a könyvvel való munka. Szén a téren tavaly a CSEMADOK jó munkát vég­zett: Kilenc emlékestet tartottak, s ezeken méltatták: Fábry Zoltán, Jó­zsef Attila, Mikszáth Kálmán, Kármán József, Vörösmarty Mihály és Jirf Wolker irodalmi munkásságát. A „Csehszlovákiai magyar irodalom 30 éve“ címmel 5 helyen tartottak elő­adást. Író-olvasó találkozót összesen 22 helyen rendeztek, Csontos Vilmos, Duba Gyula, Gály Olga és Mécs Jó­zsef Írókkal. Ezeken a rendezvénye­ken közel ezer darab könyvet adtak el. Márciusban, a könyvhónap alkal­mából 5 helyi szervezetnél rendeztek könyvkiállítást. Kultúrmunka v az értékelés tükrében Megtartották a vers- és prózamon­dók helyi, majd Járási versenyét, amelybe több száz diák és felnőtt kapcsolódott be, s a járási döntőben — 5 kategóriában — összesen 88 versenyző vett részt. A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak Irányelve alapján a „Hogyan mondjuk szépen magyarul?“ és a „Harmadvirágzás“ elnevezésű vetélke­dőre összesen 34 csapat nevezett be. örvendetes tény, hogy a verseny­ben a középiskolások mellett részt vett négy felnőtt csoport is: Fülek­­kovácsi, Ferse, Terbeléd és Rapp köz­ségekből. Hiányoljuk viszont a két városi szervezet Losonc és Fülek (Fi­ľakovo) távolmaradását. Az irodalmi színpadok tevékenysé­ge kielégítő, többségük az Iskolákból verbuválódik. A CSEMADOK-szerveze­­tek közül csak a ragyolci (Radzovce) működtet irodalmi színpadot. Márliusban került sor a már ha­gyományos „Kármán József Irodalmi- és Kultúrális Napok“ megrendezésé­re. Az irodalom népszerűsítése terén összesen 67 különböző rendezvényt valósított meg a CSEMADOK járási bizottsága, amelyeken közel négyezer személy jelent meg. A népművészeti mozgalom tevé­kenysége sajnos már nem volt ennyi­re gazdag. Ennek az okát elsősor­ban abban látjuk, hogy az utóbbi év­tizedben a műkedvelő színjátszás szinte fehérhollónak számít a járás­ban. Tavaly is mindössze a füleki helyi szervezet aktivizálta színjátszó csoportját, mely betanulta a „Ludas Matyi“ című vígjátékot. Ezzel hat al­kalommal léptek fel helyben és a környező falvakban. Egész estét be­töltő esztrádműsort a losonci szer­vezet állított össze. A néptáncmozgalom terén, sajnos tavaly sem történt előbbrelépés. Já­rásunk táncmozgalmát járási és or­szágos szinten a fülekpüspöki PALÖC Népi Együttes felnőtt és gyermek­tánckara képviseli sikeresen. 1980- ban sem sikerült aktivizálni a ra­gyolci NÖGRÄD Táncegyüttest, amely a múltban sikeresen tevékenykedett. A Palóc Népi Együttes mellett tavaly alkalmi tánccsoportok Bénán (Beli­­na), Csákányházán (Cakanovce), Se­regen (Surice), Síden, Vilkén és Lo­soncon működtek. Ezek a tánccso­portok összesen 17 alkalommal lép­tek fel különböző helyi és járási ren­dezvényeken. A népművészeti tevékenység terü­letén, az énekkari mozgalom a leg­elterjedtebb. Tavaly 10 éneklőcsoport dolgozott rendszeresen. Ezek résztve­vői voltak a „Tavaszi szél vizet áraszt...“ népdalversenynek, s ösz­­szesen 52 fellépést valósítottak meg. Kiemelkedően ténykedik a CSEMA­DOK füleki férfi énekkara, mely já­­rásunkat sikeresen képviselte a leg­utóbbi Kodály-napokon is. Öröm szá­munkra, hogy az elmúlt évben Füle­ken megalakult a női énekkar, amely azóta Is rendszeresen próbál és sze­repel. Síden is alakult 30 tagú ve­gyeskar, itt azonban szükség lenne a tagok kitartóbb szorgalmára. A felsorolt akciókon kívül említést érdemelnek a nagydaróci (Veiké Dravce), a ragyolci körzeti, és a vü­kéi járási dal- és táncünnepélyek, melyek a szórakoztatás mellett a kul­túrális munka felmérői Is voltak. Tavaly a CSEMADOK járási bizott­sága összesen 174 kulturális rendez­vényt valósított meg, melyeken az aktív szereplőkön kívül 28 ezer sze­mély Jelent meg. A felsorakoztatott tények is azf igazolják, hogy a CSEMADOK helyi szervezetei — a fogyatékosságok el­lenére — aktívan részt vállaltak a járás kulturális életének fejlesztésé­ben, s a népművelő munkán keresz­tül pedig a lakosság tudatának for­málásában. CSAK ISTVÁN ■мптиттитип»вяш1ям«нвнтпа A népművelés fáklyavivői EGY SZÖVETKEZETI KLUB ÉLETÉBŐL Búcs (Búi) kulturális életét évek óta a Szobi házas­pár irányítja. Tudatos és áldozatkész munkájuknak kö szönve, nevük ma már járászszerte Ismert, s a kultu­rális berkekben a népművelés és a kultúra fáklyavivői­ként emlegetik őket. — Ezerkilencszázhatvanhattől tevékenykedem Búcson mint népművelő — kezdte a beszélgetést Szobi Kálmán. Természetesen, ez nem jelenti azt, hogy előtte Búcson nem volt kulturális élet. Igenis volt, és nem is akármi­lyen. A hagyományok sarkalltak arra, hogy még jobban kiaknázzam a lehetőségeket, újabb ötletekkel mozgósít­sam, szervezzem és állítsam „csatasorba“ a kultúrát és a népművelést kedvelő ifjúságot. Munkámban nagy se­gítséget nyújt a feleségem, kimeríthetetlen energiájával és ötletkészségével. Talán itt jegyezném meg és mon­danék köszönetét azért a támogatásért, melyet a helyi szövetkezet nyújt. ■ Ha jól tudom, mindketten képesítéssel rendelkező népművelők? — fordulok Szobinéhoz. — Igen. Mindketten megszereztük a képesítést, de Jó­magam éppen úgy, mint régen, csak kedvtelésből vég­zem a kultúrmunkát. Munkahelyem a helyi óvoda, ahol az Igazgatói posztot töltöm be. Persze ez a munkakör is szegről-végről kapcsolódik a kulturális élethez, hiszen kevés az olyan esemény, melyen az óvodások ne lépné­nek fel. ■ A bevezető után, térjünk a lényegre. Tudomásom szerint a községben több szakkör működik. Milyen a szakkörök látogatottsága, s kik segítik ezt a munkát? Valóban több szakkör működik a szövetkezeti klub keretében. Az első helyen talán a fotőszakikört említe­ném. Itt nemcsak az egyszerű fényképezést tanítjuk, hanem a fotózás művészt szintre való emelésére is tö­rekszünk. A szakkör munkáját Szobi Kálmán irányítja azzal a céllal, hogy az itt eltöltött idő után a fiatalok gyakor­lati ismereteket szerezzenek a táj, és a mindennapi életből ellesett mozzanatok művészi megörökítésére. A zenei szakkört látogatók munkáját Baracska Ida pedagógus hangolja össze, aki oktató-munkájában a Ko­­dály-mődszert alkalmazza. A szülők kissé idegenkedtek az újfajta módszertől, mivel a gyakorlati ’alkalmazása nagy követelményekkel jár. Évente két-három hangver­senyt rendeznek, itt viszont a kis zenekedvelők kivétel nélkül bizonyítanak. A klub irodalmi színpada eddig hét alkalommal vett részt a Jókai-napokon. A „Lant“ nevet viselő kisszlnpad olyan munkásfiatalokból, értelmiségiekből és diákokból verbuválódik, akik kedvtelésüket, szabadidejük célszerű kitöltését a klsszínpadi forma emberformáló közösségé­ben találták meg. Fontos szerepet tölt be a hangszőrősok szakköre is, melynek a munkája abből áll, hogy hangszalagra rögzí­tik az ünnepi eseményekkel kapcsolatos összeállításo­kat, s azt a hangszórókon keresztül továbbítják a falu lakosságához. Ezeket ez összeálításokat versek, dalok és jelszavak képezik, s a szakköri tagok célkitűzései közé tartozik az anyanyelv ápolása is. ■ Tudomásom szerint jó hírnévnek örvend a női éneklőcsoport és a citerazenekar is. Hogyan értékelné ténykedésüket? ■—< Citera és női éneklőcsoportunk több kerületi versenyen vett már részt, s az országos döntőben is sikeresen szerepelt. A közelmúltban a női és a férfi éneklőcsoportból vegyeskar lett, s együtt készülnek a nyári országos kulturális rendezvényekre. — Sikereiket kitartásuknak és szorgalmuknak köszön­hetik, azzal a kiegészítéssel, hogy a lelkesedést sem kell mesterségesen szítani. A járási pártkonferencián is méltatták áldozatkész munkájukat, eredményes szerep­léseiket. Feltétlenül említést érdemel Papp Ilonka, együttesünk szőlőénekese, aki a skalicai kerületi ver­senyen is eredményesen szerepelt. A sort folytathatnák a Kerek-füzes nevet viselő nép­táncegyüttessel, melynek munkáját új koreográfus irá­nyítja, Balog István személyében. A fiatal művészeti ve­zető a kezdet kezdetén felismerte a népművészeti ha­gyományok ápolásának fontosságát, a népművészet hazai forrásainak gazdagságát, s mindent elkövet an­nak éredkében, hogy a zselizi és a gomszögi seregszem­lén csoportja tudása legjavát adja. H Az elmondottak a szövetkezeti klub és a község kulturális életéről adnak képet. Ezen túlmenően mi tar­tozik még a népművelő feladatkörébe? — teszem fel az újabb kérdést Szobi Kálmánnak. ' A kulturális élet irányításán kívül a lakosság esz­me-politikai nevelésében is részt vállalunk. Tudatosítot­tuk azt, hogy a műkedvelői szinten folytatott kulturális munka a népművelés egyik fontos láncszeme, amely az emberi tudat egészére is kihat. /" Az elmondottakkal összhangban kötelességünknek tartjuk a választásokra való felkészítést, a helyi szövet­kezet gazdasági eredményeinek propagálását, az isme­retterjesztő előadások, az író-olvasó találkozók szerve­zését és irányítását. Törődünk a szövetkezet nyugdíjasaival ts. Számukra teadélutánokat, egészségügyi előadásokat, ismerkedési esteket, kirándulásokat és az alkalmaknak megfelelő emlékesteket szervezünk. Beszélgetésünk alkalmával többször gondoltam arra, hogy a községben élő és dolgozó fiataloknak valóban nincs okuk a panaszra, mivel a szövetkezeti klub a kul­túra és a szórakozás széles skáláját biztosítja. Szobi Kálmán jövőre vonatkozó terveinek megvalósí­tásában is első helyen szerepel, hogy minél több érté­kes kulturális rendezvénnyel tegye tartalmasabbá, han­gulatosabbá és változatosabbá a falu kulturális életét. DOBAI KLARA t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents