Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-04-11 / 15. szám
1981 április 11, SZABAD FÖLDMŰVES Komm i ШПЗШ emlékeznek Leleszen (Leles) 1922-ben alakult meg a CSKP alapszervezete. Sajnos, a párt alapítói iközül már senki sem él, de Zsigmond Jógsef, Hornyák János, Hornyák István és Bajusz Miklós alapítótagokra még sokan emlékeznek. Idősebb Török Imre így summáza emlékeit: — Ma is jól emlékszem azokra az időkre, amikor sztrájkot, tüntetést szerveztünk. Voltak közöttünk, akiket meghurcoltak, üldöztek az eszme miatt. A lebukottak, miután szabadultak, újra kezdték. Miért? Mert az elvükben rendíthetetlenek voltak. »—i A kommunisták fáradhatatlanul magyarázták a munkásoknak, a szegényparasztoknak és az uradalmi béreseknek, hogy a nagyobb munkabért és az adóterhek csökkentését, csak kemény harccal, összefogással lehet kicsikarni az uraktól. Bár a majoriaknak a prépost megtiltotta a politizálást, a politikai pártokhoz való tartozást, mégis sok cseléd és béres Járt el a kommunisták gyűléseire. Ezek közül többen a pártba is beléptek, s aktívan dolgoztak, mint például M. Palágyi János, M. Palágyl Bertalan, Magyar Ignác és mások. 1925 végére Leleszen már több mint száz tagja volt a pártnak. A pártszervezet tömegbefolyásának és tekintélyének növekedését legszembetűnőbben az 1931-es községi választásokon elért eredmények jellemzik. A kommunista párt kapta a legtöbb szavazatot, s a 24 képviselőből tizennégy kommunista volt. A község bírója is kommunista lett, a középgazda Palágyl Károly személyében. ★ ★ Idősebb Ilko 1st ván a sztrájkokra emlékezik: — Az aratósztrájkot 1932-ben szerveztük. Ennek oka az volt, hogy az intéző — a prépost utasítására — nem volt hajlandó a szerződésben kikötött részt megadni. A sztrájkban a marokszedők is részt vettek. Sőt szolidaritásból csatlakoztak hozzánk a dohányosok is. Már napok óta tartott a sztrájk. A termény beérett, aratásra várt. Mi mindennap száznál is többen az Iroda előtt vártuk a Vörös Szakszervezet által előterjesztett követeléseink teljesítését. Az intéző azonban hajlithatatlan volt. Az egyik délelőtt a major bejárata előtt voltunk, már hazafelé szedelőzködtünk, amikor a Sárvég felől nagy tömeg közeledett, kaszákkal. Lehettek vagy ötvenen. Szarvas Jóska, a kepésgazda fogadta az idegeneket. A vezetőjük tört magyarságai mondta, hogy ők azért jöttek, mert az itteniek nem akarnak aratni. Persze mi is elmondtuk a sztrájk okát. Megértetétk, mert ők is többnyire párttagok voltak, üszszebarátkoztunk velük. Aznap haza is mentek. így ért véget az első aratósztrájkunk, amely sikeres volt, mert délben az intéző már üzent, hogy megkezdhetjük az aratást s nem a tizennegyedik, hanem a tizedik részt kapjuk. Tiszasalamonon, Bán Mihály földbirtokosnál is szerveztünk aratósztrájkot 1933-ban. Az is a mi győzelmünkkel végződött. Nem a földbirtokos akarata, hanem a miénk érvényesült, vagyis nem a tizenhatodik keresztért, hanem a tizennegyedikért arattunk, hetemként egy kiló szalonnát és egy kenyeret kaptunk. Az aratás befejezése után tüntetést rendeztünk, melyen az aratókon kívül a falu lakosai közül is többen jelen voltak. A forradalmi légkörben felkínált aratási koszorút a földbirtokos nem akarta átvenni, s ezért, hogy még jobban boszszantsuk, elénekeltük az Internacionálét. A lelesi kommunisták a harmincas években több sztrájkot szerveztek. A szomotorl gátépítésnél megszervezték a kubikossztrájkot. Bár az a sztrájk nem érte el a várt eredményt, de hozzájárult a kizsákmáhyolók elleni gyűlölet elmélyüléséhez és a forradalmi légkör növekedéséhez. ★ ★ ★ A Proletár Testnevelési Egyesület tevékenységéről Palágyi János adott áttekintést. >— A proletár testnevelési egyesületet 1933-ban a kommunista párt alakította meg — mondotta Palágyi elvtárs. Ez az egyesület lényegében tömörítette a falu szegényebb rétegeinek fiataljait és politikailag is nevelte őket. Volt egy futbalcsapatunk is, melyet vöröscsapatnak hívtak. A dresszekre a párttagok és mi, a csapat tagjai adtuk öszsze a pénzt. A cipjőket pedig, öreg csizmaszárakből, Lengyel Gyula készítette. Futbalpályánk a Pusztaréten volt, magunk építettük. A sportoláson kívül persze politikai előadásokat is hallgattunk. Vállaltuk a röpcédulák terjesztését, plakátok kiragasztását, jelszavak festését és különböző jelvények árusítását. A politikai munka szervezésével a pártszervezet engem bízott meg és Így értem én is lassan kommunistává. falágyi János még most is aktívan bekapcsolódik a közösségi munkába. Hű harcosa a pártnak, amelyről így nyilatkozik: >— Nem tudom ide lllik-e, amit mondani szeretnék. A fiatalok közül sokan azt állítják, hogy az idősebb ember már nehezen illeszkedik be a megváltozott, új körülmények közé. Igaz, az utóbbi évtizedek során sok minden megváltozott, de a kommunista iránt támasztott követelmények Idősebb Török Imre ★ Idősebb II ко István Palágyi János Adunaszerdahelyl (Dunajská Streda) járás kisközsége: Olgya (Cldza). Lakossága sikeresen váltja valóra a Nemzeti Front választási programtervét. Az utóbbi öt év alatt sokat változott a falu arculata: szebbek, mutatósabbak az utcái, ápoltak a parkjai, zöldövezetei. A fejlődés mozgató ereje á hnb képviselőtestülete, mely a lakossággal szorosan együttműködve fáradozik a tervcélok eléréséért. A bizalom valóban kölcsönös, a falu apraja-nagyja i—, mint egy család — teljes megértésben tömörül a Nemzeti Front társadalmi és tömegszervezeteibe, s közös erőfeszítéseket tesz a falufejlesztés és csinosítás érdekében. Varga Ferenc, a hnb elnöke és Csivre Béla pártelnök örömmel újságolta, hogy a választási időszak befejeztével a programterv valamennyi kitűzött feladata teljesül. Ehhez nagy mértékben hozzájárul a hatékony tömegpolitikai nevelőmunka is, melyet valamennyi szinten eredményesen végeztek. Egyik legfontosabb feladatuk volt az úthálózat építése; a másik: egy ravatalozó létrehozása. Felújították a hangosbeszélő-hálózatot és a közvilágítást, járdákat építettek. Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója tiszteletére a lakosság közel hatezer óra társadalmi munika végzését vállalta. A nagyszerű összefogás eredménnyel járt. A házak előtt virágoskertek, zöldsávok létesültek. Mindez kedvező benyomást kelt azokban, akik a falun keresztül utaznak. Az egyre emelkedő anyagi jólét fő forrása: a szövetkezet. A közösből eredő jövedelemből futja a lakáskultúra fejlesztésére, háztartási gépek beszerzésére, sőt személygépkocsi vásárlására is: e kis faluban 38 az autók, 6 a színes tévékészülékek száma. A családi házak többségében már a könyvtár is fellelhető. A népművelés és a kultúra fejlesztésében jelentős szerepet tölt be a Becsületes munkával CSEMADOK-szervezet, melynek 85 tagja élénk szervezeti tevékenységet fejt ki. Rendezvényeik közül említésre méltó a CSALLÓKÖZ múltjáról szóló előadássorozat, továbbá a már hagyományos író-olvasó találkozók. Szabó Mária a könyvtáros, egyben a CSEMADOK-szervezet elnöke is. A mintegy 120—140 állandó olvasó a másfélezernyi könyv közül válogathat. Az idősebbek is szívesen keresik fel a művelődés tárházát, hogy gyarapítsák ismereteiket. A legaktívabb olvasók közé tartozik: id. Fekete Károly bácsi és Molnár Mária néni, akik hetente többször is ellátogatnak a könyvtárba. A szocialista életmód kialakításában, a lakosság tudatformálásában nem változhattak meg. Most sem szabad elhallgatni, ha az ember hibát, felelőtlenséget tapasztal. De nem szabad elhallgatni eredményeink, szocialista vívmányaink becsmérlését sem. Tehát azt vallom, hogy a párttagnak •—i legyen az fiatal vagy idős — mindig akad felelősségteljes munkája. Főleg kötelessége a szocializmus igazát védelmezni, terjeszteni és tényekkel bizonyítani. Csak így jutunk előbbre! így lesz szebb és jobb az életünk. 'Ar A Februári Győzelem után Leleszen is megalakult a szövetkezet. Azóta új nemzedék nőtt fel. Ügy érzem, hogy ennek az új nemzedék képviselőinek véleménye is idekívánkozik. ............. Ifjú Török Imre harminckilenc éves, agronómus. A leleszi Május 1. Efsz üzemi pártszervezetének elnöke, és a helyi nemzeti bizottság alelnőke. A párt és a leleszi veteránok harcos múltját, mint forradalmi hagyo-Ifjú Török Imre mányt, nagyra értékeli. —i Ma sem könnyű párttagnak lenni — mondotta. Helytállást követel a munkában és a magánéletben egyaránt. Az emberek nemcsak azt várják el joggal a kommunistától, hogy a munkáját tisztességgel, becsületesen végezze, hanem azt is, hogy a figyelme mindenre kiterjedjen. A szüleim marxista—leninista szellemben neveltek. Édesapámtól tanultam meg, hogy párttagnak lenni nem anyagi előnyt, hanem többletmunkát, szolgálatot jelent. — Valóban nem jár előnnyel az, hogy tagja a pártnalk? —! Anyagi előnnyel semmiesetre sem Jár az, hogy párttag vagyok. Inkább kötelezettséggel, vagyis sokkal többet kell dolgozni. A párttagság előnye számomra az, hogy továbbképzést, állandó tanulást követel. Erre szükségem is van, mert gyakran kell véleményt nyilvánítanom a társadalmi és a gazdasági életünk fejlesztésével járó, gyakran bonyolultnak tűnő, kérdésekhez. S bizony a kommunista nem beszélhet mellé, mert a munkahelyén és az élpt minden mozzanatában társadalmunk vezető erejét, a pártot képviseli. ★ ★ ★ — Lelesz község az utóbbi években megszépült. Mind gazdasági, mint pedig kulturális téren sokat fejlődött — mondotta Zelei János, a falusi pártszervezet elnöke. Megszűntettük például a cigánypérókat. A párt tekintélyének növekedésével párhuzamosan növekedett alapszervezetünk taglétszáma, vagyis jelenleg százhatvanegy regisztrált tagja van. A község politikai élete jónak mondható, a lakosság aktivitása példás és meggyőződésem, hogy a komunisták helytállása községünk minden polgárát, mind a községfejlesztésben, mind a termelés- és gazdaságfejlesztésben még nagyobb eredményekhez vezető tettekre serkenti. ILLÉS BERTALAN meghatározó szerepe van a polgári ügyeket intéző testületnek; tagjai önkéntes, lelkes honpolgárok. Rendszeresen részt vesznek a polgári szertartású temetkezéseken, megszervezik az újszülöttek névadó ünnepségeit. Tevékenységük színvonala egyre javuló, amit a szolgáltatásaik mind sűrűbb igénybevétele is bizonyít. A testületi munkában példamutató: a hnbelnök, Szabó Mária és Mészáros Irma. A helyi nemzeti bizottság különös figyelmet fordít a lakosság >— főleg az idősebb polgárok — szociális helyzetének javítására. Tekintettel arra, hogy a faluban 45 nyugdíjast tartanak nyilván, messzemenően gondoskodnak szabadidejük hasznos eltöltéséről. A múlt évben például hatezer koronával járult hozzá a hnb az alacsony nyugdíjjáradékok kiegészítéséhez, két nyugdíjas pedig üdülésben részesült. A lakosság egészségügyi ellátása megfelelő, amiről a növekvő életkorátlag is tanúskodik. A lakosságnak a szocialista társadalom, a kommunista párt iránti elkötelezettsége, hazafisága abban is megnyilvánul, hogy a CSKP XVI. ikongreszsusa és a párt megalakulása 60. évfordulójának tiszteletére többszázezer korona értékű kötelezettséget vállalt. Társadalmi munka önkéntes végzésében a Nemzeti Fronthoz tartozó társadalmi és tömegszervezetek tagjai, efsz-tagok, szabadidő-szervezetek tagjai jeleskednek. A Várady-család helytállása Zelei János A kitüntetett sertésgondozó A rimaszombati (Rimavská Sobota) járás hanvai (Chanava) szövetkezetének állattenyésztő telepein eléggé gyakori az állatgondozók váltakozása... Persze, nem indokolható ez a kereseti lehetőséggel, amivel elégedettek lehetnek az emberek. Alighanem a munkakörnyezet az, amin javítani kellene — és lehetne... Node, az alábbiakban épp egy olyan családot mutatunk be — mégpedig Váradyékat —, ahol a férj, a feleség és Etelka lányuk vállalta a V—900-as sertéshizlalda napi tennivalóinak a végzését. Hogy nem szalmaláng-fellobbanás volt a Várady-család vállalkozása, azt kézzelfoghatóan bizonyítja: immár hetedik éve helytáll. Megvártam a családfőt, míg végez a délelőtti teendőkkel, majd leültünk egy rövid beszélgetésre. — Úgy tudom, már hét évet megelőzően a szövetkezetben dolgozott, csakhogy kőművesként. Ha ez volt a szakmája, miért cserélte fel a kőmüveskanalt a vasvillával? Várady Károlyt, aki egyébként cigányszármazású, a lakásépítés állította válaszút elé. — Tervezgettem, számolgattam. Végül úgy döntöttem, állatgondozóként több pénzt kereshetek. S hogy ez a pénz még több lehessen, feleségemmel, s Etelka lányommal hármasban vállaltuk el a sertéshizlalda tennivalóit ... — S nem bánták meg elhatározásukat? — Nem bizonyl A mögöttünk hagyott hat év tapasztalataiból ítélek. Meg aztán a kétszintes családi ház építérse is sok pénzt felemészt. — És kell-e a kétszintes családi ház? — Nagyon kelll Hét gyerekünk van. Közülük Etelka lányom a kenyérkereső, egy fiam sorköteles katona, három iskolás diák, a többi pedig kicsi. — Elégedett-e a munkájával, az eredményekkel? — Tudja, nem kenyerem a dicsekvés. De azt hiszem, a szövetkezet vezetőségének nem lehet panasza ránk... A gazdaságvezetés az ilyen embert igazán megbecsülheti. S becsüli isf Amíg a járási, napi, egyedenkénti súlygyarapodás átlaga 0,498 kilogramm, a szövetkezeté csaknem tíz dekával több, s a Várady család által elért eredmény meghaladja a a 0,600 kilogrammot. Ilyen jó eredmény csakis munkaszeretettel, szakértelemmel párosulva érhető el, s a lelkiismeretesség, a pontosság, a tisztaság sem mellőzhető. — Amióta itt dolgozom — vetette közbe a hústermelő trió feje —, még abrakhiány nem volt. Ha mégis azt kell megállapítanom, hogy már fogyóban van, vagy tudomásomra jut, hogy késve kapunk abrakot a takarmánygyártó üzemből, akkor búza-, esetleg árpadarát keverek a meglevőhöz, hogy a hízóknak ne kelljen átállni más takarmánykeverékre. Ez azonban ritkán fordul elő. Azt, hogy a többi részlegen miért nem tudnak hasonló, jó eredményt elérni, azzal magyarázza: az illető gondozók nem hasznosítják kellően a lehetőségeiket, nem tudnak a már megszokott, „begyökerezett“ módszereken változtatni, holott épp az új megoldásokra lenne szükség. Az állattenyésztésben nagyon nehéz betartani a megszabott munkaidőt. Ehhez a munkához nem elég a puszta akarat, szeretni keli, szív kell hozzá. Akkor az ember megtalálja számítását. És az anyagi-erkölcsi elismerés sem marad el. — Érthetetlen számomra, hogy az utóbbi időben egyre kevesebb az olyan ember, főleg fiatal, aki az állattenyésztést vállalná... A mi családunkból eddig ötén a mezőgazdaságban dolgozunk; a lányomon kívül az egyik fiam mezőgazdasági gépjavító, a másik meg traktoros. A harmadik? Jövő évben fejezi be a szakmunkásképzőt. S szintén a szövetkezetben találja meg a megélhetését A családfőt „kemény fából faragták“; híve a termelési versenyeknek. Volt már versenygyőztes isi Helytállása példamutató, követésre méltó. Büszkén vallja: az állattenyésztésben találta meg — feleségével és Etelka lányával együtt — a számítását. Sőt, mitöbb: 1978-ban az élenjáró tevékenységét erkölcsileeg is elismerték: megkapta A Rimaszombati Járás Fejlesztésében Szerzett Érdemekért kitüntetést, amilyennel kevés magafajta dicsekedhet. Várady Károly és családja örömét leli abban, ha munkájának kézzelfoghatóik, az eredményei. (garat) Csak a néppel..: Ki ez az ember? Kerek, vidám arc. A kék szemek fölött sima homlok. Hátrafésült, barna haj. Erős kezei dolgos tenyérben végződnek. Harminchét éves. Beszéde árnyalt, fordulatos, kellemes hangzású, szókincsgazdag. Sokat olvas. Még többet tevékenykedik a köz javára. Energetikus. Szabó József, akit 19B8-ban választottak képviselővé, s azóta a lucskai (Lúčka] hnb titkára. S ismét a Nemzeti Front képviselőjelöltje lesz. Irányításával egy új, emberibb, az „Arccal a tömegek felé!“ gottwaldi politika szellemében fogant időszak kezdődött az egykori huszita település helyén létesült kisközségben. Személyében rendes, keménykezű és melegszívű, a járásban elismert képviselő került évtizedekig kiskirályoskodő elődje helyére. Kendőzetlenül meg kell mondanunk, a leváltott előd káros hatással volt a falu lakosainak magatartásformájára, gondolkodásmódjára ... A jelenlegi hnb-titkár nyolc éven át volt a falusi pártszervezet elnöke. Egyenes jellemű, következetes és példamutató kommunistát ismerhetett meg benne a falu népe. S ő a belehelyezett bizalommal sosem él vissza. — Ez időszak alatt nagyon közel kerültem az emberekhez — mondja vallomásában. — Megértettem: csakis velük együtt tehetek a legtöbbet, értük, a faluért, a társadalomért. Az emberek támogatása nélkül olyan vezető lennék, mint az a kapitány, aki maga próbálja a szelet a vitorlába fújni. Nagyon jól tudja ez az ember: szükség van a személyeskedéstől mentes elvi vitákra. A lenéző kézlegyintések, a nyers fejbekóiintások kora lejárt. Tehát az erkölcsi és a fejlődési szint további emelésének a híve. Energiáját, tudását méltó célok, feladatok megvalósítására igyekszik fordítani. — Mi a legfőbb célja? — Az, hogy otthonosan rendezzük be életünket, alapozzuk meg jövőnket, itt a faluban. Ne kívánkozzanak el innen idegenbe az emberek. Ebben az elhatározásomban egyesek rövidlátása és önzése akadályoz, de bízom abban, hogy ezek az emberek is lassan megváltoznak, tudatuk formálódik, fejlődnek. Mindnyájan vegyük tudomásul: a világ az utóbbi években gyökeresen megváltozott körülöttünk. Ehhez nekünk is alkalmazkodnunk kell, hacsak nem akarunk lemaradni. Sok minden hat reá, de igyekszik önmaga maradni. A könyv a tudás forrását jelenti számára, amely az önismeretét mélyíti, vélemény- és izlésbiztonságot kölcsönöz neki. A munka pedig önbizalmat. Szabó József hnb-titkár, úgymond a falu mindenese. Valamennyi rendezvényen, társadalmi munkán részt vesz. 6 teszi meg az első csákányvágást; az első bíztató és köszönő szót is ő hallatja. Az üzemi pártszervezet vezetőségének tíz éve, több társadalmi- és tömegszervezetnek pedig évek óta aktív tagja. Hozzá bármilyen problémával, panasszal, kérelemmel fordulhat a választópolgár. Készségesen segít. Távol áll tőlem, hogy „szentté“ avassam, de ő egyszerűen ilyen. (korcsmáros) SVINGER ISTVÁN
