Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-04-11 / 15. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. április Шь 4 KONGRESSZUSA ф A Vágsellyel (Sala) Együttműködési Körzet tízmillió korona értékű kötelezettségvállalása ф A gazdálkodási megváltozott körülményei — előtérben a minőség és a hatékonyság ф Az erősebbek segítsék a gyöngébbeket! ф A fél galántai járásra terjed a területe ennek az együttműködési körzetnek. Hány mezőgazdasági üzem tartozik hozzá? összesen tizenegy, melyből kilenc a szövetkezet, kettő pedig állami gazdaság. Valószínű, hogy a körzet vezetői eléggé alaposan meghányták-vetették a problémákat, mielőtt а XVI. pártkongresszus és a CSKP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére vállalt kötelezettségeket papírra vetették. Miért ez a feltételezés? Mert más ez a vállalás, nem a megszokott, sablonos. Figyelembe veszi a mezőgazdasági termelés megváltozott körülményeit, a 7. ötéves tervidőszak szabta minőségi és hatékonysági tényezőket, messzire hajítva a szemellenzős ítélésmódot. Vagyis: összefüggéseiben mérlegeli a helyzetet, s így próbál előbbre lépni, úrrá lenni a nehézségeken. MIKÉNT CSELEKEDTEK? Ahhoz, hogy a körzeten belül tisztán lássanak, felméréseket végeztek. Ily módon tudhatták meg, hogy mekkora különbségek vannak a legjobb és a leggyöngébb gazdaságok növénytermesztési és állattenyésztési eredményei között. Hadd említsünk néhány példát: ga-S mivel akarnak hozzájárulni ahhoz, hogy az állatelhullás százalékarányát lényegesen csökkenthessék? Hát elsősorban a jobb minőségű'állategészségügyi szolgálat nyújtásával, s nemkülönben a lelkiismeretesebb és szakszerűbb állatgondozással, a takarmányozási technika javításával. És a növénytermesztésben? Mindenekelőtt a gépek teljesítőképessége, valamint a munkaidő jobb hasznosítása, a rendszeres és jó minőségű gépkarbantartás — fö követelmény. Ezenkívül az anyag-, energia-, takarmány- és költség-megtakarítás. ■ A lehető legtöbbet kell tenni a termőterület maximális hasznosítása szakaszán: új szempont — a műtrágyatalajelemzés, valamint a növények tápanyagszükséglete szerinti hasznosítása. A szántónak legalább az egynegyed részét kell évente istállótrágyázni a körzet valamennyi mezőgazdasági üzemében; s az eddiginél jóval több figyelem fordítódjék az istállótrágya-telepek rendbentartására, az istálíótrágya szakszerű gondozására... I Ugyancsak termésfokozó hatás érhető el az önözössel. A galántai járásnak ebben a részében 12 400 hektárnyi terület, öntözhető. A Vág folyó, a Feketevíz és részben a Kis-Duna holt ága kitűnő vízforrással szolgál. Ezt a lehetőséget csak részben kiak-A hegesztőpisztoly szikrát hányó fénycsóvája úgy metélte darabokra a vastag acélrudat, mint kés a vajat. A vaslemezeket aztán vízben hűtötték, majd köszürülték. Tervrajz került elő, majd az egyes elemek összeállítására került sor. Ezt a procedúrát néhány szerelőruhás férfi olyan figyelemmel, mértani pontossággal végezte, mintha nem is holtanyag formálásáról, hanem komoly orvosi beavatkozásról lett volna szó. Miért van szüksége erre a nagy precizitásra, — fordultam a „furcsa műhely“ egyik alkalmazottjához: — Most dől el minden. Sikerül-e az a kísérlet, amelyet hónapokig tartú előkészület, tervezgetés előzött meg. AHOL VÄLLALTÄK A KOCKÁZATOT — Amikor Pavel Gunár mérnököt — a lévai (Levice) járás Mezőgazdasági Igazgatósága gépesítési osztályának vezetőjét a járási fejlesztési műhely megalakulásáról kérdeztem, a napi gondoktól megviselt arc felderült: —1 Higgye el, erről nemcsak azért beszélek szívesen, mert szívügyemnek tartom az újító mozgalmat, hanem főleg azért, mivel indinkább ráébredünk a következőkre: Annak a mezőgazdásznak, aki állandóan részese a termelésnek, nem elég arra várnia, hogy a gépipar mikor is lepi őt meg olyan berendezéssel, amilyenre éppen szüksége van. Ugyanis annalk ellenére, hogy az említett területen 'akadozik a szállítás — anyagi gondok Is vannak, — a mindig összetettebb mező gazdasági termelést a gépipar sohasem lesz képes naprakészen jól ellátni célszerű berendezésekkel. Mivel igazán nagy ötleteket a termelés hozza magával, elhatároztuk, kialakítunk egy járási fejlesztési műhelyt, ahol főleg olyan újításokat realizálunk, amire a járás mezőgazdasági üzemeiben éppen a legnagyobb szükség van. Eleinte az volt a terv, hogy minden gazdaság egy szerelőt „kölcsönöz“ a fejlesztési műhely számára. Ez a tervünk bizonyos szervezési gondok miatt nem valósult meg. Két évvel ezelőtt aztán egy szövetkezetünk vállalta, hogy egy ilyen műhelyt beindít, ami azóta már bizonyos sikerekkel Is dicsekedhet. Harmady elvtárs — ma még — munkaidő után készlü u tervrajzokat elég szűkös helyen végezzük feladatainkat, ami gátolja a gépiberendezések szériában történő gyártását. S ez bizony — anyagi meggondolásból — számunkra sem, da azok számára sem kedvező, akiknek sürgősen szükségük volna az itt előállított berendezésre. Mivel előrelát» hatőlag ebben az évben is teljesíteni fogjuk az egymiU lió korona értékű bevételi tervünket, több mint való» szinű, hogy 1983 és 1985 közöt sor kerülhet a bővítésrai KEZDŐLÉPÉS NÉHÄNY ÖTLET — MILLIÓS ÉRTÉKMEGTAKARITAS Versenyvállalások - újszerűén bonéból 1,73, kukoricából 2,91, cukorrépából 22,9 tonna volt a hozamkülönbség. Eléggé kirívó a tejtermelésben mutatkozó, éves fejéshozam-kttlönbség: ez elérte az 1164 litert. A száz tehéntől felnevelt borjak számában is nagy eltérés mutatkozott: pontosan 19,4 darab. A példákat tovább Is sorolhatnánk, de úgy gondoljuk — szükségtelen. Ezekután nem volt nehéz megállapítani, hogy lényegében a körzet egyes gazdaságaiban hol szorít leginkább a csizma? Mire kell a legfőbb figyelmet, szakértelmet fordítani? S mely szempontok érvényesüljenek a vállalandó kötelezettségek, munkafelajánlások esetében. А XVI. pártkongresszus és a CSKP megalakulása 60. évfordulója tiszteletére 4072 egyéni és 130 kollektív vállalás született, több mint tízmillió korona értékben. Miként jelelmezhetjük ezeket a munkafelajánlásokat? Általában véve, vagy üzemenként? Tükrözte a 11 mezőgazdasági üzem vezetőinek megváltozott szemléletmódját. Azt például, hogy távol állt tőlük a dicsőséghajhászás, a felsőbb párt- és mezőgazdasági szervek előtti tündöklés. Vagyis: nem törekedtek erőiket meghaladó munkafelajánlások elfogadtatására i— annál Inkább a minőség, a hatékonyság és a takarékosság szorgalmazására. ÜJ SZEMPONTOK Természetes, hogy a vállalásban a tervtúltejesltésre törekedtek. Hiszen az átlagnál többet nyújtás az ország élelmiszerellátását teszi gördülékenyebbé, problémamentesebbé. Így jött össze a növénytermesztés szakaszáról a 3,6 millió korona terméstöbblet elérésének vállalása. Az állattenyésztésben a 355,6 tonna erőtakarmány megtakarítása ugyancsak dicséretes célkitűzés. A több mint 2,6 millió korona értékű tej- és hústöbblet — úgyszintén. A tervezeten felüli 885 malac és 78 borjú felnevelése... és az 1,2 milliót jóval meghaladó egyéb vállalások értéke. Node, hol vannak az új szempontok? Kérdezheti a kedves olvasó. Nos, az ű] szempontok előtérbe helyezése épp a termelés jobb előfeltételeit teremti meg, s jövedelmezőbbé teszi azt. Miben mutatkozik meg mindez? Csupán néhány szemléltető példa: az együttműködési körzet valamennyi mezőgazdasági üzemében a szilázsnaik legalább 80 százaléka I. minőségi osztályú legyen. Jobb takarmány — több tej! S ha már a tejnél tartunk, itt a fö cél: az értékesítet tejnek 70 százaléka az I., a többi meg a II. minőségi osztályba tartozzék. náznl: vétek. Az együttműködési körzet vezetőségének elvárása: az öntözőberendezéseik, s a rendelkezésre álló vlzforrások legalább 80 százalékra hasznosuljanak. ERŐSEBB! SEGÍTSD A GYÖNGÉBBET! Az együttműködési körzet 11 mezőgazdasági üzeméből kettő — mondhatni — évről évre az átlagtól jóval gyöngébb eredmények elérésére képes. Ezek egyike a vágfarkasdi (VlCany), a másik meg a pusztakerti (Pusté Sady) szövetkezet. A lemaradás oka? Sokféleképp magyarázható... Ennek részletezésébe nem is bocsátkozhatunk, már csak helyszűke miatt sem... Meg kell elégednünk azzal, hogy a járási szervek — a részbeni megújulás következtében! — a már tarthatatlan állapot végérvényes felszámolsára törekedtek. S természetesen, a szövetkezeti tagoknak sem volt mindegy, hogy örökké a járás — és a kerület — leghátul kullogó mezőgazdasági üzemel közöt emlegették szövetkezetüket. A mérleghiányos évzárásról, a laposabb pénztárcáról nem Is beszélve. Farkasdon például elnökcseréra került sor. Azt tartja a szólásmondás: Egy fpcske nem csinál nyarat! De a kivétel erősítheti a szabályt. Igenis, a jő szervezőképességű, gazdag tapasztalatokkal rendelkező új elnök i—>, aki ráadásul kitűnő emberismerő és edzett kommunista — „csinálhat nyarat“, de csak úgy, ha a vezetés, a szakembergárda, az egész tagság mögéje áll. Cselekvőén járul hozzá a jó elképzelések, tervcélok valóra váltásához, a problémák közös megoldásához, a bajok, nehézségek leküzdéséhez. Az együttműködési körzet 11 mezőgazdasági üzeme együttesen úgymond „hegyeket mozgathat meg“, nagy erőkifejtésre, sőt lényeges segítségnyújtásra képes. De a körzet vezetősége úgy látja helyénvalónak, ha mindenekelőtt a két szőbanforgó szövetkezet tagsága eszmél fel mielőbb: itt a cselekvés legfőbb ideje! S azé Is, hogy kit-kit aszerint értékeljenek, mire képes, mit tud a közös gazdaság javára fordítani, tehetsége és legjobb tudása szerint. Tőrén (Tura) utoljára nyolc évvel ezelőtt voltam, az első szövetkezetét alakító Furinda Rudolfnál — látogatóban. Mikor múltidézés céljából kettesben egy idős pártharcos háza felé tartottunk, Furinda elvtárs egy kezdetleges, régebben épült gazdasági telepre mutatott: „Valamikor itt kezdtünk. Itt volt a kovácsműhely az istálló...“ A ma már nem élő szövetkezetalapító kommunista szavai akkor is eszembe jutottak, .amikor ugyanezen a helyen felépült műhelyben — a múltkor — Lőrinc Lajos, a sárói (Sárovce) szövetkezet gépesítési ágazatvezetője, a járási fejlesztési műhely vezetője ezt mondta: „Most tanulunk járni úgy, mint a kisgyerek...“ Hát igen. Kezdőlépés annalk idején 1949-ben, kezdőlépés ma. Van ebben a két időpontban valami megható, embert emelő... Mivel az "első szövetkezet megalapításáról történelmet Idéző írásokból, élő szőből aránylag sokat tudunk, nézzük, miért is került éppen ide a fejlesztési műhely: A sárői szövetkezet újítási mozgalma hosszú évekre vezethető vissza. Lőrinc Lajos, aki huszonkét éve dolgozik a szövetkezetben a gépesítési részlegen, mindig igyekezettel, az új iránti fogékonysággal, „szervezte“ a gépparkot. A lelkes szakember csehországi szolgálati útjai folyamán mindig hozott a tarsolyában valamit ötletet, valami újat, amit továbbfejlesztve otthon, saját munkahelyén hasznosított. Később társakra talált,. Igyekezetéért serkentő elismerésben részesült. Ezt a „menedzseri“ jellemvolásait felfedezték a járási mezőgazdasági igazgatóságon is. Hanőin Alojz mérnök, a szövetkezet elnöke teljes mértékben támogatta, az . ötletet: a gazdaság tőrei részlegén alakítsák meg a fejlesztési műhelyt. Ennek küldetéséről, fejlődési stádiumairól Lőrinc Lajos beszélt: — A tulajdonképpeni kezdetet az 1979-es dátummal jelölhetném, amikor két gépjavító segítségével olyan újításokat realizáltunk, melyekre égető szüksége volt a termelésnek. 1980-ban már kedvezően változott a helyzet. Öt jól képzett szakemberrel már komoly munkák kivitelezésére is képesek voltunk, így bevételi tervünket túlteljesítettük. :— Erről szólhatna bővebben .., — Mivel a fejlesztési műhely fenntartását, mindennemű kiadásait a szövetkezet fedezi, így természetesen az Is az érdekei közé tartozik, hogy munkákból bevétel is származzék. Így például a megvásárolt, vagy a saját ötlet alapján elkészített prototípust több példányban előállítjuk, így a járás szövetkezetei jutányos áron olyan gépet vásárolhatnak, ami még a piacon nem kapható. Terveik...? í Mivel a kezdet kezdetén állunk, milyen más fő tervünk is lehetne, ha nem a bővítés. Ugyanis egyelőre Milosrdný János: A pontosság nélkülözhetetlen a mi N. KOVÁCS ISTVÁN munkánkban ,(A szerző felvételei) Milosrdný János, az újítőcsoport tagja a szocializálódás éveiben kezdte a szakmát. A szlovákiai gépgyártás egyik fellegvárában, a tlmačei gépgyárban tanulta ki a lakatosmesterséget, ahol a kezdeti években szinte naponta szükség volt az újításokra. A gyár indulása óta ugyanis termékei javarészét külföldre szállítják, így a századmilliméternyi pontosságot igénylő munkamódszert Milosrdný elvtárs innen „örökölte“. így tehát a műhely vezetője nem véletlenül bízta rá azokat a munkálaté- ) kát, melyek a legnagyobb pontosságot követelik. Amikor Žindel Michallal és Zemanöik Stefannal beszélgettem, éppen egy görgőtárcsát szereltek fel — a szerelőaknában állva — egy V-3S tehergépkocsira. Milyen célokat szolgál majd ez a berendezés? — Ezt a tehergépkocsit a mezőgazdászok szalmaszállításra használhatják majd — tette le a szerelőkulcsot egy pillanatra Žindel Michal. — Előnye az, hogy egy csapágyakon gördülő tolószerkezet — az autón található csörlő segítségével — önmaga képes a szalma kirakására. Ha ennél a szerkezetnél —- képletesen szólva — az emberi találékonyságot keressük, hol leljük? ■—i Én azt hiszem, ott . szólt Zemančik Štefan hogy akadt egy ember — ez történetesen Lőrinc Lajos volt — aki felismerte: A csőrlővel felszerelt, kiselejtezett katonai teherautók nem valók a vasgyüjtőtelepre. Miután az „alap“ megvolt, jöttünk mi, az újítók, s kiötlöttük, mire Is lehetne felhasználni ezt a. lehetetlen terepen is közlekedő járművet. Egyelőre kilenc ilyen járművet alakítottunk át, s helyeztük a mezőgazdaság szolgálatába. OLAJFOLTOK A TERVRAJZON Amikor a műhelyben beszélgettünk jelenről, jövőről, új elképzelésekről, az egyik helyiségben rajztáblát pillantottam meg. A táblán olajfoltos tervrajzok „szomor- Ikodtak“. Arról, aki ezt az okos szerkentyűt használja, Gúnár mérnök így vélekedett. Mivel Harmady elvtársat, a műhelyvezetőt jól Ismerem, legfőbb előnyeit, jő tulajdonságait, — amiből nincs kevés — Így jellemezhetném: gyakorlati és magasabb szintű elméleti szaktudással rendelkezik. Amellett, hogy Igen találékony és fogékony az új iránt, kitűnő szervezőkészséggel rendelkezik, ért az emberek nyelvén. Miért olajfoltosak a tervrajzok? — tettem fel a kérdést Harmady elvtársnak, aki — mosolyogva — Így válaszolt a kérdésre. i— Egyelőre az a helyzet, hogy nekem Is részt kell vennem a kivitelezési munkálatokban, mivel kevesen vagyunk. Persze én ezt nem panaszként mondom, ugyanis a szerelések iközben rengeteg új ötletet „szül“ az ember. De mindannyian hiányát látjuk annak, hogy nincs egy tervező csoportunk, amelyik csakis újításokkal, ezek tervrajzi kivitelezésével foglalkozik. Én valóban csak a munkaidő után állhatok a rajztáblához ... A fizikai tevékenység mellett a csoportnak jut Ideje saját újításokkal járé ügyek intézésére is? — Természetesen, habár a fennálló helyzet — nekünk szükséges előteremteni a műhely fejlesztésére szolgáló anyagiakat — egyenlőre gátol munkánkban. Ugyanis, amíg egy újítást hivatalosan is elfogadnak, rengeteg utánjárást, a jogi problémák rendezését kell az újítónak magára vállalnia. Erre viszont nekünk nincs időnk. Saját újításaink többsége — a jmi által szorgalmazva —1 tematikus jellegű és gépesítési problémákat old meg. Az ön által kifejlesztett géptisztító-berendezés állítólag országos jelentőségű... ■—h A következőkről van sző: Elég nagy probléma az, hogy a mezőgazdasági gépek „felhordják“ az utakra a sarat, aminek tisztítása igen munkaigényes. Én egyelőre papíron megalkottam egy olyan berendezést, amelyik „vizes procedúra“ nélkül a tábla szélén megtisztítja a gépet a sártól. Én úgy érzem, megéri vállalni a kockázatát annak, hogy elkészítsük a gép prototípusát. XXX Az emberi találékonyság, akarat, az újra való törekvés a legtöbb esetben buktatókkal, kockázattal jár. A lévai jmi fejlesztési műhelyének nesztorai ezt a kockázatot —- vállalták: Habár munkájuk gyümölcse még zöld, az Ígéretes érés már folyamatban van. KALITA GABOR
