Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-04 / 14. szám

12 SZABAD FÖLDMŰVES 1381. április 4 Színvonalas gazdálkodás — JÓ EREDMÉNYEK A több mint kétezer hektáros szán­tóterületen gazdálkodó Dióspatonyi (Orechová Potőft) Efsz növényter­mesztési szerkezetét a táj adottságai­nak és a belső üzemi követelmények­nek leginkább megfelelő növényekre i— a búzára, a kukoricára és a takar­mány növényekre — szűkítette. A gazdaság talajadottságai kedve­zőek. A táj klímája, a nyári csapadék egyenetlen elosztása azonban gyakran rontja a talaj belső jó tulajdonságait, s a szövetkezet legjobb földjein Is bi­zonyos mértékig bizonytalanná teszi a jő termés elérését. A 6. ötéves terv­időszakban ezért a gazdaság a ter­méseredmények fokozása és biztonsá­ga érdekében számos intézkedést tett. Például a növényeket a nekik legjob­ban megfelelő talajtípusokra, a leg­megfelelőbb talajvízmélységü öveze­tekbe helyezte el. A talajnedvesség tartős megőrzésére, a szerves- és mű­trágya okszerű felhasználására és a talajvédelemre nagy figyelmet fordí­tottak. A gabonafélék hozama az 5. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 9 százalék­kal növekedett, amely abszolút vi­szonylatban 2654 tonnát tesz ki: Ga­bonaféléknél a legeredményesebb évet tavaly zárták, amikor 6,1 tonnás át­laghozamot értek el. Az objektív és a szubjektív ténye­zők legjobban a kukoricánál éreztet­ték hatásukat. A kukoricatermesztés tervét csak 1979-ben sikerült teljesí­teniük, a 6. ötéves tervidőszak többi évében bizony alaposan elmaradtak a tervezett hozamoktól. A valóság az, hogy ennek a kulcsfontosságú nö­vénynek a termesztését nem sikerült olyan eredményes, egységes rendszer­be fogni mint a gabonaféléket. Hiányzott a biológiai alap, hiányos volt az eszközellátottság, s gyakran a szükséges vegyszerek sem fedezték a szükségletet. A sikeres kuikoricatermesztés alap­­feltételei azonban a talajmegmüvelés­­sel és a vetéssel kezdődnek. A nö­vénytermesztést irányító szakemberek Dióspatonyban is érzik a talajmüvelés fontosságát s a gyakorlatban is mér­legelik annak jelentőségét. A tények viszont arra utalnak, hogy a gyakor­lati kivitelezésnél olyan szubjektív tényezők 'kerültek előtérbe, amelyek a növény igényéhez való igazodás mértékét jelentősen akadályozták és csökkentették. — E tényezők feltárása, mérséklé­se, azaz a felmérésben tapasztalható pozitív szemlélet és a megvalósítás közötti különbség megszüntetése a ta­­lajmüvelés minőségi kivitelezésének fontos forrása lehet — hangsúlyozta Nemesek Gusztáv növénytermesztési ágazatvezető. A szövetkezet cukorrépatermesztése eredményesen alakult. A vetésterület és a hozamok 7,5 százalékos növelé­sével 10 275 tonnával több cukorrépát termeltek, mint az 5. ötéves tervidő­szakban. A KÉT CÉL EGYMÁST ERŐSÍTI A tömegtakarmányokat a jövőben is ügy kell betakarítanunk, hogy ne csak a mennyiség, hanem a minőség is meglegyen. Költséges lenne például a lucernaszéna gyenge minőségét drága abraktakarmánnyal pótolni — mondotta Kalmár )ános a szövetkezet elnöke. örvendetes, hogy a tömegtakarmá­nyokat általában nem a területegység­ről nyerhető bruttó tömeg mennyisé­gével, hanem az egységnyi ráfordítás alapján legkedvezőbben elérhető táp­­lálőanyagok, illetve ezek felhasználá­sával nyerhető tej és hús mennyiségé­vel mérik. A folyamatos takarmányellátást a silókukorica és az évelő takarmányok termesztésével biztosítják. Silókuko­kor csak az öntözés teszi lehetővé a biztonságos gazdag termés elérését. Szántóterületük jelentős hányada ön­tözhető. A gazdaságban öntözési ágazatot alakítottak ki, így évről évre tervsze­rűen folyik az öntözés. Az évek során nyert tapasztalataik azt igazolják, hogy korán, április első napjaiban célszerű megkezdeni az öntözést. A szövetkezetben ismeretlen fogalom a „furulyázó“ kukorica és a lankadó répalevél, ami azt jelenti, hogy a ki­zárt vízhiány okozta depresszió. Nem három, hanem hat hónap az Bédis Sándor és Guruncz Lászlúné az éllattenyésztés két ltíválé dolgozója ricából 3900, évelő takarmányokból pedig 4500 tonnával termeltek többet mint azt a 6. ötéves terv célkitűzései előirányozták. A minőségi és a beltartalmi vizsgá­latok azt igazolják, hogy nagy figyel­met szenteltek a jó minőségű silóta­karmány készítésének. Ez a növény­­termesztésben foglalkoztatott minden dolgozó kiemelt feladata. Igényesség­gel, a szellemi és fizikai erőt nem kímélő munkával ellensúlyozni tudták a meglevő műszaki hiányosságokat. A tömegtakarmányok termesztését, valamint a szarvasmarha-állomány hasznossági mutatóinak javítását úgy kapcsolják egybe, hogy a két cél egy­mást erősítse. Az elmondottakkal összhangban a takarmányadagokat úgy állapítják meg, hogy abban a meglevő tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok az állatok teljes energiaszükségletét biológiailag opti­mális összetételben fedezzék. AZ ÖNTÖZÉS NEM ALKALMI FELADAT A gazdaság határában gyakran fennáll az aszály veszélye, gyakran kerül a víz mint a termést meghatá­rozó minimumtényező előtérbe. Ilyen­öntözési idény, ami azt jelenti, hogy az öntözőberendezéseket 96 százalék­ra kihasználják. —i Ha folyamatosan történik az üzemelés, nagyobb a vízfelhasználás, akkor a költségek is csökkennek — vallják a szövetkezet növénytermesz­tését irányító szakembereik. Kedvező tapasztalat alakult ki az éjszakai ön­tözésről, mivel kevesebb a párolgási veszteség, enyhébb a szél, s így köny­­nyebb a munka szervezése is. hazArdIrozAs A TERMŐFÖLDDEL A termőfölddel való hazárdlrozás napjainkban hálás fotótéma. Dióspa­­tony határában sajnos, a termőföld olyan, mértékű pocsékolásával talál­kozunk, amely nem fér bele a fény­képezőgép lencséjének látószögébe. Az ötvenes évek elején Csallóköz­ben nemcsak rizstermeléssel, hanem halastavak létesítésével is próbálkoz­tak. Ebből az „őskorból“ maradt fenn egy halastó, mintegy 90 hektáron. Harminc év elteltével ezen a terü­leten a növény- és az állatvilág ér­dekes faunája alakult ki, a „halastó­ban“ viszont egyetlen nyeszlett ke­szeg sem található. Az „elátkozott tó“ ellen gyakran emeltek panaszt a Kalmár János, a szövetkezet elnöke (balról) a jubilánsokat köszönti Fotó: Tánczos Dénes dióspatonyi és a dunaszerdahelyi (Du­najská Streda) Dukla Efsz vezetői. A sok panasz pár évvel ezelőtt meghallgatásra talált. A Stupavai Ál­lami Halgazdaság „szakemberei“ hoz­zákezdtek a „halastó“ vízzel történő elárasztásához. Sajnos, a jobb kéz most sem tudja, hogy mit csinál a bal. A halastóba torkolló kanális vizét ugyanis annyira felduzazsztják, hogy ez mintegy 40 hektáros szántón bel­vizet okoz. Könnyen ki lehetne számítani, hogy ezen a területen harminc év óta mennyi búza termett volna. Nem a szemünket bántja a látvány, hanem a zsebünket, és nemcsak azét a gazda­ságét, ahol ez a „békatanya“ három évtizede hirdeti a szántófölddel való büntetlen hazárdírozást. ELŐBBRE LÉPTEK A szövetkezet másik fő szakágazata az állattenyésztés a mezőgazdasági össztermeléséből eredő bevételek 58 százalékát képezi. A jól szervezett takarmányozásnak, a megbízható, fegyelmezett gondozás­nak és az átgondolt rendszeres te­­nyészkiválasztásnak köszönve a leg­nagyobb előrelépést a tejtermelésben érték el. Tejeladási tervüket 125 ezer literrel túlteljesítették, ami az 5. öt­éves tervidőszak valóságához viszo­­nyíitva huszonöt százalékos növeke­dést jelent. A marhahústermelés területén 13 százalékos növekedést értek el az előző ötéves tervidőszakhoz hasonlít­va, sertéshústermelés terén pedig 277 tonnával túlszárnyalták a 8. ötéves terv igényes célkitűzéseit. Korántsem lehetnek elégedettek я szaporodás-biológiai eredményekkel: A megengedettnél nagyobb bofjúel­­hullás és a malacelválasztás terén el­ért szolid eredmények arra engednek következtetni, hogy ezen a területen még nagyok a tartalékaik. Észrevéte­leink szerint elsősorban a munkafe­gyelem terén adódnak problémák, melyek orvoslását — mi, kívülállók az ösztönzőbb munkadíjazásban, az állattenyésztési dolgozók szakmai to­vábbképzésében és a szigorúbb ellen­őrzésben látjuk. ALKOTÓ LÉGKOR, EREDMÉNYES MUNKA A tények ismeretében megállapít­ható, hogy a dióspatonyi szövetkezet tagsága élt a lehetőségekkel. Több­ször használt megfogalmazás, de erre az efsz-re jellemző, hogy a gazdasági mérlegkészítést megelőző tanácskozá­sok valódi munkaértekezletekké vál­tak. Kevés formalitás, kritikus és ön­kritikus hangvétel jellemezte ezeket a tanácskozásokat. Az eredmények kellő értékelése mellett feltárták a hiányosságokat, s javaslatokat tettek a feladatok még eredményesebb meg­oldására. — Szövetkezetünk eredményesen hajtotta végre a párt XV. kongresszu­sának határozatait, s teljesítettük a 6. ötéves tervben foglalt fő feladato­kat — fogalmazott Viedermann Jó­zsef, az üzemi pártszervezet elnöke. A ml felgyorsult életünkben és az alkalmazott technikai szint mellett az emberek hozzáértése és a lelkiisme­retes munka végzése döntő tényező. Az emberről való gondoskodást és az emberi „oldal“ fontosságát Varga Im­re, az ellenőrző bizottság elnöke fog­lalta össze tömören: — A dolgozókról való gondoskodás mindennapi munkánk fontos elemét képezi. Erre a célra az idén is több mint 1,5 millió koronát terveztünk. A dióspatonyi szövetkezet nyereség­gel zárta a tavalyi évet, s a 7. ötéves tervidőszakban húsz százalékos ter­melésnövekedést terveznek. — A lehető legkisebb ráfordítás, egyszerű megoldások, állandó szak­mai fegyelem. Sikert meghatározó, egyértelműen az emberek hozzáértő munkájával összefüggő tényezők ezek. Az ember előtérbe helyezésével, az emberi tapasztalatokra építve formál­juk, tervezzük tovább a jövőt — ösz­­szegezte elképzeléseiket Pöthe Ferenc mérnök, üzemgazdász. Az ilyen eredmények és körülmé­nyek között nem véletlenül kap tisz­teletet és megbecsülést a munka. CSIBA LÄSZLO Afarnadl (Farná) földművesszövetkezet eredményeit ér­tékelve, örömmel állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt években kedvező feltételeket teremtettek az új ötéves tervidőszak feladatainak megvalósítására. Habár, Itt sem ment minden problémamentesen, sok gonddal-bajjal kellett meg­küzdeniük, mégis az elmúlt öt esztendőben jelentős előre­haladást értek el, ami főleg az állattenyésztés gyors ütemű fejlődésében domborodott ki. — Amikor hetvenötben a szövetkezetbe kerültem — kezdte a beszélgetést Strba István állattenyésztési főágazatvezető — az állattenyésztés szakaszán több komoly problémával küz­döttek, s az áruforgalmazási terv teljesítése is akadozott. A gondozásban és a takarmányozásban felmerülő hiányosságok következtében az állatok hasznossága igen gyenge volt. A te­henészetben például csak kétezerhatszáz literes évi fejési át­lagot értek el tehenenként. A helyzet javítása érdekében első lépésként az emberek munkájára fordítottuk a fő figyel­met, Szinte naponta foglalkoztunk az emberekkel, ismertettük feladataikat, rendszeresen ellenőriztük munkájukat, s az el­végzett munka szerinti értékelést és jutalmazást érvényesí­tettük. A tehenészetben bevezettük a tehenek tejhasznosságán alapuló egyedenkénti abraktakarmány-fogyasztást. Ezt kéthe­tente ellenőrizzük és szükség esetén az abrak napi adagját változtatjuk. Így Jelentős mennyiségű abrakot sikerült meg­takarítani, a jó hasznosság elérése mellett. A tudatos, embert formáló politikai-nevelő tevékenységben, a munkafegyelem megszilárdításában, a közös vagyonhoz való viszonyulásban nagy szerepe volt a szocialista brigád­­mozgalom kibontakoztatásának. Ma a szövetkezet állattenyész­tésében kilenc szocialista brigád versenyez. Közülük legjobb a tehenészetben tevékenykedő brigád. De a többi ágazatban is meghozta a brigádmozgalom a hozzáfűzött elvárásokat, ami a nagyobb munkatermelékenységben, a szép eredmé­nyekben tükröződik vissza. — Az állattenyésztésben nagy gondot fordítunk a tömeg­takarmányok ésszerű hasznosítására — folytatta Strba elvtárs. — Ezt nagyon fontos tényezőnek tartom, mert jó takarmány­­gazdálkodással a gyakran szűkös takarmányalap ellenére is jó hasznosságot értünk el a áruforgalmazási tervünket tel­jesítettük. A körültekintő irányításnak, a jó munkaszervezésnek, az állattenyésztési dolgozók becsülettel végzett munkájának és kezdeményezőképességének köszönve a szövetkezet állatte­nyésztése dinamikusan fejlődött. Annak ellenére, hogy a tehe­nészetben régi, elavult istállókban megy végbe a termelés, az elmúlt esztendőben — tehenenkénti évi átlagban — 3523 literes tejtermelést értek el. Ez annyit jelent, hogy öt év alatt az egyedenkénti hazsnosságot több mint kilencszáz literrel növeltékl A fejlődés minden terén megmutatkozott. Az 1975-ös évhez viszonyítva tavaly tejből négyszázezer li­terrel, marhahúsból héromszázhatvankét, sertéshúsból pe­dig hatszázhatvannégy mázsával többet értékesítettek. A tehenészet eredményes fejlesztéséhez nagyban hozzájá­rult a borjú- és üszőnevelésben végzett lelkiismeretes mun-Legfontosabb tényező az ember! ka. Tavaly például száz tehéntől több mint száz borjút vá­lasztottak el, s a borjak elhullása nem haladta meg a 2,5 százalékot. Ha az elmúlt öt esztendőt értékeljük, talán mégis a leg­nagyobb sikernek számít az emberek szemléletében, a mun­kához való hozzáállásban észlelt gyökeres változás. Tulajdon­képpen ez sikerük titka. Ezt igazolja az Is, hogy a tehe­nészetben dolgozók többsége kiegyenlített eredményt ért el. De kiugró eredmények is születtek. Az olyan élenjáró fejők mint például a Kollár házaspár, akik 12,82 literes, vagy Sztranyák Sándor, Bútora Tibor, Frastacky Jolán, Szlávik Jó­zsef és felesége, akik tizenegy és fél literen felüli fejési át­laggal dicsekedhetnek, az eredmények további javításának az útját mutatják. A tehenészethez hasonlóan a sertéshizlalásban is kiváló eredmények születtek. Hogy ebben az ágazatban is túl­teljesítették tervfeladatukat, ez olyan gondozóknak köszön­hető, mint Strba Mária és Hornyák Júlia, akik a gontjaikra bízott nyolcszázkilencven hízósertés esetében hatvan deka­grammon felüli napi súlygyarapodási átlagot értek el. Vagy Grnbica István és felesége, akik ötvenkét koca esetében átla­gosan 22,50 darab malacot választottak el. Igaz, az állattenyésztés szakaszán akad még probléma és javítani való. Vonatkozik ez főleg a marhahizlalásra, ahol aránylag gyenge a hasznosság. Ezen feltétlenül változtatni szeretnének. A hízómarhák súlygyarapodási átlagát jobb ta­karmányozással az idén legalább kilencven dekára szeretnék növelni, a tavalyi hetvennégy dekagrammal szemben. Tavaly konkrét intézkedések történtek a tej minőségének javítása érdekében is. Habár az eladott tejnek hetven szá­zalékát az első minőségi osztályban értékesítették, mégsem voltak elégedettek. Hiszen a hátralevő harmluc százalék számottevő pénzveszteséget jelentett, még akkor is, ha másod­osztályú volt. Ezért a kiadásokat nem sajnálva minden istál­lóba új tisztító és fertőtlenítő berendezést szereltek. A jelek arra utalnak, hogy a befektetés hamarosan kamatozni fog, mert a tej minőségének lényeges javulását eredményezte. Sajnos úgy, mint sok más gazdaságban a farnadl szövetke­zetben is elmaradt a növénytermesztés fejlesztési üteme az állattenyésztéstől. Több népgazdaságilag fontos ágazatban — a gabona-, a szemes kukorica- és a cukorrépa-termesztés­ben — nem sikerült teljesíteniük az ötéves tervidőszak elő­irányzott feladatait. A múlt évi eredmények azonban igazol­ták, hogy a két szakágazat közötti aránytalanság kiegyenlít­hető. A búzából elért hatvan mázsás, az árpából ötvenhét mázsás, cukorrépából pedig a 453 mázsás átlaghozam valóban szép eredménynek számít. Kimagasló eredménnyel dicseked­hetnek a napraforgó terémesztésében, ahol hoszonhét, továbbá a lóbab termesztésében, ahol negyvenhét mázsát takarítottak be hektáronként. Tavaly jelentős fordulat állt be a tömegtakarmányok ter­mesztésében is. A termőterület bővítésével és a hektárhoza­mok növelésével kellő mennyiségű takarmányalapot bizto­sítottak a téli időszakra. Említést érdemel, hogy ebben a gazdaságban maradéktalanul kihasználják a kukorioaszárat és a leveles répafejet. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a szálas takarmányok jobb hasznosítását dúsítással és ízesí­téssel fokozzák. A gazdaság vezetői úgy vélekednek, hogy a feltételek reáli­sak a -tavaly elért hozamok stabilizálására. Az állattenyésztés szakaszán is a növekvő feladatokat megvalósíthatónak tart­ják. A hasznosság további növelését a régi Istállók korszerű­sítésével és a szükséges takarmányalap biztosításával sze­retnék elérni. Ezek nem puszta szavak, hanem az emberek akaraterején, igyekezetén alapuló elszántság. Klamarcsik Mária agrármérnök

Next

/
Thumbnails
Contents