Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-04-04 / 14. szám
12 SZABAD FÖLDMŰVES 1381. április 4 Színvonalas gazdálkodás — JÓ EREDMÉNYEK A több mint kétezer hektáros szántóterületen gazdálkodó Dióspatonyi (Orechová Potőft) Efsz növénytermesztési szerkezetét a táj adottságainak és a belső üzemi követelményeknek leginkább megfelelő növényekre i— a búzára, a kukoricára és a takarmány növényekre — szűkítette. A gazdaság talajadottságai kedvezőek. A táj klímája, a nyári csapadék egyenetlen elosztása azonban gyakran rontja a talaj belső jó tulajdonságait, s a szövetkezet legjobb földjein Is bizonyos mértékig bizonytalanná teszi a jő termés elérését. A 6. ötéves tervidőszakban ezért a gazdaság a terméseredmények fokozása és biztonsága érdekében számos intézkedést tett. Például a növényeket a nekik legjobban megfelelő talajtípusokra, a legmegfelelőbb talajvízmélységü övezetekbe helyezte el. A talajnedvesség tartős megőrzésére, a szerves- és műtrágya okszerű felhasználására és a talajvédelemre nagy figyelmet fordítottak. A gabonafélék hozama az 5. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 9 százalékkal növekedett, amely abszolút viszonylatban 2654 tonnát tesz ki: Gabonaféléknél a legeredményesebb évet tavaly zárták, amikor 6,1 tonnás átlaghozamot értek el. Az objektív és a szubjektív tényezők legjobban a kukoricánál éreztették hatásukat. A kukoricatermesztés tervét csak 1979-ben sikerült teljesíteniük, a 6. ötéves tervidőszak többi évében bizony alaposan elmaradtak a tervezett hozamoktól. A valóság az, hogy ennek a kulcsfontosságú növénynek a termesztését nem sikerült olyan eredményes, egységes rendszerbe fogni mint a gabonaféléket. Hiányzott a biológiai alap, hiányos volt az eszközellátottság, s gyakran a szükséges vegyszerek sem fedezték a szükségletet. A sikeres kuikoricatermesztés alapfeltételei azonban a talajmegmüveléssel és a vetéssel kezdődnek. A növénytermesztést irányító szakemberek Dióspatonyban is érzik a talajmüvelés fontosságát s a gyakorlatban is mérlegelik annak jelentőségét. A tények viszont arra utalnak, hogy a gyakorlati kivitelezésnél olyan szubjektív tényezők 'kerültek előtérbe, amelyek a növény igényéhez való igazodás mértékét jelentősen akadályozták és csökkentették. — E tényezők feltárása, mérséklése, azaz a felmérésben tapasztalható pozitív szemlélet és a megvalósítás közötti különbség megszüntetése a talajmüvelés minőségi kivitelezésének fontos forrása lehet — hangsúlyozta Nemesek Gusztáv növénytermesztési ágazatvezető. A szövetkezet cukorrépatermesztése eredményesen alakult. A vetésterület és a hozamok 7,5 százalékos növelésével 10 275 tonnával több cukorrépát termeltek, mint az 5. ötéves tervidőszakban. A KÉT CÉL EGYMÁST ERŐSÍTI A tömegtakarmányokat a jövőben is ügy kell betakarítanunk, hogy ne csak a mennyiség, hanem a minőség is meglegyen. Költséges lenne például a lucernaszéna gyenge minőségét drága abraktakarmánnyal pótolni — mondotta Kalmár )ános a szövetkezet elnöke. örvendetes, hogy a tömegtakarmányokat általában nem a területegységről nyerhető bruttó tömeg mennyiségével, hanem az egységnyi ráfordítás alapján legkedvezőbben elérhető táplálőanyagok, illetve ezek felhasználásával nyerhető tej és hús mennyiségével mérik. A folyamatos takarmányellátást a silókukorica és az évelő takarmányok termesztésével biztosítják. Silókukokor csak az öntözés teszi lehetővé a biztonságos gazdag termés elérését. Szántóterületük jelentős hányada öntözhető. A gazdaságban öntözési ágazatot alakítottak ki, így évről évre tervszerűen folyik az öntözés. Az évek során nyert tapasztalataik azt igazolják, hogy korán, április első napjaiban célszerű megkezdeni az öntözést. A szövetkezetben ismeretlen fogalom a „furulyázó“ kukorica és a lankadó répalevél, ami azt jelenti, hogy a kizárt vízhiány okozta depresszió. Nem három, hanem hat hónap az Bédis Sándor és Guruncz Lászlúné az éllattenyésztés két ltíválé dolgozója ricából 3900, évelő takarmányokból pedig 4500 tonnával termeltek többet mint azt a 6. ötéves terv célkitűzései előirányozták. A minőségi és a beltartalmi vizsgálatok azt igazolják, hogy nagy figyelmet szenteltek a jó minőségű silótakarmány készítésének. Ez a növénytermesztésben foglalkoztatott minden dolgozó kiemelt feladata. Igényességgel, a szellemi és fizikai erőt nem kímélő munkával ellensúlyozni tudták a meglevő műszaki hiányosságokat. A tömegtakarmányok termesztését, valamint a szarvasmarha-állomány hasznossági mutatóinak javítását úgy kapcsolják egybe, hogy a két cél egymást erősítse. Az elmondottakkal összhangban a takarmányadagokat úgy állapítják meg, hogy abban a meglevő tápanyagok, vitaminok és ásványi anyagok az állatok teljes energiaszükségletét biológiailag optimális összetételben fedezzék. AZ ÖNTÖZÉS NEM ALKALMI FELADAT A gazdaság határában gyakran fennáll az aszály veszélye, gyakran kerül a víz mint a termést meghatározó minimumtényező előtérbe. Ilyenöntözési idény, ami azt jelenti, hogy az öntözőberendezéseket 96 százalékra kihasználják. —i Ha folyamatosan történik az üzemelés, nagyobb a vízfelhasználás, akkor a költségek is csökkennek — vallják a szövetkezet növénytermesztését irányító szakembereik. Kedvező tapasztalat alakult ki az éjszakai öntözésről, mivel kevesebb a párolgási veszteség, enyhébb a szél, s így könynyebb a munka szervezése is. hazArdIrozAs A TERMŐFÖLDDEL A termőfölddel való hazárdlrozás napjainkban hálás fotótéma. Dióspatony határában sajnos, a termőföld olyan, mértékű pocsékolásával találkozunk, amely nem fér bele a fényképezőgép lencséjének látószögébe. Az ötvenes évek elején Csallóközben nemcsak rizstermeléssel, hanem halastavak létesítésével is próbálkoztak. Ebből az „őskorból“ maradt fenn egy halastó, mintegy 90 hektáron. Harminc év elteltével ezen a területen a növény- és az állatvilág érdekes faunája alakult ki, a „halastóban“ viszont egyetlen nyeszlett keszeg sem található. Az „elátkozott tó“ ellen gyakran emeltek panaszt a Kalmár János, a szövetkezet elnöke (balról) a jubilánsokat köszönti Fotó: Tánczos Dénes dióspatonyi és a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Dukla Efsz vezetői. A sok panasz pár évvel ezelőtt meghallgatásra talált. A Stupavai Állami Halgazdaság „szakemberei“ hozzákezdtek a „halastó“ vízzel történő elárasztásához. Sajnos, a jobb kéz most sem tudja, hogy mit csinál a bal. A halastóba torkolló kanális vizét ugyanis annyira felduzazsztják, hogy ez mintegy 40 hektáros szántón belvizet okoz. Könnyen ki lehetne számítani, hogy ezen a területen harminc év óta mennyi búza termett volna. Nem a szemünket bántja a látvány, hanem a zsebünket, és nemcsak azét a gazdaságét, ahol ez a „békatanya“ három évtizede hirdeti a szántófölddel való büntetlen hazárdírozást. ELŐBBRE LÉPTEK A szövetkezet másik fő szakágazata az állattenyésztés a mezőgazdasági össztermeléséből eredő bevételek 58 százalékát képezi. A jól szervezett takarmányozásnak, a megbízható, fegyelmezett gondozásnak és az átgondolt rendszeres tenyészkiválasztásnak köszönve a legnagyobb előrelépést a tejtermelésben érték el. Tejeladási tervüket 125 ezer literrel túlteljesítették, ami az 5. ötéves tervidőszak valóságához viszonyíitva huszonöt százalékos növekedést jelent. A marhahústermelés területén 13 százalékos növekedést értek el az előző ötéves tervidőszakhoz hasonlítva, sertéshústermelés terén pedig 277 tonnával túlszárnyalták a 8. ötéves terv igényes célkitűzéseit. Korántsem lehetnek elégedettek я szaporodás-biológiai eredményekkel: A megengedettnél nagyobb bofjúelhullás és a malacelválasztás terén elért szolid eredmények arra engednek következtetni, hogy ezen a területen még nagyok a tartalékaik. Észrevételeink szerint elsősorban a munkafegyelem terén adódnak problémák, melyek orvoslását — mi, kívülállók az ösztönzőbb munkadíjazásban, az állattenyésztési dolgozók szakmai továbbképzésében és a szigorúbb ellenőrzésben látjuk. ALKOTÓ LÉGKOR, EREDMÉNYES MUNKA A tények ismeretében megállapítható, hogy a dióspatonyi szövetkezet tagsága élt a lehetőségekkel. Többször használt megfogalmazás, de erre az efsz-re jellemző, hogy a gazdasági mérlegkészítést megelőző tanácskozások valódi munkaértekezletekké váltak. Kevés formalitás, kritikus és önkritikus hangvétel jellemezte ezeket a tanácskozásokat. Az eredmények kellő értékelése mellett feltárták a hiányosságokat, s javaslatokat tettek a feladatok még eredményesebb megoldására. — Szövetkezetünk eredményesen hajtotta végre a párt XV. kongresszusának határozatait, s teljesítettük a 6. ötéves tervben foglalt fő feladatokat — fogalmazott Viedermann József, az üzemi pártszervezet elnöke. A ml felgyorsult életünkben és az alkalmazott technikai szint mellett az emberek hozzáértése és a lelkiismeretes munka végzése döntő tényező. Az emberről való gondoskodást és az emberi „oldal“ fontosságát Varga Imre, az ellenőrző bizottság elnöke foglalta össze tömören: — A dolgozókról való gondoskodás mindennapi munkánk fontos elemét képezi. Erre a célra az idén is több mint 1,5 millió koronát terveztünk. A dióspatonyi szövetkezet nyereséggel zárta a tavalyi évet, s a 7. ötéves tervidőszakban húsz százalékos termelésnövekedést terveznek. — A lehető legkisebb ráfordítás, egyszerű megoldások, állandó szakmai fegyelem. Sikert meghatározó, egyértelműen az emberek hozzáértő munkájával összefüggő tényezők ezek. Az ember előtérbe helyezésével, az emberi tapasztalatokra építve formáljuk, tervezzük tovább a jövőt — öszszegezte elképzeléseiket Pöthe Ferenc mérnök, üzemgazdász. Az ilyen eredmények és körülmények között nem véletlenül kap tiszteletet és megbecsülést a munka. CSIBA LÄSZLO Afarnadl (Farná) földművesszövetkezet eredményeit értékelve, örömmel állapíthatjuk meg, hogy az elmúlt években kedvező feltételeket teremtettek az új ötéves tervidőszak feladatainak megvalósítására. Habár, Itt sem ment minden problémamentesen, sok gonddal-bajjal kellett megküzdeniük, mégis az elmúlt öt esztendőben jelentős előrehaladást értek el, ami főleg az állattenyésztés gyors ütemű fejlődésében domborodott ki. — Amikor hetvenötben a szövetkezetbe kerültem — kezdte a beszélgetést Strba István állattenyésztési főágazatvezető — az állattenyésztés szakaszán több komoly problémával küzdöttek, s az áruforgalmazási terv teljesítése is akadozott. A gondozásban és a takarmányozásban felmerülő hiányosságok következtében az állatok hasznossága igen gyenge volt. A tehenészetben például csak kétezerhatszáz literes évi fejési átlagot értek el tehenenként. A helyzet javítása érdekében első lépésként az emberek munkájára fordítottuk a fő figyelmet, Szinte naponta foglalkoztunk az emberekkel, ismertettük feladataikat, rendszeresen ellenőriztük munkájukat, s az elvégzett munka szerinti értékelést és jutalmazást érvényesítettük. A tehenészetben bevezettük a tehenek tejhasznosságán alapuló egyedenkénti abraktakarmány-fogyasztást. Ezt kéthetente ellenőrizzük és szükség esetén az abrak napi adagját változtatjuk. Így Jelentős mennyiségű abrakot sikerült megtakarítani, a jó hasznosság elérése mellett. A tudatos, embert formáló politikai-nevelő tevékenységben, a munkafegyelem megszilárdításában, a közös vagyonhoz való viszonyulásban nagy szerepe volt a szocialista brigádmozgalom kibontakoztatásának. Ma a szövetkezet állattenyésztésében kilenc szocialista brigád versenyez. Közülük legjobb a tehenészetben tevékenykedő brigád. De a többi ágazatban is meghozta a brigádmozgalom a hozzáfűzött elvárásokat, ami a nagyobb munkatermelékenységben, a szép eredményekben tükröződik vissza. — Az állattenyésztésben nagy gondot fordítunk a tömegtakarmányok ésszerű hasznosítására — folytatta Strba elvtárs. — Ezt nagyon fontos tényezőnek tartom, mert jó takarmánygazdálkodással a gyakran szűkös takarmányalap ellenére is jó hasznosságot értünk el a áruforgalmazási tervünket teljesítettük. A körültekintő irányításnak, a jó munkaszervezésnek, az állattenyésztési dolgozók becsülettel végzett munkájának és kezdeményezőképességének köszönve a szövetkezet állattenyésztése dinamikusan fejlődött. Annak ellenére, hogy a tehenészetben régi, elavult istállókban megy végbe a termelés, az elmúlt esztendőben — tehenenkénti évi átlagban — 3523 literes tejtermelést értek el. Ez annyit jelent, hogy öt év alatt az egyedenkénti hazsnosságot több mint kilencszáz literrel növeltékl A fejlődés minden terén megmutatkozott. Az 1975-ös évhez viszonyítva tavaly tejből négyszázezer literrel, marhahúsból héromszázhatvankét, sertéshúsból pedig hatszázhatvannégy mázsával többet értékesítettek. A tehenészet eredményes fejlesztéséhez nagyban hozzájárult a borjú- és üszőnevelésben végzett lelkiismeretes mun-Legfontosabb tényező az ember! ka. Tavaly például száz tehéntől több mint száz borjút választottak el, s a borjak elhullása nem haladta meg a 2,5 százalékot. Ha az elmúlt öt esztendőt értékeljük, talán mégis a legnagyobb sikernek számít az emberek szemléletében, a munkához való hozzáállásban észlelt gyökeres változás. Tulajdonképpen ez sikerük titka. Ezt igazolja az Is, hogy a tehenészetben dolgozók többsége kiegyenlített eredményt ért el. De kiugró eredmények is születtek. Az olyan élenjáró fejők mint például a Kollár házaspár, akik 12,82 literes, vagy Sztranyák Sándor, Bútora Tibor, Frastacky Jolán, Szlávik József és felesége, akik tizenegy és fél literen felüli fejési átlaggal dicsekedhetnek, az eredmények további javításának az útját mutatják. A tehenészethez hasonlóan a sertéshizlalásban is kiváló eredmények születtek. Hogy ebben az ágazatban is túlteljesítették tervfeladatukat, ez olyan gondozóknak köszönhető, mint Strba Mária és Hornyák Júlia, akik a gontjaikra bízott nyolcszázkilencven hízósertés esetében hatvan dekagrammon felüli napi súlygyarapodási átlagot értek el. Vagy Grnbica István és felesége, akik ötvenkét koca esetében átlagosan 22,50 darab malacot választottak el. Igaz, az állattenyésztés szakaszán akad még probléma és javítani való. Vonatkozik ez főleg a marhahizlalásra, ahol aránylag gyenge a hasznosság. Ezen feltétlenül változtatni szeretnének. A hízómarhák súlygyarapodási átlagát jobb takarmányozással az idén legalább kilencven dekára szeretnék növelni, a tavalyi hetvennégy dekagrammal szemben. Tavaly konkrét intézkedések történtek a tej minőségének javítása érdekében is. Habár az eladott tejnek hetven százalékát az első minőségi osztályban értékesítették, mégsem voltak elégedettek. Hiszen a hátralevő harmluc százalék számottevő pénzveszteséget jelentett, még akkor is, ha másodosztályú volt. Ezért a kiadásokat nem sajnálva minden istállóba új tisztító és fertőtlenítő berendezést szereltek. A jelek arra utalnak, hogy a befektetés hamarosan kamatozni fog, mert a tej minőségének lényeges javulását eredményezte. Sajnos úgy, mint sok más gazdaságban a farnadl szövetkezetben is elmaradt a növénytermesztés fejlesztési üteme az állattenyésztéstől. Több népgazdaságilag fontos ágazatban — a gabona-, a szemes kukorica- és a cukorrépa-termesztésben — nem sikerült teljesíteniük az ötéves tervidőszak előirányzott feladatait. A múlt évi eredmények azonban igazolták, hogy a két szakágazat közötti aránytalanság kiegyenlíthető. A búzából elért hatvan mázsás, az árpából ötvenhét mázsás, cukorrépából pedig a 453 mázsás átlaghozam valóban szép eredménynek számít. Kimagasló eredménnyel dicsekedhetnek a napraforgó terémesztésében, ahol hoszonhét, továbbá a lóbab termesztésében, ahol negyvenhét mázsát takarítottak be hektáronként. Tavaly jelentős fordulat állt be a tömegtakarmányok termesztésében is. A termőterület bővítésével és a hektárhozamok növelésével kellő mennyiségű takarmányalapot biztosítottak a téli időszakra. Említést érdemel, hogy ebben a gazdaságban maradéktalanul kihasználják a kukorioaszárat és a leveles répafejet. Nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a szálas takarmányok jobb hasznosítását dúsítással és ízesítéssel fokozzák. A gazdaság vezetői úgy vélekednek, hogy a feltételek reálisak a -tavaly elért hozamok stabilizálására. Az állattenyésztés szakaszán is a növekvő feladatokat megvalósíthatónak tartják. A hasznosság további növelését a régi Istállók korszerűsítésével és a szükséges takarmányalap biztosításával szeretnék elérni. Ezek nem puszta szavak, hanem az emberek akaraterején, igyekezetén alapuló elszántság. Klamarcsik Mária agrármérnök
