Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-04-04 / 14. szám
1 1981. április 4. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A GYÜMÖLCSTERMELÉS JELENE ÉS JÖVŐJE A CSKP XV. kongresszusának irányelvei a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban fő feladatként tűzték célul a lakosság minden tekintetben kielégítő élelmiszerellátását. E célt mindenekelőtt az élelmiszerekkel való önellátás fokozásával szükséges megvalósítani. Vonatkozik ez többek között a gyümölcstermelésre is. Ezért a mezőgazdaság és a kereskedelem részére egyre sürgetőbb feladattá válik a lakosság gyümölc&ellátásának javítása, egyenletesebbé tétele, főleg a hazai termésből, tekintettel a behozatal korlátozott lehetőségére. A problémakör mielőbbi megoldása annál inkább fontos, mert a gyümölcsfogyasztásnak kiemelkedő szerepe van a lakosság ésszerű és egészséges táplálkozásában, kedvező biológiai összetétele révén. Hiszen a vitaminoknak és az ásványi anyagoknak a legjelentősebb forrása a gyümölcs. Emellett energiatartalma — más élelmiszerekhez viszonyítva — aránylag alacsony. A gyümölcs felbecsülhetetlen biológiai értéke a C-vitamin (aszkorbinsav) tartalomban rejlik, amely kedvezően befolyásolja az ember betegségekkel szembeni ellenállóképességét. Nem kevésbé fontosak a nyomelemek sem, főleg a vastartalom, amely a vérképzésben vagy a mésztartalom, amely a csontképződésben játszik fontos szerepet. De nagy jelentősége van a káliumnak is, amely kedvezően hat a szívizom működésére. A gyümölcs biológiai értéke a teljes érés szakaszában a legnagyobb. Ezután fokozatosan csökken. A gyümölcs nem megfelelő tárolása vagy ipari feldolgozása a C-vitamin tartalom jelentős csökkenését eredményezi. Hazánkban az egy lakosra jutó gyümölcsfogyasztás évi átlaga hozzávetőlegesen negyvenhat kiló. Szlovákiában negyvenegy-negyvenhárom kiló között ingadozik — a hazai terméstől és a behozatali lehetőségtől függően. A többi fejlett országhoz viszonyítva hazai gyümölcsfogyasztásunk aránylag kicsi, s nem felel meg az ésszerű táplálkozás követelményeinek. A hazai gyümölcstermelés alacsony színvonala s az ezzel járó elégtelen fogyasztás a gyümölcstermesztés kisüzemi jellegével függ össze. Gyümölcstermesztésünkben túlnyomóan külterjes termelési módszerek uralkodnak, ami a gyenge s évjáratonnyek (1252 hektár) és az őszibarackültetvények (1037 hektár) teszik ki. A cseresznye-, a körte-, a meggy- és a szilvaültetvények területe (fajonként) 180—250 hektár közötti.- Bogyósgyümölcsöt nagyüzemileg mindössze ötszázharminchárom hektáron termesztünk. A gyümölcstermelésünk jelenlegi szerkezetére jellemző, hogy a gyümölcsfák jelentős hányada a kistermelők kertjeiben összpontosul. A múlt év szeptember elsejéig végzett számlálás alapján a nyilvántartott tizenhárommillió gyümölcsfából csak négymilllónyolcszázezer fa volt a szocialista szektor tulajdonában. ^Szlovákiában 1980-ig a gyümölcstermelés évi átlaga százhúszezer tonna körüli volt. A gyümölcs felvásárlását jelentős mértékben befolyásolták az időjárási viszonyok, melyek nem voltak a legkedvezőbbek. Annak ellenére, hogy a 6. ötéves terv időszakában az előirányzott gyümölcsfelvásárlást nem sikerült teljesíteni, az előző tervidőszakhoz viszonyítva a gyümölcsfelvásárlás harmincöt százalékkal növekedett. Sőt tavaly a 114 ezer tonna gyümölcs felvásárlásával a tervet teljesítettük. A lakosság gyümölcsellátásához jelentős mértékben hozzájárultak a kistermelők, s a gyümölcsfelvásárlásban hatvanöt százalékos arányban részesedtek. A felvásárolt szilva 90 százaléka, a ribiszke 75 százaléka, a cseresznye 85 százaléka, a köszméte 80 százaléka, a kajszibarack 70 százaléka és a körte 60 százaléka a kiskertekből került a fogyasztóhoz. Sajnos, ezidáig nem oldódott meg a kiskertészek által termelt gyümölcs szerződéses felvásrlása és értékesítése, ami komoly problémát jelent. A 6. ötéves tervidőszakban jelentősen növekedett az alma felvásárlása, amelyből hatvanháromezer tonnával vásároltak fel többet az előző tervidőszakhoz viszonyítva. Hasonló pozitív változás tapasztalható a hullott alma felvásárlásában is. Ha az elmúlt húsz esztendő eredményeit értékeljük, megállapítható, hogy Szlovákiában a gyümölcstermesztés mennyiségi és minőségi változáson ment keresztül a termesztett fajok, a telepítési módszerek és a gyümölcsfák életkorának tekintetében. A termelők főleg az almatermesztésre orientálódtak, s ennek következtében az almafa-állomány több mint három-Red Spnr Delicious almafajta ként Ingadozó termésben tükröződik vissza. A kedvezőtlen helyzetet még hatványozza a felvásárló vállalatok hiányos és a követelményeknek nem megfelelő tárolókapacitása, valamint az áruelosztás szervezetlensége. Szlovákiában a belterjes gyümölcsültetvények nagyobb arányú telepítése az 1960-as években vette kezdetét. Ekkor kezdtek meghonosodni a nagyobb hozamú, jobb minőségű fajták és a korszerű telepítési módszerek. Jelenleg Szlovákiában 9410 hektár intenzív gyümölcsültetvényt tartanak nyilván — ebből Nyugat-Szlovákiában 6353, Közép-Szlovákiában 1356, Kelet-Szlovákiában pedig 1701 hektárt. A málnaültetvények összterülete 117 hektár, s ebből a szocialista szektor kilencvenhárom hektárral részesedik. Az Intenzív gyümölcsösök legnagyobb részarányét az almaültetvények (6120 hektár), a kajsziültetvé-9481 hektárról 14 420 hektárra növekszik. Egy-egy gazdaság gyümölcsültetvényének területe átlagban eléri a százhúsz hektárt — a jelenlegi hetvenkilenc hektárral szemben. . A 7. ötéves tervidőszakban hatvanötezer tonnával több gyümölcs felvásárlásával számolunk. Az előző időszakhoz viszonyítva ez annyit jelent, hogy 1985-ig az egy lakosra jutó gyümölcsfogyasztás évi átlagban — ötvenöt kilogrammra növekszik, 1990-ig pedig el akarjuk érni a hatvan kilogrammos átlagfogyasztást. Az 1977-ben érvénybe lépett gyümölcs- és zöldségtermelés távlati tervének megvalósításában ezidáig nem értük el a fejlesztés előirányzott ütemét. Tekintettel a gyümölcstermesztés jelentős munkaigényességére — amely a gépesítés alacsony fokának függvénye — az előirányzott fejlesztési Egyelőre a gyümölcstermés jelentős részét a kiskertészek szolgáltatják. Felvételünkön egy virágban pompázó meggyfa látható Fotó: —blm terv feladatai igényesek. A gyümölcstermesztés belterjesítése érdekében feltétlenül szükséges lesz több figyelmet szentelni a gyümölcsösök gondozására, a növényvédelem és a tápanyagutánpótlás javítására, valamint az önötzésre. Egy gyümölcsültetvényt, legyen az bármilyen, lehet intenzíven vagy extenzíven kezelni. Népgazdasági szempontból azonban szükségszerű, hogy valamennyi gyümölcsfát belterjesen gondozzuk, a lehető legnagyobb termés elérése érdekében. Ha az eddiginél nagyobb gondot fordítunk valamennyi gyümölcsös gondozására, akkor az előirányzott tervet minden bizonnyal sikerrel valósíthatjuk meg és kielégíthetjük a lakosság és az élelmiszeripar követelményeit. Cyril Virgoviő agrármérnök, a MÉM dolgozója Sikeresen zárta a hatodik ötéves tervet az Ekecs— Lakszakállas-i (Okoő— Opatovský Sokolec) szövetkezet tagsága. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás egyik legnagyobb szövetkezetében a vezetőség hatékony irányító munkájával, a belüzemi ellenőrzés fokozásával, valamint az adott lehetőségek feltárásával sikeresen valósították meg a kitűzött célokat. Következetes munkával sikerült elérni, hogy a hatodik ötéves terv időszakában a termelés a hatékonyság fokozásának, a minőség javításának jegyében zajlott. Tavaly — az 1975-ös évhez viszonyítva — a mezőgazdasági nyerstermelést és az áruforgalmazási tervet több mint száztizenkilenc százalékdifferenciált bérezést rendszer alkalmazásával feltétlenül számolnak a helyzet javításával. A FIGYELEM középpontjában AZ EMBER A szövetkezet vezetősége tudatosította, hogy a növekvő termelési feladatok csakis a munkakörülmények állandó javításával, a szociális gondoskodás elmélyítésével, de nem utolsó sorban a szakképzettség rendszeresítésével valósíthatók meg. Ezen a téren a szövetkezetben nagyon sokat tettek és tesznek. Valamennyi gazdasági telepen korszerű szociális létesítményeket építettek. Példásan gondoskodtak a szövetkezeti dolgozók munkabiztonságáról és egész-Tettekkel bizonyítanak kai növelték. Annak ellenére, hogy az utóbbi évek időjárási viszonyai a növénytermesztésnek nem kedveztek, ezen a téren is túlteljesítették tervfeladatukat. A tervezetthez viszonyítva az állattenyésztésben kitűzött feladatokat is jóval túlszárnyalták. Tejből az ötéves terv folyamán a tervezett 14 millió 850 ezer liter helyett 15 millió 235 ezer litert, húsból pedig a 7439 tonna helyett 9185 tonnát termeltek. Örvendetes jelenség, hogy a munkatermelékenység az 1975-ös évhez viszonyítva 141,6 százalékkal nőtt. A dolgozók havi átlagkeresete is nagy-' mértékben javult. A közös gazdaság tiszta jövedelme az 1975-ös évi 60 millió koronával szemben a hatodik ötéves terv végén meghaladta a 73 millió koronát. ELŐTÉRBEN A GAZDASÄGOSSÄG A termelés belüzemi összpon^ tosítása és szakosítása, valamint a komplex technológiai rendszerek alkalmazása minden téren szükségessé tette a termelés gazdaságosságának elmélyítését, a műszaki szolgáltatások színvonalának emelését. E tekintetben elismerést érdemelnek a gépjavítók, akik időben és nagy hozzáértéssel biztosították a géppark folyamatos üzemelését, valamint az állattenyésztési berendezések felújítását és karbantartását. E- mellett számottevő az anyagmegtakarítás, ami főleg a pótalkatrészekkel való takarékosságban mutatkozott meg. A higiéniai követelmények következetes betartásával javult a tej minősége, ami kedvezően befolyásolta a tejtermelés rentabilitását. Mi tagadás, a legnagyobb tartalék az emberekben, azok munkához való hozzáállásában rejlik. Még előfordulnak olyan jelenségek, hogy azonos feltételek között dolgozó állatgondozók különböző hasznosságot érnek el. Az elkövetkező időszakban a munkaszervezés és az ellenőrzés hatékonyságának növelésével, valamint a ségvédelméről. Hozzájárultak a kilencven férőhelyes óvoda felépítéséhez. Egyre több szövetkezeti tag veszi igénybe az üdülőket, és tanulmányutakon vesz részt. A szövetkezetben nagy súlyt helyeznek a dolgozók továbbképzésére, az emberi alkotókészség kibontakoztatására. Ennek megfelelően évről évre javul a szakmunkások aránya a gazdaságban. Figyelemreméltó eredmény az is, hogy a szövetkezetben egyre nagyobb méreteket ölyt a szocialista munkaverseny, az újító és az ésszerűsítő mozgalom. SZILARD ALAPOKON A több mint 3700 hektár területen gazdálkodó szövetkezet szilárd alapokon kezdte el a hetedik ötéves tervidőszakot Idei tervfeladatukat valamennyi részlegen részletesen megvitatták. Mindenki tudja, mi vár rá, s nem érte őket váratlanul a gazdaságirányítás tökéletesítésére vonatkozó rendszabályok bevezetése sem. Valamennyien tudatosítják, hogy csak rajtuk múlik az előrehaladás biztosítása, mely jobb munkát, nagyobb fokú igényességet és felelősséget ró minden dolgozóra, vezetőre egyaránt. Az idén gabonafélékből lényegében a múlt évi szinten maradnak, viszont gyümölcsből 340 tonnával többet szeretnének értékesíteni. Növekszik a tej- és a hústermelés is. A dolgozók létszámának stabilizálásával, szakképzettségük növelésével tovább fokozzék a munkatermelékenységet. Minden termelési részlegen csökkentik a termelési költségeket. Elkötelezett munkájukat juttatja kifejezésre a CSKP XVI. kongreszszusa, valamint a párt megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére tett szocialista kötelezettségvállalásuk is, mely csokorba foglalja a szövetkezet agilis vezetőségének és munkaszerető tagságának együttes elhatározását: alkotó munkával előbbre lépni a minőségi ranglétrán. SVINGER ISTVÁN millió darabbal bővült. Továbbá gyarapodott a körte, a meggy, a kajszi, az őszibarack és a ribiszke állománya is. Ezzel szemben jelentősen csökkent a dió- és a szilvafák száma. A 7. ötéves tervidőszakban a belterjes gyümölcsösök területének további bővítésével számolunk, hozzávetőlegesen négyezerhétszáz hektárral. Ezzel párhuzamosan sor kerül a kiöregedett, külterjes gyümölcsültetvények fokozatos felszámolására. A szocialista szektorban előtérbe kerül a gyümölcstermesztés összpontosítása. Szlovákiában összesen száztizenkilenc szakosított gyümölcstermesztő gazdaságot létesítenek, ebből hetvenhármat a nyugat-szlovákiai, huszonhármat a közép-szlovákiai és ugyancsak huszonhármat a kelet-szlovákiai kerületben. Távlatilag — a szakosított gazdaságok kiépítésével — az intenzív gyümölcsültetvények területe a jelenlegi mm Ésszerű megoldás A tavaszi munkák során a talaj minőségi és gyors előkészítésében minden bizonnyal fontos segítő eszközzé válhat a mezőgazdászok számára a függesztett, nagy teljesítményű talajsimító. A berendezés a Ceská T?ebová-1 Állami Gazdaság gépesítési dolgozóinak újítási javaslata nyomán született. Az ötletet a rozhranoveei földművesszövetkezet jól hasznosítja s gépjavító műhelyében a talajsimítót kis sorozatban gyártja. A függesztett talajsimító gép szerkezete és kivitelezése meglehetősen egyszerű. A simítógépet egy stabil ► ❖ ❖ ♦> ♦> ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ * ❖ ♦> * * ❖ * ♦> * * * * * < alvázra lengő kapcsolással szerelik. A gép munka- és szállító helyzetbe való állítása hidraulikus vezérlésű. Az alvázra háromrészes önálló talajsimító és borona kapcsolható. Az összes munkaművelet a nagy teljesítményű erőgép vezetőfülkéjéből vezérelhető. A berendezéssel egy menetben két munkaművelet végezhető el, mégpedig a talajsimítás és a boronálás. A gép munkaszélessége tizenegy méter. A függesztett talajművelő gép óriási előnye, hogy a kezelése nagyon egyszerű s az összes munkaműveleteket egy dolgozó, vagyis a traktoros végzi. A berendezés gyorsan átszállítható, de ami a legfontosabb, a nagy teljesítményű erőgép gazdaságosan ki van használva. — inf—t Я ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *1* *2* *1* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *** *2* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ »2* ♦♦♦ *2* ф *2* *2* ♦> «5* ♦> »J* *2* *2* »2* »2* *2* <2*'2"2*ф I
