Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-04-04 / 14. szám
A GYÜMÖLCSÖSBEN A csonthéjasok metszéséi nsm hajtogathatjuk tovább. A-mikor megtelnek a szemek és közel a rügyfakadás, elvégezzük a ikajszi és az őszibarack metszését. Az őszibarackkal azért vártunk mostnáig, hogy elkerüljük a mézgásodást, megelőzzük a fagykárt. A kajszinál komolyabb a tét: a rettegett gutaütés megelőzése. Ellene még csak közvetve tudunk védekezni, viszont annyit már tudunk, hogy a betegséget a Cytospora cincta oikozza, további fytopatogén gombákkal együtt. A gombák a nyílt sebeken telepednek meg. Ezért a metszés időpontja fontos ténye zővé lépett elő: a metszést ajánlatos a tenyészidőben vagy közvetlenül annak kezdete előtt e’végezni, amikor már kezdetét vette a nedvkeringés, s amikor a gyors kallusz-képződés a minimálisra korlátozza a fertőzőződés lehetőségét. A nagyobb sebeket még ilyenkor is fertőtleníteni kell (pl. csipetnyi Fundazolt tartalmazó olajfestékkel ). A kajszi esetében kerüljük a csipegető metszést, kizárólag ritkítással foglalkozzunk. Az őszibarack vonatkozásában megoszlanak a vélemények: még mindig sok híve van a váltócsapos metszésnek és a javasolt koronaalakok is különbözőek. Véleményem szerint a héttíz éves fát precízebben kell metszeni, mindig gondolva a jövőre. Ha figyelembe veszszűk, hogy fáink átlagos életkora tizenöt év, a hét-tíz éves fáknál már áttérhetünk a szálvesszős metszésre. Ennek lényege, hogy a fán — termőerejének, koronanagyságának figyelembe vételével — kétszer anynyi hosszú vesszőt hagyunk meg, mint ahány (kiló termést várunk. Példa: meghagyunk 80 —100 darab 40—70 cm hosszú vesszőt, amelyeken elegendő hármas rügy találtatik. Egy-egy ilyen hajtásról fél kiló gyümölcsöt várhatunk, tehát a fa 40—50 kg őszibarackot fog teremni. Nem szükséges, hogy haltónak meghagyjuk az egykét rügyes csapokat, hiszen a fa gondoskodik a hajtás-utánpótlásról. S ne feledkezzünk meg az őszi- és a kajszibarack kora tavaszi permetezéséről (levélfodrosodás). Zöldbimbós állapotban 2 %-os Kuprikol, bordóilé, vagy 5 %-os Sulka használható. A kora tavaszi növényvédelem más gyümölcsfáknál is esedékes. A téli lemosó permetezés Inkább csak a kártevők irtására szolgált, most viszont már a betegségeket terjesztő spórák, csirák megsemmisítésére (kell gondolni. A kertésztársaknak általában azt szoktam tanácsolni, hogy zöldbimbós állapotban minden gyümölcsfát permetezzenek be a Sulka 1 százalékos töménységű oldatával. A Sulka (mészkénlé) más szerrel nem keverhető! Ha a fákat még április elején bepermeteztük vele, akkor pirosbimbós állapotban, közvetlenül virágzás előtt még egyszer permetezhetünk, de immár figyelembe véve a fejlettségi stádiumot és a gyümölcsnemet. Az alma már lisztharmat- és varasodás-megelőző kezelést kíván. A lisztharmatra hajlamos fajtákat a Fundazol, Topsin vagy Karathane, a varasodásra hajlamosakat pedig inkább a Dithane vagy a Perozin megfelelő oldatával kezeljük. Jó, ha már most keverünk a permedébe tapadást segítő Cittcwet készítményt, illetve lombtrágyát (pl. Harmavit). Fakodás után gyakran ellenőrizzük a fiatal hajtásokat, s a lisztharmatos részeket könyörtelenül távolítsuk el. A körtefát az őszibarackhoz hasonlóan, szintén Kuprikollal kell kezelni, mégpedig zöldbimbós állapotban 1,5—2 százalékos töménységű oldattal, pirosbimbós állapot kezdetén pedig 1 °/o-ossal. A szilva, a ringló, a cseresznye és a meggy, illetve a bogyósok egyszer lepermetezhetők szénkéneggel (Sulika), másodszor pedig a gyümölcsfáknál megmaradt valamilyen permetlével (pl. Dithane). Általánosan elmondható, hogy aki becsületesen és idejében elvégezte a lemosó permetezést (Arborol, Nitrosan), annak most nem kell a permetlébe rágó- és szivókártevők elleni szert kevernie. A nyesedéket távolítsuk el a kertből, ezzel is csökken a fertőzési veszély. Szedjük fel a teleltetett, kiültetésre váró csemetéket, bokrokat, enyhén vágjuk vissza a gyökereiket, mártsuk be a gyökérrendszert hormonpépbe és a telepítést olyan mélyre végezzük, mint amilyen mélyen a faiskolában voltak a növények. Végül, tányért készítve, alaposan öntözzük be az eltelepített növényt. Egy fának legalább egy kanna vizet adjunk, s szárazság esetén az öntözést havonta ismételjük meg. A fonynyadt fákat ültetés előtt 1—2 napig áztatni kell! Az ősszel át- vagy kiültetett fákat most kell visszavágni, a tervezett koronaformának megfelelően. A felesleges vesszőket eltávolítjuk, az oldalágakat legfeljebb kétharmadása bekurtítjuk. A nedvkeringés teljes megindulása után oltással kijavíthatják a sikertelen őszi szemzéseket. A pincében tárolt oltóveszszőket felhasználás előtt egy napra vízbe kell tenni. Április végén már talajmunka is akad a kertben. Eddig elég volt gereblyézni a földet, most viszont elő kell venni a kapát, esetleg sort kell keríteni a gyomirtó permetezésre vagy a fekete-fóliás talajtakarásra. Belucz János agrármérnök, a mezőgazd. tudományok kandidátusa A SZÜLŐBEN Mielőbb fejezzük be a telepítést és a hiányzó tőkék pótlását. Ha gödörbe ültetünk, a gyökereket 8—10 cm-re vágjuk vissza. Az oltványvesszöt telepítéskor egy — ha erősen fejlett a hajtás, akkor két — világos rügyre kell visszavágni. Az eltelepített oltványokat alapos beöntözéssel és fölkupacolással (csirkézés) védjük a kiszáradástól. A házikertben is kordonművelésre megfelelő, széles sorokba telepítsünk. Legmegfelelőbb a 200 cm sor-, illetve 120—130 cm-es tőtávolság. így lényegesen kevesebb drága oltvány kell, viszont helyes gondozás esetén nagyobb hozamot is elérhetünk, mintha sűrüsoros tőkeművelést választottunk volna. Nem beszélve arról, hogy a ta-lajmunkák elvégzése (lófogat, kistraktor) is könyebb lesz. A kordon- és lugasművelésű szőlőben a meghagyott szál vesszőket a nedvkeringés megindulása után haladéktalanul kötözzzük le, még mielőtt a rügyeik duzzadni kezdenek. S közben távolítsuk el a tőkékről az előtörő nyak- és vadhajtásokat. Most már tényleg ne halogassuk a támberendezés javítását, a dróthiizalok cseréjét, illetve a karók pótlását, mert később jelentős kárt tehetünk a duzzadó szemekben, zsenge hajtá sokban. Ha a nyugalmi időszakban bekészítettük a szükséges oltóvesszőket, akkor most sort keríthetünk az öreg vagy kevésbé értékes tőkék átoltására (hasíték- vagy gyökérnyaikba-oltásj. Erre a munkára a nedvkeringés megindulásától a hónap végéig bármikor sort keríthetünk. Megvallom őszintén, nem vagyok híve a házikertben végzett vegyszeres gyomirtásnak, ám ha mégis ezt a módszert választja valaki, akkor a gyomirtót (pl. 10—15 dkg Simazin, 5—6 liter vízben kijuttatva) most, az első talajmunka során (sarabolásj kell bedolgozni a talajba. Áprilisban már gondolni kell a növényvédelemre. Metszés után az atka- és liszthamatfertőzés ellen kell védekezni. Ha tavaly az egész ültetvényre kiterjedő atkafertőzést észleltünk, akkor most legjobb a Polybarit 5 %-os oldatával (0,5 kg szer + 10 liter víz) alaposan lemosni a tőkéket. Ha viszont csak szórványos fertőzés (30—50 dkg szer) vagy a Sulivolt, alkkor a Sulka 3—5 %-os kol К 1,5 %-os ( 15 dkg szer 10 liter vízhez) oldatával permetezni. A Polybaritról tudni kell, hogy előbb kásaszerű pépet kell készíteni belőle, s csak 10—15 percnyi pihentetés után lehet lekeverni a permetlének szánt vízmennyiségben. Ellenkező esetben nehezen kipermetezhető és hatástalan oldatot kapunk! Ha az említett szerek valamelyikét használjuk, egyúttal a lisztharmat ellen is védekezünk. A műit évi változékony, csapadékos őszi időjárás következtében sok helyütt tetemes kárt okozott a kocsán у penész. A fürtnyél megfonnyadt, elhalt, a bogyókban megszűnt a cukorképződés, az erősén megtámadott fürtök lehullottak. Erre a betegségre különösen érzékeny a Müller-Thurgau, a Fehér burgundi és ' az Irsai Olivér, de más fajtákon is károsíthat. Hatásos védekezés: a rügypattanás és a fakadás közötti időben réztartalmú készítményekkel (2 %-os bordóilé, 1-—1,2 %-os Kup: rikol 50 vagy 1,5 %-os Neroxon) lemosó permetezést kell végezni. Ha a permetlébe kéntartalmú készítményt (Sulikol K, Pol-Sulkol, Thiovit 1—1,2 °/o) is teszünk, már a lisztharmat ellen is védekeztünk. Ha ősszel nem semmisítettük meg a lehullott fürtöket, most azokat is alaposan áztassuk el a permetlével. A második fejtést most már tényleg ne halogassuk tovább. A pince nemsokára felmelegszik, különösen a felszíni és a lakóház alatti. A földbevájt pincékben alig tapasztalható hőingadozás. A melegebb környezetben a borok kiterjednek, utóerjedésre kerülhet sor, különösen akkor, ha az alkoholban szegény borban jelentősebb mennyiségű cukor maradt viszsza, A térfogatgyarapodás következtében túlfolyásra kerülhet sor, amit úgy előzhetünk meg, hogy a felmelegedés kezdetén egy kevés bort kiszívunk a hordóból. Varga József Y ZOLDSÉGESKERTBjEN A fűtött fóliasátorban már szépen fejlődik a paprika, paradicsom, uborka. Az uborka főhajtását lazán kössük az első kereszthuzalhoz, ügyelve arra, hogy a bakhát későbbi süllyedése miatt a növény ne lógjon a levegőben. Az alacsonyabb sátrakban a főhajtást 70—80 cm magasásgban csípjük vissza. Az oldalhajtások közül a legfelsőt továbbvezetjük, a többit a vízszintes kereszthuzalokhoz kötőzzük. Az elsőrendű oldalhajtásokat egy vagy két termés tennivalók felett elcsípjük. A kacsokat, a főszáron levő uborkákat és a hímivarú virágokat távolítsuk el, a talaj felszínén megjelenő gyökereket takarjuk be földdel és langyos vízzel locsoljuk meg. A növényzet lombjának haragoszöld színe vízhiányt, világoszöld színe pedig túlöntözést jelez. Ha gombás megbetegedést észlelünk növényeinken, mielőbb permetezzünk (általában Fundazol 0,1 %, uborkánál Kuprikol 0,4%). A levéltetvek irtására a Pirimor 0,1 % töménységű oldatát használhatjuk. A fűtetlen fóliasátorban lassan befejezzük a retek és a saláta szedését, s azonnal előkészítjük a földet a második szakasz növényei számára. A juttatott műtrágyával együtt áranként 2—3 dkg Basudin 5 G vagy Furadan 5 G készítményt is ajánlatos bedolgozni a talajba a talajlakó kártevők elriasztására és állom4nyuk gyérítésére. Ha uborkát akarunk hajtatni, akkor bakhátat kell készíteni, majd ebbe ültetni a palántát. Az időjárástól függően, április vége felé kiültethetjük a paprikái (paradicsomot, uborkát). Igaz, ez bizonyos kockázattal jár, de megéri, ha biztonsági fűtéssel védelmet tudunk biztosítani növényeinknek a kései fagyok idejére. A kertben előkészíthetjük a szabadföldi paradicsom helyét s kedvező időjárás esetén kiültethetjük a valóban korai fajták bimbós palántáját. A determinált növekedésűeket 90X30 cmre ikersorba, 30 cm tőtávolságra ültessük, de ültetés előtt négy-őt órával alaposan öntözzük be a palántákat. A féldeterminált fajtákat 120 X30 cm-re, ikersorosan, 35 cm tőtávolságra ültessük. A meg nyúlt szárú növényeket mélyebbre ültethetjük. Sovány talajon a tápoldatos beöntözés fokozza a koraiságot. Fagyveszély esetén vizporlasztással óvjuk a paradicsom-palántákat. Megkezdhetjük a görög- és a sárgadinnye palántanevelését Az előcsíráztatott magvakat 8X8 cm tápkockákba vetjük el, a tápkockákat leterített fóliára rakjulk, a tetejükre melegágyi földet rostáljunk. Fólia használata nélkül több ízben át kell rakni a tápkockákat, hogy felszakítsuk a talajba kapaszkodó gyökereket, s ez természetesen hátráltatja a fejlődést. Készítsük el a sárgadinnye fészikét: a 30X30 cm-es gödör földjével keverjünk el 2—3 kiló érett trágyát. A fészkeket 120X120 cm-es térállásban készítsük, s mindegyikbe egy-egy palántát tegyünk. A fészkek fölé fóllaalagutat készíthetünk. Most már feltétlenül ültessük A háztáji palánta* nevelés növeli a szerződéses zöldségtermelés jövedelmezőségét. Felvételünkön Gáál Aranka műanyag ecetes-flakonból készült locsolóval öntözi a salátapalántát Fotó: —bor О el a korai burgonyát. Később, amikor a hajtásai már elérték a 10—15 cm-t, töltögessünk. Fagyos napokon az egész bokrot takarjuk be" földdel, a fagyveszély elmúltával pedig azonnal bontsuk ki a növényt. Előkészíthetjük a csemegekukorica földjét, majd a hónap vége felé (50X50 cm-es kötésben vagy a (kerítés mellé sorban) elvethetjük a magot, körülbelül 6—8 cm mélyre. A szabadföldi karfiol alá áranként 3—4 kg Cereritet és ugyanannyi Basudin 5 G-t kell bedolgozni a földbe, utána 50X50 cm-es térállásban kitelepíthetek a palánták. Ugyanígy kipalántázhatjuk a többi káposztafélét, elvethetjük a retek által felszabadított ágyásokba a zöldborsót. A kikelt mákot, sárgarépát, petrezselymet ritkítsuk, az ágyásokat kapáljuk és porhanyítsuk. A hajtató és palántanevelő berendezéseket az időjárás alakulásának megfelelően szellőztessük, és szükség szerint öntözzünk. Huszár István agrármérnök Л VIRÁGOK KÖRÜL A diszkért fő alkotóeleme a pázsit. Létesítése és fenntartása gondos munkát Igényel (erről bővebben 16. számunkban szólunk). Áprilisban még telepíthetünk fenyőt, örökzöldet. A védett helyen teleltetett dísznövényeket tisztítsuk meg a száraz, esetleg beteg részektől, azután kitehetjük őket a szabadba. A frissen szaporítottakat csak félárnyékba tegyük, mert a megszakadt gyökerek nem képesek eleget tenni a napsütés hatására felgyorsuló anyagcsere-folyamatoknak, s a növény elpusztul. A kúszórózsát kihajtás után célszerű ritkítani, amikor az elszáradt, elfagyott részek könnyen felismerhetők. A rózsát permetezni kell (Kuprikol, Funlazol, Dithane vagy 1 %-os bordóilé). A tulipánvész megelőzése érdekében a Fundazol 0,2 %-os oldatával permetezzünk. Az elnyilott virágokat törjük ki, hogy ne magot érleljen, inkább gumót neveljen a tulipán. Az elnyólott hagymás és gumós virágokat vissza kell húződtatni. Locsolásukat mérsékeljük, majd teljesen beszüntetjük, s ha a lombjuk már teljesen beszáradt, kiemeljük őket a földből, megszárítjuk, megtisztítjuk és az őszi kiültetésig tároljuk. A görbe, rongyolódott, torz virágszárat fejlesztő tulipánhagymákat semmisítsük meg! Az elvirágzott, cserepes hortenziát kiültethetjük a kertbe, védett, félárnyékos helyre. Az előnevelt gumós növényeink (dália, kánná) már hajtanaik, ezért továbbra Is mérsékelten meleg helyen tartjuk és időnként levegőztetjük őket. Az időjárástól függően mielőbb állandó helyre vetjük a nem túl melegigényes, az átültetést rosszul tűrő virágokat (díszmák, nyári őszirózsa, búzavirág, kleopátria, egynyári lángvirág, bársonyvirág, pillangóvirág, nebáncsvirág). Az őszirózsa lehetőleg öt évnél korábban ne kerüljön önmaga után. A virágágyak szegélyére tatárvirág, illatos ternye kerüljön. Cserjét pótol a nyári ciprus, amely szintén szabadföldbe vethető. Még záporvirágot, dísztököt és disznóparéjféléiket is vethetünk. A nyári vagy óriásjácint magját szabadföldi ágyba vetjük, télre lombbal takarjuk, így jövőre virágzóképes hagymát nyerünk. A gladiolusz gumó is a földbe kívánkozik; ültetés előtt ajánlatos Fundazol-, Sulka- vagy Germisan-oldatba mártani. Csak egészséges szaporítóanyagot ültessünk, és lehetőleg ne ugyanoda, ahol tavaly is volt. Hoszszú szárat nevel és ki van téve a szél kártételének, ezért ajánlatos 10—15 cm mélyre ültetni, hogy a szél ki ne fordítsa a földből. A kardvirágnál folyamatos virágzást érhetünk el, ha 15— 20 naponként egészen Június közepéig folyamatosan ültetjük, persze a fajtajellegnek megfelelően. Ha nem hajtattunk dália- és kánnagumót, akkor a teleltetett szaporítóanyagot tisztogassuk meg, ha szükséges vágjuk szét és ültessük el. A hőnap végén dugványozással szaporíthatjuk a krizantémot. Ha a hobbiházban vagy más meleg helyen elvetett virágok már kikeltek és elég erősek a palánták, akkor tűzdeljük át és úgy neveljük őket tovább. A szerves anyagokban gazdag palántanevelő helyeiken vagy a frissen trágyázott virágágyásokban a bársonylegyek lárvái gyakran tetemes kárt okoznak a növényzetben. Elejét vehetjük a kártételnek, ha Basudin 5 G-bőI készített oldattal permetezünk. A palántadőlést viszont a Perozin 75 В készítmény 0,4 százalékáos oldata elhivatott megelőzni. A virágoskertben fejtrágyaiként Cereritet lehet kijuttatni. Áprilisban folytathatjuk a szobanövénye átültetését és dugványos szaporítását. Az előző cserepeknél mindössze egykét centiméterrel nagyobbat válasszunk az átültetéshez, mert a lényegesen nagyobb cserépben a gyökerek által felvehetetlen, pangó víz keletkezik, amely gyökérrothadást idézhet elő. Átültetéskor a rothadó, elpusztult vagy megsérült gyökereket éles késsel vágjuk vissza az ép részig, a gyöikerek közül rázzuk ki a földet és a növényt ültessük friss földbe. A kúszónövények megnyúlt hajtásából vágjunk dugványt é9 vízben gyökereztessük meg. Huszár Margit agrármérnök
