Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-04-04 / 14. szám
Le í egfontosabb tennivalónk a csibenevelós. Ne fe'ledjük, hogy az egyoldalú táplálás, a helytelenül összeállított adag erősen késlelteti a csirkék fejlődését. Sok kistenyésztőnél a csirkék súlya 90 >—100 napos korban sem éri el az 50 dkg-ot. A csirkéknek a tizedik nap után naponta kétszer morzsolódó lágyeleséget adhatunk. Legjobb, ha reggel lágyeleséget kínálunk, a következő etetésre viszont száraz keveréket adunk és Így váltogatjuk. Este zúzott vagy darált, átrostált szemest adunk. Kedvező időjárás esetén az 5. naptői néhány órára kiengedhetjük a csibéket a kifutóba. Amíg erre nincsen mód, jót tesz az édes tejben elkevert halzsir adagolása. Tíz csirkének naponta egy kískanállal jár belőle (a keverék nedvesítésére használjuk). A csirkék szívesen fogyasztják a lágyeleséget, és gyorsan nőneik tőle, de néha hasmenést okoz. Ilyenkor az állatokat kiéheztetjük, majd szemcsésre darált gabonát adunk nekik. A tyúkok napi adagjának összeállításakor a valós tápanyag-igényből, illetve a tojás összetételéből kell kiindulni., A növekvő jércéknek több fehérjére és ásványi anyagra van szükségük, mint szénhidrátra és zsírra. A továbbtartásra szánt jércők igényelt tápanyagaránya 1:4, az évente kétszáz tojást termelő tyúkok igénye 1:3. A tojókat igen gyakran kizárólag gabonával és főtt burgonyával etetik. Az ilyen napi adagban túl tág a tápanyagok aránya, azonkívül kevés benne a biológiailag értékes fehérje is. Az Így táplált tyúkok híznak, de keveset tojnak. A pulykapipék nevelőhelyiségét betelepítés előtt két nappal 20, a használatos műanyákat pedig 30—32 C-fokosra kell kifűteni. A helyiség hőmérsékletét 150 cm magasságban, a műanyáét pedig 5 cm-rel a padló fölött mérjük. Ha ennél hidegebb van a teremben, a pipék csipognak. Később a hőmérsékletet 2—3 fokkal mérsékelni kell. Az alom száraz, penész- és pormentes legyen (homok, szecskázott szalma vagy tőzeg), hetente legalább egyszer cseréljük, az ürüléket pedig naponta távolítsuk el. A kispulykák nagyon lassúak és többnyire csak isznak, az eledel iránt közömbösek. Ezért ajánlatos a helyiségben néhány i— a pulykákkal egykorú — csibét is elhelyezni, hogy megtanítsák a pipáikét enni. Az első 3—5 napon az eleséget deszkalapon kínáljuk a kispuskáknak, hogy könnyebben megtalálják. A napi adag kezdetben búzából és kukoricából vagy árpából (árpagyöngy), meg a keltetőben kiselejtezett, keményre főzött és apróra vagdalt tojásból áll, amit a párnapos pipéknek aludttejjel nedvesítünk, apróra vágott zölddel, húsliszttel, hal- vagy csontliszttel kiegészíthetünk. Esetleg túrót Is keverhetünk hozzá. A Április a hisállattenvesztésben kispulykákat 2—3 óránként* etetjük. Az első hatvan nap alatt nagyon gyorsan nőnek, ezért a napi adagnak sok vitamint kell tartalmaznia, az állatok előtt pedig mindig kell lenni grittnek, folyami homoknak és víznek. A második héten a pipéket két-három órára kiengedhetjük a napos, füvesített kifutóba. Vigyázat! A kispulyka nagyon érzékeny a csalánra, ezért a kifutóból vagy az udvarból irtsuk ki ezt a gyomot. Ha a kispulyka nyakához hozzáér a csalán, az állat akár el is pusztulhat. A jó tojástermelés alapja a szakszerű takarmányozás A gyöngytyúk csibéi nagyon érzékenyek a hidegre, a nedvességre és a tűző napra, főleg az első két héten. Ezért legfeljebb egyhetes korukban engedhetjük ki őket a száraz fűre. Egy nappal a kelés után tejbe áztatott zsemlével, vagdalt húsmaradékkal, túróval, keményre főtt tojással, apróra vágott csalánnal, zúzott árpadarával, kölessel megetetjük, langyos vízzel megitatjuk a csibéket, A kiskacsáknak a harmadiknegyedük héten már általában nincsen szükségük a fűtött helyiségre, akár vízre is engedhetjük őket. Addig azonban még az esőtől is óvjuk az állatokat. A kacsa csontvázának és izomzatának szabályos fejlődéséhez füves kifutóra és vízre van szükség. A fürdési lehetőségre később a táplálék megszerzése és a párosodás szempontjából is szükség lesz. A ikacsapipéknek olyan vízmedence a legmegfelelőbb, amelynek a csőrükkel elérik a fenekét, amelyben sok állati eredetű táplálék található, s amelynek a partját zöld növényzet borítja. A vízre járó kacsákat elég naponta kétszer etetni (4—5 dkg póttakarmány). A tojástermelés befejezése után a ludakra nem ikell különösebb gondot fordítani, ha van a közelben jó legelő. A ludak a silányabb legelőt is jól kihasználják és naponta körülbelül 2 kg füvet fogyasztanak. A libáknak 3—4 hetes korban kezd a tollúk nőni. A helytelen takarmányozás két héttő' késlelteti a toliképződést. Egyhónapos korig a libákat naponta Ötször-hatszor, később 3—4- szer, másfél hónapos koruktól pedig 2—3-szor etetjük. A legelőre járó libákat a legelő minősége szerint póttakarményozzuk. Ne feledjük, hogy a libák egészségi állapotára károsan hat a burgonyacsira (zöld burgonya), a nyers burgonyahéj, a hullott gyümölcs és a poshadt vízi A fülkés galambház nagyságát a tenyésztett galambok száma szabja meg, kisebb tenyészetekben, ahol 6—12 galambpár van, 0,60—0,70 négyzetméter alapterületre van szükség. A tojásrakás előtt a hím a tojót néhány napig kergeti, néha enni sem engedi. A párosodás után 8—12 nappal jelenik meg az első tojás, rendszerint délelőtt. Két nap múlva a tojó megtojja a második tojást és melegíteni kezdi a tojásokat. A hím olykor felváltja a tojót a tojások melegítésében. A magyar tenyésztők megfigyelték, hogy a hím délelőtt kb. tiz órától 15—16 óráig ül a tojásokon. A költés 5—6-ik napján vizsgáljuk meg a tojásokat, s ha tiszták, üresek, azonnal távolítsuk el őket. A kotló galambokat ne háborgassuk feleslegesen. A nynlak fedeztetése után három héten át egy ketrecben több olyan nőstényt tarthatunk együtt, amelyek a vemhesség hasonló stádiumában vannak. Később természetesen külön ketrecet kapnak az anyák. Elles előtt a ketrecet kitakarítjuk, fertőtlenítjük és puha, tiszta alommal kibéleljük. Közvetlenül ellés előtt néhány napig a szokásosnál több lédús takarmányt és folyadékot adunk az állatnak. Ha a nőstény szétszórja a fiókáit, szedjük össze és tegyük a fészekbe őket. Ha a nőstény nem tépett szőrt a fészek kibélelésére, akkor a tenyésztőnek kell a nyúl hasaljáról szőrt tépni, és ezzel a kisnyulak számára hozzáférhetővé tenni az anya csecsbimbóit. Vannak Juhtenyéeztők, akik fejik az állatokat, de • takarmányozást elhanyagolják, így a tejtermelés aránylag gyenge. Egy liter átlagos összetételű Juhtej kitermeléséhez — a létfentartó adagon kívül — a juhnak 40 dkg keményitőértéket és 80 gramm emészthető fehérjét tartalmazó takarmányt kell juttatni. Ha az anyajuh nem kapja meg szükséges tápanyagokat, akkor a laktácíó kezdetén —■ többnyire az izomzat sorvosztása árán — még képes bizonyos fokú tejtermelésre. Ami ugyancsak fontos: a juhok előtt mindig legyen nyalösó. A bárányok elválasztásának idejét elsősorban az határozza meg, hogy milyen a fejlődési erély. Ha úgy látjuk, hogy gyenge, akkor Inkább mellőzzük a fejést. Az elválasztás, illetve a természetes takarmányokra való áttérés mindig folyamatos legyen. A fejlett, kb. 50 kg-os kecske létfenntartó tápanyagszükséglete 50 dikg keményltőérték és 50 gramm emészthető fehérje. Ezen felül egy liter tejre 25 dkg keményítőértékű, 50 gramm emészthető fehérjét tartalmazó takarmányt biztosítsunk neki minden nap. A napi adagban 2—2,5 kg szárazanyag legyen, hogy a kecske gyomrát megtöltse és a jóllakottság érzését keltse. Papolhatunk mi a szakszerűség röl, a hagyomány erősebb Fotó: —bor Fontos, hogy a takarmányban elegendő mész, foszforsav, némi A- és D-vitamin legyen. Ha a kecske pillangós szénát vagy zöldet Ikap, akkor mészben és А-vitaminban nem fog hiányt szenvedni. A foszforhiányt pótolni lehet (pl. korpa adagolásával), D-vitamint pedig minden állat szervezete termel a napfény hatására. Koszi Molnár Ferenc Az utóbbi néhány évben ugrásszerű fejlődés volt tapasztalható a háztáji szerződéses nyúltenyésztésben. Az eredményekről már Irtunk, méltattuk a kezdeményezők érdemeit, ugyanakikor — bár talán ritkábban — arról is szóltunk, hogy a fejlődés ütemét bizonyos problémák fékezik. Általában az eszközellátottságra, illetve a speciális keveróktakarmányokkal való ellátottságra céloztunk. A Branko nemrég import ketreceket kínált a nyulászoknak, tehát e téren már javulás tapasztalható. De a takarmányt még mindig későn kapjálk a tenyésztők, s ez soksok bosszúságot okoz. Várható-e a takarmány-ellátásban javulás? A nyulászok lépten-nyomon gzt kérdezik tőlünk. Hát most mi is megkérdeztük, mégpedig Julény agrármérnöktől, a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat vezérigazgatóságának értékesítési igazgatójától, Íme a válasz: i— Tudjuk, hogy a nyulászok gyakran nehezményezik az igényelt tápok kiutalásának körülményességét, rugalmatlanságát. Azt is tudjuk, hogy a tenyésztők általában minket, a Mezőgazdasági Terményfelvásárlő és Ellátó Vállalatot szapulják, holott inkább a Branko vállalatot kéne bírálni. Mi ugyanis csfjk akkor utalhatjuk ki a tápot, ha már tudjuk, hogy a Branko hol és mennyi nyulat vásárolt fel. Erről viszont csak másfél-két hónappal a negyedév vége után kapunk értesítést. Tulajdonképpen ezért késik a nyúltáp 'kiutalása. Természetesen megkérdeztük t másik félt is, konkrétan Sugár Vojtech agrármérnököt, a nyitrai Branko Közös Mezőgazdasági Vállalat dolgozóját. így vélekedett: —' Elismerjük, hogy a negyedéves elszámolási módszer nem vált be, s mielőbb változtatni kell a helyzeten, hogy ezzel is serkentsük a háztáji nyúltenyésztést. Rövidesen áttérünk a havi elszámolásra, így az értékesítésnek megfelelően folyamatos lesz a tápok szállítása, és a tenyésztőnek mindig kellő mennyiségű takarmánya lesz a munka folytatásához. Elárulom, már arra is gondoltunk, hogy ismét magunk veszszük kézbe a tápok elosztását, de saját erőből nem tudnánk megoldani a szállítást. Ezért Inkább azt javasoljuk az SZKSZ járási bizottságainak, hogy létesítsenek központi lerakatot, ahonnan a kisebb alapszervezetek folyamatosan meríthetnék az Igényelt takarmány-mennyl-BESZÉLGETÉS A KEVEREKTAKARMANY-ELLATAS PROBLÉMAIRÓL séget. A népesebb szakköröknek a keverőüzem közvetlenül leszállítja a tápot, ezért az ilyen községekben és városokban az alapszervezeteknek is tanácsos lenne takarmányraktárat létesíteni. Ezek után adjuk át a szót ismét a Mezőgazdasági Terraényfelvásárló és Ellátó Vállalat dolgozójának: — A Branko elhatározását, hogy áttér a havi elszámolási módszerre, üdvözöljük, mert ezzel a mi munkánkat is rugalmasabbá teszi. ígérem, hogy ha valóban késedelem nélkül megkapjuk az elosztás alapját képező elszámolást, nem lesz fennakadás a nyúltápokikal való ellátásban. Nemrég egyetlen helyre, a Trnovec nad Váhom-1 keverőüzembe összpontosítottuk a háztáji állattartóknak juttatott tápok készítését. Ebben az üzemegységünkben most összesen tizennégy féle tápot készítünk, kielégítve a díszmadártartók igényeit Is. Faluhelyen sokan kedvtelésből vagy a család heti étrendjének gazdagítására tartanak nyuiakat. Előfordul, hogy olykor ők is eladnak a felvásárlóknak néhány állatot, jár-e nekik is takarmány? — Természetesen jár, csakhogy az alapszervezetek megbízott tagjai általában nem hajlandók öt-tíz kilónként elosztani a takarmányt. Ezzel sajnos általában a kezdőket — olykor a tenyésztői örömöket kóstolgató gyerekeket! — és a nagyobb feladatra már nem vállalkozó nyugdíjasokat károsítják meg és kedvetlenítlk el. Van rá példa, hogy ilyen esetben is lehet megoldást találni: a szomszédoknak vagy több kezdőnek — gyereknek és idősnek — együtt adják ki a takarmányt, amit azután egymás között Igazságosan elosztanak. Az országos nyűltenyésztéei konferencián hallottam, hogy a Branko mielőbb évi 500 ezer da-Fotó:. archív rabra szeretné növelni a felvásárolt nyulak számát. Tudunk-e ennyi állat felneveléséhez takarmányt biztosítani a központi alapból? i Ha csupán ezen .múlna a célkitűzés megvalósulásának sikere, akkor már az idén elérhetnénk ezt a mennyiséget. A központi alapban ugyanis kétezernyolcszáz tonna nyúltápot tartalékoltunk a háztáji nyúltenyésztők igényeinek kielégítésére. Ugyanakikor kérjük az értékesítés iránt érdeklődő tenyésztőket, kössenek értékesítési szerződést, ne bonyolítsák az amúgy is enyhítésre szoruló takarmányellátást. Mi is tervgazdálkodást folytatunk, s csak a szerződés értelmében átvett állatok ellenében utalhatunk ki tápot az év folyamán. A terven felül értékesített állatok után járó takarmányt csak utólag szállíthatjuk le, így ezután megint előfordulhat, hogy egyes körzetekben csak jövőre kapnak tápot az idén év végén eladott nyulakért. Mert ugyebár azok is ikérik év közben az eleséget, akik egyáltalán nem kötöttek szerződést vagy szerénykedtek és fél év alatt teljesítették az eladási tervüket. ígérjük, hogy javulni fog a takarmányellátás, és egyúttal kérjük a tenyésztőket, hogy ne nehezítsék, inkább segítsék munkánkatl Lejegyezhető: KÄDEK GÄBOR
