Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-04 / 14. szám

Le í egfontosabb tennivalónk a csibenevelós. Ne fe­'ledjük, hogy az egyolda­lú táplálás, a helytelenül össze­állított adag erősen késlelteti a csirkék fejlődését. Sok kis­­tenyésztőnél a csirkék súlya 90 >—100 napos korban sem éri el az 50 dkg-ot. A csirkéknek a tizedik nap után naponta két­szer morzsolódó lágyeleséget adhatunk. Legjobb, ha reggel lágyeleséget kínálunk, a követ­kező etetésre viszont száraz keveréket adunk és Így válto­gatjuk. Este zúzott vagy darált, átrostált szemest adunk. Ked­vező időjárás esetén az 5. nap­­tői néhány órára kiengedhetjük a csibéket a kifutóba. Amíg er­re nincsen mód, jót tesz az édes tejben elkevert halzsir adagolása. Tíz csirkének napon­ta egy kískanállal jár belőle (a keverék nedvesítésére használ­juk). A csirkék szívesen fogyaszt­ják a lágyeleséget, és gyorsan nőneik tőle, de néha hasmenést okoz. Ilyenkor az állatokat ki­éheztetjük, majd szemcsésre darált gabonát adunk nekik. A tyúkok napi adagjának összeállításakor a valós táp­anyag-igényből, illetve a tojás összetételéből kell kiindulni., A növekvő jércéknek több fehér­jére és ásványi anyagra van szükségük, mint szénhidrátra és zsírra. A továbbtartásra szánt jércők igényelt tápanyag­aránya 1:4, az évente kétszáz tojást termelő tyúkok igénye 1:3. A tojókat igen gyakran ki­zárólag gabonával és főtt bur­gonyával etetik. Az ilyen napi adagban túl tág a tápanyagok aránya, azonkívül kevés benne a biológiailag értékes fehérje is. Az Így táplált tyúkok híz­nak, de keveset tojnak. A pulykapipék nevelőhelyisé­gét betelepítés előtt két nappal 20, a használatos műanyákat pedig 30—32 C-fokosra kell ki­­fűteni. A helyiség hőmérsékle­tét 150 cm magasságban, a mű­anyáét pedig 5 cm-rel a padló fölött mérjük. Ha ennél hide­gebb van a teremben, a pipék csipognak. Később a hőmérsék­letet 2—3 fokkal mérsékelni kell. Az alom száraz, penész- és pormentes legyen (homok, szecskázott szalma vagy tőzeg), hetente legalább egyszer cserél­jük, az ürüléket pedig naponta távolítsuk el. A kispulykák nagyon lassúak és többnyire csak isznak, az eledel iránt közömbösek. Ezért ajánlatos a helyiségben néhány i— a pulykákkal egykorú — csibét is elhelyezni, hogy meg­tanítsák a pipáikét enni. Az első 3—5 napon az eleséget deszka­lapon kínáljuk a kispuskák­nak, hogy könnyebben megta­lálják. A napi adag kezdetben búzából és kukoricából vagy árpából (árpagyöngy), meg a keltetőben kiselejtezett, ke­ményre főzött és apróra vag­dalt tojásból áll, amit a pár­napos pipéknek aludttejjel ned­vesítünk, apróra vágott zölddel, húsliszttel, hal- vagy csont­liszttel kiegészíthetünk. Esetleg túrót Is keverhetünk hozzá. A Április a hisállattenvesztésben kispulykákat 2—3 óránként* etetjük. Az első hatvan nap alatt nagyon gyorsan nőnek, ezért a napi adagnak sok vita­mint kell tartalmaznia, az álla­tok előtt pedig mindig kell len­ni grittnek, folyami homoknak és víznek. A második héten a pipéket két-három órára kien­gedhetjük a napos, füvesített kifutóba. Vigyázat! A kispulyka nagyon érzékeny a csalánra, ezért a kifutóból vagy az ud­varból irtsuk ki ezt a gyomot. Ha a kispulyka nyakához hoz­záér a csalán, az állat akár el is pusztulhat. A jó tojástermelés alapja a szakszerű takarmányozás A gyöngytyúk csibéi nagyon érzékenyek a hidegre, a ned­vességre és a tűző napra, főleg az első két héten. Ezért legfel­jebb egyhetes korukban enged­hetjük ki őket a száraz fűre. Egy nappal a kelés után tejbe áztatott zsemlével, vagdalt hús­maradékkal, túróval, keményre főtt tojással, apróra vágott csa­lánnal, zúzott árpadarával, kö­lessel megetetjük, langyos víz­zel megitatjuk a csibéket, A kiskacsáknak a harmadik­­negyedük héten már általában nincsen szükségük a fűtött he­lyiségre, akár vízre is enged­hetjük őket. Addig azonban még az esőtől is óvjuk az álla­tokat. A kacsa csontvázának és izomzatának szabályos fejlődé­séhez füves kifutóra és vízre van szükség. A fürdési lehető­ségre később a táplálék meg­szerzése és a párosodás szem­pontjából is szükség lesz. A ikacsapipéknek olyan vízmeden­ce a legmegfelelőbb, amelynek a csőrükkel elérik a fenekét, amelyben sok állati eredetű táplálék található, s amelynek a partját zöld növényzet borít­ja. A vízre járó kacsákat elég naponta kétszer etetni (4—5 dkg póttakarmány). A tojástermelés befejezése után a ludakra nem ikell külö­nösebb gondot fordítani, ha van a közelben jó legelő. A ludak a silányabb legelőt is jól ki­használják és naponta körülbe­lül 2 kg füvet fogyasztanak. A libáknak 3—4 hetes kor­ban kezd a tollúk nőni. A hely­telen takarmányozás két héttő' késlelteti a toliképződést. Egy­hónapos korig a libákat napon­ta Ötször-hatszor, később 3—4- szer, másfél hónapos koruktól pedig 2—3-szor etetjük. A lege­lőre járó libákat a legelő minő­sége szerint póttakarményoz­­zuk. Ne feledjük, hogy a libák egészségi állapotára károsan hat a burgonyacsira (zöld bur­gonya), a nyers burgonyahéj, a hullott gyümölcs és a poshadt vízi A fülkés galambház nagysá­gát a tenyésztett galambok szá­ma szabja meg, kisebb tenyé­szetekben, ahol 6—12 galamb­pár van, 0,60—0,70 négyzetmé­ter alapterületre van szükség. A tojásrakás előtt a hím a to­jót néhány napig kergeti, néha enni sem engedi. A párosodás után 8—12 nappal jelenik meg az első tojás, rendszerint dél­előtt. Két nap múlva a tojó megtojja a második tojást és melegíteni kezdi a tojásokat. A hím olykor felváltja a tojót a tojások melegítésében. A ma­gyar tenyésztők megfigyelték, hogy a hím délelőtt kb. tiz órától 15—16 óráig ül a tojáso­kon. A költés 5—6-ik napján vizsgáljuk meg a tojásokat, s ha tiszták, üresek, azonnal távolítsuk el őket. A kotló ga­lambokat ne háborgassuk feles­legesen. A nynlak fedeztetése után három héten át egy ketrecben több olyan nőstényt tarthatunk együtt, amelyek a vemhesség hasonló stádiumában vannak. Később természetesen külön ketrecet kapnak az anyák. El­les előtt a ketrecet kitakarít­juk, fertőtlenítjük és puha, tiszta alommal kibéleljük. Köz­vetlenül ellés előtt néhány na­pig a szokásosnál több lédús takarmányt és folyadékot a­­dunk az állatnak. Ha a nőstény szétszórja a fiókáit, szedjük össze és tegyük a fészekbe őket. Ha a nőstény nem tépett szőrt a fészek kibélelésére, ak­kor a tenyésztőnek kell a nyúl hasaljáról szőrt tépni, és ezzel a kisnyulak számára hozzáfér­hetővé tenni az anya csecsbim­bóit. Vannak Juhtenyéeztők, akik fejik az állatokat, de • takar­mányozást elhanyagolják, így a tejtermelés aránylag gyenge. Egy liter átlagos összetételű Juhtej kitermeléséhez — a lét­­fentartó adagon kívül — a juh­­nak 40 dkg keményitőértéket és 80 gramm emészthető fehér­jét tartalmazó takarmányt kell juttatni. Ha az anyajuh nem kapja meg szükséges tápanyagokat, akkor a laktácíó kezdetén —■ többnyire az izomzat sorvosztá­­sa árán — még képes bizonyos fokú tejtermelésre. Ami ugyan­csak fontos: a juhok előtt min­dig legyen nyalösó. A bárányok elválasztásának idejét elsősorban az határozza meg, hogy milyen a fejlődési erély. Ha úgy látjuk, hogy gyenge, akkor Inkább mellőz­zük a fejést. Az elválasztás, illetve a természetes takarmá­nyokra való áttérés mindig fo­lyamatos legyen. A fejlett, kb. 50 kg-os kecske létfenntartó tápanyagszükségle­te 50 dikg keményltőérték és 50 gramm emészthető fehérje. Ezen felül egy liter tejre 25 dkg keményítőértékű, 50 gramm emészthető fehérjét tartalmazó takarmányt biztosítsunk neki minden nap. A napi adagban 2—2,5 kg szárazanyag legyen, hogy a kecske gyomrát meg­töltse és a jóllakottság érzését keltse. Papolhatunk mi a szakszerűség röl, a hagyomány erősebb Fotó: —bor Fontos, hogy a takarmányban elegendő mész, foszforsav, né­mi A- és D-vitamin legyen. Ha a kecske pillangós szénát vagy zöldet Ikap, akkor mészben és А-vitaminban nem fog hiányt szenvedni. A foszforhiányt pó­tolni lehet (pl. korpa adago­lásával), D-vitamint pedig min­den állat szervezete termel a napfény hatására. Koszi Molnár Ferenc Az utóbbi néhány évben ugrásszerű fejlődés volt tapasztalható a háztáji szerződéses nyúltenyésztésben. Az eredményekről már Irtunk, méltattuk a kezdeményezők ér­demeit, ugyanakikor — bár ta­lán ritkábban — arról is szól­tunk, hogy a fejlődés ütemét bizonyos problémák fékezik. Ál­talában az eszközellátottságra, illetve a speciális keverókta­­karmányokkal való ellátottság­ra céloztunk. A Branko nemrég import ketreceket kínált a nyu­­lászoknak, tehát e téren már javulás tapasztalható. De a ta­karmányt még mindig későn kapjálk a tenyésztők, s ez sok­sok bosszúságot okoz. Várható-e a takarmány-ellá­tásban javulás? A nyulászok lépten-nyomon gzt kérdezik tő­lünk. Hát most mi is megkér­deztük, mégpedig Julény agrár­mérnöktől, a Mezőgazdasági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat vezérigazgatóságának értékesítési igazgatójától, Íme a válasz: i— Tudjuk, hogy a nyulászok gyakran nehezményezik az igé­nyelt tápok kiutalásának körül­ményességét, rugalmatlanságát. Azt is tudjuk, hogy a tenyész­tők általában minket, a Mező­gazdasági Terményfelvásárlő és Ellátó Vállalatot szapulják, hol­ott inkább a Branko vállalatot kéne bírálni. Mi ugyanis csfjk akkor utalhatjuk ki a tápot, ha már tudjuk, hogy a Branko hol és mennyi nyulat vásárolt fel. Erről viszont csak másfél-két hónappal a negyedév vége után kapunk értesítést. Tulajdonkép­pen ezért késik a nyúltáp 'ki­utalása. Természetesen megkérdeztük t másik félt is, konkrétan Su­gár Vojtech agrármérnököt, a nyitrai Branko Közös Mezőgaz­dasági Vállalat dolgozóját. így vélekedett: —' Elismerjük, hogy a ne­gyedéves elszámolási módszer nem vált be, s mielőbb változ­tatni kell a helyzeten, hogy ez­zel is serkentsük a háztáji nyúltenyésztést. Rövidesen át­térünk a havi elszámolásra, így az értékesítésnek megfelelően folyamatos lesz a tápok szállí­tása, és a tenyésztőnek mindig kellő mennyiségű takarmánya lesz a munka folytatásához. El­árulom, már arra is gondol­tunk, hogy ismét magunk vesz­­szük kézbe a tápok elosztását, de saját erőből nem tudnánk megoldani a szállítást. Ezért Inkább azt javasoljuk az SZKSZ járási bizottságainak, hogy lé­tesítsenek központi lerakatot, ahonnan a kisebb alapszerveze­tek folyamatosan meríthetnék az Igényelt takarmány-mennyl-BESZÉLGETÉS A KEVEREKTAKARMANY-ELLATAS PROBLÉMAIRÓL séget. A népesebb szakkörök­nek a keverőüzem közvetlenül leszállítja a tápot, ezért az ilyen községekben és városok­ban az alapszervezeteknek is tanácsos lenne takarmányrak­­tárat létesíteni. Ezek után adjuk át a szót ismét a Mezőgazdasági Ter­­raényfelvásárló és Ellátó Válla­lat dolgozójának: — A Branko elhatározását, hogy áttér a havi elszámolási módszerre, üdvözöljük, mert ez­zel a mi munkánkat is rugal­masabbá teszi. ígérem, hogy ha valóban késedelem nélkül meg­kapjuk az elosztás alapját ké­pező elszámolást, nem lesz fennakadás a nyúltápokikal va­ló ellátásban. Nemrég egyetlen helyre, a Trnovec nad Váhom-1 keverőüzembe összpontosítottuk a háztáji állattartóknak jutta­tott tápok készítését. Ebben az üzemegységünkben most össze­sen tizennégy féle tápot készí­tünk, kielégítve a díszmadár­­tartók igényeit Is. Faluhelyen sokan kedvtelés­ből vagy a család heti étrend­jének gazdagítására tartanak nyuiakat. Előfordul, hogy oly­kor ők is eladnak a felvásár­lóknak néhány állatot, jár-e ne­kik is takarmány? — Természetesen jár, csak­hogy az alapszervezetek meg­bízott tagjai általában nem haj­landók öt-tíz kilónként elosz­tani a takarmányt. Ezzel sajnos általában a kezdőket — olykor a tenyésztői örömöket kóstol­gató gyerekeket! — és a na­gyobb feladatra már nem vál­lalkozó nyugdíjasokat károsít­ják meg és kedvetlenítlk el. Van rá példa, hogy ilyen eset­ben is lehet megoldást találni: a szomszédoknak vagy több kezdőnek — gyereknek és idősnek — együtt adják ki a takarmányt, amit azután egy­más között Igazságosan elosz­tanak. Az országos nyűltenyésztéei konferencián hallottam, hogy a Branko mielőbb évi 500 ezer da-Fotó:. archív rabra szeretné növelni a felvá­sárolt nyulak számát. Tudunk-e ennyi állat felneveléséhez ta­karmányt biztosítani a központi alapból? i Ha csupán ezen .múlna a célkitűzés megvalósulásának si­kere, akkor már az idén elér­hetnénk ezt a mennyiséget. A központi alapban ugyanis két­­ezernyolcszáz tonna nyúltápot tartalékoltunk a háztáji nyúlte­­nyésztők igényeinek kielégíté­sére. Ugyanakikor kérjük az értékesítés iránt érdeklődő te­nyésztőket, kössenek értékesí­tési szerződést, ne bonyolítsák az amúgy is enyhítésre szoruló takarmányellátást. Mi is terv­­gazdálkodást folytatunk, s csak a szerződés értelmében átvett állatok ellenében utalhatunk ki tápot az év folyamán. A terven felül értékesített állatok után járó takarmányt csak utólag szállíthatjuk le, így ezután megint előfordulhat, hogy egyes körzetekben csak jövőre kap­nak tápot az idén év végén el­adott nyulakért. Mert ugyebár azok is ikérik év közben az ele­séget, akik egyáltalán nem kö­töttek szerződést vagy szerény­kedtek és fél év alatt teljesí­tették az eladási tervüket. ígér­jük, hogy javulni fog a takar­mányellátás, és egyúttal kérjük a tenyésztőket, hogy ne nehe­zítsék, inkább segítsék mun­­kánkatl Lejegyezhető: KÄDEK GÄBOR

Next

/
Thumbnails
Contents