Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-04-04 / 14. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. április 4. Az SZLKP kongresszusának határozatából A múlt számunkban részletesen beszámoltunk Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusáról. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük a kongresszus háromrészes határozatát. A határozat bevezetőben méltatja a Szlovákia fejlesztésében, a párt politikájának megvalósításában elért sikereket, s jóváhagyja a CSKP XV. kongresszusának és az SZLKP kongresszusa határozatának teljesítéséről és a párt további szlovákiai feladatairól elhangzott központi bizottsági beszámolót, valamint az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságának tevékenységéről előterjesztett jelentést. A határozat megállapítja, hogy az SZLKP kongresszusa a szlovákiai pártszervezetek évzáró taggyűléseinek, járási és kerület pártkonferenciáinak tanécskózásához kapcsolódva teljes mértékben támogatja a Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1981 1—1985. évi gazdasági és szociális fejlesztése fő irányainak tervezetét mint az SZSZK 7. ötéves terve kidolgozásának alapját. A munkások, földművesek és az anyagi termelésben dolgozó értelmiségiek létérdeke legyen, hogy hozzájáruljanak az országos eredmények növeléséhez, hogy így a lehető legnagyobb mértékben biztosítani tudjuk az egységes csehszlovák népgazdaság állandó és hatékony fejlesztését. A párt-, állami és gazdasági szervek az eddiginél jobban összpontosítsák koncepciós, tervező és irányító munkájukat a társadalom minőségi fejlesztésére. A hetedik ötéves terv kimunkálása során a figyelem összpontosuljon a sokoldalú intenzifikálásra, a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeinek gyorsabb hasznosítására és a nemzetközi szocialista integrációban és kooperációban való részvételünk aktívabbá tételére. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság 1981—1985. évi gazdasági és szocialista fejlesztése fő irányainak tervezetében kijelölt célok elérése végett, a CSKP XVI. kongresszusán kijelölendő feladatokkal összhangban az SZLKP kongresszusa feladatul adja a kongresszusi beszámolóban foglalt feladatok következetes végrehajtását. Hangsúlyozza, hogy a továbbiakban is dinamikusan kell fejleszteni az SZSZK gazdaságát, és a hetedik ötéves tervidőszakban el kell érni, hogy a társadalmi össztermék 17 i—19 százalékkal, a nemzeti jövedelem pedig 18—20 százalékkal növekedjék. A határozat a továbbiakban megállapítást tesz az iparnak mint a társadalmi termelés döntő tényezőjének további fejlesztésével kapcsolatban. A tennivalókat az egyes iparágak szerint konkretizálja. A mezőgazdaság vonalára térve hangoztatja, hogy Szlovákia termelési lehetőségeinek mozgósítására és jobb kiaknázására van szükség. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztésének fő láncszeme a növénytermesztés kiemelt fejlesztése legyen. A földalap fokozott védelmével, újabb területek termővé tételével, különösen pedig az öntözött területek erőteljes növelésével, a beruházási erőforrások hatékonyabb felhasználásával el kell érni, hogy a mezőgazdasági termelés mintegy 12—13 százalékkal növekedjék. A gabonatermesztési eredményeket követve, a többi termény, főként a cukorrépa, burgonya, olajos növények, hüvelyesek és általában a nagy fehérjetartalmú növények termesztésében, valamint a gyümölcs- és zöldségtermesztésben folytatni kell a tudományosan megalapozott termelési rendszerek érvényesítését. Mindennek érdekében aktívabban kell mozgósítani az intenzifikálás belső erőforrásait, az olyan tényezőket, mint a progresszív vetőmag- és ültetöanyag-fajták alkalmazása. A takarmánynöcények hektárhozamának növelése (különösen a hegyvidéki és hegyaljai területeken), a nagyobb teljesítőképességű állatfajták tenyésztése, a betakarítási veszteségek lehető legkisebbre csökkentése, a tartósítás és a raktározás tökéletesítése, valamint a takarmány, különösen a szemes takarmány fogyasztásának ésszerűsítése. Az állattenyésztés szerkezetét — figyelembe véve a hazai takarmányfélék erőforrásait — főként a szarvasmarha- és juhállomány fokozott ütemü gyarapítására alakítjuk. A sertés- és baromfitenyésztést az abraktakarmánykészlet alakulásának megfelelően fejlesztjük. A mezőgazdasági nyersanyagforrások függvényében a hetedik ötéves tervidőszakban 13—14 százalékkal növeljük az élelmiszergyártást. Az integrációs kapcsolatok elmélyítésével növeljük az élelmiszeripar közös felelősségét a nyersanyag minőségéért, a hatékony feldolgozás biztosításáért, a választék, különösen a félkésztermék-választék bővítéséért. Ezeknek az igényes céloknak elérése végett a hetedik ötéVes tervidőszakban progresszív technikával kell ellátni a mezőgazdaságot. Főként nagy teljesítményű traktorokról, függesztett munkaeszközökről, szállítóeszközökről, gyümölcs- és zöldségtermesztési gépekről van szó. Megfelelő gépeket kell gyártani a nehezen megközelíthető helyeken való takarmánytermesztésre és betakarításra, az istállókat korszerű technikával, az egész mezőgazdaságot pedig megfelelő mennyiségű pótalkatrésszel kell ellátni. Fordítsunk kellő figyelmet a kertészeti, gyümölcskertészeti és állattenyésztési kistermelés támogatására, fejlesztésére. Az erdőgazdálkodás fő feladata a szükséges faanyagok az erdők termőképességével összhangban történő biztosítása. Tovább kell tökéletesíteni az erdőgazdálkodás anyagi-műszaki bázisát. A vízgazdálkodásban tovább kell gyarapítani az ivó- és iparivíz-forrásokat. Nagyobb figyelmet kell fordítani vizeink tisztaságának védelmére és az árvízvédelemre. Tovább folytatjuk a dunai vízművek építését. Más vízgazdálkodási és környezetvédelmi építkezéseken általában tökéletesebbé kell tenni a beruházási folyamatokat. A határozat további ágazatok feladatainak részletezése után a beruházásokkal kapcsolatban helyezkedik álláspontra. A hetedik ötéves tervidőszakban maximális hatékonysággal hajtsuk végre a beruházási programot és a társadalmi igények e téren történő kielégítését. A beruházásban tevékenységünk főként a tudományosműszaki eredmények gyors és hatékony hasznosítására összpontosuljon. Határozottan érvényesítsük a termelési alapok korszerűsítésének és rekonstrukciójának Irányvonalát. A hosszú távú célprogramok keretében megfvalósuló beruházások a föld termöbbé tételét szolgáló akciók, a hozai és külföldi piac szükségleteit kielégítő tevékenységek, valamint a környezetvédelmi és fejlesztési beru-' házások elsődlegesek. Az építkezést tegyük folyamatosabbá, és Így tökéletesítsük a beruházások előkészítését, megvalósítását, gondoskodjunk róla, hogy a beruházási folyamatban érdekelt valamennyi fél idejében teljesítse szállítási feladatait. A szélesebb körű kooperáció és integráció akkor válhat tökéletesebbé és hatékonyabbá, csak úgy érhetünk el fordulatot e tevékenységben, ha tudományosabbá tesszük az irányítást. Használjuk ki erőteljesebben a dolgozók szakképzettségének gyarapodását, alkotókészségüket és aktivitásukat. Érvényesítsük erőteljesebben az érdem szerinti jutalmazás szocialista elvét és önálló elszámolási rendszert (hozraszcsot). Okos alkotó, irányító és nevelő munkával irányítsuk dolgozóink figyelmét az erőforrások és lehetőségek intenzív hasznosítására. Tetteikben érvényesüljön az extenzív-szemlélet intenzívvel való felváltása. Határozottan érvényesítsük a minőségi és hatékonysági szemléletet, s minél gyorsabban és következetesebben valósítsuk meg a gyakorlatban a komplex Intézkedések szabályait és eljárásait. Az irányítás tökéletesítése elválaszthatatlanul összefügg a dolgozóknak az irányításban és szervezésben való aktivizálódásának, alkotó kezdeményezésének növekedésével.' Fejleszteni kell azokat a formákat és megközelítéseket, amelyek célja a végeredmények színvonalasabbá és hatékonyabbá tétele. Bátrabban használjuk ki a közös szocialista vállalásokat, szélesebb körben érvényesítsük őket a minőség és a hatékonyság javára, a kooperációs és szállítóimegrendelői kapcsolatok szilárdítására, a termelés szűk keresztmetszeteinek kiküszöbölésére stb. A népgazdaság fejlesztése, irányításának tökéletesítése, társadalmunk minden törekvése a fejlett szocialista társadalom további gyarapítására, a személyiség sokoldalú fejlesztésére összpontosul. Ezt az előrehaladást össze kell kapcsolni a szocialista életmód formálásával s a szocialista életmód új, minőségileg fejlettebb formáinak szilárdításával. Az SZLKP kongresszusa kulcsfontosságú feladatnak minősíti a szocialista életmód formálásának keretében a munkához való öntudatos hozzáállás elmélyítését. El kell érni a munka nagyobb termelékenységét, valamint érdekesebb és alkotó voltát is. Növeljük minden munkahelyi kollektíva szerepét a tudományos-műsza-. ki fejlesztésért, a társadalmi haladásért vívott küzdelem döntő termetein, bontakoztassuk ki dolgozóink munka- és lakóhelyi részvételét az Irányításban, a gazdasági és társadalmi fejlesztésben. Szükségszerűen törődni kell azzal, hogy harmonikusan fejlődjék a dolgozók anyagi és kulturális szükségleteinek struktúrája. Fö célunk az elért magas életszínvonal megtartása és tökéletesítése. A termelés, az állami és szövetkezeti kereskedelemmel együtt törekedjék a lakosság igényeinek színvonalasabb, műszakilag igényesebb és esztétikus termékekkel való jobb kielégítésére, illetve olyan termékek gyártására és forgalomba hozására, amelyek lehetővé teszik a szabad idő aktívabb és ésszerűbb kihasználását. Ugyanakkor az ésszerűbb táplálkozást célzó feladatokat is meg kell valósítani. Kezdeményezően tevékenykedjünk a fizetett lakossági szolgáltatások kiterjesztésében, különösen tökéletesítésükre törekedjünk és az előforduló fogyatékosságok leküzdésére. A hetedik ötéves tervidőszakban további 211 ezer lakást kell felépítenünk. Ennek során a szövetkezeti lakásépítíési formát részesítjük előnyben, hogy a vállalatok anyagi hozzájárulásával stabilizáljuk a munkaerőt. Súlyos fogyatékosságokat kell leküzdeni a lakótelep komplex fejlesztésében, a járulékos létesítmények építésében, és tovább kell fejleszteni az alapvető egészségügyi hálózatot. Fontos feladat a megkezdett kórházak építésének befejezése, és folytatni kell az iskolák és gyermekintézmények hálózatának fejlesztését. A kulturális népművelő létesítmények anyagi bázisát is jobban ki kell használni. A határozat harmadik része a politikai, szervező és ideológiai munka tökéletesítésével foglalkozik. Megállapítja: a káderek kiválasztásában, felkészítésében és elosztásában elvi fontosságú, hogy a lenini alapelveket tartsuk szem előtt és figyelembe vegyük a fejlett szocialista társadalom szükségleteit. Emeljük ki a munkásosztály és a szövetkezeti földművesek köréből a rátermett és aktv dolgozókat, ügyeljünk arra, hogy a hazánkban élő nemzetiségiek is megfelelően érvényesüljenek. - Bátrabban bízzanak tisztségeket az ifjabb elvtérsakra. Káderszempontból erősítsük és szilárdítsuk a termelési-gazdasági egységeket, melyek az irányítás alapvető lánczemei. Az SZLKP kongresszusa elvárja a vezetőktől, hogy munkájuk értékelésében felelősséget és igényességet erezzenek, elsajátítsák az irányítás tudományát, példát mutassanak a párt alapszabályzata, a szocialista törvények és a szocialista erkölcsi alapelvek megtartásában. A pártszerveknek- és szerezeteknek, a kommunistáknak hatékonyabban érvényesíteniük kell a bírálat és önbírálat módszerét, mert ez nemcsak a tárgyilagos elemzésnek, az igényesség fokozásának, új minőség elérésének egyik fő módszere, hanem a kádernevelés és a hibák kiküszöbölése fő módszereinek is egyike. E téren növelni kell az SZLKP Központi Bizottsága Titkárságának és osztályainak, az SZSZK kormányelnökségének, a népi ellenőrzési szerveknek a szerepét, és az SZSZK központi szerveiben működő pártszervezetekben nagyobb aktivitást kell kifejteni. Rendszeresen ügyelni kell az állampolgárok leveleinek intézésére, és javaslatainak, jogos észrevételeinek és panaszainak idejében történő kivizsgálására, megoldására. A határozat konkrétan rögzíti az ideológiai front egyes szakaszainak feladatait, s megállapítja: A kongresszus hangsúlyozza a Nemzeti Front társadalmi-politikai feladatainak alapvető jelentőségét a társadalmi ügyek irányítása és igazgatása terén az állampolgárok tevékenységi körének bővítésében. Ebből a szempontból és a jövő feladatainak igényessége szempontjából kell kiindulni a képviseleti testületekbe kiírt általános választások előkészítése során is. Az SZLKP kongresszusa fontos feladatnak tartja a Nemzeti Front szervezeteiben működő kommunsták aktivitásának és szerepének fokozását, főként a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a SZISZ szervezeteiben. El kell érni, hogy a szakszervezetek egyre színvonalasabban töltsék be az irányítás iskolája, a gazdálkodás iskolája és a kommunizmus iskolája szerepét. Járuljanak hozzá tevékenyebben a termelési és nevelési feladatok teljesítéséhez, szerves egységben érvényesítsék a dolgozók jogait és kötelességeit, teljesítsék a munkahelyi feltételek javításával és a munkafegyelem szilárdításával kapcsolatos feladataikat. Szigorúan ellenőrizzék, miként tartják be a munkajogot és a kollektív szerződéseket. Az SZLKP kongresszusa megkövetelt a Központi Bizottságtól, a kerületi és járási pártbizottságoktól, illetve a párt alapszervezeteitől, hogy továbbra is fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a Szocialista Ifjúsági Szövetség munkájára és tevékenységének tökéletesítésére. Mélyítsék el az ifjú nemzedék nevelését és fokozzák részvételét a szocialista építésben. A SZISZ ápolja a fiúkban és lánypkban pozitív viszonyulásukat az alkotó munkához, csehszlovák szocialista hazánkhoz, az afölötti büszkeség érzését, hogy testvéri kapcsolatok fűznek minket a Szovjetunióhoz és a szocialista közösséghez tartozunk. A kongresszus számol a Nemzeti Frontba tömörült többi társadalmi szervezet aktív részvételével. A pártszervek- és szervezetek mélyítsék el a központi szervekben, intézményekben, nemzeti bizottságokban és társadalmi szervezetekben működő kommunisták felelősségérzését feladataik következetes teljesítőért. Kimen nm A közért élni, a köz javán munkálkodni több mint három évtizeden át nem kis dolog. Sőt, olykor nem is a leghálásabb foglalkozás ... — Az ember lelkiismerete csak akkor nyugodt, ha tudja, hogy valamit hagy maga után — cáfol rá kétkedésemre Csáji István, a csécsi (Čečejovce) szövetkezet elnöke. Illetékes ebben, mert neki aztán alaposan kijutott az ilyen tapasztalatszerzésből. Még jól emlékszik a mezőgazdaság szocializálásának idejére, az akkori nehézségekre, s nem felejtette el a járdák, sportpályák, óvodák átadását követő kézszorítások me-, legét sem. — Magamnak is hihetetlen, de így van: kerek két évtizede vagyok a csécsi szövetkezet elnöke. Azelőtt a helyi nemzeti bizottság titkára voltam, de amióta elnökké választottak, minden erőmmel támogatom a község fejlődését. Csáji István nem a nagy szavak embere, csak annyit Ígér, amennyit el tud intézni. Kerülő utakat, tisztességtelen eljárásokat nem ismer. A hanyag, nemtörődöm emberekről egykettőre lesze-Anízmi Érdekes ember Cerge Károly agrármérnök, az Ekecs-Szakállas-i (Okoé-Sokolec) Efsz szolgáltatási ágazatvezetője. Kevés beszédű, de annál célratörőbb. — Falun születtem, S ez a momentum mozgalmassá tette gyermekkorom. A munka, később pedig a falunkban alakult szövetkezet „gyermekbetegségei“ nagy célokat, terveket oltottak belém — vallja önmagáról, majd rövid gondolkozás után hozzáfűzi. — A középiskolában jól ment a tanulás. Valamiféle szellemi éhség ragadott magával, s ösztökélt mint az ördög sarkantyúja, a tanulásra. Cseppnyi drukk nélkül vágtam neki a felvételinek. A Nitrai Mezőgazdasági Főiskolára jelentkeztem. Első nekifutásra felvettek. — A főiskola után miként teremtett magának életteret? — Már a főiskolán megtanultam, hogy az ember lehetőségei elég széles határok között mozognak. Önbizalmam növelte az a politikai munka, melyet a főiskola ifjúsági szervezetében végeztem. A gyakorlati életbe már mint kommunista léptem, s vele magamhoz mentettem egy kicsit a múltamat, a szülőfalumat és az apám örökségét is. — A mezőgazdaság új perspektívája mit jelentett önnek? — Olyan szakmai örömet, amilyenben korábban' nem lehetett részem. Tizenhét éve dolgozom a mezőgazdaságban, s azóta kevés időm marad a magánéletre. A mezőgazdaság tradíciót őrző, de a tudomány és a technika új vívmányait felhasználó munkahely, ahol a kulimunkát ma már korszerű gépek végzik. — Tömören, hogyan fogalmazná meg a jó mezőgazdász legfontosabb feladatait? — A vérbeli mezőgazdasági szakember képtelen a feladatát a munkaidő után kirekeszteni az agyából, Idegeiből. A tervezés során mindig ügyel arra, hogy a munka napi csatáinak többségét di a keresztvizet. Szigorú ember. Viszont a falu népe tudja, hogy az elnököt rendszerint csak a késő este veti haza» Napjai ügyesbajok problémák intézésével telnek. Községi gondok foglalkoztatják. Ezért érzi a község népe, hogy közéje való, ezért köszönnek neki a népszerű embereknek kijáró őszinte tisztelettel. Csáji István különféle társadalmi tisztségeket tölt be. Tizennyolc éves kora óta a párt hű harcosa. A kelet-szlovákiai kerületi pártbizottság elnökségi tagja, s az SZLKP Központi Bizottságának is tagja. Küldötté választották a XVI. pártkongresszusra. — Ha szót kapok, elmondom, hogy mi, mezőgazdasági dolgozók a kassai (Košice) járásban kiváló eredményeket ériünk el. A magunk vonalán végrehajtotottuk a XV. pártkongresszus határozatait. Elmondanám azt is, hogy az utóbbi években mennyit fejlődött a csécsi szövetkezet. Ami a terveinket illeti, 5,3 tonnás átlagos hektárhozamot kívánunk elérni gabonafélékből, 650 tehénnél 3200 liter átlagos tejhozamra számítunk; 1052 tonnát jelentő húsforgalmazási tervünket száz tonnával túlteljesítjük, s legalább 4 millió 650 ezer tojással javítjuk a közellátást. Bízom benne, hogy elérjük céljainkat. ILLÉS BERTALAN 'Ш& az ember nyerje. — Egyéni céljai? — HarminckF lene éves vagyok, s még jócskán van időm arra, hogy a lehetőségek kihasználásában, erőmhöz képest részt vállaljak. A gazdasági munka alapvető feladatát a tervszerűség és a hatékonyság javításában látom. — A gyakorlatban is elérhetők ezek a célok? — Feltétlenül. Az olyan szerencsések közé sorolom magam, akiknél az életcél, a politikai és gazdasági szervező munka, a szakmai szenvedély teljesen összhangban van. — Gondjai? —- A feladatok bonyolultak, de ha nem ilyenek volnának, hogyan érvényesíthetném azt, amit tanultam és tapasztaltam. Napjainkban legtöbbet a kukoricaprogram sikeres megvalósítása foglalkoztat. Monokultúrában az idén már 1200 hektáron termesztünk kukoricát, szeretnénk azokat a hozamingadozásokat kiküszöbölni, amelyek az elmúlt években előfordultak. — Pártmegbizatása? — A CSKP Központi Bizottságának póttagja, és az üzemi pártszervezet elnöke vagyok. — Az SZLKP kongresszusa után a CSKP XVI. kongresszusára is küldöttként utazik? — Igen. Izgalommal várom a párt legmagasabb fórumát, ahol országunk, népünk eredményeit összegezik, s valamennyiünk holnapját formálják majd. Megtiszteld a megbízatásom, pedig csak annyit tettem, amit eszem, szívem, meggyőződésem és a lelkiismeretem diktált — állapította meg szerényen. Az őt ismerők szerint az elismerés nyugtázásában benne foglaltatik a bizalom: Nem okoz csalódást azoknak, akik megbíztak benne. —esi—