Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-04 / 14. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1981. április 4. Az SZLKP kongresszusának határozatából A múlt számunkban részletesen beszámoltunk Szlovákia Kommunista Pártjának kongresszusáról. Az aláb­biakban kivonatosan ismertetjük a kongresszus háromrészes határozatát. A határozat bevezetőben méltatja a Szlovákia fejlesztésében, a párt politikájának megvalósításában elért sikereket, s jóváhagyja a CSKP XV. kongresszusának és az SZLKP kon­gresszusa határozatának teljesítéséről és a párt további szlovákiai felada­tairól elhangzott központi bizottsági beszámolót, valamint az SZLKP Köz­ponti Ellenőrző és Revíziós Bizottsá­gának tevékenységéről előterjesztett jelentést. A határozat megállapítja, hogy az SZLKP kongresszusa a szlovákiai pártszervezetek évzáró taggyűlései­nek, járási és kerület pártkonferen­ciáinak tanécskózásához kapcsolódva teljes mértékben támogatja a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság 1981 1—1985. évi gazdasági és szociális fejlesztése fő irányainak tervezetét mint az SZSZK 7. ötéves terve ki­dolgozásának alapját. A munkások, földművesek és az anyagi termelésben dolgozó értelmi­ségiek létérdeke legyen, hogy hozzá­járuljanak az országos eredmények növeléséhez, hogy így a lehető leg­nagyobb mértékben biztosítani tudjuk az egységes csehszlovák népgazdaság állandó és hatékony fejlesztését. A párt-, állami és gazdasági szervek az eddiginél jobban összpontosítsák koncepciós, tervező és irányító mun­kájukat a társadalom minőségi fej­lesztésére. A hetedik ötéves terv ki­munkálása során a figyelem össz­pontosuljon a sokoldalú intenzifiká­­lásra, a tudományos-műszaki fejlesz­tés eredményeinek gyorsabb haszno­sítására és a nemzetközi szocialista integrációban és kooperációban való részvételünk aktívabbá tételére. A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság 1981—1985. évi gazdasági és szocialista fejlesztése fő irányainak tervezetében kijelölt célok elérése végett, a CSKP XVI. kongresszusán kijelölendő feladatokkal összhangban az SZLKP kongresszusa feladatul ad­ja a kongresszusi beszámolóban fog­lalt feladatok következetes végrehaj­tását. Hangsúlyozza, hogy a továb­biakban is dinamikusan kell fejlesz­teni az SZSZK gazdaságát, és a hete­dik ötéves tervidőszakban el kell ér­ni, hogy a társadalmi össztermék 17 i—19 százalékkal, a nemzeti jövede­lem pedig 18—20 százalékkal növe­kedjék. A határozat a továbbiakban meg­állapítást tesz az iparnak mint a tár­sadalmi termelés döntő tényezőjének további fejlesztésével kapcsolatban. A tennivalókat az egyes iparágak szerint konkretizálja. A mezőgazdaság vonalára térve hangoztatja, hogy Szlovákia termelési lehetőségeinek mozgósítására és jobb kiaknázására van szükség. A mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum fejlesztésének fő láncsze­me a növénytermesztés kiemelt fej­lesztése legyen. A földalap fokozott védelmével, újabb területek termővé tételével, kü­lönösen pedig az öntözött területek erőteljes növelésével, a beruházási erőforrások hatékonyabb felhaszná­lásával el kell érni, hogy a mező­­gazdasági termelés mintegy 12—13 százalékkal növekedjék. A gabonater­mesztési eredményeket követve, a többi termény, főként a cukorrépa, burgonya, olajos növények, hüvelye­sek és általában a nagy fehérjetar­talmú növények termesztésében, va­lamint a gyümölcs- és zöldségter­mesztésben folytatni kell a tudomá­nyosan megalapozott termelési rend­szerek érvényesítését. Mindennek érdekében aktívabban kell mozgósítani az intenzifikálás belső erőforrásait, az olyan tényező­ket, mint a progresszív vetőmag- és ültetöanyag-fajták alkalmazása. A ta­­karmánynöcények hektárhozamának növelése (különösen a hegyvidéki és hegyaljai területeken), a nagyobb teljesítőképességű állatfajták tenyész­tése, a betakarítási veszteségek le­hető legkisebbre csökkentése, a tar­tósítás és a raktározás tökéletesítése, valamint a takarmány, különösen a szemes takarmány fogyasztásának ésszerűsítése. Az állattenyésztés szerkezetét — figyelembe véve a hazai takarmány­­félék erőforrásait — főként a szar­vasmarha- és juhállomány fokozott ütemü gyarapítására alakítjuk. A ser­tés- és baromfitenyésztést az abrak­­takarmánykészlet alakulásának meg­felelően fejlesztjük. A mezőgazdasági nyersanyagforrá­sok függvényében a hetedik ötéves tervidőszakban 13—14 százalékkal nö­veljük az élelmiszergyártást. Az in­tegrációs kapcsolatok elmélyítésével növeljük az élelmiszeripar közös fe­lelősségét a nyersanyag minőségéért, a hatékony feldolgozás biztosításáért, a választék, különösen a félkészter­­mék-választék bővítéséért. Ezeknek az igényes céloknak elé­rése végett a hetedik ötéVes terv­időszakban progresszív technikával kell ellátni a mezőgazdaságot. Fő­ként nagy teljesítményű traktorokról, függesztett munkaeszközökről, szállí­tóeszközökről, gyümölcs- és zöldség­­termesztési gépekről van szó. Meg­felelő gépeket kell gyártani a nehe­zen megközelíthető helyeken való ta­karmánytermesztésre és betakarítás­ra, az istállókat korszerű techniká­val, az egész mezőgazdaságot pedig megfelelő mennyiségű pótalkatrésszel kell ellátni. Fordítsunk kellő figyelmet a ker­tészeti, gyümölcskertészeti és állat­­tenyésztési kistermelés támogatására, fejlesztésére. Az erdőgazdálkodás fő feladata a szükséges faanyagok az erdők termő­­képességével összhangban történő biztosítása. Tovább kell tökéletesíte­ni az erdőgazdálkodás anyagi-mű­szaki bázisát. A vízgazdálkodásban tovább kell gyarapítani az ivó- és iparivíz-forrá­­sokat. Nagyobb figyelmet kell fordí­tani vizeink tisztaságának védelmére és az árvízvédelemre. Tovább foly­tatjuk a dunai vízművek építését. Más vízgazdálkodási és környezetvé­delmi építkezéseken általában töké­letesebbé kell tenni a beruházási fo­lyamatokat. A határozat további ágazatok fel­adatainak részletezése után a beru­házásokkal kapcsolatban helyezkedik álláspontra. A hetedik ötéves tervidőszakban maximális hatékonysággal hajtsuk végre a beruházási programot és a társadalmi igények e téren történő kielégítését. A beruházásban tevé­kenységünk főként a tudományos­műszaki eredmények gyors és haté­kony hasznosítására összpontosuljon. Határozottan érvényesítsük a terme­lési alapok korszerűsítésének és re­konstrukciójának Irányvonalát. A hosszú távú célprogramok keretében megfvalósuló beruházások a föld ter­­möbbé tételét szolgáló akciók, a ho­­zai és külföldi piac szükségleteit ki­elégítő tevékenységek, valamint a környezetvédelmi és fejlesztési beru-' házások elsődlegesek. Az építkezést tegyük folyamatosab­bá, és Így tökéletesítsük a beruházá­sok előkészítését, megvalósítását, gondoskodjunk róla, hogy a beruhá­zási folyamatban érdekelt valamennyi fél idejében teljesítse szállítási fel­adatait. A szélesebb körű kooperáció és in­tegráció akkor válhat tökéletesebbé és hatékonyabbá, csak úgy érhetünk el fordulatot e tevékenységben, ha tudományosabbá tesszük az irányí­tást. Használjuk ki erőteljesebben a dolgozók szakképzettségének gyara­podását, alkotókészségüket és akti­vitásukat. Érvényesítsük erőteljeseb­ben az érdem szerinti jutalmazás szo­cialista elvét és önálló elszámolási rendszert (hozraszcsot). Okos alkotó, irányító és nevelő munkával irányítsuk dolgozóink fi­gyelmét az erőforrások és lehetősé­gek intenzív hasznosítására. Tetteik­ben érvényesüljön az extenzív-szemlé­­let intenzívvel való felváltása. Hatá­rozottan érvényesítsük a minőségi és hatékonysági szemléletet, s minél gyorsabban és következetesebben va­lósítsuk meg a gyakorlatban a kom­plex Intézkedések szabályait és el­járásait. Az irányítás tökéletesítése elvá­laszthatatlanul összefügg a dolgozók­nak az irányításban és szervezésben való aktivizálódásának, alkotó kez­deményezésének növekedésével.' Fej­leszteni kell azokat a formákat és megközelítéseket, amelyek célja a végeredmények színvonalasabbá és hatékonyabbá tétele. Bátrabban hasz­náljuk ki a közös szocialista vállalá­sokat, szélesebb körben érvényesítsük őket a minőség és a hatékonyság javára, a kooperációs és szállítói­megrendelői kapcsolatok szilárdításá­ra, a termelés szűk keresztmetszetei­nek kiküszöbölésére stb. A népgazdaság fejlesztése, irányítá­sának tökéletesítése, társadalmunk minden törekvése a fejlett szocialis­ta társadalom további gyarapítására, a személyiség sokoldalú fejlesztésére összpontosul. Ezt az előrehaladást össze kell kapcsolni a szocialista életmód formálásával s a szocialista életmód új, minőségileg fejlettebb formáinak szilárdításával. Az SZLKP kongresszusa kulcsfon­tosságú feladatnak minősíti a szocia­lista életmód formálásának kereté­ben a munkához való öntudatos hoz­záállás elmélyítését. El kell érni a munka nagyobb termelékenységét, va­lamint érdekesebb és alkotó voltát is. Növeljük minden munkahelyi kol­lektíva szerepét a tudományos-műsza-. ki fejlesztésért, a társadalmi hala­dásért vívott küzdelem döntő terme­tein, bontakoztassuk ki dolgozóink munka- és lakóhelyi részvételét az Irányításban, a gazdasági és társadal­mi fejlesztésben. Szükségszerűen törődni kell azzal, hogy harmonikusan fejlődjék a dol­gozók anyagi és kulturális szükség­leteinek struktúrája. Fö célunk az elért magas életszínvonal megtartása és tökéletesítése. A termelés, az állami és szövet­kezeti kereskedelemmel együtt töre­kedjék a lakosság igényeinek színvo­nalasabb, műszakilag igényesebb és esztétikus termékekkel való jobb ki­elégítésére, illetve olyan termékek gyártására és forgalomba hozására, amelyek lehetővé teszik a szabad idő aktívabb és ésszerűbb kihasználását. Ugyanakkor az ésszerűbb táplálkozást célzó feladatokat is meg kell való­sítani. Kezdeményezően tevékenykedjünk a fizetett lakossági szolgáltatások ki­­terjesztésében, különösen tökéletesí­tésükre törekedjünk és az előforduló fogyatékosságok leküzdésére. A hetedik ötéves tervidőszakban további 211 ezer lakást kell felépíte­nünk. Ennek során a szövetkezeti la­­kásépítíési formát részesítjük előny­ben, hogy a vállalatok anyagi hozzá­járulásával stabilizáljuk a munkaerőt. Súlyos fogyatékosságokat kell leküz­deni a lakótelep komplex fejlesztésé­ben, a járulékos létesítmények épí­tésében, és tovább kell fejleszteni az alapvető egészségügyi hálózatot. Fon­tos feladat a megkezdett kórházak építésének befejezése, és folytatni kell az iskolák és gyermekintézmé­nyek hálózatának fejlesztését. A kul­turális népművelő létesítmények anyagi bázisát is jobban ki kell hasz­nálni. A határozat harmadik része a po­litikai, szervező és ideológiai munka tökéletesítésével foglalkozik. Meg­állapítja: a káderek kiválasztásában, felkészítésében és elosztásában elvi fontosságú, hogy a lenini alapelveket tartsuk szem előtt és figyelembe ve­gyük a fejlett szocialista társadalom szükségleteit. Emeljük ki a munkás­osztály és a szövetkezeti földműve­sek köréből a rátermett és aktv dol­gozókat, ügyeljünk arra, hogy a ha­zánkban élő nemzetiségiek is megfe­lelően érvényesüljenek. - Bátrabban bízzanak tisztségeket az ifjabb elvtér­­sakra. Káderszempontból erősítsük és szilárdítsuk a termelési-gazdasági egységeket, melyek az irányítás alap­vető lánczemei. Az SZLKP kongresszusa elvárja a vezetőktől, hogy munkájuk értékelé­sében felelősséget és igényességet erezzenek, elsajátítsák az irányítás tudományát, példát mutassanak a párt alapszabályzata, a szocialista törvények és a szocialista erkölcsi alapelvek megtartásában. A pártszer­veknek- és szerezeteknek, a kommu­nistáknak hatékonyabban érvényesíte­niük kell a bírálat és önbírálat mód­szerét, mert ez nemcsak a tárgyila­gos elemzésnek, az igényesség foko­zásának, új minőség elérésének egyik fő módszere, hanem a kádernevelés és a hibák kiküszöbölése fő módsze­reinek is egyike. E téren növelni kell az SZLKP Központi Bizottsága Titkárságának és osztályainak, az SZSZK kormányelnökségének, a népi ellenőrzési szerveknek a szerepét, és az SZSZK központi szerveiben mű­ködő pártszervezetekben nagyobb ak­tivitást kell kifejteni. Rendszeresen ügyelni kell az állampolgárok leve­leinek intézésére, és javaslatainak, jogos észrevételeinek és panaszainak idejében történő kivizsgálására, meg­oldására. A határozat konkrétan rögzíti az ideológiai front egyes szakaszainak feladatait, s megállapítja: A kongresszus hangsúlyozza a Nemzeti Front társadalmi-politikai feladatainak alapvető jelentőségét a társadalmi ügyek irányítása és igaz­gatása terén az állampolgárok tevé­kenységi körének bővítésében. Ebből a szempontból és a jövő fel­adatainak igényessége szempontjából kell kiindulni a képviseleti testüle­tekbe kiírt általános választások elő­készítése során is. Az SZLKP kongresszusa fontos fel­adatnak tartja a Nemzeti Front szer­vezeteiben működő kommunsták akti­vitásának és szerepének fokozását, főként a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom és a SZISZ szervezeteiben. El kell érni, hogy a szakszerveze­tek egyre színvonalasabban töltsék be az irányítás iskolája, a gazdál­kodás iskolája és a kommunizmus iskolája szerepét. Járuljanak hozzá tevékenyebben a termelési és neve­lési feladatok teljesítéséhez, szerves egységben érvényesítsék a dolgozók jogait és kötelességeit, teljesítsék a munkahelyi feltételek javításával és a munkafegyelem szilárdításával kap­csolatos feladataikat. Szigorúan ellen­őrizzék, miként tartják be a munka­jogot és a kollektív szerződéseket. Az SZLKP kongresszusa megköve­telt a Központi Bizottságtól, a kerü­leti és járási pártbizottságoktól, illet­ve a párt alapszervezeteitől, hogy to­vábbra is fordítsanak megkülönbözte­tett figyelmet a Szocialista Ifjúsági Szövetség munkájára és tevékenysé­gének tökéletesítésére. Mélyítsék el az ifjú nemzedék nevelését és fokoz­zák részvételét a szocialista építés­ben. A SZISZ ápolja a fiúkban és lá­­nypkban pozitív viszonyulásukat az alkotó munkához, csehszlovák szo­cialista hazánkhoz, az afölötti büsz­keség érzését, hogy testvéri kapcso­latok fűznek minket a Szovjetunió­hoz és a szocialista közösséghez tar­tozunk. A kongresszus számol a Nemzeti Frontba tömörült többi társadalmi szervezet aktív részvételével. A párt­­szervek- és szervezetek mélyítsék el a központi szervekben, intézmények­ben, nemzeti bizottságokban és társa­dalmi szervezetekben működő kom­munisták felelősségérzését feladataik következetes teljesítőért. Kimen nm A közért élni, a köz javán munkálkodni több mint há­rom évtizeden át nem kis do­log. Sőt, oly­kor nem is a leghálásabb foglalkozás ... — Az ember lelkiismerete csak akkor nyu­godt, ha tudja, hogy valamit hagy maga után — cáfol rá kétke­désemre Csáji István, a csécsi (Čečejovce) szövetkezet elnö­ke. Illetékes ebben, mert neki aztán alaposan kijutott az ilyen tapasztalatszerzésből. Még jól em­lékszik a mezőgazdaság szocia­lizálásának idejére, az akkori ne­hézségekre, s nem felejtette el a járdák, sportpályák, óvodák át­adását követő kézszorítások me-, legét sem. — Magamnak is hihetetlen, de így van: kerek két évtizede va­gyok a csécsi szövetkezet elnöke. Azelőtt a helyi nemzeti bizott­ság titkára voltam, de amióta el­nökké választottak, minden erőm­mel támogatom a község fejlődé­sét. Csáji István nem a nagy sza­vak embere, csak annyit Ígér, amennyit el tud intézni. Kerülő utakat, tisztességtelen eljárásokat nem ismer. A hanyag, nemtörő­döm emberekről egykettőre lesze-Anízmi Érdekes ember Cerge Károly agrármérnök, az Ekecs-Szakállas-i (Okoé-Sokolec) Efsz szolgáltatási ágazatvezetője. Kevés beszédű, de annál célratörőbb. — Falun születtem, S ez a mo­mentum mozgalmassá tette gyer­mekkorom. A munka, később pe­dig a falunkban alakult szövetke­zet „gyermekbetegségei“ nagy cé­lokat, terveket oltottak belém — vallja önmagáról, majd rövid gon­dolkozás után hozzáfűzi. — A középiskolában jól ment a tanulás. Valamiféle szellemi éh­ség ragadott magával, s ösztökélt mint az ördög sarkantyúja, a tanu­lásra. Cseppnyi drukk nélkül vág­tam neki a felvételinek. A Nitrai Mezőgazdasági Főiskolára jelent­keztem. Első nekifutásra felvet­tek. — A főiskola után miként te­remtett magának életteret? — Már a főiskolán megtanul­tam, hogy az ember lehetőségei elég széles határok között mozog­nak. Önbizalmam növelte az a po­litikai munka, melyet a főiskola ifjúsági szervezetében végeztem. A gyakorlati életbe már mint kom­munista léptem, s vele magamhoz mentettem egy kicsit a múltamat, a szülőfalumat és az apám örök­ségét is. — A mezőgazdaság új perspek­tívája mit jelentett önnek? — Olyan szakmai örömet, ami­lyenben korábban' nem lehetett ré­szem. Tizenhét éve dolgozom a mezőgazdaságban, s azóta kevés időm marad a magánéletre. A me­zőgazdaság tradíciót őrző, de a tudomány és a technika új vív­mányait felhasználó munkahely, ahol a kulimunkát ma már kor­szerű gépek végzik. — Tömören, hogyan fogalmazná meg a jó mezőgazdász legfonto­sabb feladatait? — A vérbeli mezőgazdasági szakember képtelen a feladatát a munkaidő után kirekeszteni az agyából, Idegeiből. A tervezés so­rán mindig ügyel arra, hogy a munka napi csatáinak többségét di a keresztvizet. Szigorú ember. Viszont a falu népe tudja, hogy az elnököt rendszerint csak a ké­ső este veti haza» Napjai ügyes­bajok problémák intézésével tel­nek. Községi gondok foglalkoztat­ják. Ezért érzi a község népe, hogy közéje való, ezért köszön­nek neki a népszerű embereknek kijáró őszinte tisztelettel. Csáji István különféle társadal­mi tisztségeket tölt be. Tizen­nyolc éves kora óta a párt hű harcosa. A kelet-szlovákiai kerü­leti pártbizottság elnökségi tagja, s az SZLKP Központi Bizottságá­nak is tagja. Küldötté választot­ták a XVI. pártkongresszusra. — Ha szót kapok, elmondom, hogy mi, mezőgazdasági dolgozók a kassai (Košice) járásban kiváló eredményeket ériünk el. A ma­gunk vonalán végrehajtotottuk a XV. pártkongresszus határozatait. Elmondanám azt is, hogy az utób­bi években mennyit fejlődött a csécsi szövetkezet. Ami a tervein­ket illeti, 5,3 tonnás átlagos hek­tárhozamot kívánunk elérni gabo­nafélékből, 650 tehénnél 3200 li­ter átlagos tejhozamra számítunk; 1052 tonnát jelentő húsforgalma­zási tervünket száz tonnával túl­teljesítjük, s legalább 4 millió 650 ezer tojással javítjuk a közellá­tást. Bízom benne, hogy elérjük cél­jainkat. ILLÉS BERTALAN 'Ш& az ember nyerje. — Egyéni céljai? — HarminckF lene éves vagyok, s még jócskán van időm arra, hogy a lehetőségek ki­használásában, erőmhöz képest részt vállaljak. A gazdasági mun­ka alapvető feladatát a tervsze­rűség és a hatékonyság javításá­ban látom. — A gyakorlatban is elérhetők ezek a célok? — Feltétlenül. Az olyan szeren­csések közé sorolom magam, akik­nél az életcél, a politikai és gaz­dasági szervező munka, a szak­mai szenvedély teljesen összhang­ban van. — Gondjai? —- A feladatok bonyolultak, de ha nem ilyenek volnának, hogyan érvényesíthetném azt, amit tanul­tam és tapasztaltam. Napjainkban legtöbbet a kukoricaprogram sike­res megvalósítása foglalkoztat. Monokultúrában az idén már 1200 hektáron termesztünk kukoricát, szeretnénk azokat a hozaminga­dozásokat kiküszöbölni, amelyek az elmúlt években előfordultak. — Pártmegbizatása? — A CSKP Központi Bizottságá­nak póttagja, és az üzemi párt­­szervezet elnöke vagyok. — Az SZLKP kongresszusa után a CSKP XVI. kongresszusára is küldöttként utazik? — Igen. Izgalommal várom a párt legmagasabb fórumát, ahol országunk, népünk eredményeit összegezik, s valamennyiünk hol­napját formálják majd. Megtiszte­ld a megbízatásom, pedig csak annyit tettem, amit eszem, szívem, meggyőződésem és a lelkiismere­tem diktált — állapította meg sze­rényen. Az őt ismerők szerint az elisme­rés nyugtázásában benne foglalta­tik a bizalom: Nem okoz csalódást azoknak, akik megbíztak benne. —esi—

Next

/
Thumbnails
Contents