Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-04-04 / 14. szám
1981. április 4. .SZABAD FÖLDMŰVES, Előrelátó irányítást Klinko Attila kongresszusi küldött szuggesztív alkat Negyvenegy éves. Tizenhét esztendeje az elmási (Jablo'nov nad Turňou) szövetkezet főgépesítője. Egyszerű, szerény vezető, munkakedvét sok ílatal megirigyelhetné. — Nem táraszt a munkám. Az eredmények öröme háttérbe szőrit minden gondot — mondja. Gépjavítóként kezdte, majd traktoros lett a rozsnyói (Rožňava) gép- és traktorállomáson. Innen szülőfalujába, a görgői szövetkezetbe került, s átvette a gépesítési részleg irányítását. Közben levelező hallgatóként mezőgazdasági középiskolát végzett. 1961 óta tagja a pártnak. Éveken át a falusi pártszervezet elnöke volt, másfél évtizede pedig a helyi nemzeti bizottság tagja. Amit mond, nem frázis. Minden kijelentésének, gondolatának aranyfedezete a munkája, magatartása. Az általa vezetett 23 tagú, gépjavítókból és traktorosokból állő, összevont, az aranyéremért versenyző, ezüstérmes szocialista munkabrigádnak nagy szerepe van abban, hogy szövetkezetük már évek óta a járás mezőgazdasági üzemeinek élvonalában halad, lendületesen fejlődik. — Mi a sikerük titka? t— Nincs szó titokról, hanem az előrelátó irányítás és gazdálkodás pozitív hatásáról, mert a jő eredmények a múltban gyökereznek. Azt Is tudni kell, hogy a befektetett energia és pénz nem mindjárt térül meg. Például átlagon felüli állattenypésztési eredményeinket csak az ágazatok összehangolt munkájával és Irányításával tudtuk elérni. A legkorszerűbb gépsorok bevezetésével pedig sikerült tudományos szintre emelnünk a takarmánynövények termesztését, betakarítását és tartósítását, egyéb növényeké mellett. A mezőgazdasági üzemeik közül ml költöttük a legkevesebbet alkatrészekre. A legjobban használjuk ki a gépeket. Brigádunk időnként felkeresi a környék legjobb gazdaságait, hogy tanuljunk tőlük. Törekvésünk célja a gazdaságosság. Takarékoskodni kívánunk munkaidővel, anyagiakkal és üzemanyaggal. — Mit tart az ezüstérmes brigád fő erényének? — Munkaközösségünkben évek során kialakult a kölcsönös bizalomra és megértésre épülő egység és demokrácia. A tagok szóvá teszik, amivel nem értenek egyet, őszintén elmondják véleményüket, tanácsokat adnak. Ez fordítva is történik. A problémák megoldásában nem tőrök halasztást. — Munkájában mit tart fontosnak? —■ Elsősorban az ^mberek gondolatvilágának formálását, mert így én is formálódom. El kell érnünk, hogy az emberek átvegyék, elfogadják az új termelési módszereket, technikai újításokat, ugyanakkor a tudásuk fejlesztésével emelkedjenek fel hozzá. Fontos teendőm, hogy naponta biztosítsam a feladatok kifogástalan elvégzését. Csak így léphetünk napról napra egy-egy lépéssel előbbre a fejlődés útján. Az embereket végzett munkájuk szerint értékelem. Ügyelek arra, hogy mindig a legmegfelelőbb ember kerüljön egy új, nagyteljesítményű gép nyergébe. Bevált módszerem, hogy biztató szavakkal és kézfogással adom át az új gépet. Ezzel büszkeségérzetet keltek átvevőjében. Felébresztem önbizalmát és felelősségtudatát, hogy a magáénak, személyt tulajdonának tekintse a gépet és Így is bánjék vele. Elsősorban a közösségnek tartozzék érte felelősséggel, s csak aztán vezetőinek. ►— Mit vár a XVI. pártkongresszustól? — Azt, hogy segítsen megoldani egyebek között szocialista nagyüzemi mezőgazdaságunk fejlődésének sürgető problémáját, s jelölje ki társadalmunk továbbfejlődésének útját, határozza meg formáját. KORCSMAROS LÄSZLÖ Romániában központi feladattá vált a mezőgazdaság nagyarányú fejlesztése. Erről tanácskoztak nemrégen Bukarestben és kijelölték az „új agrárforradalom“ meg valósításának feladatait. A tanácskozás homlokterébe került az a felismerés, hogy a „mezőgazdaság fejlesztésének és korszerűsítésének rovására történő elsődleges iparosítás tulajdonképpen a mezőgazdasági termelés növelésének elhanyagolásához vezetett“. Azt a következtetést is leszűrték, hogy az ilyen irányvonal fenntartása aránytalanságokat idéz elő az általános gazdasági-társadalmi fejlődésben, és kedvezőtlen kihatást gyakorol az életszínvonalra. Mindemellett az iparfejlesztés elsődleges tényező marad. A mezőgazdasági termelés átlagos évi növekedési üteme az előző ötéves tervidőszakban csaknem ötszázalékos volt, s ezzel biztosította a lakosság ellátását mezőgazdasági élelmicikkekkel, valamint az Ipar nyersanyagellátását. Az eredményekhez tartozik, hogy szemes gabonából 19 millió 400 ezer tonna évi átlagtermést értek el, ami azt jelenti, hogy évenként átlagban négy és fél tonnával többet takarítottak be, mint 1971 és 1975 között Az állatállomány gyarapodott, de A mezőgazdaság távlatai a KGST-országokban ROMANIA: NE LEGYEN MOSTOHAGYERMEK A MEZÖGAZDASÄO az eredmények ellenére fogyatékosságok is mutatkoztak. Az utóbbi évek kedvezőtlen időjárása kétségtelenül befolyással volt a terméseredményekre, de csak az időjárással nem indokolhatók a lemaradások. A vezetést ben és szervezésben, a földkihasználásban és betakarításban, az állattenyésztésben és a takarmányalap biztosításában fellelhető mulasztások fékezték a gyorsabb ütemű előrehaladást. öt esztendő alatt 154 ezer hektár szántóterületet vonnak be a termelésbe, s ezzel 1985-re az ország szántóterülete eléri a tízmillió hektárt. A program azt Is előirányozza, hogy öt év múlva 140—145 ezer nagy teljesítményű traktorral, 40—42 ezer arató cséplőgéppel, valamint más gépekkel rendelkezzék a mezőgazdaság. Előrelépés várható a talajjavításban és a kemizálásban. Műtrágyával javítják a földeket: a mezőgazdasági területek hektáraira átlagban 225 kiló jut, szántókra, szőlősökbe és gyümölcsösökbe 320 kiló. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági értékét mintegy 27 százalékkal kell növelni. A hangsúlyt a gabonatermelés növelésére helyei zik: évenként 27—28 millió tonna gabona betakarítása a cél. 1985-ben 5,4—5,7 millió tonna zöldségfélét tér* melnek, ha a programot következetesen végrehajtják. A tervidőszak végére az állattenyésztés részarányát a mezőgazdasági termelésben 45—50 százalékra kívánják emelni. Az új programtól azt is várják, hogy alapvető változást hoz az emberek felfogásában: többet termelni kevesebb ráfordítással; jóval nagyobb termést betakarítani ugyanakkora tei rületről úgy, hogy a energiaráfordíi tás ne növekedjék. A mezőgazdasági termelés övezetesítésének megvalósíi tása, a területrendezési és telkesíté« si munkálatok befejezése ugyancsak a terv része. (Népszabadság) Kiváló hadművelet Már a 36. alkalommal emlékezünk meg 1945. április 4-éről, Bratislava felszabadulásának dicső és feledhetetlen napjáról. Ezen a napon este 122 órakor Moszkvában 224 ágyú adott le díszlövést a brattslava-brnói győzelmes hadműveletet végrehajtó 2. ukrán arcvonal katonáinak tiszteletére. A hadművelet első hét napján a szovjet hadsereg felszabadította a Garant és a Vág közötti térséget. Nyitra, Érsekújvár (Nové Zámky) és Komárom (Komárno) szabad lett. A következő napok megmutatták, milyen gyorsan szedik a sátorfájukat a Bratlslavában székelő klérofaslszta fejelek, ha még nem voltak árkon-bokron túl. A Vágón történt átkelés és Trnava, Modra, Pezinok április 1-én elérkezett felszabadulása után Plijev tábornok lovas és gépesített 1. gárda-hadseregcsoportjának lovaskatonai sága befolyásolta leginkább a Bratislava körüli harci helyzet alakulását. Bátran és maximális gyorsasággal haladtak előre a Kis-Kárpátok irányában, hogy észak felől körülzárják Bratislavát. Mögöttük a 7. gárdahadsereg és az 53. hadsereg lövész hadosztályai nyomultak előre. Helyes volt ez a csapatmozgás, mert megfelelt az adott helyzetnek, kímélte a saját erőket és eszközöket. A fasiszta fejesek ugyanis erőddé nyilvánítót-A pártmunkáról tárgyaltak Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottsága főtitkárának vezetésével, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagjainak és póttagjainak. Titkársága tagjainak és a CSKP Központi Ellenőrző és Reviziős Bizottsága elnökének részvételével a múlt héten Prágában országos értekezletet tartottak a kerületi pártbizottságok és a prágai és bratislavai városi pártbizottság vezető titkárai a pártmunka időszerű kérdéseiről. ták Bratislavát, még amikor a szovjet hadsereg 150 km távolságra volt tőle. Bratislava előtt három védelmi övezetet létesítettek, s maga a város is erődítmény volt. A fasiszták erejét hét német és magyar hadosztályt alkötő egységek és több önálló különleges egység jelentette. E helyzetben a szovjet egységek már 1945. április 2-án estefelé megindították a harcot Bratislaváért. Ekkor Récsén (Raía), Pozsonypüspökiben (Pod. Biskupice) és Vereknyén (Vrakuňa)j folytak a harcok. A fasiszták április 3-ra virradóra a 46. hadseregcsoport 10. lövész hadosztálya előtt felrobbantották a Duna hídját. Reggel ádáz küzdelem indult a város elfoglalásáért. A harcok súlyát a 23. és 25. lövész hadosztály viselte. Lázas ütközet játszódott le a dinamitgyárért és Főrévért vívott harcokban. A fasiszták elkeseredett éli lenállást fejtettek kt. A harcokba a szovjet dunai flotta is beavatkozott. Az egyes hadosztályok és ezredek bekerítették, az egyes utcákból és házakból kiűzték, s a Duna irányái ba és a város északnyugati peremi része felé űzték a fasisztákat. Báton ságukkal különösen kitüntették magukat a 303. és 409. lövész hadosztály, valamint a 4. ejtőernyős hadosztály gárdakatonái. A város központjának elfoglalásában kitűnt a 27. harckocsizó dandár és a 2. román .harckocsizó ezred. Április 4-én felszabadult a város, de Ligetfaluban (Petržalka) még másnap is folytak a harcok. Eldondolkozva a 36 év előtti eseményeken, tudatosítjuk, hogy szocialista társadalmunk általános felemelkedése és Bratislava igényes építkezése csakis a kortársaink egész életét és alkotását jellemző békés viszonyok közepette volt lehetséges. Ez pedig a Szovjetunió és a többi szocialista állam következetes békepolitikéjának, népünk hőst alkotómunkájának az eredménye. Népünk a CSKP vezetésével bontakoztatja ki szabad életét és teremt olyan nagyszerű műveket, amelyek a néphatalom tartós emlékeivé és népünk szocialista hazafiságának tanúbizonyságává válnak. ^ I- M. Antifasiszta ellenállás A hitleri Németország 1941. április 6-án a kora reggelt órákban hadüzenet nélkül megtámadta Jugoszláviát, mely a nép hősies ellenállása ellenére a háború 12. napján kénytelen volt feltétel nélkül kapitulálni. A zsákmányon Hitler, Mussolini, Horthy kormányzó és Borisz bolgár cár osztozkodott Április 17-én mér 350 ezer jugoszláv katona volt fogságban, amikor a feldúlt Belgrádban aláírták a fegyverszüneti egyezményt Péter király, a miniszterek és a tábornokok még a kapituláció előtt elhagyták az országot, angol védelem alatt Egyiptomban húzódtak meg. A jugoszláv kommunisták jelentették az egyetlen szervezett erőt, amely nem hódolt be. A párt még a fasiszta agresszió előtt távlatként tűzte ki a fegyveres harcot. A politikai bizottság döntése alapján április 10-én katonai bizottságot alakított, melynek élére Joszip Broz Tito állott. Jugoszlávia népei a nagyon bonyolult nemzetközi helyzet ellenére a kommunisták vezetésével felkeltek, mert hittek erejükben és hősiességükben, a szocializmus első országának, a Szovjetuniónak legyőzhetetlenségében. „Most a.z egyszer a szocializmus első országa, a felszabadító és forradalmi világmozgalom növekvő ereje őltal képviselt szocialista forradalom szállott szembe a háború politikusaival és világuralmi terveikkel“, jelentette ki Tito elvtárs a X. pártkongresszuson. Ez alapjában megváltoztatta a második világháború jellegét és lényegesen befolyásolta kimenetelét.“ Az akkor még sebezhetetlennek tartott fasiszta haderővel szemben új katonai szervezetet kellett létrehozni, megfelelő stratégiát és taktikát kidolgozni. Tito elvtárs a népi háború marxista-leninista tudományos elméletét tartotta szem előtt, s a parttzánosztagok és a reguláris hadsereg kombinálásával olyan katonai szervezetet követelt, amelynek mindenekelőtt jellemzője volt a nagyfokú politikai öntudatosság, szilárd harci erkölcs, öntudatos fegyelem, kivételes bátorság, harcászati és hadműveleti jártasság. A partizánosztagok a proletár dandárok, majd a nemzeti felszabadító hadsereg későbbi hadosztályai és hadtestjei kialakulásának alapjául szolgáltak. 1941-ben már 80 ezer katona és parancsnok volt soraikban. A jugoszláv hadsereg pedig 1945-ben már 62 hadosztályból és 800 ezer katonából s parancsnokból állott. A fegyveres felkelés az állam területének több mint kétötöd részén már a megszállás utáni első hőnapokban felszámolta a megszállók közigazgatását. Késaőbb ez történt 1945 májusáig az egész területen. A jugoszláv felszabadító csapatok a nemzeti felszabadító háborúban 450 ezer ellenséges katonát és tisztet pusztítottak el, és 350 ezret ejtettek fogságba, 928 páncélost, 309 repülőgépet, 20 ezer gépjárművet, 4630 löveget, félmillió puskát stb. zsákmányoltak. A jugoszláv nép 1 millió 706 ezer fiát és lányát áldozta fel a felszabadító háborúban, közel félmillió személy sebesült meg. A nehéz és dicső harcban a német fasiszta megszállók ellen hősiesen és áldozatosan küzdő szovjet népnek és hős hadseregének példája ihlette Jugoszlávia dolgozóit 1945. április 11-én Moszkvában aláírták a szovjet-Jugoszláv barátsági, kölcsönös segítségnyújtási és háború utáni együttműködési szerződést. 1945 novemberének első felében Jugoszláviában megtartották az első valóban szabad parlamenti választásokat. November 29-én pedig az alkotmányozó szkupstina kikiáltotta a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságot és elfogadta alkotmányát Jugoszlávia hat nemzeti köztársaság szövetségi állama lett. Ezzel megvalósult a nemzeti és társadalmi felszabadulás a felszabadító háború és a forradalom célja. Jugoszlávia nemzeti felszabadító mozgalma ebben a Szovjetunióra, a Hitler elleni koalícióra és a világ haladó erőire támaszkodott JAN MICÄTEK Afrika-díj A spanyol Editorial Office átadta 37 ország 119 vállalatának odaítélt 1981. évi International Africa Awardot, a Nemzetközi Afrika-dijat. A kitüntetettek listáján Zambia 13, Madagaszkár, Spanyolország és Tani zánla 8—В vállalata, Kenya hét váb lalata szerepel. A szocialista országok közül Ma< gyarország két, a Szovjetunió és Románia egy-egy vállalata kapott kb tüntetést az Afrika fejlesztésében'kb fejtett eredményes tevékenységéért. A magyar vállalatok közül a Vízi ügyi Tervező Vállalat és a Villamos Berendezés és Készülék Művek nyerte el a Nemzetközi Afrika-dijat. Június 5-én és 6-án választások! A Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nemzett Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége a csehszlovák szövetségről szóló alkotmánytörvény 59. és 122. cikkelyének 2. bekezdése, valamint a választási törvény vonatkozá rendelkezései alapján kiírta a választásokat a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarájába és Nemzetek Kamarájába, a Cseh Nemzeti Tanácsba, a Szlovák Nemzeti Tanácsba, valamint az általános választásokat a nemzeti bizottságokba a Cseh SZK-ban és a Szlovák SZK-ban. A választásokat 1981. június 5-re és 6-ra tűzték ki. A Szövetségi Gyűlés Elnöksége egyúttal meghatározta a Népi Kamara, a Nemzetek Kamarája választásának választókerületeit, a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács Elnöksége pedig az említett szervekbe tartandó választások választókerületeit. KÜZDELEM A GAZDASÁGI FRONTON A szabadság beköszöntését ünnepli ma Csehszlovákia déli szomszédja, a Magyar Népköztársaság. Immár 36 éve, hogy közös felszabadítónk, a szovjet hadsereg Európának ebből a részéből is kiűzte a fasiszta bandákat, és felszabadító szerepével lehetővé tette, hogy az itt élő népek a dolgozók régi vágya szerint rendezzék be új életüket. A magyar nép is a szocialista építés útjára lépett, létrehozta a maga államát, a demokratikus népköztársaságot, amely a dicső Magyar Tanácsköztársaság forradalmi hagyományainak ápolója. A Magyar Népköztársaságban több mint három és fél évtizede végbement mélyenszántó társadalmi és gazdasági átalakulások ismertek, bizonysága ennek a hazai ipar és tudomány otthoni és nemzetközi sikerei. Az egykori agrárország mai iparának egyes éltermékei, például a Tungsram művek elektrotechnikai gyártmányai a nyugati tőkés világban is tért hódítottak, bizonyíték rá amerikai sikerük, legújabban pedig a Tungsram Írországi együttműködése. A magyar híradástechnikai ipar sikerét bizonyította például a tavalyi moszkvai olimpia, hiszen a stadion akusztikai, eredményjelző és hasonló berendezéseinek felszerelésében oroszlánrészük volt magyarországi vállalatoknak. Az ötödik ötéves népgazdaságfejlesztési terv eredményei orról tanúskodnak, hogy a magyar dolgozók a kedvezőtlen nemzetközi hatásokkal, világpiaci körülményekkel, itthon pedig az időjárási viszonyok visszavető hatásával derekasan küzdve hőstetteket vittek véghez a munka frontján, s ennek eredménye, hogy az ipar 18, a mezőgazdaság 15 (ebben a növénytermesztés 11, az állattenyésztés 20), az építőipar termelése pedig 10 százalékkal nőtt. Tavaly 584 milliárd forintot tett ki a nemzeti jövedelem, s az öt év előttihez viszonyítva 17 százalékkal gyarapodott. Az ötödik ötéves tervidőszakban 453 ezer lakás épült, ezeknek 36 százaléka állami erőforrásokból. A magyar gazdasági élet fő jellemzője napjainkban a következetes harc a hatékony és racionális gazdálkodásért, s az ezzel összefüggő szigorú kritériumok érvényesítéséért az ország életének valamennyi területén. Mindenekelőtt a maximálisan hatékony és nem túlzottan energia- és nyersanyagigényes ágazatokat fejlesztik, s nagy súlyt helyeznek a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésére, mert közvetlenül kihatnak a nép életszínvonalának megőrzésére, illetve további emelésére, a lakosság szükségleteinek kielégftésére. Igen nagy szerephez jut a tudományos és műszaki kutatás, melynek fejlesztésére mór a tavaly befejeződött ötéves tervidőszakban a nemzeti jövedelem 3,6 százalékát fordították. A magyar nép törekvéseinek biztos támasza a Szovjetunió és az egész szocialista közösség együttműködése, mely két- és sokoldalú megállapodásokban, KGST- egyezményekben jut kifejezésre. LŐRINC? LÁSZLÓ *
