Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-28 / 13. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. március 29. 12 A fejlődés mutatószámai, amelyeket Pócsai Gábor, a csicsói (Cičov) Wilhelm Pieck Efsz állattenyésztési ágazatvezetűje bocsátott rendelkezésünkre, érdekes képet adnak az elmúlt öt év időszakának .. eredményeiről. A lelkiismeretes hozzáállásnak és a szorgalomnak köszönve tehénállományuk hasznossága az öt év alatt jelentősen javult: A tehenenkénti évi fejési átlagot 568 literrel növelték, de javuló eredményeket értek el a vágóállatok súlygyarapodásában és a tojástermelésben is. A Pocsai Gábor, Kartos István, Szabó — Állattenyésztési telepeink felaprózódtak. Ezeken a telepeken hagyományos módszerekkel termelünk, ezért nálunk aligha lehet szó lazításról. Célratörőbb munkát, nagyobb szorgalmat követelnek tölünk a körülmények, s annál biztosabbak lehetünk a saját portánkon, minél komolyabban vesszük azt, hogy az állattenyésztésben nincsenek elhanyagolható tételek. Amilyen fontos országos viszonylatban a miheztartás tisztázottsága, annyira nélkülözhetetlen nálunk a termelési folyamatok kézbentartása. Grammonként, cseppenként gyűlik össze az értékgyarapodás, s természetesen időbe telik, amíg ez a többlet a szövetkezet mérlegén is kimutatható — hangsúlyozta az ágazatvezető, majd hozzáfűzte: >— A fejlődés mozgató rúgójának az ember szorgalmát és hozzáérétésót kell tekinteni. Igényes feladatokat csak az emberi tényezők figyelembevételével lehet megvalósítani. Az emberi szorgalom és tettrekészség nélkül, a „lelkiismeret vizsgáján“ a legkorszerűbb berendezés és a nagyhozamú fajta is megbukik. Továbbra is fontos feladatnak tekintjük szarvasmarha-tenyésztésünk korszerűsítését — kapcsolódott a beszélgetésbe Kartos István tehenész, aki huszonhét évet töltött a közösben. !— Fejlesztőmunkánk a tenyésztés, a tartás és a takarmányozás korszerűsítésére irányul. Ezt a célt szolgálja az is, hogy minden tenyésztésre alkalmas üszőt leelletünk, s az első laktációs tejtermelés alapján kerül sor a szelektálásra. A jó hozamú egyedek pótolják a tehénállományt. A tehenészet egyébként eszközigényes ágazat, tehát mindenképpen megfelelő mértékű nyereséget kell produkálni ahhoz, hogy optimális legyen az eszközhatékonysóg. Véleményem szerint az utóbbi, napi 9,70 literes tejtermelés esetén már elfogadható. Ferenc, Rácz Lafos és Illés Dániel Kartos István egyébként huszonkilenc éve párttag, s mint az állatetnyésztésben dolgozó pártcsoporl vezetője a mindennapi termelési feladatok teljesítése terén is példát mutat. i—i Elletös vagyok, ami nagyon fontos munkakör — mondja Szabó Ferenc. Rendet, tisztaságot és szeretet igényelnek az újszülött malacok. Ez a hármas követelmény, ami nélkül nem lehet jó eredményt elérni. Fő feladatom a tenyészkocák előkészítése az elléshez, a fialás levezetése és a malacok nevelése. Ebben a munkakörben örömöm is van, de bosszúság is akad. Ürömmel tölt el, hogy az egy kocára jutó malacszületési átlagot sikerült tizenkilencre növelni. A hagyományos istállóban nyugodt, egészséges feltételeket biztosítok a kocáknak, s a szaporaság megalapozását gazdaságunkban a jól bevált mesterséges termékenyítés képezi. Bosszúság? — Leginkább a takarmányok minőségéből ered. Szabó Ferenc naponta 7—8 órát tölt munkahelyén, s szabadidejében szakmai és politikai ismereteit bővíti. A kolozsnémai segédhatárőrök vezetője, s személyesen is nagy érdeme van abban, hogy lakhelye a „Példás határközség“ megnevezésű kitüntetés viselője. i Mintha az idő árkán lépnék át: „Udvarán fehérük szőre egy tehénnek / A gazdasszony éppen az imént fejé meg...“ A családi kör hangulatát idézi az ötvenhat éves Rácz Lajos, aki egyetlen nap kihagyása nélkül húsz évet töltött el az állattenyésztésben. Az idillhez tartozik Lajos bácsi állatszeretete. Kitanult szakmát, a szabóságot cserélte fel az állattenyésztéssel, s az állatokat úgy szereti, mintha titokzatos társai lennének a természet ismétlődő csodáiban: Naponta gyakran háromszor annyi időt töltök a munkahelyemen, mint a többiek. Egyre gyakrabban foglalkoztat az a gondolat, hogy a fiatalokkal hogyan lehetne megszerettetni ezt a munkát. Nekem az a véleményem, hogy minden szakmának megvan a maga szépsége, s ezt kell, s ezt akarom a fiataloknak megmutatni. '— Szeretem a szakmám ■., De ezt hogy magyarázzam meg magának? Szeretem nézni a jámbor jószágot. Ütésre sohasem emeltem a kezem: Etetés közben gyakran magam elé nézek, s ilyenkor úgy érzem, hogy őszszeolvadok a mindenséggel... Pedig csak kérődző vemhes üszők állnak a lábam előtt — mondja Illés D án ie 1, akinek nagy érdeme van abban, hogy évente 270 üszőt sorolnak az efsz tehenészetébe. öten vannak, beszélgetnek... Az oldott hangulatú beszélgetés légkörében természetes volt, hogy nem a számszerű vállalásokról esett szó. A- mikor az idei elhatározásokról, tervekről esett szó, az ágazatvezető tételes felsorolásba kezdett, de az egyikük közbeszólt: — Hagyd most ezt. A lényeg az, hogy a jövőben többet és jobban akarunk dolgozni. A permetezőgépektől elvárják, hogy a szórófejeiknek azonos legyen a beállítás szerinti szórásteljesítménye és az általuk kibocsátott permetcseppek egyformán oszoljanak el. A gyakor- Itban azonban ennek a követelménynek korántsem felelnek meg tökéletesen e gépek. A következmény: a szer túladagolásakor az anyagfecsérlésen kívül fokozódik a növénykárosodás veszélye is. Ellenkező esetben a nem kielégítő mértékű adagolás hatáscsökkenést vagy teljes hatástalanságot okozhat. A kívánatostól eltérő szerkijuttatás oka sokféle lehet. De mindenekelőtt az eltérés felfedése szükséges ahhoz, hogy egyáltalán az ok kereshető legyen, és azután ki lehessen javítani a hibát. Ehhez nyújthat jó segítséget a szekszárdi növénytermesztési rendszerben kialakított vizsgálóberendezés. Segítségével a vizsgálatra kerülő permetezőgépeknél a kellő nyomás és a csővezetékekből adódó léátfolyási értékek mellett az egyes részegységek működése, a permetszórófejek szórása is pontosan mérhető, értékelhető sorra egymás után, gyorsan. így lehetséges a hibás, rosszul beállított egységek kiszűrése, majd a javítás eredményességének ellenőrzése Is, ismételt beméréssel. A gép ötletes kialakításának köszönhetően a mozgatása sem okoz Népgazdaságunk hatékonyságának növelése és a minőségi mutatók javítása megköveteli a tervezés, az irányítás és az ellenőrzés színvonalának emelését. Nem vélletlenül esik annyi szó a munkaszervezésben rejlő tartalékok feltárásáról, a haladó munkamódszerek alkalmazásáról és a differenciált bérezési rendszer szükségességéről. A pártalapszervezetek tevékenységének homlokterében a jelenlegi időszakban gazdaságpolitikai kérdések állnak. Az Illésházi (Nový Život) Efsz üzemi pártszervezetének kommunistái sokat foglalkoznak a-tökéletesített gazdaságirányítással, mindenekelőtt annak lebontásával. Horváth Pál, a pártalapszervezet elnöke erről így vélekedett: — A komplex intézkedések bevezetését mindannyian nagyon lényeges lépésnek tartjuk a mezőgazdasági termelés dinamikus fejlesztése szempontjából. Különösen fontos, hogy a tervezésben az eddigi mennyiségi mutatók fejlesztése mellétt nagy súlyt helyeznek a minőségi tényezőkre is. Ügy véljük, ezáltal megszűnik a tervezés és a termelés közötti aránytalanság, s a tervezés betölti helyét a szocialista népgazdaság fejlesztésében. Ésszerűbben, gazdaságosabban kell termelni minden területen. Nem kétséges, hogy a komplex intézkedések megkövetelik az irányítás színvonalának emelését, a munkaidő hatékonyabb kihasználását és az ellenőrzés elmélyítését. i— Pártalapszervezetünik tagjai az évzáró taggyűlésen részletesen elemezték és tanulmányozták az erre vonatkozó Irányelveket, s a szükséges intézkedéseket az egyes termelési részlegeken dolgozó pártcsoportok munkájára lebontották. A pártcsoportok termelési értekezleteken magyarázzák meg a párton kívülieknek az Intézkedések szükségességét, s egyben rámutatnak a tejesítmény mennyisége és minősége szerinti jutalmazás elvének gyakorlati érvényesítésére. Szövetkezetünkben már évek óta jó úton halad a dolgozók munkakezdeményezése és a szocialista versenymozgalom felkarolása. Ennek kapcsán a komplex Intézkedésektől elsősorban a dolgozók munkiaaktivitásának és alko tőkészségének további fellendítését várjuk. A szövetkezet vezetősége és pártszervezete tág teret biztosít az újító és az ésszerűsítő mozgalom kibontakoztatásához, valamint az új terme* lési módszerek érvényesítéséhez. — Mindannyian tudatosítjuk, hogy munkánkban jelentős tartalékok rejlenek, melyek kiaknázása nagyban elősegíti a munkatermelékenység fokozását, a „többet, jobban, olcsóbban“ jelszó következetes érvényesítését. Az állattenyésztés szakaszán, különösen a tejtermelésben már évek óta kiváló eredményeket érünk el, s a tejtermelés egyedenkénti évi átlaga meghaladja az ötezer litert. Ugyanakkor tudjuk azt is, hogy a takarmányozást nagyobb szakmai megalapozottsággal és tudományos felkészültséggel gazdaságosabbá lehet tenni. Mindenekelőtt az abraktakarmányok arányának csökkentéséről van szó. Ennek pedig elengedhetetlen feltétele, hogy csak laboratóriumi elemzések alapján történnagyobl) gondot. A vele elérhető szerveszteség-csökkenés és hatékonyságjavítás teszi fontossá használatát a legszélesebb körben. TITÁN TARTALMÚ LOMBTRAGYA Á Titavlt márkanevű titán tartalmú lombtrágya kísérleti eredményeit ismertették a Kertészeti Egyetemen a közelmúltban. Dr. Pais István egyetemi tanár öt év kutatási eredményeit foglalta össze előadásában. A titánnak a növényekre kifejtett .hatásával a világon először itt, a Kertészeti Egyetemen foglalkoztak. Bebizonyosodott, hogy kedvezően hat a krolofill képződésre és számos enzim aktivitására. A szer hatására meggyorsul a fotószintézis, erőteljesebbé válik a növények növekedése. Emellett a műtrágyák hasznosulását Is kedvezően befolyásolja. A Titavit hatásmechanizmusa még nem teljesen tisztázott, de a szántóföldi és a kertészeti kísérletek igen biztatóak. A kelatizált titán hatására a kukorica termése 20—25, a cukorrépa cukorkihozatala 1,5, a burgonya ményítőtartalma 40, a szőlő cukorfoka több mint egy százalékkal nőtt. Kedvezően hat a lucerna, a borsó gyökérgümőinek nitrogénmegkötésére, aminek eredményeként nő az említett növények fehérjetartalma. hét a napi takarmányadag meghatározása. A marhahús-termelésben Is a tömegtakarmányok és a különféle növénytermesztési melléktermékek észszerűbb hasznosítására törekszünk. Beszélgetésünk közben érkezett meg Bankó István elvtárs, a szövetkezet elnöke, aki az intézkedések bevezetésével kapcsolatban ezeket mondotta: — A béregyenlősdi károsan befő* lyásolta a dolgozók munkaaktivitását és negatívan hatott a minőségi követelmények megvalósítására. Ennélfogva a fő hangsúlyt annak tudatosítására helyezzük, hogy a kommunisták vezetésével a dolgozók felelősséget érezzsnek az elvégzett munkáért, s minden téren növeljék az igényességet önmagukkal és munkatársaikkal szemben. Természetesen ez még fokozottabban vonatkozik a kommunistákra és a vezető dolgozókra. Annál is inkább, mert a személyes példamutatás a leghatásosabb. Szükségesnek véljük a sokat emlegetett, de a gyakorlatban még kevésbé érvényesülő önálló elszámolási rendszer következetes alkalmazását. Itt főleg azt emelném ki, hogy az eddiginél követ* ф Uj feladatod fokozott követelmények kezetesebben kell akalmazni az egyé* ni és kisebb kollektívák eredmnéyeire alapozott anyagi érdekeltséget. Erőteljesebben érvényesítjük a kiváló munkaeredményeket elérő egyének és kollektívák anyagi jutalmazását, miközben dolgozóinkat érdekeltté tesz* szűk a takarékos gazdálkodás elvének alkalmazásában. A szövetkezet eddigi eredményei Is bizonyítják, hogy számukra nem jelent nagyobb problémát az áttérés a komplex intézkedések rendszerének beveztésére. A kommunisták a pártoktatás és a tömegpolitikal munka keretében Is foglalkoznak ezekkel a kérdésekkel. Mint minden újnak, en< nek bevezetése is alapos megismerést, tanulmányozást igényel. Időben és kellő felkészültséggel kezdtek hozzá ezek gyakorlati megvalósításához. Az irányítási folyamatba az eddiginél aktívabban vonják be a dolgozókat, növelik a vezető dolgozókkal szemben támasztott követelményeket. A közös gazdaság évzáró taggyűlésén gondosan áttanulmányozott, tudományos igényességgel megalapozott termelési tervet terjesztettek a tagság elé. Elfogadása nem volt vitás, hiszen kisebb kollektívákban, termelési értekezleteken azt aprólékosan elemezték, a dől* gőzök észrevételeivel feltöltötték. ör* vendetes jelenség az is, hogy a sző* vetkezet dolgozói értékes szocialista kötelezettséget vállaltak a CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére. Mindannyian tudatosítják, hogy a komplex Intézkedések érvényesítése hozzásegít az igényes gazdasági feladatok teljesítéséhez. Svinger István Figyelemre méltó az a megfigyelés, amely szerint a Titavit bizonyos herbicidek stresszhatását tompítja. így a nem kívánatos szermaradványok kedvezőtlen hatását legyőzi. Kijuttatása mindenféle permetezéssel egybeköthető. Sem állatra, sem. növényre nem mérgező. A fűzfői Nitrokémiai Ipartelep 1980- ban 50 ezer liter szert gyártott. Az idén 500 ezer literre tudja növelni termelését. A szer egy litere elegendő egy hektárnyi terület egyszeri lombtrágyázására. A kutatók általában háromszori trágyázást ajánlanak, ami átlagosan 300 forint többletköltséget jelent. A kísérletek szerint a többlet* terméssel, illetve a termés minőségének javulásával ez az összeg megtérül a gazdaságoknak. (M. M.) N-TRÄGYÄZÄS „ELLENSÚLYOZÄSA“ Tenyészidényes háza kísérletek során bebizonyították, hogy a nagyobb mennyiségű N-műtrágya alkalmazásakor feltétlenül kell ellensúlyozásképpen bizonyos mennyiségű ként is adagolni, hogy a búzaszem jobb minőségű legyen. Az állandó P szinten adott N kén hiányában megváltoztatja a búzaszem szárazanyag- és nyersfehérjetartalmát, szignifikáns csökkenés is előfordulhat. Kén adagolására a hozamnövekedés 40—110 °/o-ot is elérhet. Legnagyobb szárazanyag- és nyersfehérje-növekedés (N/S = 15 aránynál érhető el. Ekkor az aminosavösszetátei is kedvezően alakul, Az lpolybalogl (Balog nad Ipľom) és az ipolyszécsénkei (Šečianky) szövetkezet egyesítésével létrejött Ipölymente Efsz a közelmúltban az ötéves tervidőszak termelési gazdasági eredményeit és fogyatékosságalt értékelte. A gazdaság gabonatermelése az 1975-ös évhez viszonyítva 41 százalékkal növekedett, és a hatodik ötéves tervídő-Az állattenyésztési dolgozók múlt évi Igyekezetét legtöbb esetben siker koronázta. A tehenen* ként! évi tejtermelés elérte a 3330 litert, és a tej túlnyomó mennyiségét az I. minőségi osztályban értékesítették. A hízóállatok napi súlygyarapodása a tervnek és az abrakfogyasztás normáinak megfelelően alakult« A fejlődés jegyében szakra kitűzött feladatát száz százalékon felül teljesítette. Tavaly a gabonatermesztésben az első helyre került a közép-szlovákiai kerületben. Jó eredményeket ért el a hüvelyesek termesztésében is. Sajnos, ez nem mondható el a szemes kukorica, a cukorrépa és a zöldségfélék termesztéséről, amelyben lemaradtak. Az állattenyésztésben figyelemreméltó eredmények születtek. Az előző tervidőszakhoz viszonyítva a szarvasmarha-állomány 40 százalékkal, a sertésállomány 48 százalékkal, a hústermelés pedig 40 százalékkal növekedett. A hústertermelés és a tejtermelés növekedése lassúbb ütemű volt. De a malac- és borjúnevelésben is lemaradtak. Mindent összevetve, az Ipolymente Efsz a kedvezőtlen Időjárási viszonyok ellenére is viszonylag eredményesen zárta az 1980-as évet. Az összteljesítmények tervét túlteljesítette, viszont negatívum* ként hozható fel, hogy az anyagi költségek magasabbak voltak az előirányzottnál. A hetedik ötéves terv első évében további Igényes feladatok megvalósítása vár a gazdaság dolgozóira. Gabonából 9900 tonnát, cukorrépából 1000 tonnát, hüvelyesekből 128 tonnát, szőlőből 950 tonnát, tejből pedig 2 millió 900 ezer litert termelnek az idén. Bodzsár Gyula Szépe Nándor mérnök felvételei CSIBA LÁSZLÓ A TUDOMÁNY ÉS TECHNIKA- 'V-ítaífab-ó't' Permetezőgép-vizsgáztató
