Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-28 / 13. szám
1981. március 28. SZABAD FÖLDMŰVES 13 a tartalékok feltárása! Ä rimaszombati (Rimavská Sobota) Járás mezőgazdasági üzemei is befejezték az elmúlt év és a hatodik ötéves tervidőszak feladatainak értékelését és minden energiájukat a következő időszak céljainak megvalósítására fordítják. Néhány gazdaságban, ahol eléggé gyenge eredményeket értek el, a vezetőknek hathatós intézkedéseket kell foganatosítaniuk a hiányosságok mielőbbi kiküszöbölése érdekében. 1 A járásban levő huszonegy szövetkezet és két állami . gazdaság összesen 93 426 hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik. A múlt évi mostoha időjárási viszonyok nemcsak a növénytermesztésben, hanem az állattenyésztési ágazatokban elért eredményekre is rányomták bélyegüket. Részben ez is okozta, hogy az állattenyésztésben előirányzott nyerstermelést csupán kilencvennyolc százalékra sikerült teljesíteniük. Ez elsősorban azon gazdaságok rovására írható, ahol az állattenyésztésben jelentősen lemaradtak, mint például a gömöri (Gemer), a királyi (Kráľ), a feledi (Jesenské), a nagybalogi (Veľký Blh), a hrachovői és a nagytöréki (Veiké Teriakovce) szövetkezet. Ezekben a gazdaságokban feltétlenül jobban ki kell aknázni a munkaidő-kihasználásban, az irányításban rejlő tartalékokat, a minőség javítása és a termelés növelése érdekében. 0 0 0 A tejre és a tejtermékekre társadalmunknak nagy szüksége van. A mezőgazdasági üzemek vezetőinek és dolgozóinak egy pillanatra sem szabad megfeledkezni, hogy a lehető legolcsóbb módszerekkel, az abraktakarmányok csökkentésével növeljék a tejtermelést. Az elmúlt évekhez képest a rimaszombati járásban növekedett a-tejtermelés, s tavaly elérte a 2940 literes tehenenkénti évi átlagot. Több gazdaságban azonban nem használták ki kellőképpen az adott lehetőségeket, amiről az üzemeik közötti aránytalanságok tanúskodnak. Ugyanis a járás tizennégy gazdaságában elérték vagy túlszárnyalták a háromezer literes átlagot. Az élcsoportot a királyi (Kráľ) szövetkezet vezeti 3403 literrel, megelőzve a rimaszombati és a tiszóci (Tisovec) szövetkezetét. A Tornaijai (Šafárikovo) Állami Gazdaságban, valamint a méhi (Vőelince) és a rimaszécsi (Rimavská Seč) szövetkezetben a tejhasznosság átlagon aluli volt, így ők zárták a „járási tejligát“. A tej értékesítése szempontjából elsődleges követelmény a tej tisztasága, minősége. A járás gazdaságai a felvásárolt tej összmennyiségének több mint hetvenhárom százalékát az első minőségi osztályban, huszonkét százalékát pedig a második minőségi osztályban értékesítették. Ezen a téren a járás két állami gazdaságának Tornaija), valamint a gesztetei és a nagytöréki szövetkezet jár az élen. Sajnos, ttz szövetkezetnek nem sikesült elegendő mennyiségű és jó minőségű tömegtakarmányt biztosítani. Silókukoricából a legnagyobb termésátlagot a klenóci (Klenovec), a feledi és a rimajánosi (Rimavské Janovce) szövetkezetben értek el, melyekben háromszáz mázsán felüli termést takarítottak be hektáronként. Az évelő takarmányok termesztésében a legjobb eredményeket a gesztetei és a méhi szövetkezetek érték el. A jelentős tartalékokat figyelembe véve a járás mezőgazdasági üzemeinek a jövőben hatékonyabban kell gazdálkodni az erő- és tömegtakarmányokkal. A részlegvezetőknek jobban oda kell figyelni a lucerna, az egynyári takarmányok és a nem kevésbé fontos köztes növények termesztésére, s ezáltal elegendő menynyíségü zöldtömeget betakarítani. A leveles répafej, a kukoricaszár és a répaszelet szilázsolásával, ésszerű hasznosításával pedig kiegészíteni a készletet. A mezőgazdasági üzemekben az elkövetkező időszakban szilárdítani kell az ellenőrzést, mivel az ellenőrzések lazasága sok helyen — bizonyíthatóan — hátrányosan befolyásolta az állattenyésztés’szakaszán elért eredményeket. A kibontakoztatott versenymozgalom viszont teljesítette küldetését. A szocialista brigádok, egyéni és kollektív felajánlásaikat teljesítették. Ilyen és hasonló dolgozókra, állattenyésztési szakemberekre van szükség, akik helytállnak, akik minden erejükkel a tervfeladatok teljesítéséért küzdenek A rimaszombati járás mezőgazdasági üzemei a termelési eredmények értékelése során levonták a tanulságokat, és talán tudatosították, hogy a járási átlagnál gyengébb eredményeket elérő gazdaságokban nem az adottságokban keresendők a hiányosságok okai. Inkább az erkölcsi-akarati tényezőkben, a hozzáállásban, a szervezésben, az állattenyésztés elhanyagolásában kell a hibákat keresni! GARAI FERENC kellene nagyobb igyekezetét kifejtenie, mert a tőlük átvett tejnek csupán ötvennyolc százalékát sorolták az első minőségi osztályba. Tapasztalataim szerint a helyzet javítható lenne, ha a fejőktől és a gondozóktól nagyobb fegyelmet követelnének meg, az egészségügyi előírások és a tisztaság betartására pedig szigorúbb intézkedéseket érvényesítenének. Az abrakfogyasztásban a járás mezőgazdasági üzemei kedvező szintet értek el. Az elmúlt évekhez viszonyítva tavaly csökkent az egy liter tej kitermelésére szükséges abrakmenynyiség. Jelenleg harminckét dekagramm erőtakarmányt fogyasztanak egy liter tej kitermelésére. Akadnak azonban olyan gazdaságok, mint például a Hrnčiarske Zalužany-i, a tiszóci szövetkezet, ahol mindössze huszonöt dekagramm is elegendő volt. Van tehát kitől példát venni, tanácsot kérni ebben a járásban is. ’ Az egyenletes és szakszerű takarmányozás biztosítása, az állattenyésztők munkafegyelme és a szervezés tökéletesítése révén a lemaradozó gazdaságokban is javulás állhat be, sőt erre kell törekedniükl Tavaly járási átlagban a szükséges takarmányalapot százhárom százalékra biztosították. A kedvezőtlen időjárási viszonyok ellenére is ezt többek között azzal sikerült elérni, hogy a gazdaságok többségében nagyobb gondot fordítottak a géppark felújítására, de főleg a rétek és legelők jobb kihasználására. Ügy, mint a többi ágazatban, a takarmányé* termesztésében is nagyok az egyes gazdaságok közötti eltérések. A takarmányalap megteremtésében a két állami gazdaság (B$tka és ___._____ -v. U. .i - i ‘ 1 A Az utóbbi években több fi) objektummal gazdagodott a Tornaijai (Šafárikovo) Állami Gazdaság. A tenyésztés fellendítését célozzák kedvező tartási feltételek az állat-A szerző felvétele Magyarországi tapasztalatok Az Olomouci Zöldségtermelő Kutatóintézet tavaly tanulmányutat szervezett a Magyar Népköztársaságba. A résztvevők megismerkedtek Magyarország legjellegzetesebb zöldségtermelő gazdaságaival, s az ott meghonosított termesztési módszerekkel. Látogatásunk első útja a gombatermeléséről hírneves Duna Termelőszövetkezetbe vezetett. A gazdaság évente háromezer tonna laska- és csiperkegombát juttat a piacra. A laskagombát .kukoricaszárból készített táptalajon tenyésztik. A csiperkegomba táptalaját lótrágyából állítják elő. Száz kiló beoltott szubsztrátról 13— 16 kiló laskagombát és 16—18 kiló cslperkegombát nyernek. A százötvenezer négyzetméternyi területű pincékben — megfelelő hőmérséklet és páratartalomnál — tenyésztett gombából nemcsak a hazai piacot látják el, hanem tetemes mennyiséget szállítanak külföldre is főleg Ausztriába. Bár a gombatermelés kifizetődő, meglehető sen sok gonddal és problémával jár. A termelőszövetkezet üvegházakban és szabadföldön egyaránt jelentős mennyiségben dísznövény- és virágszaporítóanyagot is termeszt. Ezenkívül zöldségszárltással is foglalkozik. Szárított gyökérzöldségből évente másfélmillió dollár értékű mennyiséget tőkés országokba exportál. Következő állomásunk a Soroksári Vörös Október Termelőszövetkezet volt. Ebben a gazdaságban a zöldséget ötszáz hektáron termesztik, magas fokú gépesítéssel. Azonban a gazdaság fő jövedelme a csincsilla-, a galamb-, lúd-, a brojlercsírke- és a lótenyésztésből ered. Sok érdekes tapasztalatot és tanulságos tudnivalót szereztünk a Budapest körzetében gazdálkodó, zöldséges virágtermesztésre szakosított termelőszövetkezetek látogatása során. Ezekre a gazdaságokra jellemző, hogy aránylag kis földterületről jelentős mennyiségű terméket hoznak a piacra, s nagy áruforgalmat bonyolítanak le, elsősorban a termelés magas fokú iparosítása és különböző melléküzemágak létesítése révén. Az Gbudai Termelőszövetkezet — amely hazánkban is közismert — az üvegházakbpn nyolcvan százalékos részarányban virágot, húsz százalékban pedig zöldséget termeszt. A szegfütermesztésben itt is sok gondot okoz a fuzáriumos fertőzés. Ezért a fertőzés terjedésének megakadályozása végett az utóbbi években eternit lapokon vagy konteinereken kezdik termeszteni a szegfűt. A táptalajt istállótrágya, tőzeg és erdei talaj keverékéből állítják elő. Emellett hidropónius módszer alkalmazásával is próbálkoznak. Említést érdemel, hogy a Budatétényi Kutatóintézet a termelőszövetkezet üvegházaiban kísérletezik olyan paprikahibridek vetőmagjának előállításával, amelyek téli hajtatásra is alkalmasak. Fajtakeresztezéssel H-2 paprikahibridet fejlesztettek ki, amely már ősszel — októberben vagy novemberben — ültethető a fűtött üvegházakba és fóliasátrakba. A téli hónapokban a paprika — kevés napfény esetében is — szépen fejlődik, virágzik és jó termést ad. Egyelőre a hibrid vetőmagjának előállítása költséges, csakis üvegházakban valósítható meg és sok kézi munkát igényel. A Kecskeméti Mészáros János Termelőszövetkezet kilencezer hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik. A gazdaság növénytermesztése és állattenyésztése magas színvonalú. De a zöldségtermesztése sem elhanyagolandó. Hiszen paradicsomot több mint kétszáz hektáron termelnek. A palántákat fóliasátrakban állítják elő. Az összes munkálat gépesített. Ami a legfontosabb, a paradicsomszürethez korszerű betekarítógépek állnak rendelkezésre. A termést már félig feldolgozott, vagyis lé formájában szállítják a Kecskeméti Konzervgyárnak, amellyel szoros kapcsolatot tartanak fenn. Utolsó állomásként a Helvécia Állami Gazdaságot látogattuk meg. A gazdaság főleg szőlőtermesztéséről híres. A szőlőt ezer hektár területen termelik. Évente 120 ezer hektoliter bort készítenek. Főleg szárazborokat állítanak elő, például a Furmintot, a Hárslevelűt, a Helvéciái vermutot, Muskotályt stb. A szőlőn kívül jelentős területen gyümölcsöt, főleg almát termelnek. Almából évente hétezer tonnát értékesítenek. BELUCZ JÁNOS mérnök, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa AZ EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE JEGYÉBEN A pelsőci (Pleáivec) szövetkezet zárszámadó közgyűlésére a nyíltság és az őszinte, építő jellegű igényesség volt jellemző. A földművesek tanácskozásából kiérződött a munka hatékonyságának növelésére, a minőség -javítására és a takarékos gazdálkodásra irányuló törekvés. A szövetkezet elnökének beszámolójából kitűnt, hogy az anyagi ösztönzés nem minden munkaszakaszon volt serkentő hatású. Elég gyakran a hanyagul elvégzett munka is bőségesen meg volt fizetve ... Közismert, hogy tavaly a mostoha időjárás sehol sem kedvezett a növénytermesztésnek. A pelsőci szövetkezet sem volt kivétel. Sőt, itt a mezőgazdasági munkákat megnehezítő esőzések mellett, az Ismétlődő árvizek is jelentős kárt okoztak. Ennek dacára, gabonafélékből hektáronként harmincnégy mázsán felül termett, a korai burgonya pedig százhuszonhét mázsával fizetett hektáronként. Hüvelyeseikből a tizenhét mázsás átlaghozam már szép eredménynek számít. A nagy területen termesztett repcéből huszonnégy mázsán felüli hektárhozamot értek el. Az elnöki beszámoló a növénytermelés szakaszén elkövetett hibákat, mulasztásokat részletesen taglalta. Ugyanis az egyes parcellák között nagy eltérések mutatkoztak a hektárhozamokban, ami arra vall, hogy a trágyázást és a vegyszeres gyomirtást nem minden parcellán végezték el idejében s kellő gonddal. A magra vetett kukoricával Is sok baj volt, 139 hektárról a termést szílázsolták, mert nem érett be. A hátralevő területről csupán harmincegy mázsás átlagtermést értek el. A szemes kukoricánál is jelentős eltérések mutatkoztak az egyes parcellák hektárhozamaiban. Ennek egyedüli oka az, hogy nem biztosították mindenütt a megfelelő növénysűrüséget, sőt a betakarítási veszteség is nagyobb volt a megengedettnél. A zöldségtermesztésben közepes eredmények születtek, annak dacára, hogy a kései fagyok erősen károsították a növényzetet. Am az idén mindent elkövetnek, hogy az eddiginél jelentősebb mértékben járulhassanak hozzá a rozsnyói (Rožňava) járás lakosságának jobb zöldségellátásához. Az elnöki beszámoló azon túlmenően, hogy értékelte a szövetkezeti dolgozók áldozatkész munkáját, felvázolta mindazokat a feladatokat Is, amelyek a pelsőci földművesek előtt állnak. A vita során a felszólalók kritikusan rámutattak a fogyatékosságokra, melyek még mindig az előrelépés kerékkötői. A bíráló szavak az állattenyésztést is érintették, amely a korábbi évekhez viszonyítva sokat fejlődött, de így is nagy tartalékkal rendelkezik. Görgei Lajos állattenyésztési főágazatvezetőtől mindenekelőtt arra kértem választ, hogy milyen intézkedéseket tesznek a felmerülő hiányosságok kiküszöbölése érdekében? — Elöljáróban szeretném elmondani, hogy az állattenyésztési termelés tavaly 24,3 százalékos növekedést ért el. Az elmúlt öt év alatt a termelés növekedési üteme 58,7, az áruforgalmazásé pedig 58,4 százalékos volt. Azt hiszem, ez jó eredménynek számít. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy az üzemágon belül nincsenek hiányosságok. Problémáink vannak a Juhászaiban, a tehenészetben és a marhahizlalásban. A hiányosságok kiküszöbölése érdekében rendet kell teremtenünk az említett ágazatokban. Naponta kiosztjuk a feladatokat, s az utasítások betartását rendszeresen ellenőrizzük. A szigorú követelmények betartását elsőként magunkra, vezetőkre tettük kötelezővé. A rendszeresség, a fegyelem, az ellenőrzés a részlegvezetők munkamódszerének elemévé vált, ami a tagság körében fokozatosan meghozza a gyümölcsét. Ami a jövőt illeti, nagy figyelmet fordítunk a tejtermelés növelésére. Ehhez kedvező feltételeket teremtünk, főleg a megfelelő takarmányalap biztosításával. A takarmánypogácsázó gépsorunk már üzemel, s rövidesen megkezdjük a központi tekarmányelőkészítő építését. A jövedelmet nemcsak a hasznosság növelésével, de a költségek csökkentésével is próbáljuk javítani. Tudjuk és hisszük, hogy az emberek többsége munka- és rendszerető. Remélem, hogy az anyagi érdekeltség, a bérezés korszerűsítése a jobb eredmények elérését segíti majd elő. Г SIKER EGYELŐRE NEM TELJES Zsúfolásig megtelt a hosszúszői (Dlhá Ves) művelődési otthon színházterme. A helyi szövetkezet tartja évzáró közgyűlését. Az emelvényen Korny László, az Aranykalász Efsz elnöke. Egy órán át beszélt. Próbáltam tallózni zárszámadási beszámolójában. — Nehéz év van mögöttünk. Egyrész azért, mert rossz természeti adottságok között gazdálkodunk, a szövetkezet összterülete 3X00 hektár, melynek negyvenöt százaléka szántó. Másrészt, az elmúlt öt évben komoly beruházásokat valósítottunk meg, és a termelés szakaszán óriási korszerűsítést végeztünk. Többek között felépítettünk egy 560 férőhelyes tehénistállót, melynek betelepítése folyamatban van. Átadtunk két lakásegységet tizenkét család részére. Az elmúlt öt év alatt a gépparkunkat teljesen kicseréltük, öt év alatt a szövetkezet vagyona 40 millió koronával növekedett és ma már meghaladja a 86 millió korona értéket. A szövetkezet jelentős öszszegeket fordított a tagok szociális helyzetének javítására Is. A rászorulóknak lakásépítkezési kölcsönt adtunk. Anyagilag hozzájárultunk dolgozóink üdültetéséhez. Támogattuk a hozzánk tartozó községek kulturális és sportéletét. Persze, egy jó gazdaságban Is akad még javítanivaló. További idézetek az elnöki beszámolóból: — A növénytermesztés eredményei aránylag kedvezően alakultak. Gabonából hektáronként harminchat mázsa, mákból öt mázsa, szemes kukoricából pedig negyvenöt mázsa átlagtermést értünk el. — Az állattenyésztés szakaszán is elfogadható eredmények születtek. Egy sző mint száz, a mezőgazdasági nyerstermelés 38 millió 450 ezer koronát tett ki, ami egy év alatt 14,6 százalékos növekedésnek felel meg. Hogy az elmúlt gazdasági évet mégis veszteséggel zártuk, az az építészeti csoport számláját terheli. A tehenészeti telep építésénél 1 millió 387 ezer korona volt a veszteségünk. A veszteség okai mindenekelőtt a rossz irányításban rejlenek. A jövőben többet akarunk foglalkozni az építészeti ágazattal. Belátható időn belül radikális intézkedések révén el akarjuk érni azt, hogy éz az ágazat is nyereséges legyen. Az elnöki beszámoló részletesen foglalkozott a mezőgazdasági termelés ügyes-bajos problémáival. A vitából is kitűnt, hogy a hosszúszói szövetkezet dolgozói az idén bizonyítani akarnak. Céljaik valóra váltása érdekében van kire támaszkodniuk. A döntő fontosságú munkahelyeken hatvan párttag dolgozik. Ök minden bizonnyal élenjárók lesznek az új, az eddiginél sokkal igényesebb feladatok megvalósításáért folyó küzdelemben. Illés Bertalan t
