Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-03 / 1. szám
1981. Január 3. ,SZABAD FÖLDMŰVES, 3 Sikerek jegyében Kuba ünnepelt. Újévkor a 22. évfordulójáról emlékezett meg annak, hogy a kubai forradalmárok Fidel Castro és közeli munkatársai vezetésével, hatéves harcok eredményeként megdöntötték Batista diktátor uralmát. A küzdelem azonban tovább folyt, mert a szigetország hős népének a belső ellenforradalmi erőkkel és az Egyesült Államok imperialista beavatkozási kísérleteivel is szembe kellett néznie. Kuba népe eredményesen megvívta harcát. Több mint két évtized távlatából egyre világosabb, hogyan sikerült Kubának elsősorban a Szovjetunió segítségével kiküszöbölnie a sokoldalú imperialista blokád következményeit. A szigetország szocialista fejlődésének eredményeit ma már világszerte elismerik. A szocallista Kuba — az el nem kötelezett országok aktív tagjaként és vezető erejeként is — vonzó példát mutat — a társadalmi, gazdasági és nemzeti felszabadulásra, elsősorban az északamerikai monopóliumok igájának lerázására törekvő latin-amerikai országok népének. A Kubai Kommunista Párt I. kongresszusa 1975-ben az elért társadalmi és gazdasági sikerek alapján jelölhette ki a fejlődés további ötévi irányát. Kuba ebben az időszakban fejlett mezőgazdasági-ipari ország lett. Társadalmi összterméke túlszárnyalta az előirányzott növekedési volument, ugyancsak ipari termelése a tervezettnél gyorsabban bővült. Emellett az elmúlt két évtized alatt a Szovjetunió és más szocialista országok hozzájárulásával termelésszerkezeti átalakulások valósultak meg iparában, s hagyományos ágazata, a cukornádtermesztés és -feldolgozás mellett új iparágak is kifejlődtek. Nádcukorgyártása jelenleg eléri az évi 8 millió tonnát. A Szovjetunió és más szocialista országok segítségével hatalmas létesítménynek épülnek a szigetországban — a megkezdett 340 létesítményből 150 már el is készült. A kubai kormány nagy gondot fordít a szociális kérdések megoldására és a közoktatás fellendítésére is. Az idén 71 bennlakásos iskolát, 76 városi középiskolát, kilenc szállodát, öt kórházat és húszezer lakást adtak át rendeltetésének. Kuba a nemzetközi politika terén is átütő erejű sikereket könyvelt el azt követően, hogy megszűnt az Amerikai Államok Szervezetének washingtoni nyomásra elrendelt embargója. Mély, internacionalista elveket követ a földrész nemzeti felszabadító mozgalmainak támogatásával, valamint a nemzeti függetlenségüket védelmező és külső agresszió ellen küzdő afrikai népek támogatásával. A Kubai Kommunista Párt marxistaleninista, internacionalista politikája, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom SZKP körüli szilárd egységének elvhü támogatása miatt mindmáig a pekingi maőisták ádáz támadásainak a céltáblája, mert zavarja hegemonlsta törekvéseiket. Hazánk már régóta ápolja országaink bensőséges kapcsolatait. Gazdasági téren a gépek és berendezések stb. exportja mellett figyelemreméltó együttműködésünk a kubai nikkel- és kobaltipar fejlesztésében, amely KGST-program szerves része. (kanizsa) KGST-együttmüködés Mongólia gazdasági fellendítéséért A KGST-be tömörült szocialista országok gazdasági fejlettségének szintje történelmi és egyéb okok folytán különbözik egymástól. Így a Mongol Népköztársaság még ma is agrárország, s hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy ipari-agrár országgá fejlődjék, amit a Mongol Népi Forradalmi Párt XVII. kongresszusa jelölt meg célként. Ennek az egyébként reális célnek az eléréséhez Mongólia nagy segítséget kap a KGST-országoktól. A komplex program előirányozza: Tekintettel a Mongol Népköztársaság gazdasági helyzetére, a KGST-országok a Mongóliával kötött két- vagy sokoldalú megállapodások alapján különleges intézkedéseket dolgoznak ki Mongólia gazdasági fejlődésének meggyorsítására és a hatékonyságnak az ottani természeti és gazdasági feltételektől függő emelésére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mongol népgazdaságnak nincs olyan ágazata, amely ne részesülne a Szovjetunió és a többi szocialista ország sokoldalú támogatásában. Ennek a támogatásnak köszönhető, hogy Mongóliában 1961 és 1978 között a munka termelékenysége megkétszereződött, a népgazdaság állóalapjai pedig ötszörösükre gyarapodtak. A társadalmi mi össztermék megközelítőleg háromszorosára és a külkereskedelmi forgalom is háromszorosára nőtt. Különösen sokoldalú segítséget kap Mongólia a Szovjetuniótól. Az ország ipari termelésének 40 százalékát a szovjet segítséggel épült gyárak, üzemek adják. A széntermelés 80, a villamos energia 90 százalékát, ugyancsak szovjet segítséggel épült művek szolgáltatják. A több száz, szovjet közreműködéssel megvalósuló beruházás közül is kiemelkedő jelentőségű az erdeneti réz- és molibdénkombinát, amelynek első szakaszát 1973 novemberében adták át. A kombinát felépülése után Mongólia legnagyobb ipari központja lesz, évente 16 millió tonna réz- és molibdénércet fog feldolgozni. A többi szocialista ország ugyancsak kiveszi részét a mongol gazdaságfejlesztés gyorsításából. Bolgár részvétellel épül egy agráripari központ, húsipari kombinát és szőrmegyár, Az NDK szakemberei szőnyeg- és porcelángyárat építenek, továbbá egy húskombinátot és egy nyomdát állítanak fel. A lengyelek textilüzemet és hűtőházas vágóhidat építenek fel. Csehszlovák mérnökök dolgoznak egy fafeldolgozó kombináton. Románia bútor- és papírgyárépltésben vesz részt. A szoginői biokombinátot magyarok terveszték és építették. Részt vettek még az Ulánbátor! nagyáruház létrehozásában, egy húskombinát és egy ruhagyár felépítésében. Magyar geológiai, geofizikai és vízügyi kutatások is folynak Mongóliában. Erejéhez, lehetőségéhez mérten valamennyi KGST-partner hozzájárul ahhoz, hogy Mongólia népgazdaságának színvonala belátható Időn belül megközelítse a fejlett KGST-országokét (Népszabadsági UNCLE SAM, AZ EMBARGO ÁLDOZATA Washingtonnak a szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatokban az ún. afganisztáni események ürügyén foganatosított korlátozó intézkedései, elsősorban gabonaszállítási embargója visszaütött. A vállalkozói körük a kormány lépéseivel szembefordulva keresztülvitték a korlátozások eltörlését. (A Horizont karikatúrája) óév utolsó hónapjának kima** gasló nemzetközi eseménye volt kubai testvérpártunk négynapos II. kongresszusa, mely felmérte az 1975. évi I. kongresszus óta megtett utat, értékelte az eredményeket és rámutatott a fogyatékosságokra, kijelölte a következő öt évben követendő Irányvonalat. A kongresszuson 1780 küldött, a társadalmi és tömegszervezetek száz képviselője és mintegy 170 külföldi küldöttség vett részt. A CSKP küldöttségét Jósai Koreák, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a CSSZK miniszterelnöke vezette, aki a kongresszusi tanácskozások során a Guido Perez Sörgyárban rendezett barátsági nagygyűlésen szólalt fel. A Kubai KP Központi Bizottságának beszámolóját Fidel Castro első titkár terjesztette elő. Előadói beszédében kiemelte, hogy Kuba eddigi útja a szocializmus felé nem volt könnyű, mert az ország partjait mindössze 130 kilométer választja el a kapitalista világrendszer leghatalmasabb államától. Hangoztatta, hogy a forradalom győzelme óta eltelt 22 év alatt történtek ugyan hibák Is, de Kuba sohasem tett engedményt az Imperializmusnak és nem adott fel egyet sem forradalmi elveiből. A gazdasági helyzetet elemezve, megállapította, hogy a termelés évi növekedésének üteme elérte a 4 százalékot, a termelékenységé a 3,4 százalékot, csökkent az anyagfelhasználás, ésszerűbbé vált az alapanyagokkal, az energiával és az üzemanyaggal valő gazdálkodás. Nagy erőfeszítéseket tettek a kivitel növelésére, s arra, hogy a nyugati világból importált cikkeket hazai gyártmányokkal helyettesítsék. A gazdasági nehézségeik okairól szólva Castro megemlítette a nemzetközi kereskedelem kedvezőtlen feltételeit, a világpiacon vásárolt termékek árának emelkedését, valamint azt, hogy a cukornád- és dohányültetvények 90 százaléka megsemmisült. Castro kiemelte, hogy az ország gazdasági fejlesztésében továbbra is az iparosításé a főszerep. Az ipari beruházások 35 százalékkal nőttek a korábbi ötéves tervidőszakhoz képest. A cukortermelés ebben az időszakban 25 százalékkal nőtt. Évente 3,5 szá-Tanácskozott a Kubai Kommunista Párt II. kongresszusa Zalákkal nagyobbodott a mezőgazdasági termelés, az élelmiszertermelés öt év alatt megkétszereződött. A külkereskedelemre jellemző volt, hogy a szocialista országokkal javultak a cserefeltételek, a kapitalista országokból való behozatal csökkent. Kuba számára értékes segítségnek bizonyultak a KGST-megállapodások. Castro hangsúlyozta, jóllehet a lakosság az idén húsz százalékkal vásárolt többet, mint 1975-ben, alapvető élelmiszerekkel való ellátottsága változatlan maradt, bővült számos cikk szabadpiaci árusítása. A szociális ellátottságra jellemző, hogy ma ezer lakosra 4,9 kórházi ágy jut, s gyermekhalandóság tavaly 13,3 ezrelék volt az 1975. évi 27,3 ezrelékhez viszonyítva. A nők átlagos életkora 74 év, a férfiaké 71 év, s ez vetekszik a legfejlettebb országok átlagával. A következő ötéves gazdasági és társadalomfejlesztési tervvel kapcsolatban Castro közölte, hogy a terv ötszázalékos növekedést irányoz elő. A beruházások 15 százalékkal lesznek nagyobbak. A cukortermelés 20—25 százalékos növekedésére számítanak úgy, hogy a század végére eléri az évi tízmillió tonnát. A lakosság fogyasztása évi 4 százalékkal nagyobbodik, s az egy főre számított reáljövedelem 1985-ben 15—20 százalékkal lesz nagyobb a mostaninál. Fidel Castro hangoztatta, hogy az új ötéves terv az évszázad végéig szőlő távlati terv keretébe illeszkedik, amelynek (kialakításában Kuba igénybe veszi a szocialista országok segítségét is. Castro a belpolitikai helyzetre térve behatóan foglalkozott a párt tömegkapcsolatával. Leszögezte: Állandó és evyre mélyülő kapcsolat a tömegekkel — ez a Knbai KP politikájának alapvető normája. A párt megerősödött, tapasztalatokban gyarapodott. Taglétszáma megkétszereződött é9 meghaladja a 434 ezer főt. A nemzetközi helyzetet érintve a szónok rétért az imperializmus ármánykodására. Hangsúlyozta: a Szovjetunió katonai ereje kellő garanciával kell hogy szolgáljon az agressziős tervek (készítőinek visszarettentésére. Az enyhülés lehetősége továbbra is adott, hála a Szovjetunió és a többi szocialista ország szilárd ás következetes békepolitikájának. A lengyelországi eseményeket említve így fejezte kt a kubai testvérpárt állásfoglalását: Nem lehet megkérdőjelezni a szocialista közösségnek azt a jogét, bogy védelmezze integritását, és visszaverje az imperializmus támadásait, miként nem lehet megkérdőjelezni a lengyel kommunistáknek azt a kötelességét sem, hogy önerőből, saját maguk vívják meg harcukat a társadalomellenes és ellenforradalmi erőkkel. Castro beszédét befejezve hangoztatta: Kuba szocialista ország, és az Is marad. Kuba a Szovjetunió és valamennyi szocialista ország barátja, és az is marad. Kuba internacionalista politikája a jövőben is változatlan marad. Elvei nem lehetnek semmiféle alku tárgya. A kongresszus befejező részében a küldöttek jóváhagyták az ország 1981 —1985. évi gazdaság- és társadalomfejlesztési irányelveit és megválasztották a 148 tagú és 77 pőttagú központi bizottságot, a politikai bizottság tagjait és póttagjait, valamint a KB Titkárságát. A KB első titkárává Ismét Fidel Castro elvtársat választották. Az enyhülési folyamatnak folytatódnia kell si tárgyalásokkal kapcsolatban. Megvitatták még az egyes világrészeken válságos helyzet kialakulásával kapcsolatos kérdéseket, valamint megoldások útjának keresését a világbéke és biztonság érdekében. Csehszlovák részről hangsúlyozták, hogy hazánknak érdeke az enyhülési folyamat folytatódása, elmélyülése és kiterjedése katonai területre is, érdekünk, hogy pozitív eredményekhez vezessenek a folyamatban levő leszerelési tárgyalások, köztük az enrúpai nukleáris fegyverekről folytatott szov jet—amerikai tárgyalások, esetleg mái leszerelési fórumok tárgyalásai is mint amilyen lehetne az európai ka tonai enyhülési és leszerelési konfe rennia, melynek összehívására a mad rídi találkozó adhatna megbízást Hangoztatták, hogy támogatunk min den építő szellemű erőfeszítést, amel) elősegítené a ícszültségi gócok felszá molását a világ különböző térségei ben, s érdekünk, hogy ne keletkézzé nek újabb válsággócok. Kifejezésre jettattnk nyngtalansá gonkat amiatt, hogy az Egyesült Ai lamok egyes NATO-országok támo gatásával nyíltan hangoztatja a vilá gon fennálló katonai egyensúly meg bontására irányuló törekvését, hogi egyoldalú fölénybe jusson, további jelei vannak annak, hogy beavatkozil független országok belügyeibe, és a: erőpolitikához, a hidegháborúhoz val( visszatérésre valló tendenciák érvé nyesülnek. A látogatások befejeztével az NSZÍ külügyminisztere hivatalos létogatásr; híyta meg csehszlovák kollégáját BGHUSLAV CHŇOUPEKET, aki a meg hívást elfogadta. Bilit Mszel Шшщ Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsénak Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa közleményben jelentette be, hogy Alekszej Nyikoinjevics Koszigin, a párt és az állam kiemelkedő vezetője december 18-án 77 éves korában elhunyt. Az orvosi közlemény szerint halálát szívműködésének hirtelen leállása okozta. Alekszej Koszigin több mint hatvan éven át szolgálta a kommunizmus ügyét. Pétervári munkáscsaládban született Tizenötévesként önként belépett a Vörös Hadseregbe. Később elvégezte a leningrádi textilipari főiskolát. Volt mérnök, Igazgató, majd a leningrádi szovjet elnöke. Később a textilipari népbiztosság élén állott A Nagy Honvédő Háború éveiben 6 kapta feladatul a frontközeibe került üzemek áttelepítését, a lakosság evakuálásának megszervezését A leningrádi blokád idején 6 szervezte a város ellátását A háború után különféle Irányító posztokon a népgazdaság újjáépítésén dolgozott. 1960-ban a miniszterelnök első helyettese lett, 1904 őta a szovjet kormány élén állt. Erejét, energiáját a szovjet népgazdaság felvirágoztatásának, a szocialista országok kapcsolatai fejlesztésének, a béke védelmének szentelte. Tisztségéből októberben történt távozásának oka betegsége volt, mely most elragadta őt. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, köztársasági elnök és Ľubomír Strnugal miniszterelnök a szovjet vezetőkhöz intézett részvéttávíratában kifejezte, hogy a szocialista Csehszlovákia kommunistái és dolgozói örökre szívükbe zárták Alekszej Koszigint, az áldozatos kommunistát, hazafit és internacionalistát, Csehszlovákiának és népének őszinte barátját, aki nagy érdemeket szerzett a csehszlovák—szovjet együttműködés tetsvéri kapcsolatainak fejlesztésében. HANS-DIETRICH GENSCHER, az NSZK külügyminisztere három napig hazánk vendége volt. A bonni diplomácia vezetője nem az első alkalommal látogatott el hozzánk, de mostani látogatása azért is kiemelkedik, mert olyan időszakban került rá sor, amikor komorabb távlatok tűntek fel a nemzetközi kapcsolatokban, miután az Egyesült Államok ultrareakciós imperialista körei nyíltan torpedózzák az enyhülési poiitikát és nyugateurópai szövetségeseikre is ilyen irányú nyomást próbálnak gyakaroini, továbbá a nemrégen lebonyolítóit NSZK beli választásokon a szociáldemokrata—szabaddemokrata koalíció ismét győztesként került ki a küzdelemből, Genschert pedig újra megerősítették kiilügyminisztsri tisztségében. Hans-Dietrich Genscher háromnapos csehszlovákiai hivatalos látogatása során megbeszéléseket folytatott GUSTAV HUSÄKKAL, a CSKP Központi Bizottságának főtitkárával, köztársasági elnökkel és ĽUBOMÍR ŠTROUGAL sző vetségi miniszterelnökkel. Egynapos bratlsiavai látogatásakor PETER C0- LOTKA szlovák miniszterelnök is fogadta a magas rangú bonni vendéget. A hivatalos közlemény szerint a külügyminiszterek tárgyalásain megvitatták a kétoldalú kapcsolatok fejlődését és a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A megbeszéléseken ismételten kidomborították az 1973-as szerződés, valamint a Husák elvtárs 1978. évi látogatásakor aláírt közös nyilatkozat jelentőségét országaink jószomszédi kapcsolatainak fejlődése, valamint a feszültségenyhülési folyamat, az európai biztonság és együttműködés további kibontakozása és elmélyülése szempontjából. A külügyminiszterek tárgyalásaik befejeztével szerződést írtak alá a kettős megadóztatás megszüntetéséről a Jövedelem- és vagyonadó terén. Az időszerű külpolitikai problémákat megvitatva főként a nemzetközi feszültség enyhülésének, a biztonság szilárdításának és az együttműködés fejlesztésének kérdéseivel foglalkoztak, különös tekintettel az európai helyzetre és a madridi találkozóra. Foglalkoztak továbbá a fegyverkezés ellenőrzésének és a leszerelésnek a problémakörével, főként a genfi leszerelési bizottság tárgyalásaival és a bécsi közép európai haderőcsökkenté-Luandában, Angola fővárosában megtartották az MPLA—Munkapárt első rendkívüli kongresszusát. A Központi Bizottság beszámolója, melyet Jósé Ednardo dós Santos, a párt elnöke terjesztett elő, megvonta az utóbbi három év társadalmi és gazdasági fejlődésének mérlegét. Megállapította, hogy az ország az 1977 decemberi első kongresszus őta töretlenül folytatja a szocializmus irányába mutató fejlődés előfeltételeinek megteremtését. A párttal kapcsolatban az elnök leszögezte: forradalmi párt vagyunk, amely a tudományos szocializmus * « 4 Mi gáifengrasszns Angolában alapján áll. Az MPLA—Munkapárt a nemzetközi forradalmi mozgalomhoz tartozik, és szoros szövetségese a szocialista államok közössége kommunista és munkáspártjainak. A kongresszus három bizottsága* mely politikai és ideológiai, társadalom- és gazdaságfejlesztési, továbbá biztonsági és honvédelmi kérdésekkel foglalkozik, előterjesztette a fő dokumentumokat, elsősorban az ország 1985-ig terjedő fejlesztésének programját, melyek jóváhagyásával és az új vezető pártszervek megválasztásával a kongresszus befejezte munkáját.
