Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-03 / 1. szám

1981. Január 3. ,SZABAD FÖLDMŰVES, 3 Sikerek jegyében Kuba ünnepelt. Újévkor a 22. év­fordulójáról emlékezett meg annak, hogy a kubai forradalmárok Fidel Castro és közeli munkatársai veze­tésével, hatéves harcok eredménye­ként megdöntötték Batista diktátor uralmát. A küzdelem azonban tovább folyt, mert a szigetország hős népé­nek a belső ellenforradalmi erőkkel és az Egyesült Államok imperialista beavatkozási kísérleteivel is szembe kellett néznie. Kuba népe eredményesen megvívta harcát. Több mint két évtized távla­tából egyre világosabb, hogyan sike­rült Kubának elsősorban a Szovjet­unió segítségével kiküszöbölnie a sokoldalú imperialista blokád követ­kezményeit. A szigetország szocialista fejlődésének eredményeit ma már vi­lágszerte elismerik. A szocallista Kuba — az el nem kötelezett orszá­gok aktív tagjaként és vezető ereje­ként is — vonzó példát mutat — a társadalmi, gazdasági és nemzeti fel­­szabadulásra, elsősorban az észak­amerikai monopóliumok igájának le­rázására törekvő latin-amerikai orszá­gok népének. A Kubai Kommunista Párt I. kong­resszusa 1975-ben az elért társadalmi és gazdasági sikerek alapján jelölhet­te ki a fejlődés további ötévi irányát. Kuba ebben az időszakban fejlett mezőgazdasági-ipari ország lett. Tár­sadalmi összterméke túlszárnyalta az előirányzott növekedési volument, ugyancsak ipari termelése a terve­zettnél gyorsabban bővült. Emellett az elmúlt két évtized alatt a Szov­jetunió és más szocialista országok hozzájárulásával termelésszerkezeti átalakulások valósultak meg ipará­ban, s hagyományos ágazata, a cukor­nádtermesztés és -feldolgozás mellett új iparágak is kifejlődtek. Nádcukor­gyártása jelenleg eléri az évi 8 mil­lió tonnát. A Szovjetunió és más szo­cialista országok segítségével hatal­mas létesítménynek épülnek a sziget­országban — a megkezdett 340 léte­sítményből 150 már el is készült. A kubai kormány nagy gondot for­dít a szociális kérdések megoldására és a közoktatás fellendítésére is. Az idén 71 bennlakásos iskolát, 76 vá­rosi középiskolát, kilenc szállodát, öt kórházat és húszezer lakást adtak át rendeltetésének. Kuba a nemzetközi politika terén is átütő erejű sikereket könyvelt el azt követően, hogy megszűnt az Ame­rikai Államok Szervezetének wa­shingtoni nyomásra elrendelt embar­gója. Mély, internacionalista elveket követ a földrész nemzeti felszabadító mozgalmainak támogatásával, vala­mint a nemzeti függetlenségüket vé­delmező és külső agresszió ellen küzdő afrikai népek támogatásával. A Kubai Kommunista Párt marxista­­leninista, internacionalista politikája, a nemzetközi kommunista és munkás­­mozgalom SZKP körüli szilárd egy­ségének elvhü támogatása miatt mindmáig a pekingi maőisták ádáz támadásainak a céltáblája, mert za­varja hegemonlsta törekvéseiket. Hazánk már régóta ápolja orszá­gaink bensőséges kapcsolatait. Gaz­dasági téren a gépek és berendezé­sek stb. exportja mellett figyelemre­méltó együttműködésünk a kubai nikkel- és kobaltipar fejlesztésében, amely KGST-program szerves része. (kanizsa) KGST-együttmüködés Mongólia gazdasági fellendítéséért A KGST-be tömörült szocialista országok gazdasági fejlettségének szintje történelmi és egyéb okok foly­tán különbözik egymástól. Így a Mon­gol Népköztársaság még ma is agrár­­ország, s hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy ipari-agrár országgá fej­lődjék, amit a Mongol Népi Forradal­mi Párt XVII. kongresszusa jelölt meg célként. Ennek az egyébként reális célnek az eléréséhez Mongólia nagy segítséget kap a KGST-országoktól. A komplex program előirányozza: Tekintettel a Mongol Népköztársaság gazdasági helyzetére, a KGST-orszá­­gok a Mongóliával kötött két- vagy sokoldalú megállapodások alapján különleges intézkedéseket dolgoznak ki Mongólia gazdasági fejlődésének meggyorsítására és a hatékonyságnak az ottani természeti és gazdasági fel­tételektől függő emelésére. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a mongol népgazdaságnak nincs olyan ágazata, amely ne részesülne a Szov­jetunió és a többi szocialista ország sokoldalú támogatásában. Ennek a támogatásnak köszönhető, hogy Mon­góliában 1961 és 1978 között a munka termelékenysége megkétszereződött, a népgazdaság állóalapjai pedig öt­szörösükre gyarapodtak. A társadalmi mi össztermék megközelítőleg három­szorosára és a külkereskedelmi for­galom is háromszorosára nőtt. Különösen sokoldalú segítséget kap Mongólia a Szovjetuniótól. Az ország ipari termelésének 40 százalékát a szovjet segítséggel épült gyárak, üze­mek adják. A széntermelés 80, a vil­lamos energia 90 százalékát, ugyan­csak szovjet segítséggel épült művek szolgáltatják. A több száz, szovjet közreműködéssel megvalósuló beru­házás közül is kiemelkedő jelentősé­gű az erdeneti réz- és molibdénkom­­binát, amelynek első szakaszát 1973 novemberében adták át. A kombinát felépülése után Mongólia legnagyobb ipari központja lesz, évente 16 millió tonna réz- és molibdénércet fog fel­dolgozni. A többi szocialista ország ugyan­csak kiveszi részét a mongol gazda­ságfejlesztés gyorsításából. Bolgár részvétellel épül egy agráripari köz­pont, húsipari kombinát és szőrme­gyár, Az NDK szakemberei szőnyeg- és porcelángyárat építenek, továbbá egy húskombinátot és egy nyomdát állítanak fel. A lengyelek textilüze­met és hűtőházas vágóhidat építe­nek fel. Csehszlovák mérnökök dol­goznak egy fafeldolgozó kombináton. Románia bútor- és papírgyárépltésben vesz részt. A szoginői biokombinátot magyarok terveszték és építették. Részt vettek még az Ulánbátor! nagy­áruház létrehozásában, egy húskom­binát és egy ruhagyár felépítésében. Magyar geológiai, geofizikai és víz­ügyi kutatások is folynak Mongóliá­ban. Erejéhez, lehetőségéhez mérten va­lamennyi KGST-partner hozzájárul ahhoz, hogy Mongólia népgazdaságá­nak színvonala belátható Időn belül megközelítse a fejlett KGST-országo­­két (Népszabadsági UNCLE SAM, AZ EMBARGO ÁLDOZATA Washingtonnak a szovjet—amerikai kereskedelmi kapcsolatokban az ún. afganisztáni események ürügyén foganatosított korlátozó intézkedései, első­sorban gabonaszállítási embargója visszaütött. A vállalkozói körük a kor­mány lépéseivel szembefordulva keresztülvitték a korlátozások eltörlését. (A Horizont karikatúrája) óév utolsó hónapjának kima­­** gasló nemzetközi eseménye volt kubai testvérpártunk négynapos II. kongresszusa, mely felmérte az 1975. évi I. kongresszus óta megtett utat, értékelte az eredményeket és rámu­tatott a fogyatékosságokra, kijelölte a következő öt évben követendő Irányvonalat. A kongresszuson 1780 küldött, a társadalmi és tömegszervezetek száz képviselője és mintegy 170 külföldi küldöttség vett részt. A CSKP kül­döttségét Jósai Koreák, a CSKP Köz­ponti Bizottsága Elnökségének tagja, a CSSZK miniszterelnöke vezette, aki a kongresszusi tanácskozások során a Guido Perez Sörgyárban rendezett barátsági nagygyűlésen szólalt fel. A Kubai KP Központi Bizottságának beszámolóját Fidel Castro első titkár terjesztette elő. Előadói beszédében kiemelte, hogy Kuba eddigi útja a szocializmus felé nem volt könnyű, mert az ország partjait mindössze 130 kilométer választja el a kapita­lista világrendszer leghatalmasabb államától. Hangoztatta, hogy a for­radalom győzelme óta eltelt 22 év alatt történtek ugyan hibák Is, de Kuba sohasem tett engedményt az Imperializmusnak és nem adott fel egyet sem forradalmi elveiből. A gazdasági helyzetet elemezve, megállapította, hogy a termelés évi növekedésének üteme elérte a 4 szá­zalékot, a termelékenységé a 3,4 szá­zalékot, csökkent az anyagfelhaszná­lás, ésszerűbbé vált az alapanyagok­kal, az energiával és az üzemanyag­gal valő gazdálkodás. Nagy erőfeszí­téseket tettek a kivitel növelésére, s arra, hogy a nyugati világból impor­tált cikkeket hazai gyártmányokkal helyettesítsék. A gazdasági nehézségeik okairól szólva Castro megemlítette a nemzet­közi kereskedelem kedvezőtlen fel­tételeit, a világpiacon vásárolt ter­mékek árának emelkedését, valamint azt, hogy a cukornád- és dohányültet­vények 90 százaléka megsemmisült. Castro kiemelte, hogy az ország gazdasági fejlesztésében továbbra is az iparosításé a főszerep. Az ipari beruházások 35 százalékkal nőttek a korábbi ötéves tervidőszakhoz képest. A cukortermelés ebben az időszakban 25 százalékkal nőtt. Évente 3,5 szá-Tanácskozott a Kubai Kommunista Párt II. kongresszusa Zalákkal nagyobbodott a mezőgazda­sági termelés, az élelmiszertermelés öt év alatt megkétszereződött. A külkereskedelemre jellemző volt, hogy a szocialista országokkal ja­vultak a cserefeltételek, a kapitalista országokból való behozatal csökkent. Kuba számára értékes segítségnek bizonyultak a KGST-megállapodások. Castro hangsúlyozta, jóllehet a la­kosság az idén húsz százalékkal vá­sárolt többet, mint 1975-ben, alapvető élelmiszerekkel való ellátottsága vál­tozatlan maradt, bővült számos cikk szabadpiaci árusítása. A szociális ellátottságra jellemző, hogy ma ezer lakosra 4,9 kórházi ágy jut, s gyermekhalandóság tavaly 13,3 ezrelék volt az 1975. évi 27,3 ezrelékhez viszonyítva. A nők átla­gos életkora 74 év, a férfiaké 71 év, s ez vetekszik a legfejlettebb orszá­gok átlagával. A következő ötéves gazdasági és társadalomfejlesztési tervvel kapcso­latban Castro közölte, hogy a terv ötszázalékos növekedést irányoz elő. A beruházások 15 százalékkal lesznek nagyobbak. A cukortermelés 20—25 százalékos növekedésére számítanak úgy, hogy a század végére eléri az évi tízmillió tonnát. A lakosság fogyasz­tása évi 4 százalékkal nagyobbodik, s az egy főre számított reáljövedelem 1985-ben 15—20 százalékkal lesz nagyobb a mostaninál. Fidel Castro hangoztatta, hogy az új ötéves terv az évszázad végéig szőlő távlati terv keretébe illeszkedik, amelynek (kialakításában Kuba igény­be veszi a szocialista országok segít­ségét is. Castro a belpolitikai helyzetre térve behatóan foglalkozott a párt tömeg­kapcsolatával. Leszögezte: Állandó és evyre mélyülő kapcsolat a tömegek­kel — ez a Knbai KP politikájának alapvető normája. A párt megerősö­dött, tapasztalatokban gyarapodott. Taglétszáma megkétszereződött é9 meghaladja a 434 ezer főt. A nemzetközi helyzetet érintve a szónok rétért az imperializmus ár­mánykodására. Hangsúlyozta: a Szov­jetunió katonai ereje kellő garanciá­val kell hogy szolgáljon az agressziős tervek (készítőinek visszarettentésére. Az enyhülés lehetősége továbbra is adott, hála a Szovjetunió és a többi szocialista ország szilárd ás követke­zetes békepolitikájának. A lengyelországi eseményeket em­lítve így fejezte kt a kubai testvér­párt állásfoglalását: Nem lehet meg­kérdőjelezni a szocialista közösségnek azt a jogét, bogy védelmezze integri­tását, és visszaverje az imperializmus támadásait, miként nem lehet meg­kérdőjelezni a lengyel kommunisták­­nek azt a kötelességét sem, hogy ön­erőből, saját maguk vívják meg har­cukat a társadalomellenes és ellenfor­radalmi erőkkel. Castro beszédét befejezve hangoz­tatta: Kuba szocialista ország, és az Is marad. Kuba a Szovjetunió és va­lamennyi szocialista ország barátja, és az is marad. Kuba internaciona­lista politikája a jövőben is változat­lan marad. Elvei nem lehetnek sem­miféle alku tárgya. A kongresszus befejező részében a küldöttek jóváhagyták az ország 1981 —1985. évi gazdaság- és társadalom­­fejlesztési irányelveit és megválasz­tották a 148 tagú és 77 pőttagú köz­ponti bizottságot, a politikai bizottság tagjait és póttagjait, valamint a KB Titkárságát. A KB első titkárává Is­mét Fidel Castro elvtársat választot­ták. Az enyhülési folyamatnak folytatódnia kell si tárgyalásokkal kapcsolatban. Meg­vitatták még az egyes világrészeken válságos helyzet kialakulásával kap­csolatos kérdéseket, valamint megol­dások útjának keresését a világbéke és biztonság érdekében. Csehszlovák részről hangsúlyozták, hogy hazánknak érdeke az enyhülési folyamat folytatódása, elmélyülése és kiterjedése katonai területre is, érde­künk, hogy pozitív eredményekhez vezessenek a folyamatban levő lesze­relési tárgyalások, köztük az enrúpai nukleáris fegyverekről folytatott szov jet—amerikai tárgyalások, esetleg mái leszerelési fórumok tárgyalásai is mint amilyen lehetne az európai ka tonai enyhülési és leszerelési konfe rennia, melynek összehívására a mad rídi találkozó adhatna megbízást Hangoztatták, hogy támogatunk min den építő szellemű erőfeszítést, amel) elősegítené a ícszültségi gócok felszá molását a világ különböző térségei ben, s érdekünk, hogy ne keletkézzé nek újabb válsággócok. Kifejezésre jettattnk nyngtalansá gonkat amiatt, hogy az Egyesült Ai lamok egyes NATO-országok támo gatásával nyíltan hangoztatja a vilá gon fennálló katonai egyensúly meg bontására irányuló törekvését, hogi egyoldalú fölénybe jusson, további jelei vannak annak, hogy beavatkozil független országok belügyeibe, és a: erőpolitikához, a hidegháborúhoz val( visszatérésre valló tendenciák érvé nyesülnek. A látogatások befejeztével az NSZÍ külügyminisztere hivatalos létogatásr; híyta meg csehszlovák kollégáját BGHUSLAV CHŇOUPEKET, aki a meg hívást elfogadta. Bilit Mszel Шшщ Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsénak Elnöksége és a Szovjetunió Miniszter­tanácsa közleményben jelentette be, hogy Alekszej Nyikoinjevics Koszigin, a párt és az állam kiemelkedő veze­tője december 18-án 77 éves korában elhunyt. Az orvosi közlemény szerint halálát szívműködésének hirtelen le­állása okozta. Alekszej Koszigin több mint hatvan éven át szolgálta a kommunizmus ügyét. Pétervári munkáscsaládban született Tizenötévesként önként be­­lépett a Vörös Hadseregbe. Később el­végezte a leningrádi textilipari főis­kolát. Volt mérnök, Igazgató, majd a leningrádi szovjet elnöke. Később a textilipari népbiztosság élén állott A Nagy Honvédő Háború éveiben 6 kapta feladatul a frontközeibe került üzemek áttelepítését, a lakosság eva­kuálásának megszervezését A lenin­grádi blokád idején 6 szervezte a vá­ros ellátását A háború után különféle Irányító posztokon a népgazdaság újjáépítésén dolgozott. 1960-ban a miniszterelnök első helyettese lett, 1904 őta a szov­jet kormány élén állt. Erejét, ener­giáját a szovjet népgazdaság felvirá­goztatásának, a szocialista országok kapcsolatai fejlesztésének, a béke vé­delmének szentelte. Tisztségéből ok­tóberben történt távozásának oka be­tegsége volt, mely most elragadta őt. Gustáv Husák, a CSKP Központi Bi­zottságának főtitkára, köztársasági el­nök és Ľubomír Strnugal miniszter­­elnök a szovjet vezetőkhöz intézett részvéttávíratában kifejezte, hogy a szocialista Csehszlovákia kommunistái és dolgozói örökre szívükbe zárták Alekszej Koszigint, az áldozatos kom­munistát, hazafit és internacionalis­tát, Csehszlovákiának és népének őszinte barátját, aki nagy érdemeket szerzett a csehszlovák—szovjet együtt­működés tetsvéri kapcsolatainak fej­lesztésében. HANS-DIETRICH GENSCHER, az NSZK külügyminisztere három napig hazánk vendége volt. A bonni diplo­mácia vezetője nem az első alkalom­mal látogatott el hozzánk, de mostani látogatása azért is kiemelkedik, mert olyan időszakban került rá sor, ami­kor komorabb távlatok tűntek fel a nemzetközi kapcsolatokban, miután az Egyesült Államok ultrareakciós imperialista körei nyíltan torpedóz­­zák az enyhülési poiitikát és nyugat­európai szövetségeseikre is ilyen irá­nyú nyomást próbálnak gyakaroini, továbbá a nemrégen lebonyolítóit NSZK beli választásokon a szociálde­mokrata—szabaddemokrata koalíció ismét győztesként került ki a küzde­lemből, Genschert pedig újra meg­erősítették kiilügyminisztsri tisztségé­ben. Hans-Dietrich Genscher háromnapos csehszlovákiai hivatalos látogatása során megbeszéléseket folytatott GUS­TAV HUSÄKKAL, a CSKP Központi Bi­zottságának főtitkárával, köztársasági elnökkel és ĽUBOMÍR ŠTROUGAL sző vetségi miniszterelnökkel. Egynapos bratlsiavai látogatásakor PETER C0- LOTKA szlovák miniszterelnök is fo­gadta a magas rangú bonni vendéget. A hivatalos közlemény szerint a külügyminiszterek tárgyalásain meg­vitatták a kétoldalú kapcsolatok fej­lődését és a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. A megbeszéléseken ismételten ki­domborították az 1973-as szerződés, valamint a Husák elvtárs 1978. évi látogatásakor aláírt közös nyilatkozat jelentőségét országaink jószomszédi kapcsolatainak fejlődése, valamint a feszültségenyhülési folyamat, az euró­pai biztonság és együttműködés to­vábbi kibontakozása és elmélyülése szempontjából. A külügyminiszterek tárgyalásaik befejeztével szerződést írtak alá a kettős megadóztatás megszüntetéséről a Jövedelem- és vagyonadó terén. Az időszerű külpolitikai problémá­kat megvitatva főként a nemzetközi feszültség enyhülésének, a biztonság szilárdításának és az együttműködés fejlesztésének kérdéseivel foglalkoz­tak, különös tekintettel az európai helyzetre és a madridi találkozóra. Foglalkoztak továbbá a fegyverkezés ellenőrzésének és a leszerelésnek a problémakörével, főként a genfi le­szerelési bizottság tárgyalásaival és a bécsi közép európai haderőcsökkenté-Luandában, Angola fővárosában megtartották az MPLA—Munkapárt első rendkívüli kongresszusát. A Köz­ponti Bizottság beszámolója, melyet Jósé Ednardo dós Santos, a párt el­nöke terjesztett elő, megvonta az utóbbi három év társadalmi és gaz­dasági fejlődésének mérlegét. Meg­állapította, hogy az ország az 1977 decemberi első kongresszus őta töret­lenül folytatja a szocializmus irányá­ba mutató fejlődés előfeltételeinek megteremtését. A párttal kapcsolatban az elnök leszögezte: forradalmi párt vagyunk, amely a tudományos szocializmus * « 4 Mi gáifengrasszns Angolában alapján áll. Az MPLA—Munkapárt a nemzetközi forradalmi mozgalomhoz tartozik, és szoros szövetségese a szo­cialista államok közössége kommu­nista és munkáspártjainak. A kongresszus három bizottsága* mely politikai és ideológiai, társada­lom- és gazdaságfejlesztési, továbbá biztonsági és honvédelmi kérdésekkel foglalkozik, előterjesztette a fő doku­mentumokat, elsősorban az ország 1985-ig terjedő fejlesztésének prog­ramját, melyek jóváhagyásával és az új vezető pártszervek megválasztásá­val a kongresszus befejezte munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents