Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-03 / 1. szám

4

SZABAD FÖLDMŰVES

1981. Január 3.

Az igényeknek megfelelően

B\\\\\\\\\\\N\\\W\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\^^^

A mezőgazdasáig dolgozók szakmaipolitikai továbbképzésének nagy jelentősége van a mezőgazdasági termelés hatékonyságának növelése, valamint a munkatermelékenység rendszeres emelkedése szempontjából. Gdovin Erzsébet mérnökkel, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottságának titkárával arról beszélgettünk, miként készültek fel a járásban az 1980—81-es oktatási évre, s miként összpontosítják fő figyelmüket a szövetkezeti dolgozók továbbképzésére.

— A mezőgazdasági dolgozók szakmai és politikai képzésének alappillérét a szövetkezeti munkaiskolák képezik, — kezdte Gdovin elvtársnő. — Ennek keretében elsődleges figyelmet fordítunk a CSKP KB 13. és 15. ülései határozatainak megtárgyalására, valamint az SZFSZ IX. kongresszusán elfogadott irányelvek gyakorlati átültetésére. A jelenlegi helyzetben nagy súlyt helyezünk a lektorok felkészítésére, az előadások és beszélgetések színvonalának emelésére.

@ A szakmai továbbképzés területén milyen új intézkedéseket foganatosítottak?

f-i A szövetkezeti munkaiskola keretében foglalkozunk a dolgozók szakmai képzésével, gazdaságpolitikai kérdésekkel, a haladó tapasztalatok átadásával és egyéb oktatási és nevelési formákkal. A szakmai továbbképzésre vonatkozólag minden mezőgazdasági üzemben kidolgoztak a dolgozók képesítésének javítására irányuló intézkedéseket, s ily módon a kiválasztás ebbe az oktatási formába annak alapján történik. Célunk az, hogy 1985-ig a mezőgazdasági dolgozók 50 százaléka rendelkezzen kellő szakképzettséggel. Ebben az évben a Somorjai (Samorín) Mezőgazdasági Szaktanlntézetben 195 mezőgazdasági gépjavító, 280 állatgondozó és 75 kertész és szőlész számára rendezünk továbbképzést. Azoknak a dolgozóknak, akik magasabb szakképzettségi osztályba kívánnak lépni, iskolázásokat és tanfolyamokat szervezünk, melyek szakvizsgával végződnek.

A tudományos-műszaki fejlesztés, az új technológiai eljárások igényes feladatok elé állítják a mezőgazdaságban dolgozókat is. Itt Is érvényesül a jelszó: „Ami ma még elég volt, holnap már kevés lesz." Ennek kapcsán a termelés fellendítése érdekében az SZFSZ jb-a ebben az évben Is megszervezi a gépkezelők tanfolyamait, a hegesztők, járművezetők, a munkabiztonsági és tűzvédelmi osztagok tagjai számára a továbbképző tanfolyamokat. i

A gazdaságpolitikai-nevelés szaka- ; szán a témák között kiemelt helyen ' szerepelnek az irányítás és tervezés a szövetekezetkben, a szövetkezeti de- , mokrácia továbbfejlesztése, a dolgozók munkakezdeményezésének és aktivitásának fokozása, az ésszerű takarmánygazdálkodás, az energiával, hajtóanyagokkal és tüzelőanyagokkal való takarékoskodás kérdései stb.

Az SZFSZ jb-a a mezőgazdasági üzemek vezetői, valamint az egyes szakbizottságok tagjai számára járási aktívát szervez, melynek témája „A tökéletesített gazdaságirányítás érvényesítése a mezőgazdaságban“, melynek keretében a gazdasági vezetők áttekintést nyernek az 1981 január elsejétől bevezetésre kerülő intézkedésekről.

A haladó tapasztalatok Iskolájának X. évfolyamát nagyon gondos szervezési intézkedések előzték meg a járásban. Tekintettel arra, hogy a járás mezőgazdasági dolgozóinak túlnyomó többsége magyar nemzetiségű, a jól felkészült előadók magyarul adják elő az egyes témákat.

Az előadások közül nagy érdeklődésre tart számot „A nagyüzemi technológia és mechanizáciő érvényesítése, mint a munkatermelékenység növelésének egyik fontos láncszeme“, továbbá a „Hetedik ötéves terv a tökéletesített gazdaságirányítás tükrében“ az egyéb témák.

Az egyes mezőgazdasági üzemekben nagy súlyt helyeznek a dolgozók helyes besorolására a továbbképző fokozatokba. Minden mezőgazdasági üzemben nevelési tervet dolgoznak ki és kijelölik a szövetkezeti munkaiskola szervező és irányító testületét. Az előadások és a televízióban elhangzott téma után beszélgetésekre kerül sor, ahol elsősorban a témák azon részeire adnak kimerítő válaszokat, melyeket a hallgatók nem értettek meg tökéletesen. Ugyancsak nagy jelentőségű az adott témák lebontása helyi viszonylatra.

A szövetkezeti munkaiskola hatékonyságának növelése érdekében a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottsága ismét meghirdette az egyes mezőgazdasági üzemek, valamint a szövetkezeti munkaiskolák vezetői között a szocialista munkaversenyt. A verseny feltételei között szerepel a szövetkezeti dolgozók minél nagyobb számban való megnyerése a szövetkezeti munkaiskola egyes formáiba, a megfelelő káder és anyagi-műszaki feltételek megteremtése, a lektorok szakmai, politikai és módszertani felkészültsége stb. A szövetkezeti munkaiskolák vezetőinek értékelésénél figyelembe veszik a tanterv következetes betartását, a szemléltető eszközök, filmvetítések, a szakirodalom hatékony kiaknázáséit, a lektorok felkészültségét.

A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Dunaszerdahelyi Járási Bisottsága mindent megtesz annak érdekében, hogy a szövetkezeti dolgozók munkaiskolája a növekvő igényeknek és követelményeknek megfelelően teljesítse küldetését.

SVINGER ISTVÁN

A múltkor egy régi történet, mondhatnám úgy is, egy személyes emlék jutott az eszembe: Valamikor kölyökkorunkban a lévai halastavak voltak legvérböbb hancúrozásaink színterei. Egyszer, amikor a tóparton — nem túl „jó gyerekek“ lévén — légpuskával lövöldöztünk a békákra, egyik társam a nádas szélén egy bicikli pumpát talált. A viccrekész társaság egyik eminens tagja, egy már akkor is régi — de számunkra nagyon is új — viccet erőszakolt ki nem túl okos kobakjából: ,pumpa már van, csak a bicikli hiányzik..

Ez a mondhatnám naiv, de az említett alkalommal nagy-nagy nevetést kiváltó „beköpés“ a múltkor egy üzemgazdásszal való beszélgetés alkalmával jutott az eszembe.

OOO

Amikor az építészeti remekműnek is beillő szövetkezeti irodaépület előtt kiszálltam a kocsiból, riadtan néztem a cipőmre. Sáros volt. Milyen is lehetett, ugyanis a szántó-vető traktorost napközben hol is szólaltathatja meg az ember, ha nem a tábla közepén. Aztán a márványlépcső előtt nagyjából megtisztítottam a cipőmet és bátorkodtam benyitni az ajtón. Az elnöki rezidencia titkárnője betanult protokoll-mosollyal ültetett be egy bőrfotelba, majd így szólt: „Az elnök elvtárs nincs idehaza, a vadászegyesület ügyében intézkedik a járáson. De idektildhetem az üzemgazdászunkat, 6 majd tájékoztatja ...“

Míg a Chanel-manekennek is beillő titkárnő illatos spray- Jelhőt hagyva maga után elli-Pumpa

és bicikli

begett, volt alkalmam szétnézni a dolgozószobában. A falakat padlótól plafonig faburkolat fedte, a különleges íróasztal mögött párnázott forgószék, az asztalon repülőtéri irányítópultnak is beillő adó vevő készülék pöffeszkedett. Mindezek láttán szinte elégedetten könyveltem el: Ügy látszik, jól gazdálkodó szövetkezetről van szó, megengedhetik maguknak.

Aztán megjött az üzemgazdász, betessékelt az elnöki irodába, közben azonban megdicsérte Sárika feszes pulóverét.

Rövid esztétikai szemlélődésem ismét csodálatot váltott ki

bennem. A sarakban óriási pálma, mellette dió faburkolatú hűtőszekrény, extra-kivitelezésű tárgyalóasztal, körülötte tizenkét csupa nikkel, csupa bőr forgószék, a padlón perzsamintás szőnyeg. Ez igent — gondoltam, ilyen környezetben lehet tárgyalni. Itt aztán nem nehéz megteremteni a sikeres gazdálkodás alapját.

Sajnos, ez a feltételezés az üzemgazdász néhány mondata után kámforként szertefoszlott. Summa-summárum, az untató számok felsorolásából csupán azt jegyeztem meg: A gazdaság, amely korábban minden támogatást megkapott, amelyik aránylag jó természeti adottságok között gazdálkodik és munkaerőhiány gondjai sincsenek, évek óta a járás leggyengébb szövetkezetei közé tartozik.

Amikor a mezőgazdasági termelőegység „agya“, az üzemgazdász kiklsért a bejárati ajtóig, büszkén mondta: „Ugye milyen szép irodaépületet sikerült építenünk?“ Ezt igen, — mondtam lehangoltan. S eszembe jutott a bevezetőben már említett régi kis történet:

Pumpa már van, csak a bicikli hiányzik...

Kalita Gábor

Egyenes beszéd

A véleménymondásra méd nyílik

aztán a munkásgyűléseken, a szövetkezeti közgyűléseken, s mindig vannak további fórumok, képletes szószékek. A gond talán a következő: kinek, mikor, miről mondja el a véleményét az állampolgár.: De tényleg gond ez? A tapasztalatok a gyakorlat ismeretében igennel felelhetünk a kérdésre. Tárgyszerűbben fogalmazva: a dolgozók egy része még nem ismeri eléggé a munkahelyi demorácia intézményeinek működését.

Sokan, több helyen fölteszik a kérdést, hogy van jogunk, de mire? Megtorpannak. Örömmel hallgatják társuk okos fejtegetését a munkaszervezés javításának lehetőségeiről, de feszengenék, amikor a gyűlésen azzal áll elő valaki, hogy — a példa okáért — nem kapják meg időben а kéztisztító szert. Természetesen, boszszúságot jelent ez is, csak éppen nem a komolyabb eseményekkel foglalkozó gyűlésre való. Ugyanis ne feledjük: Mindig az ésszerűség, az átgondoltság húzza meg a választóvonalat lőrum és fórum, téma és téma között. Mindenről mindenütt beszélni ugyanolyan elpncsékolás, mint ugyanarról valamennyi fórumon szólni. S az sem szerencsés dolog, ha az összes kérdés, vélemény egyetlen fórumra sűrűsödik. A munkahelyi demokrácia hatékonyabb kiteljesedése érdekében

■аш||навва|нвмв*яар11<<.1:«>явв|

Itt is léteznie kall — kellene — bizonyos munkamegosztásnak. Talán ennek a nemismerése az oka, hogy még több heiyen egy-egy tanácskozáson gyakran összevegyül a lényeges és lényegtelen, elfogy a türelem és a fontosabb ügyekre már nem jut elég idő.

Régi Igazság, hogy a vaktában elröpített nyílvessző aligha talál célba. A szavak ereje is tehát a célratörésben rejlik. Abban, hogy megtalálják a címzettet, azt, aki cselekedni, intézkedni kénes és köteles. A brigádon belüli gondokat, esetleges személyes ellentéteket tisztázhatja a brigádértekezlet, elsimíthatja a kisebb közösség vezetője is. A munkaszervezés, a gépek és berendezések állapota, az anyagbiztosítás elsősorban a mesterek dolga, kötelessége. Ha újra meg üjra nehézségek támadnak, akkor érdemes lépni egyet, fel kell keresni a mester felettesét. A tanulság ebből az, hogy a mérlegelésre minden esetben szükség van. Vajon ki Intézkedhet gyorsabban, eredményesebben. A brigádvezető, a mester, a részlegvezető avagy az elnök stb.?

A munkahelyi demokrácia sok esetben jelentéktelennek tűnő apróságok miatt is zátonyra futhat. Az igazságot mérsékeli, ha tál alacsonyan megáll, vagy túl magasra repül a lámpát tartó kéz. Persze, van amikor a méreg beszél egy-egy emberből — sok esetben nem indokolatlanul — mikor nem könnyű dönteni. Mit felelhetünk erre? Csak azt, hogy indulatokra is szükség van, ha jobbítás szándéka fűti azokat. A vad düh azonban rossz tanácsadó. A szónak sosem lehet a sebzés, hanem sokkal inkább a segítség a célja. Ezért nem szabad, nem lehet soha „össze-vissza“ beszélni, mert ennek semmi köze az igazi demokráciához.

Napjainkban — a különböző párthatározatok ösztönzésére is — erősödnek mindenütt azok a törekvések, melyek szilárdabb utat építenek az egyenes beszédet követők seregének talpa alá. Persze egyebek mellett még világosabban lehet és kell tenni, hogy kinek a kötelessége az egy-egy fórumon elhangzottakra felelni időben és érdemben. Mód nyílhat arra, hogy bizonyos kérdésekben maguk az illetékes fórumuk döntsenek, azaz nem csak véleményt nyilváníthatnak. Előbbre lehet mindenhol lépni akkor Is, hogyha a személyesen eljáró panasztevő dolgozó nem semmit mondó ígérgetést, hanem határidőn belüli választ igényel az illetékesektől.

Kinek, mikor, miről mondja el tehát véleményét az állampolgár? Mivel a sémák veszélyesek, ezt teljes pontossággal csak az adott szövetkezet körülményeinek ismeretében lehet eldönteni. Egy-egy közösségnek ki kell próbálnia az utakat és módszereket. Természetesen, nem könnyű feladat ez. A legtöbb segítséget ehhez pártunk, a CSKP érvényes határozatainak iránymutatása — amilyeneket a KB 18. ülésének anyaga is tartalmaz — és politikai testületek, elsősorban is a pártszervek adhatják. A pártszervezetek, az igaz kommunisták példája lehet az a kimerfthetelen forrás, amelybő! mindenki bátran és bármikor meríthet. KANIZSA ISTVÄN

Őszinte, nyílt szavak hallatán szokás mondani: Ez egyenes beszéd volt. Erre pedig minden munkahelyen — üzemben, szövetkezetben — nagy szükség van.

Szerencsére nálunk az, aki szólni akar, módja van rá. A CSKP KB közelmúltban megtartott 18. ülésén, Gustáv H u s á к elvtárs, pártunk főtitkára, köztársaságunk elnöke is rámutatott: „Társadalmi rendszerünk, szocialista államiságunk és politikai hovatartozásunk továbbfejlesztésének érdekében jó iránynak tekintjük a szocialista demokrácia szüntelen tökéletesítését Ez a demokrácia arra támaszkodik, hogy az emberek mind szélesebb körben és közvetlenül részt vesznek a politika kimunkálásában, megvalósításában, ellenőrzésében, valamint az egész társadalmat érintő ügyeknek mindennapos konkrét intézésében. Hazánkban az emberek milliói tényleges érdeklődést tanúsítanak az iránt, hogy a helyzet mindig jobb legyen, amihez ésszel, értelemmel természetesen hozzá akarnak járulni, üntudatosságuk és aktivitásuk szocialista rendszerünk alapvető erőforrása. Ezért pártnnk tartós feladatának tekintjük azt a szüntelen gondoskodást, arról, hogy hatásosan felhasználjuk és érvényesítsük a dolgozók kollektív bölcsességét és tapasztalatait a társadalmi élet minden területén“.

■вяяяяяавяваяяаяввавяявяяяавяяяяявяяяяяяяявявяявавяявявваяваваезс!Е!!аяаа1

g£ iss János a csicserl (CiCarovce) szövetkezet gépesítési Xőüzemágvezetője. Otthon a család már megszokta, hogy korán reggel indul és mindig bizonytalan időpontban érkezik haza. Legtöbbször késő este. Nős. Két gyermek édesapja. Szereti a családját és a szakmáját. A munkatársai azt mondják, hogy a szakma megszállottja. Szervez, intéz, véleményt egyeztet, ha kell vitatkozik. Ennyit tudtam meg rőla, Illetve egy kicsivel többet

Félhomályos kis iroda csendes sarkába ülünk le beszélgetni. Megisszuik a jő erős kávét, aztán a házigazda beszélni kezd:

— Huszonkét éve dolgozom a szövetkezetben. Kezdetben sorra csináltam mindent, amivel megbíztak, de legjobban mindig a gépek vonzottak Majd katonaság után 1959-ben mező gazdasági iskolába küldtek. Az egy éves mesteriskolát sikeresen elvégez tem. 1960-ban már gépesítési csoport vezető lettem, majd három év múlva főgépesitő. Hát ezt a munkakört azóta is végzem.

ф Milyen érzés vezetői poszton dolgozni?

t— Elmondhatom, hogy emberekkel foglalkozni a legnehezebb munkák közé tartozik, de talán mégis ez a legcsodálatosabb. Én ezt így érzem. Annál valahogy nincs jobb dolog, amikor elégedett arcokat látok. Most összegezzük az év tapasztalatait. Készülünk a pártszervezetünk évzáró taggyűlésére. Most írom a hozzászólásomat. őszinte lesz, mert azt írom

le, amire gondolok. Büszke vagyok egy kicsit magunkra is, mert a gépesítés szakaszán sokan vagyunk párttagok. E kis kitérő után visszatérve kérdésedre elmondhatom, hogy egy üzemág vezetése ma elég nehéz feladat, hiszen a gépesítés manapság sokat fejlődött. Kezdetben mindössze hét kerekes és két lánctalpas traktorunk volt és ma már negyvenöt kerekes, öt lánctalpas, nyolc arató-cséplő, tíz teherkocsink van, vagyis a géppark értéke meghaladja a a 10 millió koronát. Tény, megkövetelem a jobb

Egy újító vallomása

munkát, de csak akkor, ha tudok mellé feltételt is adni. Követelünk munkateljesítmény, fegyelmet, mert tólem Is követelik a teljesítményt és a fegyelmet. Nem törekedhetek arra, ogy én legyek a jófiú. Az viszont tény: erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy a magam munkáját, példáját, felelősségvállalását olyanra szabjam, ami semmiben nem marad el attól, amit én követelek meg mástól. Ha kell, nekem sincs munkaidőm, ha más tanulásra, önképzésre késztetek, magam Is tanulok, képzem magam. Ha felelősséget kívánok, magam is vállalom a felelősséget. Másként nem megy. Az ágazatvezető népszerűségét ne az olcsó nyájasság adja meg. Csak a gazdaság eredményessége lehet ennek Is a mércéje.

termelést megoldanunk. A harminc százalékos veszteséget sikerült öt százalékra csökkentenünk, aminek a népgazdasági haszna meghaladja a 283 ezer korona értéket. Itt el kell mondanom, hogy a szója vetéséhez egy vetőgépet készítettünk és a betakarításhoz egy kombájnt alakítottunk át. Ezért az újításért 10 ezer koronát kaptam. Ogy érzem, ezzel az újítói munkámat is elismerték. Egyébként az 1979-es évi újításaimért szlovákiai méretben harmadik lettem, amiért elismerő oklevelet és 2500 korona pénzjutalmat kaptam. Jő érzés tölt el, új megoldásokra serkent. Az idén négy újítást adtam be, valamennyit elfogadták. Az egyik újításomat országos méretben Is alkalmazzák, a népgazdasági haszna nagy, a

sorséról az Illetékes felsőbb szervei rövidesen döntenek.

♦ Mióta foglalkozol újításokkal?

— Régóta. Az alkatrészek felújítá sánál, a talajmegmunkáló eszközöl alkalmazásánál, a beruházásos épít kezéseknél sok módosítást végeztünk mélyek a munkakörülmények javítá sát szolgálják.

♦ Életedben mit tartasz a legfonto sabbnak?

— Először is a családot. És azt hogy rendezett családi életet éljek A feleségem 1959-től párttag, ét 1982-ben léptem be a pártba. Két Iá nyunk van. A nagyobbik mezőgazda sági középiskolába jár, a kisebbik as alapfokú iskolát látogatja. Gyéréi voltam, amikor édesapámat elveszi tettük. Emberséget tanultam tőle, é; azt, hogy a földet szeretni kell. Hál én Is erre nevelem a két lánygyerme kém. Egyébként a feleségem is a szövetkezetben dolgozik.

♦ Mi a legkedvesebb időtöltésed?

— Szeretek főzni, szeretem a természetet, vadászni, halászni járok, de jelenleg minden időmet leköti a munkám. Ugyanis a jövő magasabb szintű követelményeihez már most kell alakítani az emberi erőt.

Gondolkodom, mi az új abban, amit Kiss János mondott? Talán a Jövőn való komoly felkészülés tudata. A fegyelemnek talán szigorúbbnak kell lennie... Az ágazatvezető tehát nyugodtan készül arra, hogy a jövőben rugalmasabban, gazdaságosabban dolgozzanak.

Köszönöm a beszélgetést.

ILLÉS BERTALAN

»

4

t

♦ Mi kényszerít az újításra?

— Az újítás a munkakörömmel kapcsolatos teendőkkel jár. Engem az vezet, hogy tudom: a mezőgazdasági termelésben mindig előbbre kell lépnünk. Ezért igyekszem keresni, kutatni az űj, a jobb, hasznosabb megoldásokat. járok-ikelek a gazdaságban, figyelem a munka folyamatait, és mindig adódik egy jó ötlet. Itt van például a szója: ötven hektárral kezdtük, és ma már háromszáz hektárnál tartunk. Mennyi álmatlan éjszakát okozott, míg végre sikerült a szója-