Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-03 / 1. szám

4 SZABAD FÖLDMŰVES 1981. Január 3. Az igényeknek megfelelően B\\\\\\\\\\\N\\\W\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\^^^ A mezőgazdasáig dolgozók szakmai­­politikai továbbképzésének nagy je­lentősége van a mezőgazdasági ter­melés hatékonyságának növelése, va­lamint a munkatermelékenység rend­szeres emelkedése szempontjából. Gdovin Erzsébet mérnökkel, a Szövet­kezeti Földművesek Szövetsége Duna­­szerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Bizottságának titkárával arról beszél­gettünk, miként készültek fel a járás­ban az 1980—81-es oktatási évre, s miként összpontosítják fő figyelmü­ket a szövetkezeti dolgozók tovább­képzésére. — A mezőgazdasági dolgozók szak­mai és politikai képzésének alappillé­rét a szövetkezeti munkaiskolák ké­pezik, — kezdte Gdovin elvtársnő. — Ennek keretében elsődleges figyelmet fordítunk a CSKP KB 13. és 15. ülései határozatainak megtárgyalására, vala­mint az SZFSZ IX. kongresszusán el­fogadott irányelvek gyakorlati átülte­tésére. A jelenlegi helyzetben nagy súlyt helyezünk a lektorok felkészí­tésére, az előadások és beszélgetések színvonalának emelésére. @ A szakmai továbbképzés terüle­tén milyen új intézkedéseket fogana­tosítottak? f-i A szövetkezeti munkaiskola ke­retében foglalkozunk a dolgozók szak­mai képzésével, gazdaságpolitikai kér­désekkel, a haladó tapasztalatok át­adásával és egyéb oktatási és nevelési formákkal. A szakmai továbbképzésre vonatkozólag minden mezőgazdasági üzemben kidolgoztak a dolgozók ké­pesítésének javítására irányuló intéz­kedéseket, s ily módon a kiválasztás ebbe az oktatási formába annak alap­ján történik. Célunk az, hogy 1985-ig a mezőgazdasági dolgozók 50 száza­léka rendelkezzen kellő szakképzett­séggel. Ebben az évben a Somorjai (Samorín) Mezőgazdasági Szaktanln­­tézetben 195 mezőgazdasági gépjavító, 280 állatgondozó és 75 kertész és sző­lész számára rendezünk továbbkép­zést. Azoknak a dolgozóknak, akik magasabb szakképzettségi osztályba kívánnak lépni, iskolázásokat és tan­folyamokat szervezünk, melyek szak­vizsgával végződnek. A tudományos-műszaki fejlesztés, az új technológiai eljárások igényes feladatok elé állítják a mezőgazda­ságban dolgozókat is. Itt Is érvénye­sül a jelszó: „Ami ma még elég volt, holnap már kevés lesz." Ennek kap­csán a termelés fellendítése érdeké­ben az SZFSZ jb-a ebben az évben Is megszervezi a gépkezelők tanfolya­mait, a hegesztők, járművezetők, a munkabiztonsági és tűzvédelmi oszta­gok tagjai számára a továbbképző tanfolyamokat. i A gazdaságpolitikai-nevelés szaka- ; szán a témák között kiemelt helyen ' szerepelnek az irányítás és tervezés a szövetekezetkben, a szövetkezeti de- , mokrácia továbbfejlesztése, a dolgo­zók munkakezdeményezésének és ak­tivitásának fokozása, az ésszerű ta­karmánygazdálkodás, az energiával, hajtóanyagokkal és tüzelőanyagokkal való takarékoskodás kérdései stb. Az SZFSZ jb-a a mezőgazdasági üzemek vezetői, valamint az egyes szakbizottságok tagjai számára járási aktívát szervez, melynek témája „A tökéletesített gazdaságirányítás érvé­nyesítése a mezőgazdaságban“, mely­nek keretében a gazdasági vezetők áttekintést nyernek az 1981 január elsejétől bevezetésre kerülő intézke­désekről. A haladó tapasztalatok Iskolájának X. évfolyamát nagyon gondos szerve­zési intézkedések előzték meg a já­rásban. Tekintettel arra, hogy a já­rás mezőgazdasági dolgozóinak túl­nyomó többsége magyar nemzetiségű, a jól felkészült előadók magyarul adják elő az egyes témákat. Az előadások közül nagy érdek­lődésre tart számot „A nagyüzemi technológia és mechanizáciő érvénye­sítése, mint a munkatermelékenység növelésének egyik fontos láncszeme“, továbbá a „Hetedik ötéves terv a tö­kéletesített gazdaságirányítás tükré­ben“ az egyéb témák. Az egyes mezőgazdasági üzemekben nagy súlyt helyeznek a dolgozók he­lyes besorolására a továbbképző fo­kozatokba. Minden mezőgazdasági üzemben nevelési tervet dolgoznak ki és kijelölik a szövetkezeti munkaisko­la szervező és irányító testületét. Az előadások és a televízióban elhang­zott téma után beszélgetésekre kerül sor, ahol elsősorban a témák azon részeire adnak kimerítő válaszokat, melyeket a hallgatók nem értettek meg tökéletesen. Ugyancsak nagy je­lentőségű az adott témák lebontása helyi viszonylatra. A szövetkezeti munkaiskola haté­konyságának növelése érdekében a Szövetkezeti Földművesek Szövetségé­nek járási bizottsága ismét meghir­dette az egyes mezőgazdasági üze­mek, valamint a szövetkezeti munka­iskolák vezetői között a szocialista munkaversenyt. A verseny feltételei között szerepel a szövetkezeti dolgo­zók minél nagyobb számban való megnyerése a szövetkezeti munka­iskola egyes formáiba, a megfelelő káder és anyagi-műszaki feltételek megteremtése, a lektorok szakmai, politikai és módszertani felkészültsé­ge stb. A szövetkezeti munkaiskolák vezetőinek értékelésénél figyelembe veszik a tanterv következetes betar­tását, a szemléltető eszközök, filmve­títések, a szakirodalom hatékony ki­aknázáséit, a lektorok felkészültségét. A Szövetkezeti Földművesek Szövet­ségének Dunaszerdahelyi Járási Bi­­sottsága mindent megtesz annak ér­dekében, hogy a szövetkezeti dolgo­zók munkaiskolája a növekvő igé­nyeknek és követelményeknek meg­felelően teljesítse küldetését. SVINGER ISTVÁN A múltkor egy régi törté­net, mondhatnám úgy is, egy személyes emlék jutott az eszembe: Valamikor kölyökko­­runkban a lévai halastavak vol­tak legvérböbb hancúrozásaink színterei. Egyszer, amikor a tó­parton — nem túl „jó gyere­kek“ lévén — légpuskával lö­völdöztünk a békákra, egyik társam a nádas szélén egy bi­cikli pumpát talált. A viccre­­kész társaság egyik eminens tagja, egy már akkor is régi — de számunkra nagyon is új — viccet erőszakolt ki nem túl okos kobakjából: ,pumpa már van, csak a bicikli hiányzik.. Ez a mondhatnám naiv, de az említett alkalommal nagy-nagy nevetést kiváltó „beköpés“ a múltkor egy üzemgazdásszal való beszélgetés alkalmával ju­tott az eszembe. OOO Amikor az építészeti remek­műnek is beillő szövetkezeti irodaépület előtt kiszálltam a kocsiból, riadtan néztem a ci­pőmre. Sáros volt. Milyen is lehetett, ugyanis a szántó-vető traktorost napközben hol is szólaltathatja meg az ember, ha nem a tábla közepén. Aztán a márványlépcső előtt nagyjá­ból megtisztítottam a cipőmet és bátorkodtam benyitni az aj­tón. Az elnöki rezidencia tit­kárnője betanult protokoll-mo­sollyal ültetett be egy bőrfotel­ba, majd így szólt: „Az elnök elvtárs nincs idehaza, a vadász­egyesület ügyében intézkedik a járáson. De idektildhetem az üzemgazdászunkat, 6 majd tájé­koztatja ...“ Míg a Chanel-manekennek is beillő titkárnő illatos spray- Jelhőt hagyva maga után elli-Pumpa és bicikli begett, volt alkalmam szétnézni a dolgozószobában. A falakat padlótól plafonig faburkolat fedte, a különleges íróasztal mögött párnázott forgószék, az asztalon repülőtéri irányító­pultnak is beillő adó vevő ké­szülék pöffeszkedett. Mindezek láttán szinte elégedetten köny­veltem el: Ügy látszik, jól gaz­dálkodó szövetkezetről van szó, megengedhetik maguknak. Aztán megjött az üzemgaz­dász, betessékelt az elnöki iro­dába, közben azonban megdi­csérte Sárika feszes pulóverét. Rövid esztétikai szemlélődé­sem ismét csodálatot váltott ki bennem. A sarakban óriási pál­ma, mellette dió faburkolatú hű­tőszekrény, extra-kivitelezésű tárgyalóasztal, körülötte tizen­két csupa nikkel, csupa bőr forgószék, a padlón perzsamin­tás szőnyeg. Ez igent — gon­doltam, ilyen környezetben le­het tárgyalni. Itt aztán nem ne­héz megteremteni a sikeres gazdálkodás alapját. Sajnos, ez a feltételezés az üzemgazdász néhány mondata után kámforként szertefoszlott. Summa-summárum, az untató számok felsorolásából csupán azt jegyeztem meg: A gazda­ság, amely korábban minden támogatást megkapott, amelyik aránylag jó természeti adottsá­gok között gazdálkodik és munkaerőhiány gondjai sincse­nek, évek óta a járás leggyen­gébb szövetkezetei közé tarto­zik. Amikor a mezőgazdasági ter­melőegység „agya“, az üzem­gazdász kiklsért a bejárati aj­tóig, büszkén mondta: „Ugye milyen szép irodaépületet sike­rült építenünk?“ Ezt igen, — mondtam lehangoltan. S eszem­be jutott a bevezetőben már említett régi kis történet: Pumpa már van, csak a bi­cikli hiányzik... Kalita Gábor Egyenes beszéd A véleménymondásra méd nyílik aztán a munkásgyűléseken, a szövet­kezeti közgyűléseken, s mindig van­nak további fórumok, képletes szószé­kek. A gond talán a következő: ki­nek, mikor, miről mondja el a véle­ményét az állampolgár.: De tényleg gond ez? A tapasztalatok a gyakorlat ismeretében igennel felelhetünk a kérdésre. Tárgyszerűbben fogalmazva: a dolgozók egy része még nem ismeri eléggé a munkahelyi demorácia intéz­ményeinek működését. Sokan, több helyen fölteszik a kérdést, hogy van jogunk, de mire? Megtorpannak. Örömmel hallgatják társuk okos fejtegetését a munkaszer­vezés javításának lehetőségeiről, de feszengenék, amikor a gyűlésen az­zal áll elő valaki, hogy — a példa okáért — nem kapják meg időben а kéztisztító szert. Természetesen, bosz­­szúságot jelent ez is, csak éppen nem a komolyabb eseményekkel fog­lalkozó gyűlésre való. Ugyanis ne fe­ledjük: Mindig az ésszerűség, az át­gondoltság húzza meg a választóvo­nalat lőrum és fórum, téma és téma között. Mindenről mindenütt beszélni ugyanolyan elpncsékolás, mint ugyan­arról valamennyi fórumon szólni. S az sem szerencsés dolog, ha az összes kérdés, vélemény egyetlen fórumra sűrűsödik. A munkahelyi demokrácia hatékonyabb kiteljesedése érdekében ■аш||навва|нвмв*яар11<<.1:«>явв| Itt is léteznie kall — kellene — bizo­nyos munkamegosztásnak. Talán en­nek a nemismerése az oka, hogy még több heiyen egy-egy tanácskozáson gyakran összevegyül a lényeges és lényegtelen, elfogy a türelem és a fontosabb ügyekre már nem jut elég idő. Régi Igazság, hogy a vaktában el­röpített nyílvessző aligha talál célba. A szavak ereje is tehát a célratörés­ben rejlik. Abban, hogy megtalálják a címzettet, azt, aki cselekedni, in­tézkedni kénes és köteles. A brigá­don belüli gondokat, esetleges szemé­lyes ellentéteket tisztázhatja a bri­gádértekezlet, elsimíthatja a kisebb közösség vezetője is. A munkaszerve­zés, a gépek és berendezések állapo­ta, az anyagbiztosítás elsősorban a mesterek dolga, kötelessége. Ha újra meg üjra nehézségek támadnak, ak­kor érdemes lépni egyet, fel kell ke­resni a mester felettesét. A tanulság ebből az, hogy a mérlegelésre minden esetben szükség van. Vajon ki Intéz­kedhet gyorsabban, eredményesebben. A brigádvezető, a mester, a részleg­­vezető avagy az elnök stb.? A munkahelyi demokrácia sok eset­ben jelentéktelennek tűnő apróságok miatt is zátonyra futhat. Az igazságot mérsékeli, ha tál alacsonyan megáll, vagy túl magasra repül a lámpát tar­tó kéz. Persze, van amikor a méreg beszél egy-egy emberből — sok eset­ben nem indokolatlanul — mikor nem könnyű dönteni. Mit felelhetünk erre? Csak azt, hogy indulatokra is szükség van, ha jobbítás szándéka fűti azokat. A vad düh azonban rossz tanácsadó. A szónak sosem lehet a sebzés, ha­nem sokkal inkább a segítség a célja. Ezért nem szabad, nem lehet soha „össze-vissza“ beszélni, mert ennek semmi köze az igazi demokráciához. Napjainkban — a különböző párt­­határozatok ösztönzésére is — erő­södnek mindenütt azok a törekvések, melyek szilárdabb utat építenek az egyenes beszédet követők seregének talpa alá. Persze egyebek mellett még világosabban lehet és kell tenni, hogy kinek a kötelessége az egy-egy fóru­mon elhangzottakra felelni időben és érdemben. Mód nyílhat arra, hogy bi­zonyos kérdésekben maguk az ille­tékes fórumuk döntsenek, azaz nem csak véleményt nyilváníthatnak. Előbbre lehet mindenhol lépni akkor Is, hogyha a személyesen eljáró pa­nasztevő dolgozó nem semmit mondó ígérgetést, hanem határidőn belüli választ igényel az illetékesektől. Kinek, mikor, miről mondja el te­hát véleményét az állampolgár? Mivel a sémák veszélyesek, ezt teljes pon­tossággal csak az adott szövetkezet körülményeinek ismeretében lehet el­dönteni. Egy-egy közösségnek ki kell próbálnia az utakat és módszereket. Természetesen, nem könnyű feladat ez. A legtöbb segítséget ehhez pár­tunk, a CSKP érvényes határozatainak iránymutatása — amilyeneket a KB 18. ülésének anyaga is tartalmaz — és politikai testületek, elsősorban is a pártszervek adhatják. A pártszerve­zetek, az igaz kommunisták példája lehet az a kimerfthetelen forrás, a­­melybő! mindenki bátran és bármikor meríthet. KANIZSA ISTVÄN Őszinte, nyílt szavak hallatán szo­kás mondani: Ez egyenes beszéd volt. Erre pedig minden munkahelyen — üzemben, szövetkezetben — nagy szükség van. Szerencsére nálunk az, aki szólni akar, módja van rá. A CSKP KB kö­zelmúltban megtartott 18. ülésén, Gustáv H u s á к elvtárs, pártunk fő­titkára, köztársaságunk elnöke is rá­mutatott: „Társadalmi rendszerünk, szocialista államiságunk és politikai hovatartozásunk továbbfejlesztésének érdekében jó iránynak tekintjük a szocialista demokrácia szüntelen tö­kéletesítését Ez a demokrácia arra támaszkodik, hogy az emberek mind szélesebb körben és közvetlenül részt vesznek a politika kimunkálásában, megvalósításában, ellenőrzésében, va­lamint az egész társadalmat érintő ügyeknek mindennapos konkrét inté­zésében. Hazánkban az emberek mil­liói tényleges érdeklődést tanúsítanak az iránt, hogy a helyzet mindig jobb legyen, amihez ésszel, értelemmel ter­mészetesen hozzá akarnak járulni, üntudatosságuk és aktivitásuk szocia­lista rendszerünk alapvető erőforrása. Ezért pártnnk tartós feladatának te­kintjük azt a szüntelen gondoskodást, arról, hogy hatásosan felhasználjuk és érvényesítsük a dolgozók kollektív bölcsességét és tapasztalatait a társa­dalmi élet minden területén“. ■вяяяяяавяваяяаяввавяявяяяавяяяяявяяяяяяяявявяявавяявявваяваваезс!Е!!аяаа1 g£ iss János a csicserl (CiCarovce) szövetkezet gépesítési Xőüzem­­ágvezetője. Otthon a család már meg­szokta, hogy korán reggel indul és mindig bizonytalan időpontban érke­zik haza. Legtöbbször késő este. Nős. Két gyermek édesapja. Szereti a családját és a szakmáját. A munka­társai azt mondják, hogy a szakma megszállottja. Szervez, intéz, véle­ményt egyeztet, ha kell vitatkozik. Ennyit tudtam meg rőla, Illetve egy kicsivel többet Félhomályos kis iroda csendes sar­kába ülünk le beszélgetni. Megisszuik a jő erős kávét, aztán a házigazda beszélni kezd: — Huszonkét éve dolgozom a szö­vetkezetben. Kezdetben sorra csinál­tam mindent, amivel megbíztak, de legjobban mindig a gépek vonzottak Majd katonaság után 1959-ben mező gazdasági iskolába küldtek. Az egy éves mesteriskolát sikeresen elvégez tem. 1960-ban már gépesítési csoport vezető lettem, majd három év múlva főgépesitő. Hát ezt a munkakört az­óta is végzem. ф Milyen érzés vezetői poszton dolgozni? t— Elmondhatom, hogy emberekkel foglalkozni a legnehezebb munkák közé tartozik, de talán mégis ez a legcsodálatosabb. Én ezt így érzem. Annál valahogy nincs jobb dolog, a­­mikor elégedett arcokat látok. Most összegezzük az év tapasztalatait. Ké­szülünk a pártszervezetünk évzáró taggyűlésére. Most írom a hozzászó­lásomat. őszinte lesz, mert azt írom le, amire gondolok. Büszke vagyok egy kicsit magunkra is, mert a gépe­sítés szakaszán sokan vagyunk párt­tagok. E kis kitérő után visszatérve kérdésedre elmondhatom, hogy egy üzemág vezetése ma elég nehéz fel­adat, hiszen a gépesítés manapság sokat fejlődött. Kezdetben mindössze hét kerekes és két lánctalpas trakto­runk volt és ma már negyvenöt kere­kes, öt lánctalpas, nyolc arató-cséplő, tíz teherkocsink van, vagyis a gép­park értéke meghaladja a a 10 millió koronát. Tény, megkövetelem a jobb Egy újító vallomása munkát, de csak akkor, ha tudok mellé feltételt is adni. Követelünk munkateljesítmény, fegyelmet, mert tólem Is követelik a teljesítményt és a fegyelmet. Nem törekedhetek arra, ogy én legyek a jófiú. Az viszont tény: erkölcsi kötelességemnek ér­zem, hogy a magam munkáját, pél­dáját, felelősségvállalását olyanra szabjam, ami semmiben nem marad el attól, amit én követelek meg más­tól. Ha kell, nekem sincs munkaidőm, ha más tanulásra, önképzésre készte­tek, magam Is tanulok, képzem ma­gam. Ha felelősséget kívánok, magam is vállalom a felelősséget. Másként nem megy. Az ágazatvezető népszerű­ségét ne az olcsó nyájasság adja meg. Csak a gazdaság eredményessé­ge lehet ennek Is a mércéje. termelést megoldanunk. A harminc százalékos veszteséget sikerült öt százalékra csökkentenünk, aminek a népgazdasági haszna meghaladja a 283 ezer korona értéket. Itt el kell mondanom, hogy a szója vetéséhez egy vetőgépet készítettünk és a be­takarításhoz egy kombájnt alakítot­tunk át. Ezért az újításért 10 ezer koronát kaptam. Ogy érzem, ezzel az újítói munkámat is elismerték. Egyéb­ként az 1979-es évi újításaimért szlo­vákiai méretben harmadik lettem, amiért elismerő oklevelet és 2500 ko­rona pénzjutalmat kaptam. Jő érzés tölt el, új megoldásokra serkent. Az idén négy újítást adtam be, vala­mennyit elfogadták. Az egyik újításo­mat országos méretben Is alkalmaz­zák, a népgazdasági haszna nagy, a sorséról az Illetékes felsőbb szervei rövidesen döntenek. ♦ Mióta foglalkozol újításokkal? — Régóta. Az alkatrészek felújítá sánál, a talajmegmunkáló eszközöl alkalmazásánál, a beruházásos épít kezéseknél sok módosítást végeztünk mélyek a munkakörülmények javítá sát szolgálják. ♦ Életedben mit tartasz a legfonto sabbnak? — Először is a családot. És azt hogy rendezett családi életet éljek A feleségem 1959-től párttag, ét 1982-ben léptem be a pártba. Két Iá nyunk van. A nagyobbik mezőgazda sági középiskolába jár, a kisebbik as alapfokú iskolát látogatja. Gyéréi voltam, amikor édesapámat elveszi tettük. Emberséget tanultam tőle, é; azt, hogy a földet szeretni kell. Hál én Is erre nevelem a két lánygyerme kém. Egyébként a feleségem is a szö­vetkezetben dolgozik. ♦ Mi a legkedvesebb időtöltésed? — Szeretek főzni, szeretem a ter­mészetet, vadászni, halászni járok, de jelenleg minden időmet leköti a mun­kám. Ugyanis a jövő magasabb szintű követelményeihez már most kell ala­kítani az emberi erőt. Gondolkodom, mi az új abban, amit Kiss János mondott? Talán a Jövőn való komoly felkészülés tudata. A fe­gyelemnek talán szigorúbbnak kell lennie... Az ágazatvezető tehát nyu­godtan készül arra, hogy a jövőben rugalmasabban, gazdaságosabban dol­gozzanak. Köszönöm a beszélgetést. ILLÉS BERTALAN » 4 t ♦ Mi kényszerít az újításra? — Az újítás a munkakörömmel kap­csolatos teendőkkel jár. Engem az ve­zet, hogy tudom: a mezőgazdasági termelésben mindig előbbre kell lép­nünk. Ezért igyekszem keresni, kutat­ni az űj, a jobb, hasznosabb megoldá­sokat. járok-ikelek a gazdaságban, figyelem a munka folyamatait, és mindig adódik egy jó ötlet. Itt van például a szója: ötven hektárral kezd­tük, és ma már háromszáz hektárnál tartunk. Mennyi álmatlan éjszakát okozott, míg végre sikerült a szója-

Next

/
Thumbnails
Contents