Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 2. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

Шг Ш. faimár n,

Szocialista brigádok az állattenyésztésben

C*«b л n&fa

é régi.

egy-két literrel töbet tejet ad, mint az ideges, mert az utóbbi izgalmában felszívja a tejet.

Érdemes Mária Dimitri&inová szavaira figyelni. A brigádja a szélsőséges időjárás ellenére is teljesítette tervfeladatait. Sőt már az idei feladatokra is gondoltaik. A brigádértekezleten ugyanis alaposan megtárgyalták az előforduló hiányosságokat.

— Különben havonta tartunk brigádgyűlést — mondja a brigádvezetőnő —, melyeken a szövetkezet vezetői is részt vesznek. Ezeken értékeljük a munkánkat, s meghatározzuk a további tennivalókat is. Brigádunkban van párttag, vezetőségi tag. Részt veszünk a téli oktatásban és hát persze tanulunk is.' A munkahelyünkre is nagyobb gondot fordítunk, mert tiszta környezetben jobb dolgozniľ Telepünk környékét — társadalmi munkában — szebbé, otthonosabbá varázsoltuk.

— Ügy tudom, hogy brigádja volt az első járásban, amely csatlakozott a CSKP XVI. kongresszusa tiszteletére kibontakoztatott szocialista versenymozgalomhoz.

— Hát összedugtuk a fejünket, megvitattuk, hogy a magunk kis közösségében miként javíthatnánk a munkán, aztán a sz asszonyok ötletei alapján felajánlást tettünk, hogy a tejtermelési feladatainkat 5000 literrel túlteljesítjük és 30 mázsa abraktakarmányt megtakarítunk. Mint szocialista brigád, természetesen szorosabb kapcsolatokra törekszünk a tágabb környezetünkkel is, s a falunkkal’. Vállaltuk, hogy részt veszünk a társadalmi munkálatokban, e célból ledolgozunk 360 brigádőrát.

Az eddigi munkalendületük és termelési eredményeik alapján — amelyekért egyébként nagyon meg kellett küzdeni — bízni lehet abban, hogy vállalásukat maradéktalanul teljesíteni fogják.

■ Habár az asszonyok szedelőszködnek haza, azért még megkérdezem Mária Dimitrišinovától: mit csinál munka után, esténként, ha éppen otthon tartózkodik?

— Nálunk Parchovanyban nem ismerik a henyélő, lustálkodó embert — mondja kissé mosolyogva. — Nyáron a ház körül mindig van mit csinálni. Számomra jólesik kint a szabadban, a jó levegőn tenni-venni. Jobban kipihenem magam, mintha az ágyban heverésznék. Télen, amikor nincs tennivaló a kertben, napközben varrni, kötni, takarítani és főzni szoktam. Esténként olvasok könyvet vagy újságot. Saját könyveink is vannak.

— Kirándulni is szokott?

— A brigáddal majdnem minden évben néhány napra.

— Mikor szórakozik?

— Szórakozni? Azt nem . szoktam. , Nemigen futja az időmből. Esetleg szombaton vagy vasárnap este, amikor összejönnek a rokonok, ismerősök.

Illés Bertalan

A terebesi járás szövetkezeteiben sokkal több fiatal szakembert kell bekapcsolni a szocialista versenybe. A jövő tekintetében — ugyanis — ez döntő tényező. Fotó: —-ita—<

A munkavrav szerepe a szövetkezetekben

Ügy tartják, hogy a verseny egyidős az emberrel. A pszichológusok szerint az önmegvalósulás egyik legjobb kifejezője, sarkallja az egyént valódi képességeinek kibontakoztatására. A tények a fenti vélekedések igazát tanúsítják. A SZFSZ Terebesi (Trebišov) Járási Bizottságának legutóbbi ülésén számokkal támasztották alá, hogy anyagiakban kifejezve mit is jelent a munkaverseny a szövetkezetekben.

A kanászok, akikről a nóta szói, már nem bocskorokban járnak, hanem f— ünnepi alkalomkor — magas sarkú cipőben, .estélyi ruhában, fodrász által szépen rendbetett hajjal, semmiben sem különbözve a divatos női szakmák művelőitől. És most már hivatalosan sem kanászoknak nevezik őket, hanem állatgondozóknak. A terebesi (Trebišov) járásban levő parchovanyi szövetkezetben jelenleg hét női szocialista brigád működik. A brigádok Ilyen összetétele nem véletlen. Vincent Koižuch efsz-elnök így beszél róla:

— A mezőgazdaság szocializálása után a községből a javakorú férfiak elmentek az iparba dolgozni. Annak Idején biztattuk az aszonVokat és lányokat, hogy lépjenek be tagként ők is a szövetkezetbe, mert így jobban járnak, később nyugdíj és más szociális juttatásban részesülhetnek.

Az asszonyok és lányok komolyan vették az elnök felhívását. Egyremásra léptek be a szövetkezetbe és állandó munkát kaptak. Később, a szocialista brigádmozgalom térhódításának időszakában a parchovanyi asszonyok voltak a kezdeményezők. Szocialista brigádokat alakítottak. Kettőt mutatunk be közülük.

—★—

A sertéshizlaldákban mindenütt tisztaság és rend fogad. A gondozókat a szociális helységben találom. A szilveszteri „nősbál“ megszervezése körül folyik a vita, majd a brigádmozgalomra terelem a beszélgetést. Mária Jurčová brigádvezető, alapítótag, így emlékszik vissza:

— Régen volt már, de jól emlékszem rá, az elnök felkeresett és megkért, hogy segítsek az állatok mérésénél. Másnap reggel hat órakor ott voltam. Hideg szél fújt, és térdig érő sárban kínlódtunk az állatokkal. Egész nap csak az járt az eszemben, hogy csak ez az egy nap teljen el, és aztán itt többé nem látnak. De másnap mégiscsak jöttem, és azóta itt dolgozom. Közben megalakítottuk a szocialista brigádot ét kétszer már elnyertük a megtisztelő büszke címet.

Az alábbi párbeszéd jellemzi, hogy milyen szigorú itt a munkaerkölcs. Mária Jurčová így kezdi:

— Jaj, tudja, milyen nehéz munka ez? És ez a nagy lekötöttség... — szól közbe az egyik legidősebb aszszony,

— Hát nincs váltótárs, aki ilyenkor helyettesítene?

— Jaj, isten őrizzen a váltótárstól!

A vezetők megszervezték, hogy legyen váltótárs. Utána egy alkalommal elmentünk háromnapos kirándulásra, és csak akkor háborodtunk fel, amikor visszatértünk. A jószágaink éhesen, szomjasan visítottak, a hanyagul kiöntött moslék ...

Mária Jurčová brigádvezetőt ez utóbbi dühítette fel leginkább. Mint magyarázza, ez nemcsak takarmánypocsékolás, hanem a szétfolyatott ételhulladék táptalajai az állatbetegségeknek és az élősdieknek, főleg a legyeknek, amelyek emberre és állatra igen veszedelmesek. Ezek az aszszonyok nagyon kényesek a rendre és a tisztaságra.

Miután a brigádtagok kipanaszolták magukat, dicsekedni kezdenek. Mária Jurčová:

— Az ötéves terv feladatait minden mutatóban teljesítettük. A közelgő pártkongresszus tiszteletére újabb szocialista kötelezettséget tettünk. Elhatároztuk, hogy tervfeladatainkat az elkövetkező évben is becsületesen teljesítjük, sőt a tartalékok feltárásával terven felül kitermelünk 20 mázsa húst és megtakarítunk 15 mázsa abraktakarmányt. A összvállalásunk meghaladja a 35 ezer korona értéket.

Távolról a tehenészeti telep jól mutat. Közelről azonban kiderül, hogy szó sincs it modern épületekről: ezek régi istállók a szövetkezeti mozgalom őskorából. A munkakörülmények persze itt nehezebbek, mint a modern telepen. Ám az itt dolgozó asszonyok — elégedetten szólnak.

— A mi munkánk minősége — kezdi a beszélgetést Mária Dimitrišinová, a tehenészeti szocialista brigád vezetője — a takarmánytermesztöktől íügg.

A brigádvezető a megtermelt takarmány mennyiségére és minőségére céloz, majd így folytatja: 4

— A takarmánytermesztósnél nem mindig előny az, ha sokat takarítanak be belőle. Vegyük példának a lucernát. Ha csupán egy héttel később vágják le, mint kellene, a mennyiség ugyan megnő, de a minőség leromlik és ez egyben lerontja az állattenyésztési hozamokat is.

Mária Dimitrišinová szeret beszélgetni. A rossz nyelvek azt híresztelik róla, hogy a tehenekkel is beszélgetni szokott. Mikor ezt mondom neki, így szól:

— Ez nem mese, valóban így van. A csendes, barátságos szó az állatokat is. megnyugtatja. A nyugodt tehén

Ismert, hogy a múlt évben a szélsőséges időjárás nagyban befolyásolta a mezőgazdasági termelést. A járásban a növénytermelés jóval elmaradt a tervezett szinttől, viszont az állattenyésztés szakaszán fejlődés mutatkozott.

Ebben döntő szerepe van a szövetkezetekben kibontakoztatott és meghonosodott munkaversenynek és a szocialista brigádmozgalomnak. Orosz Norberttól, a SZFSZ járási bizottságának titkárától, tudom, hogy hét esztendővel ezelőtt még csupán öt szocialista brigád tevékenykedett a szövetkezetekben, napjainkban viszont már meghaladja számuk a kilencvenet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a szövetkezetek rendszeres munkát végző tagjaiknak egynegyede versenyez.

Többen megfogalmazták a szocialista brigádvezetők kerületi és országos értekezletein is, hogy a szocialista brigádmozgalom és munkaverseny a szövetkezetekben egyre inkább részévé, segítőjévé vált a gazdasági munkának, a szövetkezeti demokrácia fejlesztésének. Lapunk rendszeresen hírt ad a szövetkezeti munkaverseny

eredményeiről. Az eredmények sem feledtethetik azonban, hogy a terebesi járásban a versenyző brigádoknak csak alig ötödét teszik ki a fiatalok, pedig arányuk ennél lényegesen nagyobb a szövetkezetekben. A helyzet megváltoztatásáért sokat tehetnek a szövetkezetek legtöbbjében megalakult versenybizottságok, amelyek sok helyen munkaverseny-szabályzatot is készítettek. Figyelmeztető, hogy a járásban még mindig akad szövetkezet, ahol még nincs szocialista brigád és nem találták meg a verseny legmegfelelőbb formáit.

Tapasztalataim szerint a brigádok vállalásain minden szövetkezetben általában reálisak, teljesíthetők és mérhetők. Jól szolgálják a termelés fejlesztését, hatékonyabb, jobb minőségű munkát, segítik a munkafegyelmet, a munka szervezettségének fokozását, valamint a dolgozók munkahelyükhöz való kötődését.

A CSKP XVI. kongresszusának tiszj teletére még csak most van kialakulóban a versenymozgalom, de már így is számos szocialista kötelezettségvállalásról számolhatunk be. A csicseri (Cicárovce) szövetkezetben a szocialista brigádok a kezdeményezői a versenymozgaiomnak. Például Bodnár László négy tagú gépesítési brigádja vállalta, hogy 11 ezer 590 korona értékű üzemanyagot, és 16 ezer 200 korona értékű alkatrészt takarít meg. Ez a brigád az 1980-as évben a 68 ezer korona értékű vállalását nemhogy becsületesen teljesítette, hanem jóval túlszárnyalta. így remény van yé, hogy elnyerjék a megtisztelő elmet. A csicseri szövetkezetből, az állattenyésztés szakaszáról, Szakái Margit kollektívája és Detnetrián Erzsébet négytagú csoportja is bekapcsolódott a versenymozgalomba. Mind a két brigád vállalta, hogy a termelési tervfeladatait a CSKP XVI. kongreszszusáig 17 ezer korona értékben túlj teljesíti. Ez a két csoport szép eredményeket ér el. A sertéshizlaldákban a napi súlygyarapodás jelenleg 58 deka, három dekával jobb a tervezettnél.

Tapasztalható a brigádok vállalásainak egyre bővülő formája is. Elsősorban a környezetszépítési mozgalom keretében egyre több brigád vállal társadalmi munkát, a falvak közművesítésében, parkosításában: Jó példát mutatnak a Nový Ruskoviak, abaraiak (Oborin), bolyik (Bof), parchovanyak, vagy a Nagykaposiak (Veľké Kapušany).

Az eredmények arra is figyelmeztetnek, hogy sok még a tennivaló, kiaknázatlan lehetőség a szövetkezeti munkaversenymozgalomban. Ilyen például, hogy csak mérsékelten fejlődtek a szövetkezetekben a kulturális, politikai-szakmai jellegű szocialista vállalások, melyek jól szolgálnák a szakmai és általános műveltség fejlesztését, nagyszerűen illeszkednének a továbbképzés rendszerébe.

Érdemes alaposan áttanulmányozni az irányelvet, amit a SZFSZ járási bizottsága elfogadott és amit már kézhezfcaptak a legérdekeltebbek, a szövetkezetek vezetői és a versenybizottságok. (illés)

♦> «?♦ »!• «?♦ ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> »> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> *> ♦> *> ♦> ♦> ♦> *> ♦> ♦> ♦> ♦> *т» ♦> «?♦ ♦> ♦% ♦> *?♦ ♦% ♦;

í*v

Л Л ktb A$A A$A A^A A^A a£a a£a A^A A$A a£a A$A a£a a£a A^A A^A

♦ V V ♦ ♦ ♦ V ♦ ♦

a£a a^a a^a аЛ» a.

A^A A^A A^A A^A A^A A^A A*J

> ♦> ♦> •> A A A ♦’

A figyelem homlokterében

A KOMPLEX GONDOSKODÁS ELMÉLYÍTÉSE

A szövetkezeti dolgozókról való komplex gondoskodás egyik fontos összetevője a szövetkezeti demokráciának. A párt gazdaságpolitikájával összhangban a mezőgazdasági üzemekben szerves részét képezi a társadalmi és

szociális fejlesztési terveknek. A végrehajtásban fontos szerep jut a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének, mely munkatevékenységében előtérbe helyezi a dolgozók munka- és életkörnyezetének javítását, az üzemi étkezés bővítését, valamint a dolgozók üdültetését.

A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban 1980-ban 1252 szövetkezeti tag gyermeke vett részt a nyári vakáció idején pionírtáborozáson, bélés külföldi táborokban. Egyre több szövetkezeti tag él jogával, s veszi igénybe gyógykezeltetés, valamint üdülés céljából a felkínált lehetőségeket. Ebben az évben 556 szövetkezeti dolgozó vett részt gyógykezelés céljából fürdői kezelésen. A szabad idő hasznos és célszerű eltöltése is egyre szervezettebben és ésszerűbben történik. Erről tanúskodik az a tény is, hogy 1980-ban 557-en vettek részt bei- és külföldi üdüléseken. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége arra törekszik, hogy az üdülésre szóló utalványok szétosztásánál abból induljanak ki, hogy ki milyen munkát végez, hogyan teljesíti a rábízott feladatokat.

A hetedik ötéves tervidőszakban a tökéletesített gazdaságirányítási rendszer bevezetése kapcsán a dolgozókról való komplex gondoskodás szerves részét képezi a szövetkezetek káder és személyzeti, valamint szociális fejlesztési terveinek. Ahogy azt G d ovin Erzsébet mérnök, az' SZFSZ dunaszerdahelyi járási bizottságának titkára elmondotta: a hetedik ötéves

terv időszakában a komplex gondoskodás az új irányelveknek megfelelően kerül a mezőgazdasági üzemek gazdasági-termelési terveibe. Ezzel kapcsolatban előtérbe kerül a SZFSZ poiitikai-nevelő funkciójának elmélyítése, a munkafegyelem megszilárdítása, valamint a felelősségérzet növelése a feladatok teljesítéséért. Mindez természetes, hiszen annak érdekében, hogy javulást érjenek el a dolgozókról való komplex gondoskodásban, mindenekelőtt jobban kell dolgozni.

A SZFSZ a mezőgazdasági üzemek vezetőségével karöltve nagy súlyt helyez a munkakörnyezet javítására és a dolgozók egészségvédelmére. E célból valamennyi szakaszon növekvő felelősséget és több kezdeményezést várnak az üzemvezetés részéről. Következetesen kell végrehajtani a dolgozó nőkről való gondoskodás terén kitűzött feladatokat.

Tekintettel arra, hogy az üzemi étkeztetés feltételei egyre jobbak, a jövőben a hangsúlyt azok gazdaságos üzemelésére kell helyezni. A hetedik ötéves terv időszakéban 25'százalékkal emelik az üzemi konyhákban étkezők létszámát. A szövetkezetek szociális bizottságai havonta értékelik majd az üzemi konyhákban a higiéniai feltételeket, až ételek minőségét és az étkezés kultúráltságát. Azok a közös gazdaságok, ahol az étkezők száma meghaladja a kétszázat, korszerű technológiai felszerelést kapnak. Az üzemi konyhák dolgozói számára szakképzettségük javítása, illetve emelése céljából tanfolyamokat szerveznek. Az adott lehetőségek figyelembevételével a jövőben is lehetővé teszik az idős szövetkezeti tagok, és nyugdíjasok számára az üzemi konyhán való étkezést.

A SZFSZ a dolgozók életkörnyezetének javítása céljából a fiatal szövetkezeti dolgozókat új családi házak építésére ösztönzi, másrészt hozzájárul a meglevő házak korszerűsítéséhez. A hetedik ötéves terv időszakában is hatékony támogatást nyújtanak az óvodák és bölcsődék építéséhez. Az elfogadott koncepcióval összhangban támogatják az üzemi orvosi rendelők és egészségügyi központok építését. A cél érdekében szükségesnek tartják a Nemzeti Front többi tömegszervezetével való koordinált együttműködést ezen a területen. Azokban a községekben, abol nincs orvosi rendelő, szorgalmazzák a preventív orvosi vizsgálatok, ellenőrzések bevezetését, valamint az egészségügyi felvilágosító munka hatékonyságának növelését.

Annak érdekében, hogy a jövőben jobban stabilizálják a fiatal munkaerőket a szövetkezetekben, fontosnak tartják, hogy az állattenyésztésben dolgozó fiataloknak műszakok, megszervezésével tegyék lehetővé hetente a két szabadnapot. Nagy súlyt helyeznek arra, hogy megteremtsék a feltételeket a fiatalok kulturális- és sporttevékenységéhez. E célból hozzájárulnak a kultúra és a testnevelés fejlesztéséhez, s anyagi eszközöket is biztosítanak az ilyen jellegű építkezésekhez.

Sokoldalú figyelmet fordítanak a nyugdíjasok élet- és munkakörülményeinek további javítására is. Megteremtik a szüskéges feltételeket ahhoz, hogy egészségükhöz mérten továbbra is részt vehessenek a termelőmunkában. Továbbra is a szövetkezet kulturális és szociális alapjából nyugdíjkiegészítést fizetnek az alacsony nyugdíjjárulékot élvező dolgozóknak. A nyugdíjasok politikai, társadalmi és kulturális aktivitásának kibontakozása érdekében a Nemzeti Frontba tömörülő tömegszervezetekkel és a mezőgazdasági üzemek vezetőségeivel falvainkon szorgalmazzák a nyugdíjasok klubjainak megalakítását. Erre a célra több helyen lehet felhasználni azokat a megüresedett szövetkezeti adminisztratív épületeket is, melyek a kisebb szövetkezetek egyesülése kapcsán felszabadultak.

SVINGER ISTVÁN

í* ♦♦♦ •*' ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *«' *♦* *l* *l* *l* ♦♦♦ »J* «J» *i* *x* *i* «$► *j* *j« »j» «j* «j» «j« «j* »j» *j» »j» «$♦ »j» »j« »j* ♦$> «j« »** »** *j« »*« •** ♦♦♦ «j* »*• *j* *j« »j» *j» «j* *j» «j«

<