Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-21 / 12. szám

1981. március 21. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A nehézségek áthidalásának feltétele a minőség! Az SZNT Mezőgazdasági ás Elelme­­zésügyi Bizottsága legutóbbi tanács­kozásán a képviselők többek között megvitatták | án Janovi c, CSc mezőgazdasági és élelmezésügyi mi­niszter azon jelentését is, amely mélyrehtatóan elemezte a soron levő mezőgazdasági munkák politikai-szer­vezési, valamint anyagi-műszaki felté­teleinek főbb kérdéseit. Mindnyájan egyetértettek azzal, hogy a hetedik ötéves tervidőszak első évére előirányzott feladatok na­gyon igényesek, hiszen a kedvezőtlen őszi időjárás miatt az ősziek tervezeti vetésterülete több mint huszonhatezer hektárral kevesebb, és tavasszal mint­egy huszonháromezer hektár vár ki­szántásra. Mezőgazdaságunk dolgozói­nak ezt a területet tavasziakkal kell bevetniük. A jelentés arról tájékoztatott, hogy főleg azok a búzák érték el a bokro­­sodás kívánt mértékét, amelyeket a mólt év szeptember huszonötödikéig elvetettek. Azok, amelyek október el­ső hetében kerültek a földbe, arány­lag jónak minősíthetők, persze az utóbbi búzák bokrosodása és másod­lagos gyökérrendszerének a fejlődése eléggé gyönge. A vázolt hiányossá­gok ellenére a búzavetések egészében Jók. Tavaszi árpával, zabbal, szemes és cilókukoricával, továbbá hüvelyesek­kel több mint ötszáznyolcvanezer, burgonyával hetvenezer, cukorrépával hatvanháromezer, olajnövényekkel pe­dig huszonnégyezer hektárt vetnek be. Évelő takarmánynövényekkel száz­ötezer hektár bevetését tervezik, a vetőmagkészlet azonban csak nyolc­vanezer hektárra elegendő. Ez szük­ségessé teszi más tehérjedús növé­nyek termesztését, esetleg a régebbi komplett, tehát jó növényállományú lucernások bizonyos hányadának a meghagyását. Mezőgazdaságunk ebben az évben több mint ezer tonna Sllostant kap a nehezen erjedő tömegtakarmányok si­lózására. A Sokolovi Vegyiművek ezenkívül kétszázötven tonna Silos­tant juttat tartalékba és a nyitrai Bio­­veta is szállít tartósító szereket me­zőgazdaságunknak. A kukorica vetőmagkészlete mind mennyiségi, mind fajtaválaszték tekin­tetében fedezi a szükségletet. A csa­­lamádénak való és a szilázsként ter­mesztett kukorica vetőmagja azonban kevés. Ezért az illetékesek intézkedést tetek a vetőmag importálására. A gyomirtás alapműveleteinek e végzéséhez elegendő Zeazin áll ren­delkezésre, azonban a fűfélék és az ellenálló gyomfajok irtására a vegy­szerkészlet korlátozott mennyiségben kerül forgalomba. A magra termesz­tett kukorica területből ötvennégy­ezerötszáz, a silókukorica vetésterü­letéből pedig negyvenezer hektár ke­zelése válik lehetővé Tugastannal. Ebben az évben egyes körzetekben beindul a kukoricatermesztési rend­szer. Ezzel magyarázható, hogy a szó­­banforgó körzetek mezőgazdasági üze­mei a biológiai anyag, a gépi eszkö­zök és a peszticidek ellátása terén megkülönböztetett gondoskodásban részesülnek. A vetéshez szükséges legjobb tava­szi árpafajták választékában szerepel a Spartan, a Trumph, a Korai, a Ra­pid, a Favorit és a Safir. A készlet teljes mértékben fedezi a szükségle­tet, azonban néhány árpafajtát — Diabas, Dvoran, Fatran, Opal stb. — tartalékoltak, hogy rendkívüli ese­tekben kéznél legyen. < Ebben az évben zöldséget több mint huszonhétezer hektáron terme­lünk és félmillió tonna össztermékkel számolunk. Ezen a szakaszon PCR paprikamagból és fokhagymadugvány­ból hiány mutatkozott. A zöldségmag­vak gyakori hiányának kiküszöbölése céljából a tárca intézkedést tét hazai magszaporításra. A törekvés arra irá­nyul, hogy a készletben legalább egy­­éev tartalékkal rendelkezzünk, elke­rüljük a meglepetéseket. A hazai szükséglet kielégítésére és az export­feladatok teljesítésére ebben az évben Szlovákiában több mint ezerhétszáz hektáron szaporítunk zöldségmagot és ültetőanyagot. A műtrágya ellátásában az első ne­gyedév gyengébb a múlt év hasonló időszakánál. Ez az eltérés hatóanyag­ban több mint huszonnégyezer tonna. Mésztrágyóból azonban ötezerhértszáz tonna a többlet. A műtrágya állítólag azért kevesebb, mert 1979 és 1980 utolsó két hónapjában a mezőgazda­ság terven felüli szállítmányokat ka­pott, s így a készlet feltehetően fede­zi a tavaszi szükségletet. Mezőgazdaságunk ebben az évben 430 millió korona értékben kap nö­vényvédő szereket. Ebből százkilenc­­vennégymillió korona értéket saját vegyiparunk nyújt, huszonhatmillió korona értéket a szocialista közösség országai, kétszáztízmillió korona ér­téket pedig a tőkés államokból szállí­tanak. Ez azt jelenti, hogy a készlel hasonló, mint a múlt évben, ez azon­ban nem jelenti azt, hogy az igények­nek megfelelő. A tőkés importból származó szerkészítmény választéka legfeljebb egynegyedrész erejéig fe­dezi a termelési gyakorlat igényeit. Ezért időszerű, hogy a gazdaságok­ban e kártevők elérejelzéséből nyert ismeretek alapján, tehát megkülön­böztetett ésszerűséggel hasznosítsák a védőszereket. Ezzel egyidejűleg nem szabad megfeledkezni a hagyományos növényvédelmi módszerek széles körű alkalmazásáról sem. A SLOV-AIR ebben az évben egy­millió hatszáznegyvenhatezer átlag­hektár repülőgépes gondozásra vál­lalkozott. Ez a terület mintegy tizen­hatezer átlaghektárral nagyobb a múlt évi valóságnál. Erre a célra Z—37-es és AN—2-es gépek állnak rendelkezésre. Az AN—2-es nagy ha­tósugarú gépeket főleg a nyugat- és a kelet-szlovákiai kerület nagy kiter­jedésű tábláin és ültetvényein alkal­mazzák. Helikoptereket a žilinai, a Dolný Kubín-i a Považská Bystrica-i, a lévai (Levice) a komáromi (Komárno), a senicai és a rozsnyói (Rožňava) já­rásban fognak használni. A hetedik ötéves tervidőszakban a repülőgépes növényvédelem újabb gépekkel gaz­dagodik, mert a vegyszerek hasznosí­tása így a legjobb. Bár mezőgazdaságunk időben igé­nyelte a szükséges gépeket, s erre nyolcezernégyszázkilencvennyolc té­telre visszaigazolást is kapott, a gép­ipar azonban a múlt év végéig ebből csak ezerhétszázhatvankét tételt tel­jesített és a kért 521 Jovábbi tételből semmit nem kapott meg a mezőgaz­daság. Az NDK gyártmányú gépek ja­vításához nincs elegendő pótalkat­rész. Az E—280-as szecskázók, az E—512-es és az E—516-os kombájnok javításához úgyszólván nincsenek pót­­alkatrészek. Az erre az évre igényelt pótalkatrészek összmennyisége tehát csak hatvanöt százalékra fedezett. A szállítók több mint hatszáz tételt nem igazoltak, s a kilencszázhatvanhat té­telt is csak részben igazolták vissza. Rendkívüli módon bonyolítja a hely­zetet, hogy az NDK szállítói a múlt évben mintegy százötvenmillió korona értékű pótalkatrész készlet behozata­lát nem teljesítették. Ez a körülmény három lényeges dologra hívja fel a figyelmet. Egyrészt arra, hogy itthon kellene megoldani az NDK-ból szár­mazó gépekre a pótalkatrészgyártást, ami a jelenlegi Ínséges kapacitáshely' zetben nagyon költséges lenne, más­részt arra, hogy Szlovákia mezőgaz­daságát mindenekelőtt a Szovjetunió­ból importált gépekre kellene alapoz­ni, mert ezek javításához lényegesen könnyebb a pótalkatrészek beszerzése, s végül arra, hogy az illetékesek kö­vetkezetesebben szervezzék meg a pótalkatrészek összpontosított javítá­sát, tehát alakítsák ki a felújítás és a juttatás írott szabályait. A gépi eszközök készlete szempont­jából eléggé kritikus a helyzet. Ezért a burgonyaültető gépek, ekék, tór­­csásboronák, talajsimítók és mű­trágyaszórók juttatása terén tenni kellene v alamit! A vetőgépellátás a múlthoz képest ugyan javult, a kész­let azonban nem teljes mértékben fe­dezi a szükségletet. A tárca arra kérte a mezőgazdaság­gal együttműködő védnök gépipari vállalatokat, hogy nyújtsanak segítsé­get a pótalkatrészek felújításában. A- mennyiben ez termőtalajra talál, re­mélni lehet, hogy a tavasz ébredéséig a gépek elkészülnek és rajthoz áll­hatnak. HOKSZA ISTVÁN A sertések takarmányozása A sertések takarmányozásában komoly gondot okoznak a meleg nyári hónapok. Ezen Időszak alatt arra kell törekedni, hogy elegendő takarmányt vegyenek föl az állatok és megfelelő legyen a gyarapodásuk. Ezt a kér­dést tanulmányozták az USA-ban. Három energiaszintű takarmányadaggal végezték a kísérleteket: 5040, 5880 és 6720 kj-lal. A takarmányadag kuko­ricából, szójából őrölt rizstőkből állt. Amíg a sertések nem érték el a 25 kg-ot, a fehérje aránya 16 % volt, utána viszont csak 13,5 %. A magasabb energiaszintű takarmányt fogyasztó sertések kevesebb takarmányt fogyasz­tottak, de gyarapodásuk gyorsabb volt, így 8 nappal korábban érték el a végsúlyt. Az őrölt takarmányt fogyasztó sertések 28 °/o-kal kevesebb takar­mányt használtak föl. A legeredményesebb felhasználás az 5880 kJ szinten volt. A növekedési szakasz alatt az állatok magasabb energiaszíntet igé­nyelnek. Ebben az esetben a takarmányfogyasztás XI %-kal gyorsabb volt. A befejező szakasz idején a 6720 kJ szinten a takarmányfogyasztás mérté­ke 13 °/o-kal kevesebb volt, de a gyarapodás 6 %-kal gyorsabban követke­zett be, mint az 5040 kJ szinten. A nyári időszak alatt törekedni kell a takarmányadag magas energiaszintjére. Ez esetben még nem következik ba az elzsírosodás. A zsír később képződik. A kanok 9 nappal hamarabb ér­ték el a piaci súlyt. A növekedési szakasz alatt viszont a kocák 7 % ke­vesebbet ettek, de a gyarapodásuk gyorsabb volt. A 6720 kJ szinten a kanok 13 %-kal több takarmányt ettek, ennek ellenére a növekedésük csak 10 %-!kal volt gyorsabb. A befejező szakaszban a kanok gyorsabban növekedtek a kocáknál minden energiaszinten. A magasabb energiaszintű takarmányadagok lehetővé teszik, hogy az állatok fenntartsák a növeke­dés ütemét a meleg ellenére is. Ez a hatás fokozottan érvényesül a 25 kg-os élőtömeg elérése után. Fm. Rés. i A múlt év küzdelmes, rendkívül ** szeszélyes Időjárású esztendő volt mondja vendéglátóm különös hangsúllyal. — Sok gondot és még több bosszúságot, de csak néhány iga­zán Jó eredményt hozott. A növény­­termesztési ágazatvezetőt talán csak egyszer, az új kenyér ünnepén láttam mosolyogni. Megvolt rá az oka: a per­­beteí föld még soha nem termett any­­nyl gabonát, mint tavaly. Közel ezer hektáron hat tonna fölötti eredményt értünk el a búza és az árpa átlagá­ban. Másfél millió koronának már lehet örülni. Főleg olyan évben, ami­kor minden fordítva sül el. A napra­forgóban és a cukorrépában mi csa­latkoztunk, a kukorica és a szőlő vi­szont bennünk csalódott. A naprafor­gó késve érett, de az egyre jobban fenyegető gombabetegség miatt nem halogathattuk a száradást siettető permetezést. Persze vegyszerünk sem volt elég, ráadásul eleredt az eső, nem sokat használt a kezelés. Ami viszont a ml hibánk, százharminc hektáron elhanyagoltuk a gyomirtást, s ez nehezítette a kombájnok munká­ját, növelte a betakarítási veszteséget. A cukorrépát — elsősorban a rossz vetőmag miatt — kétszer kellett el­vetni, hogy mégis legyen belőle vala­mi. Aztán jöttek a hányaveti módon beállított gépek és jókora darabokat lekanyarintottak az egyenetlen talaj­ban — részben fajtajellegüknél fogva — különböző magasságban elhelyez­kedő gumókból. 0 Ezt értem, de mi az, hogy a ku­korica meg a szőlő magukban csaló­dott? Lehet ilyen növényeket elha­nyagolni? — A kukorica esetében inkább túl­buzgóságról kell beszélnünk, nem ha­nyagságról. Már tervezéskor túl ma­gasra helyeztük a mércét, azután mindent elkövettünk, hogy teljesítsük, amit vállaltunk. Mondom mindent, még hibákat is. A legnagyobb hiba az volt, hogy április végén teljes gőzzel megkezdtük a vetést, pedig a föld még nagyon -nideg volt. Kétszázhúsz hektáron újra kellett vetni a magot. Később a gyomirtással vallottunk ku­darcot, ősszel pedig azon bosszankod­tunk, hogy a kimondottan korai és félkésel hibridek sem bírtak idejében beérni. A szőlő — az egészen más tészta. Mondhatnánk, hogy az időjárás az oka a gyenge hozamnak, de miért hitegessük magunkat. A növényvédel­met — főleg a megelőző kezelést — kimondotan elhanyagoltuk, s amikor végre permeteztünk, akkor sem min­dig szakszerűen előkészített és meg­felelő töménységű oldatot használ-BORÚ // Ha most egyszerűen kijelenteném, hogy a PERBETEI (Pribeta) Efsz a múlt évben a tervezettnél lényegesen nagyobb, összesen hétmillió három­­százezer korona tiszta nyereséget ért el, néhányan bizonyára elismerően bólintanának, hogy ez már igen. De mások meg — és talán ők lennének többen — csak hümmögni fognak, hogy no, ettől sem lettem okosabb. Ezért az unalmas statisztikai kimutatásokba való számadatok ismertetése helyett arra kérem dr. Nagy Ferencet, a közös elnökét, ossza meg velünk a szövetkezet múlt évi termelési és értékesítési eredményeiből fa­kadó örömét és gondját, s próbáljuk közösen summázni azokat a tapasz­talatokat, melyeknek kamatoztatásával elkerülhetik az újabb buktatókat. tunk. Ez pedig nem növényvédelem, hanem pazarlás. Ezen a területen a jövőben lényeges javulást ikell eszkö­zölnünk, hiszen ez idén ismét bővül a termőszőlőnk területe, és további telepítéssel is számolunk. 0 Az állattenyésztés fejlődésének egyebek között a takarmánykészlet szab határokat. Van-e panaszra okuk az állattenyésztésben dolgozóknak? •—i Mennyiség tekintetében aligha, hiszen annyi zöldet még soha nem termeltünk, mint a múlt évben. Lu­cernából és évelő füveikből csaknem tíz tonna termett hektáronként, ter­mészetesen szénában számítva. Jól si­kerültek a keverékek és a csalamá­­dénak, illetve szilázsnak termelt ku­korica is. Közel kétszer annyi szilázst készítettünk, mint más éveken, és száz tonna silókukoricából takarmány­­liszt készült. Sajnos, a szílázs minő­sége nem kifogástalan. Ez annak a következménye, hogy az érettségi fok­ra való tekintet nélkül meg kellett kezdenünk a betakarítást, mert meg­felelően előkészített magágyba akar­tuk elvetni az őszi búzát. Vannak helyzetek, amikor az embernek dön­tenie kell, hogy társadalmi szempont­ból mi a fontosabb: a gabonaprogram vagy a tejtermelés. 0 Gondolom, ezzel nem a tehené­szetben dolgozók bizonyítványát igye­kezett megmagyarázni? — A tejtermelésben elég lassan, szinte lépésről lépésre haladunk elő­re. Az állatsürüség biztosított, a fe­­deztetési tervet túlteljesítjük, a ter­vezettnél mindig több borjú születik és kevesebb hull el — száz tehén át­lagában száztizenegy borját válasz­tunk el —, viszont a darabonkénti tejtermelés évi átlagát megint csupán kilencvenhárom literrel sikerült nö­velnünk. így bizony még csaknem kétszáz literrel alatta maradtunk a járási átlagnak. A tenyészmunka szín­vonalára nem lehet panasz, enniük is van mit az állatoknak, most már lé­nyegében csak az emberi tényező be­folyásolhatja a hasznosságot. És ezen a téren még gok a javítanivaló. Vala­mint a minőség tekintetében is, hi­szen tavaly az eladott tejnek csak hatvanhat százalékát vették át tőlünk az első minőségi osztályban. Sajnos, még olyan fejőnk is volt, aki hóna­pokon át vizezte a tejet. Természete­sen megkapta a méltó büntetést, de ez már mit sem változtat a múlt évi eredményeinken. 0 Hústermelési feladásaikat teljesí­tették? *—i A termeléssel sajnos lemarad-A sertéstenyésztés­ben dolgozókra ko­moly feladat vár: huszonhat tonnával több húst kell ér­tékesíteniük, mint a múlt évben. ígé­rik, hogy teljesítik a feladatot Fotó: —bor tunk, mert több mint száz kocát — betegség miatt — ki kellett selejtez­nünk, S csaik a második félévben sike­rült feltöltenünk az állományt. Hús­eladási feladatainkat viszont teljesí­tettük. Sőt! Nyáron az üres marha­istállókban pecsenyecsibéket nevel­tünk, így pótoltuk a sertéstenyésztés termelési értékben kifejezett mulasz­tását. 0 Milyen elképzelésekkel indulnak az új tervidőszak első évében? — Továbbra is megkülönböztetett figyelmet szentelünk a gabonának, és hasonló gonddal igyekszünk fejlesz­teni a kukorioatermesztést. A takar­mányoknál színvonaltartást, és — el­sősorban a szilázsolásnál — minőség­­javítást tervezünk. A cukorrépa ter­mőterületét tíz hektárral, a naprafor­gó átlaghozamát pedig tizennyolc má­zsára kívánjuk növelni. És negyven hektár szőlőt tervezünk telepíteni. Az állattenyésztésben a sertéstenyésztés fejlesztése a legnagyobb feladat; az idén kétszázhatvan mázsával több sertéshúst kell értékesítenünk, mint a múlt évben. Természetesen a tejter­melésben Is szeretnénk előbbre lépni, mennyiség és minőség tekintetében egyaránt. Aztán van itt néhány fontos beruházás, összesen hatmillió korona értékben. Június végéig be kell fejez­nünk az új sertéshizlalda és a borjú­istálló építését, tervbe vettük továbbá négy szövetkezeti lakás átadását és a szövetkezeti klubot is szeretnénk tető alá hozni. 0 A múlt év kedvezőtlen volt, ta- Ián azért is domborodtak ki olyan nagyon a fogyatékosságok. Az idén viszont nagyobbak 4 feladatok... — Ha csupán a szerzett tapasztala­tainkat kamatoztatnánk, akkor is előbbre kéne jutnunk a fejlődésben, legalább egy lépéssel. De ezen túl­menően adottságok és emberi tenni­­akarás is létezik. Szövetkezetünk dol­gozói tavaly kétmillió háromszázezer korona értékben teljesítették a fele akkora szocialista kötelezettségválla­lást. Most a CSKP megalakulásának 60. évfordulóját és а XVI. pártkong­resszust köszöntő felajánlásaink érté­ke 857 ezer korona. Vagyis van kez­deményezés a megnövekedett felada­tok teljesítésének elősegítésére. Miért ne bizakodnék, hogy borúra derű, rossz évre jó következik?! Lejegyezte: KÄDEK GABOR Шт. i p >

Next

/
Thumbnails
Contents