Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-21 / 12. szám
1981. március 21. SZABAD FÖLDMŰVES Uaf éve még minden rendben volt. Nem érezte, hogy ■" nyolcvanéves. Erőlködés nélkül fűzte be reggelente a magas szárú cipőjét, fáradhatatlan volt az ura és a ház körüli dologban. Életének az a valamikor nagy családra méretezett értelme ugyan kettejük gondjára csappant, de ez a gond is tele volt megannyi aprócska céllal, jóleső örömmel és kötelességtudattal. A világ persze elment valamerre. Ök ketten ott maradtak a rájuk osztatott régi helyen, a nádtetős ház itt-ott málló oltalmában, falra aggatott szentképekkel, vakfoltos szobatükörrel. A családtól kapott új holmit a szekrénybe pakolták, majd jó lesz még az valamikor. Nem utazlak, mert sem az autót, sem a vonatot nem tudták elviselni. A maguk rendjét, a dacos szegénységet úgy viselték, mint más a fejdíszt. Ha levél jött vagy képeslap, azt becses tárgyként kirajzszögezték a szentképek mellé. Ha személyesen jött a család, rejtett zugolyokból előkerült a legszebb alma, a legjobb foszlós kalács, a zsírba eltett disznóhús. Az öregasszony vénségében is áldott kotlás maradt, oda lehetett húzódni hozzá bánattal és örömmel. A baj azon a januári reggelen állított be a nyolcvanéves asszonyhoz, amikor az ura temetését követő napon rájött, hogy nincs miért befűznie a cipőjét, hogy értelmetlen a két kupával kikocogni az artézi kútra, hogy fölösleges töprengeni, mit főzzön délre, hogy nincs kötelező feladata többé, hiába jár-kel a lakásban. A tárgyak elhúzódtak tőle. Mégül faját bölcsességére hagyatkozott. Engedelmes• ség volt ez is, bár elütött a megszokottól. Az eperfától kapta a parancsot. Attól a viharvert eperfától, amelyik 1944-ben kapott találatot, a fele el is száradt, de a másik fele kizöldellt, esztendőről esztendőre belombosodott. Gyümölcse ugyan nem lett többé, de élt. Az ura azért nem vágta ki a féllombú, sérült eperfát, mert tiszteletben tartotta a természet rendjét. A parancs az volt, hogy élni kell. Cipőt fűzni, mosni, vasalni, szomszédolni, csibét nevelni, délidőben tejbe áztatott kenyeret adni a macskának. Ha jött a tavasz kertet ásni, hagymát duggatnl, virágot nevelni. Szikkasztó nyárban árnyékba húzódva szundikálni délután. Aztán csak a csenden át érkező neszekre figyelni, nagyokat szippantva az estike virág illatából. Már-már újból önmagára talált, amikor a család félteni kezdte. S ez az aggodalom tette végképp feleslegessé. A faluban élő gyermeke vette magához. Lett külön helyet, vihette a motyója egy részét. Persze nem mindent, mert „minek az magának, mama?“ Tűzre került az öreg sublót, a két szúette ágy, és szemétre dobták a megannyi értelmét vesztett tárgyat. Nem volt helye többé a háromlábú suszter széknek, több tucat sámfának, az ura egykori életének. Eltűntek az az ócska szakajtók, a sütölapát. Csak a vakfoltos tükröt sikerült megmentenie, meg a féltve őrizgetett vastag, szőke copfot, lányságának hírmondóját. A parancs persze itt is az volt, hogy élni kell. Kemence, eperfa és estike virág nélkül. Ha csak tehette, át-átszaladl az üresen álló rozzant házba. Látta, hogy repedeznek a vastag falak, miképp rongálja meg a szél a zsalugátert, észrevette, hogy a nád egyre több helyen „bedöglik“ és ellenállás nélkül engedi át az esővizet. Felfedezte, a mestergerenda mint veszíti el egyenes tartását, és egy nyári napon azt vette észre, hogy a szobában, a padló rései között kinőtt a gaz. A magára hagyott ház fél évet élt még. Aztán csendben összeroskadt. Es ekkor kezdődött újra a baj. „Ne azt a ruhát vegye fel, mama! Minek áll maga szóba azzal a semmirekellővel? Ne cipekedjen, ne lábatlankodjon, vagyunk mi elegen, majd megcsináljuk azt a munkát. Minek flangál maga a cigányvégben, még a végén hazahoz valami nyavalyát. Csak üljön otthon a melegben, mi dolga lenne kint az utcán? . . .“ Mi dolga lenne? Ez a kérdés sütött rá a falakról. Ez zakatolt a fülében. Ez zúgott be a téli széllel az ajtón és az ablakon. Es ez vibrált a gáztűzhely idegen, kék lángjában is. Mi dolga lenne még, hiszen már elvégzett mindent. Megszülte a gyerekeket. Nevelte az unokákat. Gyámolított egy tucatnyi lelencet. Eltemette és elsiratta az urát. A többi már ne máz 6 dolga. Akit ez a kényszerűség elhagyott, az üres. És ha egy megvénült asszony nem leli helyét a megfordult világban, az szégyenében leborul a földre. Mert nincs rádió, nincs gépi csoda, nincs ultrahang és nincs atomreaktor, ami hidat építhetne közte és a változások embert szegényítő pontjai közt. Lefeküdt hát november végén. Nem volt már semmije, amit osztogathatna. Eltékozolta mindenét, január végén még egyszer felkelt. Kilopakodott a csípős hidegbe. Az égen figyelte a delelő napot. Rálépett néhány befagyott tócsára. Varjak ültek a fák csupasz ágán. Csak ök látták, hogy cipőit aznap már nem fűzte be. SZABÓ IRÉNÉ Cs. kovács lAszlű: halAszfalu A MADÄCH Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat gondozásában megjelent új könyveket, melyeket az alábbiakban tömören jellemzőnk — az érdeklődök beszerezhetik a Slovenská kniha könyvesboltjaiban. — Gál Sándor: MESÉT MONDOK, VALÖSÄGOT A szerző mesélő stílusban ad színes képet szülőföldje, Búcs község múltjáról és jelenéről. Mesterien rajzolja meg a régi szokásokat, hagyományokat és a falu életének szocialista átalakulását. Ara 17,— korona —0-— Kövesdi János: ALOM A KÖDBIKÄRÖL E kötetében a szerző napjaink egyegy érdekes embertípusát, eseménydarabját ábrázolja. Ara 16,— korona —0-— Főnöd Zoltán: VALLATÓ IDŐ E kötetben megjelent írások általában kultúrpolitikát célokat követnek. Kordokumentum jellegük mellett szocialista nemzetiségi kultúránk és Irodalmunk összegezését, fejlődésének jellemzését is tükrözik. Ára 27,— korona —0-— Fonót Zoltán összeállítása: МОHELY ’81 E kötet működés közben kívánja bemutatni a kiadót, újraközölni azokat az írásokat, melyek a csehszlovákiai magyar sajtó hasábjain láttak najvilápgot, s joggal tarthatnak igényt az olvasók érdeklődésére. Ara 11,— korona i—O— — Csanda Sándor: FABRY ZOLTÁN A Fábry Zoltán életművének kutatásával foglalkozó szerző e tanulmánygyűjteményben áttekintést ad Fábry kritikusi, publicisztikai és irodalomszervező tevékenységéről. Forrásként levelezését, az eddig még meg nem jelent írásait is felhasználta. Ara 15,— korona —0— «— Tölgyessy 7 Kenda: ÉLTETŐ ÉS PUSZTÍTÓ SUGÁRZÁSOK A szerzők arra a nem könnyű feladatra vállalkoztak, hogy az atomenergiával kapcsolatos tudományos és technikai eredményeket egyszerű formában, de szakmailag helyesen ismertessék meg az olvasókkal. Ara 35,—. korona —0— Varga Imre: BOSZORKÄNYSZOMBAT A Boszorkányszombat összegezése a szerző egy évtizedes pályaképe eredményeinek. Amellett, hogy megpillanthatjuk e líra nyelvi-stiláris jellemzőit, melyek között ugyanolyan helye van a mítosznak, a népköltészetnek, mint a klasszikus görög hagyománynak és az avantgarde-nak, fölvillannak előttünk azok a téma- és gondolatkörök is, melyek bizonyítják a költő világképének gazdagságát. Ara 21,— korona i—0—i ' A Csehszlovákiai magyar költők 1918—1945: REJTETT ÖSVÉNY Ez az antológia a két háború kö-ŰJ KÖNTÖSBEN: a Bratislava! Zenei Hetek és a Bratislava! Lýra A szlovák zenei élet két jelentős eseménye a Bratislaval Zenei Hetek és a Bratislavai Lýra az ntolsó években olyan fejlődésen ment keresztül, hogy ma már Európa szerte is nyilvántartják, értékelik. Az év elején neves zenei szakemberekből álló bizottság ötéves koncepciós tervben határozta meg azokat a teendőket, melyek a programok minőségének javftását szorgalmazzák, s támogatják az eddig jól bevált gyakorlatot. A Bratislava! Lýra ■— annak ellenére, hogy teljesítette küldetését — a közönség részéről aránylag sok bírálatot kapott. Amint ezt KováCik elvtárs, a Lýra igazgatója kifejtette, ez az elégedetlenség — kézenfekvő: A rendezőbizottság már évek óta „teremgondokkal“ küzd. A Bratislaval Kultúra és Pihenés Parkjának színházterme, a téli stadion stb. akusztikailag, — az esemény országos jellegének — esztétikailag sem felel meg a követelményeknek. Az új koncepciós tervben azonban már bennefoglaltatik egy örvendetes határozat, mely szerint; az idén — hacsak nem jönnek közbe műszaki problémák — az újjonan felépült Szakszervezetek házában rendezik meg ezt a könnyűzenei eseményt. Ugyanis ennek előadóterme 1200 személy befogadására képes, s belső építészeti szempontból is megfelel a követelményeknek. Ha már a gondokról szóltunk, szükséges megemlíteni a következőket: A korábbi években — főleg a legsikeresebb énekesekről van szó —, egyes előadók nem mérlegelték a Lýra jelentőségét, nem vettek részt rajta, így ez a rendezvény sem tükrözhette hűen egy nemzet könnyűzenei életének keresztmetszetét. Az építő jellegű intézkedések révén a Lýra az idén „új arcot kap." Amellett ugyanis, hogy a Szakszervezetek házában — május 20—30-ig — megrendezésre kerül a hazai, és a szocialista országok táncdalénekeselnek, szerzőinek versenye az új téli stadionban a tinédzser korosztály is láthatja kedvenceit. Több pop-együttes — a Fermáta, ETC, Piramis r— fellépését tervezi. zötti versírők tömegéből huszonhat alkotót szólaltat meg, néhányukat egy-két vers erejéig, másokat terjedelmesebb válogatással, de mindig a hagyományteremtésnek, az értéktisztázásnak, s korabeli líránkról alkotott eddigi képünk kiteljesítésének szándékával. Ara 22,— korona —0— — Szfitsy Lóránt: BOLDOG VADÄSZÉVEK A szerző, aki hosszú évtizedeken át cserkészett Közép-Szlovákia hegyei közt, valamint Mátyusföldön és a Csallóköz lápos síkságain, e tanulságos és szórakoztató művében elbeszéli vadásszá válásának történetét, a kezdő és a gyakorló vadászoknak átadja gazdag tapasztalatait. Ara 22,— korona —0— — Fráňa Šrámek: A TEST Šrámek regényét az érzéki mámor líraisága hatja át. Azt vallja, hogy az emberi lét lényegét, örömét és szépségét a test és az érzékek fejezik ki; azok a tényezők, amelyekkel az ember felfogja és elfogadja az élet édes, elbűvölő, gyönyörű és egyszerű ajándékát. Ara 28,— korona —0— 1— Viliam Plevza—Vlasta Plevzová: a szlovákiai Értelmiség a KOMMUNISTA MOZGALOMBAN Tudományosan megalapozott munkájukban a szerzők érdekes kísérletet tesznek arra, hogy teljes mélységében és szélességében megrajzolják a szlovákiai értelmiségnek a burzsoá Csehszlovák Köztársaságban kifejtett forradalmi tevékenységét. Ara 17,— korona —0 — — Pavel Koyš: VÁLOGATOTT VERSEK Koyš költeményei a szerelem érzésvilágát, egészséges szívdobogását, az emberi élet teljességét érzékeltetik és választ adnak az élet alapvető kérdéseire. Lírai világában az élet politikai és társadalmi közösség. Ara 19,— korona ^0-— Anton Popovič: A MŰFORDÍTÁS ELMÉLETE A szerző a szlovák műfordítás-elmélet jeles művelője. Koncepciójának főleg az a következetesség ad sajátos arculatot, amellyel szövegelemzései és elméleti következtetései során a kommunikációelmélet szempontjait érvényesíti. Szövegpéldált a világirodalomból, de azon belül elsősorban Közép-Európa irodalmaiból veszi, s ez újabb sajátos vonása műfordítás-elméletének. Ara 26,— korona ^-0— Vojtech Zamarovský: A GÖRÖG CSODA Ez a könyv a napfényes Hellaszba vezeti az olvasót. Az Akropolisz alatti Athénba, a hősi Spártába, az „aranylókincsű Mükénébe“, a legendás Knósszoszba, Olümpiába és Delphoiba, Déloszra és Rhodoszra, s más városokba, amelyek dicsősége ma, évszázadok múltán sem halványodott. Ara 67,— korona >-0— ' Zuzka Zguriška: KETTŐS LAKODALOM Ez a kötet két fiatal szerelmespár viszontagságairól szól, a minden gátat elsöprő szerelemről, mely csak nehezen enged a falu régi szokásainak, a hagyomány és a megszokás Igájának. Ára 12,—. korona CSONTOS VILMOSHa utad a városba vezet, Jusson eszedbe a gyermeked, Akinek otthon megígérted A játékot, a rég várt szépet. S benyitsz az első játékboltba, Sok, szép játékra csodálkozva. Válogatsz, s nehéz percek telnek, Míg kiválasztod a legszebbet. A gyerek ügye kész »— gondolod. Pedig van ennél nagyobb dologi Épp ott, ahol elmégy közönnyel, Tele van a kirakat könyvvel. Itt állj meg néhány pillanatra, Es most gondolj a kisfiádra, Ki nagyon vár valami szépet.,, s— Nem örülne-e a meséknek? Kell a játék, de sokkal jobban Kell vigyáznod a gyermekkorban. A gyerek értelme magját v- S ezt tudnod kell: a könyvek adják! Ha már túlnőtte a meséket, S gondolod; elbírja az élet Sodrását, — edzett, esze éles, Ne hidd, hogy ez már elégséges! Az évek ahogy sokasodnak, Ereje elfogy a karoknak, De a tudás és az értelem Éltető ereje végtelen! A A Bratislava! Zenei Hetek eddigi fergeteges sikeréről minden komolyzenét kedvelő ember meggyőződhetett. A műsorsorozat keretén belül ugyanis olyan hírneves művészek előadásait élvezheti majd a közönség, akik a világ több koncerttermében sikert arattak. Az idén Muszorgszkij és Bartók évfordulójának jegyében zajlő rendez- | vény szervezésénél az említett bízott- , ság változtatásokat eszközölt: A „Fia- ! tál művészek tribünje“ című műsor más jelleget kap; ugyanis a programváltozátatások és betegségek miatt a zenét hallgató közönség nem mindig a legtehetségesebb fiatal művészek előadását hallgathatja meg. Korábban sok volt az átlagos előadás, így a műsor „forgatókönyvét“ alaposan át- ■ írták. i örvendetes tény, hogy az év elejé- ] tői kezdődően a FIDOF (A Zenei Fesztiválok Nemzetközi Rendezőbizottsá- ■ ga), a Bratislaval Zenei Heteket sa- : ját rendezvényei közé sorolta. Ez le- : hetővé teszi, hogy a rendezvényen a közönség — több év leforgása alatt : ■— a világ zenei életének minden 1 nagyságát megismerheti majd. A bizottság által kidolgozott új ötéves terv intézkedései arra irányulnak, hogy a két rendezvény valóban zenei életünk legnagyobb fórumává váljék. •— kalifa—<
