Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-21 / 12. szám

1981. március 21. SZABAD FÖLDMŰVES Uaf éve még minden rendben volt. Nem érezte, hogy ■" nyolcvanéves. Erőlködés nélkül fűzte be regge­lente a magas szárú cipőjét, fáradhatatlan volt az ura és a ház körüli dologban. Életének az a valamikor nagy családra méretezett értelme ugyan kettejük gondjára csappant, de ez a gond is tele volt megannyi aprócska céllal, jóleső örömmel és kötelességtudattal. A világ persze elment valamerre. Ök ketten ott ma­radtak a rájuk osztatott régi helyen, a nádtetős ház itt-ott málló oltalmában, falra aggatott szentképekkel, vakfoltos szobatükörrel. A családtól kapott új holmit a szekrénybe pakolták, majd jó lesz még az valamikor. Nem utazlak, mert sem az autót, sem a vonatot nem tudták elviselni. A maguk rendjét, a dacos szegénységet úgy viselték, mint más a fejdíszt. Ha levél jött vagy képeslap, azt becses tárgyként kirajzszögezték a szentképek mellé. Ha személyesen jött a család, rejtett zugolyokból elő­került a legszebb alma, a legjobb foszlós kalács, a zsír­ba eltett disznóhús. Az öregasszony vénségében is ál­dott kotlás maradt, oda lehetett húzódni hozzá bánattal és örömmel. A baj azon a januári reggelen állított be a nyolc­vanéves asszonyhoz, amikor az ura temetését követő napon rájött, hogy nincs miért befűznie a cipőjét, hogy értelmetlen a két kupával kikocogni az artézi kútra, hogy fölösleges töprengeni, mit főzzön délre, hogy nincs kötelező feladata többé, hiába jár-kel a lakásban. A tárgyak elhúzódtak tőle. Mégül faját bölcsességére hagyatkozott. Engedelmes­­• ség volt ez is, bár elütött a megszokottól. Az eperfától kapta a parancsot. Attól a viharvert eperfától, amelyik 1944-ben kapott találatot, a fele el is száradt, de a másik fele kizöldellt, esztendőről esztendőre be­­lombosodott. Gyümölcse ugyan nem lett többé, de élt. Az ura azért nem vágta ki a féllombú, sérült eperfát, mert tiszteletben tartotta a természet rendjét. A parancs az volt, hogy élni kell. Cipőt fűzni, mosni, vasalni, szomszédolni, csibét nevelni, délidőben tejbe áztatott kenyeret adni a macskának. Ha jött a tavasz kertet ásni, hagymát duggatnl, virágot nevelni. Szik­kasztó nyárban árnyékba húzódva szundikálni délután. Aztán csak a csenden át érkező neszekre figyelni, na­gyokat szippantva az estike virág illatából. Már-már újból önmagára talált, amikor a család fél­teni kezdte. S ez az aggodalom tette végképp felesle­gessé. A faluban élő gyermeke vette magához. Lett kü­lön helyet, vihette a motyója egy részét. Persze nem mindent, mert „minek az magának, mama?“ Tűzre került az öreg sublót, a két szúette ágy, és szemétre dobták a megannyi értelmét vesztett tárgyat. Nem volt helye többé a háromlábú suszter széknek, több tucat sámfának, az ura egykori életének. Eltűntek az az ócska szakajtók, a sütölapát. Csak a vakfoltos tükröt sikerült megmentenie, meg a féltve őrizgetett vastag, szőke copfot, lányságának hírmondóját. A parancs persze itt is az volt, hogy élni kell. Ke­mence, eperfa és estike virág nélkül. Ha csak tehette, át-átszaladl az üresen álló rozzant házba. Látta, hogy repedeznek a vastag falak, miképp rongálja meg a szél a zsalugátert, észrevette, hogy a nád egyre több helyen „bedöglik“ és ellenállás nélkül engedi át az eső­vizet. Felfedezte, a mestergerenda mint veszíti el egye­nes tartását, és egy nyári napon azt vette észre, hogy a szobában, a padló rései között kinőtt a gaz. A magára hagyott ház fél évet élt még. Aztán csend­ben összeroskadt. Es ekkor kezdődött újra a baj. „Ne azt a ruhát vegye fel, mama! Minek áll maga szóba az­zal a semmirekellővel? Ne cipekedjen, ne lábatlankod­­jon, vagyunk mi elegen, majd megcsináljuk azt a mun­kát. Minek flangál maga a cigányvégben, még a végén hazahoz valami nyavalyát. Csak üljön otthon a meleg­ben, mi dolga lenne kint az utcán? . . .“ Mi dolga lenne? Ez a kérdés sütött rá a falakról. Ez zakatolt a fülében. Ez zúgott be a téli széllel az ajtón és az ablakon. Es ez vibrált a gáztűzhely ide­gen, kék lángjában is. Mi dolga lenne még, hiszen már elvégzett mindent. Megszülte a gyerekeket. Nevelte az unokákat. Gyámolított egy tucatnyi lelencet. Eltemet­te és elsiratta az urát. A többi már ne máz 6 dolga. Akit ez a kényszerűség elhagyott, az üres. És ha egy megvénült asszony nem leli helyét a megfordult világban, az szégyenében leborul a földre. Mert nincs rádió, nincs gépi csoda, nincs ultrahang és nincs atom­reaktor, ami hidat építhetne közte és a változások em­bert szegényítő pontjai közt. Lefeküdt hát november végén. Nem volt már sem­mije, amit osztogathatna. Eltékozolta mindenét, január végén még egyszer felkelt. Kilopakodott a csípős hidegbe. Az égen figyelte a delelő napot. Rálé­pett néhány befagyott tócsára. Varjak ültek a fák csu­pasz ágán. Csak ök látták, hogy cipőit aznap már nem fűzte be. SZABÓ IRÉNÉ Cs. kovács lAszlű: halAszfalu A MADÄCH Könyv- és Lapkiadó nemzeti vállalat gondozásában meg­jelent új könyveket, melyeket az aláb­biakban tömören jellemzőnk — az érdeklődök beszerezhetik a Slovenská kniha könyvesboltjaiban. — Gál Sándor: MESÉT MONDOK, VALÖSÄGOT A szerző mesélő stílusban ad szí­nes képet szülőföldje, Búcs község múltjáról és jelenéről. Mesterien raj­zolja meg a régi szokásokat, hagyo­mányokat és a falu életének szocia­lista átalakulását. Ara 17,— korona —0-— Kövesdi János: ALOM A KÖD­BIKÄRÖL E kötetében a szerző napjaink egy­­egy érdekes embertípusát, esemény­darabját ábrázolja. Ara 16,— korona —0-— Főnöd Zoltán: VALLATÓ IDŐ E kötetben megjelent írások álta­lában kultúrpolitikát célokat követ­nek. Kordokumentum jellegük mellett szocialista nemzetiségi kultúránk és Irodalmunk összegezését, fejlődésé­nek jellemzését is tükrözik. Ára 27,— korona —0-— Fonót Zoltán összeállítása: МО­HELY ’81 E kötet működés közben kívánja bemutatni a kiadót, újraközölni azo­kat az írásokat, melyek a csehszlo­vákiai magyar sajtó hasábjain láttak najvilápgot, s joggal tarthatnak igényt az olvasók érdeklődésére. Ara 11,— korona i—O— — Csanda Sándor: FABRY ZOLTÁN A Fábry Zoltán életművének kuta­tásával foglalkozó szerző e tanul­mánygyűjteményben áttekintést ad Fábry kritikusi, publicisztikai és iro­dalomszervező tevékenységéről. For­rásként levelezését, az eddig még meg nem jelent írásait is felhasznál­ta. Ara 15,— korona —0— «— Tölgyessy 7 Kenda: ÉLTETŐ ÉS PUSZTÍTÓ SUGÁRZÁSOK A szerzők arra a nem könnyű fel­adatra vállalkoztak, hogy az atom­energiával kapcsolatos tudományos és technikai eredményeket egyszerű formában, de szakmailag helyesen ismertessék meg az olvasókkal. Ara 35,—. korona —0— Varga Imre: BOSZORKÄNY­SZOMBAT A Boszorkányszombat összegezése a szerző egy évtizedes pályaképe eredményeinek. Amellett, hogy meg­pillanthatjuk e líra nyelvi-stiláris jel­lemzőit, melyek között ugyanolyan helye van a mítosznak, a népkölté­szetnek, mint a klasszikus görög ha­gyománynak és az avantgarde-nak, fölvillannak előttünk azok a téma- és gondolatkörök is, melyek bizonyítják a költő világképének gazdagságát. Ara 21,— korona i—0—i ' A Csehszlovákiai magyar köl­tők 1918—1945: REJTETT ÖSVÉNY Ez az antológia a két háború kö-ŰJ KÖNTÖSBEN: a Bratislava! Zenei Hetek és a Bratislava! Lýra A szlovák zenei élet két jelentős eseménye a Bratislaval Zenei Hetek és a Bratislavai Lýra az ntolsó években olyan fejlődésen ment keresz­tül, hogy ma már Európa szerte is nyilvántartják, értékelik. Az év elején neves zenei szakemberekből álló bizottság ötéves koncep­ciós tervben határozta meg azokat a teendőket, melyek a programok mi­nőségének javftását szorgalmazzák, s támogatják az eddig jól bevált gya­korlatot. A Bratislava! Lýra ■— annak ellené­re, hogy teljesítette küldetését — a közönség részéről aránylag sok bírá­latot kapott. Amint ezt KováCik elv­­társ, a Lýra igazgatója kifejtette, ez az elégedetlenség — kézenfekvő: A rendezőbizottság már évek óta „te­­remgondokkal“ küzd. A Bratislaval Kultúra és Pihenés Parkjának szín­házterme, a téli stadion stb. akuszti­kailag, — az esemény országos jel­legének — esztétikailag sem felel meg a követelményeknek. Az új kon­cepciós tervben azonban már benne­­foglaltatik egy örvendetes határozat, mely szerint; az idén — hacsak nem jönnek közbe műszaki problémák — az újjonan felépült Szakszervezetek házában rendezik meg ezt a könnyű­zenei eseményt. Ugyanis ennek elő­adóterme 1200 személy befogadására képes, s belső építészeti szempontból is megfelel a követelményeknek. Ha már a gondokról szóltunk, szükséges megemlíteni a következőket: A ko­rábbi években — főleg a legsikere­sebb énekesekről van szó —, egyes előadók nem mérlegelték a Lýra je­lentőségét, nem vettek részt rajta, így ez a rendezvény sem tükrözhette hűen egy nemzet könnyűzenei életé­nek keresztmetszetét. Az építő jellegű intézkedések ré­vén a Lýra az idén „új arcot kap." Amellett ugyanis, hogy a Szakszerve­zetek házában — május 20—30-ig — megrendezésre kerül a hazai, és a szocialista országok táncdalénekesel­­nek, szerzőinek versenye az új téli stadionban a tinédzser korosztály is láthatja kedvenceit. Több pop-együt­tes — a Fermáta, ETC, Piramis r— fellépését tervezi. zötti versírők tömegéből huszonhat alkotót szólaltat meg, néhányukat egy-két vers erejéig, másokat terje­delmesebb válogatással, de mindig a hagyományteremtésnek, az értéktisz­tázásnak, s korabeli líránkról alko­tott eddigi képünk kiteljesítésének szándékával. Ara 22,— korona —0— — Szfitsy Lóránt: BOLDOG VADÄSZ­­ÉVEK A szerző, aki hosszú évtizedeken át cserkészett Közép-Szlovákia hegyei közt, valamint Mátyusföldön és a Csal­lóköz lápos síkságain, e tanulságos és szórakoztató művében elbeszéli vadásszá válásának történetét, a kez­dő és a gyakorló vadászoknak átadja gazdag tapasztalatait. Ara 22,— korona —0— — Fráňa Šrámek: A TEST Šrámek regényét az érzéki mámor líraisága hatja át. Azt vallja, hogy az emberi lét lényegét, örömét és szépségét a test és az érzékek feje­zik ki; azok a tényezők, amelyekkel az ember felfogja és elfogadja az élet édes, elbűvölő, gyönyörű és egy­szerű ajándékát. Ara 28,— korona —0— 1— Viliam Plevza—Vlasta Plevzová: a szlovákiai Értelmiség a KOMMUNISTA MOZGALOMBAN Tudományosan megalapozott mun­kájukban a szerzők érdekes kísér­letet tesznek arra, hogy teljes mély­ségében és szélességében megrajzol­ják a szlovákiai értelmiségnek a bur­­zsoá Csehszlovák Köztársaságban ki­fejtett forradalmi tevékenységét. Ara 17,— korona —0 — — Pavel Koyš: VÁLOGATOTT VER­SEK Koyš költeményei a szerelem érzés­világát, egészséges szívdobogását, az emberi élet teljességét érzékeltetik és választ adnak az élet alapvető kérdéseire. Lírai világában az élet politikai és társadalmi közösség. Ara 19,— korona ^0-— Anton Popovič: A MŰFORDÍTÁS ELMÉLETE A szerző a szlovák műfordítás-el­mélet jeles művelője. Koncepciójá­nak főleg az a következetesség ad sa­játos arculatot, amellyel szövegelem­zései és elméleti következtetései so­rán a kommunikációelmélet szem­pontjait érvényesíti. Szövegpéldált a világirodalomból, de azon belül első­sorban Közép-Európa irodalmaiból ve­szi, s ez újabb sajátos vonása mű­fordítás-elméletének. Ara 26,— korona ^-0— Vojtech Zamarovský: A GÖRÖG CSODA Ez a könyv a napfényes Hellaszba vezeti az olvasót. Az Akropolisz alatti Athénba, a hősi Spártába, az „arany­­lókincsű Mükénébe“, a legendás Knósszoszba, Olümpiába és Delphoi­­ba, Déloszra és Rhodoszra, s más vá­rosokba, amelyek dicsősége ma, év­századok múltán sem halványodott. Ara 67,— korona >-0— ' Zuzka Zguriška: KETTŐS LAKO­DALOM Ez a kötet két fiatal szerelmes­pár viszontagságairól szól, a minden gátat elsöprő szerelemről, mely csak nehezen enged a falu régi szokásai­nak, a hagyomány és a megszokás Igájának. Ára 12,—. korona CSONTOS VILMOS­Ha utad a városba vezet, Jusson eszedbe a gyermeked, Akinek otthon megígérted A játékot, a rég várt szépet. S benyitsz az első játékboltba, Sok, szép játékra csodálkozva. Válogatsz, s nehéz percek telnek, Míg kiválasztod a legszebbet. A gyerek ügye kész »— gondolod. Pedig van ennél nagyobb dologi Épp ott, ahol elmégy közönnyel, Tele van a kirakat könyvvel. Itt állj meg néhány pillanatra, Es most gondolj a kisfiádra, Ki nagyon vár valami szépet.,, s— Nem örülne-e a meséknek? Kell a játék, de sokkal jobban Kell vigyáznod a gyermekkorban. A gyerek értelme magját v- S ezt tudnod kell: a könyvek adják! Ha már túlnőtte a meséket, S gondolod; elbírja az élet Sodrását, — edzett, esze éles, Ne hidd, hogy ez már elégséges! Az évek ahogy sokasodnak, Ereje elfogy a karoknak, De a tudás és az értelem Éltető ereje végtelen! A A Bratislava! Zenei Hetek eddigi fergeteges sikeréről minden komoly­zenét kedvelő ember meggyőződhe­tett. A műsorsorozat keretén belül ugyanis olyan hírneves művészek elő­adásait élvezheti majd a közönség, akik a világ több koncerttermében sikert arattak. Az idén Muszorgszkij és Bartók év­fordulójának jegyében zajlő rendez- | vény szervezésénél az említett bízott- , ság változtatásokat eszközölt: A „Fia- ! tál művészek tribünje“ című műsor más jelleget kap; ugyanis a program­­változátatások és betegségek miatt a zenét hallgató közönség nem mindig a legtehetségesebb fiatal művészek előadását hallgathatja meg. Korábban sok volt az átlagos előadás, így a műsor „forgatókönyvét“ alaposan át- ■ írták. i örvendetes tény, hogy az év elejé- ] tői kezdődően a FIDOF (A Zenei Fesz­­tiválok Nemzetközi Rendezőbizottsá- ■ ga), a Bratislaval Zenei Heteket sa- : ját rendezvényei közé sorolta. Ez le- : hetővé teszi, hogy a rendezvényen a közönség — több év leforgása alatt : ■— a világ zenei életének minden 1 nagyságát megismerheti majd. A bizottság által kidolgozott új öt­éves terv intézkedései arra irányul­nak, hogy a két rendezvény valóban zenei életünk legnagyobb fórumává váljék. •— kalifa—<

Next

/
Thumbnails
Contents