Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-21 / 12. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. március 2Ím A tömegsport ösvényein BERZÉTE (Brzotín) 1400 lakosú község, azaz pár éve Rozsnyó (Rožňava) egyik „negyede“. A falu aktiv sportéletet él. A labdarúgás harmincéves múltra tekint vissza, amelynek legeredményesebb Időszaka a tavalyi év volt, amikor a Járási bajnokság III. osztályában az élen végeztek. Erre nagyon büszkék a berzéteiek, hiszen pár évvel ezelőtt még a IV. osztályban játszottak. Mindezt a falusi sportszervezet elnökétől, Barci Jánostól tudtam meg. Az ő nevéhez fűződik a sporttevékenység fejlesztése és irányítása a községben. ■ Barci elvtárs, milyen irányú sporttevékenység folyik a faluban? — Településünk elsősorban focicsapatáról ismert a járásban. Játékosaink közül többen is szerepelnek a rozsnyói együttesben, Farkas Géza pedig a kassai (Košice) Lokomotívában játszik. Jó ifi- és diákcsapatunk van, tehát biztosított az utánpótlás. Berzétén annyi focista van, ahány villanyoszlop, de mindjárt el is mondom, hogy nálunk nemcsak a „bőrkergetéshez“ értenek a fiatalok, a kaucsuklabda bűvölését Is jól elsajátították. Tömegsporttá népszerűsödött falunkban az asztalitenisz. Sajnos, azonban csak a kultúrház folyosóján állíthatjuk fel az asztalokat. A fűthető nagyterembe csak kivételes esetekben kapunk bebocsátást. Hogy miért? Azt állítják a kultúrház irányítói, hogy a cipőnkkel bepiszkítjuk a parkettet! S mivel községünk határában kevés a lejtős- domb, a sízés helyett a „ping-pong“ lett a lakosság, főleg az ifjúság téli sportja. Hagyományosan évről évre rendezünk versenyt a fiatalok és a felnőttek között. Ebben az esztendőben már a járási versenyen is részt szeretnénk venni. Reméljük, akkorra kinyílik az Indokolatlanul zárva tartott kultúrház ajtó. ■ Hallottam, hogy turisztikai kört Is alakítottak, amely egyre több szórakozni, kikapcsolódni vágyó természetbarátot vonz. í Így igaz! A turisztikai szakosztály 25—30 tagot tömörít. S egyre nagyobb az érdeklődés a szakosztály tevékenysége iránt. Város mellett lakunk, városi színvonalon élünk, városias kezd lenni az életformánk is; elkényelmesedünk, túltápláljuk magunkat, de emellett keveset mozgunk és tartózkodunk friss levegőn. — Főleg hétvégeken felkerekedünk és a nyakunkba vesszük a természetet: sziklákat mászunk, feltáratlan barlangok világával ismerkedünk, gyógynövényeket gyűjtünk, virágot szedünk, vagy nézzük a felhőket: Olykor egy-egy vad nyomában eredünk, hallgatjuk a madarak éneikét és belélegezzük a friss levegőt, s honvédelmi versenyeket is rendezünk. Talán szentimentálisnak tűnhet egy kívülálló szemében a mi természetrajongásunk, de a szabadban töltött órák olyan kedvesek, játékosak és annyira mentesek a formalizmustól, hogy termszetesebbé teszik viselkedésűinket, leegyszerűsítik magatartásunkat, s ezáltal rövidebb-hosszabb időre kigyógyulunk „civilizációs betegségeinkből“ is. A falu főutcáján van egy propagációs táblánk, azon mindenki nyomon követheti kirándulásainkat. ■ Említette, hogy honvédelmi versenyeket is rendeznek a természet ölén. Tájékoztatna erről bővebben? — Rendszeresen szervezünk honvédelmi Jellegű sportjátékokat, amelyek közül legnépszerűbb a tájékozódási futás, a céllövészet és a honvédelmi öttusa. A jövőben bővíteni szeretnénk ezeket a rendezvényeket. A lakosság honvédelmi felkészítése és a tömegsport népszerűsítése mellett, az eszmei-politikai ráhatásnak is nagy jelentőséget tulajdonítunk. ■ A dolgozók és az ifjúság nevelésében a haladó hagyományok ápolása, és az internacionalizmus szellemének elmélyítése nagy jelentőséggel bír. Hogy tükröződik ez a célkitűzés a faluban levő tömegszervezetek munkájában? — Sajnos, nem kellőképpen és nem elég hatékonyan. A CSEMADOK-on kívül egyetlen egy sem működik említésre méltóan: Félálomban vannak. Pedig csak szervezni kellene a fiatalokat, s akkor talán a kultúrházban sem lenne dohos a levegő. В Milyen a sporszervezet anyagi helyzete? i—i Sivár. Csupán a brigádmunkából van számottevő bevételünk. Még szerencse, hogy a helyi állami gazdaság autóbusza díjmentesen szállítja labdarúgó-csapatunkat a mérkőzésekre. Cserébe csúcsmunkák idején besegítünk a mezőgazdasági munkák végzésébe. Tavaly például több mint 1000 órát dolgoztunk le társadalmi munkában. ■ Milyen távlati elképzeléseik vannak a tömegsport és a honvédelmi nevelés fejlesztésében? —í A labdarúgást szeretnénk továbbfejleszteni, ami elsősorban Játékosainkon és az edzőn. Szabó Józsefen múlik. Klubhelyiségünk kicsi, ehhez szeretnénk egy újabb helyiséget hozzáépíteni. Ezt azonban csak a brigádmunkák bevételéből valósíthatjuk meg. A turisztikai szakosztály tevékenységének népszerűsítése által minél több természetbarátot és sportrajongót szeretnénk megnyerni a tömegsportnak. Barci János hosszú időn át kergette a labdát, gyermekkortól .sportol. Jó szervező, amolyan falusi „sport-ász“, istápolója a kultúrának Is, és aktív tevékenységet fejt ki a szocialista életmódra való nevelésben. —K. L.-= Teremfoci A Budapesti Vasas sportcsarnokában öregfiűk tornáján szerepelt a diószegi (Sládkovičovo) öregfiúk csapata, a Magyar Rádió, a Budapesti Vasas, a Pannónia Filmstúdió és a Szabad Föld együttesei társaságában. A kezdőrúgást ezúttal is Dr. Buga László, lapunk külső munkatársa végezte el, s a mérkőzéseket Dunai II. Antal és Zámbó Sándor, az Üjpesti Dózsa sokszoros válogatottjai vezették. A torna slágermérkőzését a Budapesti Vasas és a diószegi öregfiúk találkozója hozta, melyen a vendégek csak nagy küzdelem után szenvedtek vereséget. A torna végeredménye: 1. Bp. Vasas öregfiúk. 2. Pannónia Filmstúdió. 3. Diószegi öregfiúk. 4. Magyar Rádió. 5. Szabad Föld. A torna legeredményesebb csatára Bene Ferenc lett 10 góllal. Nagy Mihály A motorsport ma már országszerte népszerű honvédelmi sportág, bár olyan Formula EASTER versenyautóval kevesen száguldozhatnak, mint amilyennel Milan Kružliak, a Honvédelmi Szövetség lévai (Levice) alapszervezetének tagja rendelkezik. A motor szerelmesei viszont a többi alapszervezetben is megtalálják a módját annak, hogy hódolhassanak kedvtelésüknek. Fotó; t^Kalita— Két nyelven éneklő fali KÉZEN FOGJAK A FIATALOKAT A CSKP Központi Bizottságának 13. plénuma behatóan foglalkozott az ifjúság kulturális és eszmei-politikai nevelésével. A kérdés sokoldalú és beható tárgyalása természetes, hiszen minden józanul gondolkodó emberben — a párttagokban pedig különösen — él a felelősség azért, hogy az ifjúsággal közösen formáljuk a jövőt. Az ifjúságpolitikai határozat megjelenése éta jó irányban változott, megértőbb lett a felnőttek, a gazdasági és társadalmi élet vezetőinek véleménye az ifjúságról. Örömteli, hogy napjainkban már csak elvétve találkozunk olyan legyintő megfogalmazással, hogy „hadd beszéljenek a fiatayok, utána úgyis minden megy a maga útján“. Az ifjúság számottevő tényező lett a szövetkezeti demokrácia gyakorlásában, s egyre gyakoribb, hogy a fiataloktól indul ki a kezdeményezés a minőségileg jobb, hatékonyabb gazdasági feladatok megoldására. Falvainkon az Ifjúság magáénak vallja nemzeti és nemzetközi ünnepeinket, s alkotó fantáziával jeleníti meg történelmi utunkat a világban.’A kulturális statisztikák azt Igazolják, hogy a műkedvelő népművelési mozgalom, a színházaik, a mozik, a könyvtárak és a múzeumok számos területe kihalt, s elnéptelenedett terep lenne az Ifjúság nélkül. Nagysalló (Tekovské Lužany) lakossága — a közigazgatásilag hozzácsatolt Kissallőval együtt — háromezerötszáz főt számlál. Az egybeolvadt két községben a kultúra talajának termőbbé tételét egy művelődési ház biztosítja. A kultúra hajlékának a munkáját két év óta Dubai Magdolna Irányítja, s ténykedése alatt alaposan nőtt az intézményt látogatók száma. Persze a számok nem mindig fejezhetik ki a népművelési munka lényegét és tartalmát, legfeljebb bizonyos irányokat jelölhetnek. —i Nem jelent számomra sem megnyugvást a számszerű gyarapodás, de mégis örömmel tölt el. Persze furcsa öröm a miénk — éppen az előbbiek felett hiszen a munkám tulajdonképpen több lett, a saját magamra és a családomra fordított idő viszont kevesebb. Am, ha valaki erre a hivatásra vállalkozott, a kultúrának és a népművelésnek szenteli életét, annak az a boldogság, ha minél többet dolgozhat. Az igazgatónőnek az említett öröméhez, az eredményekhez, kitűnő munkatársai vannak. S ez alatt elsősorban nem szakmabelieket értem —: mert valóságban az igazgatónő egyedül dolgozik —, hanem a helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetőit, a pedagógusokat, a szocialista brigádok és a CSEMADOK tagjait, tehát azokat az embereket; akiket valamikor, évekkel ezelőtt „megcsapott“ a kulturális munka lángja, hevülete, az a felemelő érzés, amely akkor keletkezik, amikor másokat, a művészetek, a tudományos világnézet, a tudományok, a versek és a szép szó bűvkörébe vonják. Ezt a hovatovább már megszállottsággá magasztosult elkötelezettséget a községben magáénak vallhatja Patai János, a fotószakkör, Csekei Erzsébet és Kvasničková Gabriela a néptánccsoport, Kovács Katalin a menyecskekórus és Dombai Magdolna az irodalmi szakkör vezetője, s közvetett módon pedig a hnb, valamint a nagysallói és a kissallő szövetkezetek vezetői is. — Megfontolt, okos szóval kell irányítani mindenkinek az érdeklődését. A felnőttek közül többen hajnalban kelnek, hogy Időben munkába állhassanak. Nekik leginkább a könyvet ajánlhatjuk. Választék szempontjából a könyvtárunk sem vall szégyent, ahol Valachová Alžbeta vezetésével rendszeressé váltak a könyvviták — bizonygatta a művelődési ház vezetője. Nagysalló vegyeslakosú község, ahol a szlovák és a magyar nemzetiségűek közötti egyetértés a kulturális életben, az ifjúság világnézetének alakításában és a népművelés hatékonyságának növelésében is érvényre jut. Nemzetiségre való tekintet nélkül azon munkálkodnak, hogy a kultúra és a tudományos világnézet — mint nevelési tényező — erőteljesen hasson az ifjúságra. Örömteli, hogy a munka értéka nemcsak a fiatalok számláján jelent meg, hanem mindazokén, akik átérzik a feladat nagyságát. A község fiataljai számára — nemzetiségre való íakintet nélkül — a szocializmus társadalmi adottság, amelynek tudatos igénylése és vállalása az eszmei fejlődés során bontakozik ki. Ennek velejárója a munka tisztelete, a tanulási kedv, a kezdeményezőkészség, az internacionalizmus markáns, szocialista szemléletű kifejezése és a világra való kitekintés igénye és készsége. A falusi pártszervezetek, az ifjúsági szövetség, a művelődési ház, az iskola és a család szerencsésen választotta és találta meg azokat az összetevőket, amelyekre az Ifjúság a legjobban reagál. Tények sorakoznak előttünk, s ha ezekből a mozaikkockákból képet rakunk ki, könnyebben megtaláljuk azokat a területeket, ahol szerencsés találkozási pontok alakultak ki. A foto-, a színjátszó-, az irodalmi és a táncszakköröket közösen látogatják a magyar és a szlovák általános iskolák tanulói. A fotoszakkör tagjai segítik a hnb és a szövetkezetek által szervezett propagációs munkát, s ugyanakkor népszerűsítik a polgári ügyek testületének rendezvényeit Is. A színjátszók programján az idén is olyan összeálítás szerepel, amelyben dialektikusán kapcsolódik a logikus gondolkozásra és a tudományos világnézetre való nevelés. A közvetlen együttlétnek, az együtt munkálkodásnak, a felelősség együttes vállalásának köszönve a község iskoláiban megszűnt a hitoktatás. A művelődési ház vezetője a felnőttek érdeklődését Is eredményesen lrányitja. Irtózik a sablonoktól, ezért a népművelést minden közösségben az emberi érdeklődéshez és a munkahét lyi adottságokhoz igazítja. A számszerű emelkedés helyett a minőségi jegyeket viselő népművelési munkára törekszik. Az ismeretterjesztő előadások és szemináriumok, a kézimunka-tanfolyamok, a CSEMADOK helyi szervezete által szorgalmazott honismereti gyűjtőmunka, a kiállítások, a klubesték, széles választékot nyújtanak az érdeklődőknek. A művelődési ház és a CSEMADOK közösen rendezi a „Daloló falu“ című összeállítást, melyben a magyar és a szlovák folklór gyöngyszemeit elevenítik fel. A CSKP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére !— szintén közös rendezésben — „Mit tudsz a pártról“ címen vetélkedőt rendeznek. A falu nemzetiségi összetételének és az érdeklődésnek megfelelően a művelődési ház színpadán gyakran szerepel a MATESZ, a nitrai Andrej Bagara Színház, a Szőttes, az Ifjú Szívek és a VATRA nevet viselő tolmácsi folklórcsoport. — A mi ifjúkorunkban úgy jutott el a fiatal munkás a könyvtárba, a munkáskórusok találkozóira és a PTE- sportrendezvényeire, hogy az idősebbek kézenfogták — ezekkel a szavakkal emlékezett vissza az egyik veterán kommunista. Vele azonnal megegyeztünk abban, hogy nem elavult módszer ez ma sem. Ehhez még azt tehetjük hozzá, hogy nagysalión mindezt a szlovákok és a magyarok együttműködésével alkalmazzák. Tapasztalataink azt igazolják, hogy sikeresen. CSIBA LÁSZLÓ A megvalósíthatóság igényével A minap Michal Gazdik elvtárssal, a Terebesl (Trebišov) Járási Nemzeti Bizottság kulturális osztályának vezetőjével a tömegpolitikai és a népművelési munka eredményeiről beszélgettünk. — A jnb kulturális osztálya, mint állami szerv, a CSKP XV. kongresszusán hozott határozatok alapján különleges figyelmet fordít a népművelési tevékenység fejlesztésére. A járási pártbizottság legutolsó plénuma kritikus igényességgel — pozitívan — értékelte a kulturális-népművelési tevékenység feladatainak teljesítését, munkaformáinak és módszereinek hatékonyságát. i— Sikereiket tényekkel Is alá tudná támasztani? — Lényegesen javult a járási népművelési központ tevékenysége, s a falusi népművelési házakkal való eredményes együttműködése. Ezt a munkaszakaszt pozitívan befolyásolja a politikai nevelés házának sokrétű tevékenysége, valamint a Szlovák Szocialista Akadémia járási bizottságával való együttműködés. Minőségi fejlődés tapasztalható a népművészeti alkotótevékenységben is: járásunkban 316 népművészeti együttes és csoport működik, melyek tavaly nem kevesebb mint 1629 fellépést tartottak. s—: Milyen kulturális rendezvények voltak még a járásban? — Tavaly járásunkban 144 vendégegyüttes mutatkozott be. Érdemesnek tartom azt is megemlíteni, hogy 172 kiállítást rendeztünk és 23 koncertet tartottunk. Tehát a zenei élet is fellendülőben van. i—i' A tömegpolitikai munka hogyan érvényesül a lakosság tudatformálásában? — Tevékenységünkkel áldásos hatást gyakorolunk az emberek gondolkodására, magatartására. Járásunkban a polgári ügyek testületéi jól dolgoznak. A tavaly született gyerekek 80 százalékának névadó ünnepséget rendeztek, s a házasságok több mint 70 százaléka már nem templomban kötődött. A polgári gyász-szertartások száma is megnégyszereződött az utóbbi években. E néhány adót ékesen bizonyítja, hogy a járási nemzeti bizottság szervei nagy felelősséggel teljesítik pártunk azon célkitűzését, amely a politikai-nevelő munkát határozta meg. Ürömteli, hogy minden szakaszon javult a munka minősége. A járásban 121 emlékszoba létesült, melyek pozitívan befolyásolják az ifjúság személyiségének a fejlődését. m A népművelési munka keretében, milyen helyet foglal el a mezőgazdasági dolgozók körében kifejtett tömegpolitikal munka? — Eredményesen együttműködünk a SZFSZ járási bizottságával és a Forradalmi Szakszerezeti Mozgalom szerveivel, Az együttműködés jegyében számos közös akciót szervezünk. A népművelési mnnka már Jellegénél fogva is hozzájárul a közösségi szellem ég a szocialista erkölcs többi normáinak kialakításához. Az előadásokon, a beszélgetéseken az emberek közelebbről megismerik egymást, közös nevezőre hozzák nézeteiket, A nevelés bevált kollektiv formáit a mezőgazdasági dolgozók téli oktatása, a szakköri mnnka és a továbbképzés jelenti. í—i Végezetül mit fűzne még az elmondottakhoz? —i Csak annyit, hogy az elkövetkező időszakban a tömegpolitikai munkát járásunkban a CSKP KB 15. ülésének határozatai alapján végezzük. Ezzel kapcsolatban konkrét tervet dolgoztunk ki, melyet a járási pártbizottság plénuma is jóváhagyott. A rövid beszélgetés is azt igazolja, hogy a terebesl járásban járható az út, amelyen a párt vezetésével a népművelési intézmények haladnak. ILLÉS BERTALAN Naponta hazai és külföldi turisták kiváncsi tömegei tekintik meg a prágai Orlojt, a főváros egyik legjelentősebb érdekességét, Fotó: nkl