Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-21 / 12. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1981. március 2Ím A tömegsport ösvényein BERZÉTE (Brzotín) 1400 lakosú község, azaz pár éve Rozsnyó (Rož­ňava) egyik „negyede“. A falu aktiv sportéletet él. A labdarúgás harminc­éves múltra tekint vissza, amelynek legeredményesebb Időszaka a tavalyi év volt, amikor a Járási bajnokság III. osztályában az élen végeztek. Er­re nagyon büszkék a berzéteiek, hi­szen pár évvel ezelőtt még a IV. osz­tályban játszottak. Mindezt a falusi sportszervezet el­nökétől, Barci Jánostól tudtam meg. Az ő nevéhez fűződik a sporttevé­kenység fejlesztése és irányítása a községben. ■ Barci elvtárs, milyen irányú sporttevékenység folyik a faluban? — Településünk elsősorban foci­csapatáról ismert a járásban. Játéko­saink közül többen is szerepelnek a rozsnyói együttesben, Farkas Géza pedig a kassai (Košice) Lokomotívá­ban játszik. Jó ifi- és diákcsapatunk van, tehát biztosított az utánpótlás. Berzétén annyi focista van, ahány villanyoszlop, de mindjárt el is mon­dom, hogy nálunk nemcsak a „bőr­­kergetéshez“ értenek a fiatalok, a kaucsuklabda bűvölését Is jól elsajá­tították. Tömegsporttá népszerűsödött falunkban az asztalitenisz. Sajnos, azonban csak a kultúrház folyo­sóján állíthatjuk fel az asztalokat. A fűthető nagyterembe csak kivéte­les esetekben kapunk bebocsátást. Hogy miért? Azt állítják a kultúrház irányítói, hogy a cipőnkkel bepiszkít­juk a parkettet! S mivel községünk határában kevés a lejtős- domb, a sízés helyett a „ping-pong“ lett a la­kosság, főleg az ifjúság téli sportja. Hagyományosan évről évre rendezünk versenyt a fiatalok és a felnőttek kö­zött. Ebben az esztendőben már a járási versenyen is részt szeretnénk venni. Reméljük, akkorra kinyílik az Indokolatlanul zárva tartott kultúrház ajtó. ■ Hallottam, hogy turisztikai kört Is alakítottak, amely egyre több szóra­kozni, kikapcsolódni vágyó természet­­barátot vonz. í Így igaz! A turisztikai szakosz­tály 25—30 tagot tömörít. S egyre na­gyobb az érdeklődés a szakosztály tevékenysége iránt. Város mellett la­kunk, városi színvonalon élünk, vá­rosias kezd lenni az életformánk is; elkényelmesedünk, túltápláljuk ma­gunkat, de emellett keveset mozgunk és tartózkodunk friss levegőn. — Főleg hétvégeken felkerekedünk és a nyakunkba vesszük a természe­tet: sziklákat mászunk, feltáratlan barlangok világával ismerkedünk, gyógynövényeket gyűjtünk, virágot szedünk, vagy nézzük a felhőket: Oly­kor egy-egy vad nyomában eredünk, hallgatjuk a madarak éneikét és be­lélegezzük a friss levegőt, s honvé­delmi versenyeket is rendezünk. Ta­lán szentimentálisnak tűnhet egy kí­vülálló szemében a mi természetra­jongásunk, de a szabadban töltött órák olyan kedvesek, játékosak és annyira mentesek a formalizmustól, hogy termszetesebbé teszik viselkedé­sűinket, leegyszerűsítik magatartásun­kat, s ezáltal rövidebb-hosszabb időre kigyógyulunk „civilizációs betegsé­geinkből“ is. A falu főutcáján van egy propagációs táblánk, azon min­denki nyomon követheti kirándulá­sainkat. ■ Említette, hogy honvédelmi ver­senyeket is rendeznek a természet ölén. Tájékoztatna erről bővebben? — Rendszeresen szervezünk honvé­delmi Jellegű sportjátékokat, amelyek közül legnépszerűbb a tájékozódási futás, a céllövészet és a honvédelmi öttusa. A jövőben bővíteni szeretnénk ezeket a rendezvényeket. A lakosság honvédelmi felkészítése és a tömeg­sport népszerűsítése mellett, az esz­mei-politikai ráhatásnak is nagy je­lentőséget tulajdonítunk. ■ A dolgozók és az ifjúság nevelé­sében a haladó hagyományok ápolása, és az internacionalizmus szellemének elmélyítése nagy jelentőséggel bír. Hogy tükröződik ez a célkitűzés a faluban levő tömegszervezetek mun­kájában? — Sajnos, nem kellőképpen és nem elég hatékonyan. A CSEMADOK-on kívül egyetlen egy sem működik em­lítésre méltóan: Félálomban vannak. Pedig csak szervezni kellene a fiata­lokat, s akkor talán a kultúrházban sem lenne dohos a levegő. В Milyen a sporszervezet anyagi helyzete? i—i Sivár. Csupán a brigádmunkából van számottevő bevételünk. Még sze­rencse, hogy a helyi állami gazdaság autóbusza díjmentesen szállítja labda­rúgó-csapatunkat a mérkőzésekre. Cserébe csúcsmunkák idején besegí­tünk a mezőgazdasági munkák végzé­sébe. Tavaly például több mint 1000 órát dolgoztunk le társadalmi munká­ban. ■ Milyen távlati elképzeléseik van­nak a tömegsport és a honvédelmi nevelés fejlesztésében? —í A labdarúgást szeretnénk to­vábbfejleszteni, ami elsősorban Játé­kosainkon és az edzőn. Szabó Józse­fen múlik. Klubhelyiségünk kicsi, eh­hez szeretnénk egy újabb helyiséget hozzáépíteni. Ezt azonban csak a bri­gádmunkák bevételéből valósíthatjuk meg. A turisztikai szakosztály tevé­kenységének népszerűsítése által mi­nél több természetbarátot és sportra­jongót szeretnénk megnyerni a tömeg­sportnak. Barci János hosszú időn át kergette a labdát, gyermekkortól .sportol. Jó szervező, amolyan falusi „sport-ász“, istápolója a kultúrának Is, és aktív tevékenységet fejt ki a szocialista életmódra való nevelésben. —K. L.-= Teremfoci A Budapesti Vasas sportcsarnokában öregfiűk tornáján szerepelt a dió­szegi (Sládkovičovo) öregfiúk csapata, a Magyar Rádió, a Budapesti Va­sas, a Pannónia Filmstúdió és a Szabad Föld együttesei társaságában. A kezdőrúgást ezúttal is Dr. Buga László, lapunk külső munkatársa vé­gezte el, s a mérkőzéseket Dunai II. Antal és Zámbó Sándor, az Üjpesti Dózsa sokszoros válogatottjai vezették. A torna slágermérkőzését a Budapesti Vasas és a diószegi öregfiúk ta­lálkozója hozta, melyen a vendégek csak nagy küzdelem után szenvedtek vereséget. A torna végeredménye: 1. Bp. Vasas öregfiúk. 2. Pannónia Filmstúdió. 3. Diószegi öregfiúk. 4. Magyar Rádió. 5. Szabad Föld. A torna legeredményesebb csatára Bene Ferenc lett 10 góllal. Nagy Mihály A motorsport ma már országszerte népszerű honvédelmi sportág, bár olyan Formula EASTER versenyautóval kevesen száguldozhatnak, mint amilyennel Milan Kružliak, a Honvédelmi Szövetség lévai (Levice) alap­szervezetének tagja rendelkezik. A motor szerelmesei viszont a többi alap­szervezetben is megtalálják a módját annak, hogy hódolhassanak kedvte­­lésüknek. Fotó; t^Kalita— Két nyelven éneklő fali KÉZEN FOGJAK A FIATALOKAT A CSKP Központi Bizottságának 13. plénuma behatóan foglalkozott az if­júság kulturális és eszmei-politikai nevelésével. A kérdés sokoldalú és beható tárgyalása természetes, hiszen minden józanul gondolkodó emberben — a párttagokban pedig különösen — él a felelősség azért, hogy az ifjúság­gal közösen formáljuk a jövőt. Az ifjúságpolitikai határozat megje­lenése éta jó irányban változott, meg­értőbb lett a felnőttek, a gazdasági és társadalmi élet vezetőinek véleménye az ifjúságról. Örömteli, hogy nap­jainkban már csak elvétve találko­zunk olyan legyintő megfogalmazás­sal, hogy „hadd beszéljenek a fiata­­yok, utána úgyis minden megy a ma­ga útján“. Az ifjúság számottevő tényező lett a szövetkezeti demokrácia gyakorlá­sában, s egyre gyakoribb, hogy a fia­taloktól indul ki a kezdeményezés a minőségileg jobb, hatékonyabb gazda­sági feladatok megoldására. Falvainkon az Ifjúság magáénak vallja nemzeti és nemzetközi ünne­peinket, s alkotó fantáziával jeleníti meg történelmi utunkat a világban.’A kulturális statisztikák azt Igazolják, hogy a műkedvelő népművelési moz­galom, a színházaik, a mozik, a könyvtárak és a múzeumok számos területe kihalt, s elnéptelenedett te­rep lenne az Ifjúság nélkül. Nagysalló (Tekovské Lužany) lakos­sága — a közigazgatásilag hozzácsa­tolt Kissallőval együtt — háromezer­ötszáz főt számlál. Az egybeolvadt két községben a kultúra talajának termőbbé tételét egy művelődési ház biztosítja. A kultúra hajlékának a munkáját két év óta Dubai Magdolna Irányítja, s ténykedése alatt alaposan nőtt az intézményt látogatók száma. Persze a számok nem mindig fejezhe­tik ki a népművelési munka lényegét és tartalmát, legfeljebb bizonyos irá­nyokat jelölhetnek. —i Nem jelent számomra sem meg­nyugvást a számszerű gyarapodás, de mégis örömmel tölt el. Persze furcsa öröm a miénk — éppen az előbbiek felett hiszen a munkám tulajdon­képpen több lett, a saját magamra és a családomra fordított idő viszont ke­vesebb. Am, ha valaki erre a hivatás­ra vállalkozott, a kultúrának és a népművelésnek szenteli életét, annak az a boldogság, ha minél többet dol­gozhat. Az igazgatónőnek az említett örö­méhez, az eredményekhez, kitűnő munkatársai vannak. S ez alatt el­sősorban nem szakmabelieket értem —: mert valóságban az igazgatónő egyedül dolgozik —, hanem a helyi nemzeti bizottság és a szövetkezet vezetőit, a pedagógusokat, a szocia­lista brigádok és a CSEMADOK tag­jait, tehát azokat az embereket; akiket valamikor, évekkel ezelőtt „megcsa­pott“ a kulturális munka lángja, he­vülete, az a felemelő érzés, amely ak­kor keletkezik, amikor másokat, a művészetek, a tudományos világnézet, a tudományok, a versek és a szép szó bűvkörébe vonják. Ezt a hovatovább már megszállott­sággá magasztosult elkötelezettséget a községben magáénak vallhatja Patai János, a fotószakkör, Csekei Erzsébet és Kvasničková Gabriela a néptánc­­csoport, Kovács Katalin a menyecske­kórus és Dombai Magdolna az irodal­mi szakkör vezetője, s közvetett mó­don pedig a hnb, valamint a nagy­­sallói és a kissallő szövetkezetek ve­zetői is. — Megfontolt, okos szóval kell irá­nyítani mindenkinek az érdeklődését. A felnőttek közül többen hajnalban kelnek, hogy Időben munkába állhas­sanak. Nekik leginkább a könyvet ajánlhatjuk. Választék szempontjából a könyvtárunk sem vall szégyent, ahol Valachová Alžbeta vezetésével rendszeressé váltak a könyvviták — bizonygatta a művelődési ház veze­tője. Nagysalló vegyeslakosú község, a­­hol a szlovák és a magyar nemzeti­ségűek közötti egyetértés a kulturális életben, az ifjúság világnézetének alakításában és a népművelés haté­konyságának növelésében is érvényre jut. Nemzetiségre való tekintet nélkül azon munkálkodnak, hogy a kultúra és a tudományos világnézet — mint nevelési tényező — erőteljesen has­son az ifjúságra. Örömteli, hogy a munka értéka nemcsak a fiatalok számláján jelent meg, hanem mind­­azokén, akik átérzik a feladat nagy­ságát. A község fiataljai számára — nem­zetiségre való íakintet nélkül — a szocializmus társadalmi adottság, a­­melynek tudatos igénylése és vállalá­sa az eszmei fejlődés során bontako­zik ki. Ennek velejárója a munka tisztelete, a tanulási kedv, a kezde­ményezőkészség, az internacionaliz­mus markáns, szocialista szemléletű kifejezése és a világra való kitekintés igénye és készsége. A falusi pártszervezetek, az ifjú­sági szövetség, a művelődési ház, az iskola és a család szerencsésen vá­lasztotta és találta meg azokat az összetevőket, amelyekre az Ifjúság a legjobban reagál. Tények sorakoznak előttünk, s ha ezekből a mozaikkockákból képet ra­kunk ki, könnyebben megtaláljuk azo­kat a területeket, ahol szerencsés ta­lálkozási pontok alakultak ki. A foto-, a színjátszó-, az irodalmi és a táncszakköröket közösen látogat­ják a magyar és a szlovák általános iskolák tanulói. A fotoszakkör tagjai segítik a hnb és a szövetkezetek ál­tal szervezett propagációs munkát, s ugyanakkor népszerűsítik a polgári ügyek testületének rendezvényeit Is. A színjátszók programján az idén is olyan összeálítás szerepel, amelyben dialektikusán kapcsolódik a logikus gondolkozásra és a tudományos világ­nézetre való nevelés. A közvetlen együttlétnek, az együtt munkálkodásnak, a felelősség együt­tes vállalásának köszönve a község iskoláiban megszűnt a hitoktatás. A művelődési ház vezetője a felnőt­­tek érdeklődését Is eredményesen lrá­­nyitja. Irtózik a sablonoktól, ezért a népművelést minden közösségben az emberi érdeklődéshez és a munkahét lyi adottságokhoz igazítja. A számsze­­rű emelkedés helyett a minőségi je­gyeket viselő népművelési munkára törekszik. Az ismeretterjesztő előadások és szemináriumok, a kézimunka-tanfolya­mok, a CSEMADOK helyi szervezete által szorgalmazott honismereti gyűj­tőmunka, a kiállítások, a klubesték, széles választékot nyújtanak az ér­deklődőknek. A művelődési ház és a CSEMADOK közösen rendezi a „Daloló falu“ című összeállítást, melyben a magyar és a szlovák folklór gyöngyszemeit eleve­nítik fel. A CSKP megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére !— szintén közös rendezésben — „Mit tudsz a pártról“ címen vetélkedőt rendeznek. A falu nemzetiségi összetételének és az érdeklődésnek megfelelően a művelődési ház színpadán gyakran szerepel a MATESZ, a nitrai Andrej Bagara Színház, a Szőttes, az Ifjú Szívek és a VATRA nevet viselő tol­­mácsi folklórcsoport. — A mi ifjúkorunkban úgy jutott el a fiatal munkás a könyvtárba, a munkáskórusok találkozóira és a PTE- sportrendezvényeire, hogy az időseb­bek kézenfogták — ezekkel a szavak­kal emlékezett vissza az egyik ve­terán kommunista. Vele azonnal meg­egyeztünk abban, hogy nem elavult módszer ez ma sem. Ehhez még azt tehetjük hozzá, hogy nagysalión mindezt a szlovákok és a magyarok együttműködésével alkalmazzák. Ta­pasztalataink azt igazolják, hogy si­keresen. CSIBA LÁSZLÓ A megvalósíthatóság igényével A minap Michal Gazdik elvtárssal, a Terebesl (Tre­­bišov) Járási Nemzeti Bizottság kulturális osztályának vezetőjével a tömegpolitikai és a népművelési munka eredményeiről beszélgettünk. — A jnb kulturális osztálya, mint állami szerv, a CSKP XV. kongresszusán hozott határozatok alapján különleges figyelmet fordít a népművelési tevékenység fejlesztésére. A járási pártbizottság legutolsó plénuma kritikus igényességgel — pozitívan — értékelte a kul­turális-népművelési tevékenység feladatainak teljesíté­sét, munkaformáinak és módszereinek hatékonyságát. i— Sikereiket tényekkel Is alá tudná támasztani? — Lényegesen javult a járási népművelési központ tevékenysége, s a falusi népművelési házakkal való eredményes együttműködése. Ezt a munkaszakaszt pozi­tívan befolyásolja a politikai nevelés házának sokrétű tevékenysége, valamint a Szlovák Szocialista Akadémia járási bizottságával való együttműködés. Minőségi fej­lődés tapasztalható a népművészeti alkotótevékenység­ben is: járásunkban 316 népművészeti együttes és cso­port működik, melyek tavaly nem kevesebb mint 1629 fellépést tartottak. s—: Milyen kulturális rendezvények voltak még a já­rásban? — Tavaly járásunkban 144 vendégegyüttes mutatko­zott be. Érdemesnek tartom azt is megemlíteni, hogy 172 kiállítást rendeztünk és 23 koncertet tartottunk. Tehát a zenei élet is fellendülőben van. i—i' A tömegpolitikai munka hogyan érvényesül a la­kosság tudatformálásában? — Tevékenységünkkel áldásos hatást gyakorolunk az emberek gondolkodására, magatartására. Járásunkban a polgári ügyek testületéi jól dolgoznak. A tavaly szü­letett gyerekek 80 százalékának névadó ünnepséget ren­deztek, s a házasságok több mint 70 százaléka már nem templomban kötődött. A polgári gyász-szertartások száma is megnégyszereződött az utóbbi években. E néhány adót ékesen bizonyítja, hogy a járási nem­zeti bizottság szervei nagy felelősséggel teljesítik pár­tunk azon célkitűzését, amely a politikai-nevelő munkát határozta meg. Ürömteli, hogy minden szakaszon javult a munka minősége. A járásban 121 emlékszoba létesült, melyek pozitívan befolyásolják az ifjúság személyisé­gének a fejlődését. m A népművelési munka keretében, milyen helyet foglal el a mezőgazdasági dolgozók körében kifejtett tömegpolitikal munka? — Eredményesen együttműködünk a SZFSZ járási bi­zottságával és a Forradalmi Szakszerezeti Mozgalom szerveivel, Az együttműködés jegyében számos közös akciót szervezünk. A népművelési mnnka már Jellegé­nél fogva is hozzájárul a közösségi szellem ég a szo­cialista erkölcs többi normáinak kialakításához. Az elő­adásokon, a beszélgetéseken az emberek közelebbről megismerik egymást, közös nevezőre hozzák nézeteiket, A nevelés bevált kollektiv formáit a mezőgazdasági dolgozók téli oktatása, a szakköri mnnka és a tovább­képzés jelenti. í—i Végezetül mit fűzne még az elmondottakhoz? —i Csak annyit, hogy az elkövetkező időszakban a tömegpolitikai munkát járásunkban a CSKP KB 15. ülé­sének határozatai alapján végezzük. Ezzel kapcsolatban konkrét tervet dolgoztunk ki, melyet a járási pártbi­zottság plénuma is jóváhagyott. A rövid beszélgetés is azt igazolja, hogy a terebesl járásban járható az út, amelyen a párt vezetésével a népművelési intézmények haladnak. ILLÉS BERTALAN Naponta hazai és külföldi turisták kiváncsi tömegei tekintik meg a prágai Orlojt, a főváros egyik leg­jelentősebb érdekességét, Fotó: nkl

Next

/
Thumbnails
Contents