Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-10 / 2. szám
1981. Január 10. .SZABAD FÖLDMŰVES, A béke és a szocializmus érdekében KOMMENTÁRUNK Az ünnepi Időszakban eseménytel- Jas, fontos hivatalos látogatásra került sor. IÚZEF CZYREK lengyel külügyminiszter, a LEMP Központi Bizottságának tagja kétnapos baráti látogatást tett a Szovjetunióban, s ez alkalommal fogadta őt LEONYID BREZSNYEV, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Józef Czyrek tárgyalásokat folytatott szovjet kollégájával, ANDREJ GROMIKÖVAL. Megbeszéléseik tárgya a kétoldalit kapcsolatok fejlesztése volt, továbbá megvitatták az együttműködés kérdéseit és az időszerű nemzetközi kérdéseket. Leszögezték: a két ország testvéri barátsága és szoros együttműködése a marxizmus—leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján megbízhatóan szavatolja a két nép érdekeit, a szocializmus és a béke ügyét. A két ország sokoldalú együttműködésének alapja a szovjet—lengyel barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés. A Szovjetunió és Lengyelország továbbra is együttműködik a testvéri szocialista országokkal a Varsói Szerződés és a KGST keretében. A külügyminiszterek kiemelték Leonyid Brezsnyev és STANISLAW KANIA nemrégen lezajlott találkozójának nagy jelentőségét a két ország barátáságának és együttműködésének további szilárdulása szempontjából. Józef Czyrek újra kiemelte azt, ami a Varsó Szerződés tagállamai vezetőinek december moszkvai találkozóján kidomborodott, hogy Lengyelország szocialista ország, a szocialista országok családjának szilárd tagja, az volt és az is marad. A nemzetközi helyzetet áttekintve megerősítették, hogy mindkét ország kész továbbra is hozzájárulni ahhoz, hogy a bonyolulttá vált nemzetközi feltételek mellett is sikerüljön megerősíteni és megvédeni az enyhülést, hogy ez váljék a nemzetközi kapcsolatok meghatározó tényezőjévé. Nagy jelentőséget tulajdonítanak az európai biztonságnak és együttműködésnek, összhangban a helsinki záróokmánynyal. Szorgalmazzák, hogy a politikai enyhülést katonai egészítse ki, bővüljön az országok egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködése. Fontosnak tartják, hogy a madridi találkozón döntés szülessen az európai katonai enyhülési és leszerelési konferencia összehívásáról. Mindkét fél érdeke a szovjet—amerikai SALT-tárgyalások sikere. Meggyőződésük, hogy a bácsi haderőkorlátozási tárgyalásokon előterjesztett szocialista javaslatok előmozdítják a tárgyalássorozat sikeres folytatását. Mindkét ország következetesen hozzájárul a közel-keleti helyzet átfogó rendezéséhez. Nyugtalanságuknak adtak hangot Irak és Irán katonai konfliktusa miatt. Megengedhetetlennek tartanak mindenfajta külső beavatkozást; a viszályt békés eszközökkel kell rendezni. Szolidaritásukról biztosították az Afganisztáni Demokratikus Köztársaságot, mely küzd az áprilisi forradalom céljainak eléréséért. A lengyel fél nagyra értékelte Leonyid Brezsnyev közelmúltban tett indiai látogatásának eredményeit, melyek nagy hozzájárulást jelentettek Ázsia és a világ békéjének megszilárdításához. Kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja a Perzsa-öböl térsége békéjének és biztonságának elérésére előterjesztett szovjet javaslatokat. Józef Czyrek lengyelországi látogatásra hívta meg Andrej Gromikót. A szovjet—lengyel kapcsolatok további szilárdulásának újabb bizonyítéka az a tény is, hogy az új esztendő küszöbén magas rangú gazdasági küldöttség utazott a Szovjetunióba, hogy a két ország gazdasági együttműködésének kérdéseiről tanácskozzék. Komor kilátások Franciaországban a munkanélküliek száma novemberben a hivatalos adatok szerint meghaladta az 1 millió 600 ezret, de a szakszervezetek adatai szerint túllépte az 1 millió 900 ezret. Nem kecsegtetnek rózsás távlatok az idén sem, mert az ország ipari termelése tavaly 3 százalékkal csökkent, s a munkaadók nem óhajtanak beruházni, mert a válság egyre több Iparágat sújt, így elsősorban az acél-, textil- és autóipart, és nincs kilátás csábító profitra. A szociális helyzetre Jellemző, hogy a Le Quotidien de Paris szerint 470 ezer munkanélküli még segélyben sem részesül. A z Iránban fogva tartott 52 amerikai túsz már a második karácsonyt töltötte hazáján kívül, kényszerhelyzetben. A hatóságok ismét amerikai lelkészeket engedtek hozzájuk, s a beszámolók szerint a túszok kielégítő egészségi állapotban vannak. Közben folynak a tanácskozások a túszok szabadon engedéséneik feltételeiről. Iráni részről nemegyszer elhangzott olyan kijelentés, hogy a túszok egyik napról a másikra elhagyhatnák Iránt, ha Washington kimondaná az igent. Ez azonban még mindig várat magára, ami csak fokozza az idegeskedést. Teherán figyelmét ugyanis sok minden leköti, szeretne pontot tenni a túszügy után. Washingtont viszont, a jelek szerint, nem anynyira a túszok egyéni sorsa, hanem velük kapcsolatban egészen más vonatkozások foglalkoztatják. Egy dolog ma már bizonyos: a túszkérdést nem a Carter-kormányzat fogja rendezni a Khomeini-rendszerrel. Jimmy Carter ezt is az egész politikai és erkölcsi „csődtömeggel“ együtt örökségként hagyja a január 20-án hivatalba lépő Ronald Reagannek és kormányának. A feltételek, amelyek teljesítéséhez kötötte az iráni kormány az amerikai túszok szabadon engedését, pontosan kifejezhető anyagiakra zsugorodtak. Teherán 23 milliárd 400 millió dollár átutalását követeli egy algériai bankba. Ez lenne a biztosíték arra, hogy az Egyesült Államok tiszteletben tartja kötelezettségeit. Az említett összegből tizmilliárd dollár a néhai sah kimenekített javainak fedezetéül szolgálna, s ebből Irán egy éven át annyit hívhatna le, amennyit sikerül az amerikai bíróságoknak a volt sah vagyonából „azonosítaniuk“ és nyilvántartásba venniük. Az Irán által követelt l szegben a további tétel — 9 milliárd dollár — az Egyesült Államokban befagyasztott iráni követelések rekompenzálására szolgál. További négymilliárd dollár az Iránnal szembeni, főként magánjogi követelések „szavatolását“ szolgálná, 400 millió dollár pedig azokért sŕ fegyverekért volna, amelyekért Irán ugyan fizetett, de amelyeket az Egyesült Államok nem szállított le. tvidens, hogy Irán Ismert bel- K és külpolitikai tényezők folytán szorult anyagi helyzetbe került, s Washington ezt' továbbra is zsaro-A PerzatfN tükrében lás eszközéül szeretné kihasználni. Ugyanis ezt tartja még a „legjárhatóbb“ útnak, hogy akaratát rákényszerítse a másik félre, mert katonai jelenlétének fokozása a Perzsa-öböl térségében a siker még kisebb kilátásával kecsegtet. Carter tavalyi meggondolatlan „túszmentésí“ akciója nemcsak nem vezetett célra, hanem az Egyesült Államok tekintélyét is alaposan megtépázta. Ugyanakkor az is kiviláglik, hogy Washingtonnak nem az 52 túsz élete a fontos, nagyon is önző imperialista célokat követ a túszügy hátterében. Reagannek tehát valójában mindent elölről kell kezdenie, s a jelek szerint biztos, hogy a gyakörlat nyelvére átültetve, többe fog kerülni a túszügy rendezése, mint az eredetileg elképzelhető volt. Carter politikájáért is fizetni kell. A Perzsa-öböl térségében lejátszódó események Iránra is ráirányítják a figyelmet. A belső kibontakozásra. Nem állítható, hogy megszűnt volna a viszály Baniszaűr államelnök és főként az Iszlám Köztársasági Párthoz tartozó ajatollahok között. Ghotbzadeh cxkülügyminiszter esete, rövid ideig tartó letartóztatása Is bizonyítja, hogy még az iszlám politikai körökben is bizonyos erjedés, kijózanodás tapasztalható a túlzó, vallást gyökerű elképzelésekkel szemben. A hatalmat gyakorló síita papság csak hatalmi célokra használta fel a tömegek spontán forradalmi lelkesedését, de nem a nap parancsaként szükséges építésre, s ez már fokozottan érezteti hatását az ország életében. A politikai ellentéteket, viszályokat feledtetheti ugyan a pillanatnyi Iraki—iráni háború, de a legutóbbi iráni fejlődés gazdasági passzívái most fokozottan éreztetik hatásukat. A térség olajforrásat mindenkor érdekelték Washingtont, különösen érdeklik a mai energiaválságos világban. Hiszen Irak és Irán olajszállítmányai a tekintélyes nyugat-európai országok olajimportjának 10—15 százalékát adják, Japán viszonylatában pedig még magasabb ez az arányszám. Az Egyesült Államok olajimportjának azonban csak kis hányada származik innen, s a nyugati közgazdászok szerint is elégendő olajtartalék van arra az esetre, ha elhúzódna a két ország háborúja. Éppen ezért Washington fokozott aktivitása e térségben csaksl katonai szempontokkal magyarázható. Elsősorban a szaúdl monarchiát látja el. fegyverekkel és egyéb katonai segítséggel. A térségben AWACS elektronikus megfigyelő berendezéseket helyez el, melyek tökéletessé tehetik a Perzsa-öböl térségének megfigyelését. Amerikai hadihajók gyanús cirkálása a térségben pedig jóformán mindennapi jelenség. Bilivel magyarázható ez az ame* rikai magatartás, ha nem provokációval. A Shatt-el-Arab folyam térségének uralásáért dúló iraki—iráni viszály nem újkeletű. Az amerikaiak azzal magyarázzák fokozott érdeklődésüket a térség iránt, hogy Anglia gyarmatainak és függő területeinek („Szueztől keletre“) fokozatos feladásával vákuum keletkezhet, melyet szocialista országok tölthetnek be, ezért igyekszik őket megelőzni. Washington azt a célt követte, hogy bizonyos hegemóniát kényszerltsen Iránra és az arab országokra egyaránt a Perzsaöböl térségében, ami ellen annak idején már índia is hivatalosan tiltakozott. Most, hogy a sah korrupt és imperialistabarát rendszere megváltozhatatlanul megbukott, Amerika a durvább nyomás módszereivel próbálkozik, s ezzel aggodalmakat kelt a szomszéd országokban is. Ezzel magyarázható, hogy a közelmúltban oly nagy viszhangot váltott ki a Delhiben hivatalos baráti látogatáson tartózkodó Leonyid Brezsnyevnek a térséget nyugtalanító problémák rendezésére tett javaslata, amely mindenekelőtt kizárná idegen katonai támaszpontok létesítését a Perzsa-öböl vidékén. Az új esztendő elején viharosak a Perzsa-öböl vizei. Az imperializmus viszálykeltó politikája, mely tavaly különösen felerősödött, itt is konkrétan érezteti hatását. A másiik oldalon azonban tapasztalhatók józan, béketeremtő erőfeszítések is, ezért remélhető, hogy végülis felülkerekedik a józan észnek, a jól felfogott életérdekeknek a diadala, és fokozatosan megoldódnak a konfliktusok, melyeknek összetettsége éppen Itt mutatkozik meg leginkább. LÖRINCZ LÄSZLÖ Dél-Szlovákiában tegnap még a legjobb volt, a mai igényeknek már sem eszmei, sem szakmai téren nem felel meg. Az amatör művészeti mozgalom is állandó moz gásban van, fejlődik. Hogyan hozható be a lemaradás? Csakis minőségileg színvonalas, jó munkával. Eszmeileg és szakmailag színvonalas produkciókkal, amelyekből nem hiányozhat az új szemlélet, az új forma, az eszmei tisztánlátás. Enélkül nem lehet színvonalas produkció. A minőség fó feltétele a mOsorvälasztAs Igényessége. A fogyatékosságot e téren legtöbbször szubjektív tényezők idázik elő. Am az is közrejátszik, hogy a csoportok nem kapnak elegendő szakmai tanácsot a műsorválasztáskor. Márpedig késő a bírálat, amikor már betanulták a műsort, а darabot. A dramaturgiai tanácsok, a műsortanácsadó testületek még a betanulás előtt nyújtsanak hathatós segítséget a csoportoknak. Tény, hogy az utóbbi időben egyre kevesebb színvonalas műsor, színdarab, összeállítás jut a csoportokhoz. A Népművelési Intézet ugyan kétévenként pályázatot hirdet színdarabok és egyéb műsoranyagok megírására, amivel gazdagítani szeretné a választékot, sajnos e müvek töbéves késéssel jutnak el az együttesekhez. |y|egállapltottuk, hogy folyik a rendezők, koreográfusok, karvezetók továbbképzése. Vajon megfelel-e színvonaluk napjaink követelményeinek? Nem vonom kétségbe az oktatók jó szándékát, elkötelezettségét, ám az országos rendezvények láttán van valamilyen hiányérzetünk. Ismerem a választ: feláldozzuk szabad Időnket, nehézségeink vannak, nincs elegendő műsoranyag, stb. Az azonban nem változtat a lényegen. A rendező nemcsak szervező, nemcsak tükör, hogy benne lássák a szereplők, helyesen csinálják-e, hanem olyan valaki Is, aki el tudja olvasni a szerző szövegét, kihámozza a szövegből azokat a dimenziókat, amelyeket az olvasó talán észre sem vesz. Ezért művész a rendező. Nem az a feladata, hogy egyszerűen csak tolmácsolja az Író szövegét, hanem a saját eszközeivel azt tovább Is fejleszsze. Az ilyen rendező azonban a nemzetiségiek között ritka, mint a fehér holló. A szlovák és cseh fesztiválokon már nem egy Ilyen produkciót láttunk: Spišská Nová Vesben, Vágsellyén (SaTa nad Váhom), vagy Hronovban. Fű A MINŐSÉG Ha el akarjuk érni, hogy csoportjaink, együtteseink országos szinten Is megállják a helyüket, versenyképesek legyenek, elsősorban a minőségen kell változtatnunk. Meg kell találnunk a továbbképzés olyan módját, amely kézzelfogható eredményekhez fog vezetni. Senkit sem akarok megsérteni, senkinek sem akarom kedvét venni az önzetlenül végzett munkától. Nagyra becsülök minden művészt, aki részt vesz az amatőr művészeti mozgalomban. Ha azonban tovább akarunk jutni, s remélem, mindenkinek ez a célja, keresnünk kel a fejlődés további lehetőségeit. Ha valóban az a célunk, hogy a népművelés és az amatőr művészeti mozgalom a magyarlakta járásokban is tovább fejlődjék, szem előtt kell tartanunk a nemzetiségi kulturális dolgozók tavaly júniusi országos Mfietnam gazdag ország. Színes- és * nemesfényben, antracitban, kőolajban bővelkedik, hogy csak a főbbeket említsük, ám a nyersanyagot fel is kell használni. A háborús évtizedek után végre eljött az erők békés átcsoportosításának Ideje. A múlt áldatlan örökségének felszámolásában hathatósan segítenek a szocialista országok, köztük Csehszlovákia is. Éppen tavaly volt 25 éve annak, hogy országaink felvették a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokat értekezletén kijelölt feladatokat, elsősorban azt, hogy: • emelni kell az ideológiai munka színvonalát, minden téren javítani minőségét, új módszerek alkalmazásával a politikai nevelömunkábél ki keli küszöbölni a formalizmust, hatékonyabb formákat kell keresni az iskolán kívüli felnőttoktatásban, a könyv felhasználásában, a kiadói tevékenységben, az amatőr művészeti mozgalomban, nemzetiségi szövetségeink politikai-szervezeti életében; • biztosítani kell, hogy a nemzetiségi kulturális szövetségek szervei és szervezetei a nemzeti bizottságok népművelési intézményeiben egységes knlturális-népművelési tervek alapján fejlesszék a kulturális népnevelő mun kát; # a kulturális népművelő tevékenységgel el kell mélyíteni és tökéletesíteni kell a nemzetiségi kulturális szövetségek és a nemzeti bizottságok, valamint a többi knitnrális intézmény és a Nemzeti Front társadalmi szervezetei együttműködését; # a tömegpolitikai és a politikai nevelőmunka minden formájával, nevelni kell a fiatal nemzedéket, a fejlett szocialista társadalom jövö nemzedékét. KLIMITS LAJOS, az SZSZK Kulturális Minisztériumának főelőadója HELYREIGAZÍTÁS Lapunk múlt heti számának 1. oldalán — a Bizalommal és derűlátással című cikk harmadik bekezdésében — értelemzavaró sajtóhiba fordult el 6. A helyes szöveg a kővetkező: Ismét a lázas fegyverkezés útjára tértek, arra törekedve, hogy felborítsák a kiala kult erőegyensúlyt és stratégiai fölénybe kerüljenek a szocialista közös ség államaival szemben. Kérjük olvasóink szíves elnézését! Együttműködés hosszú távon E kapcsolatok fejlesztésének egyik fontos szakasza a tudományos-műszaki együttműködés. Ebben a legnagyobb haladást a szerszám- és formázógépek gyártásában értük el olyan ismert hazai vállalatok közreműködésével, mint a TOS Kufim, TOS Hostivaf, Kovosvit Sezimovo Ostí. Ezek számos gyártási programot adtak át a vietnamiaknak. Nemcsak termelési dokumentációkat, hanem tényleges segítséget is nyújtottak. A tudományos-műszaki együttműködés leghatékonyabb állandó módszereihez tartozik a szakmunkásképzés és szaktudásuk állandó gyarapítása. Ebben az irányban Is már sok történt. Évente több száz különféle foglalkozású vietnami szakmunkás látogat hozzánk, hogy megfelelő üzemekben Ismerkedjék szakmája újdonságaival, elsajétítsá a Vietnamban felszerelendő gépek kezelését. A hosszú távú együttműködésnek egyéb formál Is kialakultak a minisztériumok és tudományos intézetek szintjén. A hazai és vietnami szakemberek konzultációkat folytatnak, tanulmányi látogatásokat tesznek, közös tudományos kutatási terveken dolgoznak. így például együttműködnek a pszofokarn termesztésében és felhasználásának tanulmányozásában. Ez olyan termény, mely Vietnam szempontjából a jövőben rendkívül nagy gazdasági jelentőségű lehet. A csehszlovák—vietnami tudományos-műszaki együttműködés eredményei sok esetben még nem mérhetők csupán gazdasági értékekkel. A kiszemelt ágazatok, melyekben mindinkább kibontakozik ez az együttműködés, azonban a közeljövőben gazdasági é» kereskedelmi együttműködés területévé is válnak. Például a vietnami nyersanyagból gyártandó, már említett gépek egy részét iparunk számára importáljuk. Hasonló megállapodások vonatkoznak az elektronikai, gyógyszeripari és egyéb együttműködés eredményeire is. (Rudé právo) CJÉVI MEGLEPETÉS NYUGATON О — Uraim, e nehés időkben áldozatokat kell hoznunki bocsássunk el további ötszáz munkást. (USA) (A Daily World rajza)
