Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1981-03-21 / 12. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1981. március 2b Mezőgazdasági üzemek vemwaüalásai A CSKP XVI. kongresszusa, valamint a CSKP megalapításának 60. évfordulója tiszteletére Indított munkaversenyhez a terebesi (Trebiiov) járás újabb mezőgazdasági üzemei csatlakoztak. A NOVÝ RUSKOV-I Üj Elet szövetkezet szocialista brigádjai közül a növénytermesztési ágazatban dolgozók vállalták, hogy a tervelőirányzattal szemben 200 ezer korona értékben növelik a termelést. Talajjavítással fokozzák a föld termőképességét és az ősszel betakarításra kerülő termékeknél 2 százalékkal csökkentik a szemveszteséget. Két százalékkal csökkentik az őszi talaj- és vetési munkák idején az egy normahektárra jutó üzemanyag-felhasználást. A növénytermesztés és az állattenyésztés egybehangolásával minden nagy állategységre 4 tonna szálastakarmányt niztosítanak. A gépesítés szakaszán következetes munkával biztosítják a jó karbantartást, a javításokat és az alkatrészek felújítását. A munka- és az életkörnyezet állandó javításával biztosítják a szociális program maradéktalan valóra váltását. Vállalásuk összértéke 50S ezer 750 koronát tesz ki. A KIRÄLYHELMECI (Kráľ. Chlmec) Állami Gazdaság dolgozói a növénytermesztés szakaszán tett felajánlásukhoz alkotó tettekkel járulnak hozzá, miszerint a gépesítés 5 újítójavaslatot nyújt be. Dolgozóik közül tizentötö képeznek géplakatossá, éspedig a LIAZ Jablonce vállalattal együttműködve, akik a pótalkatrészek felújítását végzik majd, mégpedig a Skoda— 180-as traktorokhoz és az SPS—420 szecskázó gépekhez. Csatlakoznak a prostejovi felhíváshoz, és helyes agrotechnikával akarják növelni a cukorrépa hektárhozamát. A javítóműhely dolgozói ügyeleteket, éjjeli műszakokat vállaltak, segítve ezzel a tavaszi és őszi kampánymunkákat. Felülvizsgálják a szárítóüzem technológiáját, és 5 százalékkal csökkentik a felhasználásra kerülő tüzelőolaj mennyiségét. A tápanyag-utánpótlás terén a szervestrágya-készleteket maradéktalanul felhasználják. A Királyhelmeci Állami Gazdaság munkaverseny-vállalásait a szolgáltatórészleg, az építőcsoport és a gazdasági műszaki adminisztratív dolgozók vállalásai teszik teljessé. A GÄLSZÉCSI (Sečovce) Vörös Csillag Efsz tagsága a kongresszus és a CSKP megalapításának 60. évfordulója tiszteletére szintén kiegészítette 1980. évi munkaverseny-vállalásait. Többek közt vállalták, hogy a tervezettel szemben a gabonafélék termését 100, a cukorrépát 284, a zöldségfélét 5 tonnával növelik. Az állattenyésztés szakaszán növelik a hús- és tejtermelést, takarékoskodnak az erőtakarmányokkal, csökkentik az állatelhullást. Kezdeményezésük kiterjed az üzemanyag és az energia takarékosságra is. Törődnek az élet- és munkakörnyezet javításával, a társadalmi munka területén kétezer brigádórát kívánnak ledolgozni. A szövetkezet a CSKP XVI. kongresszusáig két szocialista brigádot hoz létre. A gálszécsiek szocialista kötelezettségvállalásának öszsértéke meghaladja a hatszázezer koronát. I. B. Jő munkával az eziistfokozaiíi A Gömör Poloma-1 (Rozsnyó-1 Járás) „Űj Gömör“ Efsz Galajda Pál vezette gépjavító kollektívája az „Ezüstérmes szocialista brigád“ cím elnyeréséért versenyez. A felvételen látható tagok a XVI. pártkongresszus és a.CSKP megalakulásának hatvanadik évfordulója tiszteletére —< vállalták, hogy a tavaszi munkák megkezdéséig a szövetkezet mezőgazdasági gépeit kifogástalan minőségben megjavítják. Kovács József Az utóbbi időben kevés olyan lapunk jelenik meg, amelyben ne találkozna az olvasó egy-egy mezőgazdasági üzem, szocialista brigád jelentős pluszt ígérő vállalásának hírével, ígéretével. S ez jellemző az ország szinte minden tömegkommunikációs eszközére. Aki olvassa e tudósításokat, pontosan értesül róla, hogy a párt közelgő XVI. kongresszusa és pártunk megalakulásának 60. évfordulója tiszteletére, mely üzem, mely brigád mennyi pluszmunkát vállal, ami az előállított termék, megtakarított takarmány, villamos energia, alapanyag, üzemanyag, alkatrész és egyebek mennyiségében mérhető. S valószínűleg ki-ki arra gondol, hogy ha mindaz, ami a vállalásokban szerepel, в gyakorlatban is megvalósul, akkor az eredmények következtében csökkennek gondjaink; a holnap útja ez életszínvonal emelkedésének útvonala lesz. Mindehhez azonban a szóban kimondott, papírra fektetett ígéreteknek valóra kell válniuk. Sokat beszéltünk, sokat Irtunk az elmúlt évek során is a szó és a tett, az ígéret és a megvalósítás egységének fontosságáról. Eddig sem telt el év, hogy kollektívák ne vállaltak volna többet, mint amennyit a korábbi évek folyamán termeltek, ne Ígértek volna fegyelmezettebb munkát, takarékosabb gazdálkodást. Nem eredménytelenül, mert a vállalások, a felajánlások egy része valóban kézzelfogható matéria lett, amellyel valóban gazdagabbak lettünk. Azonban — valljuk meg őszintén — elhangzott nagyon sok olyan ígéret is, amelynek nyomát csak a papíron, vagy a rádió hangszalagján találhattuk meg. S valóra vált sok olyan vállalás, amely inkább csak ígéret maradhatott volna. Mert amit vállaltak és teremtettek, nem hasznot, inkább elfekvő árukészletet, vállalati és népgazdasági kárt, elvesztegetett erőfeszítést jelentett. A vállalás ugyanis gazdaságpolitikailag, gazdaságilag nem volt átgondolt. Tehát a szó és a tett egysége olyan csorbát szenvedett, amelyet — a korábbinál sokkal élesebb köszörűvel — most napjainkban és a holnap során kell, erőinket valóban megfeszítve, hibás lépéseinket, tetteinket feledtetve kiköszörülnünk. S ami mai gondjaink közepette biztató, optimizmusra serkentő: az egyes hibák, kudarcok felszámolásához, feledtetéséhez megvannak hazánkban a kellő, a szükséges feltételek. A mostanában napvilágot látott, írásban deklarált terveknek, vállalásoknak van a korábbi évekhez viszonyítva egy minden vonatkozásban pozitív vonásuk: a vállalásokat szövegezők, a többet, a jobbat ígérő kollektívák jobb felkészültsége, hozzáértése, nagyobb és reális tájékozottsága. Ha az egyes vállalatok, üzemek felajánlásait nézzük, olvassuk, a mennyiség mellett világosan ott van a lmért és a hogyan részletes, vagy kevésbé részletes, de világos okfejtése, kifejtése is. A plusz feladatokra készülő, a többet vállaló dolgozók, gazdasági vezetők szavai világosan érzékeltetik: megértették, miért van szükség sok helyen gyökeres változásokra, miért van szükség az éltalénos —i sokszor semmit sem jelentő szavak helyett a konkrét, részletekig kimunkált tervekre, mint az Ígéret biztosítékára. A párt, a kormány meghatározta feladatokból, az elmúlt időszakban pontos gazdasági elemzésből ki-ki megértette, hogy a népgazdasági egyensúly alakulása mögött nemcsak, nem döntően a világpiaci árak alakulása, a tőkés gazdasági válság tényezőinek begyűrűzése van, hanem az. melése öt év alatt 7,4 szfizalékkal növekedett, eléggé elmaradt a várakozástól. A hatodik ötéves tervidőszakban ugyanis a járás gabonafélékből a tervezett mennyiségnek csupán 81,9 százalékát termelte, ugyanakkor lemaradás volt a szemes kukorica, valamint a cukorrépa és a hüvelyesek termelésében is. Gabonából csupán a csicseri (Cicárovce), vajáni, bolyi (ВоГ) és kystai szövetkezetek zárták jő mérleggel az elmúlt öt évet. Nem já fényt vet az állattenyésztőkre sem, hogy a járásban az egy tehénre jutó fejési átlag 1980-ban a tervezett 3000 liter helyett csak 2693 liter volt, s hogy a húseladási tervüket sem teljesítették. Még akkor sem elfogadható ez, ha figyelembe vesszük a kedvezőtlen időjárást, illetve azt, hogy A szí és a tett egysége hogy terveink, munkánk, közgazdasági és gazdasági szemléletűnk, gyakorlatunk, a tettekhez való viszonyulásunk, a munkafegyelem sokszor, sok helyen hibás volt, nem volt kielégítő. Ha tehát előbbre akarunk lépni, csak agyét tehet ki-ki a maga posztján — i— közgazdász, mérnök, gazdasági vezető, tervező, dolgozó — ésszerűen, fegyelmezetten, a korábbinál jobban és felelősségteljesebben dolgozni. Néhány konkrét példát a tőketerebesi (Trebiiov) járásból ragadunk ki, melyeket a járási pártkonferencián hallottunk. A járás ipari termelésének értéke az utóbbi öt évben 36,2 százalékkal volt nagyobb, mint az 5. ötéves tervidőszakban. A tanácskozás szerint a gépipar sikerei elsősorban a szó és a tét intenzivebb egységének következtében jobbak a tervezettnél, ami a tőketerebesi vagongyárnak köszönhető, hiszen annak 1975-höz képest 1980-ban 246 millió koronával emelkedett a termelése. A vegyiparban főleg a Slovnaft vegyipari vállalat vajáni (Vojany) üzemét illeti elismerés az öt év alatti 55 százalékos termelésnövekedésért. De ha sikerült volna idejében üzembe helyezni a királyhelmeci (Král. Chlmec) bútorgyárat, ha az építők nem késnek annyit még néhány további, szintén jelentős üzem, illetve üzemegység építésével, akkor ma a járás ipara termelőképesebb lenne. Nem beszélve arról, hogy menynyivel előbbre lennének, ha a munkaidő kihasználása az 1977-ben és 1978- ban tapasztalt javulás után 1980-ban nem esik vissza az 1975-ös szintre, vagy ha az üzemekben jobban takarékoskodnak a nyersanyaggal és a villamos energiával. A járás bruttó mezőgazdasági tera talajjavítás a vártnál lassúbb ütemben történik. Hogy egyeseknek a jobb szervezésre, a felelősségteljesebb munkára, a szó és a tett egységének betartására való figyelmeztetése menynyire jogos, azi a következő példák is igazolják. Amíg például a Nagykaposi (Vefké Kapušany) Efsz, amelyben az elmúlt télen 80 százalékra volt biztosítva a takarmány, 19B0-ban 91,3 százalékra teljesítette a tejeladási tervét, a Kystai Efsz 114 százalékos takarmányalap mellett csupán 83 százalékra. Vagy: amíg az Abarai (Oborin) Efsz-nek egy liter tej előállításához 0,21 kg abrakra volt szüksége, a Nagygéresi (Velký Horeš) Efsz-nek' 0,31 kg-га. Mindezek a példák bizonyítják, hogy a terebesi járásban bőségesen van mit tenni. S kell és lehet is sokat tenni a munkaórák, a percek jobb kihasználásáért, az élőmunkaráfordítás csökkentéséért, a munkaerő ésszerű kihasználásáért. A vállalatoknál, szövetkezeteknél átdolgozott, a szükségletekhez igazitót tervek, az új ötéves tervezés előmunkálatai és a pártkongressszus, a párt megalakulása 60. évfordulójának tiszteletére kidolgozott, a közvélemény előtt már ismertetett, vagy még nem ismertetett vállalások, a versenymozgalom mind arról tanúskodnak, hogy általában országszerte megértettük, mire van szükség a tegnap vétett hibák felszámolásához, a jelenlegi helyzet gyökeres megváltoztatásához. A megértés és a terv, az ígéret és a papírra fektetett szándék azonban csak egyetlen kis lépés. Ahhoz, hogy mindez valósággá váljék, többre van szükség: a szó és tett egységére. A jobb, eredményesebb munkára. ILLÉS BERTALAN A mezőgazdasági gépesítési dolgozók — országos méretű — szocialista versenyének kiértékelése immár hagyományos rendezvénnyé vált. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma által rendezett széles körű versenymozgalomnak fő küldetése a kezdeményezőkészség kibontakoztatása a mezőgazdasági gépi eszközök lehető legnagyobb méretű kihasználása érdekében. A gépesítők múltévi szocialista versenyének eredményét — amely a gabona-, a szemes kukorica-, a cukorrépa-, a burgonyabetakarítőgépek és a forrólevegős szárítók kihasználására, továbbá a gépi eszközök idény utáni karbantartására, kezelésére és tárolására irányult — a közelmúltban megtartott szlovákiai aktívaértekezleten értékelték ki. Ján Záhoran mérnök, az SZSZK MÉM beruházási osztályának Igazgatója a beszámolóban az agrokomplexum hatodik ötéves tervidőszakban elért eredményeiről tájékoztatta a résztvevőket. Majd rámutatott az előttünk álló, minőségileg új feladatokra. Nyomatékosan felhívta a figyelmet arra, hogy az Irányítás tökéletesített rendszere megköveteli a mezőgazdaság műszaki színvonalának fokozását, a betakarítási veszteségek csökkentését, az üzemanyaggal és egyéb anyagi eszközökkel való takarékos gazdálkodást. Nem kevésbé fontos követelmény az üzemi és az egyéni felelősség elvének érvényesítése minden egyes területen. A beszámoló a fogyatékosságokra és a lemaradozó ágazatokra hívta fel a figyelmet. Kiküszöbölésük gyökeres minőségi változást követel elsősorban a tömegtakarmányok termesztésében, főleg a betakarítás és a tartósítás rendszerének tökéletesítésében. A szálastakarmányok tartósításban a hideglevegős szárítást kell előnyben részesíteni. Bár a gépi eszközök ellátottságában bizonyos javulással számolhatunk, egyes gépek hiánya ezáltal sem oldódik meg. A hiányt jelentősen enyhítheti a gépeik ésszerű kihasználása. Ugyanis a gépek szabvány által előirányzott teljesítményét a gazdaságok többségében nem tartották be. A gépek kihasználásában az eddiginél jobban kell érvényesíteni a váltott műszakokat és az üzemközi kooperációt. Viszont a gép- és traktorállomások, valamint a gépjavító műhelyek dolgozóitól is nagyobb kezdeményezést, hatékonyabb segítségnyújtást várnak a gazdaságok. Az elmúlt öt év alatt nagymértékű Javulás állt be az egyes növények gépi betakarításában. Az elmúlt három esztendőben a szemes kukorica egész termőterületéről kombájnokkal takarították be a termést. A cukorrépát .— 1979-ben — a terület nyolcvankilenc százalékáról betakarító-gépsorokikal szedték ki. Sajnos, tavaly a kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében sokhelyütt a kézi kiszedéshez kellett folyamodni, s csupán a terület 78,8 százalékán alkalmaztak gépi betakarítást. A cukorrépa-betakaifító gépsorokat a nyugat-szloválkiai kerületben használták ki legjobban. A gépi betakarításban a legeredményesebb volt a Bratislava-vidéke, a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda), a galántai, a komáromi (Komárno), a nitrai és a trenčíni járás. A középszlovákiai kerületben a Považská Bystrlca-i, a losonci (Luőenec), a nagykürtösi (Velký Krtíš) és a rimaszombati (Rimavská Sobota) járásban, a kelet-szlovákiai kerületben pedig a kassal (Košice) járásban volt a legnagyobb arányú a gépi betakarítás. A burgonya gépi betakarítása mind-1 máig alacsony színvonalú. Tavaly csupán a terület 15,5 százalékán takarították be a termést gépekkel. Habár egy évvel korábban már a terület több mint harminchat százalékán a betakarítást kombájnokkal végezték. Tavaly a legnagyobb teljesítményt a senicai, a Liptovský Mikuláš-i, a prievidzal, a zvolení, a poprádi és a Spišská Nová Ves-i járás gazdaságai ér« ték eé. Az élenjáró kombájnosok, gépkeze« lök és' gépesítők áldozatkész munkája tanúsítja, hogy kedvezőtlen Időjárási körülmények között Is nagy teljesítmény érhető el. Az aktívaértekezleten résztvevő élvonalbeli gépesítők joggal részesültek erkölcsi elismerésben, kiváló munkájukért, példás helytállása kért pénzjutalom illette meg őket. Nehéz lenne felsorolni mindazok nevét, akik az aktívaértekezleten ünne« pélyes keretek között átvehették a méltó kitüntetést. De hadd említsük meg' legalább azokat, akiket az országos versenyben >— gépcsoportok szerint értékelve — az első hely illette meg. A gabona betakarításában a legna« gyobb teljesítménnyel az E—516-оз kombájnon fán Gombala, a Kalinovol Efsz-ből, (losonci járás), az E—512-es kombájnon Ján Koniar, a Driečanyl Efsz dolgozója, (rimaszombati járás), az SZK—6-os Kolosz kombájnon Štefan Vrták és Tibor Vrták a Velký Ce« tín-i Efsz-ből, (nitrai járás), az SZK—< 5-ös Niva kombájnon pedig Szabó Hugó és Szabados Ferdinánd a Felsőszelii (Horné SalibyJ Efsz-ből, (galántai járás) dicsekedhettek. A szemes kukorica betakarításában a legnagyobb teljesítményt Tibor Fiala és Zoltán Križan, az érsekújvári (Nové Zámky) Gép- és Traktorállomás dolgozói érték el, A cukorrépa betakarításában az el« ső hely Vladimír jurík és Leonard Galis párost (MPV Nitra), valamint Ladislav Pavlička és Imrich Jeral párost, a Hidaskürti (Mostová) Efsz, (galántai járás) dolgozóit illette meg. A burgonyakombájnokon a legjobb helytállást Andrej Goliaš, a Marhaňi Efsz, (bardejovi járás), és Ladislav Jurkovič, a Smolinskei Efsz, (senioal járás) dolgozója tanúsította. Szlovákia gazdaságai közül a forró« levegős szárítóberendezések kihasználásában, valamint az üzemanyag megtakarításában a Most na Ostrove-i (bratislaval járás) és a Vrbovái (trnavai Járás) Efsz került az élre. örvendetes, hogy tavaly lényegesen bővült azoknak a gazdaságoknak a száma, amelyek bekapcsolódtak a versenybe a gépek Idény utáni kezelésének és tárolásának szakaszán is. Hiszen a gépeikről való fokozott gondoskodás ezekben a gazdaságokban jelentősen csökkentette a pótalkatrész-szükségletet, fokozta a gépek üzemképességét, s meghosszabbította élettartamukat. E versenyben példamutató tevékenységet fejtett ki az oroszkai (Pohronský Ruskov, lévai járás), a studeneci (Spišská Nová Ves-i járás) és a tvrdošíni (Dolný Kubín-i járás) szövetkezet. Kitüntetésben összesen tizenöt gazdaság részesült. Remélhető, hogy a gépesítők országos versenyének kitüntetettjei az idén Is bizonyítják majd, hogy méltók az érdembenl elismerésre, jó példájuk pedig a többi gépesíti dolgozót nagyobb teljesítményre sarkallja. Hiszen becsülettel végzett minőségi munkájukon nagy mértékben múlik majd az Idei Igényes feladatok megvalósítása is. KLAMARCSIK MARIA Ladislav Cupík mérnök, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes Szlovákia élenjáró kombájnosainak nyújtja át a méltó kitüntetést
