Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-21 / 12. szám

1981. március 21.

SZABAD FÖLDMŰVES

völgyében

Dern6 (Drnava) egykor vasolvasztójáról és vasgyáráról volt híres.: Még a budapesti Lánchíd építéséhez is innen szállították a nyersvasat. A bányászat azonban a magas termelési és szállítási költségek miatt nem volt kifizetődő, ezért beszüntették .

A falu határában kevés a szántóföld. A vidék hepehupás, lejtős, hegyes. Kelet felöl a barlangokat rejtegető Somhegy, északon a vasércben gazdag P i p i t y k e (csúcsa 1221 méter magas) szab természetes határt a falunak. E két hegy közötti festői völgyben keskeny út kígyózik a vadregényes Szádellői-völgy felé.

INGÁZÁS

Zsil la István hnb-elnök 1972-ben került a falu élére. Előtte húsz évig bányászkodott. Közel egy évtizeden keresztül pedig pártelnök volt a faluban. Politikailag képzett, közkedvelt vezető.

A közel nyolcszáz lakosú falucskában kevés a munka- és kereseti lehetőség. Az állami gazdaság — amely a szövetkezetét is bekebelezte — kevés munkaerővel termel. Csupán egy exportra termelő textilüzem létezik, amely a Csermosnya-völgy negyven asszonyát foglalkoztatja. Éz minden.

A munkaképes lakosság zöme a rozsnyól (Rožňava) és a kassai (Košice) járás üzemeiben, gyáraiban kénytelen megélhetési lehetőséget keresni. De sokan már unják az ingázó életformát. Inkább elköltöznek a faluból.

Márpedig Dernő fejlődő község. Van gyermek- és körorvosa, fogászati rendelője. Postahivatala. Itt van körzeti iskola is, négy község másfélszáz diákjával. Üzlethálózata kielégítő.

Az emberek évről évre új létesítményeket hoznak létre. Tavaly adták át a ravatalozót. Felújították a hangosbeszélő-hálózatot. Vízvezeték azonban még nincs. A számításba jöhető forrásvizek ivásra alkalmatlanok. Fodrászműhelyt akarnak a lakosok, de a járási szolgáltató vállalat csak ígérget ..,

Élenjáró ifjüsAg

A D o b а у Péter vezette Ifjúsági szervezet dicséretes munkát végzett a választási programterv valóra váltása érdekében. E kiemelkedő eredményeiért megkapta a SZISZ Kerületi Bizottságának vándorserlegét.

Dernő lakosságának fele 30 éven aluli. Az ifi-szervezet hosszútávú programja: változni és változtatni. A falu jövője az ő kezükben, tudásukban, akaratukban rejlik. Ezt tudatosították is a fiatalok: a közmunkák oroszlánrészét ők végzik. A munka mellett a kulturális élet ébrentartására, az eszmei-politikai nevelésre, szórakozásra, kirándulásokra is fi-Ha a közérdek úgy kívánja...

Szorgalmas munkáról számolt be Csák István losonci (Lučenec) levelezőnk, mégpedig a sőregi (Surice) szövetkezetből, ahol eléggé belterjes a gyümölcs- és szőlőtermesztés.

Köztudott, hogy a gyümölcs- és szőlőtermesztés kora tavaszon és Így tavasztájt sok dolgos munkáskezet követel, hogy agrotechnikai határidőn belül elvégződjenek a szükséges tennivalók.

Itt a friss „gömöri“ szél pirosította hosszabb időn át a szőlőtőkék és a gyümöjcsfák metszését végzők arcát.

Mert bizony a 160 hektárnyi szőlő és gyümölcsös adott elegendő munkát.

Hogy e munkálatok végzésével semmiképpe se késsenek el, a jő munkaszervezés segített csupán: mozgősltotmiképp se késsenek el, a jő munkagyeimet fordítanak. Klubtevékenységben sem maradnak le. Legújabban a sportgimnasztika közkedvelt.

jói működik a CSEMADOK és a Nőszövetség helyi szervezete, a polgári ügyintéző testület. Évente kétszer a THALIA színészeinek is pódiumot biztosítanak a fellépésre.

Majoros Marica, a körzeti művelődési központ vezetője szoros egységbe kapcsolja a társadalmi és tömegszervezetek tevékenységét. Színes, újszerű irodalmi és kulturális előadásokat, esztrádmüsorokat, vitaesteket, vetélkedőket stb. rendeznek, hogy a „papucskultúrát“ száműzzék életkörnyezetükből. Csak egy nagy fogyatékosásguk van: hiányzik a falu kulturális jelenének megfelelő művelődésháza, ahol a mozi és a könyvtár is helyet kaphatna.

MELYIK A FONTOSABB?..,

A művelődésházát betervezték a választási programtervbe. Sajnos, az illetékesek nem hagyták jóvá. Márpedig a „Z“-akcióban félig-meddig ingyen felépülhetett volna.

Ez annál inkább is érthetetlen a lakosok számára, mert vendéglátó üzemre viszont egymilliónyolcszázezer korona beruházási összeget jóváhagytak. Felteszik a kérdést: miért nem lehet kultúrház, s miért lehet vendéglő? Melyik a fontosabbb?

Tény: meg kell húzni a „nadrágszíjunkat“, nem költekezhetünk „csára-búra“; s az is igaz, hogy nincs elegendő pénze a járásnak kultúrházak építésére, mert az utóbbi 10—15 évben az Illetékes szervek kis falvakban is engedélyezték nagy művelődési otthonok építését. S most ezek üresen

tátonganak... De __a vendéglátóipar sosem fogja a kultúrát az igényeknek megfelelő szinten népszerűsíteni, fejleszteni. Vajon a vendéglátóiparra nem vonatkozik az a bizonyos „nadrágszíj-meghúzás....“?

A KULTÜRÄRÖL

Mozija van a falunak, csakhogy egyrészt nem a lakosság igényeinek megfelelő filmeket vetítenek, másrészt, rendszerint fűtetlen a nézőtér, állítólag a takarítónő hibájából, aki a fűtést is vállalta. De miért nem teszik szóvá a gyűléseken; miért nem zárják ki az ilyen okokat?

A könyvtáros Tóth Erika. A 165 olvasó tavaly több mint négyezer könyvet kölcsönzött az ötezres könyvállományból. A könyvtár könyvállománya évente 200—300 kötettel gyarapodik. Csakhogy a könyvtárszoba ezzel nem tágul, gondot okoz a könyvek szakszerű elhelyezése. Ezt is meg kellene oldani...

Tavasszal különösen fontos a talajnedvesség jó megőrzése. Elősegítheti ezt a talajtömitő hengerezés is...

Míítrágyáznak,

metszenek

GYÖKERES VÄLTOZÄS

Az iskolák tatarozására az idén közel 400 ezer koronát fordíthatnak. Sort kerítenek a mellékutcák utaioak aszfaltozására, a közvilágítási hálózat felújítására.

A lakosok környezetet és kultúrát fejlesztő munkájára serkaptűleg hat egy-egy jelentősebb történelmi vagy politikai évforduló. Munkafelajánlásaik becsületes teljesítése is jelentősen hozzájárul a közjó érdekében kifejtett tevékenységük rendszeressé válásához. Például a XVI. pártkongreszszus tiszteletére vállalták 13 800 óra társadalmi munka végzését. Továbbá 450 tonna hasznosítható fém- és papírhulladék összegyűjtését. Dicséretes, hogy a jelzett társadalmi munkából kilencezer órát a falu fiataljai vállalták.

A dernői emberek gondolákodásmódjában, magatartásukban, életvitelükben, politikai és világnézetükben, öntudatosodásukban főleg az utóbbi tíz év alatt történt gyökeres változás, javulás. S ez nagymértékben a Nemzeti Front választási programtervéből adódó feladatok teljesítésének is köszönhető. A magas színvonalú kulturális élet kedvező eredménye.

1—f—

Itt a Csermosnya völgyében később köszönt be a tavasz. De már a patakpart barkázó fűzei, s a hóvirágok jeleznek ... Itt a samaragzöld bükkerdők karéjában a búza is később kalászol, s a nyár heve is csak július végére érleli aranyságára.

korcsmaros lAszlo

A meteorológusok enyhe időt jósoltak. Az ország keleti részébe meg is érkezett. A bodrogközi mezőgazdasági üzemekben, így a Királyhelmecí (Kráľovský Chlmec) Állami Gazdaságban is műtrágyáztak.

— Minden műtrágyaszórónk dolgozik — újságolta Látrán László agrármérnök, akire a talaj tápanyagutánpótlását is bízták.

— Mit csináltak mostanáig?

— Nitratáltuk az 1380 hektárnyi őszi búzát. Istállótrágyáztuk azt a területet, amelyen nem tudtuk elvégezni az őszi mélyszántást. Jelenleg is hat trágyaszórót találhat munkában.

>— És a metszés?

— Már befejeztük a gyümölcsfák metszését. 16 munkát végeztek a metszőbrigádok. így március második felében kezdődhet a lemosó permetezés. A szőlő metszését is befejeztük.

— Hogyan teleltek az ősziek?

— A kemény tél ellenére jól. Ezt mutatja a kétszeri növényleltározás. Nagyobb baj az, hogy 130 hektárnyi területen nem bontott csírát ,a földbe került vetőmag ...

i—. Talajvíz, pangóvíz?

•— Sajnos, nem a legkedvezőbb a helyzet. A víznek egy részét levezettük a csatornákba, de sok az olyan területünk, ahol a pangóvíz az úr — ezt nincs hová elvezetni. Jelenleg félezer hektárnyi területet borít víz. E- zért módosítanunk kell a tavaszi munkáik ütemtervét: jó, ha 800 hektár helyett 600 hektárba tudunk tavaszi árpát vetni. A vizes területek miatt. Nem sok reményt táplálhatunk a szemre termesztendő kukorica esetében sem: a silókukoricával együtt több mint ezer hektár helyett jó lesz, ha ennek kétharmadát idejében betudjuk majd vetni.

— Milyen főbb tavaszi munkák várnak elvégzésre? ,

— Kétszázhatvan hektár cukorrépát vetünk; ennek a talaját sikerült még az ősszel jó előkészíteni. A csaknem száz hektáros zöldségkertészetben már folyik a munka. Napraforgóból és szójából 100—100 hektárnyit szándékszunk vetni. A vízborította terület tek felszáradása késik: ide a későbbiekben takarmánynövényeket vetünk.

Varjak szállják csapatostól a vetést. Eleség után kutatnak. Percről percre megzavarja ténykedésüket a műtrágyaszóró ... Felröppennek. S csak nagy sokára merészkednek Ismét a földre.,. L B.

Este a tej házban

Ha az újságíró fejőnőkkel a munkahelyükön akar riportot készíteni, a hajnali kelést vagy az esti órákat választja. Az utóbbit választottam. Beesteledett már, amikor megérkeztem az Ipolyhalogi (Balog nad Iplom) Efsz ipolynagyfalusi (Verká Vés nad Ipľom) gazdasági telepére. Deme Sándorné brigádvezetőt a tejházban találtam. Hatalmas fémtartály előtt állva az üvegcsöveken át a tartályba áramló tejet szűrte, tisztaságát ellenőrizte.

— Inkább csak beszélgessünk — ajánlotta —, a fényképezőgépet meg tegye el. Nem szeretek fényképezkedni — a brigádvezetőnö igyekezett eltéríteni eredeti szándékomtól, főleg a fotózásról.

— A zárszámadó közgyűlésen az ipolynagyfalusi fejőnők is nyilvános dicséretet kaptak — mondom Deménének. — Szeretném, ha röviden bemutatná a brigádot.

'— öt évvel ezelőtt kapcsolódtunk be a szocialista brigádmozgalomba. Bronzérmes brigádunk tagjai: Gyenyes Júzsefné, Jász Józsefné, Szokol Józsefné, Szikora Miklósné, Lendvai jánosné, Raskó Gyuláné és Игарка Mária fejőnők, valamint Szikora János takarmányozó és Tóth Pál traktoros. Tavaly az éves tejtermelési tervet 57 ezer literrel túlteljesítettük, alig maradva alul a tehenenként! 4000 literes fejési átlagon.

— Miben látja jó eredményeik titkát?

— Mindenesetre a becsületes munkában, a szakszerű fejésben, az utánfejésben. S nagy gondot fordítunk a tehenek tőgyéneik tisztántartására. No, meg a jó takarmányozáson is sok múlik.

— Itt a tejházban mi mindent kell naponta végezni?

—i A tej tisztaságának és hűtésének

ellenőrzésén a fő hangsúly. Ezenkívül a fejőcsészék elmosása, a tejtárolók és az egész tejház tisztántartása is rám tartozik. Igyekszem ezeket becsületesen elvégezni, mert nagymértékben hozzájárulnak a tej tisztaságához. Külön öröm számunkra, hogy a telepünkről szállított tej jobbára első minőségi ostzályban értékesült.

— Nem fárasztó naponta hajnalban kelni? Mióta csinálja ezt?

— Hetvenkettőtől dolgozom az állatttenyésztésben. Néhány évig borjúgondozó voltam. Hat évvel ezelőtt kerültem Ide a tejházba. Higgye el, a koránkelést is meg lehet szokni. E- gyébként is ez a munkánkhoz tartózik.

— És otthon napközben jut-e idő pihenésre?

— Nemigen. A ház körül mindig akad tennivaló. Ha van egy kis szabadidőm — jobbára vasárnap délután —, akikor szívesen veszek a kezembe könyvet.

Ügy vélem, a gazdaság zárszámadóján nem véletlenül említették a legjobbak között a Deme Sándorné vezette bronzérmes szocialista brigádot.

Bodzsár Gyula

.............

A korszerű tanácsterepi megbolydult méhkashoz hason- I lit. A keresztbe tett asztalok előtt

I türelmetlen emberek topognak. A

• szövetkezet nyereségrészesedést fi

! zet.

i A harmadik asztalnál ódivatú, de \ tiszta, frissen vasalt ünneplőbe öl\ tözött, ősz halántékú bácsi próbál-1 ja a betűvetést. Bütykös ujja el\ szokott már a ceruzától, a pápa-i szem is inkább munkába, mint ol] vasáshoz való, Legalább az asztal- lenne magasabb. Az öreg unja már

I a mókát, alaposan kicifrázza a vé-I gét, csak úgy találomra odabigy-1 gyeszt még két vesszőt, aztán le! csapja a golyóstollat. S mert a

i háta mögött a menyecskének már

\ ugyancsak viszket a tenyere, a bá-I esi a dagadó borítékkal félrehúzó-I dik az ablakhoz.

! Fejére teszi a kalapját, kiemeli,

> megropogtatja a kötegnyi bankót,

[ a világoskék borítékot pedig besi> mogatja a zsebébe.

j Számolja egyszer, mohón, azután

’ lassabban. Megfordítja, és a másik

j oldalról is átnyálazza a sok-sok

i zöldhasút. Végül már az ajka is

' együtt mozog az ujjaival. Csóválja

a fejét, hümmög magában.

1 — Kevés? >— kérdezem bizalma-I san.

■— Dehogy kevés. Inkább sokl

Ennyit még soha nem kaptam.

— Mennyi?

— Mondom, sok. Föle van a kilencnek.

— A kilenc száznak? — próbálom így, ha másként nem megy.

BOLDOG

EMBEREK

— Jó kérdés, a kilencezernek — mondja és hunyorít.

Az tényleg sok. Mit adott cserébe érte?

— Mit adtam volna: a munkámat.

— Gondolom, az állattenyésztésben dolgozik.

— Nehéz lehetett kitalálni. Segítek: a tehenészetben.

— Köszönöm.

— Tavaly csak két napot mulasztottam. Férjhez adtam az unokámat, aztán meg eltemettem az öcsémet. Nem érte meg a nyugdíjat, szegény.

— Ilyen az élet..i

— Ilyen. Nekem Is mondogatják a gyerekek, pihenjen, papa, dolgozott már eleget. Pihenjek? Még két nyaram van a hetvenig. Es még tavaly is magam mögé utasítottam a fiatalokat. Egy kivételével: a Seress Miska ügyes gyerekt Le a kalappal előtte, az ő tehenei a legszebbek. Es nem iszik, jó dolga lesz mellette az én Piroskámnak.

— Mire költi a pénzt?

— Semmire, odaadom a gyerekeknek, hadd gyarapodjanak. A magamfajta öregembernek már nem sok kell a boldogsághoz. Reggel madárdal, délben napsütés, este jó meleg papucs. Meg két ded hegyleve, nehogy azt higgye a malac, hogy kutyák falták föl.

— Este megtalálom? A mulatságon ... Beszélgethetnénk még egy keveset.

— Nagyon szívesen, de én most kiballagok a telepre, azután meg otthon is ellátom a jószágot, nos, jöhet a papucs. Hadd mulassanak a fiatalok, nekem otthon is jólesik a borocska.

— Bátyám, maga tényleg szerencsés ember. Elárulná a nevét?

— Miért pont az enyémet kérdezi? Nézzen csak körül: mennyi itt a boldog ember!

(kádek)

szett dolgozókat, hanem egyéb munkaerőket is, mintegy kéttucatnyit.

A szőlészeti ágazatvezető szavai szerint, a metszési műveletet követi a szőlészet és a gyümölcsös talajának trágyázása, újabb terület talajának jő előkészítése, mégpedig a szőlőoltványok telepítéséhez.

A nem kertészeti dolgozók is szívesen veszik ki részüket az itteni munkák végzéséből, mert tudják, hogy csakis az idejében és szakszerűen elvégzett munka reményében várhatnak dúsabb termést, válhat jövedelmezővé a szőlő- és a gyümölcstermesztés.

Tudatosították: közérdekről van szól Nekik sem mellékes, milyen haszonnal zárja majd a szövetkezet az idei gazdasági évet. A mostani igyekezetük is azt bizonyítja: eleget tesznek kötelességüknek. Csák István