Szabad Földműves, 1981. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-21 / 12. szám

1981. március 21. .SZABAD FÖLDMŰVES, 3 Egy családban AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS EREDMÉNYEI Ä párt gazdaságpolitikájának az újratermelési folyamat lntenzifikálásá­­val szemben támasztott követelményei a nemzetközi együttműködés terű* létén !s hatnak. Ez érthető Is, hiszen kivitelűnk részaránya a nemzeti Jövedelem alakulásában mintegy 25 százalékos. Az együttműködésben az Intenzifikáció az optimális megoldások kiválasztását, a lehető legna­gyobb gazdasági hatással járá változat választását jelenti. Ma valamennyi alapvető gép- és berendezésfajta szakosított. Csak a KGST gépipari állan­dó bizottsága keretében 141 szerződéses dokumentumot fogadtak el a ter­melés sokoldalú szakosításáról és kooperációjáról, valamint a tudomá­nyos-műszaki együttműködésről. Ebből 89 dokumentum a célprogramok egységes Intézkedéseinek megvalósítására Irányul. A KGST-államokban a jelenlegi ötéves tervidőszakban a sokoldalú sza­kosításra vonatkozó szerződések és megállapodások alapján több mint tízezer típusú és tlpusnagyságú gépet és berendezést gyártanak a jelen­legi ötéves tervidőszakban. Hazai termelési szervezeteink körülbelül egyharmados aránnyal vesznek részt a termelés-szakosításban. Nagyfokúan bekapcsolódnak a szocialista gazdasági Integrációba a textil-, szerszám- és formázógépek, görgő­­csapágyak, szivattyúk, ipari armatúrák és élelmiszeripari gépek ága­zatában. Ezekben az ágazatokban a munkamegosztás a gépek választé­kának szűküléséhez, műszaki szlnvonualának emelkedéséhez és a kölcsö­nös szállítások nagyarányú volumenéhez vezet. A célprogramok megszabták az alapvető irányt a távlati gépipari 'ágazatok fejlesztésére a KGST-tagországokban. Most az a fontos, hogy a szerződéses dokumentumok érvényesítésekor a mennyiség minőséggé vál­jék, és a fő láncszem módszerét követve kialakuljanak és elmélyüljenek a kooperációs kapcsolatok ai új technika területén. Ezzel egyidejűleg ösztönzés történt azon területeik kiválasztására, ame­lyeken konkrét intézkedéseket kell kidolgozni az együttes fejlesztésnek, valamint az együttesen kifejlesztett gépek és berendezések kooperált vagy szakosított gyártásának megszervezésére. Ezekkel az Intézkedésekkel fog­lalkozott a közelmúltban a KGST gépipari együttműködési állandó bizott­sága. Az első szakaszban elektronikus számitásrendszereket, automatizálási és gépesítési eszközöket, külszíni fejtési gépeket, a másodlagos energia­­források kihasználását szolgáló berendezéseket, csekély energialgényes­­ségfl technológiai berendezéseket, személy- és teherautókba olajmotorokat, hőszabályozó- és mérőeszközöket, újfajta szerszám- és formázógépeket, újfajta mezőgazdasági technikát 6tb. választottak ki. (Rudé právo) MARTONVÄSÄR: KÜKORICANEMESÍTÉSI KGST-KÖZPONT A KGST-országok kukorlcanemesltésl és vetőmagtermesztési tevékeny­ségének összehangolására kukorlcanemesltésl koordinációs központ ala­kult a magyarországi Martonvásáron, a Magyar Tudományos Akadémia Mezőgazdasági Kutatóintézetében. A KGST-országok döntése a magyar­­országi és a martonvásári kukorlcanemesltésl eredmények elismerését fejezi ki. A jövőben közös program szerint végzik a kukorlcanemesltésl és fajtamlnösltő munkát, valamint a nemesített alapanyagok felhasználását, egyesítik anyagi erőforrásaikat, s az országonként' eltérő igényeknek megfelelően különböző tenyészidejű, igen korai és korai érésű hibri­deket állítanak elő. A közelmúltban tartott alakuló ülésen Bulgária, Csehszlovákia, Lengyel­­ország, Magyarország, az NDK, a Szovjetunió és Jugoszlávia, tehát az együttműködésben részt vevő államok képviselői Ismertetést hallgattak meg az egymásközti, főként kétoldalú nemesítést kapcsolatok eredmé­nyeiről, majd megállapodtak az elkövetkező öt esztendő kutatási program­jában, s kidolgozták a központ idei munkatervét. A Cél érdekében a központ segítségével közös nemesítést, keresztezést programokat dolgoz­nak ki, ökológiai kísérleteket végeznek. Foglalkoznak majd a kukorica fehérjetartalmának növelésével, a növény ökológiai alkalmazkodó képes­ségének a fokozásával Is. (Magyar Nemzet) A Bolgár Kommunista Párt közel­gő XII. kongresszusa küszöbén beható vita folyik a nyilvános­­eágra hozott kongresszusi tézisekről, melyek mérlegelik a XI. pártkong­resszus éta végzett munkát és az or­szág nyolcadik ötéves tervidőszaká­nak alapvető Irányait tartalmazák. A tézisek fejezetre tagolódnak. Az elsőben a világhelyzetről, a párt és az ország nemzetközi tevékenységéről van sző. Kiemeli, hogy a Bolgár Nép­­köztársaság az elmúlt időszakban részt vett a béke szilárdításában és az együttműködés elmélyítésében, a Balkán, Európa és a világ népei kö­zötti megértés szorgalmazásában. Bul­gária volt a rendezője a népek béke­­világparlamentjének és számos továb­bi fontos nemzetközi találkozónak. Nemzetközi aktivitását bizonyítja, hogy 116 országgal tart fenn diplo­máciai, 112 országgal kereskedelmi és 132 országgal kulturális kapcsolato­kat. A párt és az ország fő külpoli­tikai iránya a nyolcadik ötéves terv­időszakban a szocialista országok testvérpártjaival ápolt egység tovább­­szilárdltására irányuló törekvés lesz. A tézisek további része az ország társadalmi-gazdasági fejlődését jel­lemzi. Blrálóan szól a hiányosságok­ról, a világ energia- és nyersanyag­válságának és a kapitalizmus valuta­­válságának negatív kihatásairól stb. Nem mindenütt és idejében értették meg a termelési és anyagi tartalékok feltárásának Időszerűségét. Bírálőan Jegyzi meg, hogy az új tudományos Ismeretek és vívmányok nagyon las­san érvényesülnek a termelésben. Az új gazdasági mechanizmusnak ugyan ki kellene küszöbölnie az említett ba-HL kongresszusira kiszól a Bolgár KP Jókat, ám minden eredmény az embe­rektől függ, nemcsak önmagukkal, hanem az egész társadalommal szem­beni felelősségüktől. Az említett aka­dályok és nehézségek ellenére a ta­valy befejeződött hetedik ötéves terv feladatait lényegében teljesítették. A tézisek az 1981—1985. évi nyol­cadik ötéves terv időszakára a nem­zeti jövedelem 25—30 százalékos, a munkatermelékenység 30—35 százalé­kos emelését tűzik ki célul. E növe­kedést túlnyomórészt a nagyobb mun­katermelékenységgel kell elérni. A té­zisek kiemelik a tudományos-műszaki haladás szerepét a nyolcadik ötéves terv feladatainak teljesítésében. Elő­térbe helyeznek olyan formákat, mint a komplex gépesítés, automatizálás, kemizálás és biologizálás. Sző esik bennük az irányító és végrehajtó ká­derek munkájának javításáról és a külföldi tapasztalatok hasznosításáról Is. A népgazdaság különböző ágaza­tainak fejlesztési arányai egyrészt az egész gazdaság dinamikus növekedé­sét, másrészt az ország nemzetközi munkamegosztásban való aktív rész­vételét kívánják biztosítani. A gazda­ság fejlesztésében továbbra is az ipa­ré a vezető szerepe; a következő öt évben 30—35 százalékkal fog növe­kedni. Az ország energiaszükségleté­nek 26 százalékát 1985-ben atomerő­művek fedezik. A mezőgazdasági ter­melés 20—22 százalékkal lesz na­gyobb. Kenyér- és takarmánygaboná­ból el kell érni az évi ttz és fél .-h tizenegy millió tonna termést. A tézisek a kultúra, a közművelő­dés és tömegtájékoztatás terén az ideológia színvonal emelését és a ká­derek rátermettségének fokozását tű­zik ikt célul. Az államépítés és a szo­cialista demokrácia tökéletesítésének fő feltételeként a dolgozók nagyobb fokú aktivitását és a társadalmi szer­vezetek, a közigazgatási intézmények tevékenységében való részvételét jelö­lik meg. A tézisek a párt vezető szerepének erősítésével és irányító munkájának ■javításával is foglalkoznak. Hangoz­tatják, hogy a párt világos és egysé­ges programmal lép a XII. kongresz­­szusa elé. Nagy figyelmet fordítanak az ifjú nemzedékre, eszmei nevelésre, az alapszervezetek tevékenységére, a pártfegyelemre, az össz.es fokú párt­­szervek munkájának javítására. Han­goztatják, hogy a nyolcadik ötéves tervidőszak jelentsen átmenetet a mennyiségi változásokról a minőségi változásokra a társadalom szociális, gazdasági és kulturális fejlődésében. (Rudé právo) A bSkepelitika foivematossioe öonntől Washingtonig világszerte **egy nagy téma foglalkoztatja a politikusokat: az a javaslat, amelyet Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára terjesztett a KB beszámolójában a XXVI. pártkong­resszus elé, s amely a feszültségeny­hítést, a kelet-nyugati kapcsolatok ja­vítását, vagyis kiindulási pontként a szovjet—amerikai kapcsolatok újra­rendezését indítványozza, ennek érde­kében szovjet—amerikai csúcstalálko­zót javasol. Mégpedig előzetes felté­telek nélkül. Am mit szól ehhez a másik fél? Reagan elnök kijelentette, hogy „nagy érdeklődéssel“ tanulmányozza az „ak­tív párbeszédre vonatkozó“ Brezs­­nyev-javaslatot. Hasonló kijelentések a múltban Is elhangzottak a Fehér Házban, s a tanulmányozás most is Igen elhúzódik és rengeteg „de“ ve­tődik fel. Am utalnunk kell arra, amit szovjet részről Is nemegyszer hangsúlyoztak, hogy a világbéke, az emberiség létérdekeivel kapcsolatos dolgokban lényeges szerepe van a politikai akarat kinyilvánításának, a konkrét megállapodások aztán már csak részletkérdések. Nemcsak az amerikai kormány, hanem a befolyása alatt álló nyugati világ felemás állás­foglalását tükrözi például a bonni ál­láspont. Schmidt kancellár elismerés­sel nyilatkozik Moszkva legújabb ja­vaslatairól, külügyminisztere Genscher azonban a gyakorlat talaján már bi­zonyos előzetes intézkedésekhez köt­né az erősen hangoztatott bizalom­erősítő intézkedések megkezdését. Mit Is tartalmaz a XXVI. pártkong­resszuson elfogadott új Javaslat, mely folytatása és szerves része a XXIV. és XXV. kongreszsuson kimunkált bé­keprogramnak? Mindenekelőtt szorgalmazza a to­fejlődési sikerei A déli járások és általában as egész népgazdaság szempontjából rendkívül nagy politikai, társadalmi és gazdasági jelentőségűek az 1971 és 1980 között befejezett és üzembe he­lyezett, valamint a hetedik ötéves tervidőszakban folytatódó építkezések. A dunaszerdahelyi járásban bővült a Tesla üzem, a Nehézgépipari Mű­vekben megkezdődött a termelés, sü­tőipari üzem létesült. Épül a mintegy 300 munkaalkalmat nyújtó húskombi­nát. A Gabčlkovo—Nagymaros közötti duna vlzmürendszer építése munka­alkalmakat nyújt a Lakosságnak, s majdani üzembe helyezése után kedvezően befolyásolja egész Dél- Szlovákia gazdasági potenciálját. A galántai járásban tovább bővült a termelési volumen a vágsellyei (šate nad Váhom) Duslo vegyipari őriásüzemben, hűtőüzem létesült Diő­­szegen (Sládkoviőovo), tejporüzem és SECOMAN csőgyár Sereden, tejüzem, baromfikombinát, malátagyár és sző­­davlzüzem Léván. Épülőfélben van a mohi (Mochovce) atomerőmű. Amel­lett, hogy több mint 3100 munkaal­kalmat nyújt, energetikai jelentőségé­vel nemcsak a járás, hanem a kerület keretét Is túllépi. Tovább épül a tlma­­őei Szlovák Energetikai Gépgyár zse­­llzi (Želiezovce) részlege, mely 760 munkaalkalmat nyújt majd, továbbá a lévai húskombinát, mely majd 350- nel több munkaalkalmat fog jelen­teni. Az érsekújvári járásban elkészült a párkányi (Štúrovo) Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár további részle­ge, Érsekújváron pedig egy húskom­binát, konzervgyár és sütőipar üzem. A losonci járásban korszerűsödött a füleki (Filakovo) Kovosmalt, a pol­­tári ipariüveg-gyár, a losonci csempe­üzem, a tamási (Tomašovce) Kameni­na üzem, épül az apátfalusi (Opato­­vá) szövőüzem és a losonci tejüzem. A rimaszombati járásban Tornaiján (Šafárikovo) ruhagyár, Rimaszombat­ban húskombinát, hűtőüzem és ma­lom, Ttsovecben felépült a mészégető 2, számú hldratáclős telepe, Tornaiján téglagyár létesült. Épül a rimaszom­bati gépgyár, mely első szakaszában több mint 780 munkaalkalmat teremt, a tornaijai formázőgépgyár mintegy 700 új munkaerőt igényel, a hnúšťal gu­migyár üzeme pedig ötszázzal növeli dolgozót számát. A nagykürtöst Járásban szlvattyúál­­lomáá létesült és épül a LIAZ üzem második szakasaa, mely 730 új mun­kaerőt Igényel. Nagykürtösön épülő­félben van még egy tejüzem Is. A rozsnyői járásban szivattyúállo­más létesült, új bányaüzem épült — a Lubeník VI. bányaüzem és ércdara­­bosftó, Miková bányaüzem Alsősajón (Nižná Slaná), kiépült a slavošovcel papírgyár, a Tatrasvit üzem és a rozsnyői sütőipari üzem, épül a gom­baszegi mészégető és a- revúcai sző­nyeggyár. A tőketerebesl Járásban elkészült a második vajént (Vo)any) erőmű és a Slovnaft vaján! lepárló részlege, meg­kezdődött a gyártás a tőketerebesl vagongyári üzemben és a királyhel­­meci (Kráľ. Chlmec) bútorgyárban. Épülőben van a vagongyár további részlege, egy húskombinát és élesztő­gyár, továbbá elektroüvegszövet-gyár Tőketerebesen. Ezek összesen 700 munkaalkalmat jelentenek. Mint látjuk, az Ipar további fejlő­dése jelentős mértékben a már meg­kezdett beruházásoktól függ. Ezek csak a döntő fontosságú iparágakban mintegy ötezer új munkaerőt követel­nek. VÁLTOZÁSOK a MEZÖGAZDASAGBAN A déli járások gazdaságában külön­leges helyet foglal el a mezőgazda­ság. A kedvező éghajlati és talajvi­szonyok, továbbá a talaj termőképes­­gének fokozását célzó nagyszabású beruházások folytán a nyugat-szlová­kiai kerület járásai a legtermeléke­nyebbek közé tartoznak Szlovákiában. Az eredmények azonban azt bizonyít­ják, hogy még nagy tartalékok van­nak a termelés belterjesítésében, fő­ként öntözés, talajjavítás, termény/ körzetesítés stb. alkalmazásában, va­lamint a termények betakarításában és hasznosításában. Erről tanúskod­nak a hozamokban és az egy hektár mezőgazdasági földre számított teljes termelésben mutatkozó különbségek. Nem felejthetjük el, hogy a déli járásokban a mezőgazdaság to­­vábra Is-megőrzi vezető pozí­cióját, ezért jobban oda kell figyelni a természeti adottságok — talaj-, ég­hajlati, vízgazdálkodási stb. viszonyok jobb kihasználására, hogy tovább fokozódjék a mezőgazdasági termelés intenzitása. Ehhez feltételeket kell teremteni a termelés körzetesítésével, mezőgazdasági üzemek társításával, az álló eszközök jobb felhasználását lehetővé tevő termelési rendszerek kialakításával, nagyüzemi termelési módszerek alkalmazásával s főként a növénytermesztési termékek jobb hasznosításával. Kívánatos a mezőgaz­dasági termelés és az élelmiszeripar szoros kapcsolatának továbbfejleszté­se, főként ennek kiépítése az agro­­komplexum keretében. ÚJ ÉLET DÉLEN A minőségi változások megvalósu­lása a társadalmi és gazdasági fejlő­désben a déli járások nem termelési övezetének fejlődésében is nagy mi­nőségi átalakulásokat és jelentős si­kereket eredményezett. A lakosság életszínvonala emelkedésének egyik konkrét megnyilvánulása a kiskeres­kedelmi fogalom rendszeresen bővülő volumene. A kiskereskedelmi forga­lom növekedési üteme egy lakosra számítva 1970-ben a déli járásokban gyorsabb volt a szlovákiai átlagnál (159). Az elmúlt időszakban a kiske­reskedelmi forgalom például a nagy­kürtösi Járásban szinte megkétszere­ződött, a dunaszerdahelyiben és a komáromiban a 1,9-szeresére, az ér­sekújváriban a 1,7-szeresére, a többi járásban pedig 1,5—1,7-szeresére nőtt. A lakosság fokozatosan a hosszú élettartamú fogyasztási cikkek vásár­lására tér át, nagyobb igényeket tá­maszt a fizetett szolgáltatások meny­­nyiségével és minőségével szemben, ami a fogyasztási szerkezet és az életmód változását bizonyltja. Az utóbbi években a motorizáció érte el a legnagyobb fellendülést. így a komáromi járásban 1978-ban 9, a lévaiban, losonciban, rimaszombatiban és a nagykürtösiben 10, a dúnaszer­­dahelyiben és rozsnyólban 11, a ga­­lántaiban, érsekújváriban és tőketere­­besiben 12 személyre Jutott egy autő. A lakosság szaporodása, a termelő­erők fejlődése és a lakosság városi lakótelepekre költözése az alacsony lakáskultúra megszüntetésével együtt nagy igényeket támaszt a lakásépítés­sel, a szociális és technikai infra­struktúra fejlesztésével szemben. 1971 és 1978 között a legtöbb lakás az ér­sekújvári (9521), a komáromi, losonci és tőketerebesl (6—7 ezer), a rima­szombati és a ronzsnyói járásban (5—6 ezer) épült Valamennyi déli járásban rendsze­resen csökken az egy lakásra jutó lakók száma. A dunaszerdahelyi já­rásban ez úgy fest, hogy az 1970. évi 4,2-ről 1978-ban 3,3-ra, a lévaiban 3,5-ről 2,9-re csökkent ez az arány. Jelentős sikerek születtek az egészsézgügyi hálózat kiépítésé­ben Is. Az ezer lakosra számí­tott kórházi fekvőhelyek száma a ri­maszombati járásban 8,7, a tőketere­­beslben 7,4, a rozsnyólban 7,6, tehát nagyobb a szlovákiai átlagnál (6,8). A közoktatásban Is szép eredménye­iket értek el a déli járások. Az okta­tási rendszer átalakulása folytán az alapiskolák 1970 óta alkalmazkodtak a népgazdaság Igényeihez, főként a tankötelzettségüknek eleget tett. fia­talokkal kapcsolatban, s nemcsak a déli Járások, hanem az egész ország gazdasági ágazatai számára szakem­bereket képező intézményeket is el­látja növendékekkel. A nemzetiségileg vegyes lakosságú déli járások gazdasági és társadalmi színvonalának emelkedése egyönte­tűen bizonyltja, hogy fejlesztésükről rendszeres gondoskodás történt. Fő­ként a hetvenes évek elején történt intézkedések folytán a déli járások a fejlett területekkel egyenrangúan tel­jes mértékben bekapcsolódtak a cseh­szlovák népgazdaság fejlesztésébe. LADISLAV HUDÄK oki. közgazdász, a Szlovák Tervbizottság hosszú távú tervezési osztályának helyettes igazgatója vábblépést Helsinki szellemében. A szárazföldi hadgyakorlatok mellett a haditengerészeti és légi gyakorlatok bejelentésére, sőt arra is kész a szov­jetország, hogy a bejelentést zónát egész európai részére kiterjesszék, természetesen a Nyugattól is hasonló“ képpen a bejelentési zóna kiterjeszté­sét kívánja. A Szovjetunió valamennyi érdekelt féllel kész megvitatni a távol-keleti vonatkozású bizalomerősítési lntézke-* déseket, aminek jelentőségét — Peking változatlan hegemonista politikáját te­kintve — nem kell külön kiemelni. A Szovjetunió kész akár külön-külön, akár egybekapcsolva megvitatni a Perzsa-öböl és az Afganisztán körüli helyzet rendezésének kérdéseit. A ja­vaslat fontos kitétele, hogy az azonos biztonság és az egyenlőség alapján a szovjet fél kész tárgyalni a hadászati fegyverek korlátozásáról. Kész tár­gyalni bármilyen fegyverfajta fejlesz­tésének betiltásáról vagy korlátozásá­ról. A szovjet javaslatban nagyon fontos az a moratórium, amely új közép­hatótávolságú nukleáris raikétafegyve­­rek európai telepítésének befagyasztá­sára vonatkozik mind a NATO-orszá­­gok, mind a Szovjetunió részéről. A Szovjetunió nemzetközi bizottság ala­kítását indítványozta annak bizonyítá­sára, hogy létfontosságú e nukleáris katasztrófák elhárítása. Végül kimagasló jelentőségű az az indítvány, hogy a Biztonsági Tanács tagjai csúcsszinten üljenek össze és keressék a nemzetközi helyzet javítá­sának, a háborúk kiiktatásának út­jait. Világos és megszívlelendő javaslat, a szovjet békepolitika változatlansá­gát bizonyítja, mert „nincs fontosabb feladat a béke megvédésénél“. LÖRINCZ LÄSZLÖ A DAIMLER—BENZ MOSZKVÁBAN A nyugatnémet DAIMLER—BENZ cég állandó irodát nyitott Moszkvá­ban. A cég már 1973-ban tudományos­műszaki együttműködési megállapo­dást kötött a szovjet tudományos és műszaki állami bizottsággal. Ennek értelmében a eég közreműködésével 1975-ben autószerviz nyílt Moszkvá­ban, majd rövidesen más szovjet vá­rosokban is nyíltak személy- és teher­autószervizek. Az Avtoekszport az idén 300 Daimler—Benz kamiont rendelt nemzetközi szállítási célokra, Moszkva számára pedig 48 húeltaka­­rítú járművet. SZOVJET—MAROKKÓI FOSZFÄTÜGYLET A Szovjetunió a múlt év végén elé­írta a marokkói állami foszfáthivatal­lal kötött első szerződését a meszka­­lai foszfátlelőbely geológiai feltárásá­ról. így megkezdődhet' az évszázad üzleteként emlegetett 1978-as együtt­működési megállapodás végrehajtása. A lelőhely kiaknázására előirányzott szovjet beruházási eszközök értékét csaknem kétmilliárd dollárra becsü­lik. A kompenzációs szerződés értelmé­ben a szovjet szolgáltatások és beren­dezések ellenértékeként Marokkó har­minc éven át évi tízmillió tonna ki­váló minőségű foszfátot szállít a Szovjetuniónak. (Világgazdaság)

Next

/
Thumbnails
Contents